Magyar Hirlap, 1927. március (37. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-16 / 61. szám

0 1927 március 16. himatS Meghalt Mandovszky Richárd ötvennyolc éves korában meghalt a Szeretetházban Mandovszky Richárd hírlapíró. Hírlapíró volt csak: egyszerűen és szerényen csupán hírlapíró. Egyik utolsó mohikánja annak a kipusztuló fajtának, amelyik hivatást látott mesterségében, rajongásig szerette azt. Elhivatásból került abba a táborba, amelyben egy kicsit írónak, egy kicsit tudósnak, egy kicsit publicistának kellett még akkor lenni annak, aki a tollat választotta nemcsak kenyérkereseti pályának, de hivatásnak is. Azok közül a múlt századbeli zsurnaliszták közül való volt, akik tanulnak, tudnak s a bíró lelkiismeretes felelősségérzetével, a publicista erejével, tájékozottságával s a magasabbrendű agitátor hitével, lemondásos önzetlenségével szolgálják az ő szerelmüket: az újságírást. Harmincöt évvel ezelőtt kezdte a Temesvárét Zeitung-nál, azután Aradon folytatta s amikor a Magyarországot megalapította Bartha Miklós, Holló Lajos, őt hívták föl politikai rovatvezetőnek. Felért az akkor súlyban, tekintélyben bármely függetlenségi képviselő pozíciójával. Azután a Aeues Pester Journal-nak volt hosszú ideig főmunkatársa. S emellett budapesti szerkesztője volt a Zeit-nak, a Neues Wiener Journalnak, az Agramer Zeitung-nak, munkatársa több berlini lapnak. Egyformán irt magyarul, németül. Erőteljesen, kifejezően, élvezetesen. Kevesen ismerték a politika problémáit oly jól, mint ő. Tájékozottsága, tárgyismerete, memóriája meglepett mindenkit. A politikát nemcsak írta, de csinálta is. Bizalmasa volt a nagy függetlenségi vezéreknek, éppen úgy, mint Bánffy Dezsőnek, Széll Kálmánnak, Szilágyi Dezsőnek, Tiszának. Egy cikke buktatta meg Josipovich horvát minisztert. Tudósításai érdekesek, helyzetet festők voltak s gyakran szenzációsak, bár soha senki bizalmával vissza nem élt s bárha minden következményét meggondolta előbb annak, amit leírt. Szerette a pályáját és soha semmi más állást nem fogadott el, újságírónak vallotta magát, nem akart soha más lenni. Pályatársai szerették, régóta játszott már vezetőszerepet az újságírók közéletében, egyesületeiben, egyik vezetője volt a külföldi laptudósítók szindikátusának. Betegsége alatt is feljött a parlamentbe, akárhogy eltiltották is ettől az orvosok. — Cikket kell írnom, tudósítást... Nem hagy nyugton a kötelességérzet... Nem tudok meglenni, ha nem dolgozom, — mondta akkor. Pár nap múlva meghalt. Vagyont nem gyűjtött. Felesége — aki jónevű németnyelvű írónő — és Gertrud leánya gyászolják. Öccse, Manfréd, aki felesége s leánya mellett ritka önfeláldozással ápolta, ült az ágya mellett akkor is, amikor kiszenvedett. Pénteken tizenegy órakor temetik a hírlapírótestületek impozáns részvétele mellett. Mandowszky Richárd temetése csütörtökön délelőtt 11 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temető halottasházából. ■umi'iimiin« ii innuira iiiiiTiirirmi»——r Vasárnap is borotválni akarnak a borbélyok. A Budapesti Borbély- és Fodrászipartestület ezen a héten tartja évi rendes közgyűlését. Az ipartestületi tagok közül közel ötvenen sürgős indítványt terjesztettek a közgyűlés elé, amellyel azt akarják elérni, hogy a borbélyokra vonatkozó vasárnapi munkaszünetet haladéktalanul változtassák meg. A borbélyok azt kívánják, hogy az üzem vasárnap délelőtt is működhessék, a borbélyok különösen az elfoglalt kisemberek érdekében kívánják, hogy vasárnap is borotválhassanak és az ipar tulajdonképpeni munkaszünete vasárnap déltől hétfő délig tartson. — Házasság: Fonféder Mayer (a Rosenbaum és Fonféder cég beltagja) Debrecenből eljegyezte Frenkel Iluskát Nagyecsedről. (Minden külön értesítés helyett.) — Bakkor asszony megbetegedett és elmarad budapesti előadása. A Magyar Külügyi Társaság ezúton közli, hogy Bakker úrnő, a holland nemzetközijogász, Budapesten március 18-án, este 6 órakor az Akadémián kitűzött előadása Bakker aszszony súlyos megbetegedése következtében egyelőre elmarad. — Bründl Károly temetése. Bründl Károlynak, a Pesti Hírlap elhunyt munkatársának beszerelése holnap, szerdán, délután ö16 órakor lesz a római katolikus egyház szertartása szerint a kerepesi úri temető halottas házában, ahonnan a holttestet Sopronba szállítják és ott helyezik örök nyugalomra. — Az abbáziai Adriatika-szanatórimban nemcsak tökéletes gyógyulást találnak a páciensek, hanem az intézet a legideálisabb tartózkodást biztosítja tavasszal vendégeinek. A vezetés és a kitűnő konyha magyar, orvosi felszerelése tökéletes, berendezése komfortos. Prospektus. — Az idő. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint egyelőre még változékony idő, esetleg kevés csapadékkal, majd túlnyomóan derült, száraz idő, éjjeli faggyal. . . Az Újság új száma szenzációs vicceket hoz az agglegényadóról, a Széchenyi-fürdőről, az erkölcsvédelemről és minden aktuális eseményről. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal, Budapest, VI., C ucca 12. Nincs még döntés a kommunista bűnperben Egyes lapok azt a hírt közölték, hogy az ügyészség már döntött Szántó Zoltán és társainak kommunista bűnperében akkép, hogy a statáriális bíróság elé utalják az ügyet. Ez a hír ilyen formájában még korai, mert Miskolczy Ágost táblabíró, aki ennek az ügynek még ügyészi referense, nem tudott referálni Sztrache Gusztáv dr. főügyésznek és így csak szerdán kerül döntésre az ügy. Amennyiben a vádhatóság a statáriális bíróság elé kívánja vinni Szántó Zoltán és társainak bűnperét, ez esetben a referensügyész maga elé vezetteti az összes letartóztatottakat, részletesen kihallgatja valamenynyit, megállapítja, a tényállást, beszerzi a szükséges bizonyítékokat s e munkálatok befejezése után kerül csak a rögtönítélő bíróság elé az ügy. A statáriális bíróság a következő napra már kitűzi a főtárgyalást, amelyet három nap alatt ítélettel kell befejezni, mert ha tovább tartana a tárgyalás, már megszűnik a statáriális bíróság hatásköre. Emlékezetes, hogy a Rákosi Mátyás-féle bűnperben is először a rögtönítélő bíróság tárgyalta az ügyet és a tárgyalás harmadik napján olyan döntést hozott, hogy az ügyet a rendes büntetőbírósági útra utasította. " Csalók, sikkasztók és öngyilkosok neveit jegyezte föl a rendőrség több klubban, ahol razziát tartott Néhány nap óta a rendőrség sorozatos kártyarazziákat tart az utóbbi években feltűnően elszaporodott budapesti kártyaklubokban. A kártyaellenőrző detektívcsoport a razziák eredményéről és Budapest éjszakai kártyaéletéről statisztikát állít össze, amelynek alapján a belügyminisztérium három csoportba fogja osztályozni a klubokat. Az első csoportba azok fognak tartozni, amelyeknél nincs szükség ellenőrzésre, mert komoly és megbízható társadalmi vagy politikai egyesületek, a második csoportba az ellenőrzendő, a harmadik csoportba a megszüntetendő klubok fognak tartozni. A rendőrség megdöbbentő adatokra jutott a sorozatos razziák nyomán. Könny, vér, szenny, tönkretett családi tűzhelyek és karrierek tapadnak ahhoz a pénzhez, amely rövid idő alatt a játékosok zsebeiből a pinkabérlők tárcájába került. Izzadva, elgyötörve, verejtékes homlokkal próbálták ezek a játékosok kiharcolni a szerencsét és elkábítva a frissen mázolt, elegáns klubgarnitúrától, nem látták, hogy meddő ez a küzdelem. Ezekben a klubokban csak veszíteni lehetett, néha csak a vagyont, de sokszor a becsületet is. A szegfűutcai TTC sportegyesület helyiségében levő klub volt az, amelyen az elsők között ütöttek rajta. Ennek a klubnak játékvezetői csak néhány héttel ezelőtt vonultak át abba a helyiségbe az artisták Andrássy úti klubjából. Ez a klub, amely az Andrássy úton volt, arról lett nevezetes, hogy közel hat hónapon át folyt benne a játék, éjjel-nappal, megszakítás nélkül. A helyiségben lehetett ebédet, vacsorát kapni és voltak olyan játékosok, akik naphosszat vívták meddő küzdelmüket. Hogy kik ültek a játékasztal körül, kik voltak azok, akik ráértek délelőtt 10 órakor, délután 3 órakor és éjfélkor játszani, erre legtöbbször egy magas, komor férfiú felelt meg, aki az előszobába hivatta ki őket. Ez a magas, komor úr — az államrendőrség detektívje — gyakori látogatója volt a klubnak és jó egynéhány sikkasztó indult el innen a rendőrség fogházába kísérete mellett. Elfogtak itt többek között egy kabáttolvajt, akinek az előszobában felakasztott kabátja is lopás útján került hozzá. Ebben a klubban napirenden voltak a botrányok. Asszonyok jöttek fel és férjüket keresték, apák követelték, hogy hívják fiúkat, aki már napok óta nem jelentkezett hivatalában. Végül is állásnélküli hivatásos birkózók és boxolók vigyáztak a rendre, őket szerződtette le az elővigyázatos vezetőség, hogy elejét vegyék a gyakori botrányoknak. Ez a játékvezetőség költözött át a TTC helyiségeibe és külön érdekessége ennek a kártyabarlangnak, hogy pinkabérlője nő. A játékasztal mellett Székely Irma, a klub pinkabérlője vigyáz arra, hogy a crupiék szorgalmasan vonják-e le a kötelező részt. Kezében hatalmas retikül, szeme állandóan figyeli a crupiék és zsetonosok munkáját. Mikor a razzia rajtaütött a játékosokon, a pinkában sokkal nagyobb összeget találtak, mint a tablón, a játékosok előtt. Egészen bizonyos, hogyha reggeltájt jött volna a razzia, már semmi sem lett volna az asztalon . ,, A legrosszabb hírű kártyabarlangok közértozott az, amelyik a Német utcában ütötte föl tanyáját. Itt hajnaltájban indult meg erősebben a játék, mert látogatóinak nagy része a pincérek és éjjeli pillangók soraiból került ki. Néha fölvetődött egy-egy jóhiszemű, slepperek által idecsalt kereskedő vagy iparos is, aki csodálkozva nézett végig az előkelő társaságon. Hiszen a játékasztal körül szmokingos urak és estélyi ruhás hölgyek ültek. Igaz, hogy kenyérkeresetükhöz tartozott az estélyi ruha. Itt történt, hogy egy kereskedő, aki már elvesztette utolsó fillérét is, nem fizette be tétjét. Vacsorára kellett neki. A pinka bérlője erélyesen követelte a pénzt, majd körülfogták és úgy megverték, hogy súlyos agyrázkódást kapott. A kereskedő súlyos testisértés miatt tett följelentést a klub vezetői ellen és most kíváncsian várják a klubok megedzett idejű látogatói, milyen eredménye lesz ennek az előttük is szokatlan följelentésnek. Mikor a kártyaellenőrző csoport detektívjei beváltották a zsetonokat, csupa aprópénzt kaptak. A pincének pénzei voltak ezek, a pincéreké, akik éjfélig talpaltak. Egy másik Andrássy úti klubban is tartottak razziát. Ebbe a klubba jött föl egy apa gyermekéért, aki sikkasztott és már napok óta nem ment haza. A fiatal, alig huszonegy esztendős fiú megijedt, mikor meghallotta, hogy keresik és kiugrott az ablakon. A klubban 24 óráiig szünetelt a játék, azután új nevet vett föl és mintha semmi sem történt volna, tovább hallatszott a krupiék jelszava: Mindenki tett ? Nincs több tét ? A Fasorban lévő klub, ahol szintén szétugrasztották a társaságot, különös újítással csalta helyiségeibe a játékosokat. Megnyitásakor mindenki kapott ingyen pezsgőficscsöt és egy doboz egyiptomi cigarettát. Legtöbben drágán fizették meg az olcsó italt és az olcsó füstölnivalót, mégis az eldugott klubban, ahol nemrég még tízezer koronás tétekben folyt a játék, szédületes kártyázás fejlődött ki. Itt már két évvel ezelőtt is volt razzia. Akkor százötvenezer koronát találtak a pinkában. Ma közel tízmilliót. (A-l.) * ♦ Lényegesen drágább lett az élet, emelkedtek az Indexszámok (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Azok, akik üzletekbe, csarnokokba járnak vásárolni, egyre érzik a napról-napra növekvő drágaság súlyos terhét. Ma már a központi statisztikai hivatal adatokkal is kimutatja a drágulás vonalát. A központi statisztikai hivatal ugyanis a következő február havi gazdaságstatisztikai adatokat közli: A magyar nagykereskedelmi árak indexszáma februárban az 1913. évi árakat százzal véve egyenlőnek, 127-ről 129-re emelkedett. Az emelkedés 1,6 százaléknak felel meg s azt elsősorban az élelmezési cikkek újabb drágulása idézte elő. Drágultak a rozs kivételével az összes gabonafélék, a liszt és nagymértékben emelkedett a burgonya ára is. Figyelemreméltóan drágultak a sertéstermékek, valamint a tejtermékek. Ezzel szemben számottevő áresés csak a tojás áránál mutatkozott, úgyhogy az élelmezési cikkek és mezőgazdasági termékek átlagos indexszáma 123-ról 127-re növekedve, erősen megközelíti az ipari anyagok és termékek átlagos indexszámát, amely 129-ről csak 130-ra, tehát egy ponttal emelkedett. Emelkedett februárban a létfentartási költségek indexszáma is, mégpedig 106-ról 108-ra, tehát csaknem 2 százalékkal. Az emelkedést itt is az élelmezési költségek drágulása idézte elő, míg a fűtési költségek csökkenése folytatódott. A ruházkodás és a lakás költségei februárban is változatlanok maradtak. A lakásbért figyelmen kívül hagyva, a létfentartási költségek indexszáma 121-ről 123-ra emelkedett. Mindezek a hivatalos adatok is szemléltetővé teszik, hogy az élet minden megnyilvánulásában milyen erősen jelentkezik a drágaság. Szembeszökő a sertésáruk megdrágulása. A hentesek a zsír árának a növekedésével okolják ezt meg. Különösen drágult a prágai sonka és a füstötthúsáruk. Itt körülbelül 20 százalékos az emelkedés. A vendéglőket érinti nagyon az élelmiszerek megdrágulása. Ráadásul a májusi ház Szerda béremelés is hozzájárul ahhoz, hogy ne lehessen optimista módon megítélni a helyzetet. Legnagyobb bajnak tartják, hogy a csarnokokban még ma sem számolnak pengőiben és így nincs fillérszámolás, noha ettől várta mindenki az árak olcsóbabodását. Drágítottak a pesti mosodák is. Kilónként 4 fillérrel. Drágul a vaj is, egyedül a tojás ára esett le, amelynek darabja 9—11 fillér között váltakozik. A drágasági hullám a kávéházba is eljutott, amennyiben egyes cikkek itt is emelkedtek. Azzal magyarázzák a kávésok, hogy nemcsak az élelmiszerárak miatt drágítanak, hanem a házbér emelkedése is előidézi ezt Főleg február végén következett be nagyobb áremelkedés, így pl. a burgonya 18 fillérrel emelkedett, a liba ára pedig 80 fillérrel. Per a központifűtés-pótlék miatt (A Magyar Hírlap tudósítójától.) A legutóbb megjelent lakásrendelet kimondotta, hogy olyan házakban, ahol központi fűtés van fölszerelve, a lakók a háziúrnak a fűtés céljaira az 1917. novemberi évi házbér 25 százalékát kötelesek fizetni. Néhány nappal később, amikor a rendelet ellen több oldalról kifogások hangzottak el, a népjóléti miniszter újabb rendeletében úgy intézkedett, hogy amennyiben a lakók ezt az összeget túl magasnak találnák, a bírósághoz fordulhatnak a központi fűtés ellenében járó öszszeg megállapítása céljából. A Rákóczi út 36. számú ház lakói és üzletbérlői éltek is ezzel a jogukkal, keresetet adtak be a központi járásbírósághoz, kérve az összeg mérséklését. A tárgyaláson Kreuzler Jenő háztulajdonos képviseletében Telek György dr. hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a házban lévő üzlethelyiségek fűtési átalányát alacsonyabb kulcs szerint állapítsák meg. Benedek Kálmán járásbíró a perbeszédek elhangzása után igen érdekes elvi jelentőségű ítéletet hozott az ügyben. A tárgyalás adatai alapján ugyanis úgy találta, hogy az üzlethelyiségek bérlői méltányos szempontokból alacsonyabb kulcs szerint fizethetik a fűtési pótlékot. Megállapította ugyanis a bíróság, hogy az üzlethelyiségek bére a fennálló rendelkezések értékében jóval magasabb, mint a lakásoké. Az üzlethelyiségek fűtésére azonban a bíróság szerint nem kell annyi fűtőanyag, mint amennyinek ára a helyiségek bérével arányban áll, mert az üzlethelyiségek magasabb bérösszege figyelembevételével megállapított fűtési költség, a bérek magasabb voltánál fogva, nem azonos az elhasznált fűtőanyagok árával. A bíróság ezért az alperesek keresetének helyt adva, kimondotta, hogy hogy az üzlethelyiségek nem az 1917. évi bér 25 százalékát kötelesek a háziúrnak a központi fűtés ellenében fizetni, hanem mindössze csak 15 százalékot. A lakásokra vonatkozóan is mérsékelte a kulcsot és a fizetendő összeget az alapbér 20 százalékában állapította meg. Március 15 Március 15-ikének, a szabadság ünnepének emlékét a hagyományos díszes keretek között ünnepelte meg úgy a főváros, mint a vidék. A hivatalokban szünetelt a munka, az iskolákban nem volt tanítás és Petőfi Sándor szobra előtt kora reggeltől késő délutánig egymást követték a különböző egyesületek, hogy megkoszorúzzák a szabadság költőjének szobrát. Az egyetemi ifjúság már a kora reggeli órákban zárt sorokban vonult fel a szabadság téri négy szobor elé, majd a Vigadóba mentek, ahol a főváros rendezett díszes márciusi ünnepséget. Az egyetemi ifjúság megkoszorúzta Petőfi szobrát és délután a Múzeum lépcsőjénél, ahol Petőfi a Nemzeti dal-t először szavalta, Petőfi szellemének áldozott. A magyar nemzeti és keresztényszociális egyesületek szintén Petőfi szobrához vonultak a kora délelőtti órákban, ahol az ünnepi beszédeket Haller István, Barátossy- Balogh Benedek és Tobler János tartották. A város zászlódíszben úszott, az utcákon nemzetiszínű szalagos gyerekek jártak, a meneteket pediig katonazenekarok kísérték városszerte. Genfből jelentik: A Hungária Genfi Magyar Diákok Egyesülete a mai nemzeti ünnep alkalmából a reforulációs emlékmű Bocskay-szobránál és Klapka márványlappal ellátott lakóháza előtt emlékünnepélyt tartott, amelyen hazafias beszédek és szavalatok hangzottak el A Bocskay-szoborra és a Klapka-táblára nemzetiszínű szalagos koszorút helyeztek el. Az ünnepségen megjelentek az egyetem rektora, egyetemi tanárok, idegen diákküldöttségek és a népszövetség mellett működő magyar képviselet. Az ünnepség után társasebéd volt.