Magyar Hirlap, 1927. június (37. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

2­­927. június­­. Söde a következő község. Ahogy beérünk, csendőrök lépnek oda a kocsihoz és igazolásra szólítják fel Gaál G­aszt­ont. Jenal a felszólításra így felelt a csendőrök­nek: — Milyen címen igazoltatnak? Jogomban van az országúton menni! A csendőrök egy pillanatig gondolkozva álltak, azután szó nélkül tovább mentek. A felcl­épés­zt osztogatnak Közben kijött a községházáról Farkasék bizalmi embere s a következőket közölte Gaal Gasztonnal: — Méltóságos uram! Ma reggel pénzt­­osztogattak a választóknak azzal, hogy báró Krayra szavazzanak. Szegény nép ez itt,­­u­ ram, semmije sincs, elfogadták a pénzt. A múltkor azonban többet adtak. Igaz, hogy a lakosság egy része nem kapta meg a megígért pénzt, mire beperelték Kray István kortesét. Gaal Gaszton mosolyogva hallgatta a fur­csa pőrösködést, amely a községben folyik­­a ki nem fizetett szavazatok miatt. A pontos eredményt sem Zalaegerszegen, sem a kerület bármely más részén a déli órákban, sőt még a késő délutáni órákban sem lehet megtudni. Ez természetes is. Hi­szen Zalaegerszegen kívül 72 község lakói szavaznak kedden s a választókerület olyan óriási, hogy­ sem autóval, sem lovasküldön­­cökkel nem lehet annak minden részéből pontos információkat szerezni. A főispán által felszereltetett tábori telefon ugyanis nem működik, ami roppant megnehezíti a hírszolgálatot. A szavazatok állása [délután és est® Este fél hatkor Bogyay Elemér választási elnök a következőket mondotta a Magyar Hírlap munkatársának: — Semmi hivatalos jelentésem még nin­csen, csupán hat községből érkezett be arányszám. Ezek szerint Farkas Tibor 680 Báró Kray István 679 — Természetesen még az is kérdéses, hogy a keddi nap, folyamán beérkeznek-e az eredmények az összes községekből. Zalaegerszegen az egységes párt irodája azonban óráról órára ad ki jelentéseket az egész kerületről. Ezek a jelentések azon­ban nem egészen megbízhatók, mert hiszen a választási elnök kijelentése szerint is le­hetetlenség biztos adatokhoz jutni. Az egységes párt este hat órakor a kö­vetkezőképpen tünteti fel a két pártra le­adott szavazatokat: Ezzel szemben a vidéken — nem szá­mítva Zalaegerszeget — feltétlenül Farkas Tibor vezet s a kerület 40 községéből be­érkezett jelentések szerint a tulajdon­képpeni helyzet Farkasét szerint a követ­kező volna: Farkas Tibor 3720 Báró Kray István 1011 Este negyed nyolckor a főispáni hivatal a következő jelentést közölte:­­ Ezek szerint tehát Kray mintegy 1500 szavazattal vezet Farkas előtt. Azonban a községek nagy részéből még nem érkeztek be a jelentések, úgyhogy a fenti eredmény mlég megváltozhat. Egyébként Farkas Tibor zalaegerszegi irodájába tömegesen jönnek be emberek, akik vesztegetési eseteket jelentenek be, amelyekről a párt bizalmi emberei jegyző­könyveket vesznek fel. A Magyar Hírlap munkatársa a késő esti órákban felkereste­­ Gyömörey György fő­ispánt, aki a választás eredményéről a kö­vetkezőket mondotta: — Az eddig beérkezett jelentések szerint báró Kray Istvánra 7327 Farkas Tiborra 560 szavazat esett s így báró Kray Istvánnak 1683 szótöbbsége van. Ez az eredmény még nem végleges. Kisebb eltérések még lehet­nek, de azok az eredményen már nem fog­nak változtatni s megállapíthatom, hogy Zalaegerszeg mandátumát báró Kray István nyerte el. Az eredményt egyébiránt­­ holnap délelőtt fogja kihirdetni a választási elnök úr. Mint hírlik, a Farkas Tibor-pártnál be­jelentett vesztegetési esetek és visszaélések száma oly nagy, hogy a párt komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy, ezt a választást is jzegpekicionálja. Diószeghy Miklós, Báró Kray István 6875 Farkas Tibor 5200 fi??" Zala­i .­­­egerszegen Vidéken összesen Farkas Tibor 339 5294 5633 dr. Kray István 2592 4480 7072 „Egyik oldalon a teljes teros nyomódás, a másik oldalon pedig tékozló jólét11 Malasits Géza beszéde az appropriáció vitájában A képviselőház kedden folytatta az appropriáció tárgyalását. Az ülés megnyi­tásakor alig volt néhány képviselő a terem­ben. Györki Imre, a vita első szónoka, azt fej­tegeti, hogy nem lesz nyugalom itt addig, amíg törvénybe nem iktatják az általános titkos választójogot. Nem lehet megakadá­lyozni a választójogért folytatott küzdelmet azzal, hogy Garami Ernőt nem engedik szóhoz jutni. A szociáldemokraták zajosan éljenzik Garami Ernőt, Förster Elek­ pedig átkiáltja, hogy jöjjön haza Garami, ha igazán szereti hazáját. Györki szerint a zalaegerszegi és kecs­keméti választások igazolják a törvényte­lenségek sorozatát és nem látja, hogy fele­lősségre vontak volna valakit is azért, mert törvénytelenségeket követett el a választá­sok alatt. Zaklatási esetek egész sorozatát sorolja fel. Amikor egyik vidéki rokonát látogatta meg, egész atyafiságát zaklatták, s őt megbüntették mert bejelentés nélkül huszonnyolc órát töltött abban a városban. Kéthly Annát Szolnokon detektívek kísér­ték. A földbirtokreform során a hatóságok a földbirtokosok érdekeit szolgálták, álla­pítja meg Györki, amiért elnöki rendreuta­sításban részesül. Bizonyos helyeken a jegy­zők csak nekik megfelelő lapokat enged­nek be. Farkas Géza: Nagyon helyes, tanultunk a múltból! Györki Imre: A szervilizmus jele az, hogy egy miniszterelnök sem kapott még annyi díszpolgári levelet, mint Bethlen és hogy kilátókat, mentőcsónakokat, iskolákat ne­veznek el miniszterekről. Elburjánzottak a panamák. Az Esküdt-ügyben a miniszterel­nök elkészítette a kijárók névsorát, ezt azonban nem hozták nyilvánosságra, mert közéleti nagyságokat, képviselőket más mértékkel mérik, mint amilyent a törvény előír. Szabó Imre: Az újságírókat ellenben be­csukják! Panama és korrupció Györki Imre: "Az elintézetlen panamák egész tömkelege él a köztudatban. Másfél évvel ezelőtt a honvédelmi miniszter tárcá­ját érintő nagy szénapanama derült ki és a bünfenyítő eljárást még ma sem folytat­ták le. A vizsgálat alatt állók nagy része pe­dig szabadlábon van. A klinikaügyben is ellaposodik a vizsgálat. Ugyanekkor pedig a miniszterek a középosztály tönkrejutásá­­val mentik a korrupciót. Az Esküdt-féle kiviteli panamától kezdve minden panama megtorlatlan maradt. Rakovszky Iván, a frankügy belügyminisztere, a Margitsziget részvénytársaság elnöki stallumához jutott és nemsokára az lesz a közmunkák taná­csának elnöke is. Báró Perényi Zsigmond a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeté­nek elnöke lett, Teleki P­ál, a „nyugodtan alvó“ ember pedig a felsőházba került. Fi­zessék rendesebben a tisztviselőket, más helyeken ne pazaroljanak és megszűnnek a panamák. Tiltakozik a lakásfelszabadítás ellen, mert annak mozgalma mögött az Ingatlanbank, a Nova és más érdekszövet­ségek állanak. Felolvas Györki egy levelet, amelyet a Háztulajdonosok Szövetsége intézett Maday Gyula képviselőhöz, hogy támogassa a la­kásfelszabadítás mozgalmát. Borsós Endré­nek, a lakásügyek volt kormánybiztosának lakbérrendelete nyomtatási költségeire a Háztulajdonosok Szövetsége 22 millió koro­nát előlegezett. Határozati javaslatot ter­­j­eszt be a nemzetvédelmi törvény hatályon kívül helyezésére, az esküdtbíróság vissza­állítására és a politikai bűnösök közkegye­lemben való részesítésére. A szociáldemo­kraták sohasem közeledtek Bethlenhez, el­lenben Bethlen vette védelmébe annak ide­jén az orosz kereskedelmi szerződést. A szo­ciáldemokraták ellenzik azt, hogy az ola­szokkal, akik ellenségeink és ahol diktatúra van, lépjünk barátságba. Amikor Bethlen Várnaira azt mondta, hogy ereiben egy csepp magyar vér sincs, akkor a gyűlölség­­nek adott hangot. Gróf Bethlen István: Nem állt Györki Imre: Várnai a háborúban meg­tette kötelességét. Az appropriációt nem szavazza meg. Bogya János következett ezután, akinek minden mondatát megszakították a szociál­demokraták gúnyos közbeszólásai és aki a magyar—olasz szerződés helyességét ma­­gyarázgatta. Azt állította, hogy "a magyar— olasz szerződéssel megnyerte Magyarország annak az Angliának a támogatását, amelyik most antibolsevista blokkot szervez. Malasits Géza hibásnak tartja az Olasz­országgal kötött szerződést, Olaszország előbb Jugoszláviával kötött szerződést a trianoni béke védelmére — ezért nem bíz­nak éle, a szociáldemokraták, Olaszország­ban s a jövő­­— sajnos — őket fogja iga­zolni. Bud tévedett, amikor azt állította, hogy Marx találta ki az osztályharcot: az osztályharc következménye a magántulaj­donnak. Kifogásolja, hogy egyetlen fillért sem irányoztak elő a tuberkulózis elleni küzdelemre, szociális célokra, munkásjóléti célokra és valorizációra. Erre nincs pénz, pénz úgy látszik csak a bolsevizmus elleni védekezés céljaira van. Óriási apparátust tartanak és rengeteg pénzt költenek arra, hogyha egy szociáldemokrata képviselő va­lahová betette a lábát, akkor rengetegen figyeljék lépéseit. Igen sok pénzt költenek besúgókra és „hadácsokra“. Németország bezzeg nem fél a bolsevizmus­­tól. Farkas Géza: Mert még nem is ismerte. Malasits Géza: Ugyan kérem, a Spartakus­­mozgalom sokkal komolyabb és kegyetle­nebb dolog volt! És ott a szociáldemokraták verték vissza a bolsevizmust. Farkas Géza: Miért nem tették meg itt is? A háborús és a forradalmi felelősség Malasits Géza: Mert Németországban ál­talános titkos választói jog van és politikai hatalma van a munkásságnak. A németek­nek politikailag iskolázott tömegeik voltak az összeomláskor. A magyar munkásokat nem engedték be az alkotmányos élet sán­caiba, nem szerezhetett politikai iskolázott­ságot és rutint. Amikor összeomlott a há­ború elvesztése következtében az ország, akkor itt állt egy tömeg, amelyik azért nél­külözte a politikai iskolázottság fegyelmét, mert az uralkodó osztály politikája elzárta őket a fokozatos fejlődéstől s akkor ők a politikailag iskolázatlan, gyakorlatlan mun­kástömegek élén nélkülözték a magyar ér­telmiség gerincességét, mert az értelmiség ahelyett, hogy férfiasan viselkedett volna, igyekezett egyéni pozíciókat biztosítani az új, forradalmi konjunktúrában. Ők vállalják a forradalom felelősségét, de vállalják mások is a háborús össze­omlás felelősségét és azét, hogy évtize­deken át nem engedték a fokozatos fejlődés útján iskolázódni a tömegeket. E tömegek fejlődését ma is megakadá­lyozzák, pedig ez az egyetlen védekezés a forradalmi kirobbanások veszedelmével szemben. A tömegek elsatnyulnak. Dühöng a tuberkulózis, ami a szegénység és tudat­lanság betegsége. Németországban is van por vidéken és még nincs tuberkulózis. Ne fogjuk e betegség elharapódzását a porra, meg a klímára, oka ennek a nyomor, a szociális érzék hiánya és a tudatlanság. A kivándorlók elvesztek az ország számára, de a hazaküldött dollárok javították a fize­tési mérlegünket. Ha Bethlenről a legapróbb külföldi lap jót ír, a Magyar Távirati Iroda óriási hű­hót csap neki, ellenben Szénül elhallgatják, hogy a Times olyan cik­ket írt Magyarországról, amit ha pesti újságíró írt volna meg, ugyan ellátták volna a baját nemzetgyalázásért. Rengeteg a rongyos, éhes ember falun­­ nagyon érthető, ha ezek elkeseredettek , készek akár kapát-kaszát is ragadni hely­­zetük megjavításáért. — Egyik oldalon a teljes lerongyolódás — folytatja Malasits —, a másik oldalon pedig tékozló jólét. Egy-egy lóversenyen­ olyan tobzódása van a jólét, fényűzés fitog­­tatásának, amilyent Párizs sem tud mu­­­tatni. Ugyanakkor egy bankvezér olyan es­télyt rendez, ahol a hölgyeken csak ara­nyozott cipő és harisnya volt. Erdélyi Aladár: El ne árulja, hogy­­ki volt az? Malasits Géza: A folyosón szívesen meg­­mondom. (Nagy derültség.) Egy másik mil­liomos ifjú pedig etpezsgőzött éjszaka után repülőgépre szállt s erről szórt rózsát ideálja! — egy színésznő — lakására, később e la­kást meg is vette ideáljának. Amíg egyik oldalon dühöng a fényűzés, tékozlás, a má­sik oldalt pedig a legfeneketlenebb a nyo­mor, addig nagyon veszedelmes talajra épí­tik a mai „konszolidációt“. Kritika a vármegyéről Esetekkel bizonyítja ezután, hogy nincs sok ok a vármegye iránti lelkesedésre. A vármegyék tudtak hősködni a darabontok­kal szemben, de hol volt a vármegye, amikor kétszáz­ötvenezer emberrel többet soroztak be a háborúba, mint amennyi az arány­számnak megfelelt? A vármegyét csak az általános titkos vá­lasztói jog fogja föltámasztani, amikor be­­özönlik oda a friss szellem, a demokrácia. A nemzetiségi kérdéssel foglalkozik és azt kívánja, hogy azokban a községekben, ahol legalább huszonöt németajkú gyerek van, németül tanítsanak. Beszédét azzal fejeztei be, hogy addig nem lehet nyugalom az or­szágban, amíg nem lesz meg az általános t­iikos választójog. A javaslatot nem fo­gadja el.­­ Krüger Aladár híve az olasz barátságnak, mert Olaszország a múltban is barátja vol Magyarországnak s a jövőben is az lesz. Igaz, hogy Mussolini eleinte szemben állott a katolikus párttal, ez az ellentét azonban megszűnt. A választójog demagógikus frá­zisa tett tönkre itt mindent és veszedelmei ma is mindennek. Helyesnek tartaná, ha valamelyik szláv nemzettel baráti viszonyba­ lépnénk, hogy ezzel a szlávok egységét megbontsuk s csak úgy, hogy ez Olaszor­szággal fejlődő barátságunkat ne zavarja. Nem híve az esküdtszéknek. A szocialisták okozták az összeomlást, köztük Garami is. Erre a szocialisták éljenzik Garamit, Gyümrey Sándor és Kontra Aladár pe­dig abcugolják. Ezután Maday Gyula személyes kérdés­ben kijelenti, hogy őt is tényleg felszólítot­ták a háztulajdonosok a lakásfelszabadítós érdekében, amiben nem talál semmit, mert a lakásfelszabadítás híve kint is, itt is. Fábián Béla szintén személyes kérdésben szólal föl. Tegnapi beszéde alatt a túloldal­ról neveket kértek tőle, mire ő megneve­zett két egyetemi tanárt. Állításait a kul­tuszminiszter tagadásba vette. A ma reggeli lapokban nyilatkozik a két egyetemi tanár és ezekben a nyilatkozatokban megerősítik azt, amit ő mondott, mert elismerik, hogy külön díjakat szedtek a betegektől. Most azt mondja a kultuszminisztérium, hogy a tanároknak ehhez joguk van. Miért nem mondta ezt tegnap a kultuszminisztérium, tegnap ezt még nem tudta a kultuszminisz­ter? Ha van egy ilyen rendelet, nem sza­bad, hogy legyen. Figyelmébe ajánlja a kultuszminiszternek, hogy Kéthly László szerint a tanárok 100—150 milliót kényte­lenek a saját zsebükből adni a klinikáknak. Ezt a magyar kultúra szégyenfoltjának tartja. Megállapítja, hogy úgy Verebély, mint Kéthly teljesen elismerik azt, amit ő tegnapi beszédében mondott. Ugyanakkor a kultuszminisztérium hivatalos közlést adott ki, hogy az egyetemi tanácsot hivata­los eljárásra utasította. A legnagyobb mér­­tékben tiltakozik az ellen, hogy a kultusz­miniszter úgy akarja korrigálni a parla­ment kritikai jogát, hogy egyes képviselő­ket fegyelmi hatóságok elé akar citáltatni, hogy azután ha a fegyelmi eljárás felmen­téssel végződik, akkor az illető képviselő ellen eljárhasson. Az indítvány és interpelláció felolvasása után az ülés fél hét előtt végződött. Szerdán folytatják az appropriáció vitá­ját. A MAGYAR HÍRLAP szerkesztőség® és kiadóhivatala: VI. ARAB­­UCCA 10 Telefon: Teréz 218*47, 236*86, 106*06

Next