Magyar Hirlap, 1926. július (36. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-01 / 145. szám

2 552$ jtilius Kr "év, lWBHBara"r_j t'i' |i N iim.,•••'■■­ ■\ 160 képviselő tartózkodott a szavazástól és így nem sok jót lehet jósolni az új kor­mánynak jövő keddre. A legfontosabb tárgyalások azok, amelye­ket tegnap és ma folytatott a Banque de France új vezetősége az amerikai Federal Reserve Bank és az Angol Bank Párizsba érkezett igazgatóival. A párizsi lapok ma reggel befejezett tény gyanánt beszéltek arról, hogy Anglia és az Egyesült Államok hivatalos bankja­i ,­ a francia frank összeomlásának megelő­­­­­zése végett 300 millió dollár hitelt hajlandóak folyósítani bizonyos feltételek mellett a Banque de France-nak, sőt a la­pok konkretizálták értesüléseiket olyan irányban, hogy London és New York részé­ről két kölcsönajánlat érkezett. Az egyik és a másik 300 millió dollárra szólt, de a két bank a francia kormánytól tette függővé, váljon harminc évre, vagy egyelőre csak hat hónapra kívánja igénybe venni ezt a hitelt. A hathónapos hitel esetén kilenc szá­zalék, a harminc éves hitel esetében tíz százalék volna a kamatláb. Ma este azonban a pénzügyminisztérium cáfolatot adott ki és azt hangsúlyozta, hogy nem folynak ilyen irányban tárgyalások. A Journal des Debats helyet ad a cáfolat­nak, de egyben megjegyzi, hogy tegnap közölt értesüléseit a hiteltárgyalások rész­leteire nézve a pénzügyminisztérium sajtó­főnökétől kapta, tehát ma­­ a pénzügyminisztérium saját magát cáfolja meg és saját közlését minősíti a valótlanoknak. Ez a kijelentés még inkább fokozta az amúgy is nagy zűrzavart. Most már bizonyos, hogy a jövő kedden a támadás vezetését a kormány ellen Tardieu fogja átvenni. Ez a kétségkívül ve­szélyes politikus 1924 májusában tudvalevő­leg kimaradt a kamarából, noha nem sok­kal 1924 májusa előtt voltak hónapok, ami­kor úgy látszott, hogy Tardieu fog a francia kormány élére kerülni Poingfré örököse gyanánt. Alig két-három hónapja van annak, hogy egy­ pótválasztá- bon Tardieu újból helyet kapott a kamará­ban, miután a választási bukása másnapján megszüntette lapját, és nagy utat tett a vi­lág­ körül. Tardieu visszatérése azóta állan­dóan fokozta az idegességet, de Tardieu egyelőre óvatosan viselkedett, a háttérbe vo­nult és tartogatta erejét egy nagy akcióra. Kedden Briand programbeszéde­­ alatt azon­ban Tardieu tett már néhány kellemetlen kérdést és mindenekelőtt kierőszakolta, azt, hogy Briand lekösse szavát egy fontos kér­désben: abban, hogy a kamara megkérde­zése nélkül­­ nem fog külföldi kölcsönt lekötni. Jövő kedden Tardieu akarja átvenni a roham vezetését, és Tardieu célja valószí­nűleg az, ami Briand célja volt, alig több, mint egy hét előtt: egy jobbfelé átcsoporto­sított kormánytöbbség kiépítése. Csak éppen az új kormány vezetésére Tardieu alkal­masabbnak tartja magát, mint a jelenlegi miniszterelnököt. Nagyon kérdéses az, váj­jon sikerülhet-e most Tardieu rohama, de a jövő kedd mindenképpen igen kritikus napja lesz az új kormánynak. Gróf Wenckheim Dénes nem vállal anyagi felelősséget fiáért, mert Lajos gróf színésznőt vett feleségü­l Kínos feltűnést keltett tegnap a főváros előkelői társaságaiban egy nyilatkozat, mely­nek aláírói, Wenckheim Dénes gróf és neje mindenkit figyelmeztetnek arra, hogy fiukért, Wenckheim Lajos grófért nem vállalnak anyagi felelősséget. Továbbá közlik, hogy a fiatal gróf eddigi adósságai teljesen kimerí­tik várható örökrészét. A legk­ssebb chronique scandaleuse hát­terében az húzódik, hogy Wenckheim Lajos gróf dacára szülei ellenkezésének, pár nappal ezelőtt feleségül­­vette Hoffmann Pálmát. Hoffmann Pálma régebben Pálma Mici né­ven színésznő és filmstár volt, de 1924-ben visszavonult, a színpadtól. A nagyon szép és nagyon elegáns Hoffmann Pálmát gyakran lehetett együtt látni az ifjú Wenckheim gróf­fal, régi szerelemből született a romantikus házasság. anasi B HnsaronHBanMHHRH z­soldos mapatanfolyam VII., Dohány utca 14. Telefon: József 124—47 Előkészít polgári és középiskolai magánvizsgákra, érettségire.­ A budapesti nemzetközi mesterverseny A­ nemzetközi mesterverseny mai napján a függő játszmákat intézték el. Nagy dr. meg­nyerte a Yates elleni függő játszmáját s ezzel a ponttal a verseny élére került Colle nyert Swasko-Borowski ellen, míg Monticelo ellen döntetlenné tette a küzdelmet. Vajda dr. nyert Mattison ellen. A Tartakower-Steiner-játszma, eldöntetlen. A mesterek állása a következő: Nagy dr. ZIA, a Tkács és Colle 3, Vajda, Réti és Grünfeld 2K, Rubinstein, Tartakower és Mon­­ticeslli 2, Steiner, Prokesch, Kmoch és Snosky- Borowski JM, Havasi, Mattison és Yates T. Budapest Barátai Nem sokkal a háború kitörése előtt Buda­pest néhány rajongója megalapította Buda­pest barátainak a társaságát. Bárczy István volt a vezére ennek a társaságnak, amely azt tűzte ki célul, hogy Budapestet megismerteti a pestiekkel. Az volt a célja ennek a kis tár­saságnak, hogy lokálpatriótákat nevel, akik nemcsak lakói a mi városunknak, hanem szeretik is Budapestet. Sajnos, a világháború kitörése megakadályozta, hogy ez a kis lelkes társaság megvalósítsa programját. Budapest Barátairól beszélt ma Bródy Ernő a főváros közgyűlésén, a bülsé-vita során. BRÓDY ERNŐ A FŐVÁROS PROGRAMJÁRÓL — Bénnben járt most néhány bizottsági tag — mondta Bródy — fölfedezték Bécs közigaz­gatását és intézményeit a mi számunkra. De mi­nek megyünk mi Bécsbe, mikor még Budapestet sem ismerjük, ránduljunk ki Budapestre, ismer­jük meg ezt a várost, tudjuk meg, hogy mink van. Van itt egy társaság Budapesten, ennek a társaságnak egy programja van „tegyük széppé, naggyá Budapestet". Budapest Barátainak a tár­saságára gondolok, lépjünk be minél többen ebbe a társaságba. Az emlékek szárnyát bontogatta Bródy, mi­kor tovább haladva beszélt a régi rezsim alko­tásairól, arról, hogy mit tett Volzsonyi és mit tett Bárczy István Budapesten, hogy fejlődött, épült és szépült ez a város, ennek a két nagy­szerű embernek a keze alatt és beszélt arról, hogy ez a két ember a közgyűlés virilista voksaival miképpen községesítette a gázgyárat, a villamostelepeket, a városi vasutat és a többi üzemeket. A nagy mű befejezése azonban hátra van még, — mondta Bródy —, itt még nagy­­változásokra van szükség, mert ez a város túl van adminisztrálva. Nem új hivatalokra van Itt szükség, de szükség van új emberre, szakértő emberre, aki tudja vezetni ezt a kényes, nagyszerű városgépezetet. Az ő porgramja három mondatból áll, meg kell teremteni az egészséges Budapestet, az olcsó Budapestet és az alkotó Budapestet. Nem szabad megismétlődnie többé annak, ami teg­napelőtt megtörtént, hogy egy asszony egy óra hosszat vajúdott az utcán a szülészeti klinika előtt. Miért vagyunk akkor itt mi, ha eltűrjük az ilyesmit? És miért vagyunk akkor itt mi, ha eltörjük, hogy a város közepes közepén exisztálhasson a Suhajda-telep nevű nyomor­­tanya, mely csak akkor szűnt meg, mikor a vizáradás söpri el. Sajnos, Budapesten sok­­mindent megöl a bürokrácia.. Nagy ez ,a város, rengeteg itt a ház, de olyan késés a "park ést külapösan.. .kevés a., g.ye­ppekjátszótér­.. „ Adjunk több levegőt ennek a városnak. Azután az olcsó Budapestről beszélt és arról, hogy a fogyasz­tási adók helyébe új, igazságos progresszív adórendszert kell állítani. A fogyasztási adó igazságtalan és anti­szociális, mert nem ismer sem létminimumot, sem progressziót. A forgalmi adó megelője az ipar­nak és kereskedelemnek, sürgősen át kell térni az egyfázisú adóra. El kell törölni a húsfo­gyasztási adót és a surtaxe-ot, követeli a telek­­értékadó felélesztését, amelyből 1918-ban 16 millió aranykorona bevétele volt a városnak. Azt indítványozza, hogy a telekértékadót állít­sák be az 1927. évi költségvetésbe. Szól ezután a lakáskérdésről és megemlíti, hogy egyévi szü­netelés után éppen most, a csődök és kényszer­­ügyességek, meg az öngyilkosságok idején kez­dik újra emelni az üzletbéreket. A háztulajdo­nosok határtalan étvágyát elégíti ki a kormány legújabb rendelm­e. , — Hatásvadászat! — kiáltják jobbfelől. — Hatásvadászat? Hát igen, engem azért küldöttek ide, hogy Budapest lakóit védjem. — Éljen a köztulajdon! — kiáltják jobbfelől. Bródy Ernő indokolatlannak tartja a lakás­bérek emelését, hiszen a kereset és a munka­­alkalom nem szaporodott ta­­aly óta. A főváros közgyűlésének tiltakozni kell a kormány legújabb lakás­rendelete ellen. Azután arról beszélt, hogy a demok­ratikus blokknak és Bárczy Istvánnak, Budapest volt és leendő polgármesterének lesz a feladata módot keresni a terhek könnyítésére. A másik feladat pedig az alkotó munka megindítása. Ennek a kezdete csak az építőmunka lehet. HARRER FERENC A FŐVÁROSI TÖRVÉNYRŐL Bródy Ernőt mindenfelől lelkesen megtap­solták. Utána Harrer Ferenc szólalt fel. Azzal kezdte, hogy Budapestnek egy olyan fővárosi törvényre van szüksége, mely alapos szervezeti és pénzügyi reformokat tesz lehetővé. Budapest új fővárosi törvényét tehát úgy kell megalkotni, hogy az a főváros pénzügyi függetlenségét lehetővé tegye. Hosz­­szasabban foglalkozik azután ezekkel a reform­eszmékkel, követeli, hogy a tövényhatósági bi­zottsági tagságokat kerületenként igazságosab­ban osszák el, mint eddig, követeli, hogy az egész városi igazgatást a törvényhatósági bi­zottság igazgassa, irányítsa, a szakértő hiva­talnokokra támaszkodva, végül követeli az ön­­kormányzat kiszélesítését és fejtegeti nagy Budapest problémáját. ÉBER ANTAL A KÖLTSÉGVETÉSRŐL Általános figyelem között emelkedett Éber Antal szólásra, hogy bonckés alá vegye a költ­ségvetést. Éber beszéde ma is érdekes volt, amit mondott okos, elmés és meggyőző.­­Éber Antal mindenekelőtt tisztázni kívánja a múlt rezsim deficitmentes költségvetéseinek kér­­■ itésit. Ez­ az egyensúly,­ am­elyre annyit kiátkoz­nak, három tényre vezethető vissza. Az egyik, hogy a korona­romlás folytán a főváros korona­adósságai megsemmisültek, amivel 300 millió aranykorona adósságtól szabadultak, a másik, hogy a tisztviselőket a koronaromlás alatt béke­­fizetésük 10%-ával éheztették, végül, hogy kolla­boráltak a fővárosi ipart és kereskedelmet le­­kaszaboló forgalmi adó behozatalában, amely­ből folyó részesedés az 1922. évi háztartás egy­harmadát fedezte. Ezekből igen n­ehéz babért fonni a vezetőség fejére. Az üzemek kérdésére áttérve, nyomatokkal figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi állapot, amikor a bizottságok, igazgatóságok és tanácsi kiküldöttek egész serege avatkozik folyton bele az üzemek vezetésébe, csakis az üzemek dez­organizációjára vezethet. Az autonómia egy­szerű, egységes és világos irányítása sürgősen megalkotandó, hacsak nagy­üzemeinket ko­­molyan nem akarjuk veszélyeztetni. Viszont a közszükségleteket kielégítő, monopolisztikus nagyüzemeken kívül a többi összes, ú. n. ár­nivelláló üzemeket eltörlendőknek tartja. A fogyasztási adók leépítését nemcsak szo­ciális, de termelési kérdésnek is véli. Az nem lehet probléma, vájjon a fogyasztási adók csök­kentése az árak csökkentésére vezet-e. Ezt láttuk a cukoradó leszállításánál, de láttuk Németországban is, ahol a 2*/1 százalékról 10* százalékra leszállított forgalmi adó az árak mérséklésére és a forgalom oly arányú emelé­sére vezetett, hogy az állam ugyanoly bevételt realizált, mint azelőtt. Természetesen az adó­leszállítás egyéb bevételeket igényel. Legfonto­sabb bevételi forrás a takarékosság alkalma­zása volna, ezt azonban a fővárosi adminisztrá­­ció nem ismeri. A Töt . FELSZÓLALÓ Szigeti János a hadikölcsönök valorizálása ér­dekében feliratot ak­ar intéztetni a kormányhoz. Sürgette azután az üzemi alkalmazottak nyug­díjellátásának mielőbbi rendezését. ’­é.a Magyar Hírlap tudósítójától.) A nem­zetgyűlés szanálási bizottsága szerdán tar­totta utolsó ülését, minthogy Jeremiás Smith távozásával az ellenőrzés megszűnik és így fölöslegessé válik ez a bizottság is. Az ülés elején napirend előtt Rupert Rezső támadta igen élesen a pénz­ügyminisztert.­ Elsősorban kárhoztatja azt, hogy a magyar­­állam 200 miliárdott költött "fit Viktóri­a-koniszern szanálására, amikor­— szerinte —­ könnyelműen csinált magánadós­ságot fizetett ki a kormány és így­­ez példát­lan hűtlen kezelése volt a közvagyonnak. Annál súlyosabbnak tartja ezt, mert akkor az angol hitelezők érdekében szanálták a Viktóriát, most pedig ugyancsak az angol hitelezők parancsára állítják oda bűnbaknak Bechert és tar­tóztatják le olyan tényállás alapján, amely semmiféle bűncselekményt nem állapít meg. Megismétlődik Rupert szerint a frankügy, a kormány szanál vagy büntet, aszerint, amint azt a külföldiek érdeke követeli, mit sem törődvén azzal, hogy van-e joga ilyen nagy pénzeket magánadósságok fizetésére fordítani és van-e jogi alap ugyanezeknek a szanált embereknek a letartóztatására. Hajós Kálmán kéri a Bacher-ügyből ki­folyólag, hogy a kormány törvényhozásilag rendezze a kartelek és k­osztok ügyét. Peyer Károly éles hangon kritizálja a kormánynak azt az eljárását, hogy előbb az angolok érdekében szanálták Bachert, azután ugyancsak az angolok közbenjá­rására letartóztatták. Farkas István a lakásrendeletet tette szóvá, utána pedig Bud pénzügyminiszter jelentette be, hogy a kormány, amikor a Viktória-kon­­szernt szanálta, nem ismerte a cég belső állapotait. Akkor a kormánynak minden áldozatot meg kellett hozni, mert a Bacher hitelezői között olyan kül­földi érdekcsoportok szerepeltek, aki­ket az ország hitelélete szempontjából feltétlenül meg kellett védelmezni. Ezt követelte a korona stabilitásának ér­­deke is. Temesváry Imre ismertette ezután a nyugdíjasokra vonatkozó javaslatot, amely szerint azok, akik tizenöt évi szolgálat után vonulnak nyugalomba, korlátlanul megkap­ják a nekik járó nyugdíjat, ennél kevesebb szolgálati idővel rendelkezőknél azonban továbbra is 15-10 és 5 százalékos levoná­sok lesznek. Wolff Károly azt kifogásolta, hogy a nyugdíjasokat megint két kategóriába oszt­ják, Rupert Rezső pedig erélyesen követelte mindenféle nyugdíjkorlátozás megszünte­tését. Farkas István indítványozza, hogy azoknak a nyugdíját korlátozzák, akik­nek magánvagyonuk is van. Bod pénzügyminiszter védelmezi a nyug­díjjavaslatot, azért is, mert ha az újabb nyugdíjasoknál ezeket a levonásokat nem eszközölnék, az húsz milliós aranykorona különböze­tet jelentene. . .­­Az egész közgyűlés osztatlan figyelemmel hall­gatta a szociáldemokraták mai szónokának, Kertész Miklósnak a fejtegetéseit is. A mai vál­ság, úgymond, a fogyasztás válsága, tehát ezen kell elsősorban segíteni. Ahelyett azonban, hogy a kormányzat jönne a segítséggel, folyton foly­vást belenyúl a gazdasági életbe, itt megza­varja azt. A háború volt az első beavatkozás a gazda­sági életbe. A hadi központok felállítása szintén hatósági beavatkozás volt, a legrettenetesebb hatású beavatkozás volt azonban az infláció. Foglalkozik a büdzsé-bírálatokkal és szóváteszi Éber Antal ama javaslatát, hogy a városi üze­meket alakítsák át részvénytársasággá és ötven százalék erejéig elégítsék ki vele a főváros hitelezőit. Neki nincs kifogása az Überfrem­dung gondolata ellen, ellenben tiltakozik az ellen, hogy a község vagyonából ha csak egy százaléknyit is, idegen kézre adjanak. A leg­újabb lakásbér-rendelet pallósjogot ad a házi­uraknak. Ez ellen mindenképpen tiltakozni kell, ha máskép nem, rendívüli közgyűlésre kell összehívni a főváros törvényhatósági bizottsá­gát. . . Virágh Géza csatlakozik a szocialisták adó­­javaslataihoz és sem a lakás-, sem a cseléd-, sem a luxusautó-adót nem tartja sérelmesnek a kispolgárokra nézve. A sok tanító és tiszt­viselő elbocsátásról Trianon nem tehet. A Ba­­ross-listát sem a Trianon csinálta. Sem a kira­katadót. A Baross-lista és a kirakatadó, ez volt a Wolff-rezsim kereskedelmi és iparpolitikája. Azután a bürokratizmus túltengéséről beszélt, végül pedig a békét hirdette. Körmöczi Zoltán dr. egészségügyi kérdések­kel foglalkozik. A főváros egészségügyi intéz­ményeit és az egyoldalú kórházi segédorvos­­kinevezéseket bírálja. Ripka főpolgármester félbeszakítja azzal, hogy amióta ő a főpolgármester, a kinevezé­sek lelkiismeretesen történtek, mire Körmöczi azzal válaszol, hogy­­5 a főpolgármesterre ér­tette a mondottakat. Stern Szerén az embervédelem fontosságát hangoztatja. Kezdve az anya- és csecsemő­­védelemtől végig kell ennek vonulnia egész életünkön. Piazza Győző és Stern Sándor felszólalásai után a közgyűlés éjjel egynegyed egykor vég­ződött........ , Temesváry bejelenti, hogy a betegápolás­ és gyermekvédelmi költségek egy részét pótadó formájában fogják beszedni. Peyer, Neubauer és Hajós felszólalása u­tán Bod János bejelenti, hogy a rendeletnek nincs visszaható ereje, és bejelenti azt is, hogy a tőke-kamatilleték mérséklését elrendelik július elsejétől kezdődő hatállyal. És beje­­­lenti azt is­, hogy­ a forgalmi adóknál egyes árucikkek»« az egyfázist és rendszert fogják bevezetni,­ amit többek felszólalása után Vargha pénz­ügyi államtitkár azzal egészít ki, hogy­­ a szénre és tűzifára már készen van az egy­­fázisos javaslat, egyfázisos rendszerű lesz a liszt, a kenyér és általában a péksütemé­nyek forgalmi adója is. E­zek után a hús forgalmi adóját fogják rendezni és remélik, hogy ezeket a javaslatokat rövidesen be is terjeszthetik. Tárgyalások folynak a textil­áruk és a gyarmatáruk forgalmi adójára is az egyfázisú rendszerről, a bornál azonban ez egyelőre keresztülvihetetlen.________" .........................■mini ami m­iiiiiiirttit—imr Bacher-ügy és nyugdíjasok ügye a szanálási bizottságban Csütörtök Újabb ítélethirdetés a frankpörben (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Hetek­kel ezelőtt hirdette ki a Töreky-Jenkes a frankpör ítéletét, azonban akadt egy vádlott, aki előtt még mindig nem történt meg ez az aktus. Virágh János, a Térképészeti Inté­zet alkalmazottja, az ítéletkihirdetés napján nem jelent meg a bíróság előtt, mert hirte­len tüdővérzést kapott és azóta a Rókus­kórházban ápolják. Ma délután azután Virágh megjelent a büntető törvényszék Töreky-tanácsa előtt védője kíséretében és kérte az ítélet kihirde­tését. Azonnal értesítették erről Kesztler Ede ügyészségi alelnököt, aki a vádhatóság kép­viseletében vett részt az eseménynél. Az íté­letet Méhes Ignác, a Töreky-tanács egyik szavazóbírája olvasta fel. A bíróság bűnös­nek mondotta ki Virágh Jánost pénzhamisí­tás bűntettében mint tettestársat és ezért hathónapi börtönre és egymillió korona pénzbüntetésre ítélte. Egy gránát, 45 halott a Kővel mellett fekvő Javorek községben ma borzalmas szerencsétlenség történt. A 45. gyalogezred gyakorlatozás közben a falu határában egy 18 centiméteres gránátot ásott ki a földből, amely még a világháborúból maradt ott. A gránát eddig még ismeretlen okok folytán felrobbant, és egy tisztet, 44­­katonát a helyszínen megölt. Harmincegyen súlyosan megsebesültek. Részletfizetésre is! Gyékény-garnitúra, spanyolnáci betéttel K 1,800.000 Olcsóbb kivitelben ........................................K 1,800.000

Next