Magyar Hirlap, 1927. január (37. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-20 / 15. szám

10 FILLÉR io FILLÉR Védcimpii ^munkát]* inti/ /beMturil Hj lltoBBSaaa P® ji| IP kjjj SS M Ifi fii iff llf ifi Ww 9 «*“■ A Magyar Hírlap trtjt a tiszta ■te strigojObtn eUorvad. Hirdeti a nő. ijSj HSOTBAMM 88!­SB RjC Sa­­Hk JSrMP $3 Sag BfS RS­OB 1 meggyízfldé«: megtűrhetik. dt rare m­in Dfli. őszüljek ts ftk­ktzrl­k egyetért*- Js?­­SS «3! SH fsS £$Sg Ki. B&gg« j£g 8gi Effiff DS ! Lapíthatják. A Magyar Hírlap tiszteli •ti. Tanítja az tejen áldozatkészségét gH ggi figj gH SBstlS188Bfl&* Ej g A SlX&BBafas^sSk EM mA MfMff ,j mások meggyé, süijésél, de hadat üzen a nemzet fa társadalom nagy érdekei Kgai mg jvk wjS jvK áKjf b&Z JSE ^TsrA vtV ggjH rafloft:J|ii1 U elvek mögé rejtőző kalandurságnak. Iráni, a müvenség hatalmát, a knjlú. «9 SK SS HH R SB mTxPV’lk SI Ml dS» mBf »» 2* 8 4 Magyar Hirlap eszméket, ideálokat, ra­jtjának szabadságát, vámmentesésül, /faitJiKto I­M0G41. m­m ^Por-BUDAPEST. ............."""...............1­­^tOri-OK. XXXVII. KVmT'z| FAJVÉDŐ PÁRT NINCS Somogyi Béla a második nemzetgyű­lés vége felé került a törvényhozás tag­jainak sorába és nagy taps fogadta a szélsőjobb soraiból, mikor először fog­lalta el helyét, mert a fajvédelmi eszme újabb térfoglalása gyanánt tekintették választási győzelmét. Most pedig — Somogyi Béla nem tartja szükségesnek a formális kilépést a fajvédők soraiból, mivel nyilatkozata szerint a fajvédőpárt tulajdonképpen nincs is. Ez lett tehát a vége ... Kimaradt a képviselők sorából Eckhardt Tibor, aki itt várta meg ambícióinak gyors tel­jesülését, kimaradt hirtelen, de céltuda­tos haragjával Ulain Ferenc, kimaradt Zsilinszky Endre, kimaradt a költészet, és a spriccer hórihorgas, fiatal barátja, Lendvai-Lchner István, kimaradt a­ Tűz volt szerkesztője, Zsirkay János,­és a faj­védők soraiban akadt valaki, aki a vá­lasztások előestéjén egészen a polgári liberalizmus padsoraihoz találta meg az utat. Somogyi Béla nagy igazságot mondott ki egyszerű formában, vagy mint a né­metek mondják: er sprach ein grosses Wort gelassen aus. Magyarországon valóban nincs, és nem is volt háttere a fajvédők mozgalmának, csak éppen Ma­gyarországon volt, és van egy nagy elé­gedetlenség, amelyhez az elmúlt évek alatt szinte csak a fajvédőknek volt sza­bad szót intézniök. Az ellenzéki pártok csaj­ suttoghattak, mialatt a fajvédők lármásan és teljes dinamikai erővel idéz­ték fel az elégületlenség szellemét. A faj­védők­’szabadalmat kaptak az elégület­lenség politikai kihasználására, ezt le­hetne kissé frivol hangon mondani, és ha néha úgy látszott, mintha a fajvédők mögött csakugyan széles tábor­­állana, akkor ez csak azért történt, mert félhivatalosan a fajvédőkhöz utalták át az elégületlenség egész táborát. A faj­védők egyik-másik szónokának hangja megmagyarázta, miért kapta a fajvéde­lem a jobboldali bolsevizmus nevét. Csak­ innen eredt az az optikai csaló­dás, mintha a fajvédők mögött állana az ország egy része. A fajvédők lapjai izgat­tak és lázítottak akkor, amikor minden más ellenzéki lap halkan suttoghatott csak óvatos körmondatokat. Az izgatás­nak és a lazításnak, a kifelé megjátszott nagy ellenzéki lendületnek következ­ménye gyanánt gyűltek itt és ott szavaza­tok a fajvédők köré. Amikor azután a fajvédők egyforma bánásmód alá kerül­tek az ellenzéki pártokkal, megtörtént az, ami megtörtént egykor a híres spanyol armadával: Isten lehelt egyet és szét­­szóraltak ... Egy-két hajóroncs maradt csak meg a fajvédők gályáinak sorából. Egyéb semmi. Mert a fajvédők látszóla­gos mozgalma nem volt más, mint fél­hivatalosan tűrt, engedélyezett, sőt alá­támasztott ellenzéki agitáció olyan évek­ben, amikor a fajvédőkön kívül senki más nem mondhatott ki többé hangos ellenzéki szót, kellemetlen következmé­nyek nélkül. Megszűnt a szabadalom és megszűnt a fajvédelem. Eddig van, nincs tovább. A félhivatalos mosoly napfényé­ben hajtott virágokat a fajvédelem, és egyetlen rideg félhivatalos pillantás el­söpörte az egész tábort. Sok mindennel lehet erősen alá­támasztani azt a sírkeresztet, amelyet Somogyi Béla állított ma a fajvédők mozgalma és pártja fölé. Csak éppen van egy ok, amelynél fogva nem könnyű tiszta örömmel fogadni a faj­védelem táborának széthullását. A fajvédők, mint ellenzéki párt, részben azért oszlanak és bomlanak, mert eszméikből és törekvé­seikből kissé sokat szívott fel az egysé­ges párt jobbszárnya. Annyit, hogy akár a tisztességtelen konkurencia vádját is emelhetnék ezen a címen a fajvédők az egységes párt szélsőjobb csoportjával szemben. És így fölmerül a kérdés, mi a veszedelmesebb: a nyílt fajvédelem-e, vagy a palástolt tájvédelem. A törvényhozás tagjainak sorából el­tűntek két-három kivétellel a fajvédelmi eszmék nyílt, hangos képviselői. De egyelőre még aggódva kell várni, várjon távoztak-e a fajvédelmi eszmék a tör­vényhozás terméből, és távoztak-e ezek az eszmék mindenfelé erősen kiépített félhivatalos pozícióikból. Ez fogja el­dönteni, megindult-e valóban a gyógyu­lás folyamata, vagy sem. A pécsi egyetemen a spanyolnáth­a ellen védő szérummal kísérleteznél­. (A Magyar Hírlap pécsi tudósítójától.) Fenyvessy Béla dr. egyetemi tanár, a pécsi Erzsébet tudományegyetem közegészségtani tanszékén már évek óta kísérleteket folytat a spanyolnátha szérumának előállítására. Fenyvessy professzor még 1918-ban, a nagy spanyolnátha-járvány idején kezdett hozzá­ kísérleteihez, azonban természetesen azok akkor még nem járhattak teljes eredmény­nyel, miután Fenyvessy professzornak nem állott elég idő rendelkezésére kísérletei le­folytatására. A spanyolnátha-járvány leküz­dése után Fenyvessy professzor nem hagyta abba kutatásait és 1918 óta szakadatlanul keresi azt a szérumot, amely gátat emelne a járvány pusztításai elé. Fenyvessy profesz­­szor úgy vélekedik, hogy munkássága most már meghozta az általa várt sikert és sike­rült megtalálnia a spanyolnátha szérumát,­­éppen ezért mintegy száz pécsi lakost preventive beoltott szérumával. Kísérleteiről Fenyvessy professzor a Magyar Hírlap pécsi munkatársának a következőket mondotta: — Évek óta végzünk már kísérleteket a spanyolnátha védő szérumának elta­lálására, de persze munkálatainkkal nem állunk egyedül, mert nemcsak minálunk, hanem egész sor más országban is foly­nak hasonló célú kísérletezések. Az a szérum, amellyel kísérleteinkhez hozzá­­kezdtünk, ugyanaz, mint amellyel a nagy spanyolnátha-járvány idején Angliában és Amerikában már bizonyos eredménye­ket el is értek. Természetesen ma már a pécsi Erzsébet-tudományegyetem köz­egészségtani laboratóriumában használt védőszérum nem egyezik mindenben az angolok szárumával, mert igen sok újí­tást vittünk keresztül a szérum termelé­sénél. Eddigi tapasztalataink minden­esetre feljogosítottak arra, hogy most már próbát tegyünk a szérummal, amely­ből egy esetleges spanyolnátha-járványra való tekintettel máris kellő mennyisége­t készítettünk. Lépésről-lépésre haladva, Pécsett már több mint száz embert oltot­tunk be kísérletképpen ezzel az oltó­anyaggal, közöttük igen sok csecsemőt is és ezek mostanáig nemcsak, hogy nem kapták meg a­­spanyol betegséget, hanem még náthalázba sem estek. Az eljárás technikája egyébként szinte teljesen azonos a tífusz és kolera elleni védőoltásoknál szokásos procedúrával, amelyeket a háború alatt igen szép si­kerrel alkalmaztak. Kétségtelen, hogy a spanyolnátha védőszérumának „ kérdése ma még nem tekinthető teljesen megol­dottnak, mert a kísérletek egyelőre még csak kísér­leti stádiumban vannak, de máris sikerült az oltóanyaggal kézzel­fogható eredményekre jutnunk. Fenyvessy professzor kísérletei iránt egyébként a budapesti Tudományegyetem orvosi fakultása is élénk érdeklődést mutat Szigorúan zárt ajtók mögött tanácskozott a francia kamara külügyi bizottsága Párizsból jelenti a Magyar Hírlap tudó­sítója. A kamara külügyi bizottságának ma délutánra összehívott ülése szigorúan zárt ajtók mögött folyt le. Az ülés végeztével Briand maga tájékoztatta az újságírókat. A külügyminiszter mindenekelőtt a kor­mány többi tagjával való teljes egyetértését hangsúlyozta, nem keltve fel a teljes őszin­teség hatását, majd megállapította, hogy a Rajna-vidék kiürítésének kérdése a külügyi bizottságban nem került szóba. Egyéni véleménye szerint a Rajna-vidék idő előtti kiürítése nem tartozik a lehetetlenségek közé. Franciaországnak azonban ezért az áldo­zaton komoly ellenszolgálatokat kell köve­telnie, például, hogy a népszövetségi kutató­bizottságon kívül a Rajna-vidéken külön el­lenőrző szerveket állítanak fel, amelyek ál­landóan a Rajna-tartományban székelnének. Az egyik újságírónak arra a kérdésére, körülbelül mikorra várható a Rajna-vidék kiürítése, Briand azt válaszolta, hogy minden valószínűség szerint még a folyó évre. Azzal a sajtóhadjárattal kapcsolatban, amely néhány nap óta egyre fokozottabb erővel folyik ellene és igyekszik elválasztani őt a kormány többi tagjától. Briand csupán annyit mondott, h­a le kell mondania, nem ő lesz az­­ egyetlen miniszter, aki távozni fog a kormányból. Beavatott politikai körökben Briand kije­lentéseiből arra következtetnek, hogy a Rajna-vidék kiürítése most már elkerülhetetlenül küszöbön áll. Briand, úgy látszik, m­ég maga sincs tisztá­ban azzal, hogy a Rajna-tartomány idő előtti kiürítése fejében milyen ellenértéket fog kérni Németországtól. Általános feltű­nést keltett, hogy a külügyi bizottság egyet­len tagja sem szólalt föl Briand jelentésének tudomásulvétele ellen. Hivatalosan a kamara külügyi bizottságának mai üléséről ezt a kommünikét adták ki. A kamara külügyi bizottsága ma délután Franklin­ Bouillon képviselő elnöklésével össze­ült. Briand részletes jelentést tett a Locarnó­­ban, Genfben és Thoiryban követett politiká­ról és kijelentette, hogy a kormánnyal minden körülmények között teljes egyetértésben volt. Kijelentette továbbá, hogy a szövetségesközi katonai ellenőrzőbizottság helyébe január 31-én a nemzetek­­szövetségének kutatóbizottsága lép, amelyet egy francia tábornok vezet. Briand ismételten kijelentette, hogy a kor­mányt és a parlamentet a felvetett kérdések komolysága miatt egyetlen pillanatban sem állítja befejezett tények elé, és ebben a tekintetben jövőre éppen úgy fog eljárni, mint eddig. A felsőházi kerelsieké Berczelly Jenő, a képviselőházé Apponyi Albert gróf lesz (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök ma délelőtt hosz­­szasabban tanácskozott W­­assics Gyula báróval, a közigazgatási bíróság elnökével, Scitovszky Béla belügyminiszterrel, Zsitvay Tiborral és Prónay György báró államtitkár­ral. A megbeszéléseken az országgyűlés két házának első üléseiről, ünnepélyes megnyi­tásáról és az ezekkel járó különböző teen­dőkről volt szó. A tanácskozáson végleg megállapodtak abban, hogy a képviselőház január huszonnyolcadikán délelőtt tíz óra­kor, a felsőház pedig egy órával később, ti­zenegy órakor tartja első ülését, az ország­gyűlés ünnepélyes megnyitása pedig január huszonkilencedikén délelőtt féltizenkettőkor lesz a parlament kupolacsarnokában. Szóba került a megbeszélésen az a kérdés is, hogy a parlament két házának kiik legye­nek a kor­elnökei, illetve kiket illet ez a tiszt­ség. Csakhamar megállapították, hogy a képviselőház korelnöke Apponyi Albert gróf lesz, aki ezt a tisztséget az 1922-es nemzetgyűlés megnyitásakor is betöltötte és most is min­den bizonnyal vállalja. A képviselőház kör­jegyzői valószínűleg Gálffy Dénes, Szepessy Géza, Fábián Béla és Csik József lesznek. A felsőház korelnökét illetően több név került kombinációba, ami nem is csoda, mert hiszen a felsőház tagjai között sok az öreg­ember, többen vannak olyanok, akik nemcsak hetvenedik, de nyolcvanadik évü­kön is túl vannak. Végül is abban állapod­tak meg, hogy a felsőház korelnöke Berczelly Jenő, Nógrád vármegye egyik megválasztott felsőházi tagja lesz, aki közel jár kilencvenedik életévéhez. Ber­czelly Jenő azelőtt táblai tanácselnök volt, nyugdíjaztatása után azonban nógrá­smegyei birtokára vonult vissza és azóta ott él. Ber­czelly Jenő ma a legidősebb felsőházi tag és minthogy teljes testi és szellemi frissesség­ben van, ő fogja ellátni a f­elsőház korelnöki tisztségét. Illetékes tényezők már érintke­zésbe is léptek Berczelly Jenővel, aki a felsőház ünnepélyes megnyitására a fővá­rosba utazik és mindaddig betölti a felsőház korelnöki tisztjét, amíg a felsőház meg nem választja tisztikarát. A felsőház körjegyzői —­ ha az ülésen megjelennek — Albrecht és József Ferenc főhercegek lesznek. A mai megbeszélésen szó volt a parla-­­ment két házának tisztikaráról is. Az országgyűlés elnöke Zsitvay Tibor lesz, az egyik alelnökséget továbbra is Huszár Károly fogja betölteni, mert ez a keresztény gazdasági pártot illeti meg, a Ház másik alelnökére vonatkozólag még nem döntöttek véglegesen, mert Puky Endre annak idején csak a nemzetgyűlés tartamára vállalta az alelnökséget és ameny

Next