Magyar Hirlap, 1927. június (37. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-19 / 137. szám
22 F 1927 június T9. Kölcsönösség ’A gazdag pékmester mindig a szomszéd boltosnál vette a vajat, amire szüksége volt. A szomszéd kereskedő pedig nála vette a kenyeret. Egyszer a pék azt vette észre, hogy a vajból hiányzik, nincs annyi súlya, amennyit ő kért. Nagyon megharagudott és beperelte a szomszédot, aki neki hosszú idő óta sok kárt okozott. ) A bíró, aki tapasztalatokban gazdag ember volt, azt kérdezte a vajkereskedőtől, hogy milyen mértéket használ, az mikor kiméri a vajat. A vajkereskedő gúnyosan felelte: — Az én mértékeim rendben vannak, de a vaj lemérésére rendesen azt a kenyeret használom, amit naponta négy koronáért veszek a péktől. A bíró elküldött a péküzletbe és hozatott egy négykoronás kenyeret. Megmérték és a rendes mértékből 200 gram hiányzott. Akkor a bíró így szólt a pékhez: — Önnek nincs oka panaszra, mert úgy szolgálták ki, mint ahogy ön másokat kiszolgált. Csak az ön saját mértékét használták az áru megmérésére. A pékmester megszégyenülten távozott. Óra-rejtvény Alapot úgy kell felosztani 6 részre, hogy minden felosztás 13-at adjon. A 13-at két számnak kell adni. Hat repülő neve, akikről most sokat írnak az újságok A név első és utolsó betűjét adjuk. Betűrejtvény Négy városnév. Egy olasz város, egy magyar, egy francia, egy német. Mindegyik négybetűs. N r C I i L R ---------|---------C n L e B t A A B D K L L M N N O O O R n Y A betűkocka megfejtése Szék, fék, kék. A betűrejtvény megfejtése Tizian. A szám- és szórejtvény megfejtése Milliók a hó alatt. A múlt heti rejtvényeket megfejtették Hirschler Andor, Rechnitzer Márta, Szimonidesz Erzsébet, Dániel Mihály (Kiskundorozsma), Szigeti Imre, Kis Zsuzsi és Gyuri, Gergely Juci, Slamovics Ella (Pilis), Rosenberg Dodi (Tápiósáp), Spitzer Erzsi, Izsák János (Mezőtúr), Polgár Magda, Balázsy Matyi, Schön Pál, Schweiger Etel (Csorna), Antal István (Nagykanizsa), Erdős Tibor, Spitzer Tivadar (Újpest), Győző Miklós (Kispest), Herczegh János, Rosenberg Rózsi, Halász Miklós, Schweiger József (Csorna), Nagy Gyula, Bárány Jenő, Borbély Géza, Hajdú Ilona, Steiner Jenő, Kardos Péter, Jurinkay Emma, Hetényi Pista, Kovács Gyula, Engel Mihály, Grosz Jenő, Kerekes Gyula, Láng Imre, Steckter Hédy. * A kisorsolt könyveket kapták: Rechnitzer Márta, Bárány Jenő, KerekesGyula, Mi történik Kínában és Indiában ? Vasco da Gama idejétől kezdve — aki Indiára tört — egészen a boxer-lázadásig egész láncolata húzódik az ázsiai népekkel szemben gyakorolt kegyetlenségeknek. Az orosz-japán háború azonban megmutatta, hogy ázsiai népek is le tudják győzni a hatalmas európaiakat. Ettől az időtől, tehát csak az utolsó 22 évtől számíthatjuk igazán az ázsiai népek megmozdulását. A kínaiak az európaiakat fehér ördögöknek hívták és már úgy látszott, hogy ezeknek az uralma örökké fog tartani. Lelkükben annyira el volt terjedve gyengeségük tudata, hogy nem is gondolt senki tervszerű ellenállásra. A fehér ember nemcsak az ágyúival és fegyvereivel tudott hatni, hanem mindenütt, ahol megjelent, még a talajt is megváltoztatta. Országutakat épít a dzsungelén keresztül, vasútaikat meg átszelték a vízszegény pusztákat is és legyőzték a megmászhatatlannak hitt hegyeket. Mérnökeik varázsvesszeje városokat teremtett a sziklák között és a sápadtképűek hajói — mint ahogy szintén a kínai nevezi az európait fehér arcbőre miatt — az óceán minden viharával dacoltak. Valami rendkívüli eseménynek kellett bekövetkeznie, hogy a kínai elgondolja, hogy a fehér ember sem más, mint közönséges halandó. Ezt megmutatta az ázsiai népeknek a világháború, mely Európára nézve oly nagy veszedelem volt. Az angolok most már nem parancsoltak, hanem kértek tőlük. Meg nem számlálható ígéretekkel és szép szavakkal, meg rábeszélő képességgel vették rá őket a segítségre, hogy Anglia érdekeit segítsenek megvédeni. Számtalan plakáttal, reklámmal, felhívással közölték velük, hogy majd felszabadítják őket a német járom alól, hogy ezentúl nem rabszolgái, hanem osztályosai lesznek a hatalmas angoloknak, azonban ebből a színesek is megértették, hogy most a fehér ember éppen olyan veszedelemben van s nem tud segíteni magán, mint amilyen veszedelemben eddig ők voltak. Mikor lejátszódott a színesek előtt a világháború minden borzalmak látták, hogy az európaiak egymás között háborúskodnak, akkor nem tudtak többé hinni az európai civilizációban, amelyről nekik mindig annyit beszéltek az angolok. A világháború következtében az ázsiai ipar nagy lendületet kapott s az angolok nem mertek az ázsiai piacokra szállítani, mert féltek a tengeralatti hajóktól. Ezt az előnyös helyzetet ismét a japánok használták ki és jól felkészülve, résen állottak. Ha az angolok nem akarták egészen elveszíteni eddigi piacaikat, akkor útját kellett állni valahogyan a kellemetlen betolakodónak. Ezért átengedték nagylelkűen eddigi egyedárusításukat egyes cikkekben az indiaiaknak, akiket őrszemnek tartottak. Csakhogy a számlát a gazda nélkül csinálták, mert közben az indiai ipar, pl. a textilipar annyira fellendült, hogy majdnem egészen fedezni tudta saját szükségletét s így volt ez egyéb dolgokban is. Például a háború előtt vasúti alkatrészeket leginkább külföldről hozott be, most egész szükségletét maga fedezte. Az indiai kereskedők versenye Holland-Indiában, a maláji félszigeten, Afrika egy részében, Madagaszkárban és Kínában is érezhetővé vált. Ezeket a piacokat félig kész vagy teljesen kész gyapotáruval teljesen ellátják. Hatalmas nyereségeket szereztek s ezzel együtt öntudatuk is növekedett nemcsak gazdasági, hanem politikai és nemzeti tekintetben. Az angol ipari egyedáruság már teljesen a múlté s az angol kereskedőknek ugyancsak jóban kell lenniök az indiai nagyiparosokkal, hogy el ne veszítsék eddigi uralmukat teljesen. Mialatt pedig az angoloknak Indiában minden talpalattnyi helyet erővel kell megvédeniük, azalatt újabb veszedelem következik be. Az indiai területek mellett a kínai piacok is veszélyeztetve vannak. A kínai ipar ugyan csak most áll fejlődése kezdetén, de , a háború következtében mégis előbbre jutottak. Sanghaiban, mely a kínai ipar középpontja, 1921-ben negyven új gyárat alapítottak. 1922-ben Kínában 109 modernül berendezett szövőgyár működött, ezekből 73 üzem a kínaiaké, 31 a japánoké és csak öt az angoloké. Ehhez hozzájárul még az is, hogy Kína is keseríti Anglia életét azzal, amivel eddig csak a japánok tették, hogy t. i. most már az amerikai lett az angolok versenytársa. Az amerikai gazdasági programnak egyik legfőbb pontja, hogy megszerezze Kínát. Az amerikai és kínai kereskedelmi összeköttetés az utolsó húsz évben megnégyszereződött és 1925-ben 200 millió dollárra becsülték. Az amerikai cégek száma pedig megtízszereződött. Nagy amerikai tőkéket fektettek be ipari és kereskedelmi vállalatokba és az amerikai propaganda, egyetem s más egyéb kultúrcélokra évente 10 millió dollárt fordít. Nem kevéssé számottevő az ezekkel szemben álló japán versenytárs. Egyformán fenyegeti úgy az angol, mint az amerikai érdekeket. De ezen veszedelmek alatt inkáb az angolok nyögnek, mint az amerikaiak. Egyes városokban, mint pl. Sanghaiban, a japánok nyerték el a küzdőteret. Itt az angol cégek száma csak egy harmaddal növekedett, míg a japán bégeké tízszer akkora lett. Most már mindenütt felhangzik Angliában a jajkiáltás, hogy a helyzet nagyon nehéz lett. És pedig azért baj ez, mert nincsen remény, hogy a következő évek visszahozzák az egyedáruság jogát az angolok számára. Az általános munkanélküliség és a sok megrázkódtatás Anglia sorsát nehéz helyzet elé állítják. Az angol polgárság, mely nemzedékeken keresztül megszokta, hogy vagyonát gyarapítsa, új és új erőforrásokhoz kénytelen nyúlni. Egészen bizonyos, hogy ezeket a keleten fogja keresni, ahol nagy készletek vannak, kimeríthetetlen erőforrások, nyersanyag s a katonai ellenállás nagyon kevés. Azonban a mai nemzedék már kezdi érezni azokat az ellentéteket, mely ilyenformán előállt a Kelet és Nyugat között. Sokan tréfának veszik ezt a dolgot és arról beszélnek, hogy lehetetlen elképzelni, miszerint Ázsia négyszázados gyarmatpolitikai területe az európaiakra nézve kiaknázhatatlan terület lenne. Pedig ezekből a reményekből nagy csalódások következhetnek Nincs ott hiány semmiben. Megmutatták, hogy nemcsak jó kereskedőket, hanem rövid időn belül olyan kváló mérnököket, technikusokat és feltalálókat fognak produkálni, hogy bátran nélkülözhetnek minden európai segítséget és támogatást. A kínaiak pl. jó kereskedők, az indiaiak pedig mérhetelen gazdagok. Az európai Ázsiában nem több mint ezer esztendős. Márpedig csak a történelem tanúságára kell hivatkozni, hogy meglássuk, volt már Ázsia más kultúrnépeknek, mint a rómaiaknak és macedónoknak hazája, de az előnyomuló színes fajtáknak újból és újból át kellett engednék a helyet. Lehet, hogy az európai hatalom Ázsiában szintén nem lesz más rövid idő múlva, mint egy epizód. Az európai fegyverek uralma még eltarthat egy ideig Ázsiában, tekintettel arra, hogy az ázsiai népek nem háborúskodó természetűek, azonban technikai és ipari, valamint anyagi erejük már megdőlt. A felfedezések korában keletkező országok, mint Portugália és Spanyolország csak akkor mentek tönkre katonailag és politikailag, mikor már erőforrásaik anyagi tekintetben kimerültek. Alapos vizsgálat után kitűnik, hogy három olyan jelentős terület van Ázsiában, melyek az európai hatalom alatt nyögnek. Ezek Holland-India, a déli szárazföldek és félszigetek, tehát India, továbbá a hatalmas Kína. A leghamarább Holland-India igyekszik megszabadulni az európai uralomtól. Holland-India 1916-ban Hollandia része lett és külön népképviseletet kapott. A hollandok elég okosak voltak ahhoz, hogy a kellemetlen angol szomszéd, valamint a színes fajták nyugtalankodása mellett nem akartak maguk is útba állni és a felszabadításnak akadályt gördíteni útjába. Az angol felszabadítás már nehezebb, ők nem mutatkoznak hajlandónak régi jogukról könnyen lemondani, hanem azokat a területeket, melyek az övéké voltak, lépésről lépésre kell tőlük elszakítani. Az indiai behozatalnak kétharmad része Angliából jön, ellenben India az angol búza-, a tea- és gyapotszükséglet nagy részét fedezi. Az angolok mindent elkövetnek, hogy a két vallás, a hindu és mohamedán közt fennálló ellentéteket ne hagyják kialudni. Az indiaiak ugyan az utóbbi években nagyon meggazdagodtak s tudatában vannak gazdasági erejüknek, azonban hamis utakon vezették őket, mert a passzív és tétlen ellenállást tanúsították. Azonkívül nagy az ellentét ott az egyes néposztályok között s az volna az indiaiak feladata, hogy ennek kiküszöbölése által az egyesített erőt a felszabadításra használják fel. Az egész európai hatalom, különösen az angolszász uralom válaszúton áll. Kérdés, lesz-e annyi belátása, hogy vagy enged vagy pedig kockáztatja, hogy mindent elveszítsen. Az a sok munka és pénz, amelyet a singaporei kikötő építésére fordítanak, éppen nem látszik bizonyítani, hogy az angolok fel akarnak hagyni hatalmi politikájukkal. Ez a hely nagy hadiflotta-bázissá készül átalakulni, mely egyfelől Japán, másfelől Kína és India felé irányul. A jövő majd megmutatja, hogy mi fog diadalmaskodni, a mérséklet és kevesebb jövedelem politikája, vagy pedig a múltak rendszere. in »»■»—btvj—m——— AZ IFJÚSÁG NAPTÁRA június 19-től 26-ig Június 19-én 1623-ban született Clairmontban Pascal híres francia bölcsész és matematikus. Június 20-án 1788-ban törölték el Dániában a jobbágyságot. Június 21-én 1237-ben találja meg állítólag Julián magyar domonkos pap Ázsiában a magyarok őshazáját. Június 22-én 1814-ben, a Waterlooi csatavesztés után Napóleon Párizsba érkezik és az Elysée-palotában száll meg. Június 23-án 1802-ben mássza meg a Chimborasszót 19.500 láb magasságban Humboldt Sándor és Bonpland természetbúvárok. A legmagasabb csúcs még 2000 lábbal magasabb. Június 24-én 1849-ben rendeli el Kossuth, hogy Buda, Óbuda és Pest a Budapest nevet fölvegyék. Június 25-én 1807-ben találkozott a Niemen folyón Napóleon és Sándor cár. i Vasárnap Tíz rövid kérdés 1. Mi az erjedés? 2. Mi a cottage ? 3. Hol van a Bengáli-öböl ? 4. Ki volt Behring Emil ? 5. Mi a ballon captif ? 6. Ki feded fel az elektromos hullámokat? 7. Mi a ballada ? 8. Hol laknak a baszkok ? 9. Ki volt Déryné ? 10. Mi a lidércfény ? ------- 1 Felelet a tíz rövid kérdésre 1. Melyik három világhírű költő volt vak ?, Homeros, Ossian, Milton. 2. Hol van a Pacific-vasút Észak-Amerikában. Az Atlanti-óceánt a Nagyvagy Csendes-óceánnal összekötő vasút, Amerikát széltében szeli át. 3. Ki készítette az első benzinmotort ? Daimler német mérnök, ő készítette az első könnyű motorokat. 1900-ban halt meg. 4. Ki készítette az első kerékpárt ? Az első mintát a 19. században 1817-ben készítette Karl Friedrich Drais báró, az úgynevezett draisinát. Az első magas kerékpár a 19. század közepén készült. 5. Ki volt Gambrinus? A 16. században egy bajor krónika alapján népszerűvé lett sörkirály. 6. Ki volt Benvenuto Cellini ! Olasz ötvös és szobrász. Legszebb ötvösmunkája a bécsi sótartó és legszebb szobra Firenzében van. 7. Hol fordul elő ez a sor: Gondolj merészet és nagyot ? Vörösmarty: Cilley és a Hunyadiak elmei szomorújátékának I. felvonásában előforduló bordal. 8. Melyik színdarabban fordul elő Zuboly Shakespeare: Szentivánéji álom c. színdarabjának legérdekesebb alakja. A tudálékos ember megtestesülése. 9. Mi a hőhullám ? Az elnevezés az északamerikai Egyesült Államokból származik. A tova vonuló hőséget és szárazságot értik alatta. 10. Melyik az ezertó országa ? Finnország. A morénáit — a gleccserek által összehordott sziklatörmelék — hatalmas tavakat duzzasztottak s így lett az ezertó országa. A tíz rövid kérdést megfejtették Rechnitzer Márta, Gergely Juci, Esztergályos Károly, Erdős Tibor, Herczegh János, Elek Irén, Abonyi Gyula, Cseh Gábor, Dániel Lajos, Varga Rózsi, Keller Gyula, Römer Imre, Tóth Gyula, Weisz Jenő, Lantos Gyula, Dános Irén, Kellermann Irén, Illés Gyula, Halász Jenő, Kovács Pál, Angyal Géza, Mihály Gyula, Telek Gyula, Sas Imre, Mihály Ilona, Löwy Sándor, Balog Jenő, Kertész József, Kovács Mihály, Lengyel Jenő, Deutsch Ferenc, Erős Jenő, Hirschler Andor. A kisorsolt könyveket kapták : Herczegh János, Sas Imre, Balog Jenő. Kettős lecke Egy francia úr, akinek nagy befolyása volt az uralkodóra, nagyon szerette, ha kisebb ajándékokkal meglepték, ő maga azonban nagyon fösvény volt. Egyszer egy inast megbíztak azzal, hogy vigyen el számára egy virágkosarat. Az inas már többször teljesített hasonló szolgálatot, anélkül, hogy a legkisebb pénzadományt kapta volna. Most is belépett a szobába, letette a kosarat az asztalra és így szólt: — íme, itt az ajándék, amit az én uram küld önnek. Az úr, aki az ajándékot kapta, mérges lett és így szólt: — így kell átadni valakinek valamit? Ülj le ebbe a karosszékbe és hallgasd meg, hogy kell beszélni, ha átadsz valamit. Az inas leült a karosszékbe s az úr közeledett feléje, kezében a virágkosárral. — Uram, — kezdte a beszédet —, az én uram azzal bízott meg, hogy megkérjem önt, legyen szives elfogadni ezt a kis ajándékot. — Valóban? — felelte gúnyosan az inas —, ez nagyon kedves tőle, te pedig fogd ezt a pénzdarabot, az legyen a tied ... Az arab ló Egy arab katona sebet kapott a harcban. Mivel sebe nem volt halálos, a törökök, akik elfogták, odakötözték egy tevéhez s őt is, meg a lovát is elvezették a török táborba. Azon azt estén, mikor a katonák már nem harcoltakaz arab sebével a török sátorban feküdt. A nagy fájdalom elnyomta, de egyszerre felébredt s az elfogott lovak között megismerte saját lovának a nyerítését. Odakúszott fájós sebével a lovak sátorához s elkezdett beszélni hozzá: „Szegény barátom, — mondta neki, — mit csinálnál te a török táborban? Az emberek nem adnának neked tejet, nem futhatnál szabadon a pusztaságban, rabszolga lennél. Maradj inkább szabad s menj haza a mi igazi otthonunkba s tudasd a feleségemmel és gyermekeimmel, hogy fogoly lettem.“ Az okos állat megértette ura szavát. Megragadta urát fogaival s felültette a hátára. Azzal elrohant s meg sem állt addig, míg az arab’ sátrakig nem érkeztek. Itt letette urát felesége sátra előtt s maga pedig kimerülten rogyott le a fáradtságtól. Az egész arab törzs még soká: emlegette a hős lovat s nevét a költők is vendeikbe foglalták".