Magyar Hirlap, 1906. október (16. évfolyam, 253. szám)
1906-10-20 / 253. szám
i Országgyűlés. A kép¥iselőház ülése. — * A Sépviselőház ma délelőtt Justh Gyula elnöklésével ülést tartott. A kormány tagjai közül jelen voltak: Wekerle, Kossuth, Andrássy, Apponyi, Polónyi, Darányi, Zichy. Wekerle miniszterelnök beterjesztette a Rákóczi megbélyegzését eltörlő törvényt. A miniszterelnök előterjesztését a Ház állva hallgatta végig. A törvényjavaslatot sürgős tárgyalásra kiosztották az igazságügyi bizottságnak. Apponyi miniszter válaszolt Petrovits István, Bánffy Dezső báró és Vizy Ferencz interpelláczióira. Végül kisorsolták Mikszáth Kálmán öiszszeférhetlenségi ügyében az ítélőbizottságot. Az ülés délelőtt 11 órától 2 óráig tartott. * Justh Gyula elnök ma nem volt pontos. A délelőtt 11 órára hirdetett ülést negyed 12 óra után nyitotta meg. Mikorjegyzői karával megjelent az elnöki emelvényen, a karzatok már megteltek érdeklődő közönséggel. Csodálatosképpen a mai rövidnek jelzett ülés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg a közönség részéről A főrendek karzatán megjelent Zichy Nándor gróf is. A miniszterek közül az ülés megnyitásakor Wekerle, Kossuth, Andrássy, Apponyi, Polónyi, Zichy Aladár jelentek meg a teremben. A jegyzőkönyv felolvasása alatt nagy zsivaj uralkodott a teremben. Andrássy a terem közepén sokáig beszélgetett Polti Mihály szerb nemzetiségi képviselővel. A folyosó. Sokadalom támadt , ma már kora délelőtt, mert két dolog vonzotta is, hozta is az embereket ide. Vonzotta a Rákóczi-törvény, hozta pedig azösszeférhetetlenségi zsűribe való sorsolás. A nyolcvan ember, akikből ma Mikszáth dolgára a zsűrit kisorsolták, mind megannyi itt, még Rákosi Viktor is, aki pedig most lábalt ki nagy betegségből. Nagy szeretettel fogadják Rákosi Viktort mindenütt, miniszterek ie, képviselők is. Mindenki tudakozódik járásáról-keléséről, amire Rákosi előadja, hogy a Kaukázusban volt legutóbb üdülni és nyomban olyan kalandokról számol be, hogy az embereknek a rémülettől az ég felé állott a bajuk. Nagy mozgás támad az elnök szobája körül. Wekerle Sándor igyekszik az elnökhöz a miniszterek társaságában, Leszkay Gyulát, az új háznagyot is hivatják. A Rákóczi-hamvak hazaszállításáról folyik Juszhnál a tanácskozás, miután a miniszterelnök átadta a Ház elnökének a törvényjavaslatot, amelyet a mai ülésen terjesztenek be. Deputácziók jönnek-mennek és ez is tarkítja a ma amúgy is élénk folyosót. A deputácziók Kossuthot meg Polónyit keresik, meg is találják és szives fogadásban van csakhamar részük. — Nálunk még a jegyző is büszkébb — mondotta az egyik Esztergom vidéki deputáns, — miközben Kossuthot dicsérte. A küldöttség tagjai azután végigülték a folyosó valamennyi pamlagát és nézték, szemlélgették a felvonuló minisztereket, meg korifeusokat. A függetlenségiek egy része még mindig vitázik azon, vájjon a régi delegáczió marad-e vagy újat választanak. A pali vénebbjei azt felelik, hogy mindegy, ha a régiek maradnak, talán jobb is, mert ezek már beleszoktak a sok-sok millió megszavazásába. — Ha bennünket, fiatalokat, küldenének be — jegyzi meg Ráth Endre — előbb meg kellene tanulnunk, hogy a közös költségekre is igennel voksoljunk. — Jó iskolátok van — szólt hozzájuk Vázsonyi Vilmos—— már is úgy tetszik, hogy a nem szócskát elfelejtettétek. Aztán az esti értekezletekről is diskurálnak. Lengyel Zoltán nagyban készül, hogy este a pártban fölszólal az iparfejlesztés tételénél. Magyarázza is erősen, hogy hol a dolog hibája. A nemzetiségek a képviselők számára külön fentartott folyosón gubbaszkodnak. Azt beszélik róluk, hogy még mindig nem tudtak egyöntetű határozatot hozni a kormányzathoz való maguk tartásáról. Elnökük, Polit Mihály, felkereste ma Andrássy Gyula grófot, a belügyminisztert és hosszasan konferált vele bent a Ház tanácskozótermében. Az akadémikus félóra éppen múlóban volt, amikor a Ház elnöke megjelent és intett, hogy odabent meggyitja az ülést. A szünet alatt ismét megmozdult a folyosó. Sokan azonban haza igyekeznek és itt hagyják azt a nyolcvan embert, akikből ma az összeférhetetlenségi zsűrit választják. Egyikmásik el akar menni közülök is, de Justh Gyula rájuk int, ne tegyék, mert 1600 koronája bánja mindenkinek, aki nincs itt. Ennyi bírságot ró ugyanis ki a hiszszabály, arra a zsűritagra, aki megokolatlanul távol marad. A Ház ülése. Váradi Károly jegyző ünnepi csendben olvasta fel Wekerle miniszterelnök bejelentését a Rákóczi-hamvak hazahozatala körüli intézkedéseiről. A miniszterelnöki átirat vázolja a kapcsolatos nagy ünnepségek programmját. Elnöki előterjesztések. Justh elnök ez átirattal kapcsolatban javasolta, hogy a Ház az ünnepségek alatt ülést ne tartson s hogy Zichy Jenő gróf vezetése alatt Leszkay Gyula, Czohor László és Csernoch János képviselőkből álló küldöttség kísérje a hamvakat Orsovától Budapestig. Az elnök egyúttal felszólította a képviselőket, hogy a koporsók körül díszőrséget teljesítsenek. . ...... Justh ezután bejelentette a főispánná kinevezett Kubik Bélának a mezőcsábi kerület képviselőségéről való lemondását- Bemutatta még az elnök több törvényhatóságnak feliratait. Az új Rákóczi-törvény bejelentése. Wekerle Sándor miniszterelnök ünnepélyes bejelentése következett az új Rákóczitörvényről. A Ház felállott, mikor a miniszterelnök törvényjavaslatának beterjesztéséhez fogott. Az ünnepi meghatottság hangulata áradt el a törvényhozáson. Hiszen nagy történeti pillanat volt ez. A karzaton néhányan nem állottak el. A képviselők felintegettek : — Felállani! Felállani! Wekerle miniszterelnök a következőket mondta: — A nemzet régi óhaját teljesítette az a királyi elhatározás, amely az uralkodó és a nemzet közti összhang teljessége kedvéért elrendelte, hogy Rákóczi és bujdosótársainak hamvai hazahozassanak. E nagylelkű fejedelmi tény folyománya, hogy mikor nemzeti hőseink emlékét ünnepeljük, az őket megbélyegző törvényes intézkedések eltöröltessenek. Mire a hamvak az ország határához érnek, e törvényeknek meg kell szünniök s éppen ezért az uj Rákóczi-törvényjavaslatnak az igazságügyi bizottsághoz utasítását kérte-Zajos és lelkes éljenzés kísérte a miniszterelnök szavait, amelyek egy régi nemzeti sérelem elmúlását jelentették. Jelentések. A históriai nevezetességű jelenet után prózai dolgok következnek. Bernáth Béla előadó jelentése alapján Pescha Miklós képviselőt végleg igazolják. Holló Lajos előadó jelentése után Nyári Béla báró, mint a VI. bírálóbizottság által kiküldött vizsgálóbiztos leteszi az esküt. Popovics lugosi mandátuma ügyében fog eljárni. Malatinszky György előadó jelentése után a bizottság Karátsonyi Jenő gróf mandátumát is igazolják. Lázár Pál a mértékhitelesítésről szóló törvényre vonatkozó bizottsági jelentést mutatja be. A jövő napirend. Az elnök javasolja, hogy a Ház holnap 10 órakor tartandó ülésében az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslat fog tárgyaltatni, azután mentelmi ügyekre kerülne a sor. A Ház ezt elfogadja. Apponyi válaszai. A karzatokon élénk mozgolódás keletkezik. A nők látcsöveiket a miniszteri padok felé irányítják. Apponyi állt fel, hogy több interpelláczióra válaszoljon. Felel először is Petrovics István képviselőnek válaszul arra az interpellácziójára, amelyet Lukács György volt miniszter által a népiskolákra vonatkozólag kiadott rendeletek tárgyában terjesztett elő. E rendeletek főleg a magyar nyelv tanítására vonatkoznak. A miniszter megjegyzi e rendeletek érvényességére nézve, hogy ezekre vonatkozólag a képviselőház 1905 június 21-dik ülésében már határozott, amikor érvényteleneknek jelentette ki azokat. Azóta a Ház újabb határozatot nem hozott s, így tehát a Ház határozata fennáll. Ami különben e rendeleteket illeti, azok lényegében megegyeznek Wlassics Gyula miniszter 1902-ben kiadott rendeleteivel. Eltérés egy pontban van s ez a magyar nyelv tanításának elhanyagolására vonatkozik. E tekintetben az eddigi törvények hiányosak s e törvény-novella utján fog gondoskodni e hiány pótlásáról. (Élénk helyeslés.) Az interpelláló Petrovics István nemzetiségi képviselő azt mondja, hogy többet kapott válaszul, mint amennyit kért. Nem veszi tudomásul a választ, mert a törvénytelen rendeletet minden pontjában törvénytelennek kell tartani. A Ház szavazás nélkül tudomásul veszi a választ. Most Bánffy Dezső bárónak válaszol Apponyi vallás- és közoktatásügyi miniszter Manegutics Miklós marosvásárhelyi görög-keleti főesperes fegyelmi ügyében. A főesperest egyházi fenhatóságai üldözik s Bánffy a megsértett jogrend helyreállítását követeli az állam egész tekintélyével. Apponyi előadja a tényállást. A főesperessel szemben tanúsított eljárás sok tekintetben szabályellenes volt s miniszteri elődje, a metropolitai konzisztórium ítéletet szabálytalansága miatt feloldotta. Uj eljárás indult meg s igy e tekintetben az állam felügyeleti joga érvényesült. Ö. Apponyi, a megsemmisítést fentartotta s az uj eljárás folyamatba került. Megsemisittetvén az ítélet, semmis a felfüggesztés is. De az újabb felfüggesztés ellen a főesperes jogorvoslattal nem élt s igy az jogerőssé vált s a miniszter csak az első szabálytalan felfüggesztés anyagi hátrányait teheti jóvá. Az autonómia sérelme nélkül intézkedett, hogy az állam hatósága mindenről, ami ebben az ügyben történik, tudomást szerezzen s az állam tekintélyét megóvja. (Helyes rés.) Bánffy Dezső báró új szerepben, mint egy nemzetiségi főesperes ügyének védelmezője, szólalt fel. Természetesen a nemzetiségi egyházi hatóság által üldözött főesperes érdekében. A választ tudomásul veszi, de az eljárást nem találja eléggé erélyesnek. MAGYAR HÍRLAP 1906. október 20.