Magyar Hirlap, 1926. június (36. évfolyam, 132-144. szám)
1926-06-15 / 132. szám
4 1926 junius 15. vitása a cél. A kapitalista államnak a legnagyobb bűne, hogy pincéslakásokat statuál, amelybe nem ér a levegő és a napsugár. Az autóadót is igazságtalannak tartja. Az autótartás — úgymond — már a jövedelmi adó kivetésénél is súlyosan esik a latba. És azután az autó után már különben is kell fizetni autóadót. Végül bejelenti, hogy elfogadja Baracs Marcellnek a 60%-os pótadóra vonatkozó javaslatát azzal, hogy ebből a 60%-ból a 10%-ot a fogyasztási adók csökkentésére fordítsák. Zichy Rafaelné 11 cselédje, Büchler József erősen védelmébe veszi a lakásadót. A cselédadó kérdésénél megemlíti, hogy Rotschildunk ugyan nincsen, de Pesten is vannak grófok és bárók, akik nagy cselédséget tartanak. Zichy Rafaelnének például 21 cselédje van. — Ez nem áll. Zichy Rafaelnének csak 11 cselédje van, — kiáltotta Wolff. — Törődni kell azokkal is, akik a híd alatt laknak, mondta Büchler. Ezután Éber Antal szólalt fel. Téved Büchler abban, hogy a szocialisták adói ellen azok tiltakoznak legerősebben, akiket sújtanak ezek az adók. A 60 százalékos pótadót mi proponáltuk, pedig ezt sem a munkásság fizeti. A jövedelmi adóban meredek progresszivitás van. Ezt sem a munkásság fizeti. A kislakások építését megszavaztam, hogy legyen akása a szegény népnek is. De a lakásadóra szükség nincs és nem érdemeljük meg azt a szemrehányást, hogy a híd alatt lakókkal nem törődünk. Párizsban többen laknak a híd alatt, mint Pesten és nincs lakásadó. Baracs Marcel javaslatát fogadja el. Kiss Jenő dr. és Nagy Vince felszólalása után a bizottság elfogadta Baracs Marcelnek a 60 százalékos pótadóra vonatkozó javaslatát Wolff ama hozzáadásával, hogy a pótadóbevételből 10 százalékot bizonyos fogyasztási adók csökkentésére fordítsanak. A cselédadót, a lakásadót, a semélyszállító gépjárművek adóját a bizottság többsége nem fogadja el. Aminthogy 13 szóval 11 ellen azt is leszavazták, hogy a tanács ezekről az adókról javaslatot terjesszen a közgyűlés elé. Sok az adó és piszkosak a piacok A közigazgatási bizottság ma délelőtt tartotta rendes havi ülését Ripka Ferenc dr. főpolgármester elnöklésével. Günther Ernő tanácsi fogalmazó ismertette a szakhivatalok jelentéseit. Főorvosi jelentés szerint a főváros közegészségügyi állapota az előző havi állapothoz viszonyítva kielégítő. A főorvosi jelentésnél Csilléry András dr. szóvátette' a piacok körül" uralkodó állapotokat és kifogásolta a piacterek piszkosságát. Sipőcz Jenő dr. polgármester válaszában közölte, hogy a piacok tisztasága érdekében rendeletet fognak kiadni a közeli napokban. A főkapitányi jelentés során Sipőcz Jenő dr. polgármester bejelentette, hogy a főkapitány arról értesítette a tanácsot, hogy rendeletet adott ki a gépjárművek menetsebességének korlátozására. A polgármester kérte a főkapitányt, hogy a rendelet végrehajtását szigorúan tartassa be. Platthy György is az utcai forgalom bajait tette szóvá, különösen a motorkerékpárosok viselkedését bírálta éles szavakkal. Ezt a gépjárművet teljesen ki kellene zárni a város belterületéről, mert még nem nyújt kellő biztonságot. Vannak a motorbiciklinek hisztériás védelmezői, azonban a sportnak elébe kell helyezni a közbiztonság érdekeit. Kifogásolta ezután, hogy a rendőrlegénység lakásviszonyai nem kielégítőek. Nagy Károly főkapitányhelyettes válaszában elismerte, hogy a rendőrlegénység súlyos lakásviszonyok között él. Az utcai forgalom szabályozása és ellenőrzése érdekében minden lehetőt elkövetnek, és a legközelebbi jövőben már motorbiciklis rendőrök fogják ellenőrizni a motorbiciklistákat. Megállapítja, hogy nagy baj az is, hogy a főváros közönsége nem eléggé fegyelmezett és nevelésre szorul atekintetben, hogy miként viselkedjék az uccán. Ripka Ferenc dr. főpolgármester ezután kérte a főkapitányt, hogy az uccai közlekedés rendje érdekében hívjon össze minél előbb egy ankétet. Az adófelügyelői jelentés után Hann Arnold megállapította, hogy a szanálási törvény alapján most már nem lehet adóügyekben rendeletekkel kormányozni. Állítólag titkos rendeletet adtak ki, amely szerint a kereseti adót 30%-kal magasabban kell megállapítani. Zsolnay Imre helyettes államtitkár, adófelügyelő kijelentette, hogy ilyen rendelet nincs. Baracs Marcell szerint a rossz gazdasági helyzet miatt kímélni kell az adózókat. Zsolnay Imre közölte még a bizottsággal, hogy a kereseti adók kivetését már befejezte, a jövedelmi adó kivetése pedig folyamatban van. A B-listás fővárosi tisztviselők visszahelyezését követelik a szerdai közgyűlésen . A főváros tőrhatósági bizottsága szerdán közgyűlést , amelynek napirendjén a költségvetésen , ez azzal kapcsolatos tárgyakon kívül eddig tizenegy interpelláció , és két indítvány szerepel. Újabban interpellációt jegyzett be Vörös János dr., aki a közélelmezési ügyosztály által 1923-ban B-listára helyezett tisztviselők reaktiválását követeli. I A MAGYAR HÍRLAP KÖNYVESHÁZA Abraham Lincoln új életrajza Történeti életrajzokból néha drámák lesz- 1nek és néhaa drámákból lesznek történeti életrajzok. Ezt mutatja a rabszolgafelszabadít 5 ítás köztársasági elnökének új biográfusa, egy olyan könyvben, amely többet és fontosabbat mond el Lincolnról, mint a nagy hivatalos életrajz tíz hatalmas kötete. Mert az Egyesült Államok többek között ennek a tízkötetes életrajznak meghatásával rótta le háláját Lincoln iránt. [ Sandburg életrajzán meglátszik" egy dráma hatása, egy olyan színpadi munkáé, amely alighanem tartósan és termékenyen fogja befolyásolni a történetírást. Ez a dráma természetesen Szent Johanna, amelyből két tételt vett át és alkalmazott Lincoln új életrajzírója. Az egyik tétel az, hogy a nagy történeti körökben néha mind a két félnek van igaza, sőt , gyakran igaza van mind a két félnek. Shawlsról bajos azt mondani, hogy a sötét középkor embere, és a máglya apostola volna, de azért a Szent Johanna megérti és megmagyarázza az inkvizíciót, minden kegyetlenségével, és minden véres, vagy tüzes emlékével. J Sandburg megírja a rabszolga-felszabadítás vezérének életrajzát, és igyekszik megérteni a rabszolgatartókat, azokat, akik kettészakították az Egyesült Államokat és polgárháborúra indultak a rabszolgaság intézményének védelmében. A másik tétel, amelynél meglátszik Szent Johanna hatása az új Lincoln-életrajzon, a közvéleményre, a történelemre gyakorolt erős befolyás magyarázata — egyszerű motívumokkal. Az orleánsi szűz egyszerű józanságával tudta mozgósítani a francia népet és nem valamilyen rejtelmes, magnetikus nagysággal. " Az az egyszerű józanság, amely megtalálta útját minden egyszerű lélekhez, tette a francia nép vezérévé és felszabadítójává a kis parasztlányt, ha hinni lehet Shaw drámájának. Az egészen egyszerű emberi vonásokat találja meg, rajzolja le Lincoln új életrajza, nem emeli szobortalapzatra hősét, csak éppen egészen emberré eleveníti, és egészen embernek lenni talán több, mint márványból faragott, vagy bronzból kiöntött szobornak lenni valamilyen magas talapzaton. Szokatlanul durva szabású, szokatlanul darabos és súlyos test, a hatalmas test fölött pedig olyan aránytalanul kicsiny és olyan igénytelen fej, amelyről csak fogyatékos szellemi képességeket lehet feltételezni, így rajzolja le Sandburg hősének fizikai megjelenését. Sokáig fát szállított lassú tutajon Lincoln, és a Missisippi hátáról nézte a két partot. Lassan haladt a tutaj, de Lincoln jól megnézte a partokat. Lassan gondolkozott Lincoln, de azután tisztán látta az alapvetően fontos dolgokat. Amikor a kissé kezdetleges amerikai módszerek szerint ügyvédi oklevelet szerzett, csakhamar fegyelmi vétséget követett el, mert ügyvédtársainak nézete szerint túl alacsonyra szabta az ügyvédi honoráriumot akkor, ha kliensének igaza volt, de nem volt pénze. Az ügyvédi kamara ezért az inkollégialitásért pénzbírsággal sújtotta Lincolnt, és Lincoln akármilyen szegény ember, volt, sóhaj nélkül kifizette a pénzbírságot, de tovább is kliensének zsebéhez szabta az ügyvédi honoráriumot, nem saját zsebéhez. Sok, igen sok fegyelmi vétséget követett el még Abraham Lincoln, a sok fegyelmi vétségen át pedig eljutott odáig, hogy ma az Egyesült Államok történetének legnagyobb embere gyanánt számít, és nagy kérdés: váljon kimagaslik a XIX. század történeti alakjai közül Lincoln fölé. Lincoln alakjának talapzata fegyelmi vétségekből rakódik össze, olyan fegylmi vétségekből, amelyekért először pénzbírságot fizetett Lincoln és utoljára életével fizetett megtenek le, és életet árasztanak. Elszegényedett arisztokraták, meggazdagodott kalandorok, akik nem tudnak elegánsan öltözködni, elegáns kalandorok, akiknek üres a zsebük: ez a világ mozog Hatvany Lili regényében, háttérül Róma nagy szállodáival, és a lidei Excelsior-ral. Ez a világ mozog, és ez a világ forog az északi és a déli sark körül. Az északi sark a pénz, a déli sark a nő. Pénz és szerelem, vagy inkább az arany és a női test, más már nem igen érdekli és nem igen foglalkoztatja ezt a világot, ahol könnyű szívvel adnak pénzt a nőért és könnyű szívvel adnak nőt a pénzért. Vagy talán igazságtalanság egy világról beszélni, mert a regényben két világ ütközik össze, vagy inkább a régi világ itt és ott még kiütközik az új világ hullámai közül. A régi világ Hatvany Lili szerint az a háború előtti kor, amikor még egyéniségek voltak az emberek, míg az új világ emberei, a konjunktúra emberei, úgy készülnek, mint a cipők egy harmadrendű gyárban, sablon szerint, eltüntetve a láb formáit, banálisan egyforma körvonalakkal. Ez a két világ mérkőzik a regényben és mérkőzik az a két hatalom, amely mellett harmadik hatalmat nem ismer el Hatvany Lili: mérkőzik a két éhség, a pénzéhség és a szerelmi éhség. Utóit elsülik a regény, itt-ott vannak elnagyolt oldalak, és elnagyolt fejezetek, amikor kifárad ez az érdekes és színes, nagyon markáns és nagyon okos dilettáns, amikor önkénytelenül fölmerül az a kérdés, meddig jutna el Hatvany Lili regénye akkor, ha kissé tovább pihent volna az íróasztal fiókjában, és kissé vállalta volna azt az átcsiszolást, amelyet mindig kár elmulasztaniok az íróknak. De akkor, ha Erdős Bence asszony regényeinek többször tízezres példányszámuk, széles olvasóközönségük, hangos sikerük van, mégis érdemes nem kimondani, de legalább elgondolni: It is a long way to Tipperary... Erdős Renétől Hatvany Lili regényéig nagy út vezet, és ez a nagy út meredeken ível fölfelé. Ennyit illik és kötelesség elmondania Hatvany Lili regényéről annak is, aki egy hangsúllyal sem akar többet mondani, és inkább kevesebbet mond ki a tárgyilagosság szavánál. Hatvany Lili, — ne vegye rossznéven és ne értse félre, — írásaiban a régi világhoz tartozik, oda, amikor egyéniségek voltak az írók, és egyéniségek, néha nagyon érdekes, nagyon színes egyéniségek voltak az irodalom dilettánsai. Ez a regény nem harmadrendű, sőt nem is elsőrendű gyárban készült cipő. Ezt a regényt kézzel szabták, és kézzel varrták. Olyan kézzel, amelynek minden mozdulatában van egyéni vonal, és egyéni érdekesség. Hatvany Lili regénye A magyar irodalomnak alighanem Hatvany Lili a legérdekesebb dilettánsa. Élni, vagy írni, ez a kegyetlen alternatíva, és Hatvany Lili nem tudott választani. De akár novellákat vetett papírra, akár színpadi jeleneteket épített fel, mindig emberi dokumentumokat tudott kivésni, soha nem érdektelen, többnyire nem súlytalan emberi dokumentumokat, és mindig voltak olyan fordulatai, olyan mondatai, mikor az olvasók, vagy a színház nézőterén összegyűlt közönség önkéntelenül felsóhajtott: milyen kár... Két dráma és két novelláskötet után most egy szélesre fűzött regényt küld a könyvpiacra Hatvany Lili, és a regénynek bizonyára lesz sok szigorú kritikusa, de nem igen lesz olyan olvasója, aki ne olvasná végig. Ne tessék kicsinyléseknek tekinteni ezeket a fentartásokat, mert a regényben újból felvillannak, és sűrű sorban villannak fel olyan mondatok, amelyeket nyugodtan vállalhatnának át a céhbeli írói presztízsek is. Például a portré művészetéhez, egy profil és egy ember gyors, éles levázolásánál pregnánsan fog Hatvany Lili tolla. San Felice Mária hercegnő, és San Felice Jane hercegnő , a két Ságomné is nem hasonlított egymáshoz. Mária, aki francia születésű volt és több királyi házzal tartott rokonságot, kövér volt és lompos, mint egy kötelességtudó, de kissé másodrangú szülésznő, j — Jane, aki amerikai születésű volt, és több chicagói nagyvágóval tartott rokonságot, karcsú termetével, hófehér hajával, özvegyi fátyolával úgy festett, mint Stuart Mária két perccel a kivégzés előtt... Nem lehet tagadni, ezek a mondatok rajzolnak és festenek, életet rögzí FO VAROSI SOR FOZO • A T-KOBANYAN ■ MEGRENDELHETŐ KŐBÁNYÁN A GYÁRTELEPEN TELEFON J.5É— 80 ÉS A VÁROSI I IRODÁBAN VU.TAVASZMEZO-UCCA7.1I _____ TELEFON ■t.A3-A. _ | VÁZSONYI VILMOS írta: Bródy Ernő dr . Vázsonyi életével és halálával túlnőtt a pártkereteken, a helyi tagoltságon, sőt az országhatárokon is. Több volt, mint egy politikai párt vezére, több mint hazájának egyik legnagyobb szónoka, a szó és toll mestere, több, mint a legnemesebb fegyverekkel folytatott propaganda művésze, — ő az emberi haladás egyik magyar úttörője és apostola volt. Azok közül az apostolok közül, kik az ügyért mindent kockára tesznek, — kényelmet, jólétet, nyugalmat, egészséget, életet, kik az eszméért élnek és meghalnak. Vázsonyi a legközelebbi lelki rokonságban állott azokkal, kik e hazában a jogok és kötelességek összhangját akarták megteremteni. Martinovics és társai, kik az eszmét akarták felszabadítani, s ezért vértanúhalált haltak, Kossuth, a jobbágyfelszabadító, Eötvös báró, a kultúra legnagyobb magyar apostola és a 40-es évek reformja szomjas magyarjai, a történelmi osztály ama nagyjai, kik osztályuk érdekeinek feláldozásával csak a nemzet és az emberiség egyetemes érdekeit képviselték, kik lemondtak előjogaikról azért, hogy a jog általánossá váljék, — ezek az európai magyarok voltak Vázsonyi lelki ősei. A fejlődés törvényeinek természetes folyománya volt az, hogy megalapította a nemzeti demokrata pártot. A szabadelvű párt az egyházpolitikai törvények megalkotása után tétlenségbe merült és ahelyett, hogy a társadalmi egyenlőség törvénybe iktatása után minden téren az egyenlőség eszméjének útjára lépett volna, a párturalom öncélúságában és az osztrák katonai követelések kielégítésében vélt eleget tenni feladatának, mely magatartása végül is bukásához vezetett. A cenzusos választójog mellett a szabadelvűség csak szólam volt. A demokrácia nem más, mint az intézményekben élő, szervezett szabadelvűség. Egyéniségének óriási súlyát, képességeinek határtalan befolyását, jellemének és erkölcsének fölényét, példa nélküli szuggesztív hatását akkor ismerjük fel, mikor úgyszólván magára hagyottan, csak néhány barátjától körülvéve folytatja közéleti küzdelmét. A budapesti városházán láttuk néhányszor azt a csudát, hogy az erős ember legerősebb, ha magányosan áll. Mikor arról volt szó, hogy a magánvállalkozás kezéből ki kell venni a monopóliumokat, hogy ez a jövedelem ne egyesek zsebébe vándoroljon, hanem az a nagy közösség, az egész lakosság közhaszna legyen. Vázsonyi az ellenkező nézetnek, sőt ellenkező érdeknek szervezett hadával szemben kivívta az erkölcs és az igazság diadalát. A virilista, plutokrata, cenzusos választói jog alapján működő városi törvényhatóságban megtörte a magánérdek szempontjait és győzelemre vitte a közérdeket. Mint jogász és ügyvéd az igazságszolgáltatás csarnokában vitte a harcot a közéleti erkölcs tisztaságáért és elérte azt a páratlan eredményt, hogy egy aktív miniszterelnökkel szemben megszerezte az igazság győzelmét. Páratlan debatteri képessége, példátlan energiája és szívóssága, tüneményes szónoki ereje keresztültörtek minden előítéleten és elfogultságon és a harcból a közéleti erkölcs tisztasága került ki győztesen. De Vázsonyinak nemcsak becsülete és esze, hanem szíve is volt. Ez a szív nemes és jó volt. A kemény harcos ellágyult, mikor a médiummal állott szemben. Gyorsan felejtett, könnyen megbocsátott. Ennek a szívnek béke kellett volna, csöndes élet, nyugalom, ő megkísérelte egyszer-egyszer a visszavonulást, de mikor a próbatétel ideje elkövetkezett, az élre ugrott és a fiatalokat megszégyenítő rugalmassággal csak az ügynek, az igazság eszméjének élt. Politikailag eltérők lehetnek róla a vélemények, de emberileg a legszebb, a legnemesebb formát futotta ki, amely csak igaz embertől telhetik. A becsülete és esze vitte a magasba, a szíve ölte meg? Kean A Magyar Hírlap előfizetési díja egy hónapra az ingyenes 100 milliós biztosítással 40.000 korona A Jó PAPI. HOLTIG TAN ! Pehelypaplankülönlegességek. Paplan, matrac, ágynemű. Magyarország legnagyobb ágyneműáruháza SÁNDOR „IDEÁI“ PAPERYGYÁR, Kammermayer Károly ucca 1. (Közp. KfkDSlIfiZÉ) g Valódi perzsa szőnyegek antihart rTM «■wbm^bbJimwImbwe (STERNBERG Z. J.) alkalmi vételekből VII. KER., DOB UCCA 31. SZÁM. j