Magyar Hirlap, 1927. augusztus (37. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-13 / 183. szám

Szombat gMosnia uti­­­m­eliteiai ! Zavartalan kézbesítés ér­dekében kérjük f. előfize­tőinket az előfizetési ösz­­szeg mielőbbi beküldésére. MAGYAR HÍRLAP KIADÓHIVATALA ! IWAP 1­927 augusztus 13. 3 Fritzsche Kurt német mérnök elektromos földmegmunkáló találmánya, amellyel Németországban megkétszerezi a cukorrépa és a káposzta termését és kétszer évenként arathat árpát és rozsot Berlinből jelentik. Már egy esztendővel ezelőtt kezdették meg komoly munkában a Berlin melletti Alt-Glienicke-ben az elektro­mos földtrágyázás kísérleteit. Már akkor jelentős eredményeket értek el azokkal a kísérletekkel, amelyekkel a szántóföldet légi és földelektromos áramokkal művelték. Ennek a szisztémának feltalálója, Kurt Fritzsche tovább dolgozott és az elmúlt év alatt rendszerét még teljesebben kiépítette. A kísérlet célja, hogy ezen a területen, ame­lyen ebben az esztendőben, július 12-től 15-ig teljesen érett állapotban aratták le az árpát és a rozsot, még az idei évben egy második aratást érjenek el. Alt-Glienicke mezején az új rozs- és árpavetés nagyon szépen áll és a feltaláló azt reméli, hogy szeptember végén, október elején megkezdheti ezt a várva-várt második aratást. Nem kétséges, hogy ez az eredmény, ame­lyet egészen rossz és trágyázatlan földön érnek el, mit jelentene nemcsak a német, hanem az egész világ mezőgazdasága szá­mára. Ennek az elektro­kultúrának természete­sen ellenfelei is vannak, akik főleg azt ki­fogásolják, hogy a kísérleti földterületet nem kezelték különbözőképpen. Kétségbe­vonják azt, hogy váljon az a terület, ame­lyet trágyázatlannak mondanak, nem olyan-e, amelynek valamelyes, a föld saját­ságában rejlő talaj analitikus előnyei van­nak. Éppen ezért a feltaláló szakértőket kért, akik közül dr. Schacht egyetemi tanár alapos vizsgálatokat végzett. Ennek a vizsgálatnak az eredménye, hogy a kísérleti célokra használt föld semmi­ben sem különbözik ugyanilyen klasszi­­fikálású és ugyanilyen csekély értékű és termőképességű földektől. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott egyéb­ként egy másik szakértő, a berlini törvény­szék elektrotechnikai hites szakértője. Mesterséges elektromos hullá­mok a talajban Az elektró-kultúra néhány esztendővel ezelőtt még mindössze abból állt, hogy mesterséges elektromos áramot vezettek a talajba, azzal a céllal, hogy a növények gyarapodását elősegítse. Ezek a kísérletek nem jártak eredménnyel, mert nagyon költ­ségesek és körülményesek voltak, úgyhogy abba is hagyták a kísérletet. Az új kísérle­tekben szó sincs mesterséges elektromos áram alkalmazásáról. A meglévő és termé­szetes föld-elektromos áramterepbe egysze­rűen egy mesterséges magnetikus elektro­mos áramterepet építenek. Ez hatja át az­tán sugarakkal azt a vas- vagy acéldrót­hálózatot, amelyet a talajban elhelyeznek s amelyben mágnes­pólusokat építenek be. Az egész hálózat tíz centiméterrel fekszik mélyebben, mint maga a szántás, úgyhogy a talaj normális megdolgozása semmiféle zavart nem okoz. A föld táplálása régi elektromos áramok bevezetésével történik, amelyek az elektromagnetikus készülékek segítségével és minden költség nélkül állít­hatók elő a levegőből. Maguk a készülékek mintegy nyolc méter magas faárbócok, amelyre magnetikus korongokat helyeznek el. Ezek a mágnesek fölfognak mindenfajta légi elektromos áramot és azokat vasdróto­kon előre meghatározott elosztásban vezetik le a talajba és gyakorolják jótékony hatá­sukat a termények növekedésére. Az elektro-kultúra eredményei A szántóföldnek ez a kezelése nagyobb termést, koraibb érést, jobb aromát, maga­sabb cukortartalmat (répánál) eredményez­nek. A feltaláló még tovább megy. Azt ál­lítja, hogy ezzel a rendszerrel még a növé­nyek esetleges betegségeit is gyógyítani le­het. Az elektromos kezelés növeli a vetések ellenállóképességét és megvédi őket a pa­raziták ellen. Kétféle eljárás van egyébként, amely Fritzsche találmányán alapszik. Az egyik légi erő, a másik föld­erő felhasználásával dolgozik. A légi erővel dolgozó az előbb ismertetett antennákat használja fel. A föld­­erő szisztémánál a talaj fölött tulajdonkép­pen semmi sem látható. Ezeknél, megfelelő mélységben a földbe van elsüllyesztve az a drótrendszer, vagy vaspántrendszer, amely mágneses pólusokkal van összekötve és amely kis ércdobozokon fut át, amely­ben radioaktív anyagok vannak elhelyezve. Ezeknek a radioaktív anyagoknak, amelyek kismennyiségű uránszurokércből állnak, az a tulajdonságuk, hogy elektromossággal töl­tött érceket ás földeket kiürítenek, hogy azután az egész erőt újból kisugározzák. E trágyázó eljárás hatékonyságának nö­velésére Fritzsche magát a magot is külön­bözőképpen kezeli. Elektromágneses suga­rakkal, vagy radioaktív anyagok sugár­mezejébe helyezi, vagy ultraviolett sugarak hatásának teszi ki. Ezek a metódusok azon­ban egyelőre még csak kísérletek, amelyek­nek eredménye nincs lezárva. Anglia is érdeklődik a találmány Iránt Fritzsche találmánya természetesen nem­csak Németországban, hanem külföldön is nagy érdeklődést keltett eddig is már. Anglia kormánya felszólította, hogy kü­lön memorandumban ismertesse a cu­korrépatermelést ezzel az eljárással. Azok, akik látták az alt-glienickei cukor­répa-, búza-, árpa- és rozsterm­ést, azon a véleményen vannak, hogy ezek az eredmé­nyek még a legpesszimisztikusabb kételkedőt is megfontolóvá teszik. Különösen érdekes egy darab földön a szója-bab, amely főkép­pen Mandzsúriában terem, ahonnan nagy­mennyiségben importálják és amely itt a homokos talajon ezzel az eljárással gyö­nyörűen virágzik. Ennél is fontosabb bizonyságot adnak azonban számadatok. Fritzsche a kísérleti földön cukorrépát termelt. A német biro­dalom átlagtermése hektáronként 26.000 kilogram tisztított répa, 15,13 százalék cu­kortartalommal, elsőrangú répatalajon, elsőrangú trágyázással. Ezzel szemben a kísérleti telep rossz talajában a következő eredményeket érték el. Közöns. trágyázással Elektr. trágyázással Répa 20.040 kg. 39.740 kilogram Káposzta 20.808 „ 43.860 „ Cukorrépa 2.541 „ 5.740 „ Ezek a számok valóban azt látszanak bi­zonyítani, hogy a természettől ismét elles­tek egy titkot és legjobb úton vannak, hogy ezzel az emberi előrehaladást fokozzák és könnyítsék. Tizenötezerhatszázra emelkedett a sztrájkoló és kizárt munkások száma A vasipari bérmozgalomban a mai napon kiszélesedett a sztrájk, amennyiben a kőbá­nyai Ganz-féle vagongyár üzemében is be­szüntettél­ a munkát a munkások, ami által 15.600 emberre emelkedett a sztrájkoló munkások száma. Egyetlen ponton történt javulás: az úgyne­vezett kis vasszerkezeti gyár sztrájkja meg­szűnt és így szombaton 550 vasmunkás kezdi meg a munkát. A bérmozgalomban a megtartott tárgya­lásokon a munkások követeléseit több szakmaágban méltányosnak találták a mun­kaadók és mégis nem jutnak előre a tár­gyalásoknál. A munkaadók ugyanis azt kí­vánják, hogy eddig, amíg megállapodnak eg­y-egy szakm­aágban a béreket illetően, addig is kezdjék meg a munkások a mun­kát. Ezzel szemben a munkások arra hivat­koznak, hogy amíg megállapodás nincs, addig nem hajlandók dolgozni, Andréka Károly főkapitányhelyettes mindennap tár­gyal és ennek a mai napon meg is volt az eredménye a kis vasszerkezeti gyáraknál. Beszüntették a munkát a soroksári úti Fegyvergyárbban is, ahol 600 munkás tette le a szerszámot. Ez­en a helyen a munkaadó és a munkások kölcsönösen egymásra hárítják a felelőssé­get azért, am­i történt. A munkások azt han­goztatják, hogy kizárták őket, ezzel szem­ben a munkaadók sztrájkról beszélnek. A Magyar Hírlap munkatársa kiment a kő­bányai Ganz-féle vagongyár telepére. A te­lepen egyetlen kémény sem füstölög és a máskor lármás, munkától eleven telepen teljes némaság van. Kihaltak az épületek. Mintha ünnep lenne. A gyár előtt ünneplőruhába öltözött mun­kások álldogálnak és kis csoportokba ve­rődve, pipázgatva beszélgetnek. — Mi újság? Miért szünetel a munka? — érdeklődünk. Egy idősebb munkás lép előre a csoport­ból és ezt feleli: — Több bért szeretnénk. Nagyon kevés a mostani. Már hetek óta kérünk emelést, de Becker igazgató úr mindannyiszor azt mon­dotta, hogy az üzem teljesítőképessége nem bírja azt, hogy többet fizessenek. — Hogy történt a leállás? — Ma reggel már ünneplő ruhában jöt­tünk be, mert tudtuk, hogy csatla­kozunk mi is azokhoz a társainkhoz, akik sztrájkkal próbálják nehéz sorsukat javítani. Több munkás közbevág, hogy ők akartak dolgozni, azonban a műhelyfőnökök szün­tették be a munkát.. Megpróbáljuk tisztázni, hogy mi is történt, a munkások elbeszélése azonban ellentmondó. Egyik részük azt han­goztatja, hogy ma reggel már nem akartak dolgozni, a többiek ellenben váltig erősít­­getik, hogy ők dolgoztak volna, de a mű­hely főnöke nem engedte. Becker igazgató a déli órákban kijelen­tette, hogy reméli, elintéződik a konfliktus, ami a gyár és a munkások között keletke­zett. Becker igazgató sztrájknak minősíti azt, ami a munka beszüntetése körül tör­tént. Ezzel szemben a munkások kizá­rásról beszélnek. A munkások hangulatából meg lehet ál­lapítani, hogy már hetek óta nagy nyug­talanság volt közöttük, úgyhogy előrelát­ható volt, hogy ez lesz a vége. Egyébként a sztrájkoló munkások a kö­vetkezőként oszlanak meg: Összesen 15.600 Az eddigi kimutatás szerint tehát 15.600 munkás sztrájkol, illetve a munkások sze­rint ennyien vannak kizárva a vasiparban. A Ganzgyár előtt ugyanolyan jelenetek is­métlődnek meg, mint Csepelen a kizárás idejében. Mutogatják heti bérlistájukat, ame­lyeken húsz-huszonnégy pengős tételek sze­repelnek. Különösen a nők panaszkodnak, akik közül többen 14—16 pengőt keresnek. Mit mondanak a gépgyárosok? A vasipari bérmozgalom ügyében Andréka főkapitányhelyettes előtt a pénteki napon folytatott tanácskozásokról a Magyar Vas­művek és Gépgyárak Egyesülete a követke­zőket közli : A Magyar Vasművek és Gépgyárak Egye­sülete folytatta a szakszervezet képviselőjé­vel Andréka Károly főkapitányhelyettes el­nöklete alatt a békéltető tárgyalást. Sorra került a kisebb vasszerkezeteket és épület­­lakatosáról gyártó hat gyár munkásainak bérkövetelése. Tudvalevő, hogy ezen gyárak munkásai már több mint három hete sztrájkolnak, bár az egyesület még június végén munká­sainak 5 százalékos béremelést adott. A mai tárgyaláson a munkaadók képviselői elfo­gadták a szakszervezetnek azt az ajánlatát, hogy az 5 százalékon felül még további 3 százalékos béremelést nyújt­sanak. Tették ezt a munkaadók abban a remény­ben, hogy ezáltal ezeknek a gyáraknak a rendes munkamenete biztosítható lesz és a Csepel 6.5­00 Izzó 5.500 Fegyvergyár 600 Ganz villám. 200 Ganz vágón 1.800 Más üzemek 2.000 folyamatban levő építkezések számára szol­­­gáló vasszerkezetek kellő időben lesznek el­készíthetők. A holnapi napon a tárgyalások folytatódni fognak, amikor a Weiss Manfréd R.-T., az Egyesült Izzólámpaárugyár és több más üzem munkásainak ügye kerül sorra. A mai napon sztrájkba állottak: a Fegyvergyár munkásainak kisebb része, azonkívül a Ganz-Danubius-gyárban a sztrájkoló munká­sok egész napon benmaradtak és idejüket beszélgetéssel töltötték el. A gyár igazgató­sága a Magyar Vasművek és Gépgyárak Or­szágos Egyesülete intencióinak megfelelően várakozó álláspontot tanúsít és a sztrájkoló munkásokat ismételten felhívta arra, hogy a munkát haladéktalanul vegyék fel. Szombaton munkásküldött­ség­ keresi fel Vass helyet­tes minisztereln­ököt A holnapi nap folyamán a munkásság küldöttsége fog tisztelegni Vass József helyettes miniszterelnöknél. A munkások küldöttségét Peyer Károly, a Szakszervezeti Tanács főtitkára vezeti és a küldöttségben résztvesznek a vas- és fém­munkások szakszervezetének kiküldöttei, valamint a sztrájkoló munkásság közül is többen. A munkások tájékoztatni kívánják a helyettes miniszterelnököt kívánságaikról. Andréka szombaton folytatja a tárgyalásokat Andréka főkapitányhelyettes szombaton folytatja a tárgyalásokat az Egyesült Izzó munkásságának képviselőivel. Műhelyenként fogják megvizsgálni az ott dolgozó munkások bérpanaszait és minden egyes műhelyben külön állapít­ják meg, hogy milyen bérösszeg alapján jö­het létre a békés megegyezés. Andréka fő­kapitányhelyettes vasárnap és hétfőn is folytatja a tárgyalásokat, hogy minél előbb létrejöhessen a béke­munkások és munka­adók között. A munkások szerint az, ami a Ganz—­­Danubius gyárban történt, tulajdonképpen csak leállás és nem sztrájk. A Ganz—Danu­bius munkásai ezzel a leállással dokumen­tálni akarják, hogy szimpatizálnak a sztráj­koló munkásokkal és minden kérdésben szolidárisak velük. Győrben 600 kőműves sztrájkot Győrből jelentik. A győri kőművesmunká­sok péntek reggel sztrájkba léptek. Mintegy 600 kőműves szakmunkás hagyta abba a munkát, mert az építési vállalkozók nem tel­jesítették béremelési követelésüket. A sztrájk megszüntetése érdekében dr. Csányi József rend­őr tanácsos azonnal megkezdte a békél­tető és egyeztetési tárgyalásokat, de eddig sem a munkások, sem a munkaadók nem engedtek álláspontjukból. Bérmozgalom Pécsett Pécsről jelenti a Magyar Hírlap tudósí­tója. A pécsi asztalosiparosok között már hetek óta bérmozgalom folyik. A munka­adók és munkások között folyó tárgyalások során a munkások 15 fillér órabérfelemelést kívántak. Ezzel szemben a munkaadók csü­törtök este tartott ülésükön elhatározták, hogy 9 fillér órabérjavítást megadnak. .A munkások ezt a javítást keveslik és szombat estére gyűlést hívtak össze és azon fognak határozni, hogy tovább dolgozzanak, vagy pedig sztrájkba lépnek. Én is belépek MAGYAR HÍRLAP előfizetőinek sorába. Az előfizetési árat— havonként — negyedéven­ként óhajtom fizetni. Egyben bejelentem, hogy igényt tartok az előfizetőknek járó rust keire. A Magyar Hírlap­ot és a re­gényeket a következő címre kérem küldeni: Név:----------------------------------------------­Város: ------------------------------------­_________________n._____sz. * Megfelelő aláhúzandó :

Next