Magyar Hirlap, 1927. augusztus (37. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-07 / 178. szám

I Vasárnap MIÉRT LÉPETT BE BÁRCZY A KORMÁNY­PÁRTBA A rövid levél semmit sem magyaráz. Hadd próbáljuk hát mi okát adni itt, hogy mi léptette be Bárczy Istvánt a kor­mánypártba. Először: a hála. Mert sokat köszönhet Bárczy a kormánypártnak és okkal hagyott itt bennünket, ellenzékieket. Mi voltunk, akik minden erővel propagálták az ő pol­gármesteri megválasztását. Mi voltunk, akik hirdettük, hogy ő a legalkalmasabb ember e város ügyeinek vezetésére. Mi hirdetjük ma is, hogy sok minden másképpen lenne, ha Bárczy István kezébe kerül a gyeplő. Mi úgy akartuk. A kormány nem akarta. És a kormány akarata erősebb, mint a polgár­ságé. A kormánynak köszönheti Bárczy, hogy nem lett polgármester. S ez nagy ok­a há­lára. Gondoljuk csak el: ha most polgár­­mestere lenne a fővárosnak, dehogy is ír­hatna levelet messze pihenőből. Itt kellene dolgoznia verejtékezve reggeltől estig, esté­től éjfélig. Drágasági ankétokon kapacitálni, államtitkár helyett piacot razziázni, lakás­­építési program fölött görnyedni, szegé­nyekért vért hullajtani. Dehogy üdülhetne szép fenyvesek ölén s Szent István után de­hogy mehetne utókorára Lovranába. A pesti aszfalt lenne tenyere a kék Quarnero he­lyett és az ózondús, sós levegő helyett a ke­serű pesti kormot szíhatná. Hát van-e, ki e kettőt el nem cserélné? van-e, aki inkább választaná a szörnyű fe­lelősséggel járó munkát, mint a gondtalan lelkek vidám sétáját Itália ege alatt? Bárczy István talán nem érezte meg ezt a különb­séget akkor. De most, hogy a bajok és ne­hézségek feltornyosultak Budapest fölött, most látja csak, mennyi hálával tartozik az előrelátó kormánynak, mely őt e keserű fá­radságtól megkímélte s most érzi csak, hogy milyen ellensége volt neki az a sza­badelvű tábor, mely őt erre a nehéz, fárad­ságos, gyötrő posztra akarta állítani.­­ Csoda-e, ha hálája abban nyilvánul, hogy politikai­­meggyőződését, régebbi program­ját fölcseréli a kormány támogatásával. De van más ok is. Először a hála. De másodszor: a belátás, hogy ott, ahol ezt az­­országot kormányozzák , nagyszerűen kor­mányoznak. Lám, éled és virul minden. A megélhetés mind könnyebb lesz, az olcsóság már egye­nesen elkápráztat. A polgárság jogok tekin­tetében Angliával veheti föl a versenyt. Nem tít a kormányzat intézményesítette-e a sza­bad sajtót, nem ez iktatta-e soha el nem törölhető törvénybe a polgári szabadságo­dat? Nem irtotta-e ki törvénytárunkból az ellenforradalmi szellem maradványait, nem ez a kormány kárpótolta a hadikölcsönjegy­­zőket, juttatta megélhetéshez a rokkantakat, könnyítette adóterheinket, irtotta ki és tette lehetetlenné a protekcionizmust? Nem ez a kormányzat teremtett olyan légkört, mely a panamáknak, kijárásoknak még kísérletét is lehetetlenné tette s nem ez a kormány­zat ültette-e trónjára a többségi akarat he­lyébe a méltányosságot, igazságot? Az eredmények s az ország rózsás álla­pota győzték meg Bárczyt, hogy helye ott van, ahonnan ez a sok szép és nemes cse­lekedet fakad. S végül a harmadik ok: izzó liberalizmusa és demokráciája. Az a meggyőződés, hogy ami e téren még hiányzik, azt onnan belül­­­ről könnyebben lehet elérni, mint az ellen­zékiség sivár lövészárkaiból. Hiszen tudjuk: Bárczy elődei is mind­ezért és csupán ezért vonultak be a hatalom táborába. Mennyivel inkább kötelessége ez Bárczynak, aki a maga presztízsével és in­takt meggyőződésével új erőt adhat ennek az egységespárti „liberális“ csoportnak. Hogy eddig nem mutatkozott eredmény? Majd mutatkozik ezután. Hogy a többiek mind nagyon csöndesek lettek a belépés után? Hát nem is a hangoskodásé a jövő. Csak lassan, nyugodtan, megfontoltan. Ha nem megy az idén, majd megy jövőre, ha nem ebben a ciklusban, hát a másikban. Vagy a jövő parlamentjében,­­ vagy a jövő században ... Csak ne csüggedjünk ... Ez lenne az a három, mindenki előtt ért­hető ok, mely Bárczyt átvezette a kormány táborába. Kételkednék valaki komolysá­gukban? Lehetetlen. Mert ha Bárczy nem ezért ment volna át, nem azért, hogy a szabadelvűségért és de­mokráciáért küzdjön, akkor lett volna benne annyi önérzet, hogy visszaadja man­dátumát annak a polgárságnak, mely ezért és csak ezért küldte őt a parlamentbe. Bárczy nem mondott le mandátumáról. S ez bizonyítja, hogy nekünk van igazunk. Vagy nem? Ugye Hölgyeim! Ezek az árak nagyon olcsók! Fflggönyetamin 70 cm. divatos, — 0 Q szép kockamintás _ métere " Fehérnemű. Vászol egy silón _*fiq jobb 120, olcsóbb ...... métere v Bársonyszalag finom atlaszháta _ *QB övre, kalapra egyes színek — métere V\J Lenruhavászon „ ^ «*le8, 1‘in igen tartós, vil. színben .... métere French, férfilngkelme 78 cm. Angin név s gyártmány, 80 cm., erős 1 IQ minőség ...... ------ A Crépe de Chine 96 ió 7‘QQ Igen Jól vásárolhat tehát KLEIN ANTAL divatnagy áruházában Király-utca 53. (Akácfa-utca saroki kirla. Azért jöttünk össze, hogy feltámasszuk a halott magyar aviatikát, melynek kérdésébe illeték­telen személyek avatkoznak — mondották a magyar aviatikusok szervezkedő gyűlésükön Szokatlan társaság gyűlt össze szombaton este egyik kis vendéglő sarkában. Napbar­nított arcú férfiak, akiknek az arcán nyu­galom, komolyság feszül, szavaik pedig sze­lídek, első pillantásra jámbor, munkájuk után pihenő hivatalnokoknak nézné őket az ember. De amint közöttünk ülünk egy kis időt és elkezdünk érdeklődni az asztalnál ülők sze­mélyi adatai iránt, az érdeklődő idegenek száján egyre-másra kitör a csodálkozás. — Fantasztikus ... fantasztikus... És valóban, nem túlzás ez a jelző, mert amit ezekről a békés tekintetű urakról hir­­telenében megtudtunk, csakugyan a merész képzelet határán mozog. A társaság tagjai a magyar aviatikusok, akik baráti összejövetelre gyülekeztek, hogy a nyolc év óta tespedő magyar aviatikába életet öntsenek. Nemcsak az érdekes ebben a társaságban, hogy bravúrok sorozata büsz­kélkedik múltjukban, hanem az is, hogy ezeknek az uraknak egy része jelen volt az aviatika gyermekkoránál, ami­kor nem a bravúros repülés, hanem maga a repülés volt probléma, sőt az urak egy része részt vett azokban a kísérletekben is, amelyek az automobil első fu­lai körül történtek. Látták az autót, amint mosolyogva figyelte a publikum, amikor ké­telkedéssel nézték a zörgő, lármás masina nehéz poroszkálását.,, Akiről háromszor emlékezett meg a Hofer Mellettem egy fekete angolbajuszos mar­káns arcú férfi ül, akit a magyar aviatiku­­sok dicsekedve emlegetnek. Hefty Frigyes­nek hívják. Három arany vitézségi érme van. Mindössze harminchárom éves. A múltja izgalmas, kalandos. — Miért kapta a három arany­érmet? A társai kezdik magyarázni helyette, mert ő maga szerény, nem akarja itt ennyi em­ber előtt emlegetni a hőstetteit. Hefty Frigyes háromszor szerepelt név szerint a Hofer-jelentésben, ami még a kitüntetésnél is nagyobb ered­mény. Az első arany vitézségi érmet négy légi győzelem után kapta az olasz fronton. A második arany vitézségi éremmel akkor tün­tették ki, amikor kétszáznegyvenharmadszor repült az ellenség felett, mindannyiszor pon­tos jegyzeteket és felvételeket készítve az ellenséges erő hadállásairól. A harmadig aranyérem a legizgalmasabb kaland jutalma volt. Kérésemre ennek a történetét ő mondja el: — A hatodik légi győzelm­ alkalmával a Havenél angol gépekkel álltam szemben, akik gyújtó golyókkal foszforlövéseket adtak a gépemre, hogy így pusztítsanak el. Az egyik gyújtó golyó el is találta a ben­zintartályt, mire pillanatok alatt lángba­­borult a gépem. Nehéz helyzetben voltam, mert ötezer méter magasban keringtem a lángokban álló géppel. Gyorsan előkaptam az ejtőernyőt és kiugrottam az égő gépből. Kockázatos volt ez, mert tapasztalat szerint nem igen nyíltak ki ezek az ejtőernyők. Zuhantam lefelé, amikor az angol repülő­gépről hevesen kezdtek tüzelni felém. Esés közben egy golyó átfúrta a testemet, az egyik lövés talált. Közben — szerencsére nem nagyon messze a földtől — elromlott az ejtő­ernyő és én rettenetesen összetörtem magamat, nyomban elveszítve eszméle­temet. Bokaficamodást és orrcsonttörést kaptam. Hamar magamhoz tértem és nem tudtam, merre szaladjak, elvesztettem tájékozó ké­pességemet, nem tudtam megállapítani, merre vannak az olaszok és mérté­ket magya­rok? Ösztönösen elkezdtem egy irányba előre vánszorogni. Szerencsére a magyar csapatok felé tartottam és így sikerült ki­kerülnöm az ellenséges fogságot. Többen is megjegyzik, Hefty előadása után: — Nagy dolog volt ez azért is, mert ez volt az első eset a monarchiában a háború alatt, hogy az ejtőernyő kinyílt. Mások mind szörnyethaltak, mert nem funkcionált az ernyő. Lehet látni az arcukon, hogy az egész izgalmas történetből ez a szakszerű pont érdekli őket a legjobban, az ernyő, amely az ötéves világháború alatt oly, ritkán mű­ködött. Lassanként többen gyülekeznek, új ara­rcok érkeznek. Itt van Alexej András, aki IV. Károlyt hozta Magyarországra egy Junkers-gépen. Aztán Adorján János, a legelső magyar, aki repült, még­pedig saját konstrukciójú magyar repülőgépén, mingjárt Blériot repülése után. Horváth Ernő a harmadik repülő, Kaszala Károly, Kara Jenő. Aztán egy Tóth nevű repülő, aki instruktora volt Risztics Jánosnak, aki most az időtartam világrekordját megjaví­totta Németországban, helyek, mentőrök és pilótaiskolák felállí­­tása útján. Ennek a célnak a megvalósítá­sára alakul meg a Szenior Repülők Szövet­sége. Nem akarnak többet beszélni erről a té­­máról. Azt mondják, kényes pont. Egy ki­csit el vannak keseredve a magyar aviatika kulisszái mögött húzódó dolgok miatt. Ezt mondják: — Amíg a külföldi aviatikust az üzlet fűti, addig bennünket a lelkesedés. A magyar aviatika gyermekkora Csermely Károly, Adorján János, Székely Mihály beszélnek arról az időről, amikor a magyar aviatika gyermekkorát élte. Risztics apja jegyszedő volt a rákosi repülőtéren, ahol „Jani“ leste a sárkányokat Természetesen Riszticsről beszélgetnek, akiről Hefty állapítja meg, hogy utolérhe­­tetlenül kitűnő nemcsak a magyar, hanem véleménye szerint a világ repülői között is. Emlékeket idéznek Riszticsről, aki mint mezítlábas gyerek került ki a rákosi re­pülőtérre, ahol hamarosan feltűnt egyrészt nagy rajongásával, amellyel a repülés prob­lémája eltöltötte, másrészt pedig nagy aka­raterejével.­­ Riszticsnek az édesapja jegyszedő volt a rákosi repülőtéren, így került ki a repülő­térre a kis mezítlábas Risztics-fiú, a Jani, aki állandóan a hangárok körül settenke­dett és gyakran könyörgött, hogy engedjék meg neki, hogy legalább megérintse a re­pülőgép testét. Boldog volt, ha szolgálatára állhatott az aviatikusoknak, ha megenged­ték, hogy a munkában segítsen — mondta az egyik repülő. — Mit szólnak a mostani rekordhoz? — Nem csodálkozunk rajta. Ahogyan mi Riszticset ismerjük, természetesnek tartjuk. Ha átrepülné az óceánt és leszállás nélkül visszajönne, még ezen sem csodálkoznánk. Egy kis szomorúsággal teszik hozzá: — Mi lett volna Riszticsből, ha otthon marad? Semmi. Legalább ötven pi­lótánk van, akikre óriási karrier várna, ha külföldre menne. Méltóztatik látni, épp ezen a ponton van a legnagyobb hiba, azért jöttünk mi most ide össze, hogy a halott magyar aviatikát feltá­masszuk. Az Aeroszövetség ugyanis nem produkál semmit. Nyolc évig tespedtünk az entente tilalma következtében. A múlt év­ben feloldották a tilalmat, tessék tehát hozzá­látni és dolgozni. Szinte suttogva mond­ták a következőket: — Most nem­ mondhatunk bővebbet, csak annyit, hogy nem illetékes sze­mélyek avatkoznak bele az aviatika kérdésébe, sőt olyan intenciókkal találkozunk, amelyek el akarják gáncsolni itthon a mi törekvé­seinket. A legközelebbi célja a polgári aviatika megszervezésének egyébként az, hogy meg­fen­ítsék a magyar polgári repülés előfelté­teleit, repülőterek és telepek létesítése, mű­ 1927 augusztus 7. 5 Forrón tűz a nap bágyadtak, lehangoltak, kimerültek vagyunk, mert a napok óta tartó pokoli hőség már el­viselhetetlen. Sokan nem bírják a meleget és össze­esnek az uccán. — Pedig olyan közel van a segítség! Mártsa be a zsebkendőjét néhány csepp valódi Diana sósborszeszbe, vagy öntsön a mosdóvizébe keveset eb­ből a hatásosan hűsítő, felüdítő, frissítő házi­­szerből és azután törölje le vele az arcát, izzadt testét. Azonnal megszabadul a szin­te kábultságig menő kínló­dástól. Csak valódi Diana sósborszeszt használjon, mert ennek gazdag mentholtartal­­ma és egyébként is kipróbált és bevált összetétele bizto­sítja a gyors és meglepő hatást — számos, látszólag olcsóbb — de gyakran tel­jesen értéktelen és hatásta­lan utánzattal szemben. A valódi DIANA sósborszesz mindenütt kapható.

Next