Magyar Hirlap, 1928. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-14 / 36. szám

2 1928 február 14. In­ria BE 3 BBKeda A bajtársi szövetségek plakátja A hétfői néma sztrájkkal egyidejűleg a bajtársi szövetségek közös plakátot adtak ki, amelyet még a szombati tanácskozáson szö­­vegeztek meg. A plakátban lefektették ál­láspontjukat és a plakátokat hétfőn küldték szét a vidéki egyetemeknek. Budapest utcáin szombaton délután ragasztották ki a bajtársak felhívását, amely így hangzik: A MAGYAR NEMZETHEZ! A numerus clausus védelme ismét sorom­póba állította a magyar ifjúságot. Küzdelmünkben nem a bosszú, hanem az­­ igazságérzet, nem a gyűlölet, hanem a faj­szeretet vezérel. Nem kutatjuk, hogy kik szállították a papírbukkancsot, a papírruhát a kárpáti ha­vasokban küzdő magyar testvéreinknek, nem kutatjuk most, hogy kik voltak a zugárusok, a lánckereskedők, a valutasikerek, a korona­­ront­ók, nem kutatjuk, hogy kik züllesztették a hadsereget, kik csinálták az internaciona­lista forradalmat, kik zúdítottak ezer gaz rá­galmat hazánkra. Mi most a magyar nemzet jobb jövőjéért harcolunk. Lelkiismeretünk, igaz meggyőződésünk pa­rancsoltján előírja nekünk, hogy a mostani szomorú időkben, mikor az egyetemi kép­zettséget kívánó pályák óriási zsúfoltsága az egyetemekre és főiskolákra felvehető hallga­tók korlátozását tette szükségessé, minden erőnkkel küldjünk azért, hogy a meghatározott zárt szám keretén belül az ország területén élő fajok és nemzeti­ségek arányszámának megfelelően vetes­senek fel a különböző faji és nemzetiségi folyamodók az egyetemekre és a főisko­lákra. A mi követelésünk nem igazságtalan. Ezt a követelést csak azok kürtölik világgá a példátlan jogsértésnek, akik erőszakos módon minden vezető állást maguknak akarnak meg­szerezni. Hozzátok szólunk, a világháború magyar hőseihez. Mlyen volt nálatok az arányszám a lövész­­árkokban, a srapnellek és gránátok rettentő fergetegében? Kérdezzük tőletek, magyar munkástestvéreink, milyen a gyári munkások, a bányászok, földművesek között a faji és nemzetiségi arányszám. Kérdezzük az egész magyar társadalomtól, hogy minden magyar embernek nem leg­szentebb kötelessége-e küzdeni azért az igaz­ságért, hogy a magyar hazában a magyar la­kosság számarányának megfelelően vegyék fel az ifjakat a magyar egyetemekre és fő­iskolákra? Mi nem kérünk egy százalékkal sem több helyet az egyetemeken és főiskolákon, mint amennyi bennünket jogosan megillet, de jo­gainkból nem fogunk engedni soha. Amennyiben mindezek dacára mégis megváltoztatják a törvény eredeti inten­cióját, a mai magyar ifjúság az első al­kalmat fel fogja használni a jövőben minden rendelkezésre álló törvényes esz­közzel, hogy a numerus clausust az eredeti formájába visszaállítsák. Turul Szövetség, Magyar Egyetemi és Fő­iskolai Bajtársi Egyesületek Országos Köz­pontja, Hungária Magyar Technikusok Köre, Katolikus Diákszövetség, Területi Szövetség, Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Or­szágos Szövetsége, Protestáns Diákszövetség, Főiskolai Sportegyesület. A plakátok kiragasztásával egyidejűleg a bajtársi szövetségek vezetői a tudomány­­egyetemen megbeszélést folytattak, amelyen az ifjúság további magatartását határoz­ták el. Erről a döntésről kedden fogják érte­síteni a bajtársakat. A diákok újabb mozgalmával kapcsolatosan a rektorok felhatalmazást kaptak az egyetemek rendjének fentartására. A rek­torok a keddi nap folyamán az egyetemek rendjét illetően felhívásokat, tesznek közzé. A ku­ttassmíniésster utasításába az egyetemeken szünetelnek az előadások Az egyetemi ifjúság mozgalmával kapcso­latban kérdést intéztünk gr­óf Klebelsberg Kwno kultaszmínisztern­ez, aki a következőket mondotta: — Utasítottam a rektorokat, hogy zár­ják be az egyetemek kapuit, illetve ne tartsanak egyelőre előadásokat, ha az ifjúság zöme az előadásoktól távoltartja magát. Nem érdemes (?) néhány megjelenő hallgató számára előadást tartani. Ter­mészetesen, ez nem jelenti a félév elvesz­tését s az előadások szüneteltetése csak óvóintézkedés, hogy az egyetemeken ok­vetlenül rend legyen. Ús rend fentartá­­sára vonatkozóan különben a rektorok a legszélesebb körű felhatalmazást kapták. A pécsi egyetem hallgatói hétfőn tüntető­sztrájkot kezdtek Pécsről jelenti a Magyar Hírlap tudósí­tója. Hétfőn a pécsi egyetemen is mutatko­zott már a numerus clausust módosító tör­vényjavaslat tárgyalásának hatása. A pécsi egyetemi ifjúság három napi tanácskozás után, hétfőn délelőtt rész­legesen csatlakozott a tüntető sztrájk­hoz, melyet a budapesti és debreceni egyetemi hallgatók kezdeményeztek. A részleges diáksztrájk a déli órákban már annyira ál­talános lett, hogy sok egyetemi klinikán, valamint a központi épületben is a legtöbb tanár nem tudta megtartani előadását. Lovag Vasváry Ferenc rektor, amikor délben tudomást szerzett a sztrájkról, az alábbi feltűnően erélyes hangú hirdetményt bocsátotta ki. ..Beérkezett hivatalos jelentések sze­rint a vezetésem alatt álló tudomány­egyetem hallgatóságának egy része ma az előadásokról távol maradt. Minthogy az előadások lelkiismeretes látogatása a hall­gatóság legelső kötelessége, a legkomolyabban figyelmeztetem az előadásokról elmaradt hallgatókat meggondolatlan és esetleg egész jövő­­jükre végzetes kimenetelű lépésük súlyos következményeire, mert az nemcsak a fegyelmi eljárás meg­indítását és a folyó félév elvesztését, ha­nem a tisztviselői tandíjkedvezmény, tan­díjmentesség, tanulmányi ösztöndíj, men­zasegély, stb. rögtöni megszüntetését, sőt az egyetem bezárását is maga után von­hatja. Azon reményemnek adok kifeje­zést, hogy felelőtlen külső elemek izgatá­sának szennyes hullámai az egyetemi hallgatóság kötelességtudásán és hazafias­ságán meg fognak törni." Néma tüntetés a szegedi egyetemen (A Magyar Hírlap szegedi tudósítójától.) Hétfőn délben egy órakor a szegedi egye­tem bajtársi szövetségeinek vezetői értekez­letre gyűltek össze, amelyen felolvasták a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének és a Turul Bajtársi Szövetségnek a rendeletét, mely szerint el­határozták, hogy az egyetemi hallgatók rész­leges és csöndes tüntetést rendeznek ország­szerte a numerus clausus-törvény megvál­toztatása ellen. A határozat értelmében kedd reggeltől kezdve egyetlen főiskolai hallgató sem lesz jelen az előadásokon, majd az ér­tekezlet után küldöttség kereste föl Issekutz professzort, aki előtt előadták a gyűlés ha­tározatát és kérték, hogy a tanárok ne tart­sák meg előadásaikat. Issekutz professzorral, aki a gyógyszer­­tant adja elő a szegedi egyetemen, közölték egyben azt is, hogy a sztrájk mindaddig tart, amíg a nume­rus clausus-törvényjavaslatot napiren­den tartják. A szegedi egyetem rektorával közölték egy­ben azt is, hogy vezéreik utasítására tartóz­kodni fognak úgy a nyilvános tüntetések­től, mint az igazoltatásoktól is. A szegedi egyetem rektora tudomásul vette a bejelen­tést és kérte a diákságot, hogy őrizzék meg a szegedi egyetem békéjét és nyugalmát. A küldöttség távozása után a rektor ér­tesítette valamennyi fakultás dékánját arról, lilTOOT- SEMTEM 4WN­H.125 GOJ.iíS'íROKut í­rsx’FÁv cég új elmet Mképzi út 53 szám. (Népopera kávé&iz mellett Tolefóa: iíz- W». — Aranyereű bajoknál, béldugulás, repedés, kelés, végbélvérzés, gyakori vizelési inger, de­rékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szédü­lés!­roham cseleinél a természetes „Ferenc József“ keserűvíz használata mindig kellemes megkönnyebbülést, sőt gyakran teljes gyógyu­lást eredményez. A belső bajok orvosai az igen enyhe Ferenc József vizet sokszor mindennapi használatra reggel és este egy-egy félpohárnyi mennyiségben rendelik. Kapható gyógyszertá­rakban, drogériákban és fűszerüzletekben. hogy a szegedi egyetemen nem tartanak előadásokat, a bajtársi szövetségek vezetői pedig összehívták a diákságot, akiknek megmondották, hogy a rektornál lefolyt események után semmi körülmények között nem sza­bad tüntetéseket rendezniük, mert az előadások amúgy is szünetelnek. A gyűlésen bizalmi férfiakat választottak azzal a céllal, hogy felhívják az ifjúságot a tanulásra, valamint, hogy szigorú lelki­ismereti kötelességükké tegyék, hogy néma sztrájkba kezdjenek és a szegedi egyetem békéjét és nyugalmát semmiféle tüntetés és igazoltatás ne zavarja meg, mert különben kénytelenek lennének elenintézkedéseket folyamatba tenni. Debrecenben nyugodtan folytak az előadások (A Magyar Hírlap debreceni tudósítóját­­ól.) A debreceni egyetemen hétfőn dél­előtt semmiféle rendzavarás nem fordult elő, s a diákok csaknem teljes számban jelentek meg az előadásokon. Úgy látszik, hogy a bajtársi szövetségek határozatát még nem tudatták a debreceni bajtársak­kal és ezzel magyarázható, hogy az egye­temen a hétfőre beígért néma tüntetés el­maradt. Asquith állapota válságosra fordult Londonból jelentik : Asquith, Oxford lordja, néhány nappal ezelőtt megbetegedett s betegségében az akut légcsőhurut mellett most már a bronchitis tünetei fejlődtek ki. Állapota rendkívül komoly. Késő éjjel jelentik Londonból: Lord Oxford and Asquith elvesztette eszméletét. Családját a betegágyhoz hívták. * Lord Oxford and Asquith mögött a leg­tüneményesebb politikai karrier állott, hi­szen lord Oxford nem volt még 33 éves, amikor képviselő lett és nem volt még 39 éves, amikor 1892-ben már belügyminiszterré nevezték ki. Képviselősége első napjától kezdve Henry Herbert Asquith mindvégig az angol politi­kai élet vezetői közé tartozott és hosszú, nyolcéves miniszterelnöksége alatt, amelyre a háború első két esztendeje is esik, pártjá­nak, a liberális pártnak a programját szinte maradéktalanul megvalósította. Asquith mi­niszterelnöksége alatt történt, hogy 1911-ben hosszú, elkeseredett harc után az alsóház megváltoztatta az angol alkotmányt és eltörölte a lordok házának a vétójogát. Asquith Vezette vezette be az ír home rule-t is a következő esztendőben és ezzel befe­jezte azt a nagy harcot, amelyet negyven esztendővel előtte még Gladstone indított meg. Asquith Észak-Angliából származott és a yorkshirei angol szívósságával és kitartásá­val harcolt már fiatal korában is a különféle pályázatok és ösztöndíjak elnyeréséért. Kö­zépiskoláit Londonban végezte és mint első emminens elnyerte az iskola tanulmányi segé­lyét, úgyhogy az oxfordi egyetemre kerülhe­tett, ahol szintén mingyárt az első évben már legelsőnek küzdötte fel magát. Asquith az oxfordi egyetem elvégzése után az ügy­védi pályára lépett és szenzációs sikereket ért el mingjárt ügyvédkedése legelején. Ami­kor 33 éves korában beválasztották az alsó­házba, már ő volt London egyik legkeresettebb ügyvédje és jövedelme még angol fo­galmak szerint is mesés összegekre rúgott. 1892-ben belügy­miniszterré nevezték ki és Asquith, aki vérbeli politikus volt és annak is érezte magát, pillanatig sem habozott, ha­nem otthagyva óriási jövedelmét, elfogadta a kinevezést. 1894-ben, 41 éves korában megnősült: Sir Charles Tennant leányát, Miss Margaret Tennantot vezetve oltár elé, akivel mindvégig a legnagyobb boldogságban élt és akit még 75 éves korában is szinte a bálvá­nyozásig szeretett. Az ellenzéken Asquith apúgy kitüntette magát, mint amikor kormányon volt pártja és az 1903—1905 közötti években Joseph Chamberlainnek — Sir Austin Chamber­lain édesatyjának — ő volt a leghevesebb ellenfele a domíniumok preferenciális véd­­vámjainak bevezetése kérdésében. Ami­kor a konzervatív kormány 1905-ben az ál­talános választásokon kisebbségben ma­radt és a liberálisok jutottak kormányra, Campbell-Bannermann kabinetjében Asquith a pénzügyminiszteri tárcát töltötte be, de mikor 1908-ban Sir Henry Campbell-Ban­­nermann lemondott, egyhangúlag őt jelölte a párt a miniszterelnöki székre. A béke utolsó éveiben Asquith megváltoz­­ta­ttatta a Parliament Act-ot és új alkot­mányt adott Angliának, majd beterjesztette az ír home-rule javaslatot, amelyből 1914- ben törvény is lett. Emiatt Írországban majdnem polgárháború tört ki Ulster és Dél-Írország között, de a háború kitörése egyszeriben elsöpörte ezt a kérdést is ma­gával. Asquith szívből ellenezte a háborút és Sir Edward Grey­vel egyetemben minden erejével igyekezett azt elhárítani és igazán nem őrajta múlott, hogy 1914 augusztus 4-én az angol parlament mégis kénytelen volt megüzenni a háborút a központi ha­talmaknak, de azaikor zseniális fia, Raymond 1916 szeptem­berében elesett a francia fronton, Asquith egészen búskomorrá vált és elvesz­tene minden életkedvét. Két hónappal ké­sőbb le is köszönt a miniszterelnökségről, hogy átadja a helyét Lloyd George-nak, aki azután 1922-ig vezette Anglia ügyeit. Asquith lányát, Elizabetet, Bibesco herceg vette feleségül 1919 áprilisában. A koalí­ciós kormányzat bukása után Asquith több­ször is hiába igyekezett bejutni az alsó­­házba, mindenütt kisebbségben maradt, így aztán György király, aki nem akarta, hogy ez a briliáns politikus hiányozzon a törvényhozásból, Lord Oxford and Asquith néven a felsőház tagjává nevezte ki. Asquith az utolsó időben mindinkább visszavonult a politikai élettől és 1926 októberében lemondott a liberális párt elnökségéről la Lloyd George javára, bár Asquith és Loyd George a háború befejezése óta a legéle­sebb ellentétben állottak egymással. Ha Asquith nem szerette volna mindenekfölött pártját, a liberális pártot és nem lett volna hajlandó átengedni a helyét Lloyd George­­nak, úgy kétségkívül ma is ő volna a libe­rális párt elnöke, ám Asquith nem akarta, hogy­loyd George párthíveivel állandó ellenzéket alkosson magában a pártban s így szétforgácsolja a párt híveit. Annyi bi­zonyos, hogy Asquith­től az angol politikai élet egyik leg­puritánabb és legképzettebb államférfia távozik most az élők sorából, akinek a halálát nagyon meg fogja érezni az amúgy is súlyos napokat élő liberális párt. Gróf Hoyos Miksa visszalépett a szigetvári jelöltségtől A Barla-Szabó József lemondásával meg­üresedett szigetvári kerületben erős válasz­tási harc indult meg. Gróf Hoyos Miksa, akit a kormánypárt vezetősége hivatalos je­löltnek kívánt megtenni, egyenesen Monte- Carlóból utazott haza, hogy mandátumhoz jusson. Le is utazott Szigetvárra, itt azon­ban kiderült, hogy a nagy lelkesedés csak a jelölőgyűlés elnökének táviratában szere­pelt, a választóközönség nagy része azonban hallani sem akar a grófról. Hoyos Miksa ily körülmények között nem vállalja a jelölt­séget. Ez idő szerint Nádosy Elek földbir­tokos, Kelemen István kisgazda és Nicso­­vics Vazul ügyvéd, mind a három kor­mánypárti programmal, indul harcba a mandátumért. A szigetvári kerületben egyébként rend­kívül nagy az izgalom, amelyet csak növelt az a hír, amely tegnap a kerületben elter­jedt, hogy az egységes párt állítólag Nádosy Eleket, a volt országos főkapitány öccsét akarja megtenni hivatalos jelöltnek. Ná­dosy Elek egységespárti programmal lépett ugyan fel, azonban fajvédő érzelmeiről is­meretes és ezért a kisgazdák elhatározták, hogy Nádosy hivatalos jelöltségét megaka­dályozzák. Tegnap több, mint ezer kisgazda vá­lasztógyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy nagy küldöttséget menesztenek Buda­pestre. A küldöttséget Barla-Szabó József, a kerület volt képviselője vezeti a minisz­terelnök, a földművelésügyi miniszter, Sztranyavszky belügyi államtitkár és Ab­­­­­ssy László, a kormánypárt elnöke elé, akiktől azt fogják kérni, hogy a kerület hivatalos jelöltje Nicsovics Vazul ügyvéd legyen, aki a kormánypárt kisgazdafrakció­jához akar csatlakozni. Titulescu és Stresemann • San Remoban találkozik Párizsból jelentik­ A Journal des Débats értesülése szerint Titulescu román külügy­miniszter, aki már tizedik napja tartózko­dik Párizsban, szerdán felesége kíséretében San Sr­em­­óba utazik, ahol a jövő hét folya­mán találkozni fog Stressmann német kül­ügyminiszterrel. Lindbergh St.­Louisba repü­l Londonból jelentik. Lindbergh ezredes ma startolt Havannában, középamerikai re­­pülőkörútja utolsó szakaszához. Lindbergh Havannából egyenesen St. Louisba repül.

Next