Magyar Hirlap, 1899. április (9. évfolyam, 91-119. szám)
1899-04-06 / 95. szám
1899. április 6. ___ ________ _______________________ tul a magyarság. Hiába is szépitgetnők a dolgot a számadatok pontosan tárják föl a rideg valót. A számokból kitűnik, hogy Tolna megyében, ahol az 1890-iki népszámlálás szerint 67,17 százalék a lányban lakott a magyarság, évről-évre pusztul a magyar faj. Évről-évre 900—1400 magyar tankötelessel kevesebbet mutat fel a statisztika ott, hol mindössze 24406 magyar tanköteles van. Ezzel szemben a német tankötelesek száma évenként 400—500 tankötelessel gyarapodik. Álljanak itt különben maguk a számok: 14—95-ben volt 29.979 magyar és 13.190 német tank. 66—96-ban » 28.491 » » 13.629 » 96—97-ben » 27.534 » » 13.781 » De alaposan megcsappant az iskolába járók magyarságának a száma is. A statisztikai adatok szerint a millennium óta 4 százalékkal csökkent az iskolákba járók magyarsága. — A békegyülés. Azt jelenti egy táviratunk, hogy, a Köln. otg értesülése szerint az Egyesült Államok kormánya új akadályt gördít a békekonferenczia elé. Utasította ugyanrs a hágai békekonferencziára kinevezett meghatalmazottait, jelentsék ki, hogy Amerika fegyverkezésével annyira mögötte van minden európai államnak, hogy nem egyezhetik bele semmiféle megszorításba. Egy római sürgönyünk szerint Canevaro külügyminiszter ma Visconti-Venostáal tanácskozott. Visconti- Venosta van kiszemelve arra, hogy Olaszországot első delegált gyanánt képviselje a hágai békekonferenczián. Az Öngyilkos dijnok. Ma délután 3 óra tájban az Üllői úton levő Gschwindt-fürdőben egy fiatalember szivén lőtte magát és mire a mentők segítségére jöttek, meghalt. Az öngyilkos Brahács István 23 éves fővárosi dijnok, egy gyászkeretű levelet hagyott hátra, amelyben szüleitől búcsúzik, de öngyilkosságának okát nem mondja meg. Holttestét beszállították a morgueba. — Kóburg Lujza. A brüsszeli udvar az Etoile Belge utján adja hírül, hogy Kóburg Lujza herczegnő ezidő szerint nem jön Belgiumba. A herczegnő házassága nincs felbontva, férjétől sem választották el s igy ma is férje hatalma alatt áll. A herczegnő betegsége gyógyulófélben van. Ausztriában most valami falusi jószágot keresnek, ahol a herczegnő életének hátralévő napjait teljes elzárkózottságban fogja eltölteni. — Ládába zárt gyermek. Ez a rémhistória a város közepén történt. Egy família el akarta emészteni ártatlan gyermekét, hogy eltüntesse vele a szégyenét. Reggel följelentést tettek Sajó Sándor Rendőrkapitánynál, hogy az Elemér utcza 30. szám alatt a III. emelet 58. számú lakásban rettenetes dolgok folynak. Özvegy Wohlschein Ignáczné szűk faládába zárva tartja hat esztendős Béla nevű unokáját, enni ritkán ad neki s két felnőtt leányával a legválogatottabb kegyetlenséggel bántalmazza a kis gyermeket. A lakók már nem nézhették tovább a fiúcska szenvedését, elhatározták, hogy tudatják a dolgot a rendőrséggel.A kerületi kapitányság Fallat László rendőrorvost küldte ki a mondott házba, hogy nézze meg, mi igaz a följelentésből. Az orvos meggyőződött, hogy a följelentő mindenben igazat mondott. Wohlseheimé lakásának egyik mellékszobájában megtalálta a szűk, korhadt ládát s benne a csontig aszott fiúcskát. A láda csupa piszok és szemét, ami el van rothadva. A gyermek vézna testét férgek borítják s úgy látszik betanították arra a mondókára, amivel a rendőrség kiküldöttjeit fogadta : — Ne bántsanak, nekem jó helyem van itt. Anyám és nagyanyám azt mondták, nem szabad elhagyni a ládát. A kapitányságra vitték a gyermeket s beczitálták oda az egész Wohlschein-családot, meg a panaszt tevő lakókat. A vallomásokból kiderült, hogy a gyermek Wohlschein Julianna törvénytelen vére, akit halálra akartak sanyargatni, nehogy kiderüljön a leány bűne. Julianna ugyanis tavaly férjhez ment Jellinek Lipót erzsébetfalvi fuvaroshoz s azóta tartják a gyermeket a ládában. A kihallgatások még most is folynak s valamennyi tanú terhelően, vallott özvegy Wohlscheinnéra és két leányára. Remélhetőleg érdemük szerint bánnak el velük. — Reviczky tábornok halála. Egy régi katonát temettek el ma, revisnyei Reviczky István vezérőrnagyot, aki tegnap éjjel influenzában halt meg. Az elhunyt tábornok mint főhadnagy lépett át a közös hadseregtől a honvédségben, s azután egész tehetségét ennek az intézménynek szentelte. Reviczky tábornok már néhány év előtt nyugalomba vonult. A ma délutáni temetésen a rokonságon kívül MAGYAR HÍRLAP megjelentek a közös hadsereg és a honvédség tábornoki, törzs- és főtiszti kara. A halottat rózsautczai lakásáról a kerepesi uton és a körúton át kisérték a budai katonai temetőbe. — Halálozás. Hatolykai Falsa Józsefné született hatolykai Falsa Mária asszony, élete 59. évében Sepssi-Szent-Györgyön meghalt. — Akáczia- arczeréme I irt. akáczia* szappan 50 kp. E kiváló szépítő és tisztitó készítmények törvényesen vannak védve. Kaphatók a gyógyszertárakban. Főraktár Kriegner Gy. gyógyszertára, Budapest, Kálvin tér. SZÍNHÁZ és művészet. — Handelt hangversenye. Az Operaház közönségének egy régi jó ismerősét, Matthei Jakabot láttuk ma viszont hosszú idő után. A művész, aki sokáig élt külföldön, most újra idehaza telepedett meg s mai önálló hangversenyén bizonyságot tett róla, hogy szépen csengő hangja a régi, erőteljes bariton. Koncertjén Kortsák Idának is közre kellett volna működnie, de a művésznő váratlanul megbetegedett és a zongoraszámok elmaradtak. Hanem így a siker is osztatlanul Manhellé lett, mert az ő érdekes műsora töltötte ki az egész estét. Az ismert klasszikusok mellett egy nálunk még ismeretlen zenemű szerepelt a programmon, Goethe balladája, a Gregor am Stein, amelyhez Loewe komponált hatásos muzsikát. Perczekig tapsolták ezután a művészt, akit különben a közönség az egész estén át zajos tetszésben részesített. — Wagner Szigfried operája Budapesten. Keglevich István gróf intendáns ma érkezett haza Bécsből, ahol megnézte Wagner Szigfried Barenhäuser czimü dalművét. Az intendáns ezt a zeneművet a mi Operánkban is előadatta és az előkészitő intézkedéseket már el is rendelte. —■ A hadifogo y. Goldmark operája holnap kerül először szinre az Operában. Főpróbáját ma tartották meg, nagy közönség előtt. A főszerepeket D. Handel Berta, Semsey Mariska, Takács és Ney Dávid énekelik. •— Danczkay Sarolta ma vendégképp lépett föl az operaházban. Jó sikerrel énekelte Leonora szerepét a troubadourban. Sűrűn megtapsolták vele együtt a többieket is, Hilgermann Laurát, Perottit, Becket, akik régi szerepüket kedvvel játszották, bár a nézőtéren igen kevesen voltak. Jókai a Nemzeti Színházban. Ma volt az első úgynevezett ifjúsági előadás a Nemzeti Színházban. Az intézet vezetői ebből az alkalomból Bánk bánt játszatták el, mintaszerűen rossz előadásban, koldus kiállítással. Gondolom, úgy vélekedtek: — ha egyáltalán elmélkedni méltóztatnak ilyesmin — a naiv ifjúságnak minden jó, csak paráznaságról és házasságtörésről legyen benne szó. Tehát a választás, a darab a jő, — Bánk bán. Igaz, hogy az egyetlen klasszikus magyar dráma, de ezerszer is szent és műremek: nem tizenegy és tizennégy éves lányoknak való, akik ma megtöltötték az erkélyt és a páholyokat. A fiuknak, nem bánom, játszák Marlowot, Crebiilont, akár a dramatizált marquis de Sade-ot, őket megőrizni úgy sem lehet. De a fiatal fejletlen lányt, a titokzatos és titkolódzó bimbót megóvni, akár ha az irodalomtörténettől is, — ez privátim is, hivatalosan is kötelesség. Jó szerencse, hogy a világos ruhába öltöztetett kislányok nem érthették a színpadon történő bősz dolgokat és aki nekik hivatva lett volna a cselekményt megmagyarázni: Jókai volt. Elképzelheti a szives olvasó, hogy amikor a kis kisasszonyok és az apró urak megpillantották a nyílt szinen Jókait, aki beszélt hozzájuk, külön hozzájuk: nem gondoltak többé sem Bánk bánra, sem Katonára, sem arra, hogy a színházban ülnek. Hogy a menyországban van, azt érezte valamennyi. Az olvasó lapunk tárcsájában találja fejedelmünk és vezérünk fölséges tanulmányát. De kénytelen vagyok bevallani, hogy az a mai nagy dolognak csak egyikük kisebb fele. A nagyobb, maga a felolvasás volt, amelynél ritkább, gyönyörűbb és lélek ( emeíobb) művészet nem is képzelhető. Olyan előadása, mint Jókainak, nincs ma a világon senkinek sem. Hangjának kedves bus ércze és tisztasága, érzelmessége, lelke, változatossága, szinező ereje, fölülmulhatatlan. Gesztusa arczjátéka: ideálisan finom, méltóságos, klasszikus és kifejező? És az a fensőség és biztosság, amellyel megállt a nyílt színen és ekszponált, vakító világosságú és a legünnepeltebb művésznek is szédítő helyen! Szék és asztal volt készítve a számára, de Jókai nem ült, mindvégiglen állva olvasott, helylyel-közzel föltekintett írásáról és szabadon beszélt. Visszafojtott lélekzettel, néma csendben hallgatta az ifjúság és meglátszott rajta, hogy mint remeg azért, mert lelkesedését és tetszését vissza kellett fojtania. Éljenezni, tapsolni szerettek volna folyton, de úgy, hogy egyszersmind hallgathassák is. Azonban fegyelmezett fővárosi ifjúság ez és kiállta, hogy csak a végén tapsolt, de perczekig, elragadva, magával tanárjait, a színpadot, még a műszaki személyzetet is. A nagyszerű momentum véget ért, Jókai elhagyta a színpadot és következett a szomorú eset, az első klasszikus ifjúsági előadás, amelyben csak az egy Jászai Mari volt a rendkívüli feladathoz méltó. A többi: iskolás, hamis, kusza és szegény. Képtelenség, hogy ilyet mernek, egy operistát kiállítani Bánk bánnak, első darabban, első színésznek, első színpadunkon. Talán meg akarták büntetni az ifjúságot, miután előbb kitüntették ? Azonfelül, hogy csúfság és szégyen, hallatlan vakmerőség is ez. Vagy csupán tudatlanság, amelynek tetszik ami rossz és imponál a színész, aki a saját hangjával gargarizál ? Egy szomorú alkalommal lesz még módom szóvá tenni ezt az előadást, izgatott rendetlenségével, nagyképű fontoskodásával és most — hivatalos kötelességből — még csak azt jegyzem meg, hogy a fiúk nagyon tapsolták a színészeket, de a lányoknak — jobb ízlésük volt. b. s. SPORT. Lapunk mai számának 19—20-ik oldalán közöljük az alagi versenyek csütörtöki teljes hivatalos programmját. — A versenyszabályok módosítása. A lovaregyesület választmánya a versenyszabályok 83 §-át legközelebb megváltoztatja. A paragrafust úgy módosítják, hogy ezentúl csak oly lovakat szabad handicapre nemvezni, amelyek előzőleg legalább kétszer futottak. Ez a módosítás igen helyes, mert az eddigi rendszer, amelynél lovak handicapekben debütáltak, ellenkezik a handicap fogalmával. — Per Butters. Az utolsó bánatjelentéseknél feltűnt, hogy Per Butterst több nagyobb díjból, így a Trial Stakesből és a Király-dijból, törölték. A mén úgy látszik még nem épült föl teljesen. A többi törlött nevezésnek nincs nagyobb jelentősége a a jobb lovakért minden nagyobb díjban megfizették a magasabb tétet. — A sportközönség figyelmébe. Az urlovasok szövetkezete a versenyekre járó közönség kényelmére igen helyes intézkedést tett. Eddig sok kellemetlenséggel járt, amig az ember Alagon a nagy tolongásban megvásárolhatta a jegyét s már itt a vasútállomáson is gyakran késtek le, akik nem akartak ököllel furakodni a sokaság közé. Ezentúl mindenki itt benn a városban válthatja meg az Alagra szóló vasúti jeggyel együtt a versenyjegyet is. Az urlovasok szövetkezete ezek eltushását a Podmaniczky-utcza és a Teréz-körút sarkán levő tőzsde tulajdonosaira, a Brewer-nővérekre bízta. Az ő trafikjukban bármikor kaphatók ezek az alagi jegyek. — Plunge Nickerle. Nickerlt, az Üchtritzistálló ismert négyévesét erősen lefogadták a Przedswit-handicapra. A mén oddsa ma már 18-hoz, míg néhány nap előtt 16-szoros oddson állott. Mellette L'Astrot még mindég (1:4) fogadják. Az alagi nagy akadályverseny* Az alagi meeting legértékesebb akadályversenye, amely egyúttal egész Ausztria-Magyarországnak második legnagyobb steeple chase, az alagi nagy akadályverseny holnap dől el. A 14.000 koronás díj, amellyel tiszteletdíj is jár, kétségtelenül a legnépszerűbb zászlók közötti verseny. A meeting