Magyar Hirlap, 1900. január-február (10. évfolyam, 1-32. szám)

1900-01-18 / 18. szám

“1900. január IB «agyaik wmu&fi­ú újságok, mint főképp a nag­yközönség érdekeit szolgálja, s érette mindenki hálás lesz a mi­niszternek. — Budapest karácsonyi és újévi postája A magyar posta forgalmának rohamos emelkedését mutatják az imént mult karácsonyi és újévi időben Budapesten postai kezelés alá került küldemények mennyiségei. A karácsonyi időszakban (1899. évi­­ deczember hónap 18. és 26-a közt) Budapesten feladtak 112,836 csomagot, (1898-ban 93,411 dara­bot); beérkezett 90,458 csomag, (1898-ban 89,226 árb); mint továbbmenőt közve­­tettek pedig 236,584 csomagot (1898-ban 212,099); az összes karácso­nyi csom­agforgalom eszerint 1899-ben 439 878 drb. (1898-ban 394,736 drb. volt), az emelkedés tehát <45,142 drb., vagyis körülbelül 9 százalék volt. Az újévi időszakban (1899. évi deczember 30-a és 1900. évi január 4-e közt) a levélpostai forgalom még eddig soha meg nem közelített mérveket ért el. Az újévi postaforgalom ugyanis a rendes évközi forgalomnak 5—7-szeresét szokta kitenni, az idén azonban a rendesnek tízszeresére nőtt. Több té­nyező járult ehhez. A közönség egy része 1900. január 1-ét az uj század kezdő napjának te­kintette, ezért e nap betüzőjének lenyomatával el­­látott levélre óhajtván szert tenni, tömegesen adta f föl leveleit. Az egész világ levélgyűjtői leírni óhaj­tottak oly leveleket, melyeken 1900 január 1-ének lenyomata szerepel, mert az ily lenyomatoknak szo­katlan értéket tulajdonítottak. Továbbá 1900 január 1-én léptek életbe a korona és fillér értékre beren­dezett postai értékczikkek és a levéljegygyüjtők ver­senyeztek abban, hogy ez uj értékczikkeknek leg­először forgalomba bocsátott készletéből Budapes­­ten lebetűzött példányokat szerezhessenek. Emellett a jelzett időszak alatt a divattá vált képes levelező­lapok amúgy is jelentékeny forgalma is óriási arányokat öltött.­­ Megbízható becslések szerint (mert számlálásról szó sem lehetett) feladtak a postán Budapesten 1899. deczember 30-a és 1900. január é-e közt 5.500,OCO levélpostai küldeményt, (az előző év ugyanez időszaka alatt 3.800,000 drbot); emelkedés tehát 1.700,000; átmenőleg kezeltek Budapesten 3.000,000, (tavaly 2.100,000) drbot; emelkedés tehát 900,000 dr; kézbesítettek Buda­pesten 6.000,000 levélpostai küldeményt (tavaly 4.900.000 drb.) emelkedés tehát 1.100,000 drb; az összes újévi levélposti forgalom tehát 14.500.000 drb. (tavaly — 10.800,000 drb.), emel­kedés tehát 3.700,000 drb; a forgalom növekedése tehát az előző évhez arányítva 35 százaléknak fe­lel meg. Ez óriási anyagnak feldolgozása annyival nehezebb volt, mert az erős feladás a Szilvesz­­ter napjára eső vasárnap miatt szokatlan mér­tékben (január 3-ig) belenyúlt az új eszten­dőbe. A budapesti posta (közel 5000 köz­özremű­ködésével) január 5-én reggel végzett e ne­héz feladattal. Az idei postaforgalom rendkívüli torlódása másutt is érezhető volt, például Párisban, Berlinben, Bécsben stb. Bécsben, noha ott az idei újévi forgalom a tavalyihoz képest csekélyebb mér­tékben emelkedett, mint nálunk, e forgalmat (a belvárost kivéve), mégis csak január 6-án tudták végleg lebonyolítani. — Hymen: Csikszentmihályi Sándor Pál, Kis-Kükülő-megye aljegyzője, csikszentmihályi Sán­dor Imre és istvánffi Istvánffy Magdának fia, elje­gyezte Kispál Erzsike kisasszonyt, sepsiszentiványi Kispál Gábor és neje léczfalvi Gyárfás Katinka leányát Borzáson. — Klein Vilmos budapesti ke­reskedő e hónap 21-én délután fél négy órakor es­küszik örök hűséget — a Dohány-utczai izraelita templomban — leichne­r Sarolta kisasszonynak, özvegy leichner Jakabné leányának. — Kellner Ferencz eljegyezte özv. Pollak Gáspárné leányát, Pannikát Gyöngyösön. —­ Orgyilkosság. Bély községben — mint kassai levelezőnk írja — e hónap 15-én véres eset történt. Amint Margita János gazdaember este hazafelé igyekezett, hátulról valaki lelőtte. Margita rövid szenvedés után meghalt, de mire a lövés za­jára a nép összesereglett, a gyilkos nyomtalanul eltűnt. Másnap aztán a járásbíróságnál jelentkezett Orbán János s bevallotta, hogy Margitot ő lőtte agyon. Régi haragosa volt s máskép nem tudván rajta boszul állani, tehetetlen dühében agyonlőtte. — Szerelmi dráma a Dob-utczában. Ko­vács Ferencz érczesztergályos szerelmes volt Né­meth József kőmives feleségébe. Egyre ott forgoló­dott a csinos asszony körül, de Némethné nem sokat törődött a legény szerelmével. Kovácsnak rosszul esett a dolog s el is utazott a főváros­ból Halomban lakó rokonához — felejteni, úgy lát­szik azonban, hogy nem tudta kiverni a fejéből az asszonyt, mert ma este váratlanul ismét itt termett s mindjárt elment Németh József Dob-utcza 102-ik szám alatt levő lakására. Izgatott volt na­gyon. Udvarolt a szép fiatal asszonynak, de nem sokra ment. Kibac­agták. Nevetett a beszédjén az asszony is, a férj is. Ez még jobban feldühösí­tette. Hogy megmutassa, hogy milyen félelmetes ember: revolvert vett ki a zsebéből, azzal babrált. Az asszony tréfásan szólott oda neki: — Ha lövöldözni akar, menjen a ligetbe. Erre felfortyant. Nem tudta tovább türtőz­tetni a haragját s revolverével a férj altestébe lőtt. Németh Ferencz ájultan esett össze. Csakhamar megérkeztek a mentők is, akik beszállították a Rókus-kórházba. A szerencsétlen ember egyre­szméletlen állapotban van, úgy hogy ki sem lehetett hallgatni. Kovács Ferenczet még ma éjjel kihallgatták a főkapitán­yságnál. Elmondta az esetet rendre, hogy történt, mint tör­tént. Szerette az asszonyt, nem tehet róla. Mikor azt kérdezték tőle, hogy miért lőtt a férjre, indu­latosan felelt: — Mert tüzelt a féltékenység; féltettem tőli a feleségét. — Előadások­ az Iparművészeti Múzeum­ban. Az Iparművészeti Múzeum az idén is több ismeretterjesztő előadást rendez a művelz közönség részére. Az előadások sorrendjét már részben meg­állapították. Január 26-án lesz az első előadás, amikor Gróh István tart felolvasást a modern és magyar stílusról. Február 9-én, 16-án és 23-án Czobor Bél­a tart sorozatos előadást ezzel a czimmel: A kereszténység az iparművészetben. Márczius 2-án és 9-én Morelli Gusztáv a jeles fametsző-tanár tart előadást, melynek czíme a kö­vetkező: A sokszorosító művészet él/árasai. Az előadások iránt különösen a szakkörökben igen nagy az érdeklődés. — A főváros kiállítása. Budapest székes­­főváros a régi városházán kiállítást rendez. Kiállít­ják mindazon dolgokat, amelyeket a párisi világ­kiállításra küldenek, így többek között a polgár­­mesteri szobát, amely nyolczvanezer koronába ke­rült, a festményeket, amelyeket a főváros neveze­tesebb helyeiről festettek, s számos uj dolgot, amely a modern Budapestet illusztrálja. A kiállítást Al­mádi­ Géza dr. tanácsjegyző rendezi. — A Duna: A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályához ma érkezett jelentések szerint a Duna tegnap óta az egész folyamszakaszon — Schardingtől Orsováig áradóban van, s általános jégzajlás következett be, kivéve Paks alatt, ahol a jégtorlasz még mindig változatlanul áll, s Bajánál, Zimonynál, ahol a jég áll. A fővárosnál a mai víz­magasság tíz c­entiméternyi apadás mellett 173 c­entiméter. A mai vízállások a következők: Schärding 46, Passau 123, Linz 124, Stein 70, Bécs 120, Pozsony 135, Komárom 185, Ercsi 172, D.­Földvár 356, Paks 550, Fájsz 390, Baja 344, Mohács 440, Gombos 338, Újvidék 312, Zi­­mony 374, Pancsova 328, Báziás 326, Drenkova 288, Orsova 356 czentiméter. Mohácsról táviratozza levelezőnk, hogy ott a magas viz a jeget oly erővel indította meg, hogy Koller malma tönkrezuzódott, s még több malom veszedelemben van. — Óriási földrengés. Amsterdamból ér­kező távirat szerint Szumátra és Jáva szige­­­teken óriási földrengés pusztított, mely több­­ várost rom­badöntött és ezerötszáz embert éle­tétől megfosztott. — Kútba dobott gyermek. Iklód községben egy elvetemült asszony a szomszédok szeme láttára a kútba dobta nyolcz éves mostoha leányát. Ber­­nócsky József iklódi lakos ezelőtt két évvel özvegy­ségre jutván, hogy árván maradt négy kis gyerme­kének gondozót és anyát szerezzen, megnősült má­sodszor is és elvette özvegy Csan­angó Ágnest. A házasság első hónapjaiban még csak jó dolguk volt a gyermekeknek, de később több verést bántak, mint enni. Az apa, kinek fejét az uj asszony telje­sen elszédítette, ahelyett, hogy a gyermekek védel­mére kelt volna, szintén verte őket. A két fiú az egyik tizennégy, a másik tizenkét éves, a sok verést megunva, egy napon megszökött hazulról és beálltak inasnak. A kisebbik leánykát, a négy éves Annát, egy rokonuk vette magához s ekkor csak a nyolcz éves Mariska maradt otthon. De örök szálka volt az asszony szemében s naponként kegyetlenül elverte. A szomszédok többször átszaladtak a nagy jajgatásra s úgy vették ki a leánykát a kegyetlen mostoha kezéből. A mult héten ismét dühbe jött a kegyetlen asszony s elkezdte a kis leányt verni. A szomszédok a nagy jajgatásra a kerítéshez futottak s látták, amint a mostoha a kis leányt hajánál fogva vonszolja az udvaron s midőn már elalclt a nagy kínzástól, fölkapta s az udvaron levő kútba dobta. A szomszédok, akik a jelenetnek szemtanúi voltak, rögtön átugrottak s ezeknek si­került a kis leányt még élve kimenteni. A leány most nagy betegen fekszik egyik rokonánál. A lel­­ketlen mostohát a csendőrség letartóztatta. — Cziánkáli-mérgezés. Csernovics Ottó huszonegy éves bécsi műszerész ma este a Lovas­ utcza egyik háza előtt öngyilkos szándékból czián­­káli-oldatot ivott. Még élt, mikor a mentők a Szent János-kórházba szállították. Tettének okát nem tudják. — Felrobbant dinamit. Most már végre tudják, hány emberéletet pusztított el az avigliani dinamitrobbanás, amelyről tegnapi távirataink bő tudósítást hoztak. A legutóbbi jelentések sze­rint, — mint Turinból telegrafálják — tizenkét munkást és egy pénzügyi tisztviselőt ölt meg , szörnyű katasztrófa. — Életunt boltiszolga. A rendőrőrjárat ma egy olyan embert adott vissza az életnek, aki azt hitte, hogy ezen a világon már nem találja meg a boldogságot s meg akart halni. Mikor ma reggel az őrjárat a Városligetnek a Hermina­ ut felé eső ré­szén czirkált, egy felakasztott emberre bukkant, akit a hűs reggeli szél himbált a levegőben. Azonnal levágták, mentőkért telefonáltak s most a Rókus­­kórházban ápolják, a szerencsétlen embert Klein Antalnak hívják. Huszonöt éves, nyirhódosi szüle­tésű bolti szolga. — Elhárított forgalmi akadály. A magyar királyi államvasutak igazgatóságának értesítése sze­rint a komárom-dunaszerdahelyi vonalon Bogya— Gellér és Tang—Nemes-Ucsa között fennállott for­galmi akadályt elhárítottak és az összes forgalmat újból megindították. MEGYEI is VÁROSI ÉLET. — Viszály a makói ekklézsiában. Pa­naszkodó levelet kaptunk Makóról, amelyben egy katholikus hivő előadja, hogy a családatyák szabad választójogát még 1877-ben ideiglenes alap­szabállyal korlátozták, ami által olyan lett az egyháztanács, hogy az mindent, amit tőle követel­tek, megszavazott s semmi tekintettel nem volt a hivők vagyoni viszonyaira. A pap fizetése 3000 koronáról 5200 koronára emelkedett, a keresztelés 40 fillérből £0 fillér lett, a tizkoronás temetés ti­­zennyolczkoronás. E sérelmek miatt a hivők egy része e hónap 21-én népgyűlést tart, amelynek az a czélja, hogy a 24-iki uj választások előtt szer­vezkedjenek. a régi szabad választási rend helyre­állítására. — Szeged város közgyűlése, Szeged szab. kir. város törvényhatósága Kállay Albert főispán elnöklete alatt tartotta meg január havi rendes közgyűlését. A város közgyűlése elhatározta, hogy az országgyűléshez feler a kő- és kavics­anyag vasúti szállításának mérsékléséért. A város a ta­nyai közigazgatási központokon levő plébániákhoz két kántori állást szervezett. Elhatározta a közgyű­lés, hogy a felső kereskedelmi iskola épületéből kitelepítendő állami polgári iskola részére telket ad, s az építési kölcsönt felveszi. A kenderfonó gyár részére a gyár két telepe között levő utcza­­részt eladja, hogy a gyár kibővülhessen s az or­szág egyik legnagyobb telepe lehessen. A városi mérnöki hivatalt újjászervezték, s felülvizsgáló osztályt állítottak fel a mérnöki munkák átvé­telére. — A Bus­onics-társaság­ felolvasó ülése. Szegeden a Dugonics-társaság felolvasó ülésén Szávay Gyula amerikai élményeiről tartott humoros felolvasást. Kívüle felolvastak még Szinemi György és D­vári Péter, 4

Next