Magyar Hirlap, 1927. január (37. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-20 / 15. szám
10 FILLÉR io FILLÉR Védcimpii ^munkát]* inti/ /beMturil Hj lltoBBSaaa P® ji| IP kjjj SS M Ifi fii iff llf ifi Ww 9 «*“■ A Magyar Hírlap trtjt a tiszta ■te strigojObtn eUorvad. Hirdeti a nő. ijSj HSOTBAMM 88!SB RjC SaHk JSrMP $3 Sag BfS RSOB 1 meggyízfldé«: megtűrhetik. dt rare min Dfli. őszüljek ts ftkktzrlk egyetért*- Js?SS «3! SH fsS £$Sg Ki. B&gg« j£g 8gi Effiff DS ! Lapíthatják. A Magyar Hírlap tiszteli •ti. Tanítja az tejen áldozatkészségét gH ggi figj gH SBstlS188Bfl&* Ej g A SlX&BBafas^sSk EM mA MfMff ,j mások meggyé, süijésél, de hadat üzen a nemzet fa társadalom nagy érdekei Kgai mg jvk wjS jvK áKjf b&Z JSE ^TsrA vtV ggjH rafloft:J|ii1 U elvek mögé rejtőző kalandurságnak. Iráni, a müvenség hatalmát, a knjlú. «9 SK SS HH R SB mTxPV’lk SI Ml dS» mBf »» 2* 8 4 Magyar Hirlap eszméket, ideálokat, rajtjának szabadságát, vámmentesésül, /faitJiKto IM0G41. mm ^Por-BUDAPEST. ............."""...............1^tOri-OK. XXXVII. KVmT'z| FAJVÉDŐ PÁRT NINCS Somogyi Béla a második nemzetgyűlés vége felé került a törvényhozás tagjainak sorába és nagy taps fogadta a szélsőjobb soraiból, mikor először foglalta el helyét, mert a fajvédelmi eszme újabb térfoglalása gyanánt tekintették választási győzelmét. Most pedig — Somogyi Béla nem tartja szükségesnek a formális kilépést a fajvédők soraiból, mivel nyilatkozata szerint a fajvédőpárt tulajdonképpen nincs is. Ez lett tehát a vége ... Kimaradt a képviselők sorából Eckhardt Tibor, aki itt várta meg ambícióinak gyors teljesülését, kimaradt hirtelen, de céltudatos haragjával Ulain Ferenc, kimaradt Zsilinszky Endre, kimaradt a költészet, és a spriccer hórihorgas, fiatal barátja, Lendvai-Lchner István, kimaradt a Tűz volt szerkesztője, Zsirkay János,és a fajvédők soraiban akadt valaki, aki a választások előestéjén egészen a polgári liberalizmus padsoraihoz találta meg az utat. Somogyi Béla nagy igazságot mondott ki egyszerű formában, vagy mint a németek mondják: er sprach ein grosses Wort gelassen aus. Magyarországon valóban nincs, és nem is volt háttere a fajvédők mozgalmának, csak éppen Magyarországon volt, és van egy nagy elégedetlenség, amelyhez az elmúlt évek alatt szinte csak a fajvédőknek volt szabad szót intézniök. Az ellenzéki pártok csaj suttoghattak, mialatt a fajvédők lármásan és teljes dinamikai erővel idézték fel az elégületlenség szellemét. A fajvédők’szabadalmat kaptak az elégületlenség politikai kihasználására, ezt lehetne kissé frivol hangon mondani, és ha néha úgy látszott, mintha a fajvédők mögött csakugyan széles táborállana, akkor ez csak azért történt, mert félhivatalosan a fajvédőkhöz utalták át az elégületlenség egész táborát. A fajvédők egyik-másik szónokának hangja megmagyarázta, miért kapta a fajvédelem a jobboldali bolsevizmus nevét. Csak innen eredt az az optikai csalódás, mintha a fajvédők mögött állana az ország egy része. A fajvédők lapjai izgattak és lázítottak akkor, amikor minden más ellenzéki lap halkan suttoghatott csak óvatos körmondatokat. Az izgatásnak és a lazításnak, a kifelé megjátszott nagy ellenzéki lendületnek következménye gyanánt gyűltek itt és ott szavazatok a fajvédők köré. Amikor azután a fajvédők egyforma bánásmód alá kerültek az ellenzéki pártokkal, megtörtént az, ami megtörtént egykor a híres spanyol armadával: Isten lehelt egyet és szétszóraltak ... Egy-két hajóroncs maradt csak meg a fajvédők gályáinak sorából. Egyéb semmi. Mert a fajvédők látszólagos mozgalma nem volt más, mint félhivatalosan tűrt, engedélyezett, sőt alátámasztott ellenzéki agitáció olyan években, amikor a fajvédőkön kívül senki más nem mondhatott ki többé hangos ellenzéki szót, kellemetlen következmények nélkül. Megszűnt a szabadalom és megszűnt a fajvédelem. Eddig van, nincs tovább. A félhivatalos mosoly napfényében hajtott virágokat a fajvédelem, és egyetlen rideg félhivatalos pillantás elsöpörte az egész tábort. Sok mindennel lehet erősen alátámasztani azt a sírkeresztet, amelyet Somogyi Béla állított ma a fajvédők mozgalma és pártja fölé. Csak éppen van egy ok, amelynél fogva nem könnyű tiszta örömmel fogadni a fajvédelem táborának széthullását. A fajvédők, mint ellenzéki párt, részben azért oszlanak és bomlanak, mert eszméikből és törekvéseikből kissé sokat szívott fel az egységes párt jobbszárnya. Annyit, hogy akár a tisztességtelen konkurencia vádját is emelhetnék ezen a címen a fajvédők az egységes párt szélsőjobb csoportjával szemben. És így fölmerül a kérdés, mi a veszedelmesebb: a nyílt fajvédelem-e, vagy a palástolt tájvédelem. A törvényhozás tagjainak sorából eltűntek két-három kivétellel a fajvédelmi eszmék nyílt, hangos képviselői. De egyelőre még aggódva kell várni, várjon távoztak-e a fajvédelmi eszmék a törvényhozás terméből, és távoztak-e ezek az eszmék mindenfelé erősen kiépített félhivatalos pozícióikból. Ez fogja eldönteni, megindult-e valóban a gyógyulás folyamata, vagy sem. A pécsi egyetemen a spanyolnátha ellen védő szérummal kísérleteznél. (A Magyar Hírlap pécsi tudósítójától.) Fenyvessy Béla dr. egyetemi tanár, a pécsi Erzsébet tudományegyetem közegészségtani tanszékén már évek óta kísérleteket folytat a spanyolnátha szérumának előállítására. Fenyvessy professzor még 1918-ban, a nagy spanyolnátha-járvány idején kezdett hozzá kísérleteihez, azonban természetesen azok akkor még nem járhattak teljes eredménynyel, miután Fenyvessy professzornak nem állott elég idő rendelkezésére kísérletei lefolytatására. A spanyolnátha-járvány leküzdése után Fenyvessy professzor nem hagyta abba kutatásait és 1918 óta szakadatlanul keresi azt a szérumot, amely gátat emelne a járvány pusztításai elé. Fenyvessy profeszszor úgy vélekedik, hogy munkássága most már meghozta az általa várt sikert és sikerült megtalálnia a spanyolnátha szérumát,éppen ezért mintegy száz pécsi lakost preventive beoltott szérumával. Kísérleteiről Fenyvessy professzor a Magyar Hírlap pécsi munkatársának a következőket mondotta: — Évek óta végzünk már kísérleteket a spanyolnátha védő szérumának eltalálására, de persze munkálatainkkal nem állunk egyedül, mert nemcsak minálunk, hanem egész sor más országban is folynak hasonló célú kísérletezések. Az a szérum, amellyel kísérleteinkhez hozzákezdtünk, ugyanaz, mint amellyel a nagy spanyolnátha-járvány idején Angliában és Amerikában már bizonyos eredményeket el is értek. Természetesen ma már a pécsi Erzsébet-tudományegyetem közegészségtani laboratóriumában használt védőszérum nem egyezik mindenben az angolok szárumával, mert igen sok újítást vittünk keresztül a szérum termelésénél. Eddigi tapasztalataink mindenesetre feljogosítottak arra, hogy most már próbát tegyünk a szérummal, amelyből egy esetleges spanyolnátha-járványra való tekintettel máris kellő mennyiséget készítettünk. Lépésről-lépésre haladva, Pécsett már több mint száz embert oltottunk be kísérletképpen ezzel az oltóanyaggal, közöttük igen sok csecsemőt is és ezek mostanáig nemcsak, hogy nem kapták meg aspanyol betegséget, hanem még náthalázba sem estek. Az eljárás technikája egyébként szinte teljesen azonos a tífusz és kolera elleni védőoltásoknál szokásos procedúrával, amelyeket a háború alatt igen szép sikerrel alkalmaztak. Kétségtelen, hogy a spanyolnátha védőszérumának „ kérdése ma még nem tekinthető teljesen megoldottnak, mert a kísérletek egyelőre még csak kísérleti stádiumban vannak, de máris sikerült az oltóanyaggal kézzelfogható eredményekre jutnunk. Fenyvessy professzor kísérletei iránt egyébként a budapesti Tudományegyetem orvosi fakultása is élénk érdeklődést mutat Szigorúan zárt ajtók mögött tanácskozott a francia kamara külügyi bizottsága Párizsból jelenti a Magyar Hírlap tudósítója. A kamara külügyi bizottságának ma délutánra összehívott ülése szigorúan zárt ajtók mögött folyt le. Az ülés végeztével Briand maga tájékoztatta az újságírókat. A külügyminiszter mindenekelőtt a kormány többi tagjával való teljes egyetértését hangsúlyozta, nem keltve fel a teljes őszinteség hatását, majd megállapította, hogy a Rajna-vidék kiürítésének kérdése a külügyi bizottságban nem került szóba. Egyéni véleménye szerint a Rajna-vidék idő előtti kiürítése nem tartozik a lehetetlenségek közé. Franciaországnak azonban ezért az áldozaton komoly ellenszolgálatokat kell követelnie, például, hogy a népszövetségi kutatóbizottságon kívül a Rajna-vidéken külön ellenőrző szerveket állítanak fel, amelyek állandóan a Rajna-tartományban székelnének. Az egyik újságírónak arra a kérdésére, körülbelül mikorra várható a Rajna-vidék kiürítése, Briand azt válaszolta, hogy minden valószínűség szerint még a folyó évre. Azzal a sajtóhadjárattal kapcsolatban, amely néhány nap óta egyre fokozottabb erővel folyik ellene és igyekszik elválasztani őt a kormány többi tagjától. Briand csupán annyit mondott, ha le kell mondania, nem ő lesz az egyetlen miniszter, aki távozni fog a kormányból. Beavatott politikai körökben Briand kijelentéseiből arra következtetnek, hogy a Rajna-vidék kiürítése most már elkerülhetetlenül küszöbön áll. Briand, úgy látszik, még maga sincs tisztában azzal, hogy a Rajna-tartomány idő előtti kiürítése fejében milyen ellenértéket fog kérni Németországtól. Általános feltűnést keltett, hogy a külügyi bizottság egyetlen tagja sem szólalt föl Briand jelentésének tudomásulvétele ellen. Hivatalosan a kamara külügyi bizottságának mai üléséről ezt a kommünikét adták ki. A kamara külügyi bizottsága ma délután Franklin Bouillon képviselő elnöklésével összeült. Briand részletes jelentést tett a Locarnóban, Genfben és Thoiryban követett politikáról és kijelentette, hogy a kormánnyal minden körülmények között teljes egyetértésben volt. Kijelentette továbbá, hogy a szövetségesközi katonai ellenőrzőbizottság helyébe január 31-én a nemzetekszövetségének kutatóbizottsága lép, amelyet egy francia tábornok vezet. Briand ismételten kijelentette, hogy a kormányt és a parlamentet a felvetett kérdések komolysága miatt egyetlen pillanatban sem állítja befejezett tények elé, és ebben a tekintetben jövőre éppen úgy fog eljárni, mint eddig. A felsőházi kerelsieké Berczelly Jenő, a képviselőházé Apponyi Albert gróf lesz (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök ma délelőtt hoszszasabban tanácskozott Wassics Gyula báróval, a közigazgatási bíróság elnökével, Scitovszky Béla belügyminiszterrel, Zsitvay Tiborral és Prónay György báró államtitkárral. A megbeszéléseken az országgyűlés két házának első üléseiről, ünnepélyes megnyitásáról és az ezekkel járó különböző teendőkről volt szó. A tanácskozáson végleg megállapodtak abban, hogy a képviselőház január huszonnyolcadikán délelőtt tíz órakor, a felsőház pedig egy órával később, tizenegy órakor tartja első ülését, az országgyűlés ünnepélyes megnyitása pedig január huszonkilencedikén délelőtt féltizenkettőkor lesz a parlament kupolacsarnokában. Szóba került a megbeszélésen az a kérdés is, hogy a parlament két házának kiik legyenek a korelnökei, illetve kiket illet ez a tisztség. Csakhamar megállapították, hogy a képviselőház korelnöke Apponyi Albert gróf lesz, aki ezt a tisztséget az 1922-es nemzetgyűlés megnyitásakor is betöltötte és most is minden bizonnyal vállalja. A képviselőház körjegyzői valószínűleg Gálffy Dénes, Szepessy Géza, Fábián Béla és Csik József lesznek. A felsőház korelnökét illetően több név került kombinációba, ami nem is csoda, mert hiszen a felsőház tagjai között sok az öregember, többen vannak olyanok, akik nemcsak hetvenedik, de nyolcvanadik évükön is túl vannak. Végül is abban állapodtak meg, hogy a felsőház korelnöke Berczelly Jenő, Nógrád vármegye egyik megválasztott felsőházi tagja lesz, aki közel jár kilencvenedik életévéhez. Berczelly Jenő azelőtt táblai tanácselnök volt, nyugdíjaztatása után azonban nógrásmegyei birtokára vonult vissza és azóta ott él. Berczelly Jenő ma a legidősebb felsőházi tag és minthogy teljes testi és szellemi frissességben van, ő fogja ellátni a felsőház korelnöki tisztségét. Illetékes tényezők már érintkezésbe is léptek Berczelly Jenővel, aki a felsőház ünnepélyes megnyitására a fővárosba utazik és mindaddig betölti a felsőház korelnöki tisztjét, amíg a felsőház meg nem választja tisztikarát. A felsőház körjegyzői — ha az ülésen megjelennek — Albrecht és József Ferenc főhercegek lesznek. A mai megbeszélésen szó volt a parla-ment két házának tisztikaráról is. Az országgyűlés elnöke Zsitvay Tibor lesz, az egyik alelnökséget továbbra is Huszár Károly fogja betölteni, mert ez a keresztény gazdasági pártot illeti meg, a Ház másik alelnökére vonatkozólag még nem döntöttek véglegesen, mert Puky Endre annak idején csak a nemzetgyűlés tartamára vállalta az alelnökséget és ameny