Magyar Hirlap, 1927. augusztus (37. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-12 / 182. szám
4 1927 augusztus 12. lilßLÄ'P „Ha kivisznek a lakásból, újra a Dunának megyek“ Kilakoltatási rémregény a Csengery utcából Csütörtökön délután két óra körül, mikor a dunai hidakat ellepik a hűs budai oldalra kiránduló pestiek, jól öltözött, negyven év körüli asszony sétált az alsó dunai rakodóparton. Valamit szorongatott a kezében, a vizet nézegette, de a sétálók közül többen már a közelében maradtak, valahogy megérezték, hogy tragédia készül a rakott uszályok és málhatornyok közelében. Az aszszony gyorsan a rakodó széle felé indult és már csak pillanatok választották el a víztől, mikor többen megragadták a karját. A negyven év körüli, jólöltözött asszony öngyilkos akart lenni. Felvitték a felső rakodópartra, mentőkért telefonáltak, közben már magához tért és el tudta mondani, hogy Foleressen Ádám kereskedelmi utazó felesége és a Csengery utca 12. számú házban lakik. Mikor a barátságos szavú mentőorvos megkérdezte, hogy miért akart megválni az élettől, szomorúan suttogta a vértelen száj: — A lakás ... Elvették a lakásomat. Megnézték, mit tart olyan görcsös ragaszkodással a kezében. Fénykép volt. Békebeli kép, Helfgott bácsinál készült a Városligetben. Fehér padon ült Feiereisenné, mellette áll az ura, ünneplő ruhában, komoly arccal. Előttük három pöttömyni gyerek, egyik hintalovon, másik futballtont lóbál a kezében, csupa derű és gondtalanság a kép. Ez még 1914-ben készült, amikor boldogság volt, lakás volt és béke volt. * Mi is történt a Csengery utca 12. számú lakásban? Tizenhárom esztendőn keresztül lakott már itt a Feiereisen-család. Férj, feleség, három gyermek. A legidősebb 17 éves, a legfiatalabb 10. Szorgalmas, dolgos ember volt Feiereisen, rendesen fizette a házbért, nem is ismerte a háziurat. 1926 nyarán azután beteg lett a férfi, beköltözött a gond a kis földszintes lakásba és így történt, hogy életében először, 1926 nyarán, adós maradt Feieressen kétmillió korona házbérrel. A ház Vészi Manóé, akinek van kis szállodája is a Nefelejts utcában. A utazó fölkereste fölépülése után Vészit és kérte, hogy várjon, amíg álláshoz jut, meg fogja fizetni tartozását. — Nem várok — mondta a háziúr — megindítom a pert, mert nem tűrhetem, hogy rendetlenül follyanak be a bérek. Pert indított a háziúr, Feieressen naphosszat bíróságok és hivatali szobák útvesztőjében loholt, közben álláshoz is jutott. Most újból fölkereste a háziurat és felajánlotta, hogy részletekben megfizeti a hátralékos házbért. Mingyárt le is akart fizetni 50 pengőt, de Vészi visszautasította, mert azt mondta, hogy nem hajlandó elfogadni máskép a tartozást, csak egy összegben. Így történt azután, hogy a bíró, aki csak a szigorú paragrafusokat nézheti, meghozta a kilakoltatási végzést. Szerdán kapta meg Fejeressen a lakásügyi végrehajtások lebonyolításával megbízott miniszteri biztos U8S14. számú határozatát, mely közli, hogy augusztus 14-én el kell hagyniuk a lakást. Fejeressenné a szerdai napon lakást próbált szerezni. Nézett lakást Pesten, Pestszentlőrincen, Újpesten, de mindenütt csak lelépésért tudott volna hozzájutni. A csütörtökre virradó éjszaka már nem tudott aludni. Órákhosszat gondolkozott, meditált magában. Mi lesz a családdal, ha az utcára kerül? Csütörtökön délután az alsó dunai rakodóparton rántották vissza Feieressennét a sétálók. A lakás! Csendes és rejtett tragédiák játszódnak le a kis zug körül, amelyhez mégis görcsös szeretettel ragaszkodik a szegénypesti nép, hiszen az otthont jelenti, a családot, az esti pihenőt. A pesti lakás története a pesti emberé is: szegényes, szomorú és bizonytalan. A lakás, a Csengery uccai kis lakás, amelyért meg akart halni egy asszony, talán még szomorúbb és vigasztalanabb, mint a többi pesti lakások. Földszintes, tipikus szoba-konyhás lakás, vizes, málló falak, a padló helyén csorba kőkockák. Két ágy, egy szekrény, néhány roggyantlábú szék az egész berendezés és itt ül az asszony és sír és mellette a három gyerek, akik vigasztalni próbálják anyjukat. — Tizenhárom éve laktunk itt, jó uram, — mondja az asszony— és vasárnap már az utcán leszünk mindnyájan. Már azt hittük, jobbra fordul a sorunk, hiszen van az uramnak állása. Igen, állás van, de most lakás nincs. Nem akarok hinni a papírnak, de ha ki akarnak innen vinni, két kezemmel belekapaszkodom az ablakjába és maradok. És ha kivisznek, akkor újra a Dunának megyek, mert ott talán még találok helyet, — mondja könnyezve. A gyerekek sírnak, csupa szomorúság és bánat a kis szoba. Az asztalon, a foszladozó terítő fölött gyűrött fotográfia. A béke kopott szimbóluma. A paragrafusok talán igazat adnak Vészi Manónak. A fáradt és millió gond között Vergődő emberek sohasem! (Adi) Endresz György visszaérkezett Dessauból és elmondja mit beszélt Risztics világhírű magyar pilótával „Két gyereke van, akik dézsába vizet öntenek és óceánosdit játszanak“ Az a lázas készülődés, amely Dessauban Risztics János, a levegő magyar hősének amerikai útja körül történik, elsősorban a magyar aviatikusok körében keltett rendkívüli érdeklődést. Bizonyos fokig a maguk ügyének tekintik Risztics János vállalkozását, akinek ha sikerül az útja, első lesz, aki Európából repülőgépen eljutott Amerikába. A magyar aviatikusok érdeklődésének következményeként egy magyar pilóta, Endresz György, ezelőtt tíz nappal elutazott Dessauba, hogy meglátogassa régi, hűséges barátját, Riszticset. Endresz, aki tegnap érkezett vissza Budapestre, régóta dolgozik a repülés ügyéért, két évig a harctéren repült, ellenséges területeket kémlelte, majd három évig a budapest—müncheni személyszállító légiforgalomban működött, mint pilóta, az elmúlt évben pedig beutazta az Egyesült Államokat, hogy tanulmányozza az amerikai repülők életét. Felkerestük Endresz Györgyöt, aki Risztics János úti készülődéseiről, a vele töltött napokról ezeket mondotta a Magyar Hírlap munkatársának: „Ültem a Risztics gépében!“ — Régi jó barátom a Risztics. Az csak természetes, hogy érdekelt, ami most Dessauban történik. Boldogan mentem ki, hogy lássam, milyen gépen, milyen körülmények között, milyen technikai felszereléssel próbálja megtenni Risztics nehéz útját. Ültem is gépében a „Brémá“-ba, amelyet még nem kereszteltek el véglegesen, de amelynek hír szerint Kolumbus lesz a neve. Legalább is Risztics ezt mondta. Nagyszerű motorja van ennek a gépnek, remek műszerei, háromszoros iránytűvel szerelték fel. Elég, ha csak annyit mondok, hogy egy tengerésztiszt volt ott éppen akkor, az egyik tengerészeti iskolának a tanára, aki oktatta Riszticset azokról a problémákról, amelyekkel az óceánon való átrepülésnél számolni kell. Elutazásom előtt éppen a gumicsónakot próbáltuk le, amelyet nagyszerűen lehet szintén használni. őszinte meggyőződés fűti Endresz György hangját, amikor ezeket mondja: — Nézze kérem, én aviatikus vagyok és mégis azt mondom, hogy a legkülömb magyar repülő Risztics. Ő a legnagyobb, ő a legtöbb. Tudja, elismerik Riszticset a magyarok a legelsőnek, ez pedig azért szép, mert hiszen a repülők között épúgy van, mint a színházban a színésznők között, van Itt intrika bőven. Áskálódnak, kétségbevonják a tehetséget. Van nagy törtetés is, de Riszticsnél elülnek a személyeskedések, őt mindnyájan szeretjük és legelsőnek tartjuk. Egyébként a magyar aviatikusok között nincs több kitűnő, mint legfeljebb nyolc-tíz, akiket komolyan számításba lehet venni és ennek az a magyarázata, hogy az aviatika körül Magyarországon minden nagyon el van hanyagolva. Majd ezeket mondja Riszticsről: — Tulajdonképpen úgy került Riszticsre a választás, hogy annak a társaságnak, amely ezt a repülést finanszírozza, csak azzal a feltétellel engedtek át Junkers-gépet, ha a Junkers-gyár választhatja ki a pilótát. Ezt a kikötést azért tették, mert nem akarták, hogy esetleg rossz pilóta kezében kudarc érje a gépet, ami ártana a Junkers-gyárnak. Ne felejtsük el, hogy a negyvenegy világrekord közül huszonnégy Németországban van és ebből a huszonnégy rekordból hetet Risztics csinált, természetes tehát, hogy őt bízták meg, hogy ő üljön a gép jobboldalán, ami annyit jelent, hogy ő lesz a gép kommandánsa. Nagyon szerény, nagyon komoly fiú lett a Risztics odakünn Németországban, ő kérném szépen Junkers professzor előadásait hallgatta a télen, állandóan sokat tanult, úgyhogy azt lehet mondani, hogy elvégezte a repülő egyetemet és így össze se tehet hasonlítani másokkal, olyan sokat tud. Már a háborúban tizenhárom légi győzelem állt a háta mögött, de azóta olyan utat tett, hogy talán ő a legkülönb pilóta a világon. 3700 levelet küldenek repülőgépen Dessauból Amerikába Berlinből jelentik. A dessaui postahivatal címére eddig 2500 levél és 1200 levelezőlap, érkezett az Amerikába induló két Junkersgép postája számára. A levelek és levelezőlapok súlya 16 kilogram, amivel szemben a két gép együttesen legfeljebb hat kilogram postát vihet magával. A levelek között rengeteg üdvözlő levél van Coolidge elnök, Dawes alelnök, Morgan bankár és más nevezetes amerikai politikusok vagy pénzügyi kapacitások címére. Risztics máris többszörös milliárdosnak tekinthető — Nem elég — folytatja Endresz — ma már akrobatának lenni a repülőnek. Az „akrobata“ trükkökön már túlvagyunk, már nem érdem, ha valaki jó akrobata, az úgynevezett repülő akrobaták nincsenek divatban. Ma egyedül csak a nagy távolságú repülés érdekli az embereket. Rátermettség, fizikum kell tehát az óceáni repüléshez. És ez megvan Riszticsnek. A lelkesedés vezeti, őt komolyan és kizárólag a repülés problémája érdekli, de mellékesen jó üzlet is ez, hiszen máris sokszoros milliárdosnak tekinthető Risztics, aki roppant vagyon felett fog rendelkezni. Elszomorodik egy kicsit a tekintete Endresz Györgynek, ezt mondja csendesen: — Én is át akartam repülni az Óceánt, kérem. De nem tudtam rá finanszírozót kapni. Hazajöttem Magyarországra amerikai tanulmányutam után és már akkor megpendítettem az Óceánon való átrepülést, amikor még nem is igen beszéltek róla. Kopogtattam ötven-nyolcvanezer holdas földbirtokosoknál, arisztokratáknál, kértem őket, hogy járuljanak hozzá a finanszírozáshoz, mert nagy dicsőséget jelent ez a magyarok részére. Mindenütt elszörnyüködtek azon, hogy ilyesmire pénzt kérek, mégpedig nagyon sok pénzt. Váltig magyaráztam, hogy ha már a kérdés erkölcsi része nem érdekli őket, akkor tekintsék üzletnek. Mert kijelentem, hogy én, aki nem üzleti ez a legremekebb üzlet még jó ideig, mert amelyik pillanatban valaki befektet másfél milliárdot az óceánon való repülésbe, ez siker esetén 10—12 milliárd jövedelmet is hoz, nem értem tehát azt az idegenkedést, amelylyel ezt a kérdést kezelik. Budapestről akartam repülni, kérem, át Amerikába. „Jól esik, hogy magyar vagyok" Ismét Riszticsre terelődik a szó. Ezeket mondja Endresz: — Büszke a Risztics, hogy ő, a magyar fog átmenni a német gépen először, természetes, hogy meghatottsággal gondol hazájára, népére. „Most jól esik, hogy magyar vagyok“ — mondotta egyszer Risztics, amikor hazakísérlem. Két nagyon kedves gyereke van, akik folyton sírnak, hogy vigye át a papanőket is Amerikába a repülőgépen. Olyan sokáig sírtak emiatt, hogy Risztics a családi béke kedvéért ráhagyta, hogy kiviszi őket is. A két gyerek egyébként dézsába vizet önt állandóan és óceánosdit játszanak. Magyar asszony a felesége Riszticsnek és a gyermekei — noha Németországban élnek — kitűnően beszélnek magyarul. Búcsúzáskor sóhajtva szól Endresz: — Tudja, azért aggódom egy kicsit Riszticsért. Semmi se biztos. Hiába a nagyszerű felszerelés, hiba csúszhat a matériába. Segítse meg az Isten az én barátomat, Janit... Péntek tervnek a megvalósulása egyelőre még csak utópia, ellenben talán ... már a közeljövőben megvalósul az a terv, hogy az óceánjáró gőzösökről rendes repülőszolgálatot létesítenek Ezt úgy gondolják, hogy a gőzösről, ha az már körülbelül ötszáz kilométernyire megközelítette a partot, repülőgépek szállnak föl postával és utasokkal. A légi teherszállításnak ez az új módja kétségtelenül többnapi időmegtakarítást jelentene és a világi gazdasági életre igen nagy befolyással lenne. Berlinből jelentik: Dessaui jelentéseit szerint ma tartották meg az óceán átrepülésére induló két repülőgép ünnepélyes keresztelőjét. Az egyik gépet Európa, a másikat Bremen névre keresztelték. Lapjelentések szerint Könnecke pilóta gépe, a Germania, a legjobb esetben is csak augusztus végén startol Kölnből az óceán átrepülésére. A kölni repülőtéren a gépre egy új, az eddiginél jóval erősebb motort fognak felszerelni.* Az új motorral a gép a jövő héten újabb próbarepüléseket fog eszközölni, mégpedig az eddiginél jóval nagyobb megterheléssel. Berlinből jelentik : Könnecke repülő ma délután kevéssel 4 óra előtt Germania nevű repülőgépével leszállott a tempelhofi repülőtérre. Vele érkezett gróf Solms is, aki őt amerikai útján elkíséri. Kedvezőtlen időjárás-jelentések miatt halasztják repülőstartjukat Risztics és Edzard Dessauból jelenti a Magyar Hírlap tudósítója. Risztics és Edzard óceáni repülőútja legfeljebb vasárnap este valósul meg. A halasztásnak egyik oka, hogy állandóan kedvezőtlen időjárásjelentések érkeznek az óceán felől, a másik ok pedig, hogy a három óceáni repülésre készülő Junkers repülőgépen még néhány technikai javítást kell végrehajtani. Az aeroplánok gépeit tegnap nagy meglepetésre széjjelszedték és a sajtó képviselőinek megtiltották, hogy három napig a repülőtéren megjelenjenek. A tiltó rendelkezést egyáltalán nem okolták meg, ami nem kis mértékben növeli a Dessaut ellepő hírlapírók érdeklődését. A sajtó nagy hadiszállása a Goldner Reutelszállóban van, ahol most már a szó szoros értelmében nincs egy talpalatnyi el nem foglalt hely. A nagy német lapok képviselőin kívül sok az egykedvűnek mutatkozó amerikai riporter, akik azonban mindenütt ott teremnek, ahol valami esemény kínálkozik. Sok az amerikai filmoperatőr is és a pilóták egészen kétségbe vannak esve és boldogak lennének, ha a kíváncsiság elől már startolhatnának Amerika felé. Német repülési szakkörökben egyébként az a vélemény, hogy ha sikerül is Riszticsnek és Edzardnak az óceáni repülőútja, még mindig nincs megoldva az óceáni utasszállítás és teherszállítás légi problémája. Ennek a Az újpesti húsiparosok és élelmiszerárusok drágasági ankétjén az állami és városi terhek leszállítását kérték . Az újpesti ipartestület hentes- és mészárosszakosztálya és az újpesti élelmiszerárusok egyesülete csütörtök este együttes ankétot rendezett, amelynek tárgya a drágaság letörésének megbeszélése volt. Az ankétot, amelyen a hatóságot dr. Semsey Aladár polgármester és Gömöry Vilmos vágóhídi igazgató képviselték, Rein Károly ipartestületi elnök nyitotta meg. Utána Tihanyi Kálmán beszélt a drágaság okairól és rámutatott arra, hogy a kormánynak a drágaság letörésére irányuló akciójába Újpest városának is bele kell kapcsolódnia. Gere Lajos ipartestületi titkár ismertette ezután azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a húsiparosok terheinek könyvésére és azokhoz a város hozzájárulását kérte. Végül Rein Károly ipartestületi elnök együttes küzdelmre hívta fel a jelenlevőket a drágaság ellen. Az ankéton több határozati javaslatot fogadtak el, amelyek a következők: Kérik a város tanácsától a piaci helyi pénzek leszállítását, a húsfogyasztási adó szempontjából Újpestnek az I. osztályból a ll. osztályba való sorozását, a vágóhídi vágási stb. díjak könnyítését, az élőállatok számára 50 százalékos vasúti tarifakedvezményt, végül az általános forgalmi adónak az állatforgalmi adóval együtt való lerovását. Tihanyi Kálmán hangsúlyozta még, hogy, az esetleg elrendelő könnyítéseket az árak letörésére kell felhasználni. BÉCSI VÁSÁR 1927. szeptember 4*től 11-ig. Külön látvány© sságok: Belga kiállítás, « mzz kiállítás. « Japan kiállítás. ••Technikai újdonságok és találmányok*4 Szállodai cikkek vására. Reklám-kiállítás. Rádió-vásár. Bécsi szőrmedivat-szalon. Nem kell vizám ! Vásárigazolvány és útlevéllel szabad határátlépés Ausztriába! Nem kell csehszlovák átutazó vizum ! Jelentékeny utazási kedvezmények a magyar és az osztrák vasutakon, a Dunán, valamint a légi közlekedésben. Mindennemű útbaigazítás, valamint vásárigazolvány (a 4 pengő) kapható a Wiener Messe 4. G.-nál, Wien VII., valamint — a lipcsei őszi vásár idején, — a lipcsei tudakozó irodában, az osztrák vásár otthonban (Messhaus), Hainstrasse 16-18 és a hivatalos tiszteletbeli képviseleteknél Budapesten: Osztrák Követség, V., Akadémia u. 17. Budapesten: Schenker és Tsa, V., Nádor-utca 26. Postafiók 55. Budapesten : László Gy. A., V., Vilmos császár út 12. (Telefon: T. 152-59.) Budapesten : Máv. Hív. Menetjegyiroda, V., Vigadótér 2. Budapesten : Máv. Hiv. Menetjegyiroda fiókja, V., Nádor-utca 16—18. Budapesten: Máv. Hiv. Menetjegyiroda fiókja, 1., Gellért tér 1. Budapesten: Máv. Hiv. Menetjegyiroda fiókja, IV., Váci utca 1—3. Budapesten: Délivasút Menetjegyiroda VII., Erzsébetkörút 45—47. Budapesten : Máv. Hiv. Menetjegyiroda fiókja, VIII., Baross-tér 15. Budapesten : Máv. Hiv. Menetjegyiroda fiókja, VIII., Rákóczi út 9. Budapesten : Máv. Hiv. Menetjegyiroda fiókja, Corvin Áruház, VIII., Blaha Lujza tér 3. Budapesten: Máv. Hiv. . Menetjegyiroda fiókja, 1., Lánchíd utca 1.