Magyar Hirlap, 1927. január (37. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-11 / 7. szám

0 1927 január 0. A Budapesti Orvosok Szövetségének rendkívüli közgyűlése az orvosok érdekeinek megvédéséről (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Ma este fél hét órakor a Budapesti Orvosok Szövetsége Szentkirályi utcai székházában rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek főtárgya az orvosok érdekeinek megvédése volt. Gerlóczy Zsigmond dr. egyetemi tanár, az egyesület elnöke nyitotta meg a gyűlést, aki bevezető beszédében többek között a következőket mondotta: — Soha olyan nehéz helyzetben nem volt még az orvosi kar, mint manapság. Már nem az a panasz többé, hogy egyre romlik a prakszis és egyre kisebbek lesznek a honoráriumok, hanem egyenesen arról van szó, hogy az orvosi diplomával ma már a mindentnapi száraz kenyeret sem lehet megkeresni. Ennek fő oka kétségkívül az általános gazdasági depresszió, amelyet ma mindenki megérez az országban, de kiváltképpen a középosztály nyög ennek terhe alatt. Ma, amikor mindenkinek erősen megcsappant a jövedelme, a betegséggel járó sok költség egyenesen megoldhatatlan feladatnak látszik a szenvedő emberek szemében és így igazán nem lehet csodálkozni azon, hogy előre igyekeznek gondoskodni az emberek arról, hogy betegség esetén ne álljanak teljesen tehetetlenül a bajjal szemben. Mindenki igyekszik magát bebiztosítani jóelőre a betegség ellen és ezen éppen az orvosi kar nem csodálkozhatik, mert hiszen mi értjük meg legjobban, hogy mit jelent szegénynek és betegnek lenni, anélkül, hogy telne orvosi segítség igénybevételére. A magyar orvos szíve-jósága mindig azt diktálta, hogy kötelessége segíteni és ezért nem is zúdult fel azon, hogy ma, amikor olyan rosszak a gazdasági viszonyok, a kormány és a társadalom minden szervezete egyforma buzgalommal igyekszik hozzásegíteni a nincstelen beteget a gyógyuláshoz. Csak éppen az a kétségbeejtő, hogy ugyanakkor mirólunk, orvosokról teljesen megfeledkeznek és senkinek nem jut eszébe, hogy ugyan miből is fogunk megélni. Ezért szisszen fel az orvosi társadalom minden ilyen jelenségre és ezért foglalkozik az orvosi kar a betegsegélyezés és a betegpénztárak kérdésével annyiszor. Mi nem helytelenítjük, hogy a legkülönbözőbb szervezetek és alakulatok igyekeznek segíteni a szegény középosztályon, de ma, amikor a gyári munkástól kezdve az államtitkárig mindenki igénybe veheti valamely betegpénztár útján az orvosi segítséget, meg sem nézhetjük ülhetett kezekkel, hogy jómódú, sőt gazdag emberek is a pénztárak orvosait vegyék igénybe és így mi a végén teljesen könyörtelenül maradjunk. — A mai rendkívüli közgyűlést azért hívtuk össze, mert tárgyalások indultak egy új alakulattal, a Betegellátó Szövetkezettel és az orvosok a választmány véleménye szerint a legjobban úgy jönnek ki, ha megegyeznek ezzel a szövetkezettel, mert ez a szabad orvosválasztás alapján áll és ezen az alapon az orvosok számára nem megvetendő előnyök várnak. Ez az első komoly alkalom arra, hogy az orvosok megvalósíthassák régi programpontjukat, a szabad orvosválasztást, is m mert ha így kötik meg a szerződést a Betegellátó Szövetkezettel, úgy a többi betegsegélyzőpénztárak is át fognak térni a szabad orvos , választás rendszerére. A megegyezés mellett szól el az is, hogy a múltak tapasztalatai szerint, ha aszövetség nem köt kollektív szerződést ezzel a 11 új alakulattal, úgy egyenként szerződnek majd a vele az orvosok és akkor a szövetkezet diktál hatori feltételeket kényszeríthet az orvosokra. emellett pedig éppen az Orvos Szövetség leghűségesebb tagjai esnek el az előnyöktől. Kétségtealen, hogy az orvosoknak áldozatot kell hozniuk, és ha aláírják a szerződést, de végeredményben ez az áldozat az összesség javára fog szolgálni s. Gerlóczy Zsigmond dr. nagy tetszéssel r’l fogadott megnyitó beszéde után Grosch Károly dr. főtitkár kezdte meg előterjesztését. — Az orvosi kar mai rossz helyzetének főoka, — mondotta Grosch Károly dr. — kétségkívül a betegpénztárak szaporodása és a pénz- ^ tári tagoknak a növekedése. De van egy másik ok is, amely egyre nagyobb súllyal nehezedik , az orvosok vállaira és ez az ingyen rendelésekkel való visszaélés. — Talán ez még nagyobb károkat is okoz az orvosoknak, mint a betegpénztár és ma kétségkívül ez az orvosi kar legnagyobb sérelme, de remélhetőleg Hülll Hümér dr. szövetségi alelnöknek, aki kezébe vette ennek a kérdésnek a megoldását, talán sikerül már ebben az évben dűlőre vinni ezt a kérdést. Ma a betegsegélyzőpénztárak a betegek nyolcvan százalékát abszorbeálják Budapesten és mai formájában a betegpénztárak három dolog miatt vannak szöges ellentétben az orvosi karral. Először: mert a betegpénztárak nem alkalmaznak vagyoni cenzust tagjaikkal szemben, másodszor mert fix orvosokat szerződtetnek, harmadszor pedig, mert még a biztosításra nem kötelezettek is szövetkezetekbe tömörülve, magukat mindenféleképpen biztosítani igyekeznek. Az Országos Orvosszövetség természetesen minden erejével küzd a vagyoni cenzus megállapítása , és a szabad orvosválasztás mellett, de ennek eredménye még csak most kezd mutatkozni. . . Most van megalakulóban egy új nagy egyesület, a Betegellátó Szövetkezet, amely szakítva a többi betegpénztárak példájával, s egyenesen az Orvosszövetséghez fordult a sza-bad orvosválasztás platformján. A szövetség vezzetősége úgy látta, hogy sokkal helyesebb, ha , ez a szervezet egyezik meg a Betegellátó Szövetkezettel, mint hogy ha az orvosok egyenként szerződnének vele, mert így sokkal nagyobb súllyal tudnak fellépni vele szemben és sokkal kedvezőbb feltételeket érhetnek el, mert hiszen az Orvosszövetség amúgy sem tudná megakadályozni, hogy a szövetkezet ne kapjon orvosokat. A Betegellátó Szövetkezet aránylag kedvező feltételeket proponált az Orvosszövetségnek, de a vagyoni cenzus tekintetében eleinte sehogyan sem sikerült megegyezniük. Az Orvosszövetség választmánya úgy látja, hogy az új szövetkezettel meg lehet kötni a szerződést, ha a szabad orvosválasztásba és a szabad szanatóriumválasztásba az új szövetség beleegyezik. Grosch Károly dr. ezután pontról pontra ismertette az Orvosszövetség választmánya által tegnap elfogadott szerződéstervezetet, majd utána Jakobi Lajos dr. szólalt fel. Rámutatott arra, hogy ez a szerződéstervezet kétségkívül nem fogja javítani az orvosi kar érdekeit, de legalább meg fogja akadályozni, hogy még rosszabbakká váljanak. A legfontosabb, hogy a vagyoni cenzust helyesen alkalmazzák. Emődy Aladár dr. beszédében élesen állást foglalt a tervezett egyesség ellen és kifejtette, hogy ez lesz az a rés, amelyen keresztül be fognak törni az orvosi társadalomba és végképpen tönkreteszik ezt az amúgy is nehezen küzködő értékes osztályt. Javasolja, hogy utasítsák a Betegellátó Szövetkezet javaslatát és az Orvosszövetség, mint testület, ne egyezzen meg vele. Emődy dr. beszédét percekig tartó taps fogadta, majd Fischt Ármin dr. arra mutatott rá, hogy első hallásra nem lehet dönteni ilyen nagyfontosságú kérdésben és azt indítványozza, hogy halasszák el a határozathozatalt, közben nyomassák ki a választmány javaslatát és küldjék meg a szövetség minden tagjának. Iischt Arnold dr. azt javasolta, hogy amennyi-ben a szövetség valóban elutasítja a szövetkezet ajánlatot és mégis akadnának orvosok, akik leszerződnek a Betegellátó Szövetkezet- hez, úgy helyezze az orvosi kar ezeket a kollégákat a bojkott alá. Barla-Szabó József emelkedett ezután szólásra, aki állandó tapsvihar közepette a legélesebben szembefordult a tervezett megegyezéssel. Elvi szempontokból is a legsúlyosabb kifogások merülnek fel a megegyezéssel szemben, mert most, amikor az Orvosszövetség a népjóléti miniszternek azzal a kétségkívül szociális tervével szemben, hogy a kötelező biztosítást a kisfizetésű magánalkalmazottakra ia ki akarja terjeszteni, éles ellenzéki álláspontot akar elfoglalni, nem opportunus a szövetségnek egy új betegpénztárral szerződnie, mert a népjóléti miniszter akkor teljes joggal mutathat rá a két állásfoglalás közötti szöges ellentétre. Barla-Szabó József felszólalása után Gerlóczy Zsigmond dr. elnök megszakította a vitát és arra való hivatkozással, hogy miután az idő igen előrehaladott, amellett még tíz hozzászólaló iratkozott fel, javasolja, hogy az imént elhangzott közvetítő indítvány alapján halasszák el a határozathozatalt a három hét múlva újból összehívandó rendkívüli közgyűlésre és addig nyomtatásban közöljék a szövetség valamennyi tagjával a választmány javaslatát. A rendkívüli közgyűlés nagy taps és éljenzés közben az elnöknek ehhez a konciliáns indítványához egyhangúlag hozzá is járult. Az ülés napirendjének utolsó tárgya egy kizárási indítvány feletti határozathozatal volt. Ugyanis Weisz Henrik dr., a Szív ucca 59. szám alatti dajkavizsgáló-intézet vezetője, az egyik koradélelőtti napilapban hirdetést tett közzé, hogy a sashalmi delejesasszonnyal közös rendelőt fog nyitni. Az Orvosszövetség tíz tagja erre Weisz Henrik dr. ellen kizárási indítványt adott be, azonban Weisz Henrik dr., hogy megelőzze kizáratását, levélben bejelentette a szövetségből való kilépését. A kérdés fölött a rendkívüli közgyűlésen hosszabb vita indult meg, mert a tagok nem akarták hagyni, hogy a súlyos etikai hibát elkövető orvos ilyenformán kibújjon orvostársai megbélyegző határozathozatala alól, miután azonban erre az alapszabályok nem adnak módot, a rendkívüli közgyűlés kimondotta, hogy a kilépést tudomásul veszi ugyan, de egyben sajnálkozását fejezi ki afölött, hogy X Weisz Henrik dr eljárása fölött nem mondhatott ítéletet. Az Országos Orvos Szövetség nyilatkozata Az Országos Orvos Szövetség a következő sorok közlésére kérte föl a Magyar Hírlapot: Az Országos Orvos Szövetség elnökségének a napilapok január 8-iki számában megjelent s a népjóléti minisztériumnak egy féli hivatalos közlésére vonatkozó válaszában egyebek közt a következők foglaltatnak: „A felügyelő kormányhatóság beavatkozási joga valamely egyesülettel szemben akkor van meg, amikor az egyesület túllépi alapszabályszerű hatáskörét, márpedig sem a valamely, egyesületi tisztség körül fölmerülő korteskedés, sem az egyesület belbékéjének ideiglenes megzavarása pártoskodások következtében nem tekinthető az alapszabályok megsértésének.“ A szövetség elnöksége illetékes helyen meggyőződött arról, hogy a kormányhatóság a szövetséggel szemben semmiféle beavatkozást nem eszközölt és az meg sem kíséreltetett. Az elnökség ezért az idézett kijelentést mint tárgytalant visszavonja és sajnálja, hogy a félhivatalos nyilatkozatnak erre alkalmat adott részét félreértette. Kean Egy forgalmiadó-ellenőr menyasszonyával együtt megmérgezte magát a szállóban, de az öngyilkosság után szerelmesét elfelejtette magával vinni a kórházba Miskolcról jelenti a Magyar Hírlap tudósítója. Hétfőre virradó éjszaka a miskolci Grand-szállóban kettős öngyilkosság történt. Vasárnap este megjelent a szállóban egy fiatal pár és szobát kért. A férfi a vendégkönyvbe Vince Lajos forgalmiadóellenőr és neje nevet írt be. Miután Vincéért hétfő délig sem hagyták el szobájukat, kopogni kezdtek az ajtón. Minthogy választ nem kaptak, a szálló személyzete betörte az ajtót s a nőt eszméletlen állapotban találták az ágyon. A férfi nem volt a szobában. Az esetet bejelentették a rendőrségnek, amely rövidesen megállapította, hogy a férfi valódi neve Varga Imre, Mezőcsáton forgalmiadó-ellenőr, a nő pedig egy ottani úricsalád gyermeke. Varga és a leány szerelmesek voltak egymásba s mivel a szülők ellenezték házasságukat, közös elhatározással megmérgezték magukat. A tett elkövetése után azonban a férfi észrevételenül kiosont a szállóból és a kórházba ment. Egyikük állapota sem súlyos. Rainprecht Antal előadása a világpolgár Goethéről Vasárnap délelött tartotta a Magyar Goethe , Társaság évi rendes közgyűlését a Kereskedelmi Csarnok dísztermében. Lukács György v. k. t. t. elnöki megnyitója után a Magyar Goethe Társaság ezüst plakettjét ünnepélyes keretek között nyújtották át Kozma Andornak, a Faust kitűnő fordítójának. Kozma meghatottan mondott köszönetet a kitüntető figyelemért. Utána Rainprecht Antal, a gyűlés hivatalos szónoka tartott előadást Goethe mint világpolgár címen. Goethe európai a szó legteljesebb értelmében. Az egyetemes a célja. A Deutschland über Alles beteges korszakában Goethét kizárólag mint halhatatlan német klasszikust, konzervatív fejedelmi és arisztokrata költőt dicsőítették. Pedig messze átragyog a német határokon, frankfurti munkássága korában látjuk szabad szellemű vallási vitairatait és a Salamoni életbölcsesség szabad költői feldolgozásit. Liberalizmusa bizonyos körök ellenszenvével találkozott. Ez tetőpontra jutott Werther öngyilkosságával. Hamburgban például pásztorlevelet adtak ki a regény terjesztésének beszüntetésére. — Eszem ágában sincs állítanom — mondja emelt hangon Rainprecht —, hogy a világpolgárság egyik ismérve talán a valási formák kerülése lenne. De én úgy állítom, hogy a vallásfelüliségnek az a megnyilatkozása, az az emancipaikig, amellyel Goethe a doktrínák feszélyező láncait csak azért oldotta meg, hogy a lényeggel az örök és minden ember számára közös isteni erővel annál tökéletesebben ölelkezhessek, az az átszelllemültség, de természetrajzismeret is, amely a tudós Goethe kezében tartott virágszál-, kőzet-, csontvázdarabból kikövetkeztetett örök törvényszerűség útján mankó nélkül vezette őt istenéhez, — mondom, ez a képesség, ez az átérzés igenis a világpolgárság egyik sarkalatos pontja, mert az istenhitnek egy szük keretre mesterségesen kiszabott börtönéből a gondolatnak minden embert átkaroló nagyságához vezet. 1780-ban a weimari Amália szabadkőművespáholy tagja lesz. Az emberiség nagy átfogó szeretete minden faj és nemzeti előítélettel menten, melynek megvalósítását sem olcsó demagógiával, sem aszkerizmussal elérni nem akarják, jellemzi Goethe szabadkőművességét. A „memento mori“-t nyomban követi a „memento vivere“ jelszó a szó nemesebb értelmében. Sohasem forradalmár, de mindig a haladás hatalmas zászlóhordozója. Mint világpolgár nem lehet militarista sem. Panaszkodik hercegére, hogy „mint rüh a bőr alatt, úgy fészkel a hercegben a militarizmus“. Valmyban nyíltan megmondja a legyőzött német fejedelemnek, hogy a francia ellenség ifjú eszmevilága az igazságos.Napoleont egyébként is nagy testvérének tekintette. Nem a hadvezér imponál neki, hanem az ideál, amit megvalósítani akart. A német gőg nem él benne. Ostorozza a német elfogultságot. Legkedvesebbapja a francia Globe. Schillerhez írja: ,Der Patriotismus sowie ein persönlich tapferes Bestreben haben sich so gut uie das Pfaffenthum und der Aristokratismus überlebt.“ A haladás szükségességére még a Mephistopheles által is figyelmeztet Faustjában: „Én vagyok a szellem, aki mindig tagad! És joggal, mert minden, ami fennáll, megérdemli, hogy tönkremenjen.“ Mephistophelesnek azóta is nagy szerep ju^ f.T «ekély haszonnal eladunk. űvy® ^ V* w-teten művésziesen javítunk szabna és nyírott szűnyegeket antik bútort és régiségeket, Antikért rt. (Sternberg Z. J.) VII. Dobu 31. (Kazinczy uccai saroküzlet). Telejon: József 103-86 volt. A pokol minden ördöge vette uralmába Európát 1914-ben. A vér és a könnytenger, a pusztítás, a nyomor, a társadalmi bizonytalanság és embergyűlölet, mindez Mephistopheles műve. Jól végezte a munkáját, büszke lehet rá. De fausti akarattal, fausti feltörekvéssel Európa üdvözülése még nem reménytelen. A lipcsei fiatalos, könnyűvérű élet után Goethének a szülői házba kellett megtérnie. A jó anya ápolása adhatta csak vissza a világegyetemnek. Európa is nagybeteg, az anya ápolására van szükség. A kultúra, civilizáció nem tagadhatja meg gyermekét. Rainprecht Antalt a dísztermet zsúfolásig megtöltő közönség hosszan ünnepelte. MMWrva—w——■—m — Dalnoky Viktorni meghalt. Súlyos csapás érte Dalnoky Viktort, az Opera kiváló művészét: felesége, Angela Lorina hétfőn reggel meghalt. Szerdán délután 3 órakor temetik a Kerepesi úti temető halottasházából. — Bojár Istvánt Amerikába való költözése miatt törölték az ügyvédi kamara tagjai sorából. A Magyar Hírlap egyik múlt évi számában megírtuk, hogy Bojár István dr. ügyvédet Amerikába való költözése miatt a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte a tagjai sorából. Bojár István New Yorkból keltezett levelében most azt írja, hogy budapesti lóforgalmú irodáját kizárólag a feszült gazdasági viszonyok miatt hagyta itt és a kamara kizárólag elköltözése miatt törölte a tagok sorából. Azonban, ha bármikor visszatér, ügyvédi gyakorlatát természetesen újból folytathatja. Az ügyvéd levelében még fölemlíti, hogy annak, aki Amerikába költözik, nem okvetlen szükséges otthon valamit elkövetnie. Hőnig Dezső fővárosi műszaki főtanácsos meghalt. Hónig Dezső műszaki főtanácsos, a főváros régi és érdemes műszaki főtisztviselője, tegnap ötvenkilenc éves korában meghalt. Hőnig Dezső harminckét évig szolgálta a fővárost és ezalatt az idő alatt jelentékeny alkotó munkát végzett. Az ő tervei szerint építették az V- VI. és X. kerületi elöljáróságok palotáit, a váci úti fertőtlenítő intézet pompás házát, az őrnagy utcai iskolát és még számos középületet. Az utóbbi időben főként kórházépítkezésekkel és iskolaépítéssel foglalkozott. Néhány hónap óta nyugalomban volt, de a nyugalmazott műszaki főtanácsost is fölkereste a főváros építési megbízásokkal. Halála az egész városházán, továbbá barátai és ismerősei nagy körében igaz részvétet keltett. Temetése kedden délután negyed négy órakor lesz a rákoskeresztúri temető halottasházából. A karlsbadi fürdőélet. Karlsbadból írják, hogy az elmúlt fürdőszezonban 53170 vendég tartózkodott Karlsbadban. A szezon kitűnőnek indul, későb azonban a közönség érdeklődése alábbhagyott, ennek oka a francia frank esésével és a kedvezőtlen időjárással okolható. Ennek ellenére a fürdőélet intenzív és élénk volt Karlsbadban, ahol az idegenforgalom az elmúlt szezonban magas fokon állott. A társadalmi élet természetesen nívós volt, két sikerült lóverseny-meetinget és autóversenyt rendeztek. A szimfonikus zenekar napról napra kitűnő programmal szolgált, elegáns bálok és táncdélutánok szórakoztatták a közönséget. Az utószezonban a városi színházban a prágai német színház operett-társulata vendégszerepelt, ezenkívül a Reinhardt-színpad tagjai is játszottak. Az 1627. évre megvan minden remény arra, hogy a kedvező időjárás lehetővé teszi az idei szezont és a közönség ismét nagyszámban fogja felkeresni Karlsbadot.