Magyar Hirlap, 1927. február (37. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-02 / 26. szám

Szerda KÖZGAZDASÁG •«MaMHiMmmaHBHHMHMBMM» A MÁV 300—400 millió pengős beruházása teljessé tenné a magángazdaság talpraállítását — állapítja meg a GYOSz a kormányhoz intézett emlékiratában A Magyar Gyáriparosok Országos Szövet­sége az Államvasutak beru­házása kérdésében memorandumot dolgozott ki, melyet küldött­ség útján fog a miniszterelnök, valamint a pénzügy- és kereskedelemügyi miniszterek elé juttatni. A memorandum felhívja a kor­mány figyelmét a magángazdaság nehéz hely­zetére: bár az utolsó hónapokban a ja­vulás jelei mutatkoznak, a válság még nem múlt el teljesen. Hosszú évek megfeszített munkájával sikerült az államháztartás egyensúlyát helyreállítani és szükséges, h­ogy ezt a felbecsülhetetlen értékű eredményt a magángazdaságok végleges talpnál­lásával tegyük teljessé. Az állam segítsége csupán egy módon jelentkezhet : munkaalkalmak teremtése formájában. Szinte kimeríthetetlen a megoldásra váró feladatok sora; a kor­mányt minden oldalról elárasztják terveikkel, melyek közül a szövetség a legszükségesebb­nek, legkevésbé halaszthatónak az Állam­vasutak rekonstrukcióját ítéli. Ma már azonban a rekonstrukció keresz­tülvitele halaszthatatlan, az eszközök ren­delkezésre állanak, az ipar teljes felkészült­séggel várja a termelő munka megindulását. A memorandum a rekonstrukció minden részletére kiterjed. Hiteles adatokat sorol fel arról, hogy góliát felépítményű, vona­lainkon 410 km., a másodrangú vonalakon 306 km. elhasznált, leromlott felépítmény vár felújításra s minden további halogatás forgalmi csődhöz, katasztrófákhoz vezethet. Új vonalak építésének szükségességét bizo­nyítja. Egész­kor függő csonka vonal van, melyeknek összekapcsolása elengedhetetlen gazdasági szükségesség. Legelső helyen em­líti a memorandum a baja—bácsalmás— kelebia—szegedi vonal megépítését, mely két igen fontos gazdasági gócpontot van hi­vatva összekötni. Azután sorjában tárgyalja az Ipolyság vidékének, a füleki vonalnak egybekapcsolását Bánrévével, a Nyírség és Debrecen összekapcsolását Békéssel, a zajta—fehérgyarmati vonal összekapcsolá­sát Mátészalkával. A belső vonalak közül a kúnszentmiklós—dunapataji vonal kiépíté­sét Kalocsán át Bajáig, a kalocsa—kiskörös —félegyházi vonal kiépítését, a budapest— Szentendre—visegrád—esztergom—piliscsaba­­—budapesti körvasút kiépítését, amely vo­nalak mind nem alkalmi tervek, hanem múlhatatlanul szükséges forgalmi megoldá­sok. Az új vonalak építése fölvet egy régi problémát, a fatalpak kicserélését vasbe­ton-, illetve vastalpakra. Eddig a talpfabe­hozatal külkereskedelmi mérlegünk ijesztő passzív tétele volt, míg az átépítés a hazai vasiparnak és cementiparnak juttatna je­lentős munkaalkalmat. A memorandum az­után a vagonhiány adatait sorakoztatja fel. A meglévő kocsipark meglehetősen elhanya­golt állapotban van, a szövetséghez beérkezett panaszok sze­rint a szállítmányok sok esetben tönkre­mentek. A személykocsik feljavításával, illetve ki­egészítésével már csak azért sem szabad késlekedni, mert a külföld főként a kocsik tisztasága, kényelme után ítél és következ­tet nyugateurópai, illetőleg balkáni nívóra. Nem halasztható az áttérés az elavult kézifék-rendszerről az automatikus fékező­berendezésekre sem. A kocsik világítása, fűtése, egészségügyi berendezései sok kí­vánni valót hagynak hátra. Az állomási épületek és berendezéseik elavultak és nagy forgalmú városok állomásai nélkülözik a modern biztosító berendezéseket. A buda­pesti pályaudvarok elhelyezése, kibővítése újabb probléma­tömeget vet felszínre; mindezzel az előterjesztéssel részletesen foglalkozik. A fedezet tekintetében a memorandum azt javasolja, hogy ennek céljaira a MÁV önálló külföldi kölcsönt szerezzen. A szük­séges összeget 300—400 millió pengőre teszi, melynek évi kamatját bőségesen fedezi a meg­­­­javított forgalom több jövedelme és a rekonstrukcióból származó közvetett és közvetlen gazdasági haszon. A tervnek talán egyetlen nehézsége, hogy a vasutat a régi nyugdíjtartozások alapján évente kö­rülbelül cca 35 millió pengő olyan kiadás terheli, ami lehetetlenné teszi egy megfelelő jövedelmezőség kimutatását. Teljesen jogos az a kívánság, hogy ezeket a terheket az ál­lam magára vállalja és így tehermentesítse a vasutat. A memorandum zárószavaiban annak a reményének ad kifejezést, hogy a miniszterelnök kormányzati bölcsessége mind a beruházás elvi kérdésében, mind a fede­zet gyakorlati keresztülvitelében a leghe­lyesebb utakat fogja választani. A kényszerkölcsön-kötvények áremelke­dése. Az utóbbi hetek tőzsdei forgalmában állandó egyenletes emelkedő tendenciát mu­tat a kényszerkölcsön, melynek árfolyama december vége óta­ a névérték 62%-áról 75%-áig emelkedett. Ezen emelkedés a nemzetközi pénzpiacot figyelemmel kísérő tőkések szemében nem volt meglepetés, mert a hasonló típusú 5%-os kibocsátások külföldön mindenütt lényegesen magasabb kurzuson állanak. Erőteljes lökést adott az átértékelődésnek a napokban megjelent új német emissziós felhívás, mely 5%-os, sor­solás alá nem eső, 30 évig fel nem mond­ható államkölcsön­t 92%-os alapon kíván elhelyezni. A magyar pénzügyminiszter leg­utóbbi igen kedvező gazdasági jelentése s az elhelyezésre váró tőkék nagy mennyi­sége is hozzájárult az áremelkedéshez. A kényszerkölcsön kamatozása még a mai árfolyamon is meghaladja a 60­ százalékot. A gyári vállalatok adminisztrációjának mechanikai segédeszközei. E címmel tart elő­adást Novák Sándor tanár az Országos Ipar­egyesületben február 3-án este 1­7 órakor, az előadás alkalmával a gyári adminisztráció cél­jaira legalkalmasabb modern gépek kerülnek bemutatásra. Az előadáson vendégeket szíve­sen látnak. A Béni ez évben sem fizet osztalékot A Béni Gyártelep és Mezőgazdasági Rt. — értesülésünk szerint — ez évben sem fizet osztalékot. Mint érdekes körülményt megemlítjük, hogy az igaz­gatóság is lemondott tantiémjéről, hogy ezáltal a vállalat minél hamarább konszolidálód­­hassék. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia Végzett Tanárói Szövetsége rendezésében Guttmann Albert főtitkár a Kereskedelmi Csarnokban nagy érdeklődés mellett Külkereskedelmünk hatása iparunkra címmel előadást tartott. Elő­adása folyamán ismertette az ipar és kereske­delem fejlődését az őskortól a mai korig. Rész­letesen foglalkozott az ipar fejlődését hátráltató tényezőkkel. Érvekkel bizonyította, hogy sza­badkereskedelem mellett az ipar fejlődése is sokkal jobban van biztosítva, mint kötött for­galom mellett. Ezért sürgeti a szabad kereske­delmet, mert a szabadkereskedelem mellett látja csak az ipar nagyívelésű fejlődésének lehetőségét. Jubileum. Ritka jubileumot ült a napokban Vadass Márton, a kispesti Böhm-gyár köztisz­teletben ,116 vezérigazgatója. Negyven évvel ezelőtt, 1887 február 1-én lépett a vállalat szol­gálatába és ettől az időtől kezdve megszakítás nélkül működik. Negyven éves jubileuma al­kalmából a gyár tisztviselői és munkásai teg­nap meleg ünneplésben részesítették és egy ezüst babérkoszorút és egy­­ művészi kivitelű ezüstserleget nyújtottak át a jubilánsnak. mi február 2. 11 A szeszkar­tel még az ecetet is megdrágítja (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Az Ecet­gyárosok Országos Egyesületének kebelé­ben már évek óta egy kartel tervezet létre­hozásán fáradoznak, az egyesület vezető­sége előtt két terv is fekszik és mind a ket­tőt elfogadták. Az egyik terv, a Leipziger­­érdekeltség elgondolása, kizárólag egy nagy ecetgyár érdekét szolgálja, míg a másik terv kisebb ecetgyárak életlehetőségét is biztosí­taná. Ezekből a tervekből folyóan az ecet­ipari érdekeltségek körében már hónapok óta harcok dúlnak, 116 kis gyár áll szemben egyetlen nagy érdekeltséggel, amely az utóbbia­kat életlehetőségeiktől akarja megfosz­tani. Tudvalevő dolog, hogy Magyarországon 118 működő ecetgyár van és egyetlenegy érdekeltség budapesti két gyárában az össz­termelés 20 százalékát képviseli. Tehát amíg a többi 116 gyár termelése az összter­melés 80 százalékát adja, addig a budapesti nagy érdekeltség az egész magyarországi ecettermelvény egyötöd részét produkálja. Ez az egyetlen nagy érdekeltség akarja diktálni az árakat és létrehozni a határozott­­an fogyasztóellenes kartelalakulást. Hogy­ ennek az egyetlenegy érdekeltségnek meny­nyiben fűződik ilyen súlyos érdekeltsége a kartelhez, ez abból is kiderül, hogy amíg a kis gyárak produkcióikat könnyűszerrel tudják elhelyezni, addig a két nagyvállalat­nál természetszerűen az értékesítés már ne­hezebben megy. Ezeket a karteltörekvése­­ket szívesen támogatja a szintén fogyasztó­­ellenes Országos Szeszértékesítő Rt., mely­nek g árdiktatúrájáról már többször említést tettünk. Érdekes, hogy amíg a hazai ecet­gyárak az igényeket nemcsak, hogy ki tudnák elégíteni, hanem külprodukcióval is dolgoznak, ugyanakkor nagy ecethiány áll be, mert az Országos Szeszértékesítő Rt. a gyártáshoz szükséges szesz kiutalását redu­kálta, így ma már elsőkézből alig lehet ece­tet kapni vagy ha igen, oly magas áron, amelyet a fogyasztóközönség csak igen drá­gán tud megfizetni. Az is érdekes, hogy a magyarországi ecetgyárak ma már oly ma­gas nívón állnak, hogy maholnap a külföldi ecet és ecetsav a magyar piacokon teljesen versenyképes lesz. Megszilárdult az értéktőzsde, Berlinből ma nagy szilárdságot jelentettek. Átlag 15 százalék­kal emelkedtek ott az árfolyamok. Erre nálunk is bizakodóvá vált a hangulat és egyes piaco­kon határozottan hossz­ tendencia volt. Ázlában azonban a berlini nagy áremelkedésnek csak mérsékelt hatása volt a budapesti tőzsdére. A bankok közül az Ingatlanbank 2, a Nemzeti Ban­k 2.5, a Magyar Olasz Bank 2.5 pengővel javult, ellenben a Hazai Bank 2 pengővel és az Álalános Takarék 3 pengővel csökkent. Az Első Magyar Általános Biztosító újból javult 12 pen­gővel. A bányapiacon legnagyobb áremelkedése a Kőszénnek volt, amely a tegnapi 16 pengős áremelkedés után ma újból emelkedett 8 pen­gővel; az Urikányi is drágább lett 2 pengővel. A vaspiacon a Ganz-Danubius árfolyama nem­ változott, de a Ganz-Villamossági esett 2,5, a Fegyver 2 és a Kistarcsai 1 pengővel. Feltűnően szilárd volt a Magyar Cukor, mely 4 pengővel javította árfolyamát. Viszont a Gumi 4 pengő­vel alacsonyabban zárult, mint tegnap. A köz­lekedési papírok piacán újból javult a Levante 1.4 pengővel és a MFTR 2 pengővel. A fixkama­­tozású papírok piacán inkább kereslet volt, de áru hiányában kevés üzlet jöhetett létre. Ezen a piacon főleg a kényszerkölcsön emelkedett. 1 millió korona névértékű kötvény árfolyama ma 58.20 pengőről 60.40 pengőre emelkedett. Fenyő Miksa csehszlovákiai előadásai. A cseh­szlovák—magyar kereskedelmi kamara pozsonyi ü­gyvezetősége Stodola Kornél szenátor, elnök indítványára elhatározta, hogy Fenyő Miksa dr.-t, a Magyarországi Gyáriparosok Országos Szövetsége igazgatóját, előadás megtartására kéri föl. Mint értesülünk, Fenyő Miksa dr. ennek a kérésnek eleget is tesz és február ha­vában úgy Prágában, mint Pozsonyban a kö­­zépeurópai államok gazdasági konszolidációjá­ról fog beszélni, üzletiben volt a gabonatőzsde. A külföldi tőzsdékről lanyha irányzatot jelentettek, mire itt is lanyhán indult meg az üzlet. Később a lokális spekulációnak csekély visszavásárlásaira kissé megjavult az irányzat és a kurzusok va­lamivel a tegnapi alatt maradtak. A márciusi búza 32.65-ön, a májusi 33.40-en, az októberi búza 29.08 pengőn, a márciusi rozs 27.25, az októberi rozs 22.23 pengőn zárult. A készáru­piac tegnaphoz képest nem változott. Búsában az árak úgy külföldi, mint belföldi relációban teljesen változatlanok maradtak. Rozsban sincs semmi újság. 26.60 és 26.80 pengő közt van pesti paritásban. Árpában is ugyanaz a helyzet, mint tegnap volt. Zabból néhány vagont kötöt­tek minta szerint 20.40 pengőn pesti paritásban. Tengeri megszilárdult, hivatalosa 30 fillérrel drágult. A prompt tengeri ára 18.80 és 19 pengő közt van, a májusi tengerié 20.40 körül. Kötöt­tek néhány vágón szobi tengerit 113 ch-val. A készáruüzlet hivatalos árjegyzései a követke­zők: Búza: 75-ös tiszai 32.30—32.60, felsőtiszai 32.10—32.40, fejér-, bács- és pestmegyei 31.70— 32, egyéb dunántúli 51.50—31.80, 76-os tiszai 32.70—33, felsőtiszai 32.50—32.80, fejér-, bács- és pestmegyei 32.10—32.40, egyéb dunántúli 31 90—32.20, 77-es tiszai 33.10—33.50, felső­­tiszai 32.90—33.30, fejér-, bács- és pestmegyei 32.50—32.90, egyéb dunántúli 32.30—32.70. 78-as tiszai 33.60—34, felsőtiszai 33.40—33.80, fejér-, bács- és pestmegyei 33—33.40, egyéb du­nántúli 32.80—33.20, rozs. pestvidéki 26.40­­ 26.60, más 26.40—26.60; árpa­­la. 21.22 kö­zépminőségű 20.50—21, sörárpa felv. 26.30— 28.80; zab. la. 20.40—21, középminőségű 20.20— 20.40; köles 15.10—15.80; tengeri út 18.20—­ 18.70; korpa 15.20—15.40 pengő ab Budapest, métermázsánként. Fizetésképtelenségek. Jóváhagyott kényszer­­egy­esség: Izsák István vendéglős (István út 20.) kényszeregyességi ügyében 40%-os kvóta mel­lett létrejött az egyesség. Csiky Károly dr. tör­­vényszéki bíró a megkötött egyességet jóvá­­hagyta.­­ A budapesti törvényszéken a mai napon megindították a csődönkivü­li kényszer­egyességi eljárást: Györfy Ede (Hizlaló tér 8626/14. hrsz.) ellen. Köv. bej. február 1-ig. — Jóváhagyott­ kényszeregyességek: Székely és Kramer fűszer- és csemegekereskedő (Vi­segrádi u. 9.) cég kényszeregyességi ügyében » létrejött egyességet Lengyel István dr. tör­vényszéki bíró jóváhagyta és az eljárást befe­jezettnek nyilvánította. — Holczer Lajos re­pülő illatszertára (Rákóczi út 18. szám) cég, ennek tulajdonosa, Holczer Lajos, valamint neje, született Lövinger Aranka kényszer­egyességi ügyében Lengyel István dr. törvény­­széki bíró az eljárást befejezettnek nyilvání­totta. — Martos Kereskedelmi rt. (Nagymező u. 13.) cég kényszeregyességi ügyében Lengyel István dr. törvényszéki bíró az eljárást meg­szüntette. — Reiber Ferenc (Budafok) vagyo­nára a csődöt megnyitották. Csődönkivüüli kényszeregyességi eljárás indult meg Schwarz Andor kereskedő (Tiszafüred), J­etsz Ernő (Miskolc, Széchenyi utca 90.) ellen. Tőzsdék ÁRUTŐZSDÉK Budapest, február 1. (Ferencvárosi sertés* vásár.) Felhajtás 1817, kimaradt 520. Árak: Príma fiatal 1.46—1.48, közép 1.38—1.40, könnyű 1.30—134, príma öreg 1.40—1.42, másodrendű öreg 1.36—1.38, zsír 1.72, szalonna 1.48—1.52, hús 2—2.08, félsertés 1.60—1.80. Irányzat élénk. — A bécsi vásáron felhajtás volt 6537 zsirsertés, 7383 hússertés. Árak: zsírsertés 21—21.75, hússertés 20—23. Irányzat élénk., Budapest, február 1. (Húspiac.) Marhahús la 2.24—2.88, Ha 1.44—2.24, borjúhús la 3.68 —4.48, Ila 1.92—3.52, sertéshús la 2.80—3.50, d­a 2.16—2.72, birkahús la 1.12—1.76, bárány­hús 1.60—2.08, füstölt és paprikás szalonna 1.80—2, zsír 1.84—1.88, hás 1.88—1.92, zsír­szalonna 1.68—1.76 pengő kg.-ként. (Baromfi­piac.) Hízott kacsa ás liba előtt 2—2.80, pulyka 2.40—3.20, poulard 2.80—3.60, libazsír 2.40— 2.80 pengő kg.-ként. (Halpiac): Élőponty 2.40 —3.20, vagdalt 4—4.80, élőharcsa 5.60—6.40, vagdalt 8—10, kecsege 4—8, süllő 4—5.20, fogas 5.60—8, csuka 2.80—3.60, kárász 2 pengő kg.-ként, békacomb párja 16—32 fillér. (Vad­piac): Nyúl 2.80-4.80, fácán 5.60, fogoly 230 pengő darabonként, szarvascomb 4.40, gerinc 630, őzcomb 4.40, gerinc 8 pengő kg.-ként. Ne­w York, február 1. (Fémtőzsde.) Ezüst 585/1, elektrolyt vörösréz loco 13.12V., később­ szállításra 13, ón 65.50, ólom 7.40, horgany 6.50, fehérbádog 5.50, nyersvas Northern 18.19, Bessemer-acél 35 cent. #

Next