Magyar Hirlap, 1926. július (36. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-11 / 154. szám

tVasárnap hírek NAPTÁR 1897 július 11 Egy esztendő múlva k­é­t t­­j­t már harminc éve lesz, Andree elindul hogy Andrée Salamon Austin valóra váltott, legalább szándékában, egy fantasztikus gondolatot, amely elképzelés­ben akkor fantasztikus volt, eredményében pe­dig tragikus. Huszonkilenc esztendőnek kellett eltelnie, amíg az elképzelt valósággá lett és a nagy probléma megoldódott. Andrée új utat keresett az északi sark meg­hódítására. Látta a meddő küzdelmet, amely új és új áldozatokkal lent a földön folyt és így támadt a vakmerő idea, amely a levegőn át akarta elérni az ismeretlen pontot. Nem volt még kormányozható léghajója, nem volt pom­pás repülőgépe, egy közönséges léggömb ko­sarára bízta vállalkozásának sikerét és az éle­tét. És Andrée két társával, Frankellel és Strindberggel együtt elpusztult, ő maga pedig szinte legendás alakja lett az emlékezésnek. Egyszerű mérnökember volt Andrée, aki a léghajózás problémáival foglalkozott és így fogant meg benne e légi út gondolata. Volt egy sikeres útja a levegőben. Hazájából a Balti­tengeren át léggömbön tette meg az utat Finn­országba. Ez adta meg azt a hitét, hogy ugyan­így kedvező széllel el tud jutni a pólusra is. Hihetetlen energiával és kitartással fogott hozzá az akkori viszonyok szerint kiváltkép­pen biztos léggömbjének megépítéséhez. Egy­mást követték sikertelen kísérletek és mégsem tett le a tervről. A Spitzbergákon várta meg a kedvező déli szelet, amelyben bízott és amely­től azt remélte, hogy az északi sarkra fogja el­vinni ezt az otromba gömböt, amelyre mi, Andrée tragikus sorsára emlékezvén, a kormá­nyozható léghajók és a repülőgépek világában fájdalmas mosollyal tudunk csak gondolni. Kétségtelen, hogy a fehér hó és a fehér jég végtelen világában pusztult el ez a nagyszerű Vállalkozás és 1904-ben a nagy utazót és tár­sait holttá is nyilvánították. Huszonkilenc esztendő telt el Andrée elindu­lása óta és huszonkilenc esztendővel később elérték az északi sarkot azon az úton, amelyet Ő jelölt meg. Az idő, amely betemette az ő nyomait, megteremtette azokat az eszközöket, amelyek ezt a feladatot már nem a kedvező Szél véletlen szeszélyétől teszik függővé.­­— Az asszonyok békekongresszusa. Dub­linből jelentik: Tegnap nyitották meg az asszonyok békekongresszusát, amelyen Schwarz Edith (Ausztria) azt fejtegette, hogy az osztrák kérdés egyetlen megoldása­­Ausztriának Németországgal való egyesülése lenne a köztársasági államforma megtartása m­ellett. Az osztrák nép többsége nemzeti ér­mésből és gazdasági okokból egyaránt kí­vánja a Németországgal való egyesülést. Az osztrák kérdésnek ilyen ideális megoldása Valamennyi európai ország egyesülését vonná Inaga után és így az Európai Egyesült Álla­mok megalakulására vezetne. Hoppstock— Huth asszony (Németország) minden gyar­matról és gyarmati megbízatásról való le­mondást követelte, mert ő az emberek egyenrangúságát és a szabad árukicserélé­­seen alapuló bensőséges viszonyt kívánja a Színes népekkel, nem pedig az emberek ki­zsákmányolását.­­ Október elsejéig hosszabbították meg a­­Blaha Lujza-síremlék pályázatot. Az Országos Blaha Lujza-emlékbizottság a napilapokban nem hivatalos részről megjelent híradásokkal szemben közli, hogy a Blaha Lujza síremlé­kére kiírt pályázat határidejét, a pályázó mű­vészek kérelmére október elsejéig meghosz­­szabbította. A pályaműveket eddig kell bekül­deni a Műcsarnok titkári hivatalába. A pályá­zat felett a bírálóbizottság a határnap után 3 héten belül fog dönteni és a pályaművek csak Szitán kerülnek kiállításra. — A párizs—Cherbourg­ gyorsvonat bal­esete. A párizs—cherbourgi gyorsvonat Serquigny pályaudvarán összeütközött egy tehervonattak öt kocsi összezúzódott és több ember megsebesült. A szerencsétlenség okozója a váltóállító, aki elmulasztotta a Váltót beállítani.­­ A Dunából kifogott holttest. Ma délelőtt az óbudai hajógyárnál a szigeten, a vízi gya­korlótérnél egy 12 évesnek látszó fiúgyermek hulláját fogták ki a Dunából. A helyszínére kiszállott rendőri bizottság megállapította, hogy a holttest körülbelül 8—10 napja lehetett a vízben. A kék gyermektrikó-inges, rövid feketenadrágos fiú személyazonosságát egy­­felőre megállapítani nem sikerült. A holttestet beszállították a törvényszéki orvostani inté­zetbe. A gyermek kilétének megállapítása érde­kében az eljárás megindult. MAGÍTÍSS HÍRLAP 1926 július 11. 11 Leugrott a Turul-madárról egy öngyilkosjelölt (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Az ön­gyilkosjelöltek az utóbbi időben különös előszeretettel keresik fel a Ferenc József-híd Turulmadarát, ahonnan szinte hetenkint szedik le a tűzoltók azokat az elkeseredett embereket, akik a Turulmadár tetejéről akarnak fejest ugrani a Dunába. Ma délután Ecsegi Nándor kispesti lakatos vállalkozott a Turulmadár megmászására. Öt órakor ijedt emberek szaladtak a Ferenc József-híd budai oldalán posztoló rendőrőrszemhez, hogy egy jól öltözött fiatalember felmászik a Turulmadárra. A rendőr nyomban men­tőkért és tűzoltókért telefonált és amíg a segítség megérkezett, Ecsegi Nándor nyu­godtan mászott fel a Ferenc József-híd bu­dai oldalán a Turulmadárra. Közben százakra menő tömeg gyűlt össze a budai hídfőnél, úgyhogy a forgalom meg­akadt. Halászok csónakba szálltak, hogy kellő időben segítségére siessenek az ön­gyilkosjelöltnek. A második kerületi tűzőr­­ség autója robogott ki a Ferenc József-híd elé, a tolólétrát sietve odaállították a Turul­madár oszlopához és pillanatok alatt a toló­létra felért az öngyilkosjelölthöz. Ecsegi mindaddig lovagolva ülte meg a Turulmada­rat és mosolyogva nézte a tűzoltók önfeláldozó munkáját Amikor két tűzoltó a közelébe ért, Ecsegi felugrott, legyintett a kezével és így szólt az egyik tűzoltóhoz : — Kedves apám, mit akar ? Kár a benzinért! A következő pillanatban erős lendülettel a Dunába ugrott. A mentők halászcsónako­kon a segítségére siettek és sikerült is ne­kik a habokkal küzdő embert kimenteni. A Rókus-kórházba vitték, ahol Ecsegi azt mondotta, hogy nagy nyomora miatt akart megválni az élettől. Súlyos állapotban ápolják. Az új román állampolgár Bizonyára igen súlyos természetű okok voltak azok, amelyeknél fogva Bánffy Miklós gróf Bukarestben letette a román állampol­gári esküt, és ezért a kritika csak azokat il­leti meg, akik Magyarország jelenleg legma­gasabb kitüntetésére ajánlották Bánffy Miklós grófot akkor, amikor már beadta kérvényét Bukarestben és azután közzétették a kitün­tetést, amikor Bánffy már csomagolt, hogy letegye az esküt a román alkotmányra. Nem igen tudjuk elhinni, hogy Bánffy akármiféle jelentőséget tulajdonított volna ennek a ki­tüntetésnek, és így a volt külügyminisztert nem lehet hibáztatni. Csak azt, aki felelős a kitüntetésre nézve tett előterjesztésért. Érdekes és színes pálya jut el egy új állo­máshoz most, amikor Bánffy Miklós Erdély­ben telepszik meg. Huszonöt évvel ezelőtt tűntek fel érdekes tanulmányok, amelyek Kisbán Miklós neve alatt jelentek meg a Hu­szadik Század zöld fedelű füzeteiben. Nem­sokára kiderült, hogy a tanulmányok írója nem más, mint Bánffy­­György gróf főajtón­­állómester fia, Bánffy Miklós gróf. Huszon­négy éves korában, 1899-ben kezdte meg pá­lyáját Bánffy Miklós gróf, még pedig a fiumei kormányzóság tengerészeti osztályánál, az­után másfél esztendőre Berlinben telepedett le, mint gazdasági szaktudósító. Ekkor adta ki első könyvét A kereskedelmi politika esz­közei címen. Szemben azokkal, akik fiatalsá­gukban voltak írók és azután higgadtak le, Bánffy Miklós gróf fiatalon gazdaságpoliti­kusnak készült és csak később kanyarodott át az irodalom útjaira. Berlini állásáról huszonhat éves korában Bánffy Miklós azért mondott le, mert oda­haza képviselővé választották, és 1906-ban, alig több, mint harminc éves korában, fő­ispánja lett Kolozsvárinak, továbbá Kolozs megyének. De a koalíció főispánjai között Bánffy már eléggé idős embernek számított, hiszen Ugron Gábor, a későbbi belügyminisz­ter, huszonöt éves korában lett Marostorda főispánja és nem volt sokkal idősebb az ifjabb Bolgár Ferenc, a honvédelmi államtitkár kép­viselőházi alelnök fia, aki Máramarosba ke­rült főispánnak. Bánffy főispáni tevékenységéről sok kedves anekdota van forgalomban ma is, de a leg­kedvesebb közülük csak ben­trovato, és nem hiteles. Azt is terjesztették Bánffy Miklósról, hogy a főispáni székből egyszer úgy látta: többsége lesz a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványnak. Már most az anekdota szerint Bánffy meglóbálta a csengőt az elnöki székben és kijelentette: .A közgyűlést tíz percre fölfüggesztem... Erre kiment a dohányzóba, a dohányzóból elment lakására, onnan a pályaudvarra, a pályaudvarról Pá­rizsba, és a közgyűlés ma is várja még a fő­ispánt, hogy megszavazhassa a bizalmatlan­­sági indítványt. A koalíció bukásával 1910-ben Kolozsvár képviselője lett Bánffy Miklós pártonkívüli programmal, félig tartozva az Andrássy­­párthoz, és félig a munkapárthoz. De ezekben az években már egyre inkább dominált nála az irodalmi érdeklődés. Éppen húsz évvel ez­előtt mutatta be a Nemzeti Színház a Nap­legenda című egyfelvonásost, amely a kőkor­szakban játszik és két férfi harca egy nőért. A nő pedig a győztesé, mindig azé, aki erő­sebb és győz... Ezt a motívumot erőteljesen és színesen aknázta ki az egyfelvonásos. 1913-ban mutatta be a Magyar Színház Bánffy Miklós gróf drámáját Attila hun királyról és néhány év előtt a Nemzeti Színház műsorára került a Nagyúr, semmit sem veszítve erős színeiből. Egy kötet novellája is megjelent Bánffy Miklósnak, és egy sor igen érdekes, igen mulatságos karrikatúrája, amint Bánffy egyre inkább kezdett érdeklődni a színpadi kosztümök és díszletek tervezése iránt. 1913-ban intendánssá lett Bánffy Miklós, átvéve az állami színházak vezetését. A Nem­zeti Színház élére, Bánffy előterjesztése foly­tán került Ambrus Zoltán, és Ambrusnak szabad kezet adott a színház vezetéséhez az intendáns, aki elsősorban az Opera vezetésé­vel foglalkozott, és itt Hevesi Sándort vette maga mellé, mint főrendezőt. Bánffy Miklós intendatúrájának öt éve alatt kétségkívül volt egy sor szuggesztívan érdekes, szuggesz­­tívan újszerű előadása az Operának, és Bánffy ötletesen tervezett díszleteket, fino­man rajzolt meg kosztüm-figurinákat. Köz­ben 1916-ban titkos tanácsossá lett, és meg­bízatást kapott a koronázási menet rendezé­sére, továbbá a Mátyás-templom­ dekorálá­sára IV. Károly királlyá koronázásánál. 1921-től 1922-ig a külügyminisztérium élén állott Bánffy, de láthatóan rosszul érezte ma­gát a magyar politika levegőjében, ritkán járt el a nemzetgyűlésre és képviselői mandátu­mot sem vállalt. Most azután hazatért Er­délybe nyolcvanhárom esztendős atyja mellé a volt külügyminiszter.­­ Vasárnap és Szent István napján csak délig szabad sört fuvarozni. A főváros tanácsa rendeletet adott ki, amelyben a kereskedelmi miniszterrel egyetértően kimondja, hogy a fő­város területén a sör fuvarozását elszállítás céljából, fehéráruként való feladását, valamint sörküldemények kiadását és az állomásokról való elfuvarozását vasárnapokon és Szent István napján csak déli 12 óráig engedélyezi.­­ Az árterületbe fulladt kocsis. A dunai áradások és a nagy esőzések következtében víz alá került a Budafoki út és a MÁV-töltés közötti rét, amelynek gödreiben fürdött ma délben Kincses Gyula 29 éves kocsis, aki ru­háit a parton hagyta. A közelben tartózkodó emberek egyszerre csak rémülten látták, hogy a vízben vígan lubickoló ember — úgy lát­szik, egy gödörbe lépve — hirtelen elmerült. Csónakon az ott levő rendőr és több ember indult az ellmerült kocsis keresésére, azonban mindeddig megtalálni nem sikerült. A vízbe­­fúlt ember ruháit bevitték­ a főkapitányságra és a holttest megkeresése érdekében a rendőr­ség a szükséges intézkedéseket megtette. Mit letel! Ez alkalommal gyári áron, sőt azon alul is kiárusításra kerülnek a raktáron levő összes angol és francia pouplin-, rayé- és zefíringek, frakkingek, Rayé és köpper hosszú és rövid nadrá­gok, kalapok, nyakkendők, zsebkendők, zoknik, harisnyák stb. Angol pouplinok, rayék és Zefírek méterenként is. Steiner a Boros BUDAPEST V1I. Erzsébet körút 51. Royal szálloda mellett. — Az Újságírók Kórház és Szanatórium Egye­sületének közgyűlése. A Magyar újságíró társa­dalom egyik legfontosabb és legszebb jóléti in­­tézménye, az Újságírók Kórház és Szanatórium Egyesülete szombaton délután tartotta az Ott­hon Körben nyolcadik rendes évi közgyűlését. Az intézmény és működése jelentőségének meg­felelően a tagok igen szép számmal jelentek meg a közgyűlésen, amelyet Salusinszky Imre elnök nyitott meg. Őszinte sza­vakkal feltárta az újságírás szomorú helyzetét. A pálya tekintélye vesztett sú­lyából és ezt a régi tekintélyt kell közös erővel visszaállítani. Erre azonban csak egységes új­­ságírótársadalom képes. Rámutatott az elnök beszéde további során a szociális sebekre, ame­lyeken csak a kollégialitás és a szolidaritás se­gíthet. De kötelessége az újságírók jóléti intéz­ményeit mindenkinek támogatni, mert csak anyagilag független, erkölcsileg intakt újságíró­­gárda teljesítheti ma maradék nélkül azokat a feladatokat, amelyeket a közvélemény tőle el­vár. Felhívta az újságírótársadalom figyelmét a testvéregyesület, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete válságára. Ennek talpraállítása érdekében is meg kell tenni mindent. Wali­­kovszky Károly igazgató az évi jelentést ismer­tette. A közgyűlés az évi jelentést, a bemutatott számadásokat egyhangúlag elfogadta és meg­adta az elnökségnek a fölmentvényt. Napirend szerint az általános tisztújítás következett és a közgyűlés Sziklay János indítványára közfel­kiáltással újból megválasztotta a régi elnöksé­get, igazgatóságot és felügyelő-bizottságot. Az új tisztikar a következő: Elnök: Salusinszky Imre, alelnökök: Roóz Rezső, Sándor Mihály. Pénztár­nok: Balogh Henrik dr., ellenőr: Pünkösti An­dor. Megválasztották továbbá az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjait. Ezután a közgyűlés a hódolat pálmáját nyújtotta át a magyar újság­írók szellemi vezérének, Rákosi Jenőnek, akit egyhangú lelkesedéssel az egyesület tiszteleti tagjává választottak. Pakots József, aki a ja­vaslatot előterjesztette, kijelentette, hogy volta­képpen az újságírókra megtisztelő, ha Rákosi Jenőt valamelyik intézményük számára tagul megnyerik. Bejelentette Pakots József, hogy va­sárnap a Giziella-telepen az újságírók Rákosi Jenő nevéről elnevezett üdülőházában ünnep lesz, amelyen Vass József helyettes miniszter­­elnök, Ripka Ferenc főpolgármester, valamint a közélet számos kitűnősége jelenlétében elhelye­zik az újságírók legnagyobb élő mesterének arcképét. Végül Kácser Romulusz indítványára a közgyűlés egyhangúan jegyzőkönyvi köszöne­tet szavazott az elnökségnek, az igazgatóságnak és az orvosi karnak, élén Várkonyi Jenő dr. iga­zgató-főorvossal. — Motorkerékpárszerencsétlenség a Fa­sorban. Ma hajnalban súlyos motorkerékpár­­szerencsétlenség történt a városligeti Fasor­ban. Az Aréna útról sebes iramban fordult be motorkerékpárján Juhász Sándor, de a kerékpár nekivágódott egy fának, Juhász le­repült a bakról és ballábát összeroncsolta. Életveszélyes sérülésekkel a Rókus-kórházba szállították.­­ A hitelezők a csőd megszüntetését kérték mert pénzüket teljesen elvesztették volna. A múlt évben Weinberger Simon sütöde és ke­nyérgyár a megindult csődöm kívüli kényszer­­egyességi eljárás során a hitelezőkkel, akiknek 2500 millió koronával tartozott, 40 százalékos kvóta mellett kiegyezett. A kvótát a hitelezők, közöttük a Viktória malom 650 milliós követe­lésével, elfogadták, a törvényszék jóváhagyó határozatát azonban a tábla megsemmisítette, így Weinberger Simon vagyonára most már megnyitották a csődöt. Bóka Zoltán dr. csőd­biztos mára tűzte ki a tárgyalást, amelyen a hitelezők, meglepetésszerűen, a csődeljárás megszüntetését indítványozták, mert ha a bíró­ság az eljárást lefolytatná, a hitelezők" nemcsak a felajánlott 40 százalékot vesztenék el, hanem a megmaradt vagyonrészeket a csődeljárás költségei teljesen fölemésztenék. A hitelezők indítványának a törvényszék helyt adott, a csődöt megszüntette és a Weinbergerr cég ellen most megint meg fog indulni a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás. — Négy gyerek, egy hold föld... Csőszi Ferenc kunszentmártoni gazda rossz viszony­ban élt második feleségével. Az ellentétek a gyermekek miatt támadtak a házastársak kö­zött. Császinak négy, az asszonynak egy gyer­meke volt, akik miatt állandóan veszekedtek. Az elmúlt napokban azután az asszony ismét összeszólalkozott férjével, aki hirtelen kést ragadott és több halálos szúrást ejtett fele­ségén. A halálosvégű szóváltás az asszony egy hold földje miatt támadt a házastársak között. A gyilkos férj önként jelentkezett a csendőr­ségen, ahol letartóztatták.­­ Kolozsvár legnagyobb textil kereskedőjét letartóztatták. Kolozsvárról jelentik: A rendőr­ség letartóztatta és átadta az ügyészségnek Dick Jakabot, a kolozsvári United textilvállalat tulajdonosát. A letartóztatást helyszíni vizsgá­lat előzte meg, melynek során megállapítást nyert, hogy az United-cég nemcsak a bizo­mányba adott árukkal nem tudott elszámolni, hanem bíróilag zárolt árukat is értékesített, ezenkívül Dick Jakab több fedezeti váltót saját céljaira használt föl. ARAINK SZENZÁCIÓS OLCSOKI I»° B W W Pamutvászon ágyneműhöz 3.300 Ilii Af«ADI HJA 7 A 0% Jól mosó delén mintákban 1.500 W gK M Grenadin, 70 cm. Nemzeti Színházzal szemben RÁKÓCZI ÚT | Jpl gyönyörű kimintázásban--------- ||.00® Győződjön meg fentiekről, vásárlás nem köteleid! Dirildli ~ - li----------12*500

Next