Magyar Hirlap, 1899. október (9. évfolyam, 271-301. szám)

1899-10-21 / 291. szám

1899. október 21 .................................................... _____________________________ - ----------------------------­___________WflGYAffHtPlftP_____ FŐVÁROSI ÜGYEK. — A szegény gyermekekért. A tanács ma Szabó Károly tanácsnok javaslatára elhatározta, hogy a szent­ iásztóBÜ iskola szegény tanulóinak a népkonyhából ingyen ebéddel való ellátása végett az iskola mellett egy házban helyiséget bérel. Ebbe a kültelki iskolába ugyanis messziről jönnek a­­ munkás- és napszámos gyermekek, akiket télen nem lehet délben hazaküldeni, mert­­ otthon sem találnának senkit. Ezek a gyermekek egy darab­­ kenyéren szokták kihúzni a delet! Úgy az indítvá­nyozót, mint a tanácsot igaz elismerés illeti ez emberséges határozatért. — Nem lesznek délutáni előadások. A tanács a Népszínház igazgatójának abbeli kérel­mét, hogy hétköznap délutáni előadásokat tarthas­son, a tűzoltói személyzet elégtelenségére való te­kintettel elutasította. — A drága függöny. A közgyűlési terem számára — mikor stílszerű tintatartót, széket stb­­csináltattak az elnöki emelvényhez, egyúttal egy drága függönyt is rendeltek a főpolgármester háta mögé, hogy a légvonat ne bántsa. Ez a függöny gazdag aranyozással, gyönyörűen hímezve ott is fog az emelvény mögött. A himzőnőnek 6500 fitot adtak érte, de ő még 1750 frtot követel a városon. A­ kérelmet a tanács ma elutasította. — A Vérmező. A tanács megszüntette a tárgyalásokat a katonai hatósággal a Vérmező át­engedése ügyében. A katonaság ugyanis a Vérmező árát készpénzben 31­­ millióra tette, az érte cserébe adandó ingatlanok értéke még jóval nagyobb. A tanács tehát sem egyik, sem másik eladási módot nem tartotta elfogadhatónak. A hadtestparancsnok­­ság által kért ár valóban sok. De azért a tárgyalá­sokat megszüntetni helytelen, mert a vérmező kér­dését a város előbb-utóbb kénytelen lesz meg­oldani. — Új honpolgárok: Erhardt János zene­­tanuló, Czifka József kereskedő, J­auber Ármin szabó, Seide Lajos postaszolga, Goldenberg Her­man (rec­e Hirsch) gyárigazgató, ma tették le a honpolgári esküt Halmos János polgármester előtt. — Tiszta jég. A tanács elrendelte, hogy a kórházak jégszállitói müjeget tartoznak mind a tíz kerületben készletben tartani s a­­ jeget éjjel-nappal rendelkezésére bocsátani az orvosi rendelvénynyel jelentkező közönségnek. 10,000 frt kaucziót mulatója eladása alkalmával te­herként átadta az uj tulajdonosoknak. Ez okból a vizsgálatot most kiterjesztik Albrecht Ferenczre és Ápril Lajosra mint a mulató jelenlegi tulajdo­nosaira. — A Paula-gyógyforrás csődje, a n. nagy­váradi Paula gyógyforrás részvénytársasága e hónap elején csődbe került. A hitelezők erre rohan­tak megmenteni azt, ami még megmenthető volt, de Paula-víznél,­ igen sok Pau­lavíznél egyebet nem találtak, így tehát a törvényszék vagyonhiány miatt ma megszüntette a csődöt. Ez ügynek azonban még folytatása lesz a büntetőtörvényszék előtt, mert ki­tűnt, hogy a részvénytársaság könyveiben nagy a rendetlenség; javításoktól és utólagos bevezetésektől csak úgy hemzseg. TÖRVÉNYKEZÉS, — Letartóztatott orvos. Megírtuk annak idején, hogy a letartóztatott Ziegler újpesti orvos meggondolási időt kért az iránt, hogy megnyugod­jék-e a vizsgálóbírónak letartóztatását elrendelő végzésében vagy felebbezzen-e ? Mielőtt azonban a 24 óra letelt volna, Visontai dr. védencze kérésére felebbezett és Ziegler szabadlábra­­ helyezését kérte. A büntető törvényszék vádtanácsa ma délelőtt fog­lalkozott ezzel a felebbezéssel s Sárkány biró refe­rálása után helybenhagyta a vizsgálóbiró végzését azon indoknál fogva, mert Ziegler ellen főbenjáró bűn­­gyilkosság miatt folyik a vizsgálat. — Uj táblabirák. A Budapesti Közlöny október 20-iki száma a következő királyi kézirato­kat közli: Magyar igazságügyminiszterem előterjesztésére Lehoczky Lajos lőcsei és Balogh Samu gyulai törvényszéki bírákat a nagyváradi, Bányai Miksa szabadkai törvényszéki bírót pedig a szegedi Ítélőtáblához birákká kinevezem. Kelt Budapesten, 1899. évi október hónap 16-án. Ferencz József s. k. Plósz Sándor dr. s. k. Magyar igazságügyminiszterem előterjesztésére Weér György marosvásárhelyi Ítélőtáblái elnöki titkárt a brassói törvényszék elnökévé kinevezem. Kell Budapesten, 1899. évi október hónap 16-án, Berencz József, s. k. Plósz Sándor dr. s. k. — Hol a kauczió ? Ez a kérdés bántja na­­gyon Kurz Janka jegyelárusitónőt, aki Somossy Károlynak a nevéről elkeresztelt Orpheum volt tu­lajdonosának, 10,000 forint kaucziót adott azért, hogy a mulató jegyeit árulhassa, amiért bizonyos százalékot kapott. Mikor Somossy átadta az orphe­­umot jelenlegi tulajdonosának, Kurz kérte pénzét, de Somossy nem adta neki vissza. Kurz erre bűnvádi feljelentést tett Somossy ellen. A bűnvizs­­gálat folyamán Somossy azzal védekezik, hogy ő a TAN 0 GY. — Wlassics a ruthénekért. Bereg megye közönsége a közoktatásügyi miniszterhez felterjesztést intézett, melyben a népoktatás fejlesztését és főleg a­ ruthén nép lakta vidékeken állami elemi iskolák szervezését kérte. A miniszter e felterjesztésre vá­laszolva, kijelenti, hogy a beregi kárpátalji vidéke­ken állami elemi iskolák szervezésére a legnagyobb áldozatot hajlandó meghozni, továbbá, hogy a po­litikai községek részéről kívánni szokott hozzájáru­lásokat a minimumra kész leszállítani. Azon közsé­gek kijelölésére, amelyekben állami elemi iskolák első­sorban lesznek szervezendők, és a szükséges tárgyalások megindítására a közigazgatási bizott­ságot hívta fel a miniszter. A községektől csupán az ötszázalékos iskolaadónak, a tanórá­nkint 12 fo­rintos nyugdíjjáruléknak, továbbá az építendő is­kolaépületek jókarban­tartásának elvállalását kéri a­­ miniszter, ezek ellenében mindenütt ingyenes ok­­­­tatást fog engedélyezni. Alkalmas telket — s hacsak lehet — ingyen kér átengedni a mi"­i­niszter a községektől, a kiterjedtebb uradal­­­­m­aktól és a földmivelési minisztertől óit, hol az uradalomnak, illetve a kincstárnak bensőségei vannak. Ahol sem a szegény község, sem az ura­dalom részéről a szervezendő állami elemi iskola támogatását biztosítani nem lehet, dtt tisztán a saját tárczája terhére fogja a közoktatásügyi mi­­­­niszter az uj iskolát szervezni, építtetni, berendezni és föntartani. Csupán a községi iskolai alapokat kí­vánja minden esetben az állami iskola javára szol­gáltatni. Ez évben Mármarosban akit 24 uj iskolát a miniszter, a bereg megyei Polona község iskoláját­­ pedig már most szervezte és oda állami rendes­­ tanítót nevezett ki. — Pályanyertes dolgozat. A budapesti­­ (budai) tanítóegyesület 100 koronás pályadiját Kon­ j­csek Lajos nyerte el Az iskolatársi szellem fej­­­­lesztése czimü tanulmányával. — Nyugalomba vonult igazgató, Gyer­­i­tyánffy István kir. tanácsos peadagogiumi igazgató 41 évi szolgálat után nyugalomba vonult, m­ely al­kalomból Wlassics Gyula dr. vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter igen meleg hangú leiratot intézett hozzá, hangsúlyozván benne Gyertyán­ffy igazgató­nak különösen a tanulóképzés érdekében kifejtett áldásos munkásságát. — Igazgatók kérése. Az iparos-tanoncz iskolák igazgatói az iskolák vezetéséért 500 forint fizetést húznak, míg a keereskedő-inasiskolák vezetői csak 300 forintot. Ezért ez utóbbiak folyamodtak a városhoz, hogy fizetésüket emeljék föl. Ez ügyben ma délelőtt Lengyel Sándor, Péter János,­­Fillinger Károly és Lád Károly igazgatók küldöttségileg tisz­telegtek Balmos János polgármesternél és fölkérték őt, járna közbe, hogy kérelmüket méltányosan in­tézze el a tanács. NYILT-TÉR. A szerkesztésig e rovat közlem­ényeiért nem vallói felelősüket Ügyes gyakornok ki szép írással és némi irodai ismeretekkel­­ bir, kezdő fizetéssel azonnal felvételik. Czim a kiadóhivatalban. 14053 Elsőrangú tones hév vizű gyógy­fürdő, páratlan gőzfürdővel legm­odernebb, iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszodákkal­, kő- és kádfürdőikkel 200 kényelmes lakószobával. Legszo­lidabb kezelés: Prospektus kivonata ingyen és bérmentve. I­39. Kapható a Magyar Hírlap kiadóhiva­talában (V., Honvéd­ utcza 4) és minden könyvkereskedésben. ----------- Ara 1 frt 50 kr ■■■-­ Aki a Magyar Hírlapra negyedévre előfizet, megkapja ingyen. Kereskedők a korcsmárosok ellen. Az új italmérési törvény élénk mozgalmat keltett az ország szatócsai és középkereskedői kö­rében, kik érdekeiket, sőt sokan létérdekeiket sú­lyosan veszélyeztetve látják az új törvény határo­zatai folytán. A törvényhozást az új törvény meg­alkotásánál az anti-alkoholizmus vezette, meg akar­ván szorítani az alkalmat a szegényebb néposztály­nak a szeszes italok élvezetéhez. Hozzájárult még e törvény megalkotásához a kercsztárosoknak ama időszakról-időszakra visszatérő panasza, hogy ma­gas adójuk daczára igen gyakran egy italmérési joggal melléjük települt kereskedő egésr üzletüket tönkretette. A két ellenfél között tehát a törvény­­hozásnak dönteni kellett. Ez a döntés pedig a korcs­­márosok javára szólt. Most a kereskedők érdekeinek védelmére Az Első Budapest Fővárosi Kis- és Középkeres­­kedők társulata értekezletre hívta az ország kereskedőit, hogy az 1600. január 1-jén életbelépő italmérési törvényben és a hozzá kiadott végre­hajtó utasításban foglalt sere­ges rendelkezések orvoslásáról tanácskozzanak. Az értekezlet ma ült össze a társulat sas-utczai helyiségében Dividczky János elnöklésével, aki melegen üdvözölte az or­szág minden nagyobb városából megjelent kereske­dőket és tudtukra adta, hogy a tegnapi előértekez­­leten díszelnökké Lánczy Leó országgyűlési kép­viselőt, elnökké pedig Hotiz Tivadart választották. A küldöttség útján meghívott elnök megköszönte az értekezlet bizalmát s biztosítva a kereskedőket arról, hogy érdekeiket mindig buzgón fogja védel­mezni, az értekezletet megnyitotta. Elsőnek Miltner József aradi kereskedő szólott, aki általánosságban ismertette azt a legna­gyobb sérelmet, hogy a kiadott végrehajtási utasí­tás a korlátolt pálinkamérők által kimérhető és por­harazható pálinka árát literenkint egy forintban állapította meg. Ennek hatvan krajctárra való leszállítását kéri az értekezlet, mert különben jó­formán illuzóriussá válnék a kiskereskedők szesz­­kimérési joga. Az értekezlet több hozzászólás után határoza-

Next