Magyar Hirlap, 1927. április (37. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

2 1927 április T. M HÍRLAP II.........■MIIT INI'iM nrmnnuilTllMil­l ■ ■■min« a hangulat a francia kormány köreiben, most kezd megfordulni ez a felfogás és Briand szintén arra az álláspontra helyez­kedik, hogy az orosz szovjetköztársaságnak nem szabad széles ázsiai hátvédet kiépítenie maga mögött. Londonból jelentik: Lord Birkenhead gyarmatügyi miniszter ma Coventryban mondott beszédében kiterjeszkedett Kínára és kijelentette, hogy Kínában elterjedt a gúny és a kíméletlenség­ szelleme, amelyet a világ civilizált és bolsevistaellenes nem­­zeteinek vissza kell utasítaniuk. A tanács­kozások során az első lépés az a követelés tesz, hogy a már tűrhetetlen sértéseket, gyilkosságokat és bűncselekményeket te­gyék jóvá. Pesthy Pál igazságügyminiszter meg akarja reformálni a rendőri és törvényszéki sajtószolgálatot Megírta a Magyar Hírlap, hogy néhány nappal ezelőtt Pesthy Pál igazságügym­­i­­niszternél ankét volt a tiltott közlési pörök ügyében. Már akkor jelentettük, hogy az a hír, mintha az igazságügyminiszter a tiltott közlési pörök dolgában törvénymagyarázó rendeletet adna ki, nem fedi teljesen a va­lóságot. Ma beszéltünk Pesthy Pál igazságügy miniszterrel, aki a következő nyilatkozatot tette: __ Tényleg ankét volt nálam a tiltott közlési pörök ügyében és az ankéton jelen voltak az újságírók képviselői is. Rendezni akarom ezt a kérdést, illetve az a célom,­­hogy a rendőri és törvényszéki sajtószolgá­latot megreformálom, mert a tiltott közlési pörök legnagyobb része a rendőri és törvényszéki sajtószol­gálat köréből kerül ki. Olyanképpen szeret­ném a kérdést megoldani, mint ahogy ez a parlamenti tudósításoknál van, illetve azt akarom, hogy a rendőri és törvényszéki új­ságírók is úgy végezhessék munkájukat, mint a parlamenti tudósítók. . .A törvényen nem akarok és nem is fo­gok változtatni, azt akarom azonban elérni, hogy a rendőri és törvényszéki sajtószolgá­lat rendezésével a sajtó ott dolgozó mun­kásai ne legyenek kénytelenek beleütközni a törvénybe.­­ A tárgyalásokat még nem fejeztük be, hanem rövidesen folytatjuk és a tanácsko­­zás befejezése után az anyagot miniszterközi értekezlet elé viszem, azután pedig megtör­ténik az általam említett sajtószolgálati re­form. A kormánypárt értekezletén Erdélyi Aladár élesen támadta a szövetkezeti visszaéléseket A kormánypárt ma este Almássy László elnöklésével értekezletet tartott, amelyen Őrffy Imre a tisztviselői lakásépítő akciót tette szóvá. Vass József népjóléti miniszter válaszában kijelentette, hogy konkrét rész­leteket még nem ismertethet. A pénzügy­miniszterrel abban állapodott meg, hogy a húszmillió aranykoronányi összeget kül­földi kölcsön révén fedezi a kormány Figyelembe veszi azt a körülményt, hogy a tisztviselők ne adósodjanak el és szak­emberek jelentéséből állapította meg azokat a helyeket, ahova i­z építkezéseket tervezik. Túlnyomórészben vidéki városokról és fal­vakról van szó, mert a fővárosban maga a város is nagyobb arányú építkezést folytat. A népjóléti miniszter ezután ismertette a betegség és baleset elleni kötelező biztosí­tásról szóló törvényjavaslatot. A kormány­nak az a törekvése, hogy az intézményt a politikai pártok hatásától semlegesíti, ezért a tisztviselőket állami tisztviselőkké minősí­tik át. A törvényjavaslat a paritásos auto­nómia elvét biztosítja, de nem engedi, hogy bizonyos irányzatok előfutárjainak adjon a munkásbiztosító intézmény kényelmes elhe­­lyezkedést. Görgey István a Henderson-féle sürgönyt tette szóvá. A miniszterelnök eljárását igen helyesnek tartja és neki ezért a határozott és erélyes fellépésért a magyar közvélemény nevében köszönetet kell mondania. Van azonban az ügynek egy másik része is. A szociálde­mokraták párthatározatukban rokonszen­­vükről biztosították Hendersont, akit üd­vözöltek is. Erről a helyről meg kell bélye­gezni a szociáldemokratáknak ezt a párt­­határozatát. Ilyen irányban indítványt nyújtott be, amelyet a párt egyhangúlag elfogadott. Erdélyi Aladár a szövetkezeti ügyeket tette szóvá. A szövetkezetek működését bí­rálta és követelte a szövetkezeti jog meg­reformálását. Éles támadást intézett az ellen az el­járás ellen, amely a Köztisztviselők Fo­gyasztási Szövetkezetében történt, ahol a vezérigazgató kilencmilliárdos szer­ződése nagy megdöbbenést keltett. Köve­telte, hogy a kormány rendezze a szövet­kezeti összeférhetetlenséget, hogy ne le­hessenek képviselők olyan szövetkezetek­nél, amelyek állami pénzben létesültek, vagy amelyeket az állam anyagilag támogat. — Mi van a FAKSz-szal?­ ­— kiáltották közbe. — Én­­—­válaszolt Erdélyi — a FAKSz­­ü­gyet a magam részéről elintéztem és már akkor megjósoltam, hogy rövidesen újból ide fog kerülni. Erdélyi ezután erélyes be­szédben követelte a szövetkezeti inkompa­tibilitás megvalósítását. Perényi Zsigmond báró, mint a KOGSz vezérigazgatója, reflektált arra a táma­­dásra, melyet a KOGSz ellen Gaál Gaszton mai beszédében intézett. Cáfolta Gaál Gasz­ton adatait, kijelentette, hogy a vezetőknek csekély fizetésük van, valótlan, hogy bár­melyik igazgató százhetven millió koronát kapott volna. Az sem áll — mondotta —, hogy a szövetkezet ellen panaszok merültek volna föl, mert a szövetkezet részletfize­tésre sokkal olcsóbban adja az árut, mint a kereskedők készpénzfizetés ellenében. Ő tiszteletdíját csak akkor vette­­ föl, mikor látta, hogy a szövetkezet jövője biztosítva van. Bethlen István gróf miniszterelnök be­szélt ezután, kijelentette, hogy a részvényjog reformjáról szóló tör­vényjavaslatot a kormány legközelebb a Ház elé terjeszti. Elismeri, hogy a szövetkezeteknél történtek abúzusok, olyanformán, hogy bizonyos cso­portok összevásárolták a részjegyeket s az altruisztikus alakulat így kezdte elveszíteni jellegét. Ezt lehetetlenné kell tenni. Az ér­dekeltségek és a szövetkezetek közötti el­lentéteket a kormány meg fogja vizsgálni és csak azután hoz határozatot. A szövetke­zetek szanálása mindig a közérdek figye­lembevételével történt. A kormány mindig megvizsgálta, hogy fenforog-e összeférhe­tetlenség, vagy sem, ha a szövetkezetnél képviselő, vagy állami tisztviselő vállalt funkciót. A vádakat, amelyeket a lapok és egyes ellenzéki képviselők leggyakrabban nem az ügy érdekében, hanem zavarkeltés céljából hoznak elő, óvatosan kell fogadni. Pintér László a borhamisítási törvény módosítását kívánta, amire Mayer János földművelésügyi miniszter válaszolt. Bethlen István gróf miniszterelnök né­hány szóval bejelentette, hogy a közeli napokban Rómába utazik, mire az elnök a párt nevében szerencsét kívánt a miniszterelnök útjához. Az érte­kezlet után pártvacsora volt. A berlini állítólagos Anasztázia nagyhercegnő­t Schanc­ovszky Franciska Berlinből jelentik. Egy késő este megje­lenő berlini lap, amely nemrég cikksoro­zatban közölte a cár leányának, a Berlin­ben Csajkovszky Anasztázia néven élő ál­lítólagos Anasztázia orosz nagyhercegnőnek történetét, ma este azt jelenti, hogy sikerült Csajkovszky Anasztázia igazi nevét megál­lapítania és ezt holnap nyilvánosságra hozza. Egy másik lap szerint Csajkovszky Anasztázia a valóságban nem más, mint az 1896 december 16-án Borochellasban szü­letett Schanckovszky Franciska.. Péntek Újabb konfliktus támadt a kultuszminiszter és az egyetemi orvoskar között Még alig csillapodtak le az Ádám Lajos professzori kinevezése körül támadt izgal­mak és az egyetemi autonómia kérdésében elmérgesedett viták, máris új és meglehető­sen súlyos nézeteltérés merült föl a kultusz­kormány és a budapesti egyetem orvoskara között. Tudvalevő, hogy Liebermann Leó dok­tornak, az egyetem egy év elhunyt egészség­­ügyi professzorának tanszékét hosszabb ideig nem töltötték be. A hallgatók azóta Andriska Viktor dr. magántanár előadá­saira jártak. A fakultás nemrég foglalko­zott a katedra betöltésének kérdésével és úgy határozott, hogy ezúttal nem írja ki a nyilvános pályázatot, hanem Rigler Gusztáv dr.-t, a szegedi orvos­egyetem egészségtani professzorát hívja meg pályázat mellőzésével, tekintettel a kiváló tudós nagy érdemeire. Ezt a határozatot egyhangúlag hozta meg a fakultás. Hasonló­képpen döntött annak idején az elhunyt Bársony János dr. katedrájáról is, amikor Kubinyi Pál dr.-t, a szegedi egyetem nagy­hírű ginekológusát hívta meg szintén egy­hangúlag. Már úgy volt, hogy Rigler tanár elfoglalja helyét a budapesti egyetemen, amikor váratlanul leirat jött a kultuszminisz­tériumból, amely az egyhangú meghívást nem vette tudomásul és utasítja az orvostanári testü­letet, hogy nyilvános pályázatot írjon ki az üresedésben lévő közegészségtani tan­székre. A professzorok közt rendkívüli iz­galmat idézett elő a miniszteri leirat, amely­­lyel szemben csak az egyetemi autonómia legtágabb értelmezése alapján lehetne állást foglalni. Mint a Magyar Hírlap érte­sül, az egyetemi orvoskar nem fog ellentállni, hanem kiírja a pá­lyázatot. De ezzel az ügy még korántsem jut nyug­vóponthoz. Újabb és igen súlyos bonyodal­mat okoz Rigler Gusztáv professzornak az az álláspontja, hogy ő csak egyhangú meg­hívás alapján hajlandó elfoglalni a buda­pesti tanszéket és a maga részéről nem kíván részt venni nyilvános pályázaton. Rigler tanárnak ez az elhatározása való­sággal zavarba hozta a budapesti fakultást, amely nálánál különb tudóst nem ismer a ma számbajövő szakemberek között. Az öt­vennyolc éves Rigler Gusztáv egyik legki­válóbb tanítványa Fodor József dr.-nak, a közegészségügyi orvostudomány magyaror­szági megteremtőjének. 1899-ben lett a ko­lozsvári egyetem tanára s már tíz év előtt rektora is volt. Tudományos munkái főleg az egészségtani vizsgálatok módszereit, a fertőző betegségeket és Erdély nevesebb fürdőit ismertetik. Ha a kultuszkormány nem akadályozta volna meg Rigler meghí­vását, a szegedi orvosegyetemen Andriska Viktor dr. magántanár lett volna a közegészségtan professzora. Beavatott szakkörökben, ahol a Rigler­­ügy hátterét jól ismerik, a következő felvi­lágosítást adták a Magyar Hírlap­nak: — A közegészségtan budapesti katedrá­jára egy olyan aspiráns jelentkezett, akinek állítólag igen kitűnő közéleti összeköt­tetései vannak. Anélkül, hogy bárkit is meggyanúsítanánk, lehetetlen azt a föltevést kiküszöbölni elgon­dolásaink köréből, hogy az egyhangú meg­hívás keresztülhúzásával ennek a — külön­ben igen képzett — tanárnak akarják az út­ját egyengetni. Ha kiírják a pályázatot, egé­szen bizonyos, hogy mind a debreceni, mind a pécsi orvosegyetem közegészségtani pro­fesszorai pályázni fognak. A debreceni Tisza István-egyetemen Bélák Sándor dr. tanítja jelenleg a közegészségtant, noha ere­detileg a gyógyszertannak is ő volt a pro­fesszora. Ebben az utóbbi minőségében bíz­ták meg az egészségtani katedra ellátásával. Most már csak ezt a tantárgyat adja elő. Bélák aránylag egészen fiatal ember, a múlt évben töltötte be negyvenedik életévét és ta­nulmányai főleg a gyógyszertan közlött mozognak. A pécsi egyetemnek Fenyvessy Béla dr. az egészségtani tanára, aki most ötvenhárom éves. A Stolze—Fenyvessy-féle gyorsírási rendszer megalapítójának, Fenyvessy Adolf­nak,­­fia, aki I. Ferenc Józseftől magyar ne­mességet és udvari tanácsosi címet kapott, mint az országgyűlési gyorsiroda főnöke. Fenyvessy Béla már 1910-ben nyilvános rendkívüli tanára volt a közegészségtannak. Hogy Andriska Viktor fog-e pályázni, erről még nem tudunk. Klebelsberg Kunó gróf táviratban üdvözölte Mussolinit abból a szobából ahonnan az új Itália megteremtője sasröptére elindult Milánóból jelenti az MTI. Arnaldo Mus­solini, a Popolo d'Italia főszerkesztője, Klebelsberg Kunó grófnak és kíséretének a lap szerkesztőségében tett látogatásakor megmutatta a duce ottani újságíróskodása idejéből őrzött emléktárgyakat. A fogadás alkalmával Arnaldo Mussolini megajándé­kozta a magyar minisztert Mussolini díszes keretbe foglalt nagy lovas­ fényképével. A fogadáson Durini di Monza gróf budapesti olasz követ is jelen volt, akinek élénk ová­ciókban volt része abból az alkalomból, hogy éppen ma három esztendeje foglalta el Budapesten állását. Klebelsberg Kunó gróf abban a távirat­ban, amelyet a Popolo d'Italia szerkesztő­ségében a mára virradó éjszakán tett láto­gatása alkalmával Mussolini miniszterel­nökhöz intézett, kijelenti, hogy mielőtt el­hagyja Olaszországot, a maga és a magyar nemzet nevében meleg üdvözletét és a hála kifejezését tolmácsolja arról az íróasztal­ról, abból a szobából, ahonnan az új Itália megteremtője sasröptére elindult. Ma délelőtt a milánói magyarok Hann főkonzulnak, a Magyar Egyesület elnöké­nek és Gallia dr. alelnöknek vezetésével bú­csútisztelgésen jelentek meg a miniszternél. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közok­tatásügyi miniszter déli 12 órakor feleségé­vel és Sváb Gyula államtitkárral, Haász Aladár úr miniszteri osztálytanácsos és Gerevich Tibor egyetemi tanár kíséretében automobilon Comóba utazott. A minisztert elkísérte Merangoni, a monzai kiállítás igaz­gatója is. Comóban a miniszter és kísérete megtekinti Ravasi művészi selyemgyárát, ebéd után automobilon folytatja útját Chiassóba, onnan pedig Svájcba. FM, f I­f *1 $ Aláírták a német—francia kereskedelmi provizóriumot Párizsból jelentik. Ma este 7 óra 45 perc­kor a Quai d'Orsay dísztermében aláírták a német—francia kereskedelmi provizóriumot. Az aláírás ünnepélyes aktusán francia rész­ről Briand külügyminiszter és Bokanovszky kereskedelmi miniszter, német részről pe­dig Hoesch párizsi német követ vettek részt. Még nem került meg a norvég trónörökös Oslóból jelentik: A fővárosban nagy iz­galom támadt arra a hírre, hogy Olaf trón­örökös egy sí­kiránduláson eltűnt a he­gyek között. A trónörökös ugyanis több tiszttel és katonával sí­gyakorlatra indult. Március 29-én hagyták el Gulswiket, hogy elérjék Narefieldet. Jóelőre jelezték érke­zését ezen az állomáson, éjfélig azonban nem érkezett meg és hiába vártak szerdán is a trónörökösre. Mintegy harmadnapja nagy hófúvás dühöng a hegyekben s nincs kizárva, hogy a trónörökös szerencsétlenül járt. ... A vidám köszörűsök (The 2 Fleith’s) Hasbeszélő (Fiedler) Komikus xilophon-művész A humoros bűvész (Lord mester) (Gruits Károly) az UFA-bani áprilisi S­ási, délelőtt fél 11 órakor. Jegyek: 60 fillér, 1'— és 6 pengős árban a MAGYAR HÍRLAP kiadóhivatalában (VI., Andrássy út 47.) kapható d. e. 10­1-ig és d. u. 4­6-ig

Next