Magyar Hirlap, 1927. szeptember (37. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-04 / 200. szám

­4 1927 szeptember 3. — A júliusi bécsi forradalom vádlottai a bíróság előtt, Bécsből jelentik. A büntető­­törvényszék két tanácsa foglalkozott ma ismét a július 15-iki forradalmi események­kel. Az ifjúkorú vádlottak azzal vannak vá­dolva, hogy megállították a magánautókat és erőszakoskodásukkal megfenyegették a soff­őröket. Az ürügy az volt, hogy sebe­sültek szállítására foglalják le a kocsikat, amelyeket azután önhatalmúlag napokon át visszatartottak. Ítélet egytől hat hónapi börtönre szól, illetőleg egészen serdületlen­­korúak esetében fogház, de próbaidőre ezt elengedte a törvényszék. — Házasság. Szekér Erzsit, Szekér Emil fa­kereskedő leányát eljegyezte Földes Miksa fő­városi kereskedő. Groszmann Gyula Vámosmikola és Székely Zsófia Pestújhely, jegyesek. Dr. Oesterreicher Ferenc gyermekorvos, az Újságírók Kórház és Szanatórium Egyesülete szakorvosa szabadságáról megérkezett és rende­lését Vilmos császár Út 31. alatt újból meg­­kezdte. — Emlékiratháború a meggyilkolt Gro­savescu halála körül, Bécsből jelentik. Egy hétfői lap folytatásokban közli Grosavescu Trajánné emlékiratait, amelyek a jóízlésű közönség körében felháborodást keltenek. "A tragikus sorsú művész húga, Grosavescu Olga elhatározta, hogy felelni fog a férj­­gyilkos asszony vádaskodásaira és megírja az igazságot. A jövő héttől kezdve egy má­sik bécsi lap már közli is Grosavescu Olga leleplezésszerű memoárjait,­ amelyekben el­mondja a tragédia előzményeit. — Orvosi hív. Tüdőbetegeknek dr. Víg Sán­dor — hazaérkezvén —• újból rendel V., Sziget­­ucca 5. szám alatt. Dr. Engelmann Béla fogorvos rendelését meg­kezdte. V., Lipót krt 3. D. e. 11—1 és d. u. 2—5. Dr. Balassa Benő főorvos, bőrgyógyász, koz­metikus, szabadságáról megérkezett és újból ren­del. VII., Erzsébet körút 52. Tel.: 1. 433—72. Dr. Grünbaum Ernő orvos, kozmetikus, Andrássy út 36. (Tel.: 111—93),re rendelését megkezdte. Ha telefonálás közben írni akar, kérjen fejhallgatót. — Kitüntetett tűzoltók. A múlt évben a­­Kossuth Lajos utca 6. számú házban a Fana­­met-filmgyár raktára felrobbant. Ezzel kap­csolatban most a kormányzó megengedte, hogy a mentési munkálatoknál különösen érdemes tevékenységet tanúsított Blaschnek Hugó fő­­parancsnoknak elismerése tudtul adassék és Benedek Mihály tűzoltótisztnek a magyar ezüst érdemérmet, Polgár Sándor, Bognár Ká­roly, Molnár Dániel és Tittringer József tűz­oltó törzsőrmesternek a magyar bronz érdem­érmet adományozta. — A Politikai-est a Józsefvárosban. A József­városi Belső Demokrata Kör szeptember 6-án, kedden kezdi meg újonnan átalakított József- körúti helyiségében szokásos heti politikai va­csoráit. Az első estélyen a borgazdai tisztet dr. Weiller Ernő főv. biz. tag, a Kör elnöke vállalta. LÁBFÁJÁSOK is Szem­etescus lénsósfürdii Feloldunk egy csekély mennyiséget a Szent Rókus lábsóból egy lavór meleg lábvízben. Nyerünk ezáltal oxigénnel dúsan telített láb­fürdőt, mely csodálatosan jótékony hatást gya­korol a fájós lábakra, megszünteti a kínzáso­kat, melyeket a cipő szorítása okoz. Elmu­lasztja tűrhetetlen, fagyásból eredő viszketése­ket, feltöréseket és kipállásokat. Hosszabb áz­­tatás megpuhítja a tyúkszemeket és bőrkemé­­nyedéseket, annyira, hogy azok vérzés nélkül, kés, borotva mellőzésével eltávolíthatók. Egészen biztos, hogy a Szent Rókus lábsó a legmakacsabbul fájó lábat tökéletesen rendbe­hozza. A Szent Rókus lábsó ezidőszerint a leg­biztosabb és legjobban bevált módszer minden­nemű lábfájások leküzdésére. Egy nagy cso­mag ára, hosszabb időre, használati utasítás­sal, 1 pengő 28 fillér. Minden gyógyszertárban kapható. Ha valahol nem kapna, forduljon a Szent Rókus gyógyszertárhoz: Budapest, VII. kerület, Rákóczi­ út 70. szám alá. Ne fogadjunk el silány utánzatokat. \ ÍJ|_v DUZZADÁS kipAllasok ’ l­­ ^ /feltörések^ -Vl^ör-I / / 3^.AGARATOK I4 ^^­^RKEMEJ^DÉS^1J1 | TYÚKSZEM­S záT SZÍNHÁZ, művészet Vomuram egy szatír, A házasság kenyere és más újdonságok s újságok a párizsi kulisszák világában Párizs, augusztus végén. (A Magyar Hírlap kiküldött tudósítójától.) Még nem mutatkoznak a feltámadás jelei. Inkább a haldoklás folytatódik és fokozódik. Ezt mutatja az e heti eredmény is, amely sportnyelven szólva 3:1 az elhallgatók ja­vára. Azaz: három újabb színház csukott be a múlt héten — köztük a Moulin Rouge is — és csak egy teátrumban kezdtek el újra játszani. Ez a színpad a Théátre Comoedia, afféle jó nyári vaudeville-el megy neki a közön­ségnek, kánikulába való háromfelvonásossal, amiből egy és pedig, amint jól sejthető, a második felvonás az ágyban bonyo­lódik le. Noha ez a színhely valóban nagy múltra tekinthet vissza az emberiség­­ és a francia vígjáték történetében, a közönség mégis nagyon szívesen veszi és melegen honorálja az ágy­jelenetet épúgy, mint tartozékait. És a kánikulába szánt vaudeville — noha az időjárás inkább Norvégiára emlékeztet, vagy meglehet, tán éppen ezért­ — a párizsi nyáreszben nem is remélt sikert aratott. A Mon gendre est un satire, Jacques Jalabert és Paul Chartrettes műve. A szer­zők ügyesen és mulattatón beszélik el, hogy a Ducobron házaspár férjhez adja lá­nyát, Suzannet. És ahogy ez már lenni szokott a valóságban s a komédiákban, Suzanne nem azt a kövér hólyagot választja élettársának, akinek sok pénze és kevés haja van s akit a mama vejéül óhajt, hanem inkább Róbertot vá­lasztja, aki jóképű, nyúlánk fiú és szép vá­lasztékos ruhája és ugyanilyen frizurája van. Suzanne mamájának, aki mindenáron meg akarja akadályozni ezt a nászt, kapóra jön, hogy '­­ . megjelenik Myosotis Paula kisasszony, Robert volt kedvese és leleplezi, hogy három gyermeke van a jövendőbeli ifjú férjtől.* Az anyós ekkor útra kel Mypsotis kisasz­­szonnyal, hogy utolérje a fiatalokat abban a riviérai hotelben, ahol nászéjszakájukat készülnek eltölteni. Az a szándéka, hogy legalább a házasság ténybeli következmé­nyeit megakadályozhassa. Paulette pincérlánynak öltözik, amikor megérkeznek a fiatalok szállására és ő viszi fel a vacsorát a szobába. A pezsgőbe, mi­előtt felszolgálná, olyan szert kever, amely igen erős csillapító hatással van az ide­gekre, azaz a vágyakra. Robert azonban apósától kitűnő pilulákat kapott, amelyek győzedelmeskednek az el­lenszeren s az anyós­ praktikákon és — bizonyos huza­vonák, vígjátéki fordulatok és félfordulatok után — Suzanne a szó szo­ros értelmében is felesége lesz Robertnek. Paulette és az anyós elutaznak és utóbbi lemondó megvetéssel mondja ki a meg­bélyegző epitetont, amelytől a darab címét kapta: A rém egy szatír... A Comédie F­rangaise-ben Jules Renard egyik egyfelvonásosát mutatták be legutóbb. A házasság kenyere (Le pain de ménage) a címe és ez tulajdonképpen nem a legjobb színpadi műve a Foil de Carotte írójának. Noha a hőst itt Pierrenek hívják, amint a Plaisir de rompre-ben viszont Mauricenak szólítják a főszereplőt, azért ez is, mint amaz is, — és mint Renard minden írása — valójában magáról az íróról szól. Szelíd, halk történet. Azt mondja el, miképpen vágyódik egy fiatal, házas­ember egy szép ifjú asszony után. Asszony után, akinek magának is van élet­társa, amint van a férfinak is. És elmondja,­­ hogyan tér ki a szerelmes, álmodozó ember vágya, szerelme és lázai elől a fiatal hölgy s miként küldi vissza őkérmét csöndesen, ha­rag és szenvedély nélkül a feleségéhez, hogy tovább majszolja a házasság lágy, de mindig egyízű kenyerét. A Comédie egyébként műsorára illeszti Renard két másik egyfelvonásosát is, a Plaisir de rompre (A szakítás gyönyörűsége) és a Poil de Carotte címűt. Bemutató volt a Théátre Anationeban is. Igaz, hogy a darabok csak ezen a színpadon újak, egyebütt már játszották őket. Az egyik „újdonság“, Maurice Dekobra regényből átírt drá­mája Mon coeur au talenti (A szív nem számít) a Bouffes-Parisiennesben volt műsoron május­ban; a másik darab, a Rip látványos révüje pedig az Empire­ Music Hallban ért meg majdnem száz előadást. Párizsban gyakran megesik, hogy egy-egy színmű másik színpadon folytatja karrier­­jét. Ez a transplantatio azonban inkább az­zal magyarázható, hogy az igazgatóság időt akar nyerni első valódi újdonsága előkészí­tésére. A jövő szezonra való készülődések különben annál lelkesebben folynak, mivel a korán beállott ősz valószínűleg hamarabb hazakergeti a nyaralókat, mint azt maguk is szeretnék. Így valószínű, hogy szeptember közepére, vagy legkésőbb szeptember végére kezdetét veszi ismét a vérbeli színházi versengés. Amint megírtuk, a Pitoëff-házaspár búcsút vett eddigi sikeres színteréről, a Théátre des Artstól és a Théátre des Mathurinbe szerző­dött. Itt fogják eljátszani az ősszel s a télen Shakespeare Hamletjét, Bernard Shaw öt képből, azaz öt részből álló nagy művét, a Vissza Matuzsálemhez című drámát. Pitoéráék úgy tervezik, hogy a grandiózus darabot három részben, három egymást követő estén át fogják játszani, úgyhogy a közönségnek módjában lesz egy­szerre mind a három előadásra is megváltani a jegyét, de adnak ki jegyeket az egyes ré­szekre is. Ezenkívül játszani fogja Ludmilla Pitoëff és az ura Salomét és az Aki a pofo­nokat kapja című darabot. A Comédie des Champs Elysées is modern szerzők műveit készíti elő az induló sze­zonra. Ezek közt az első Bernard Zimmer komédája, amely a Coup du 2 Décembre címet viseli. Sorra kerül ezután Stephan Zweig és Jules Romains Vol­­pone című háromfelvonásosa Jean Sar­ment, a nálunk is játszott Árny­­halász szerzőjének új műve: Lipót, a drága (Leopold le Bien-aimé) és a fiatal Marcel Pagnol: Topáz úr című komédiája. Henry Bernstein színháza, a Gymnase ismét előveszi majd a gazda, Le Venin (A méreg) című drámáját, majd felújítja, ugyancsak Henry Bernstein nagysikerű s világhíres művét, a Titkot és a két Bern­stein-darab mellett felújítja a Théátre Gymnase e szerző előfutárának­, Henry Bataillenak: A balga szűz című halhatatlan sikerét. A színházi hírekhez tartozik az is, hogy Emile Fabre, a Comédia Française direktora eluta­zott Csardonába, hogy meglátogassa Gabriele D’Annunziót. Fabre részint azokat a részleteket akarja megbeszélni a gardonei remetével, amelyek egyik művének párizsi bemutatójára vonat­koznak. Mert, amint megírtuk, Francia­­ország első színháza a tél folyamán színre­­hozza D'Annunzio egyik drámáját La torche sur le boisseau címen. A Comédie direktora az illusztris szerző minden óhaját tel­jesíteni szeretné a rendezés terén is. Ezért utazott el a Garda­tó mellé. Másrészt Fabre látni akarja D'Annunzio házi színpadát, amely, mint is­meretes, görög mintára, épült s amelyben szeptember tizenkettedikétől kezdve soroza­tosan játsszák majd az isteni Gabriele műveit. Legelsőnek a Figlia di Jorio kerül színre, Giovacchino Forzano rendezésében... És a legolcsóbb hely ára ezer líra lesz ... Hír szerint Fabre direktor meghívta D’Annunziót a párizsi premierre és ha Isten segíti, a költő el is jön majd hajdani szerel­mei és sikerei színhelyére. A hölgyek már úgyis nagyon kiváncsiak rá ... Andersen György. (*) Messager-operett a Belvárosi Színház­ban. Beöthy László, aki talán a legértéke­sebb programot adta az új szezonra, két operettet is beiktatott a játékrendbe, ame­lyek előreláthatólag még az évad derekán bemuatásra kerülnek. Az egyik a franciák egyik legnagyobb muzsikusának, Messager­­nek Passionnement című operettje, amely­nek vígjátékian elmés szövegét a híres Hennequin írta, verseit pedig a mindig in­­venciózus Willemetz. A másik operett Offenbach egyik nálunk még nem adott műve lesz. (*) A Budapesti Ének- és Zenekaregye­sület műsora. Ma érkezett vissza három­ hónapig tartó tanulmányút­járól Lichtenberg Emil karnagy. A kiváló magyar dirigens Németországban és Franciaországban hall­gatott kórus-előadásokat, de ezenkívül zene­­pedagógiai kérdéseket is tanulmányozott. A­ Budapesti Ének- és Zenekaregyesület mű­sorát most állítja össze Lichtenberg, úgy­hogy részletes programot még nem közöl­hetett, de az bizonyos, hogy Hubay Jenő Petőfi szimfóniája, Bach Karácsonyi orató­riuma, a Máté passió, vagy Händel Messiása és néhány Schütz-kompozíció az idén sorra­­kerül. (*) Egy elfelejtett magyar zeneszerző. A na­­­pókban hunyt el 10 éves korában Szenkár Nándor zeneszerző, kiről a halálhíren kívül semmit sem közöltek a lapok. Pedig Szenkár Nándor azonkívül, hogy­ évtizedekig működött az Operaházban, tanított és orgonázott az izr. fiúárvaházban, három fiából nevelt kiváló mu­zsikust (Jenő kölni főzeneigazgató, Mihály gézai első karmester és Dezső szintén tehetsé­ges dirigens) nagyon képzett, tehetséges és ter­mékeny komponista is volt. A Zeneművészeti Főiskolán Koessler János tanítványa volt, ahol már növendék korában elnyerte a Liszt Ferenc­­díjat. Szerzeményeit többször adták a filhar­monikusok, ünnepi indulóját az Operaház is. Értékes hagyatékában két opera, egy balett, több kamara-kompozíció és nagyszámú egy­házi szerzemény maradt és ezeket fiai sajtók alá is rendezik. (*) A „Játék a kastélyban“ jubileuma Bécsben és Berlinben. A bécsi Burgszínház dependance-ában, az Akademie-Theaterben ma este játszották ötvenedszer Molnár Fe­renc színházi anekdotáját, a Játék a kastély­­f­an-t, az eredeti szereposztásban. Molnár­ darabjának Bécsben tavaly november 24-én volt a bemutatója, ma ötvenedik előadását tehát kilenc hónap alatt érte el, ami Bécs­ben, állami színháznál, a legnagyobb sikert jelenti. Ugyancsak most volt a jubileuma a Játék a kastélyban-na­k Berlinben is, ahol Robert Jenő színháza, a Tribüne századszor, játszotta el Molnár Ferenc darabját. A szá­zadik berlini előadáson új szereplő is fel­lépett és pedig Leopold Krämer, a prágai német színház volt direktora, aki annak ide­jén Az ördög címszerepét kreálta Bécsben. Úgy az Akademie-Theater, mint a Tribüne továbbra is műsoron tartják Molnár Ferenc vígjátékát. (*) Nem végleges cím a „Jus prímae noctis“. A Belvárosi Színház első újdonsága Hatvany Lili bárónő három felvonásos szín­műve lesz, amelynek Beöthy László igaz­gató a Jus primae noctis címet adta. Bár a cím találóan fedi a darab tartalmát, bizo­nyos oldalról aggályok merültek föl s ezért újabb címet keres a színház. Hatvany Lili vígjátékának főbb szerepeit Makay Margit, Vágóné, Zala Karola, Deli Ferenc, Gózon Gyula, Sugár Lajos, Várnai Jenő játsszák. Szeptember 17-én lesz a premier. (*) Békési Ferenc áll. eng. mag. zeneiskolá­­jában, VII., Almási tér 8., a beiratások meg­kezdőd­­ek. Tanév kezdete szeptember 5. Vasárnap. „Vital Price Glory“-„N­­agyszüret“ A SZÍNHÁZAK JÖVŐ HETI MŰ­SORA Nemzeti Színház. Hétfő: Hamlet. Kedd­, csü­törtök, szombat: Te csak pipálj, Ladányi. Szerda: A diktátor. Péntek: A Gyurkovics­lányok (új betanulással). Vasárnap délután: A vén gazember; este: A Gyurkovics-lányok. Hétfő: A piros bugyelláris (díszelőadás a né­met gyermekorvos-társaság tiszteletére). Kedd: Sok hűhó semmiért. — Vígszínház. Hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat, vasárnap: Az Edén­kért. Csütörtök este és vasárnap délután: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. — Magyar Szín­ház. Egész héten minden este: Oroszország. — Király Színház. Egész héten minden este: A legkisebbik Horváth-lány. Vasárnap délután: Repülj, Fecském. — Városi Színház. Egész hé­ten minden este: Borcsa Amerikában (Fedák Sári felléptével). Csütörtök délután: Piroska és a farkas (gyermekelőadás). Vasárnap délután: Tosca. — Belvárosi Színház. Hétfő, kedd, csü­törtök, szombat, vasárnap délután: Az ügyvéd és a férje. Szerda, péntek, vasárnap este: Já­nos bácsi színházat vesz. — Fővárosi Operett­­színház. Péntek: Broadway (először). Szombat, vasárnap: Broadway. — Budai Színkör. Hétfő, szerda: Legénybúcsú. Kedd, csütörtök: Elné­mult harangok. Péntek: Marinka, a táncosnő (Petráss Sári felléptével). Szombat: Marinka, a táncosnő. Vasárnap délután: A doktor úr (Rátkai Márton felléptével); este: Marinka, a táncosnő. — Andrássy úti Színház. Egész hé­­ten jen minden este és vasárnap délután: Inspekció; Jönnek a magyarok; Oroszország a kabaréban; Szerenád; Igazgató úri Az előkelő idegen; tréfák, magánszámok. — Budapesti Színház. Hétfő, kedd: Szünet. Szerda: Ein süsses Gebeimniss (Hansi Niese vendégjátéka). Csütörtök: Ein süsses Geheimniss. Péntek: Ex­­cellenz Ilonka. Szombat: Ein Süsses Geheim­niss. Vasárnap délután: A Schlesinger-fiú esete Lefkovics Katóval; este: Excellenz Ilonka. — Terézkörúti Színpad. Vonósnégyes, Grünfeld lovag stb. (Vs9). — Royal Orfeum. Fekete slá­­gre: Solti, Dénes, Sárossy, Rott stb. (8). várkonyi—marie Prevost—Jena poudí .

Next