Magyar Hirlap, 1927. december (37. évfolyam, 273-297. szám)
1927-12-01 / 273. szám
HÍRLAP 2 1927 december T. dek ruháját. Próbaévét, valamint a gimnázium VII. és VIII. osztályát Pannonhalmán végezte. Vizsgáit, érettségijét a győri főgimnáziumban szerezte tiszta jeles eredménynyel. Az érettségi után a számtani fizikai szakot akarta választani, de főapátja, Fehér Ipoly Rómába küldte teológusnak. Itt végezte teológiai tanulmányait, de egyben itt vetette meg merész ívelésű pályájának alapját is. Serédy Jusztinián Rómában nagy tudásra tett szert, hét nyelven tanult meg beszélni és itt ismerkedett meg P. Bastien Péter belgiumi bencéssel, akinek nagy szerep jutott Serédy életének irányításában. Rómából hazaérkezve, Kohl Medárd püspök Pannonhalmán 1908 július 14-én áldozópappá szentelte. A következő év júniusában Pannonhalmára került hitszónoknak és teológiai tanárnak. 1910 februárjában azonban visszahelyezték Rómába. Serédy Jusztinián Rómában minden idejét az egyházjogi munkálatoknak szentelte. Az egyházjogi művek, szentszéki és zsinati döntések áttanulmányozásának, az új kánonjogi kódex nyersanyaga összegyűjtésének, kiválasztásának munkáját egyedül Serédy végezte. Résztvett emellett az egyes kánonok végső szövegezésében, emellett az Anzelmianum egyetemen a jogi tanszéket is betöltötte. Rómában találta a világháború és a háború alatt Serédy csak a Vatikán területén folytathatta munkáját. Gasparri bíboros két éven át látta vendégül Serédyt, aki azután 1918-ban a spanyol kormány védelme alatt hazajött Pannonhalmára Itt azonban nem sokáig pihent, mert tábori lelkész lett és mint ilyen, az esztergom-kenyérmezői táborba nyert beosztást, ahol az orosz fogságból hazatért katonák lelkésze lett. A bolsevizmus alatt Serédy ismét Rómába ment. Mikor 1920 májusában a bencés rend idehaza főapátot választott, Serédy nagyon sok szavazatot kapott. Rómában tovább folytatta munkáját s elkészítette az új Codex forrásainak 14 hatalmas kötetét. A vatikáni magyar követség egyházjogi tanácsosa volt, a Szentszéknél pedig a magyar egyházmegyéknek és rendjének ügyvivője lett. A pápa maga kérte fel a pápai levéltárosképző-iskola rendes tanárává. A pápa különben is a figyelem és szeretet jeleivel halmozta el Serédyt, aki nemrégiben kormányfőtanácsosi címet kapott. Értesülésünk szerint Serédy Jusztiniánt a pápa Rómában személyesen szenteli fel. Briand legközelebb találkozni fog Mussolinival Élénk vita a francia külügyi költségvetés tárgyalásánál Párizsból jelentik. A kamara a költségvetési vita folyamán ma délben megkezdte a külügyi költségvetés tárgyalását. A külügyi vita első szónoka Fontanier szocialista képviselő volt, aki elsősorban a francia—jugoszláv szerződéssel foglalkozott. A Balkánon felszínre került izgalom rendkívül nyugtalanító jelenség. Több közbeszólásra válaszolva, Briand külügyminiszter is felszólalt, mondván, hogy a francia kormány azért tette közzé közvetlenül a francia—jugoszláv szerződés ratifikálása után a szerződés teljes szövegét, hogy a költségvetési vita folyamán ez a szöveg már ismeretes legyen és hogy minél hamarabb megtörténhessen a szerződésnek a népszövetségnél való regisztrálása. A szerződés minden tekintetben megfelel a népszövetségi alapszabályoknak és megkötésénél az volt az alapgondolat, hogy a szerződés a balkáni Locarno első mérföldköve legyen. Cachin kommunista képviselő az európai háborús veszélyekről beszélt, mondván, hogy sohasem fenyegette Európát jobban a háború, mint éppen mostanában. Montigny radikális képviselő szintén a háborús veszélyekről beszélt. A radikális párt külpolitikailag szoros baráti együttműködést követel Angliával és a francia— olasz, valamint a francia—német viszonynak állandó szemmeltartását. Olaszországban egészen nyíltan készülnek a háborúra Franciaország ellen. Mussolini ezt a háborút 1935 körül akarja kirobbantani, minthogy Franciaország ebben az időpontban legjobban megérezné a háborús évek születési arányszámának erős csökkenését. A kamara délutáni ülése Briand külügyminiszter külpolitikai expozéjával kezdődött. Briand mindenekelőtt sajnálkozásának adott kifejezést afölött, hogy Szovjet-Oroszország intervenciót kísérelt meg a lengyel—litván konfliktus ügyében, oly pillanatban, midőn az ügy már a népszövetség előtt volt, majd a német—francia viszonyra tért át. Hangsúlyozta, hogy Stresemann önként ajánlott fel különböző biztonsági garanciákat és hogy Németország a locarnói szerződések megkötése óta híven betartotta a paktumot. Sokan vannak ugyan még Németországban, akiket nem hatott át a béke szelleme, reméli azonban, hogy ezeknek a száma mindjobban csökkenni fog és hogy a német—francia kiengesztelődés hamarosan valósággá válik. Franciaország biztonságát természetesen nem szabad szem elől téveszteni. Sohasem fogom megengedni, — mondotta Briand, hogy külső hatalmak a leszerelés ürügye alatt Franciaország belügyeibe avatkozzanak. Briand ezután a francia—olasz viszonyról beszélt, mondván, hogy a két ország között tényleg vannak súrlódási felületek, aminek oka abban rejlik, hogy úgy a francia, mint az olasz sajtó túlságosan éleshangú polémiákba bocsátkozott a másik állam sajtójával. Mindez azonban nem tudja őt eltántorítani attól a meggyőződésétől, hogy az olasz- francia megegyezés azonnal létrejön, mihelyst gondosan megvitatják a két állam között fennálló függő kérdéseket. Briand ezután azt a nagyjelentőségű kijelentést tette, hogy egy napon találkozni fog Mussolinival, hogy megbeszélje vele ezeknek a közvetlen tárgyalásoknak eshetőségeit. A külügyminiszter azzal a kijelentéssel végezte beszédét, hogy minden remény megvan a német—francia viszony kedvező alakulására és hogy az újabb háború megakadályozása céljából inaugurált francia belpolitika Angliában is támogatásra talált. SBHMnaMmHh/VHBBnBasHHnBM Kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, de egyszer sem sikerült Különös módon akart véget vetni életének Lencsés György asztalossegéd, aki már hetek óta munka nélkül állott. Kevés megtakarított pénzét már felélte és az utóbbi napokban a nyomor költözött be a szűk, szoba-konyhás kis lakásába. Kedden este azután elhatározta, hogy véget vet életének. Bezárkózott szobájába és kinyitotta a gázcsapot, a gázvezeték azonban el volt romolva és nem funkcionált, úgyhogy Lencsés reggelre jóízűen kialudva ébredt fel és maga csodálkozott a legjobban afölött, hogy még életben van. Ekkor a házban lévő fűszerüzletben három kiló karbidot vett, azt beletette egy mosdótálba és leöntötte vízzel, azután a tál mellé ült egy székre és a víztől fejlődő karbitgázt beszívta, hamarosan elkábult és a szék mellett öszszeesett. A lakásból kiszivárgó karbidgáz szagára figyelmessé lett szomszédok feltörték az ajtót és a földön fekve találták eszméletlen állapotban Lencsés Györgyöt. Értesítették a mentőket, akik az asztalossegédet a Rókuskórházba szállították. A kis szobaasztalon papírlap hevert, amelyre ceruzával vastag betűkkel írta rá utolsónak vélt sorait Lencsés: „Másodszor akarok meghalni. Talán most sikerül. Nem választottam sem a Dunát, sem az emeletugrást. Itt akarok meghalni a szobámban. Nem szerelem az oka, nem voltam rossz ember. Hetek óta nem tudok álláshoz jutni, nincs kereset, pedig szerettem volna dolgozni.“ Ez a megható tragédiája Lencsés Györgynek, a munkanélküli asztaloslegénynek. Csütörtök ✓ Dr. Lederer Sándor temetése Sűrű csoportokban gyülekezett szerdán reggel 8 órakor a gyászoló közönség a Csengery utca 30. számú házban, ahol harmadik emeleti lakásának középső szobájában, egyszerű fekete deszkakoporsóban feküdt dr. Lederer Sándor, a pesti zsidó hitközség nagyérdemű elnöke. Néhány perccel fél 9 óra előtt érkezett meg a hitközség elöljárósága, Ehrlich G. Gusztáv vezetésével. Elhangzott a komor ősi halotti ima, majd az udvaron elhelyezett ravatalra helyezték a koporsót. A cserkészdíszőrségek, az Általános Önsegélyző Egyesület tisztelgése és Neg kántor éneke után Schreiber Dániel, a legidősebb körzeti rabbi mondott nagyhatású gyászbeszédet : — Fogalom volt ő — mondotta —. Memnon-szóbor, mely a haragosokra nem reagál, de a szeretve közelgőkre jóságosan tekint le. Templomokat épített és mindenütt csak áldást osztott. Szeretett elnökünk, imádkozzott fenn az Úr zsámolyánál ezért az üldözött Magyarországért. Gellért Henrik az Általános önsegélyző Egyesület nevében búcsúztatta a nagy halottat, majd négylovas díszhintóra tették a koporsót és többezer főnyi gyászoló tömegtől kísérve, elindult a gyászmenet a dohányutcai templom felé. Az elöljáróság és a papság élén dr. Hevesi Simon és dr. Fischer Benjámin főrabbikkal, fogadta a koporsót. Tkách főkántor gyászéneke után Fischer főrabbi mondott gyászbeszédet. Vissza a zsidósághoz, ez volt az elved — mondotta a papszónok — és mi ígérjük, hogy az eszméhez hívek maradunk. Féltizenkettő előtt néhány perccel érkeznek meg dr. Ripka Ferenc főpolgármester a főváros és dr. Tóth István államtitkár a kormány képviseletében. A miniszterelnök képviseletében Balla miniszteri tanácsos, a kultuszminiszter nevében Gerlóczy Károly és dr. Mosdóssy Imre miniszteri tanácsosok jelentek meg. A fővárost a főpolgármesteren kívül Purébl Győző tanácsnak és Németh Károly főjegyző képviselték. Eljött a felsőház elnöke, báró Wlassics Gyula is, a katolikus egyházat dr Mészáros János érseki helynök képviselte. Teljes számban megjelent a zsidó hitközség elöljárósága, élén Ehrlich G. Gusztáv elnökhelyettessel. A vidéki zsidó hitközségek küldöttségekkel képviseltették magukat. Jelen voltak a zsidó vallású országgyűlési képviselők, továbbá Székely Ferenc, a hitközség volt elnöke, a fővárosi törvényhatósági bizottság népes küldöttsége, valamint a közgazdasági és társadalmi élet számos kiválósága. Féltizenkettőkor a szószékre lépett dr. Hevesi Simon főrabbi. Meghatott szavakban méltatta Lederer Sándor munkásságát : — Élete mintaszerű volt. Míg hajdan a hitközségek világi vezetői megelégedtek az igazgatással, ő a vallásos élet melegségéért is küzdött. Tíz évig állt a zsidó hitközség élén, lankadatlanul dolgozott, míg most összeroppant. Életének utolsó napján is a zsidó ifjúság érdekében emelte fel utoljára bölcs szavát. Ehrlich G. Gusztáv búcsúztató szavai után a díszkocsi a Blaha Lujza térig vitte a halottat, itt automobilra tették és a rákoskeresztúri temetőbe vitték. Itt a halottasházban Abrahamsohn főkántor és dr. Sleisz Miksa főrabbi búcsúztatta dr. Lederert, akinek ravatalát a főváros koszorúja díszítette. Dr. Eulenburg Salamon az Országos Izraelita Iroda és a hitközség elöljárósága, dr. Endrei Henrik a Szentegylet, dr. Zahler Emil a templomi körzetek, Gábor Gyula a hitközségi tisztviselők, dr. Blau Lajos a rabbiképző intézet, dr. Szemere Samu a tanítóképző, dr. Alapy Henrik egyetemi tanár a zsidó kórházak, dr Baracs Marcelné a zsidó nőegyletek nevében beszéltek. A menet ezután megindult a sírhoz, ahol dr. Groszmann főrabbi búcsúzott a halottól. Dr. Lederert néhai Szabolcsi Miksa sírja mellett hantolták el. Az új büntetőnovellának vannak erényei, melyekért meg kell bocsátani a hibáit — mondotta Váry Albert A Budapesti Ügyvédi Kör meghívására szerdán este előkelő jogászközönség jelenlétében előadást tartott Váry Albert koronaügyészhelyettes, országgyűlési képviselő a büntetőnovelláról. Dési Géza üdvözlő szavai után Váry Albert azzal kezdte előadását, hogy egy francia közmondás szerint „a vakok birodalmában a félszeműek királyok“. Vannak korok, amikor a látók birodalmában is királyok a félszeműek, a félig látók. A mi korunk kedvez a félig, rosszul és elfogultan látók szereplésének. A háború és a forradalmak ugyanis a társadalom sorai között olyan mély szakadékokat vágtak és olyan kegyetlenül szántottak át erkölcsön, jogon, igazságon és a legnagyszerűbb emberi eszméken, hogy mindannyian sértetteknek és kárvallottaknak érezhetjük magunkat. A tévedések, félreértések, gyanúsítások és bizalmatlanságok e korában a tárgyilagos igazságokat hirdetők apostoli munkája csaknem meddő, a szót a tömegeknél nagyobbára a félig lálók viszik, akik a mindig elfogult, de sokszor jóhiszemű igazságaik hirdetésével megnehezítik az egymáshoz közeledést, a megértés lehetőségét. Amidőn a büntetőnovellajavaslat tárgyilagos ismertetésére vállalkozik — folytatta fejtegetéseit a koronaügyészhelyettes —, hozzá akar járulni ahhoz, hogy a jogászok között növelje a tisztán látók számát és az objektív kritika tisztán jogászi megítélésen át ismerje meg mindenki a javaslat rendelkezéseit. A javaslat jobb a hírénél, ősei esetleges ballépéséért nem szabad elítélnünk. Vannak erényei, amelyekért a hibáit meg kell bocsátanunk. Ezután az új pénzbüntetési rendszert fejtegette, amely a pénzbüntetést, mint mellékbüntetést, egységes elvi alapra helyezi és a pénzbüntetésben rejlő büntetőerőt megfelelő módon kihasználja. Minden bűncselekménynél ki lehet róni pénzbírságot, amely egyenlően sújtja a gazdagot, szegényt egyaránt, mert az ítélkező bíró mindenkinek vagyoni, jövedelmi és kereseti viszonyaihoz mérten szabja ki. Arra a célra is alkalmas, hogy minél több embert mentsen meg a fogházbüntetéstől, mert enyhébb bűncselekmények esetén a bíró rövidtartamú szabadságvesztés helyett megfelelően súlyos pénzbüntetést alkalmazhat. A javaslat a felsőbíróságok előtt felgyülemlett tömeghátralékból úgy akar megszabadulni, hogy bevezeti a csatlakozás intézményét , az egyes bírói ügyekben pedig az ítélőtábla előtt korlátozza a perorvoslatot és végre már a táblára és a kúriára felérkezett régebbi ügyeket főtárgyalás, illetve tárgyalás helyett tanácsülésbe utalja. A csatlakozás a perorvoslattal nem élt ellenfélnek perorvoslati jogú feléledését jelenti s a vádlottat az alaptalan perorvoslatról le akarja szoktatni. Ez a vádlottnak nem kedvez ugyan, de az igazságnak annál inkább, mert ilyen módon a felsőbíróság nincs megkötve az igazság kimondásában. Ezután az egyes bíró elé tartozó tömegügyekről beszélt az előadó, amelyek a büntetőügyek 80 százalékát képezik s amelyeknél jogi nehézségek nem igen merülnek fel. Kiforrott joggyakorlat van ezekben a kérésekben és így kevés veszéllyel jár, ha ezekben az ügyekben két egybehangzó ítélet ellen nincs további perorvoslatnak helye a tábla ítélete ellen. Eltérés esetén azonban, bár korlátozva, semmiségi panasznak van helye a királyi kúriához. A megrögzött bűntettesekre nézve a legutóbbi 1925. évi londoni börtönügyi kongresszus kimondta, hogy velük szemben a határozatlan tartamú büntetést szükségesnek tartja. A hivatásos, üzletszerű vagy hajlamos bűnösökkel szemben ez védekezést jelent, mert ezekkel szemben az eddigi büntetések, de különösen a határozott tartamú szabadságvesztések egyenesen csődöt mondtak. A javaslat további ismertetése során azt fejtegette az előadó, hogy aki élet vagy vagyon vagy pedig szemérem ellen három egymástól független bűntettet követett el s a két utolsó bűntettet öt éven belül követte, el és a bűncselekményeket üzletszerűkig vitte véghez vagy pedig azok elkövetésére állandó hajlamot mutat, a javaslat szerint szigorított dologházba utalandó és ott a javulás bekövetkeztéig bent kell tartani. A bíró az ezek ellen hozott ítéletben köteles megjelölni azt a legrövidebb időt, ameddig az elítélt szigorított dologházi őrizetben tartandó. Ez a legrövidebb dologházi őrizet azonban három évnél rövidebb nem tehet. Ennek eltelte után, ha megjavult, az elítélt feltételes szabadlábra helyezhető. Dési Géza elnök köszönte meg Váry Albert kormaügyészhelyettes fejtegetéseit. m | December dk ||j' S-ig lehet tagsági jegyeit megtiltani ■ r ~ December 4-én délután mw| ^fr* órakor iiiig| Mikulás Jégünnepeljr, ■ ^ | Phil Taylor fellépte, tűzijáték. Mikulás ajándékot oszt Jjw ^ | tJe Jegyek előreváltva nem tail I goknak 2.40 pengő, helyszíg§| nen 3 pengő. Nézőjegy 1.20 I_____ és 1.30 pengő. H