Magyar Hirlap, 1927. március (37. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-01 / 48. szám

Kedd . (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Azok az ellentétek és izgalmak, amelyeket a kor­mánypártban a FAKSz ügye kiváltott, nem­csak, hogy nem csendesednek, de egyre újabb hullámokat vetnek. A Ráday-féle akció, illetve a kormánypárt egy részének újabb csoportba való tömörülése a FAKSz­­ellenes kormánypárti képviselőket, tehát az egész agrár­frontot megmozdította. Az iz­galmakat még jobban növelte Ráday Ge­deon grófnak és Tamássy Józsefnek az a nyilatkozata, hogy a falusi kislakásépítő akcióval kapcsolatban semmiféle rendeletet a kormány kiadni nem fog, mert ilyesmire nincs szükség. A képviselők jó része eddig abban a hitben volt, hogy az akció terve­zetét a kormány azért hozta a párt elé, mert rendeletet készül kiadni, amelyben szabályozza az akció módozatait, és a ren­deletben érvényesíteni akarja a kormány­párt többségének szándékát. Most azután kiderült, hogy ilyen rendelet kiadásáról nincs szó, mert a kormány rendeleti úton nem szabá­lyozhatja a FAKSz­ akcióját, miután a FAKSz részvénytársaság, amely maga intézi az ügyeket. Az eseményeknek ez a fejleménye várat­lanul érte azokat a kormánypárti képviselő­ket, akik eddig a FAKSz ügyével foglalkoz­tak és akik azon az állásponton voltak, hogy rendeletnek kell szabályoznia a FAKSz akcióját. A FAKSz alkotó­tervezetét helyeslő képviselők szerint nincs rendeletre szükség és nem is lesz rendelet, csupán arról van szó, hogy a kormány, mielőtt rendelkezésére bocsátja a FAKSz-na­k a már megállapítot összegeket, írásbeli garanciát kér a FAKSz vezető­ségétől, hogy az akciót a kormány által kívánt módon fogják végrehajtani. Ezért tárgyalhatja a kormány az egységes pártban a rendeletét, mert csak arról lehet szó, hogy a képviselők többségének akara­tát ebben, a FAKSz által adandó nyilatko­­zatban írásbeli garancia formájában leszö­gezik. A kormánypárt csütörtökön tartja legkö­zelebbi értekezletét, amelyen újból a FAKSz ügyét tárgyalják, de a kormánynak elhatáro­zott szándéka, hogy ezt az értekezletet már a nyugalom és békesség jegyében folytatja le és éppen ezért kedden délelőtt tizenegy órára Mayer János földművelésügyi miniszter meg­beszélésre hívta össze mindazokat a képvise­lőket, akik a falusi kislakásépítő-akció ügye iránt érdeklődnek. A Mayer Jánosnál tar­tandó holnapi értekezletre nemcsak az agrár­képviselők és az akció mai tervezetének el­lenzői kaptak meghívót, de meghívták Ráday Gedeon grófot és Tamássy Józsefet is, úgyhogy a holnapi értekezleten valószínű­leg újabb heves összecsapás lesz a két párt között. Az értekezletre Mayer János küldette szét a meghívókat, személyesen fog elnö­kölni és a miniszterelnök kívánságára az a cél vezeti a földművelésügyi minisztert, hogy a két csoportot megegyezésre bírja. Ma még az a helyzet, hogy egyik fél sem akar en­gedni álláspontjából és így csak nehezen jó­solható az, hogy a holnapi értekezlet meg­hozza a békességet. A Ráday-féle szervezkedés — mint a Ma­gyar Hírlap legutóbbi száma jelentette — megmozdulásra bírta nemcsak a kisgazdá­kat, de a kormánypárt valamennyi agrárius képviselőjét. A Ráday-féle akcióban ugyanis sokkal jelentősebb dolgot látnak, mint ahogy azt Rádayék részéről fel akarják tüntetni és úgy veszik észre, hogy az akció Mayer Já­nos földművelésügyi miniszter ellen is irá­nyul, akinek szűkebb baráti környezete nem is tagadja, hogy a földművelésügyi miniszter rendkívül elkedvetlenedett. Rádayék ugyan tiltakoznak az ellen, mintha ők Mayer Jánost ki akarnák a kormányból szorítani, az agrárképviselők azonban úgy látják, hogy az utóbbi időben sok minden olyasmi történt, aminek éle egyenesen a földművelésügyi miniszter ellen irányult. Éppen ezért a kisgazdák és a Schandl—Ru­binek—Orffy—J­uzse/K­/Z-csoport tagjai el­határozták, hogy hozzálátnak a szervezke­déshez, nemcsak azt a vacsorát tartják meg, amelyről legutóbb írtunk, de vagy e héten, vagy a jövő hét első napjaiban egy értekez­letre jönnek össze és szélesebb alapon szervezik meg az agrár­­demokrata képviselők frakcióját. "A szervezkedési munka már meg is indult, és a régi agrárius képviselőkön kívül nagyon sokan jelentkeztek a kormánypárt új kép­­viselőtagja­i közül, úgyhogy a kormánypárt agrárdemokrata frontja számban és erőben jelentékenyen túl fogja szárnyalni Rá­­dayékat. Ennek az agrárdemokrata frontnak egyik része, azok, akiket azelőtt Orffy—Schandl­­csoport néven ismertek, ma délután megbeszélésre ült össze. Ezen a megbeszélésen a földművelésügyi miniszternél tartandó holnapi konferencia anyagát vitatták meg és megállapították ott követendő magatartásukat. Egyöntetűen az volt a felfogásuk, hogy ragaszkodnak eddig kifejtett álláspontjukhoz és­­ragaszkodnak ahhoz is, hogy a kormány rendeletileg ál­lapítsa meg a falusi kislakásépítő akció irányelveit és feltételeit. Megállapodtak to­vábbá abban is, hogy feltétlenül ragaszkod­nak Mayer János személyéhez. — Nem engedjük kilőni Mayer Jánost, — mondotta nekünk az egyik agrárius képviselő, — mert nem bízunk másban és nem vagyunk hajlandók elejteni azt az (A Magyar Hírlap berlini tudósítójától.) Széles körökben keltett nagy feltűnést az, hogy Hindenburg birodalmi elnök, amikor 1925 április huszonhetedikén­­ történt el­nökké választása után letette a fogadalmat, a hivatalos esküforma által mellőzött „köz­társaság“ szót is nyomban említette a foga­dalom letétele után, és ünnepélyesen lekö­tötte szavát a köztársasági államforma vé­delmére. A másik meglepetés pedig az volt, milyen melegen és őszintén emlékezett meg Hindenburg tábornagy elődjéről, azt ígérve, hogy mindenben méltónak igyekszik majd bizonyulni Fritz Ebert tevékenységéhez. Ma, amikor a német birodalom eljutott Fritz Ebert halálának második évforduló­jához, a szélsőjobb körei sem tudják ki­vonni magukat a birodalmi elnökké válasz­tott szocialista vezér történeti jelentőségűvé növekedett alakjának hatása alól. Igen nehéz feladat volt a matracok, dívának lottózójának felváltania a német birodalom élén II. Vil­most, de ma, amikor a politikai ellentétek már elsimultak Ebert alakja körül, jobb­­­ felől és balfelől egyaránt elismerik azt, hogy Ebert nem követett el hibá­kat abban a hetedfél évben, amikor kezé­ben nyugodott a német kormány vezetése. Általános nagy meglepetést keltett, mikor Badeni Miksa herceg kancellár közölte a német néppel, hogy a reá bízott hatalmat ezentúl Fritz Ebert fogja gyakorolni. Mert 1918 november kilencedikén a szocia­lista párt sorain kívül még csak kevesen ismerték Fritz Ebert nevét, de a szocialista munkások nagy része is csak ritkán és ke­veset hallott róla, hiszen Fritz Ebert arány­lag igen későn lett képviselő és igen ritkán emelt szót a birodalmi gyűlésen. Mivel ugyanaz a proklamáció, amelyben Badeni Miksa herceg bejelentette a kancellári ha­talom átruházását az odáig kevéssé ismert szocialista vezérre, közötte II. Vilmos és a német trónörökös le­mondását,­­ noha erről még sem II. Vilmos, sem a­­ trónörökös nem tudtak, Fritz Ebert már a forradalom napján nagyobb hatalmat ka­­í­pott a kezébe, mint amilyent a német kan­­­­cellárok gyakoroltak előtte.­­ Egy fél évvel utóbb azután a weimari­­ nemzetgyűlés határozata alapján a német­­ birodalom elnökévé lett Fritz Ebert és ezt­­ az állást betöltötte egészen 1925 február huszonnyolcadikén bekövetkezett haláláig. Akármilyen különösen hangozzék is, Fritz Ebert vezette át Németországot a tiszta szocialista kormánytól a szocialista párt és a­ polgári baloldal kormányáig, és Fritz Ebert nevezte ki az első olyan német kor­mányt, amely már csak polgári politikusokból tevődött össze. Nehéz pályán jutott felfelé Fritz Ebert, s akinek történeti nagysága most már tisztán­­ kibontakozik, egyrészt a német birodalom­­ élén töltött hetedfél évből, másrészt embert, aki a kisgazda, illetőleg agrár jelle­get képviseli, csak azért, hogy mások sze­mélyi ambíciói érvényesüljenek. Nagyon jól tudjuk, h­ogy erre a tárcára sok a reflek­­táns és minden módon el akarják kedvet­­leníteni Mayer Jánost, mi azonban ragaszkodunk személyéhez, aminthogy ragaszkodunk ahhoz is, hogy az agrárdemokrata elvek a pártban és a kor­mányzásban megfelelően érvényesüljenek. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy szervez­kedjünk annál is inkább, mert úgy látjuk, hogy a párt új tagjainak jó része is az agrárdemokrata elveknek híve, összegyűjtött írásainak, beszédeinek, leveleinek két kötetéből. Fritz Ebert mindössze ötvenöt éves volt, amikor elköltözött az élők sorából, és egész keserves úton tört felfelé. Amikor 1921-ben Fritz Ebert mint biro­dalmi elnök először tett látogatást Mün­chen városában, a német ellenforradalmi táborban fagyos hidegséggel fogadták a bi­rodalmi elnököt. Grassmann államtanácsos­ban végül egy régi ismerőst fedezett fel Ebert, és vele bocsátkozott beszélgetésbe. A beszélgetés során kiderült az, hogy Grass­­m­ann államtanácsos Neuberg városában született. Ott én ismerem az uccák minden kövét, mondotta Ebert birodalmi elnök és mikor Grassmann megkérdezte, honnan is­meri olyan jól Neuberg városát, Ebert kö­zötte vele, hogy több hónapon át söpörte az utcát Neu­­berg városában. Azóta összeállították Ebert életrajzát és megtalálták azt az öreg­asszonyt, akinél a fiatal Ebert lakott, amikor búcsút vett ap­jától, a szabólegénytől. Ez az öreg asz­­szony elmondotta azt, hogy Ebert nagyon kedves fiatalember volt, de nem mindig tu­dott elég munkát kapni a díványok vagy a matracok javításánál. Ha nagyon éhes volt a fiatal Ebert, akkor énekelni szokott és ha az öreg asszony hallotta a német birodalom későbbi elnökét énekelni: szó nélkül vitt a szobájába egy tányér meleg levest és két karéj kenyeret, mert már tudta, hogy a gyomor korgását éneklésével palástolja. Felden brémai kertész viszont ezt a tör­ténetet meséli a német birodalom első el­nökéről: Ebert éveken át volt kocsmáros Bréma városában, és a kocsmában volt két olyan szoba, ahol szakszervezeti üléseket tartottak. Az egyik ilyen ülésről lejött a szakszervezeti titkár és ezt mondotta Ebert­­nek, aki a söntésnél állott: Fritz, tarts valamilyen előadást. Ebert felrakott egy tálcára egy csomó sö­röspoharat, bement a szobába, megkér­dezte, ki akar sört és a sör kiosztása után háromnegyed órán át beszélt­­ a gyarmat­ügyi hivatal új szervezetéről, lebilincselve az ott összegyűlt munkások figyelmét. Az előadás után azután újból kocsmárossá lett és megkérdezte: elvtársak, ki akar még egy korsó sört? Akármilyen sokat bántották eleinte ezekért az évekért a birodalmi elnök szé­kébe emelkedett Ebertet, ma már nem le­het kétséges az, hogy a legválságosabb időkben bizonyította be Ebert világos gon­dolkodását, tiszta szemmértékét, feltétlen jóhiszeműségét, és sok katasztrofális válsá­got előzött meg. Azt a magdeburgi párt, amellyel halálba hajszolták Ebert biro­dalmi elnököt, most már mélyen szégyenük és letagadják a jobb­oldali pártok is. Halálának második évfordulóján Ebert be­vonult a német nép örök történeti nagy­ságai közé. Heves tüzérségi harc Sasaghai körül (A Magyar Hírlap londoni tudósítójától.) A diplomáciai köröknek nincsen tiszta ké­pük arról, mi a helyzet most Sanghai előtt, mert igen ellentétes hírek érkeznek. A pe­kingi jelentések szerint az északi csapatok Sanghaj alatt ellentámadást kezdtek a kan­toni csapatokkal szemben, még­pedig si­kerrel és a kantoniak ma hajnal óta megkezdték a visszavonulást. Ezzel ellentétben más hírforrásokból Lon­donba a késő esti órákban az a hír érkezett, hogy a kantoni hadsereg tüzérsége igen erélyesen megkezdte a Sun-Kiang mellett épült védelmi állások bombázását. Ha eze­ket a védelmi állásokat áttörnék a kantoni csapatok, akkor már csak egy nap járásnyira volnának Sanghai városától. Az esti órákban érkezett jelentések sze­rint Csang-Csung-Csang tábornok, aki át­­vette Sanghai védelmét a kantoni csapatok­kal szemben, tegnap elrendelte a Sun-­ Kiangnál felállított csapatok leváltását, mi­vel azoknak soraiban teljesen felbomlott a fegyelem, és helyettük saját santungi csa­patait vonultatta fel, így az a tüzérségi harc, amelyet a kantoni hadsereg indított meg, egyelőre még nem Sanghaj felé akarja megnyitni az utat, hanem csak a csapatok leváltását igyekszik megnehezíteni. Tiszta képet azért nem lehet alkotni a helyzetről, olyan zavarosak és ellentétesek a hírek. Egyes táviratok azt jelentik, hogy San-Tung tartományban súlyos zavar­gások törtek ki, mióta Csang-Csang-Csang tábornok kivontai onnan ktonaságának nagy részét, hogy megvédje Sanghai városát a kantonnak elő­retörésével szemben. San-Tung tartományra támaszkodik Csang-Csang-Csang tábornok, de a tartomány északi részében, egyes hí­rek szerint, a hatalmat egy nagy szervezett rablóbanda ragadta a kezébe, mióta Csang- Csung-Csang tábornok csapatainak jórészét Sanghai védelmére szállította el Ez a rabló­banda többezer főből áll és tegnap már megállított egy vonatot, fogságba vetve a vonat valamennyi külföldi utasát. De felbomlott a rend a san­tungi tarto­mány déli részében is, tehát az ilyen jelen­tések szerint Csang-Csung-Csang tábornok nem vonhat ki újabb csapatokat a san­tungi tartományból, sőt kénytelen azzal a kockázattal számolni, hogy elveszti ezt a hátvéd gyanánt felhasz­nált tartományt, mialatt védi Sanghai városát. Ilyen körül­mények között számolni kell azzal a lehe­tőséggel, hog egyik napról a másikra, egész hirtelen összeomlik az ellenállás, amely a kantoni hadsereget még elválasztja Sanghai városától. Egyébként úgy látszik, mintha a kantoni lány még mindig nem találná sürgős- l­­ legnépesebb kínai város megszállását, me­­­g Sanghai birtokáért sem akarja kedve­sebbre fordítani a diplomáciai helyzet 5 éig csak Angliával került szembe a mai kormány és például Franciaország a leghatározottabb for­mában távol tartotta magát az angol kormány által tett lépésektől. Már most Sanghai városában van egy külön francia negyed, és Sanghai körül különle­ges érdekei vannak Franciaországnak. A­ kantoni kormány tehát inkább vár Sanghai birtokbavételével odáig, amíg a kantoni csapatok bevonulása Sanghai városába meg­történhetik a diplomáciai helyzet minden kiéleződése nélkül. A kormánypárton megszervezik az agrárdemokrata frakciót és nem engedik­­kibuktatni Mayer Jánost UTCASEPRÖBŐL LETT A NÉMET BIRODALOM ELNÖKÉVÉ FRITZ EBERT, AKI MA KÉT ÉVE HALT MEG HISLAP _______________________ 1927 március 1. 3 Élsz© k­tették Abdul Kadir török herceg lakásáról két gyermekét (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Abdul Kadir török herceg — akinek neve már többször szerepelt a nyilvánosság elatt — hétfőn este bejelentette a főkapitányságon, hogy elszöktették lakásáról Aladin nevű 12 éves és Ertogrin® nevű 10 éves gyermekét. Előadta, hogy délben eltávozott hazulról és távollétében a nevelőnőre bízta gyermekeit. Délután megjelent uzsokiuccai lakásán el­vált felesége, Medjidje Musztafa török her­cegnő egy ismeretlen férfi társaságában és arra kérte a nevelőnőt, engedje el velük sé­tálni a gyermekeket. A nevelőnő meg is engedte azt, de a török hercegnő késő estig sem hozta vissza a gyermekeket. Elmondotta még Abdul Kadir, hogy elválá­sukkor neki ítélték oda a két gyermeket és az a gyanúja, hogy elvált felesége lakásán tartja őket, mert nem akarja visszaengedni apjukhoz. Kedden hirdetik ki az ítéletet Celláth miskolci ügyvéd ügyében (A Magyar Hírlap miskolci tudósítójától.) Hétfőn tartotta a miskolci királyi törvény­szék Celláth Árpád dr. ügyvéd sikkasztási ügyének főtárgyalását. Az ügyvéd ellen nyolc hónappal ezelőtt több feljelentés érke­zett, amelyek közül a legsúlyosabb Darvas Aladár és Darvas Iván hangonyi földbirto­kosai voltak. Celláth Árpád dr.-t a feljelen­tések miatt letartóztatták, majd vizsgálati fogságba helyezték. A vizsgálat folyamán a feljelentések egy része valótlannak bizo­nyult, de több ügyben az ügyészség sikkasz­tás címén vádat emelet Celláth Árpád ügy­véd ellen. A mai tárgyaláson Celláth Árpád dr. ár­tatlanságát hangoztatta és azt kívánta bizo­nyítani, hogy feljelentői nagyobb ügyvédi honoráriummal tartoznak neki, mint ami­lyen összeget követelnek. Több tanút hall­gattak ki és ezeknek a vallomásoknak nagy része az ügyvéd mellett szólt. .A nyolc hónap óta letartóztatásban levő ügyvéd ügyében kedden este hirdetik ki előreláthat­­ólag az ítéletet.

Next