Magyar Hirlap, 1927. február (37. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-11 / 33. szám

, 1927 február 11. Befejeződött a harc a Nemzeti Zenede két tábora között , új harc kezdődik a Nemzeti Zenede körül (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Pénte­ken délelőtt tíz órakor a Nemzeti Zenede helyiségében díszközgyűlés keretében fogják bejelenteni, hogy az intézet vezetőségében változás történt, ugyanis péntektől kezdve nem állami felügyelet mellett fog működni a zenede, hanem ismét — mint régen — a Nemzeti Zenede Egyesület kapja vissza az iskola feletti gondnokolást. Ezzel a ténnyel egy több évig tartó harc fejeződik be, illetve egy előreláthatóan több évig tartó harc kezdődik el. A közel százesztendős intézet, mint em­lékezetes, békében Zichy Géza grófnak, a félkezű arisztokrata művésznek az igazga­tása alatt működött. 1920-ban, amikor Hal­ler István volt a kultuszminiszter, várat­lanul vizsgálatot rendeltek el a Nemzeti Ze­nede Egyesület ellen. A zenedéhez közelálló körök már akkor tudták, hogy azok, akik a vizsgálatot kérték, illetve, akik szabály­talanságokkal vádolták a zenede vezetőségét, vádaskodásaikat abban a reményben terjesz­tették a minisztérium elé, hogy a régi veze­tőséget el fogják mozdítani és a megürese­dett igazgatói állásokra majd a disszidense­­ket nevezik ki. Haller István csakugyan elrendelte a vizs­gálatot és a vizsgálat, amelyet Stefanics ál­lamtitkár, a közalapítványok gondnoka ve­zetett, szabálytalanságokat állapított meg. Ennek következtében a minisztérium úgy rendelkezett, hogy a zenedét állami felügye­let alá helyezik és egyben kinevezte Kern Aurélt és Haraszti Emilt az iskola igazga­tóivá. A Nemzeti Zenede Egyesület tagjai, akik között Zichy Géza gróf veje, Zichy János gróf és Zichy Ernő gróf is szerepel, immár két év óta ostromolják állandóan kérvények­kel a minisztériumot aziránt, hogy adják vissza a Nemzeti Zenedét. Hivatkoztak beadványaikban arra, hogy tel­jesen indokolatlan a zenedének állami gond­nokság alá való helyezése, miután a Nemzeti Zende Egyesület önálló és nagy ingatlan­­vagyonnal rendelkező, a belügyminiszter ál­tal jóváhagyott alapszabályokkal működő társaság,­­ semmi ok sincs tehát arra, hogy ne azok vezessék, akiket az egyesü­let elnök­sége a vezetésre méltónak talált. Újra és újra az egyes beadványokat a szakminisztériumokhoz utasították vélemé­nyezés végett, ahonnan egészen a legutolsó időkig mindig elutasító véleményt vezettek a beadványokra. Nemrégiben azonban — némelyek szerint politikai jutalomként — minisztertanácson határozták el, hogy Zichy grófoknak visszaadják a Nemzeti Zenedét. Amikor az intézet jelenlegi vezetősége megkapta a végzést, arra való hivatkozással, hogy ők állami tisztviselők lettek, azáltal, hogy állami felügyelet alá került a Zenede, nyugdíjjogosultsági igényt támasztottak. Hi­vatkoztak arra, hogy amíg állami felügyelet alatt állt az iskola, művészi és pedagógiai presztízsükhöz méltónak találták, hogy ott akár igazgatói, akár tanári minőségben mű­ködjenek, de művészi és pedagógiai presztízsükkel nem fér össze, hogy egy magániskolá­nak legyenek alkalmazottai. Arra is hivatkoznak a Nemzeti Zenedének most bukás előtt levő korifeusai, hogy az államra kiszámíthatatlan összegű anyagi kö­telezettséget ró ez az átadás, ugyanis nem­csak a tanárok léphetnek fel anyagi igény­nyel, hanem azok a növendékek is, akik a szezon elején egy állami zenekonzervató­riumba iratkoztak be, a szezon közepén azonban egy magánzeneiskolának lettek a növendékei. Állítólag Hubay Jenő, a Zeneakadémia igazgatója tett lépéseket aziránt, hogy Zichy grófék Nemzeti Zenede Egyesülete kapja vissza az iskolát, mert „konkurenciát látott a zenedében“. Tudni kell ugyanis azt, hogy amióta Haraszti Emil és Kern Aurél a Nem­zeti Zenede igazgatói, az intézet nívója csakugyan nagyon előkelő lett, és alattuk a zenede pedagógiai rendszere hasonlatos volt az akadémiai módszerhez. 1920 óta bevezet­ték a zeneszerzés tanszakát, a mesteriskolát és 1920 óta adnak diploma-féle végzettséget bizonyító oklevelet. Pénteken délelőtt fog lezajlani a díszköz­gyűlés, amelyen Kern Aurélnak és Haraszti Emilnek búcsúznia kell az igazgatói stallum­­tól és amelyen Szikla Adolf és az azóta meg­halt Zichy Géza gróf munkatársa, ifjabb Toldi László, kapják vissza állásukat, ame­lyekből 1920-ban kiestek. Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy a Nem­zeti Zenede igazgatói és néhány tanára, Nagy Emil, volt igazságügyminisztert, fel akarják kérni arra, hogy nevükben a kincstár ellen pert indítson nyugdíjjogosultságuk megállapításáért, jól informált helyre fordultunk, ahol a követke­zőket mondották az esetleges per esélyeiről: — Tudomásunk szerint csak a Nemzeti Zenede igazgatóinak szándéka pert indítani, hiszen a tanárok szinte teljes számm­al megma­radnak továbbra is az intézet kötelé­kében. De valószínűleg az igazgatók is el fognak térni attól a szándékuktól, hogy peres úton érvényesítsék követeléseiket, hiszen a köz­­igazgatási bíróságnak már van egy végzése, amely kimondja, hogy a Nemzeti Zenede alkalmazottai nem állami tisztviselők, így tehát azok az államtól nem is igényelhetnek nyugdíjat. Állami tisztviselő csak az, akinek fizetése a költségvetésben szerepel és aki­nek fizetését az országgyűlés megszavazza. Érdeklődtünk Nagy Emil ügyvédi irodá­jában is az iránt, hogy megindult-e már a per? Azt az információt kaptuk, hogy még nem adták be a keresetet, de az igazgatók már elhatározták, hogy pert indítanak. A Fővárosi Kereskedők Egyesü­lete és az üzlethelyiségek bérlete . A Fővárosi Kereskedők Egyesü­­de Dán Leó kormányfőtanácsos elnöklésével teljes ülést tartott az üzlethelyiségek bérlete kérdé­sében. A kereskedőknek nagy tömege jelent meg az ülésen. Krämer József dr. főtitkár elsősorban az egyesületközi bizottság műkö­déséről referált, majd behatóan tájékoztatta a népjóléti miniszternél tartott értekezletről, a megjelenteket. Sajnálattal jelentette, hogy az érdekképviseleteknek egybehangzó kívánságát, hogy a rendelet sürgősen módosíttassák, a népjóléti miniszter nem teljesítheti, miután a kormány határozottan kitart amellett, hogy a szabadforgalom a jövő évben helyre­­álíttassék. Ezzel szemben nagy megnyugvást keltett a főtitkárnak az a közlése, hogy a népjóléti mi­niszter kijelentette, hogy bizonyos durva ese­tekben maga fog közbelépni, továbbá, hogy március 15-ike körül az egyesületeket újra értekezletre fogja meghívni, amikor már tisz­tán látható lesz, hogy mennyi és milyen panasz érkezett be úgy­ a bizottságokhoz, mint a járásbíróságok­hoz. Ha a jelentésekből az fog kitűnni, hogy sok túlzott követeléssel állottak elő, úgy meg­fontolás tárgyává fogja a miniszter tenni, hogy bizonyos területekre a megkötöttséget újra visszaállítsa. Kedvezőbbé alakult annyi­ban is a helyzet, hogy a Háztulajdonosok Szö­vetsége és a kereskedelmi egyesületek bizott­sága között bizonyos közeledés történt, amennyiben most már nem úgy, mint eddig, a kereskedelmi miniszter útján, hanem köz­vetlenül tagja panaszait a Háztulajdonosok Szövetségéhez juttatná. Nyomatékosan hang­súlyozta a főtitkár, hogy meggyőződése sze­rint úgy mint eddig, az esetek nagy részé­ben megegyezés fog létesülni és hogy az ő tapasztalata szerint némi zökkenéstől elte­kintve, a szabadforgalom aránylag eléggé si­mán fog életbe lépni. Dán Leó is megnyugtatta a megjelenteket, hogy miután a felmondás csak a jövő év feb­ruár elsejére szólhat és minthogy bizton szá­míthatnak arra, hogy a főváros törvényható­sága új lakbérrendeletében akként fog intéz­kedni, hogy februárban költözködés ne lehes­sen, nyilvánvaló, hogy a bérlőknek valójában jövő év május elsejéig semmi bajuk sem lehet. Kott Boldizsár, Kálmán Andor, Preisach Zsigmond, Petrovics András, Brach M. Mar­cell és mások hozzászólása után Krämer Jó­zsef dr. főtitkár nyomban jegyzékbe vette az elhangzott panaszokat, mely után a teljes ülés véget is ért. Harcban áll egymással Homokszentgyörgy népe . . . címen egy kaposvári tu­­lósítást közöltünk feb­ruár elsején. A turtósító szerint Homokszent­­györgyön belső villongás támadt a megválasz­tott református lelkésznek, Zákány Ferencnek és ellenjelöltjének, Dezséri Sándornak pártja között, amely azzal vádolta meg Zákány lel­készt, hogy „megkörnyékezte a homokszent­­györgyi gazdákat“ E tudósítással kapcsolatban levelet intézett hozzánk Zákány József reformá­­tus lelkész. Soraiból arra a meggyőződésre ju­­tottunk, hogy tudósításunkat tendenciózus in­formációkkal megtévesztették, mert a homok­­szentgyöngyi lelkészválasztás ellen semmiféle jogos és legális kifogás nem merülhetett fel. Zákány József lelkész úrnak úgy az egyéni, mint közéleti szereplése mindig makulátlan volt és a megválasztása érdekében senkinek semmi­féle befolyásolása nem történt. KIS KOMÉDIA Februári új mű­sor Kezd. Wi-kor. Tel, 14-2­ 1 Kott, Steinhardt (*) Piccaver fellépett. A közönség nem haragtartó. És különben is, lehet-e tenoris­­tára komolyan haragudni, pláne, ha olyan hangja van, mint . Piccaver Alfrédnek, ki­nek egészségi állapotáról naponként és óránként kiadott orvosi bulletinek bizonyí­tották, hogy­ a hétfői Tosca-előadást nem szeszélyből, hanem influenza miatt mondotta le. A mai Aida előadáson az első remekül énekelt ária után megvolt a bocsánat, per­cekig zúgott a taps és az ovációk megis­métlődtek az egész est folyamán nyílt szí­nen, felvonásvégeken, sőt még az előadás után is. A sok ünneplésben méltóan vehet­ték ki részüket a többi közreműködők, első­sorban Schwarz Vera, kinek Aida egyik legművészibb alakítása, Jerger Alfréd érde­kes Amonaszója, a hazaiak közül Radnai Erzsi, Vermes és a gondos zenei vezető, Márkus Dezső. (*) Péchy Gyula, a Nemzeti Színház titkára nyugalomba vonult. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére meg-, engedte, hogy Péchy Gyulának, a Nemzeti Szín­ház titkárának negyvenhat esztendei érdemes szolgálata után történt nyugalombavonulása al­kalmával elismerését tudtul adják. Az új urak Magyar Színház vasárnap délután Vasárnap kerül először színre délutáni elő­adásban Az új urak, Flers—Croisset szellemes, vidám és mulatságos vígjátéka, a premier ra­gyogó együttesében. Titkos, Hegedűs, Törzs, Gombaszögi Elia, Tarnay, Z. Molnár, Kör­­mendy, — mérsékelt helyárak. (*) Ma, pénteken este — Kiss és Kis —■ Honthy — Biller — Han­yay felléptével — Vá­rosi Színház. (*) Varázskeringő — vasárnap délután —­ Biller Irénnel — Városi Színház. Péntek Vigyázat! Fővárosi Operettszínház Vigyázat! Női szakasz Forrai Rózsi, Kabos, Sarkadi. Mozi-helyárak SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Kulisszák előtt, kulisszák mögött Coclus három felvonásos vígjátéka, a Hús­véti vakáció budapesti bemutatója körül lát­szólagos bonyodalmak támadtak, amelyeket a Belvárosi Színház igazgatója úgy oldott meg, hogy­­ nem engedte át a Nemzeti Színháznak előadásra a darabot. A Húsvéti vakáció-ban ugyanis egy 14 éves fiú szerepel, akit természetesen fiatal színésznők játszanak mindenütt. Beöthy László Turay Idában látta a szerep legalkalmasabb ábrázolóját, csak az­zal nem volt sokáig tisztában, kivel játszassa el az öreg udvarlót, aki főalakja a vígjáték­nak. Most sikerült Hegedűs Gyulával megálla­podásra jutni . így szó sem lehet róla, hogy lemond a híres darab bemutatójáról. A fiú­­szerep nagyon megtetszett Bajor Gizinek, aki rendkívül ambicionálta a dolgot , így kelt szárnyra a hír, hogy a Nemzeti Színház vette át a Húsvéti vakáció­t. Beöthy a vígjáték két vezető női szerepére Pécsi Blankát és Szaba­dos Piroskát szerződtette. Pécsi Blanka játsz­­sza a tizennégy éves fiú mamáját, Michelinét, Szabados Piroska pedig Micheline nővérét. Coclus darabját Hajó Sándor fordította. A be­mutató előreláthatólag március közepén lesz, mert Karinthy, Herczeg és Hevesi egyfelvoná­­sosainak premierjét A fehér egér nagy sikere miatt el kellett halasztani. Nyári operettnek szánta a Király Színház Szilágyi László és Zerkovitz Béla új zenés da­rabját, amelynek A legkisebbik Horváth-lány a címe. Lázár Ödön igazgatónak ugyanis az a terve, hogy az idén nem tart szünetet, hanem bemutatja ezt a nyárias, romantikus operettet, amely boldogult Gyárfás Dezső egyik nagy­sikerű Zerkovitz-kupléjából született. Hír sze­rint Salamon Béla, a kitűnő kabarészínész játssza az operett egyik komikus szerepét, egy pesti házalót, aki frakk- és szmoking-kölcsön­zéssel foglalkozik. Öt bemutatóra készül a Városi Színház, ami mindenesetre rekord a színházak króniká­jában. Sorrendben első a Strogoff Mihály uta­zása című revü, amely tizenhét képre oszlik. Az újdonság zenei részét Kerner Jenő tanítja be, a próbákat Lóránt Vilmos vezeti. A három főszerepet Zátony Kálmán, Kertész Oszkár és Drasovszki Juci játssza. Március elején követke­zik a bécsi Gilbert-operett, A bíborruhás hölgy, a két főszerepben Kosáry Emmivel és Király Ernővel. Közben bemutató opera-est lesz, amelynek keretében három egyfelvonásos dal­művet adnak és pedig Kósa György pantomim­jét, a Laterna magicá­l, Péchy Blankával a főszerepben, a Karnevál című guignolt, Lavotta Rezső zenéjével, Szedő Miklóssal, Kőszegi Te­­rézzel és Sik Rezsővel a vezetőszerepekben, a harmadik dalmű Dohnányi Ernő szerzeménye, D­ante Simone. A Városi Színház negyedik pre­mierje Puccini operája, A fecske, az ötödik Wagner Lohengrin-je lesz. Lohengrint Halmos János, Elzát Bodó Erzsi, Ortrudot Radnai Erzsi, Telramundot Kovács Dezső énekli. Pucci­nit és Wagnert Márkus Dezső főzeneigazgató tanítja be. Huszku és Martos „GUlbabá“-ját, a Király Színháznak ezt a régi, kitűnő műsor­­darabját eleveníti föl március elején a Városi Színház, Biller Irénnel és Király Ernővel a fő­szerepekben. Premier-filmszínházak műsora­­ legszebb éjszaka vígjáték­ait Cirkuszbestiák IAHJuL Főszerepben: Laura La Plante. r­ikLuk V­IT, Rejtelmes bűnügyi tört. 10 felv. ^-------­ Harry Piel jubileumi jum­e- PitmezínhoT A halál mesgyéjén 7 felv. FILMPALOTA A cirkuszbestiák bűnügyi tört. 1 umMituint Fesz. Patsy Ruth Miller, Kenneth Telelon: József 43-3? Amerikai és magyar New-York palotával Harlan. Híradók 16, 148, M10) híradók szemben Tel: J. C5-53 15, 68, 10) A fekete tájfun FUJ*- Harry Piel jubiláris filmje : Kalandos történet 7 telv. f/g SZINHAZ Cirkuszbestiák 10 felv. V OkiQ Fesz. Florence Victor és Jack Holt ninum A Nanysező Aladin csodalámpája A b­ánatos ország ( ilílU­­u 22-24. oroszlánrész Slágerburleszk Váci ucca 9. Filmregény a múltból 8 felv. TO. , JJJj 92—30 A világ legszebb kútja! 14 mb 08 VgIO­­T. 20—98 Híradók Telefon: 63-99 41 '■ , IVaG, VuS, VvlO) , A fekete tájfan k.cTvaTI Ben Bur f-C'S / Fősz. Florence Victor és Jack Holt ||j° “H Lewis Wallace regényt Ulmen Z­­iur/-\77/ A bánatos ország (C­I Telefon 2 részben, 12 fejezetben / Vlvll 1/ / Fősz. Anna Q. Nilsson, C. Tearlo I ,1 118—94 Főszereplő - Ramon Novarro rendeWre^uA .uf" UlPuQl ^ ^«10) "FÓRUM A bazettpatkány 10 felv j ✓AÁiUÍISZinHflZ| xTaSn'y és V’bunda FILMSZÍNHÁZ . Vbrtta ésL,e^*‘?, , l­anlffiK wJ.frn’ » felv. F sz. Claire Windsor Kossuth Lajos u. 18 A repülő szőnyeg 2 felv. | {'fivfHj . korul 60 Utazás Itáliában Tel. T. 74-37, T. 74-38 Magyar és Gaumont- I lel. Hannibál fia 7 felv. (5, 148, VslO) ___ híradók__________B f (­ 921—32 Fősz. Liane Haid V II 921— Vi8, ValOJ OMNIA Két ésSe'y^ossz férfi II Telefon Júzee! 1-23 regénye 8 fejezetben I­ 4 7 ^Ake’ie tájfun ' | (126, 148, I/210 A balett patkány H Kalandos történet 7 felv. I Vasár.-és ünnepnap Regényes történet 7 felvonásban jTel. 3. 23-5H Fox és magyar híradó j] m, VIA m v*10) Híradók |2SmiwmmimiiLimm .............. _______Filmszínházak műsora ELIT Feküdj le kicsikém 7 felv. |V7VPfvArfiVI A meztelen asszony MtVTrn u'.lie Bl,ly. Madge Kennedy dUASciVuIUM Fősz. Petrovich Svetislav llIUIUU Megöltem az anyósomat PrImszínház A szerelmes kandúr 7 felv. (Vígszínház melletti Általános orom G leb. I IHllMIlllldi Fősz. Syd Chaplin Harold Lloyd Vili, Kalvaria tér b & 148, V.10 lel. Magyar híradó (5, 448, %10) telefon' J 46—44 Vas. d. e. 11-kor burleszk-matíné F­észek ' VTMe*,t,e'en, “s**°**y 10 H OLYMPIA Ben AU (A csillagok fia) MOZgÓ Nha N^dl6 * E­rzsébet körút 26 * ^ „ . !■ i.ti. , 100 Akit felvet a pénz vasárnap d. e­löl-ig Ártatlan Zsuzsi 7 fel. telefon J 12J 41 Egy örökség tört nete 7 fel? burleszk-matiné ttg, y„10) (4, 6, 8, 10) l­ősz.­­ Bebe Daniels I Ártatlan Zsuzsi HOMEROS TI,*ma­t mzrn ui műsor MOZGO s*a?,e, IfUJTLAjrlJ Főszereplők: Huguette Duflos és Erzsébet Körút 39 Leon Matkot ________________Tel József 26—39 f^j-től) jj

Next