Magyar Hirlap, 1926. december (36. évfolyam, 273-298. szám)
1926-12-17 / 287. szám
Péntek Benedict professzor súlyos idegbaja folytán a Pannónia-szállóban ma éjjel öngyilkos lett (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Az esti órákban a főváros orvosi és társadalmi köreiben szomorú szenzáció híre terjedt el: Benedict Henrik, a zsidó kórház igazgatófőorvosa, nyilvános rendes egyetemi tanár öngyilkosságot követett el. A Pannonia-szálló egyik szobájában, a koraesti órákban fedezték föl Benedict Henrik professzor öngyilkosságát. Mikor az ajtót rátörték, már halott volt. Az orvosprofesszor még a kora délutáni órákban jelent meg a Pannónia-szálló portásánál. Szobát rendelt, mint mondotta, egy Beck nevű barátja részére, aki az esti órákban érkezik meg a fővárosba. A szállóban jól ismerték a neves pesti professzort és azonnal rendelkezésére bocsátották az első emelet 29. számú szobáját. A professzor fölment a szobába, majd később eltávozott a szállóból, azt az utasítást hagyva a portásnál, hogy ha barátja megjön, vezessék föl az előre kibérelt szobába. A szálló személyzete ekkor még nem vett észre semmi feltűnőt Benedict Henrik dr. viselkedésén. Az orvosprofesszor nyugodt hangon tárgyalt a személyzettel, izgatottságnak semmi jele sem látszott rajta. Este hét óra tájban ismét megjelent Benedict Henrik a szállóban. — Adja ide annak az első emeleti szobának a kulcsát, amelyet az előbb kivettem — mondotta a portásnak —, majd a szobában várom meg a barátomat. A portás átadta az első emelet 29. számú szoba kulcsát a professzornak, aki föl is ment a szobába. Többé azután nem is hagyta el a szobát. Fél nyolc órakor becsöngette magához az első emeleten szolgálatot teljesítő londinert és levelet adott át neki azzal az utasítással, hogy azonnal vigye azt a zsidó kórház ügyeletes orvosához. A londiner eleget tett az Utasításnak, körülbelül negyedóra múlva megérkezett a zsidókórházba,, ahol az éppen inspekciós szolgálatot tartó Somló dr.nak nyújtotta át a levelet. Izgalmas jelenetek következtek. Somló dr. alig olvasta el a levél néhány sorát, halálsápadtan rohant kabátjáért, autóba ugrott és a sofőrnek megadta az utasítást: — A Pannóniához! . A levélben Benedict Henrik doktor í előre bejelentette öngyilkosságát a zsidókórház ügyeletes orvosának. Néhány perc múlva az orvos megérkezett a szállóhoz, ahol nagy meglepetéssel fogadták az orvost. Ekkor még nem sejtette senki a szállóban, hogy az első emelet egyik szobájában öngyilkosságot követett el és már holtan fekszik Benedict Henrik. Somló doktor felrohant az első emeletre és bekopogott Benedict szobájába. A kopogtatásra azonban nem jött válasz, mire a megrémült orvos dörömbölni kezdett, majd pedig a szálló alkalmazottainak segítségével betörte a szoba ajtaját. A szoba egyik foteljében falfehér arccal hátradőlve ült Benedict Henrik. Hozzáugrottak, élesztgetni próbálták, de az orvosprofesszor eszméletlenül bukott vissza a fotelbe és Somló dr. ekkor már látta, hogy a szerencsétlen orvostanáron nem lehet segíteni. Mégis élesztgetni próbálták, nem tudva, hogy Benedict Henrik nagyon nagy menynyiségű mérget fecskendezett szervezetébe. Telefonon értesítették a kórházak és szanatóriumok főorvosait, több egyetemi tanárt, hogy azonnal jöjjenek a Pannóniába. Percek múlva már húsz híres orvosprofesszor állta körül Benedict Henriket, de munkájuk csak arra szorítkozhatott, hogy megállapítsák, professzortársuk milyen módon követte el az öngyilkosságot. A bőr- fotel mellett a földön pravaz-fecskendőt találtak. Megállapították, hogy a pravaz-fecskendővel Benedict Henrik negyven centigram morfiumot fecskendezett a karjába és a nagymennyiségű méreg néhány perc alatt felszívódott szervezetébe. Értesítették a mentőket is, akik szintén kivonultak, de nekik sem akadt semmi dolguk. A főkapitányságról rendőri bizottság szállt ki a késő éjszakai órákban a Pannónia-szállóba, ahol a tragikus esetről jegyzőkönyvet vettek föl és a rendőri nyomozás számára rekontsruálták a híres pesti orvostanár öngyilkosságának a lefolyását. Molnár Tibor alorvos értesítette az öngyilkosságról Benedict Henrik professzor családját. Az orvostanár felesége, valamint húsz éves János fia és tizennyolc éves Edna lánya azonnal a szállóba siettek. Elmondották, hogy Benedict Henrik csütörtök délután fél négy órakor ment haza a zsidókórházból Sas ucca 25. sz. alatt levő lakásukra, jókedvűen viselkedett és ebéd után ismét eltávozott hazulról. Somló Ernő dr., akihez Benedict Henrik utolsó levelét kézbesítették, Molnár Tiborral közölte a levél tartalmát, és együtt mentek el a Pannónia-szállóba. A levélben az orvosprofesszor meleg szavakkal búcsúzott el kollegáitól és bejelentette, hogy öngyilkos lesz. „Amikor ezt a levelet olvassátok, én már nem leszek az élők sorában." — így végződött Benedict Henrik néhány soros búcsúlevele, amelynek jóslata valóra vált. A rendőri bizottság intézkedésére a holttestet a törvényszéki bonctani intézetbe szállították. „Levélpapirost, tollat, tintát kért“ A Magyar Hírlap munkatársa az orvostanár öngyilkossága után megjelent a Pannónia-szállodában és beszélt a szálloda szobafőnökével, aki a következőket mondotta: — Jól ismertük Benedict tanár urat, igen gyakran fordult meg éttermünkben, többnyire vidám társaságokkal, sokszor vacsorázgatott itt és hallgatta a cigányzenét. Ma este pontosan fél hét órakor ismét bejött a szállodába és azt mondotta, hogy vidékről várja egyik páciensét, akinek a számára szobát rendel. Azt mondotta, hogy az illető úr vidékről érkezik, Becknek hívják és erre a névre rezerváljuk valamelyik elsőemeleti szobánkat. Fönn is tartottuk a 29-es számú szobát. Ezután azt mondotta a professzor, hogy később vissza fog térni, addig talán megjön Beck úr is. Ezután rövid sétára indult. — Egy félóra sem telt el és a professzor már visszatért. Ekkor kissé idegesnek látszott és anélkül hogy Beck úr iránt érdeklődött volna, a következőket mondotta: „Kérem, adják ide a föntartott szoba kulcsát, majd fölmegyek és ott várom be páciensemet.“ — A kulcsot természetesen minden gyanú nélkül átadtuk. Alig hogy a professzor fölért a szobába, csöngetett az első emeleten szolgálatot teljesítő Józsi nevű londinernek, akitől levélpapirost, tollat és tintát kért. Miután mindezeket megkapta, bezárkózott a szobába. Újabb húsz perc telhetett el, amikor a tanár úr ismét csöngetett és leragasztott borítékot adott át. — A zsidó kórház inspekciós alorvosához szólt a levél. — Siessen, fiam, nem hoz semmi választ. — Ezt mondotta a professzor Józsi londinernek, aki jelentkezett a főportásnál és azonnal útnak is indult. Fél nyolckor egyszerre különös zaj hallatszott a kapu alól, kisiettem és láttam, hogy zokogó hölgyek és ijedt urak tolonganak befelé, még a künn éppen megállói automobilból is többen kiszállnak. Ekkor tudtam meg, hogy Benedict professzor a levélben öngyilkosságát jelentette be. Fölsiettünk valamennyien az emeletre. A 29. számú szoba ajtajában belülről sem volt benn a kulcs, így hamarosan kinyitottam az ajót. A szobában égett a villany, a tanár a pamlagon ült félrehajtott fejjel és hörögve még lélekzett. Azonnal telefonáltunk a mentőkért és amíg azok megérkeztek, a jelenlévő orvosok vették ápolás alá a tanárt. Felgombolták ruháját, élesztgették, azonban minden hiába volt. Benedict professzor egy pillanatra sem nyerte vissza eszméletét és pontosan fél egykor halt meg. Alig múlt néhány perccel egy óra, amikor a szálloda hátsó lépcsőjén szürke felöltőben és ágyterítőbe burkolva lehozták Benedict tanár holttestét Elkerülve az éttermet, vitték ki az utcán várakozó fekete hullaszállító automobilhoz. A 29-es számú szoba ablaka zárva van, a szőnyegen még ott hevernek a letört nyakú apró üvegampullák, azok, amelyekből professzor injekciós tűjével -magába fecskendezte a mérget és azok, amelyekből a segítségére siető hat orvoskolléga az ellenmérgeket adta be a haldokló tanárnak. A professzor hat óra hosszat vívódott a halálos adag morfiummal, anélkül, hogy hozzásiető családjához, vagy kollégáihoz egy szót is tudott volna intézni. ♦ A helyszínen Fodor Károly, a zsidó kórház főorvosa, a tragikus öngyilkosságról a következőket mondotta: — Én együtt éltem a családdal és ismertem Benedict életét és tudom, hogy úgy a családtagokat, mint magamat is, az öngyilkosság meglepetésszerűen ért. Búcsúlevelében a következőket írja a zsidó kórház segédorvosának: „Önre hárul a feladat, hogy családomat eltartsa és megóvja az anyagi gondoktól. Kérem, hogy fiam értesüljön először tettemről és ő adja tudtára feleségemnek este kilenc órakor." _____ 5926 december 57. 5 JOPOMPÁS TANÍtSÁGOK ~S&OMW“ •• a TUNDERVASAR karácsonyi meglepetése a serdült ifjúság számára. * A gazdagon illusztrált, kemény kötésű, színes táblája 10 kötet tartalma: 1. Az inkák smaragdja 2. Tamás rtríi kalandjai 3. Cserkészek a vadonban 4 Wass Samu gróf utazása Nyugat* Indiában 5. Kutya-történetek 6. A vörös gyémánt 7. Tizenöt hét indiánok közt 8. Villám, egy farkaskutya története 9. A kék gyöngy 10. Magyar László utazása a délafrikai Bilié országba Érdekfeszítő expedíciók, kalandos utazások és vakmerő vállalkozások brilliáns leírása. 5—5 kötet (közel 900 oldal) áratokban elhelyezve 87.500 korona. Kaphatók minden jobb könyv-, papír-, tőzsdeüzletben, továbbá a Széchenyi papír- (Teréz-körút 62), Széchenyi könyv-üzletben (Rákóczi-út 1) és a Tündérvásár kiadó(hivatalában Budapest, V., Akadémia utca 10) Benedict tudományos pályafutása Benedict Henrik most lépett ötvenhatodik évébe, és a legkiválóbb belgyógyászok egyike volt. 1894-ben avatták orvossá és már egyetemi hallgató korában igen alaposan foglalkozott a fiziológiai és patológiai vegyészettel. Ezeket a tanulmányait az orvosi oklevél megszerzése után Freiburgban folytatta Baumann tanár intézetében, majd hazatérve, egyetemi tanársegéddé lett, és 1908-ban kapott magántanári képesítést az egyetemen, miután az anyagcsere élettanára és patológiájára, valamint a szív és a vérerek megbetegedésére nézve több igen érdekes és fontos tanulmányt tett közzé. Benedict azonban több más igen fontos orvostudományi problémával is alaposan foglalkozott. Vannak olyan dolgozatai, amelyek az idegkórtan egyes vonatkozásait derítik fel, amint a tudományos körökben nagy feltűnést keltettek azok a laboratóriumi kísérletei és eredményei, amelyek a kénkiválasztás problémáját tisztázták. Benedict Henrik az évek során át főorvosa volt a pesti izraelita hitközség kórházának, majd pedig Stiller Bertalan halála után átvette a kórház igazgatói székét és több esztendőn át vezette ezt a nagy kórházi intézményt. Azután konfliktusba keveredett a hitközség elnökségével egy tisztán orvosi kérdésben, és mivel a hitközség elnöksége nem akarta magáévá tenni az általa képviselt szempontokat, lemondott igazgatói állásáról. Benedict Henrik két évtizeden át igen széles orvosi gyakorlatot folytatott, a legkiválóbb belgyógyászok egyikének számított és nagy sikereket ért el a gyakorlati orvostudomány területén is. Tudományos munkásságánál és gyakorlati eredményeinél fogva egyaránt vezetőszerepet töltött be Benedict Henrik a budapesti orvosi körökben, ahol mindenütt elismerték kivételes készültségét, nagy képességeit, komoly tudományos eredményeit, de már évek óta aggódva figyelték meg, milyen bizonytalan Benedict Henrik idegrendszerének egyensúlya. Úgy látszik, Benedict önmagán is megfigyelte ezeket az ideges zavarokat, és ismételten visszavonult az elmúlt évek folyamán, hogy szanatóriumi kezeléssel állítsa vissza, kapcsolja ki idegrendszerének zavarait Az ilyen pihenések után Benedict mindig kiegyensúlyozva tért vissza, de barátai nagy fájdalommal látták azt, hogy a szanatóriumi tartózkodások hatása nem bizonyul tartósnak és Benedict mindig újból súlyos nervózus zavarokkal küzdött. Orvosi munkája közben Benedict tudta fegyelmezni magát, és megmaradt olyan kitűnő orvosnak, mint volt az évek sora előtt, de barátainak köre egyre nagyobb aggodalommal ügyelte Benedict idegrendszerének fokozatos leromlását. Egy idő óta kísértettek már azok a jóslatok, hogy Benedict tanár ideges állapota előbb vagy utóbb valamilyen súlyos következményre fog vezetni. Benedict szintén tisztában volt azzal, milyen súlyos az idegállapota, és igen súlyos lehangoltsági rohamokkal küzdött. Egy ilyen lehangoltsági roham következménye gyanánt érlelődhetett meg benne az az elhatározás, amelyet ma a Pannónia-szállóban hajtott végre, pontosan előkészítve minden lépést, amely elvezette őt a halál megváltásáig. A budapesti orvosi körök mély megdöbbenéssel fogják most körülvenni Benedict tanár halálos ágyát, mert mindenfelé elismerték kivételes tudományos készültségét, nagy orvosi képességeit és azokat az adminisztratív sikereket, amelyeket kórházigazgatói tevékenységével ért el, amint "mindenfelé elismerték, milyen tiszta szempontokat képviselt ebben az állásában Benedict Henrik. Amúgy is labilis idegállapotánál fogva Benedict tanár számára talán nagy teherpróbát jelentett az, hogy orvosi és etikai szempontjait nem tudta teljesen érvényesíteni kórházigazgatói székében, mert aligha volt számára könnyű az az elhatározás, amellyel megvált a kórház vezetésétől. Benedict tanár barátait nem érte váratlanul ez a tragikus hír, amely ma az éjszakai órákban terjedt el mindenfelé Budapesten, de tudják azt, milyen súlyos lelki harcokat vív magával Benedict, és milyen kevéssé ura az idegrendszerének. De emberi, tudományos, és orvosi kiválóságánál fogva egyaránt nagy az a részvét, amely most ravatalát fogja körül. Betegei, tanítványai, ismerősei egyformán nagy megdöbbennéssel hallották éjszaka azt, hogy Benedict tanár saját kezével vetett véget egyensúlyából kizökkent életének. Benedict professzor egyik sógora Egry Aurél dr., aki tudvalevőleg a legnevesebb magyar kereskedelmi jogászok közé , tartozik, igazgatósági tagja a Hitelbanknak és kivált pénzügyi kérdésekben, valamint a bankok közül fejtett ki igen sikeres tevékenységet, amint többek közt jogtanácsosa Frigyes főhercegnek. Benedict tanár második sógora Révay Ödön, a Révay Testvérek irodalmi intézetézetének igazgatója, aki sok éven át vezette a Könyves Kálmán műszaki részvénytársaság ügyeit, igen nagy eredményekkel. A svájci szövetségtanács mai ülésén ejtették meg az elnökválasztásokat. Az ülésen a felsőház 169 és az alsóház 167 tagja vett részt. Leadtak összesen 207 szavazatot. A szociáldemokraták üres szavazólapot nyújtottak be. A svájci államszövetség elnökévé 155 szavazattal rotta szövetségi tanácsost, alelnökévé pedig 173 szavazattal Schulthess szövetségi tanácsost választották. __ _______