Magyar Hirlap, 1928. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
Fölvetődött az a kérdés, várjon Nádosy és Windischgrätz kap-e kegyelmet? Az elhatározás első csoportja a pénzhamisítást nem sorolja fel azok között a bűncselekmények között, amelyeknek elkövetői minden további nélkül kegyelmet kapnak, így tehát Nádossyék a második csoportba tartoznak, vagyis csak akkor részesülhetnek kegyelemben, ha a bíróság őket három hónapon belül kegyelemre méltóknak nyilvánítja. Megállapították azt is, hogy Rupert Rezső, akit a pécsi tábla legutóbb négyhónapi fogházra ítélt, ma pedig a Törekytanács előtt állt, az amnesztia-rendelet következtében kegyelemben részesül. A pénzügyi bizottság elfogadta a költségvetést A pénzügyi bizottság folytatta a költségvetés vitáját. Ganl Gaszton volt az első szónok, aki a földbirtok rettenetes eladósodását ismertette. Kifogásolta a magas adókat és főként a tisztviselők nagy számát. A takarékossági elv szigorú megtartását követette. A költségvetést egyébként elfogadta. Biró Pál szerint a bajoknak nem a kormány az oka. Szerinte az ország fogyasztóképessége növekedőben van és a gazdasági élet teherbírása erősbödik. Kéri, hogy teremtsenek exportlehetőségeket és faragják le a vámok egy részét. Megdicséri a Nemzeti Bank helyes vezetését és természetesen elfogadja a költségvetést is. Sándor Pál szerint nagy baj az, hogy a társadalom pesszimista, aminek az az oka, hogy míg az állam gazdagodik, addig a társadalom mindjobban elszegényedik, mert nem bírja a terheket. Inkább az adóterheket csökkentsék, mintsem hogy beruházásokra költsék. Elismeri, hogy a világon nincs ma jobb pénzintézet a Magyar Nemzeti diánknál. A vámok csökkentését kéri és elismeri, hogy a mezőgazdák rossz helyzetben vannak, mert magas kölcsönnel kénytelenek dolgozni és exorbitáns áron tudják megszerezni a szükséges eszközöket. Gróf Bethlen István kijelenti, hogy nincs szándékában a magas ipari vámokat forszírozni. E tekintetben az OMGE és a GyOSz megegyezése volt az alap. A szomszédos államokban az volt a hangulat, hogy nem voltak hajlandók agrárius körök nyomására megtenni azokat az engedményeket, amikre a magyar kormány számított. Ott, ahol hiba van, azokat a tételeket revízió alá fogják venni. Bod pénzügyminiszter megállapítja, hogy a magyar pénz az egész világon stabilitásnak örvend, örül, hogy elismeri még az ellenzéki kritika is a Nemzeti Bank kiválóságát. Nálunk kisebb az adóteher, mint külföldön és ott komplikáltabb is az adórendszer, mint nálunk. A könyveket az adómegállapításoknál elfogadják. Revízió alá veszi a közmunkaváltságot és ennek elöljárójában új útügyi törvényt készíttet. A tisztviselőkarban emelkedés van a postánál, ami az emelkedő forgalom következménye és ahány iskolával lábbel állítunk, annyival több tanító is kell. Egyszerűsíti azonban a közigazgatási és a számvitelt. A nagy tisztviselői létszámot az elvesztett háború okozta és igen nehéz a leépítés. Egy országban sem csökkentették azonban olyan rohamosan a tisztviselők számát, mint nálunk. A megüresedő állások egy részét nem fogja betültetni. A földbirtokreform finanszírozásához előbb meg kellene teremteni a szükséges jogi feltételeket és csak azután lehet részére tőkét biztosítani, ami csak külföldi kölcsönnel oldható meg. Akkor lesz itt rend, ha a földbirtok megszabadul mai súlyos adósságaitól és hogyha forgótőkéhez jut. Megoldja az Államvasutak beruházási programját is. Sikerülni fog az exporthitel biztosítása is. A Nemzeti Banknál azért vannak nagy összegek, mert oda koncentrálódnak az állami intézmények és a kincstár pénzei. Azután a Postatakarékpénztár következik. A Nemzeti Bank jövedelméből az állam is részesedik, tehát ezek jövedelmet is képeznek az államnak. Szigorúan akarja ellenőrizni az autonómiák háztartását. Ezután a költségvetést általánosságban elfogadták és áttértek a kultusztárca költségvetésének tárgyalására, amelyet Oberhammer ismertetett A bizottság csütörtökön folytatja munkáját. ai# '+1 ' 0 1928 március I.Mihar Katonai amnesztia A kormányzó a kormányzói hatalom átvételének évfordulója alkalmából a honvédbíráskodás alá tartozó egyénekre vonatkozóan kegyelmet hirdet az 1020 március 1-je előtt elkövetett bűncselekményekre. A kormányzói elhatározás így szól: Kegyelemből elengedem: mindazon egyének szabadságvesztésbüntetésének hátralévő részét, akik bűncselekményüket 1920. évi március hó 1-je előtt követték el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése után jelen elhatározásom keltéig sem aljas indokból eredő, vagy az állam és társadalom törvényes rendje ellen irányuló bűncselekményt, sem pedig akár a honvédigazságszolgáltatást érintő eddigi, akár a jelen közkegyelmi rendelkezéseim szerint amnesztia alá nem eső egyéb bűntettet el nem követtek, s hogy büntetésüknek felerészét jelen elhatározásom keltéig már lezültütték. Mindazon egyének szabadságvesztés büntetését, illetőleg annak hátralévő részét, akik bűncselekményüket 1920. évi március hó 1-je előtt követték el és a jogerős ítélet végrehajtása akár hivatalból, akár kérelemre, akár a lezajlott rendkívüli események következtében elhalasztatván, illetve félbeszakotta Iván vagy foganatosítható nem lévén, az ítélet jogerőre emelkedésétől jelen elhatározásom keltéig legalább öt évet szabadlábon töltöttek, feltéve, hogy rájuk nézve ez előző pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. Mellőzendő, abbahagyandó, illetve megszüntetendő a bűnvádi eljárás az 1920. évi március hóse előtt elkövetett s jelen elhatározásom keltéig ismertté vált mindazon bűncselekményekre nézve, amelyeknél a bűnvádi eljárás folyamatbatétele, illetőleg lefolytatása a katonai igazságszolgáltatás menetében a háború és a forradalmakkal kapcsolatos rendkívüli események által előidézett zavarok (bűnperiratok elkallódása, bizonyítékok beszerzésének nehézségei vagy egyéb, az államérdekeket érintő ok) által volt akadályozva, föltéve, hogy terhelt a bűncselemény elkövetése óta legalább öt éven át szabadlábon volt s hogy az 1. pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. Nem részesülnek jelen elhatározásom alapján kegyelemben az állami és társadalmi rendre nézve veszélyes egyének, továbbá azok, akiknek cselekménye kémkedés, abban való „bűbtársság“ (kémkedés elősegítése), aljas indokból elkövetett gyilkosság , szokássá vált (üzeltszerű) lopás, a hadiszállítások körül való visszaélés által elkövetett, az állam hadiereje elleni bűntett s a világháború folyamán elkövetett megismételt első — vagy ennél súlyosabban minősülő — szökés bűntette. Nem részesülnek továbbá kegyelemben azok sem, akik magukat a büntetés elől elvonva, bujkálnak vagy éppen külföldre távoztak, ide nem értve azokat, akik nyilvánvalóan nem ezzel a szándékkal, hanem a békeszerződés következtében maradtak átcsatolt területen Annak eldöntését, hogy elítéltre (terheltre) nézve fennállanak-e a jelen elhatározásomban meghatározott feltételek, az 1921. évi május 18-án kelt elhatározásom F. pontja szerinti kegyelmi tanácsokra biznia. Esetleg felmerülő kételyek esetén, különösen pedig a kizáró okul szolgáló közveszélyesség kérdésében a honvédelmi miniszter dönt, aki jelen elhatározásom helyes végrehajtása felett a felügyeleti jogot gyakorolja. Felhatalmazom a honvédelmi minisztert arra is, hogy a többi fentebb megjelölt előfeltételek fenforgása esetén kivételesen a kegyelmi tanács elé utalhassa azoknak az egyéneknek ügyét is, akik tamcselekntényüket ugyan az 1-1 3. pontban megjelölt időpont után, de még az 1920. év folyamán követték el. Megengedem továbbá, hogy a kegyelmi tanács javaslata alapján közvetlenül külön kegyeleti javaslatok legyenek elém terjeszthetők az oly egyénekre vonatkozóan, akik 1920. évi március hó 1-je előtt követték el bűncselekményüket, de akikre nézve a jelen elhatározásomban meghatározott összes feltételek nem forognak ugyan fenn, azonban az illetők, tekintettel a körülményekre, rendkívüli kegyelemre méltók. A nagyváradi zavargások vádlottai a bíróság előtt Bukarestből jelentik: Kolozsvárott ma folytatták a nagyváradi zavargások miatt vád alá helyezett 28 egyén bűnperének tárgyalását. A 28 vádlottat összesen 90 védő védi, 190 tanút idéztek meg. A tárgyalást eddig kétszer el kellett napolni, mert a tanúk egy része sohasem jelent meg az idézésre. A bíróság azonban most elhatározta, hogy a tárgyalást minden körülmények között befejezi. A tárgyalás mai napja a vádlottak kihallgatásával telt el. LIOXI SEfiiYIÍM UnmAz ír«».*»(Ks-TÁv cég úz elme s Rákóczi 41 59. szám. (Népopera alvóház mellett Telette: te.TM ím Csatöri SE Franciaország 523,769 katonát tart fegyverben, de a nacionalisták még ezt is keveslik Párizsból jelentik. A kamara ma délelőtt és délután a hadsereg legénységi létszámáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A javaslatot a késő délutáni órákban kézfelemeléssel elfogadták. A francia hadsereg 1928. évi legénységi állománya eszerint 523.769 fő, mégpedig: 240.000 főnyi tartalék, 106.000 főnyi tényleges állomány is 179 000 főnyi gyarmati hadsereg. A gyarmati hadsereg legnagyobb része, 95.000 fő, Észak-Afrikában állomásozik. A vita folyamán a szélsőjobboldali pártok szónokai hevesen kritizálták a javaslatot, amely szerintük túlságosan alacsonyan állapítja meg a hadsereg létszámát Jean Fabry, az ismert militarista képviselő, a hadsereg létszámának jelentékeny növelését követelte, hivatkozással arra, hogy Franciaországnak minden eshetőségre készen kell állnia. A demokrata párt semmi áron nem nyugszik bele a Fővárosi Takarékpénztár megvásárlásába Holnap jár le az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár részvénypakettjének megvásárlására a fővárosnak adott opció. Ennélfogva az úgynevezett tizenkettes bizottság, melynek a városházi pártok vezetői a tagjai, ma délben ülést tartott a részvények megvásárlása dolgában. Ezen az ülésen Ripka Ferenc főpolgármester is megjelent, Papanek pénzügyi szakértővel együtt. A vita meglehetősen heves lest, úgyhogy háromszor kellett felfügeszteni a tanácskozást, amely zárt ajtók mögött folyt. Délután fél háromkor még javában tanácskoztak és csak fél négy felé került szavazásra a sor. A tanácskozást nem lehetett abbahagyni, mert amint említettük, holnap lejár az opció és a Wolls-párt, valamint Kozmáék kijelentették, hogy mindenáron dönteni kell ma ebben a kérdésben. Ezzel szemben Glücksthal Samu azon a véleményen volt, hogy ebben a fontos kérdésben meg kell hallgatni a pénzügyi bizottságnak a véleményét is és ebben a kérdésben csak a közgyűlés dönthet. A demokraták és a szocialisták egyébként, amint kiszivárgott, erélyesen ellenezték a részvénypakett megvásárlását. Ezzel szemben Wolffék és Kozmáék a megvásárlás mellett kardoskodtak. A vita oly hosszúra nyúlt, hogy a tizenkettes bizottság tagjai közül időközien ketten otthagyták a tanácskozást, úgyhogy mikor délután félnéggy órakor poskusházy Lajos alpolgármester szavazásra tette fel a kérdést, hogy megvásárolja-e vagy sem a város az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár részvénypakettjét, már csak tíz bizottsági tag volt jelen. Ezek közül hatan a megvásárlásra szavaztak, négy bizottsági tag pedig nemmel szavazott. Erre Folkus Kházy elnök kimondta, hogy a főváros megvásárolja az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár részvénypakettjét. Hír szerint a baloldal nem nyugszik bele ebbe a megoldásba és rendkívüli pénzügyi bizottsági ülést, valamint rendkívüli közgyűlést akarnak összehivatni, hogy opponálhassanak a részvények megvásárlása ellen. Bródy Ernő országgyűlési képviselő, a városházi 12-es bizottság tagja, a következőkép nyilatkozott ebben a kérdésben: — Ami szerdán délben 12-es bizottságban történt, az példátlan a főváros történetében. Arról van szó, hogy a fővárosi pártok vezetői sohasem vették magukra, hogy önhatalmúlag döntsenek egy fontos kérdésben a pénzügyi bizottságnak és a főváros közgyűlésének a megkerülésével Ma ez történt. Én a leghatározottabban elleneztem ezt a megoldást és a magara részéről kijelentettete, hogy a demokrata párt elé viszem ezt az egész kérdést. A demokrata párt rendkívüli értekezletét össze is fogjuk hívni. A demokrata párt rendkívüli közgyűlés összehívását fogja kérni a főpolgármestertől, aki köteles ebben az ügyben összehívni a rendkívüli közgyűlést. Nincs semmi célja a titkolózásnak, mert a részvényvásárlás mégis a főváros közgyűlése elé fog kerülni. Én ezt előre bejelentettem a 12-es bizottság mai ülésén, mert nem vagyok hajlandó egy ilyen fontos anyagi vonatkozású kérdésben egyedül a magam véleményét döntőnek elfogadni. Arra való a főváros közgyűlése, hogy az döntsön ilyen kérdésben, nyilvánosan, a nagyközönség és a sajtó nyilvánossága előtt, mert lehetetlen, hogy 12 dv, bármennyire verzátus legyen is a főváros kérdéseiben, kisajátítsa magának a főváros közgyűlésének hatáskörét Nem lehet amikálisan, titkosan ilyen nagyfontosságú kérdéseket elintézni. A főváros közgyűlése arra való, hogy az döntsön minden kérdésben, amely a főváros polgárságát érdekűi és érinti Pesthy és Mayer miniszterek és Ráday Gedeon az I. osztályú magyar érdemkeresztet kapták Félhivatalosan jelentik: A kormányzó ú*, miniszterelnök előterjesztésére dr. Pesthy Pál igazságügy miniszternek kiváló odaadással és fáradhatatlan ügyiizgalommal a hazónak tett értékes szolgálatai elismeréséül az l. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Mayer János földművelésügyi miniszternek kiváló odaadással és fáradhatatlan ügybuzgalommal különösen a mezőgazdaság terén teljesített értékes szolgálatai elismeréséül az I. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére gróf Ráday Gedeon nyugalmazott belügyminiszter, országgyűlési képviselőnek érdemekben gazdag, önzetlen és hazafias közisend tevékenysége elismeréséül az I. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta. Szigetvárott pótválasztás lesz Nádosy és Nicsovics között Szigetvárról jelentik: Ma folyt le a szigetvári kerületben a pótválasztás és este kilenc órakor a szavazatok így állnak: Nádosy Elek 5258, dr. Nicsovics Vazul 2912, Kelemen István 2391, Fekecs Vendel 1041. A szavvazás már csak kevés helyen folyik, úgyhogy ma este lezárják és az eredményt holnap hirdetik ki. A mostani számarány mellett is bizonyosra vehető, hogy Nádosy és Nicsovics között pótválasztásra kerül sor