Magyar Hirlap, 1927. december (37. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-17 / 286. szám

12 1927 december 17. HIRIATP Ideges feleségét a Pilavia fé­ny őrzir d­­me azonnal megnyugtatja. MÓRA FERENCNÉ SZAKÁCSKÖNYVE (Enciklopédia rt. kiadása. Ara teljes vászon­kötésben 10 pengő.) Móra Ferencné az a szakácsművészetben, ami Móra Ferenc az irodalomban: magya­­rabb és egyúttal európaibb, modernebb a pestieknél. Móra Ferencné Szakácskönyvé­ben persze benne van mindaz, ami savát és borsát adja a szegedi konyhának, de vannak benne olyan újí­tások, amelyek forradalmiak­nak nevezhetők a régimódi szakácskönyvek­­hez képest. A régi háziasszony úgy nőtt fel, hogy kö­rülbelül 13—14 éves kora óta évente 365- ször főzött ebédet. Hát hogyne tudott volna főzni? Nevetségesnek is tartotta volna, hogy neki a szakácskönyv azért kelljen, hogy ab­ból tanuljon főzni. Legföljebb azért lapozott benne,­ hogy valami ritkább ét­elnek a recept­jét nézze meg, bár erre is megbízhatóbbnak tartotta a mamától örökölt évtizedeken­­át bővült kézírásos receptkönyvét. A mai nők egy tekintélyes része azonban úgy nő fel hogy nincs módjában alaposabb főzési ismereteket elsajátítani. Amikor aztán férjhezmenés, vagy egyéb ok folytán vissza­tér a legősibb női foglalkozáshoz, a főzéshez, hasztalan keres olyan könyvet, amelyből főzni tanulhasson. Móra Ferencné két körülménnyel számol a szakácskönyvében: 1. hogy a mai nőknél a főzés tudományában­ közismertnek semmit sem szabad föltételeznie és 2. hogy a mai nők intelligensebbek, akinek nem pongyolán és pontatlanul megírt, nagy általánosságban tartott utasításon kel­lnek, hanem szabatos Útbaigazítás, hogy milyen anyagból hány gram és hány deciliter kell, hogy hány sze­mélyre készül az étel és hogy hány óráig tart elkészítése. Móra Ferencné Szakácskönyvé­nek legna­gyobb újítása, hogy 1. pontos, világos föl­­világosítást ad arról, hogy mi a tápanyagok fiziológiai értéke, milyen egy hattagú család modern konyhafölszerelése (kitűnő ábrán mutatja be az egyes eszközöket), hogyan kell tüzet rakni hogy kell a konyhaedényeket rendben tartani, asztali edényt mosogatni, hogy kell bevásárolni, miről lehet a hús, hal, tojás stb frissességét fölismerni, hogy kell töríteni,­­mert hisz ettől is sok frigg, hogy lehet a maradék ételt fölhasználni, stb. stb, és 2. hogy minden recept előtt pontosan meg van adva az elkészítéshez szükséges anyag mennyisége. Tehát például hat szem­élyre szóló tárkonyos báránylevesnél (Móra Fe­­rencné megbecsüli és fölvette könyvébe ezt az erdélyi ételt, a savanyú levesek királyát) ez az adagolás van. Ami az első pontban említett általános konyhászati ismereteket illeti, azokat nem­csak a modern nők nem ismerik, de bizony akárhányszor a régi, praktikus háziasszonyok is csak hiszik, hogy ismerik. Alig hisszük, hogy volna olyan tapasztalt háziasszony, aki ne revideálhatná több-kevesebb haszonnal hagyományos anyáról leányra szállt tudo­mányát. Ami a receptanyag gazdagságát illeti, az szinte páratlan: 1209 receptet találunk benne. És amint az öreg Rácz Pali büszke volt arra, hogy estétől reggelig húzta a ma­gyar nótákat, anélkül, hogy egyet kétszer játszott volna, úgy vihetné végbe ezzel a sza­kácskönyvvel bármelyik háziasszony azt a bravúrt, hogy egész éven át főzhetne úgy, hogy kétszer ugyanaz az étel nem kerülne az asztalra. Ami nem utolsó dolog, mert a férfinépség nagyon szereti a változatosságot. Végül dicsérőleg kell kiemelnünk a 14 szí­nes és fekete képmelléklet szépségét és prak­tikus voltát. Bárány eleje Gomba Vereshagyma Tárkony Zsír Víz Rizs Ecet Tejfel Só 1 kgr 3 drb 2 drb 6—8 dkg 5 dkg 1% 1 3 dkg 1 evőkanál 1Vi dl 1 evőkanál Ideges férjét , Pilavin fenyő- fürdő azonnal megnyugtatja. A DOLGOZÓ ASSZONY ÜZENETEI Tótkomlós: Megkaptam kedves sorait, mi dol­gozó asszonyok többé-kevésbé ismerjük ezt a bajt, vonakodnak elfogadni segítő kezünket. Nemsokára foglalkozom rovatomban ezzel a kérdéssel. Keresni jeligével, kérem, jöjjön el a kiállítás helyiségébe és jelentkezzék az elhelyezkedési útmutatóban, mely hivatalos órát tart hétfőn és szerdán 4 től 5-ig. Levél. Kérem a dolgozó asszonyokat, hogy szíveskedjenek türelemmel lenni, míg az egyes levelekre külön-külön válaszolok. Lehetne jobban is? Mélyen Tisztelt Asszonyom ! Sikeresen elvégeztem a színiiskolát. Tehetsé­get érzek magamban, ambíció fűt és hevít, vál­lalnám a legnehezebb feladatot is, fiatal vagyok, sőt csinosnak is mondanak és mégis teljesen reménytelen és kilátástalan számomra az élet. Ifjúi hévvel százfelé próbálkoztam kopog­tatni, de mindenütt zárt ajtókra találtam. Még a legkisebb pozíciót is féltékenyen őrzik az emberek és idegenkedve néznek a betolakodó­val szemben, sehol egy jóakaratú biztatás, egy bátorító kézszorítás. A dolgozó asszony azt írta december 3-iki számában, hogy olvasóinak bármely ötletét vagy kívánságát, ha megfelelő és célravezető, szíve­sen megvalósítja. Én tehát azzal az ötlettel for­dulok a dolgozó asszonyhoz, hogy nyújtson nekünk segítő kezet, fiatal, helyezetlen művé­szeknek és művésznőknek. Adjon nekünk he­lyet és alkalmat arra, hogy megmutassuk a közönségnek, hogy mit tudunk és megismertes­sük a nevünket. Engedje meg, hogy a kiállítás programjába be-beillesszünk egy kultúrdélutánt, ahol nekünk, fiatal erőknek, módunkban legyen bemutatkozni. Kérem szíves válaszát, hogy tervemet megfe­lelőnek találja és támogatja-e ? Kiváló tisztelettel egy kezdő színésznő A dolgozó asszony ötletét igen jónak ta­lálja és minden eszközzel szívesen áll ren­delkezésére. * Mélyen Tisztelt Asszonyom ! Miután annyi sok a húsunkba, vérünkbe vágó okunk van e rovatot nekünk — dolgozó asszonyoknak, felkeresni, becses engedelmével hozzászólok én is — lévén panaszom aktuális. Kenyérkereső, egyedülálló, többgyermekes asszony vagyok. Hogy Hivatalomat zavartala­nabbá elláthassam (miután nagyon messze, kültelken lakom), beljebb kerestem kis albérle­tet, hogy enyhítsem fáradságos és költséges utazgatásomat. Nem olyan egyszerű, mint hittem ! Gyerme­keimmel számtalan helyről elutasítottak, nem akarlak befogadni. Végre találtam egy kis szo­­bácskát, hol a lakást adó nő kikötötte „írás­ban“, ha a fiúcska hangos lesz, futkos vagy zajt okozó játék­­-­ mint például hintalóval játszik — azonnal felmondja a bérletet. Hogy jóindu­latáról biztosítson, jelezte, hogy ez a háziúr miatt van, kinek szintén van gyermeke, de az kivétel, az lármázhat kedvére, de ha a lakó gyermeke zajos, azonnal küldi a házmestert és felmondással fenyeget. Szegény kisfiam, ha majd elém futsz öröm­repesve, miután kenyeredért dolgozó anyád hazaérkezik, kell, hogy leintselek, különben hajléktalanokká leszünk. Hát nem jobb soha­sem születni, mint így nevelni gyermeket ? És­­ mégis meg kell lenni a mindenható háziúr miatt , s az ember csak kétségbeeshetik tehetetlensé­gében. A közelmúltban hatásos beszédek hangzottak el a parlamentben az „egyké“-ről, nap nap után olvasunk az újságok hasábjain erről, iletve, hogy mennyire rosszalják ezt a rendszert s mi­ként akadályozza ezt meg a hatóság. Nos, ké­rem, én nem vagyok jós, de merem állítani, ha a jelenlegi körülmények nem változnak, nem az „egyke", hanem az „egyke“ lesz a családok jelszava. Hisz a háziúrtól kezdve, a házmester, a vici és még igen sokan (leginkább gyermektelenek) ellenségei az apróságoknak. Pedig ezeknek ke­zében a hatalom. Hát hogy képzeli a hatóság ? Hogyan gyara­podjon, szaporodjon az „óhajtott nemzedék“, ha az elevenséget, derűt, mozgási szabadságot, napfényt elveszi tőlük az emberi önkény és zsarnokság. Erre tessék valamiféle üdvös intézkedést ki­találni, bízvást nagyobb eredményt fognak el­érni az illető faktorok, mint különféle rend­szabályokkal. Elsősorban megfelelő és elegendő lakást, meg­élhetést a gyermekes családoknak, ha ez meg­­­ lesz — a probléma önmagától megoldódik ! T. K. Színházba, bálba menő hölgy Dr Morisson-szőrtelenítőt használ. Egy család sorsa A férje elhagyta, az asszony magában él öt gyermekével, négy fiával és egy kislányával. A gyermekek kora 17, 15, 13, 8 és 5 év. A legidő­sebb fiú zenész, legtöbbet keresett a családban, most beteg. A második, kifutófiú és hetenként 2 pengő fizetést kap. A harmadik, kisebbik gyer­mek, még nem keres. A családanya vállal nap­számosmunkát, hol keres, hol nem. Az elöljáró­ság segélyezi a családot. A családnak nincsen­­ bútora, mert az apa, amikor elhagyta őket,­­ bosszúból elpusztította a bútort. Az egyetlen ágyban a beteg fiú fekszik. Az anya a négy gyermekével rongyokon a puszta földön hál.­­ Talán egy szociális érzésű, melegszívű asszony­­ a padlásán kerít egy régi ágyat vagy egy nélkü­lözhető bútordarabot, mellyel a szegény család­­ sorsán enyhíthet. ROVATVEZETŐ: DR. BRÓDY ERNŐNÉ S­P­O­R­T* •MmaaHaMBBanMHM Elnökválság a vívószövetségben A Magyar Vívók Szövetsége csütörtök este tar­tott tanácsülésén váratlan meglepetés érte a vívósport híveit. A tanácsülésen, amelyen a vívósport vezetői csaknem teljes számban meg­jelentek, a tárgysorozat megvitatása után fel­állt Pallavicini György őrgróf s nemcsak a maga, de a távollévő Werkner Lajos alelnök és Nagy László titkár nevében is bejelentette eddig viselt tisztségükről való lemondásukat. Pallavicini őrgróf a maga és a bejelentett tiszt­ségek viselőinek visszalépését rövid beszéd kí­séretében meg is okolta. Arra hivatkozott, hogy az 1927. évi közgyűlésen olyan határozatokat hoztak, amelyek elkedvetlenítették és megérlel­ték benne már akkor a lemondás szándékát. A vivósport vezetői azonban igyekeztek aggályait eloszlatni és felkérésükre továbbra is vállalta az elnöki tisztet. Beszéde további során arra hivatkozott, hogy a múlt évi közgyűlés alkal­mával ejtett sérelmek és hibák orvoslásában bízott és várta, amíg a szövetség részéről ebben az irányban a szükséges intézkedések megtör­ténnek. Mivel meggyőződött róla, hogy sem a szabálymódosítás, sem egyéb sérelmeknek meg­szüntetése érdekében intézkedés nem történt, sőt a tervbe vett elnökhelyettesi állás az ő jog­körének burkolt megszorítását is célozta, le­mondó szándékát megvalósítja a tisztikarnak ama tagjaival egyetemben, akik felfogásával egyetértenek. Pallavicini őrgróf megköszönte az MVSz eddig tanúsított jóindulatát és Nagy László lemondott titkárral együtt elhagyta a tanácstermet. Távozásuk után a tanácstagok szemmel látható izgalommal tárgyalták az ese­ményeket és nyomban zárt ülésre gyűltek össze, amelynek megbeszéléséből azonban semmi sem szivárgott ki. E pillanatban ismeretlenek még azok a tulaj­donképpeni okok, amelyek Pallavicini György őrgróf lemondását siettették. Sem az 1927. évi közgyűlés sérelmes határozata, sem pedig a szabálytervezet le­tárgyalásának szünetelése nem szolgálhat komoly okul a lemondásra. Elvégre minden szövetség belső életében az elnöklő sportvezérnek van annyi tekintélye, befolyása és hatalma, hogy az­ előzetes megbeszélések eredményeként tervbe vett sérelmek orvoslását és a szabálymódosítások fetárgyalását a maga részéről kívánhatja, sőt annak a szövetség ér­dekeinek megfelelő fetárgyalását az illetékes szervek útján napirendre is tűzetheti. Ha tehát pusztán ezek lennének a tényleges okok, aligha került volna sor a lemondásra. Pallavicini őr­gróf valószínűleg a szövetség belső békéje ér­dekében állott el attól, hogy az elmaradt sza­bálymódosításokon és egyéb sérelmeken túl a legsúlyosabb okot is megemlítse. A Magyar Vívók Szövetségében Nagy Béla ha­lála óta valóban nem uralkodik olyan egészsé­ges szellem, mint a szövetség első elnökének égisze alatt. Az első nagy megrázkódtatás akkor érte a szövetséget, amikor a párizsi olimpiai játékok alkalmával a legutolsó két békeolim­­piász világbajnokát elzárták az olimpiai küz­delmekben való részvételtől. Akkor ezt a meg­döbbentő állásfoglalást annak tulajdonították, hogy nem akadt, senki, aki sportbeli súlyával és tekintélyével meg tudta volna óvni a szö­vetséges illetéktelen elemek befolyásától. A pá­rizsi olimpiász évében még virágjukban éltek a sport fajbiológusai, akik kisütötték, hogy a sportélet nyugodt vizeit is meg lehet zavarni fajvédő teóriákkal. Ennek azután az lett a kö­vetkezménye, hogy a magyar vívóélet legráter­mettebb reprezentánsai visszavonultak a szö­vetségtől. Ide vezethető vissza a bajok kút­­forrása és bár ennek a szellemnek érvényesü­lése Pallavicini elnöki működését nem befolyá­solta, mégis bizonyos, hogy ez a kifogásolható szellem és magatartás támasztott olyan egye­netlenséget a vívószövetségben, amely Palla­, vicini elnök lemondásához vezetett. A magyar—csehszlovák válogatott bokszm­ér­­kőzés. Dec. 17-én lép a magyar válogatott csapat ez évben utoljára a ringbe, hogy eddigi veretlenségét megőrizze a csehszlovák váloga­tott csapat ellen. Noha a magyar csapat ellen­fele az utóbbi időben a legnagyobb haladást mutatta, mégse féltjük a magyar csapatot, mely ez idén már számos nemzetközi küzdelemben bizonyította a törhetetlen győzniakarást. A csehszlovákok ellen kiálló magyar csapat kü­lönben is a legerősebb, amelyet ez évben a MÖSz kiállított. Míg az előző nemzetközi mér­kőzéseken felállított válogatott csapatunkban nem sikerült a legjobb klasszist képviselő ne­hézsúlyú versenyzőt megtalálni és a csapatba állítani, addig a csehszlovákok ellen a nehéz­súlyban is a legjobb emberünkkel vesszük fel a küzdelmet. Papírforma szerint egyáltalán nem túlzottan optimista a számítás, amikor ismét magyar győzelmet várunk válogatott bokszolóinktól. A csehszlovák válogatott csapat, Heyer szövetségi kapitány és egy elnökségi tag kíséretében szombaton reggel 9 órakor érkezik meg a keleti pályaudvaron, ahol a MÖSz elnök­sége fogja fogadni a vendégeket, kik részére az Imperial-szállodában foglalt lakást a szövetség. Egyes lapok téves híradására való tekintettel a MÖSz nyomatékosan felhívja a verseny közön­ségét, hogy a mérkőzés szombaton este 1 9 órakor kezdődik. MILANO PALACE­ HOTEL a központi pályaudvarnál Teljesen újjáalakítva : 200 ágy 80 fürdőszoba — Folyó­víz — A. K­UCher A svédek kevés atlétát küldenek az­ olim­­piászra. A svéd olimpiai bizottság dicséretre méltó és követendő határozatot hozott. Azok­nak a tárgyalásoknak a során, amelyeken az olimpiai kiküldetések kérdése szóbajött, egy­értelműen azt a felfogást vallották, hogy csak olyan atlétákat küldjenek a világbajnoki küz­delmekbe, akik számottevő eséllyel vehetik fel az elsőségért folytatandó harcot. Rendkívüli standardidőkhöz kötötték a kijelölést és e pilla­natban a svéd atlétikában úgy fest a helyzet, hogy az idei év eredményei szerint mindössze csak hat olyan atléta van, aki jogot formálhat a kiküldetéshez. Mindenesetre komoly módja ez a kijelölésnek és nem ártana, hogyha a ki­küldetések megoldását nálunk is hasonló szel­lemben fognák fel. Újpest sem megy téli túrára. A Hungária és a Sabaria téli túrájának nyilvánvaló elmaradása után az sem okoz túlzott meglepetést, hogy Újpest vezetősége is elejti a téli túra tervét. A csapatnak Németországban volt ugyan három lekötött mérkőzése, ez a porgram azonban a forszírozott tárgyalások során sem bővült. Mi­vel a három németországi mérkőzés egyelőre az útiköltségek megtérítését sem jelentené, az egyesület azzal a célravezető gondolattal fog­lalkozik, hogy játékosait a tél folyamán a többi nagy egyesülethez hasonlóan, pihentetni fogja. a legtö­ténetessün rádió­készülékek és mindennemű rádió alkatrészek legolcsótob beszerzési forrása a Rádió Amatőrök Szövetkezete­­ Budapest, vi?„ Erzsébet-Röput 19. szám (Barcsa? ucca 2. sarokház)­­ Nyilvános laboratórum, mérések eszközlése, accumula ■ tor töltés és kiképzés szakszerű vezetés mellett Szombat RÁDIÓ SZOMBAT Budapest (555.6). 4.15: Jogtudományi elő­adás. Dr. Fodor Ármin kúriai tanácselnök: A perek birodalmából. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás­jelentés. Utána a Magyar Rádióújság félórája. 5.30: Szimfonikus zenekari hangverseny a Zeneművészeti Főiskola kupolaterméből Vezé­nyel Unger Ernő karnagy, a Zeneművészeti Főiskola tanára. BÁRIUMCSÖVE TISZTÁN CSENGŐ HANG! NAGY MEREDEKSÉG! KIVÁLÓ TELJESÍTMÉNY! Eddig megjelent típusok Tungsram P 419 kisfrekvenciájú erősítőcső Tungsram P 415 végerősítőcső 6.50: Dr. Várady Aladár dalait és nótáit éneklik Teichmann Irén és dr. Szedő Miklós, a Városi Színház operaénekesei, Karina Simi és cigányzenekarának kíséretével. 5.30: „Mit és kit idézek?“ Irodalmi rejtvény­­verseny. Tartja dr. Bánóczy Dezső. 9.15: Kamarazene. 10.20: Időjelzés, hírek, közlemények. 10.35: Pogány Boy's jazz-band. MAGIC 15 ÍR A 1­IÓ 8 .VSÁG Képes rázi­ó szaklap Mesjelen­­k minden pénteken

Next