Magyar Hirlap, 1927. augusztus (37. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-13 / 183. szám
Szombat gMosnia utimeliteiai ! Zavartalan kézbesítés érdekében kérjük f. előfizetőinket az előfizetési öszszeg mielőbbi beküldésére. MAGYAR HÍRLAP KIADÓHIVATALA ! IWAP 1927 augusztus 13. 3 Fritzsche Kurt német mérnök elektromos földmegmunkáló találmánya, amellyel Németországban megkétszerezi a cukorrépa és a káposzta termését és kétszer évenként arathat árpát és rozsot Berlinből jelentik. Már egy esztendővel ezelőtt kezdették meg komoly munkában a Berlin melletti Alt-Glienicke-ben az elektromos földtrágyázás kísérleteit. Már akkor jelentős eredményeket értek el azokkal a kísérletekkel, amelyekkel a szántóföldet légi és földelektromos áramokkal művelték. Ennek a szisztémának feltalálója, Kurt Fritzsche tovább dolgozott és az elmúlt év alatt rendszerét még teljesebben kiépítette. A kísérlet célja, hogy ezen a területen, amelyen ebben az esztendőben, július 12-től 15-ig teljesen érett állapotban aratták le az árpát és a rozsot, még az idei évben egy második aratást érjenek el. Alt-Glienicke mezején az új rozs- és árpavetés nagyon szépen áll és a feltaláló azt reméli, hogy szeptember végén, október elején megkezdheti ezt a várva-várt második aratást. Nem kétséges, hogy ez az eredmény, amelyet egészen rossz és trágyázatlan földön érnek el, mit jelentene nemcsak a német, hanem az egész világ mezőgazdasága számára. Ennek az elektrokultúrának természetesen ellenfelei is vannak, akik főleg azt kifogásolják, hogy a kísérleti földterületet nem kezelték különbözőképpen. Kétségbevonják azt, hogy váljon az a terület, amelyet trágyázatlannak mondanak, nem olyan-e, amelynek valamelyes, a föld sajátságában rejlő talaj analitikus előnyei vannak. Éppen ezért a feltaláló szakértőket kért, akik közül dr. Schacht egyetemi tanár alapos vizsgálatokat végzett. Ennek a vizsgálatnak az eredménye, hogy a kísérleti célokra használt föld semmiben sem különbözik ugyanilyen klasszifikálású és ugyanilyen csekély értékű és termőképességű földektől. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott egyébként egy másik szakértő, a berlini törvényszék elektrotechnikai hites szakértője. Mesterséges elektromos hullámok a talajban Az elektró-kultúra néhány esztendővel ezelőtt még mindössze abból állt, hogy mesterséges elektromos áramot vezettek a talajba, azzal a céllal, hogy a növények gyarapodását elősegítse. Ezek a kísérletek nem jártak eredménnyel, mert nagyon költségesek és körülményesek voltak, úgyhogy abba is hagyták a kísérletet. Az új kísérletekben szó sincs mesterséges elektromos áram alkalmazásáról. A meglévő és természetes föld-elektromos áramterepbe egyszerűen egy mesterséges magnetikus elektromos áramterepet építenek. Ez hatja át aztán sugarakkal azt a vas- vagy acéldróthálózatot, amelyet a talajban elhelyeznek s amelyben mágnespólusokat építenek be. Az egész hálózat tíz centiméterrel fekszik mélyebben, mint maga a szántás, úgyhogy a talaj normális megdolgozása semmiféle zavart nem okoz. A föld táplálása régi elektromos áramok bevezetésével történik, amelyek az elektromagnetikus készülékek segítségével és minden költség nélkül állíthatók elő a levegőből. Maguk a készülékek mintegy nyolc méter magas faárbócok, amelyre magnetikus korongokat helyeznek el. Ezek a mágnesek fölfognak mindenfajta légi elektromos áramot és azokat vasdrótokon előre meghatározott elosztásban vezetik le a talajba és gyakorolják jótékony hatásukat a termények növekedésére. Az elektro-kultúra eredményei A szántóföldnek ez a kezelése nagyobb termést, koraibb érést, jobb aromát, magasabb cukortartalmat (répánál) eredményeznek. A feltaláló még tovább megy. Azt állítja, hogy ezzel a rendszerrel még a növények esetleges betegségeit is gyógyítani lehet. Az elektromos kezelés növeli a vetések ellenállóképességét és megvédi őket a paraziták ellen. Kétféle eljárás van egyébként, amely Fritzsche találmányán alapszik. Az egyik légi erő, a másik földerő felhasználásával dolgozik. A légi erővel dolgozó az előbb ismertetett antennákat használja fel. A földerő szisztémánál a talaj fölött tulajdonképpen semmi sem látható. Ezeknél, megfelelő mélységben a földbe van elsüllyesztve az a drótrendszer, vagy vaspántrendszer, amely mágneses pólusokkal van összekötve és amely kis ércdobozokon fut át, amelyben radioaktív anyagok vannak elhelyezve. Ezeknek a radioaktív anyagoknak, amelyek kismennyiségű uránszurokércből állnak, az a tulajdonságuk, hogy elektromossággal töltött érceket ás földeket kiürítenek, hogy azután az egész erőt újból kisugározzák. E trágyázó eljárás hatékonyságának növelésére Fritzsche magát a magot is különbözőképpen kezeli. Elektromágneses sugarakkal, vagy radioaktív anyagok sugármezejébe helyezi, vagy ultraviolett sugarak hatásának teszi ki. Ezek a metódusok azonban egyelőre még csak kísérletek, amelyeknek eredménye nincs lezárva. Anglia is érdeklődik a találmány Iránt Fritzsche találmánya természetesen nemcsak Németországban, hanem külföldön is nagy érdeklődést keltett eddig is már. Anglia kormánya felszólította, hogy külön memorandumban ismertesse a cukorrépatermelést ezzel az eljárással. Azok, akik látták az alt-glienickei cukorrépa-, búza-, árpa- és rozstermést, azon a véleményen vannak, hogy ezek az eredmények még a legpesszimisztikusabb kételkedőt is megfontolóvá teszik. Különösen érdekes egy darab földön a szója-bab, amely főképpen Mandzsúriában terem, ahonnan nagymennyiségben importálják és amely itt a homokos talajon ezzel az eljárással gyönyörűen virágzik. Ennél is fontosabb bizonyságot adnak azonban számadatok. Fritzsche a kísérleti földön cukorrépát termelt. A német birodalom átlagtermése hektáronként 26.000 kilogram tisztított répa, 15,13 százalék cukortartalommal, elsőrangú répatalajon, elsőrangú trágyázással. Ezzel szemben a kísérleti telep rossz talajában a következő eredményeket érték el. Közöns. trágyázással Elektr. trágyázással Répa 20.040 kg. 39.740 kilogram Káposzta 20.808 „ 43.860 „ Cukorrépa 2.541 „ 5.740 „ Ezek a számok valóban azt látszanak bizonyítani, hogy a természettől ismét ellestek egy titkot és legjobb úton vannak, hogy ezzel az emberi előrehaladást fokozzák és könnyítsék. Tizenötezerhatszázra emelkedett a sztrájkoló és kizárt munkások száma A vasipari bérmozgalomban a mai napon kiszélesedett a sztrájk, amennyiben a kőbányai Ganz-féle vagongyár üzemében is beszüntettél a munkát a munkások, ami által 15.600 emberre emelkedett a sztrájkoló munkások száma. Egyetlen ponton történt javulás: az úgynevezett kis vasszerkezeti gyár sztrájkja megszűnt és így szombaton 550 vasmunkás kezdi meg a munkát. A bérmozgalomban a megtartott tárgyalásokon a munkások követeléseit több szakmaágban méltányosnak találták a munkaadók és mégis nem jutnak előre a tárgyalásoknál. A munkaadók ugyanis azt kívánják, hogy eddig, amíg megállapodnak egy-egy szakmaágban a béreket illetően, addig is kezdjék meg a munkások a munkát. Ezzel szemben a munkások arra hivatkoznak, hogy amíg megállapodás nincs, addig nem hajlandók dolgozni, Andréka Károly főkapitányhelyettes mindennap tárgyal és ennek a mai napon meg is volt az eredménye a kis vasszerkezeti gyáraknál. Beszüntették a munkát a soroksári úti Fegyvergyárbban is, ahol 600 munkás tette le a szerszámot. Ezen a helyen a munkaadó és a munkások kölcsönösen egymásra hárítják a felelősséget azért, ami történt. A munkások azt hangoztatják, hogy kizárták őket, ezzel szemben a munkaadók sztrájkról beszélnek. A Magyar Hírlap munkatársa kiment a kőbányai Ganz-féle vagongyár telepére. A telepen egyetlen kémény sem füstölög és a máskor lármás, munkától eleven telepen teljes némaság van. Kihaltak az épületek. Mintha ünnep lenne. A gyár előtt ünneplőruhába öltözött munkások álldogálnak és kis csoportokba verődve, pipázgatva beszélgetnek. — Mi újság? Miért szünetel a munka? — érdeklődünk. Egy idősebb munkás lép előre a csoportból és ezt feleli: — Több bért szeretnénk. Nagyon kevés a mostani. Már hetek óta kérünk emelést, de Becker igazgató úr mindannyiszor azt mondotta, hogy az üzem teljesítőképessége nem bírja azt, hogy többet fizessenek. — Hogy történt a leállás? — Ma reggel már ünneplő ruhában jöttünk be, mert tudtuk, hogy csatlakozunk mi is azokhoz a társainkhoz, akik sztrájkkal próbálják nehéz sorsukat javítani. Több munkás közbevág, hogy ők akartak dolgozni, azonban a műhelyfőnökök szüntették be a munkát.. Megpróbáljuk tisztázni, hogy mi is történt, a munkások elbeszélése azonban ellentmondó. Egyik részük azt hangoztatja, hogy ma reggel már nem akartak dolgozni, a többiek ellenben váltig erősítgetik, hogy ők dolgoztak volna, de a műhely főnöke nem engedte. Becker igazgató a déli órákban kijelentette, hogy reméli, elintéződik a konfliktus, ami a gyár és a munkások között keletkezett. Becker igazgató sztrájknak minősíti azt, ami a munka beszüntetése körül történt. Ezzel szemben a munkások kizárásról beszélnek. A munkások hangulatából meg lehet állapítani, hogy már hetek óta nagy nyugtalanság volt közöttük, úgyhogy előrelátható volt, hogy ez lesz a vége. Egyébként a sztrájkoló munkások a következőként oszlanak meg: Összesen 15.600 Az eddigi kimutatás szerint tehát 15.600 munkás sztrájkol, illetve a munkások szerint ennyien vannak kizárva a vasiparban. A Ganzgyár előtt ugyanolyan jelenetek ismétlődnek meg, mint Csepelen a kizárás idejében. Mutogatják heti bérlistájukat, amelyeken húsz-huszonnégy pengős tételek szerepelnek. Különösen a nők panaszkodnak, akik közül többen 14—16 pengőt keresnek. Mit mondanak a gépgyárosok? A vasipari bérmozgalom ügyében Andréka főkapitányhelyettes előtt a pénteki napon folytatott tanácskozásokról a Magyar Vasművek és Gépgyárak Egyesülete a következőket közli : A Magyar Vasművek és Gépgyárak Egyesülete folytatta a szakszervezet képviselőjével Andréka Károly főkapitányhelyettes elnöklete alatt a békéltető tárgyalást. Sorra került a kisebb vasszerkezeteket és épületlakatosáról gyártó hat gyár munkásainak bérkövetelése. Tudvalevő, hogy ezen gyárak munkásai már több mint három hete sztrájkolnak, bár az egyesület még június végén munkásainak 5 százalékos béremelést adott. A mai tárgyaláson a munkaadók képviselői elfogadták a szakszervezetnek azt az ajánlatát, hogy az 5 százalékon felül még további 3 százalékos béremelést nyújtsanak. Tették ezt a munkaadók abban a reményben, hogy ezáltal ezeknek a gyáraknak a rendes munkamenete biztosítható lesz és a Csepel 6.500 Izzó 5.500 Fegyvergyár 600 Ganz villám. 200 Ganz vágón 1.800 Más üzemek 2.000 folyamatban levő építkezések számára szolgáló vasszerkezetek kellő időben lesznek elkészíthetők. A holnapi napon a tárgyalások folytatódni fognak, amikor a Weiss Manfréd R.-T., az Egyesült Izzólámpaárugyár és több más üzem munkásainak ügye kerül sorra. A mai napon sztrájkba állottak: a Fegyvergyár munkásainak kisebb része, azonkívül a Ganz-Danubius-gyárban a sztrájkoló munkások egész napon benmaradtak és idejüket beszélgetéssel töltötték el. A gyár igazgatósága a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete intencióinak megfelelően várakozó álláspontot tanúsít és a sztrájkoló munkásokat ismételten felhívta arra, hogy a munkát haladéktalanul vegyék fel. Szombaton munkásküldöttség keresi fel Vass helyettes miniszterelnököt A holnapi nap folyamán a munkásság küldöttsége fog tisztelegni Vass József helyettes miniszterelnöknél. A munkások küldöttségét Peyer Károly, a Szakszervezeti Tanács főtitkára vezeti és a küldöttségben résztvesznek a vas- és fémmunkások szakszervezetének kiküldöttei, valamint a sztrájkoló munkásság közül is többen. A munkások tájékoztatni kívánják a helyettes miniszterelnököt kívánságaikról. Andréka szombaton folytatja a tárgyalásokat Andréka főkapitányhelyettes szombaton folytatja a tárgyalásokat az Egyesült Izzó munkásságának képviselőivel. Műhelyenként fogják megvizsgálni az ott dolgozó munkások bérpanaszait és minden egyes műhelyben külön állapítják meg, hogy milyen bérösszeg alapján jöhet létre a békés megegyezés. Andréka főkapitányhelyettes vasárnap és hétfőn is folytatja a tárgyalásokat, hogy minél előbb létrejöhessen a békemunkások és munkaadók között. A munkások szerint az, ami a Ganz—Danubius gyárban történt, tulajdonképpen csak leállás és nem sztrájk. A Ganz—Danubius munkásai ezzel a leállással dokumentálni akarják, hogy szimpatizálnak a sztrájkoló munkásokkal és minden kérdésben szolidárisak velük. Győrben 600 kőműves sztrájkot Győrből jelentik. A győri kőművesmunkások péntek reggel sztrájkba léptek. Mintegy 600 kőműves szakmunkás hagyta abba a munkát, mert az építési vállalkozók nem teljesítették béremelési követelésüket. A sztrájk megszüntetése érdekében dr. Csányi József rendőr tanácsos azonnal megkezdte a békéltető és egyeztetési tárgyalásokat, de eddig sem a munkások, sem a munkaadók nem engedtek álláspontjukból. Bérmozgalom Pécsett Pécsről jelenti a Magyar Hírlap tudósítója. A pécsi asztalosiparosok között már hetek óta bérmozgalom folyik. A munkaadók és munkások között folyó tárgyalások során a munkások 15 fillér órabérfelemelést kívántak. Ezzel szemben a munkaadók csütörtök este tartott ülésükön elhatározták, hogy 9 fillér órabérjavítást megadnak. .A munkások ezt a javítást keveslik és szombat estére gyűlést hívtak össze és azon fognak határozni, hogy tovább dolgozzanak, vagy pedig sztrájkba lépnek. Én is belépek MAGYAR HÍRLAP előfizetőinek sorába. Az előfizetési árat— havonként — negyedévenként óhajtom fizetni. Egyben bejelentem, hogy igényt tartok az előfizetőknek járó rust keire. A Magyar Hírlapot és a regényeket a következő címre kérem küldeni: Név:----------------------------------------------Város: ------------------------------------_________________n._____sz. * Megfelelő aláhúzandó :