Magyar Hirlap, 1927. augusztus (37. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-02 / 173. szám

Kedd „A lakásépítési akció után is nyolcezerrel kevesebb lakás lesz Budapesten, mint amennyire szükség van“— állapították meg a főváros lakásügyi bizottságának mai ülésén i­s­ . Exper- A szociálpolitikai ügyosztály véleménye szerint sem érkezett el még a lakásfelszabadítás ideje A lakásügyi bizottság ma délután 5 óra­kor Liber Endre tanácsnok elnöklésével ülést tartott. Az ülés tárgysorozatának leg­fontosabb pontjaként a lakbérleti szabály­zat ígérkezett, ennek a tárgyalása azonban elmaradt, mert a bizottság úgy határozott, hogy a tervezetet érdemlegesen egy albizott­ság tárgyalja, az őszi legelső közgyűlés pedig a jogügyi, a szociálpolitikai és a la­kásügyi bizottság négy-négy tagját meg­bízza az érdemleges tárgyalással és ennek javaslata alapján kerül a tervezet a köz­gyűlés elé. Ma a bizottság csak tudomásul vette Schuller Dezső főjegyző előterjesztése alapján, hogy a tervezet, mint az egész nyersanyag elkészült s az albizottság szep­tember 16-ig elő fogja terjeszteni jelenté­sét a tervezetről. Az ülés egyéb pontjai között váratlanul széles mederben tárgyalta a bizottság a Tabán-problémát. Ez a kérdés a tárgysorozat második pont­jának egyik mellékhajtásaként került a bizottság elé. A lakásfelszabadítás kérdése volt ugyanis a tárgysorozat elsőnek tárgyalt érdemleges pontja, majd utána a kislakás­építő akció során támasztott hatósági la­kásigénylések kerültek sorra és ennek ke­retében a Tabán-kérdés A lakásfelszabadításnál Schuller Dezső főjegyző előadó ismertette a lakáskérdésben gyűjtött statisztikai adatokat. Elmondotta, hogy 1880—1910-ig átlag 3400 lakás épült egy esztendőben Budapesten. 1910—14-ig a szaporulat 6000-re emelkedett évenként. Azután jött a háború, az építkezés megállt és csak 1920 óta lehet ismét vala­melyes építkezésről beszélni. 1920—25-ig évenként ezer lakás épült Budapesten, 1926-ban 2200, tehát még mindig körülbelül 1000-rel kevesebb, mint a fent vázolt há­ború előtti időkben a lassúbb tempójú esz­tendőkben. 15.000-re tehető tehát az a szám, amennyivel a lakásépítkezés elmaradt. A lakosság fele egyszobás lakásokban és kiterjeszkedett ezután arra, hogy az egyszobás lakásokban lakók száma évről-évre emelkedik és ma körülbelül a lakosság fele lakik egyszobás lakásban. Laknak azonban igen sokan pincében, mű­helyben, raktárban, istállóban, konyha és padlás nélküli lakásban. Végeredményben a most föllendült lakás­­építési akció során való építkezések be­fejezte után is 8000-rel kevesebb a lakás Budapesten, mint amennyire szükség volna. Amellett 1876 ember lakik túlzsúfolt laká­sokban, 1008 ember felmondás alatt, vagy lebontás alá kerülő lakásokban, 8824 le­bontandó házakban vagy szükséglakásokban, 1997 közegészségileg aggályos lakásokban és itt van végül a Tabán, amelynek a kitelepí­tése esetén ezer család lakásáról kell gon­doskodni. Az ügyosztály konklúziója ebből az, hogy még nem érkezett el a lakásfelszabadítás ideje, fölterjesztésben kell tehát kérni a kormányt, hogy a felszabadításra novemberben még ne kerüljön sor és amennyiben a kormány mégis ragaszkodik a lakásfelszabadításhoz, egyelőre legalább szabjon gátat a lak­bérek emelésének. A novemberi lakásfelszabadítás katasztrófális lenne Az előterjesztéshez dr. Bródy Ernő szólt hozzá elsőnek. Megállapította, hogy a lakásfelszabadítás novemberben egye­nesen katasztrofális lehet, nem lehet családok tízezreit földönfutókká tenni, elfogadja a tanácsi előterjesztést. Ami Gyomorbetegeknek és vérszegényeknek gyógyital a kapható mindenütt! pedig a lakbéreket illeti, kövessük ebben Mussolinit, aki leszállította a házbéreket. Dr. Bánóczy László rámutatott arra, hogy az abszolút lakásszükségleten kívül van relatív lakásszükséglet is, az a szükséglet hogy főleg kisemberek nem megfelelő la­kásban vannak. Javaslatot nyújt be, hogy az ügyosztálynak előterjesztését ne alter­natív javaslatként terjessze fel a főváros, hanem a két javaslatot — a lakás­felszaba­dításról szólót és a béremelést — külön­­külön kérje a főváros. Dr. Harrer Ferenc az előterjesztés mellett szólal fel, bár tudja, hogy a felszabadítás meglesz, a béremelés ellen pedig majd tör­ténik valami. Szémann Mihály az előterjesztést elfo­gadja, rámutat azonban arra, hogy olcsó lakás kell, még ha egyszobás is. A tabáni probléma megoldása Sterbinszky Lipót attól tart, hogy az adó­menteség kedvezményének megszűnésével megcsappan majd az építőkedv. Javasolja tehát, kérjék a kormányt, hogy az adó­­mentességi kedvezmény határidejét két évre tolják ki. Andréka Károly ezt a javaslatot úgy mó­dosítja, hogy csak egy évre kérjék a határ­idő kitolását. Battenberg Sándor javaslatára ezután a bizottság Lieber Endre tanácsnoknak és Schuller Dezső főjegyzőnek ezügyben kifej­tett munkásságukért köszönetet szavaz. Az ügyosztály előterjesztését pedig Sterbinszky javaslatával, illetőleg Andréka módosításá­val elfogadja. A hatóságok lakásigényeit Schuller Dezső főjegyző-előadó ismertette. A főprobléma azonban véleménye szerint a Tabán. Ha volna garancia arra, hogy a Tabán febon­­tása után hozzáfoghatnak felépítéséhez, akkor a Tabánban kiürítendő lakások lakói számára ezer lakást fenn kell tartani a most elkészülő lakásokban. Az ügyosztály tehát javasolja, hogy a kérdést adják ki a tabáni albizottságnak azzal, hogy ez feleljen arra a kérdésre, van-e kilátás a tabáni probléma közeli megoldására? Dr. Harrer Ferenc rámutat arra, hogy itt közgyűlési határozat van már, amelyet respektálni kell. Latinák Jenő szerint a tabániaknak nem lehet az amúgy is kevés lakásból annyit kihasítani. A Tabánban építeni akarók módos emberek, ezek a kis­lakások pedig szegény embereknek kelle­nek. Dr. Bródy Ernő szerint a Tabán-problé­mát meg kell oldani, de ne hozzuk össze­köttetésbe a mostani lakáskérdéssel. Adjuk ki a lakásokat az igénylőknek. Dr. Harrer Ferenc: Csakhogy itt van a közgyűlési határozat. Dr. Bánóczy László: Amikor ezt a köz­gyűlési határozatot hozták, akkor több la­kás építéséről volt szó, azóta a lakások száma fogyott, a Tabán-lakók száma pedig emelkedett. Dr. Harrer Ferenc újra felszólalt és ki­fejtette, hogy a Tabán felépítése csak na­­gyobbszabású építőakció során képzelhető el, ilyen pedig a közejövőben nem várható. A tanács azonban a közgyűlési határozat érvénye alatt nem diszponálhat máskép a lakások fölött. Dr. Hajdú Marcell, Friedrich István és Sterbinszky Lipót szólt még a kérdéshez. Ezután Vargha László műszaki főtanácsos, a városrendezési kérdések előadója, fejtette ki, hogy a Tabán-kérdést csak egységesen lehet megoldani. Örökbérlet mellett, részház-rendszer­ alap­ján meg lehetne oldani a kérdést, de feltét­lenül ma kell megoldani. Az érdeklődés óriási és hiszi, hogy megoldható most a kérdés. Ezek után a bizottság az ügyosztály előterjesztését elfogadta, tehát 1000 lakást fentart a tabániaknak az esetre, ha a tabáni albizottság azt jelenti, hogy van remény a Tabán-kérdés közeli megoldására. A kislakások bére Ezután a bizottság az 1927-ben épülő kis­lakások béreinek a tárgyalására tért át. A legolcsóbb bérek Rákosfalván lesznek, a leg­drágábban a bécsi úri házban. Az egyszobás lakás átlagára hatszáz pengő. Az elnök ezt azzal adja tudtára a bizottság­nak, hogy ez 100 százalékos aranyparitás, ezekre az építkezésekre a főváros egy fillért sem fizet rá. Az ügyosztály jelentését elfo­gadják. Következett a józsefvárosi népfürdő ügye. Az ügyosztály jelentése szerint a fürdő épí­tésére most mód volna a József körút és Üllői út sarkán épülő bérházakban bérleti alapon. Dr. Hajdú Marcell ellenzi ezt a megol­dást, nem kell bérleti alapon építeni a für­dőt, hanem külön telket kell keresni, ebben ő maga is támogatni hajlandó az ügyosz­tályt. A bizottság el is fogadta ezt a fel­­fogást és a tárgysorozat utolsó pontjaként tudomásul veszi a lakbérek havi részletfize­tése ügyében most leérkezett miniszteri fel­­ratot. Az ülés nyolc óra után ért véget. Pót-lakb­ér rendeletet sürget a Lakók Szövetsége A Lakók Szövetsége sürgős felterjesztést intézett a népjóléti miniszterhez, amelyben rámutatott arra, hogy a lakbérrendeletek pa­ragrafusai nem nyújtanak biztos támpon­tot egy lényeges kérdésben. Nevezetesen nincs tisztázva az, hogy azok az üzletek, melyeknek a felmondási ideje félesztendő, az általános lakfelszabadítási, a bérfizetési késedelem és a kilakoltatandó ítélet jog­erőssége után a végrehajthatóság tekinteté­ben az országos rendelet alá esnek-e, vagy­ pedig rájuk már a békejog alkalmazandó. A Lakók Szövetsége arra kéri a népjóléti minisztert, hogy e zavarok eloszlatása vé­gett sürgősen bocsássanak ki egy pótrende­­letet. Mill­aj Manvar lapul sápint vásárolják gyűjtsék az első oldal felső sarkában levő regényszelvényünket. 25 ilyen egymásután következő szelvény és 90 fillér lefizetése ellenében mindenki megkapja akciónk első kötetét, Frondaienak: A fejedelmi autó című nagysikerű regényét 1927 augusztus 2­­3 I Csúz, köszvény, Ischias, náthaláz, I ideg- és fej­fájás, valamint meg- I hüléstől származó betegségek, azonkívül tag- és ízületi fájdalmak. Influenza esetén ezen betegségektől megóvja magát a kitűnően bevált Togal által A Togal-tablet­­ták kiválasztják a húgysa­­vat és ezáltal egyenesen a betegség gyökerét irtják ki Tógáit Európa legkiválóbb orvosai és klinikái ajánlják. Semmiféle káros mellék­hatást nem gyakorol. A fáj­dalmak azonnal enyhülnek és megszűnnek és álmatlan­ság esetén is kiválóan hat­nak. Kapható minden gyógy­szertárban. Ara 1 P 80 fii, V.___ | Hogyan akarták Pangaloszt megszöktetni autó és motoroscsónak segítségére! Athénból jelentik: A görög tengerészeti minisztérium most terjesztette a miniszter­tanács elé írásbeli jelentését a Pangalosz volt görög diktátor kiszabadítására irányuló összeesküvés ügyében lefolytatott nyomo­zásról. A jelentésből kiderül, hogy a hatóságok véletlen folytán szereztek értesülést a puccstervről. A július 16-áról 17-ére virradó éjszaka a krétai révkapitányság egyik cirkáló mo­toros, amely véletlenül a kikötő parancs­nokát vitte magával, észrevette, hogy az Izzedine-fogház egyik elhagyott részén hat nemzeti viseletét hordó krétai a földön hasalva, az egyik ajtót próbája fölfeszíteni. A motorcsónakon levő rendőrtisztviselő azonnal a sziget felé irányította a csónakot, mire a krétaiak megfutottak. A helyőrséget azonnal mozgósították s a katonák haladéktalanul átkutatták az egész környéket. A fogháztól nem messze, az erdő mélyén elrejtve egy autót találtak, de sem a sofőrnek, sem az utasoknak nem sikerült a nyomukra akadni. A kikötő egyik eldugott részében, másfél órányira az Izzedina-fogháztól, nagyobb, motorcsónak volt elrejtve, amelyen semmii­féle igazolóiratot nem találtak. Megállapí­tást nyert, hogy Pangalosznak az autó segítségével kel­lett volna a motorcsónakot elérnie, amely Alexandropolisz irányában indult volna el a volt görög diktátorral. A kér­déses éjszakán a Lonhi nevő torpedórom­boló éppen Kréta egyik déli kikötőjében horgonyzott, ha tehát a szökés sikerült volna, úgy Pangalosz óriási előnyét az ül­döző rendőrségnek és katonaságnak aligha lehetett volna behoznia. A nyomozás meg­állapítása szerint a tervről csak alig né­hány politikus és katonatiszt tudott. Nem lehet többé kegyelemből szigorlatozni a magyar egyetemeken A magyar egyetemeken eddig az volt a gyakorlat az alapvizsgák és szigorlatok rendjén, hogy az egyetemi szabályzat értel­mében kétszer lehetett ismételni annak, akit visszavetettek. Vagyis háromszor lehetett a vizsgáknak, illetve a szigorlatoknak „neki­menni“. Aki harmadszor is megbukott, an­nak még mindig nyitva volt az ajtó az eset­leges visszatérésre. Régebben királyi, 1920 óta pedig kormányzói engedéllyel negyed­szer is odaállhattak a professzorok elé a már háromszor visszavetett hallgatók. Ezt a kegyelmi tényen alapuló engedélyt persze csak kivételes esetekben adták meg. Mint a Magyar Hírlap értesül, ezt a rend­szert most, az új egyetemi év küszöbén, el­törli a kultuszkormány. Kormányzói kegye­lemből nem lehet majd ezután vizsgázni, úgyhogy, aki háromszor egymásután meg­bukott, tanulmányait nem folytathatja az egyetemen. Dr. Magyary Zoltán miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium felsőiskolai osztályának vezetője, ezt mondotta nekünk: — A reform tényleg megtörténik. A kul­tuszminiszter úr eltörölte a negyedik vizsgá­zás, illetve szigorlatozás lehetőségét. Az új rendszer már a jövő tanévben életbe lép. Gróf Klebelsberg kultuszminisztert a ke­gyelmi engedély kikapcsolásánál az a min­denképpen helyeselhető szempont vezette, hogy a selejtes elemet ki kell küszöbölni a főiskolák csarnokaiból. Akit a harmadszori vizsgán és szigorlaton is gyöngének ítélnek a tanárok, aki a tudományos komolyság és megbízhatóság követelményeinek két figyel­meztetés után sem tud megfelelni, az végül is csak ballasztja lehet a tudományos pá­lyáknak. A negyedik vizsga a szigorlat meg­szüntetése a jobban felkészült ifjak eshető­ségeit növeli. Szemere István megeskü­­­dött Halmos Irénnel Csak szombaton délután történt — mint arról a Magyar Hírlap megemlékezett — hogy Szemere István édesanyja, Hoyos grófnő Abaújkérre utazott, hol Szemere Istvánnal egészen rövid ideig négyszemközt beszélgetett. Rá akarta bírni fiát arra, hogy tegyen eleget a család kívánságának és költözzön el a Halmos kastélyból, mondjon le a Halmos Irénnel kö­tendő házasság tervéről. És Szemere István még aznap, nem sokkal ezután már meg­kötötte a polgári házasságot Halmos Irénnel. Vasárnap délelőtt 11 órakor az abaújkéri kis kápolnában pedig az ottani református lelkész az egyház szertartása szerint is összeeskette az ifjú párt. Az esküvőn a vidék legelőkelőbb családai vettek részt. Szemere István hatalmas vagyonának kezelését Eckhardt Tiborra bízta, aki addig intézi a vagyon sorsát, amíg Szemere István teljesen be nem fejezi jogi tanulmá­nyait. A fiatal pár már vasárnap délután el­hagyta Abaújkért, autón Bécsnek vették út­jukat, ahonnan tovább utaznak néhány hóna­pos külföldi nászút­ra.

Next