Magyar Hirlap, 1927. június (37. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-19 / 137. szám

22 F 1927 június T9. Kölcsönösség ’A gazdag pékmester mindig a szomszéd bol­tosnál vette a vajat, amire szüksége volt. A szomszéd kereskedő pedig nála vette a kenye­ret. Egyszer a pék azt vette észre, hogy a vaj­ból hiányzik, nincs annyi súlya, amennyit ő kért. Nagyon megharagudott és beperelte a szomszédot, aki neki hosszú idő óta sok kárt okozott. ) A bíró, aki tapasztalatokban gazdag ember volt, azt kérdezte a vajkereskedőtől, hogy mi­lyen mértéket használ, az mikor kiméri a vajat. A vajkereskedő gúnyosan felelte: — Az én mértékeim rendben vannak, de a vaj lemérésére rendesen azt a kenyeret haszná­lom, amit naponta négy koronáért veszek a péktől. A bíró elküldött a péküzletbe és hozatott egy négykoronás kenyeret. Megmérték és a rendes mértékből 200 gram hiányzott. Akkor a bíró így szólt a pékhez: — Önnek nincs oka panaszra, mert úgy szol­gálták ki, mint ahogy ön másokat kiszolgált. Csak az ön saját mértékét használták az áru megmérésére. A pékmester megszégyenülten távozott. Óra-rejtvény A­­lapot úgy kell felosztani 6 részre, hogy minden felosztás 13-at adjon. A 13-at két számnak kell adni. Hat repülő neve, akikről most sokat írnak az újságok A­ név első és utolsó betűjét adjuk. Betűrejtvény Négy városnév. Egy olasz város, egy magyar, egy francia, egy német. Mindegyik négybetűs. N r C I i L R ---------|---------­C n L e B t A A B D K L L M N N O O O R n Y A betűkocka megfejtése Szék, fék, kék. A betűrejtvény megfejtése Tizian. A szám- és szórejtvény megfejtése Milliók a hó alatt. A múlt heti rejtvényeket megfejtették Hirschler Andor, Rechnitzer Márta, Szimoni­­­desz Erzsébet, Dániel Mihály (Kiskundorozsma), Szigeti Imre, Kis Zsuzsi és Gyuri, Gergely Juci, Slamovics Ella (Pilis), Rosenberg Dodi (Tápió­­sáp), Spitzer Erzsi, Izsák János (Mezőtúr), Polgár Magda, Balázsy Matyi, Schön Pál, Schweiger Etel (Csorna), Antal István (Nagy­kanizsa), Erdős Tibor, Spitzer Tivadar (Újpest), Győző Miklós (Kispest), Herczegh János, Ro­senberg Rózsi, Halász Miklós, Schweiger József (Csorna), Nagy Gyula, Bárány Jenő, Borbély Géza, Hajdú Ilona, Steiner Jenő, Kardos Péter, Jurinkay Emma, Hetényi Pista, Kovács Gyula, Engel Mihály, Grosz Jenő, Kerekes Gyula, Láng Imre, Steckter Hédy. * A kisorsolt könyveket kapták: Rechnitzer Márta, Bárány Jenő, Kerekes­­Gyula, Mi történik Kínában és Indiában ? Vasco da Gama idejétől kezdve — aki Indiára tört — egészen a boxer-lázadásig egész láncolata húzódik az ázsiai népekkel szemben gyakorolt kegyetlenségeknek. Az orosz-japán háború azonban megmutatta, hogy ázsiai népek is le tudják győzni a ha­talmas európaiakat. Ettől az időtől, tehát csak az utolsó 22 évtől számíthatjuk igazán az ázsiai népek megmozdulását. A kínaiak az európaiakat fehér ördögök­nek hívták és már úgy látszott, hogy ezek­nek az uralma örökké fog tartani. Lelkük­ben annyira el volt terjedve gyengeségük tudata, hogy nem is gondolt senki terv­szerű ellenállásra. A fehér ember nemcsak az ágyúival és fegyvereivel tudott hatni, ha­nem mindenütt, ahol megjelent, még a ta­lajt is megváltoztatta. Országutakat épít a dzsungelén keresztül, vasútaik­at meg át­szelték a vízszegény pusztákat is és legyőz­ték a megmászhatatlannak hitt hegyeket. Mérnökeik varázsvesszeje városokat terem­tett a sziklák között és a sápadtképűek ha­jói — mint ahogy szintén a kínai nevezi az európait fehér arcbőre miatt — az óceán minden viharával dacoltak. Valami rend­kívüli eseménynek kellett bekövetkeznie, hogy a kínai elgondolja, hogy a fehér ember sem más, mint közönséges halandó. Ezt megmutatta az ázsiai népeknek a világ­háború, mely Európára nézve oly nagy ve­szedelem volt. Az angolok most már nem parancsoltak, hanem kértek tőlük. Meg nem számlálható ígéretekkel és szép szavakkal, meg rábeszélő képességgel vették rá őket a segítségre, hogy Anglia érdekeit segítsenek megvédeni. Számtalan plakáttal, reklámmal, felhívással közölték velük, hogy majd fel­szabadítják őket a német járom alól, hogy ezentúl nem rabszolgái, hanem osztályosai lesznek a hatalmas angoloknak, azonban ebből a színesek is megértették, hogy most a fehér ember éppen olyan veszedelemben van s nem tud segíteni magán, mint ami­lyen veszedelemben eddig ők voltak. Mikor lejátszódott a színesek előtt a világháború minden borzalma­k látták, hogy az euró­paiak egymás között háborúskodnak, akkor nem tudtak többé hinni az európai civilizá­cióban, amelyről nekik mindig annyit be­széltek az angolok. A világháború következ­tében az ázsiai ipar nagy lendületet kapott s az angolok nem mertek az ázsiai piacokra szállítani, mert féltek a tengeralatti hajók­tól. Ezt az előnyös helyzetet ismét a japá­nok használták ki és jól felkészülve, résen állottak. Ha az angolok nem akarták egé­szen elveszíteni eddigi piacaikat, akkor út­ját kellett állni valahogyan a kellemetlen betolakodónak. Ezért átengedték nagylel­kűen eddigi egyedárusításukat egyes cikkek­ben az indiaiaknak, akiket őrszemnek tar­tottak. Csakhogy a számlát a gazda nélkül csinálták, mert közben az indiai ipar, pl. a textilipar annyira fellendült, hogy majdnem egészen fedezni tudta saját szükségletét s így volt ez egyéb dolgokban is. Például a háború előtt vasúti alkatrészeket leginkább külföldről hozott be, most egész szükségle­tét maga fedezte. Az indiai kereskedők ver­senye Holland-Indiában, a maláji félszige­ten, Afrika egy részében, Madagaszkárban és Kínában is érezhetővé vált. Ezeket a pia­cokat félig kész vagy teljesen kész gyapot­­áruval teljesen ellátják. Hatalmas nyeresé­geket szereztek s ezzel együtt öntudatuk is növekedett nemcsak gazdasági, hanem poli­tikai és nemzeti tekintetben. Az angol ipari egyedáruság már teljesen a múlté s az an­gol kereskedőknek ugyancsak jóban kell lenniök az indiai nagyiparosokkal, hogy el ne veszítsék eddigi uralmukat teljesen. Mialatt pedig az angoloknak Indiában minden talpalattnyi helyet erővel kell meg­védeniük, azalatt újabb veszedelem követ­kezik be. Az indiai területek mellett a kínai piacok is veszélyeztetve vannak. A kínai ipar ugyan csak most áll fejlődése kezde­tén, de , a háború következtében mégis előbbre jutottak. Sanghaiban, mely a kínai ipar középpontja, 1921-ben negyven új gyárat alapítottak. 1922-ben Kínában 109 modernül berendezett szövőgyár működött, ezekből 73 üzem a kínaiaké, 31 a japánoké és csak öt az angoloké. Ehhez hozzájárul még az is, hogy Kína is keseríti Anglia éle­tét azzal, amivel eddig csak a japánok tet­ték, hogy t. i. most már az amerikai lett az angolok versenytársa. Az amerikai gazda­sági programnak egyik legfőbb pontja, hogy megszerezze Kínát. Az amerikai és kínai ke­reskedelmi összeköttetés az utolsó húsz év­ben megnégyszereződött és 1925-ben 200 millió dollárra becsülték. Az amerikai cégek száma pedig megtízszereződött. Nagy ameri­kai tőkéket fektettek be ipari és kereskedel­mi vállalatokba és az amerikai propaganda, egyetem s más egyéb kultúrcélokra évente 10 millió dollárt fordít. Nem kevéssé szá­mottevő az ezekkel szemben álló japán ver­senytárs. Egyformán fenyegeti úgy az an­gol, mint az amerikai érdekeket. De ezen veszedelmek alatt inkáb az angolok nyög­nek, mint az amerikaiak. Egyes városokban, mint pl. Sanghaiban, a japánok nyerték el a küzdőteret. Itt az angol cégek száma csak egy harmaddal növekedett, míg a japán bé­geké tízszer akkora lett. Most már mindenütt felhangzik Angliá­ban a jajkiáltás, hogy a helyzet nagyon ne­héz lett. És pedig azért baj ez, mert nincsen re­mény, hogy a következő évek visszahozzák az egyedáruság jogát az angolok számára. Az általános munkanélküliség és a sok meg­rázkódtatás Anglia sorsát nehéz helyzet elé állítják. Az angol polgárság, mely nemze­dékeken keresztül megszokta, hogy vagyo­nát gyarapítsa, új és új erőforrásokhoz kénytelen nyúlni. Egészen bizonyos, hogy ezeket a keleten fogja keresni, ahol nagy készletek vannak, kimeríthetetlen erőforrá­sok, nyersanyag s a katonai ellenállás na­gyon kevés. Azonban a mai nemzedék már kezdi érezni azokat az ellentéteket, mely ilyenformán előállt a Kelet és Nyugat kö­zött. Sokan tréfának veszik ezt a dolgot és arról beszélnek, hogy lehetetlen elképzelni, miszerint Ázsia négyszázados gyarmatpoli­tikai területe az európaiakra nézve kiaknáz­­hatatlan terület lenne. Pedig ezekből a re­ményekből nagy csalódások következhetnek Nincs ott hiány semmiben. Megmutatták, hogy nemcsak jó kereskedőket, hanem rö­vid időn belül olyan kváló mérnököket, technikusokat és feltalálókat fognak produ­kálni, hogy bátran nélkülözhetnek minden európai segítséget és támogatást. A kínaiak pl. jó kereskedők, az indiaiak pedig mérhe­­telen gazdagok. Az európai Ázsiában nem több mint ezer esztendős. Már­pedig csak a történelem tanúságára kell hivatkozni, hogy meglássuk, volt már Ázsia más kultúrnépek­­nek, mint a rómaiaknak és macedónoknak hazája, de az előnyomuló színes fajtáknak újból és újból át kellett engednék a helyet. Lehet, hogy az európai hatalom Ázsiában szintén nem lesz más rövid idő múlva, mint egy epizód. Az európai fegyverek uralma még eltarthat egy ideig Ázsiában, tekintettel arra, hogy az ázsiai népek nem háborúskodó természetűek, azonban technikai és ipari, valamint anyagi erejük már megdőlt. A fel­fedezések korában keletkező országok, mint Portugália és Spanyolország csak akkor mentek tönkre katonailag és politikailag, mikor már erőforrásaik anyagi tekintetben kimerültek. Alapos vizsgálat után kitűnik, hogy há­rom olyan jelentős terület van Ázsiában, melyek az európai hatalom alatt nyögnek. Ezek Holland-India, a déli szárazföldek és félszigetek, tehát India, továbbá a hatalmas Kína. A leghamarább Holland-India igyek­szik megszabadulni az európai uralomtól. Holland-India 1916-ban Hollandia része lett és külön népképviseletet kapott. A hollan­dok elég okosak voltak ahhoz, hogy a kelle­metlen angol szomszéd, valamint a színes fajták nyugtalankodása mellett nem akar­tak maguk is útba állni és a felszabadítás­nak akadályt gördíteni útjába. Az angol felszabadítás már nehezebb, ők nem mutatkoznak hajlandónak régi joguk­ról könnyen lemondani, hanem azokat a területeket, melyek az övéké voltak, lépés­ről lépésre kell tőlük elszakítani. Az indiai behozatalnak kétharmad része Angliából jön, ellenben India az angol búza-, a tea- és gya­potszükséglet nagy részét fedezi. Az ango­lok mindent elkövetnek, hogy a két vallás, a hindu és mohamedán közt fennálló ellen­téteket ne hagyják kialudni. Az indiaiak ugyan az utóbbi években nagyon meggazda­godtak s tudatában vannak gazdasági ere­jüknek, azonban hamis utakon vezették őket, mert a passzív és tétlen ellenállást tanúsították. Azonkívül nagy az ellentét ott az egyes néposztályok között s az volna az indiaiak feladata, hogy ennek kiküszöbölése által az egyesített erőt a felszabadításra használják fel. Az egész európai hatalom, különösen az angolszász uralom válaszúton áll. Kérdés, lesz-e annyi belátása, hogy vagy enged vagy pedig kockáztatja, hogy mindent el­veszítsen. Az a sok munka és pénz, amelyet a singaporei kikötő építésére fordítanak, éppen nem látszik bizonyítani, hogy az an­golok fel akarnak hagyni hatalmi politiká­jukkal. Ez a hely nagy hadiflotta-bázissá készül átalakulni, mely egyfelől Japán, más­felől Kína és India felé irányul. A jövő majd megmutatja, hogy mi fog diadalmaskodni, a mérséklet és kevesebb jövedelem politikája, vagy pedig a múltak rendszere. in »»■»—btvj—m——— AZ IFJÚSÁG NAPTÁRA június 19-től 26-ig Június 19-én 1623-ban született Clairmont­­ban Pascal híres francia bölcsész és matema­tikus. Június 20-án 1788-ban törölték el Dániában a jobbágyságot. Június 21-én 1237-ben találja meg állítólag Julián magyar domonkos pap Ázsiában a ma­gyarok őshazáját. Június 22-én 1814-ben, a Waterlooi csatavesz­tés után Napóleon Párizsba érkezik és az Elysée-palotában száll meg. Június 23-án 1802-ben mássza meg a Chimbo­­rasszót 19.500 láb magasságban Humboldt Sán­dor és Bonpland természetbúvárok. A legmaga­sabb csúcs még 2000 lábbal magasabb. Június 24-én 1849-ben rendeli el Kossuth, hogy Buda, Óbuda és Pest a Budapest nevet fölvegyék. Június 25-én 1807-ben találkozott a Niemen folyón Napóleon és Sándor cár. i Vasárnap Tíz rövid kérdés 1. Mi az erjedés?­­ 2. Mi a cottage ? 3. Hol van a Bengáli-öböl ? 4. Ki volt Behring Emil ? 5. Mi a ballon captif ? 6. Ki feded fel az elektromos hullámo­kat? 7. Mi a ballada ? 8. Hol laknak a baszkok ? 9. Ki volt Déryné ? 10. Mi a lidércfény ? ------- 1 Felelet a tíz rövid kérdésre 1. Melyik három világhírű költő volt vak ?,­­ Homeros, Ossian, Milton. 2. Hol van a Pacific-vasút­­ És­zak-Amerikában. Az Atlanti-óceánt a Nagy­­vagy Csendes-óceánnal összekötő vasút, Ameri­kát széltében szeli át. 3. Ki készítette az első benzin­motort ? Daimler német mérnök, ő készítette az első könnyű motorokat. 1900-ban halt meg. 4. Ki készítette az első kerékpárt ? Az első mintát a 19. században 1817-ben készítette Karl Friedrich Drais báró, az úgy­nevezett draisinát. Az első magas kerékpár a 19. század közepén készült. 5. Ki volt Gambrinus? A 16. században egy bajor krónika alapján népszerűvé lett sörkirály. 6. Ki volt Benvenuto Cellini ! Olasz ötvös és szobrász. Legszebb ötvös­munkája a bécsi sótartó és legszebb szobra Firenzében van. 7. Hol fordul elő ez a sor: Gondolj merészet és nagyot ? Vörösmarty: Cilley és a Hunyadiak elmei szomorújátékának I. felvonásában előforduló bordal. 8. Melyik színdarabban fordul elő Zuboly­­ Shakespeare: Szentivánéji álom c. színdarab­jának legérdekesebb alakja. A tudálékos ember megtestesülése. 9. Mi a hőhullám ? Az elnevezés az északamerikai Egyesült­ Államokból származik. A tova vonuló hőséget és szárazságot értik alatta. 10. Melyik az ezertó országa ? Finnország. A morénáit — a gleccserek által összehordott sziklatörmelék — hatalmas tava­kat duzzasztottak s így lett az ezertó országa. A tíz rövid kérdést megfejtették Rechnitzer Márta, Gergely Juci, Eszter­gályos Károly, Erdős Tibor, Herczegh János, Elek Irén, Abonyi Gyula, Cseh Gábor, Dániel Lajos, Varga Rózsi, Keller Gyula, Römer Imre, Tóth Gyula, Weisz Jenő, Lantos Gyula, Dános Irén, Kellermann Irén, Illés Gyula, Halász Jenő, Kovács Pál, Angyal Géza, Mihály Gyula, Telek Gyula, Sas Imre, Mihály Ilona, Löwy Sándor, Balog Jenő, Kertész József, Kovács Mihály, Lengyel Jenő, Deutsch Ferenc, Erős Jenő, Hirschler Andor. A kisorsolt könyveket kapták : Herczegh Já­nos, Sas Imre, Balog Jenő. Kettős lecke Egy francia úr, akinek nagy befolyása volt az uralkodóra, nagyon szerette, ha kisebb aján­dékokkal meglepték, ő maga azonban nagyon fösvény volt. Egyszer egy inast megbíztak az­zal, hogy vigyen el számára egy virágkosarat. Az inas már többször teljesített hasonló szol­gálatot, anélkül, hogy a legkisebb pénzado­mányt kapta volna. Most is belépett a szobába, letette a kosarat az asztalra és így szólt: — íme, itt az ajándék, amit az én uram küld önnek. Az úr, aki az ajándékot kapta, mérges lett és így szólt: — így kell átadni valakinek valamit? Ülj le ebbe a karosszékbe és hallgasd meg, hogy kell beszélni, ha átadsz valamit. Az inas leült a karosszékbe s az úr közeledett feléje, kezében a virágkosárral. — Uram, — kezdte a beszédet —, az én uram azzal bízott meg, hogy megkérjem önt, legyen szives elfogadni ezt a kis ajándékot. — Valóban? — felelte gúnyosan az inas —, ez nagyon kedves tőle, te pedig fogd ezt a pénzdarabot, az legyen a tied ... Az arab ló Egy arab katona sebet kapott a harcban. Mi­vel sebe nem volt halálos, a törökök, akik el­fogták, odakötözték egy tevéhez s őt is, meg a lovát is elvezették a török táborba. Azon azt estén, mikor a katonák már nem harcoltak­­az arab sebével a török sátorban feküdt. A nagy fájdalom elnyomta, de egyszerre fel­ébredt s az elfogott lovak között megismerte saját lovának a nyerítését. Odakúszott fájós sebével a lovak sátorához s elkezdett beszélni hozzá: „Szegény barátom, — mondta neki, — mit csinálnál te a török táborban? Az emberek nem adnának neked tejet, nem futhatnál sza­badon a pusztaságban, rabszolga lennél. Ma­radj inkább szabad s menj haza a mi igazi ott­honunkba s tudasd a feleségemmel és gyerme­keimmel, hogy fogoly lettem.“ Az okos állat megértette ura szavát. Meg­ragadta urát fogaival s felültette a hátára. Az­zal elrohant s meg sem állt addig, míg az arab’ sátrakig nem érkeztek. Itt letette urát felesége sátra előtt s maga pedig kimerülten rogyott le a fáradtságtól. Az egész arab törzs még soká: emlegette a hős lovat s nevét a költők is ven­deikbe foglalták".

Next