Magyar Hirlap, 1928. április (38. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-22 / 92. szám

24 1928 április 22. magyar Alföld nosztalgiája fogja el: És messze, messze, lenn az ég alatt Az éjszaka kárpitja szétszakad­t a tengerből, hol csolnakázni volt. Kilép a hold, az óriási hold... A hold, a lengő óriási szív, A vőlegény, a régi és a hív, Ki áthajolt a messzeségen át. Hogy csókolhassa szép menyasszonyát. Terescsényi György lírája, bár Terescsényi halk és csendes szavú költő, sohasem válik monotonná, mert minden átsuhannó érzése megszínesedik nemes szenzibilitásán át. V. T Dr. Schönfeld: Harcban a zsidóságért Dr. Schönfeld József, a Zsidó Szemle szer­kesztője ilyen címen gyűjtötte össze és adta ki kötetbe nagyobb hírlapi cikkeit. Schön­feld dr., a magyarországi cionisták egyik ve­zetője s mint újságíró, egyik legvehemensebb publicistája. Ez a kötet tehát a benne fog­lalótan írásokkal tulajdonképen a magyar­­országi cionista mozgalomnak a történetét adja, pontosabban azoknak a harcoknak, melyeket ez a mozgalom két oldalon is foly­tat. Azóta, hogy 1896-ban a bécsi Herzl Tiva­dar ezt az akciót elindította. Mert a cioniz­mus erős ellenzékre talált magában a zsi­dóságtan is és Schönfeld dr. cikkeinek nagy­­része éppen ezen a fronton csatázik. Bár a szerző előszavában hangsúlyozza azt, hogy ezek a cikkek nem tartanak igényt irodalmi értékre, e harcoktól távolélők szá­mára mégis ilyen szempontból érdekesek. Schönfeld dr. kemény verekedő és ehhez nemcsak gondolatai és indulatai vannak, ha­nem megfelelő kifejezés­ eszközei is. Jól és lendületesen ír és mindig tiszta és világos képet ad a maga szempontjából egy-egy szituációról, akár speciálisan a cinoizmus kérdéseiről van szó, akár pedig a magyar zsidóság másik fontos kérdéséről, az ú. n. ortodox-neológ egyesülésről. Éppen ezeknél a kvalitásainál fogva tud ezekben a cikkek­ben, amelyek egy része napi aktualitását ré­gen elveszítette, mégis összefoglaló képet adni a meglévő mozgalomról. A maga meg­győződésének és céljainak szolgálatában tud a gorombaságig őszinte lenni és nem isme­retlen terület számára a szatíra sem néhány belletrisztikusabb jellegű írásában. A felszabadult asszony és a családi élet. Rosenekná B. Blanka: „Házasság". Darázsfé­szekbe nyalt a szerző. Biztos,­ bátor kézzel bolygatta meg a mai házasélet forrongó kérdé­seit. Nem is egy házasság bonyodalmait" mu­tatja meg ez a regény, hanem jellegzetes mo­dern házasságkötések és házasságbontások egész sorát. A magyar középosztály tehetős kö­reiben forgunk. Olyan asszonyok, olyan férfiak között, akiket nem terhel az élet mindennapi gondja,­ akikben az élet és a szerelem vágya töretlen lánggal ég. Erős, bővérű fajta és nagy­részük a szerelem idealizm­usával indul. És ezek a szerelemre termelt emberek mégis agyonkínozzák, tönkreteszik egymást, válságba sodorják gyermekeiket, míg az egyik pompás emberpárnak végre sikerül olyan fészket rakni, amilyent megérdemel. „Minden hivatáshoz kell rátermettség, tanu­lási idő..., csak a házasságba lehet minden­kinek gondolkodás nélkül beugrani..— mondja Görög Miklós, amikor 36 évesen, sok csalódás és önző kaland után azzal a leánnyal birkózik, akiben anyja sorsa, apja példája ki­oltotta a hitet és aki hisztérikusan fél a há­zasságtól. Pedig ez a „madonnaarcú Pirko“ a világért sem mai pesti­ fajta, hanem igazi úri­leány, vérénél, természeténél fogva arra való, hogy a legdrágább feleség és anya legyen be­lőle. Izsépy Vera is arra valónak nőtt fel és magához méltó élettársat is talált. Még­sem tudja megtartani se az urát, se a gyerekeit, ha­nem ki kell kóstolnia egy keservesen vállalt garconne-élet kétes örömeit. Miért? Csak azért, mert urával együtt kontárok az együttélés mű­vészetének legnehezebb műfajában: az együttes gyönyörű, amíg zavartalan, ide fölborul, amint megjelenik a harmadik. Jól meglátott, szenvedéllyel és igazsággal megrajzolt alakok viszik ennek a házasság­­témának fő- és mellékszerepeit és asszonykézre vall, a szó legjobb értelmében, a gyerekek sor­sának, egyéniségének ábrázolása. Ezt a regényt sok ezer olvasó fogja lázasan, Ügyelő lélekkel befogadni és ha ugyanolyan őszinteséggel, megértéssel fegyverkezik fel, mint az írónő, akkor, ennek a regénynek jelentősége lesz,­­ nemcsak a szórakozás óráiban, hanem még az élet valóságában is­ (Pantheon kiadás.) Új könyvek. A következő új könyvek jelen­tek meg: Edgar Wallace: Az álarcos béka, for­­­­dította Sebestyén Ede. Edgar Wallacenak, a most oly népszerűségre szert tett kiváló írónak­­ egyik legérdekesebb és legizgalmasabb műn- I bája. (Légrddy-kiadás. — Ibsen művének V. köteteként, Ibsen születésének százéves fordu­lójára megjelent: összeáll. Inger asszony, A­­ vadkacsa és Borkman John Gábriel. (Athe­­naeum-kiadás.) — Kérdezz. — Felelek. A kül­földön oly nagy népszerűségű játék ötletes ma­gyar átültetése, összeállította Balassa József, s előszavát írta Karinthy Frigyes. (Kultúra-­­ kiadás.) — Komáromi János: A régi szerető. ’ A nagytehetségű kiváló írónak hatalmas me­­i­séjü regénye ezúttal mér második kiadásban­­ jelent meg. (Athenaeum.) . R ÓZDGAZDASÁG A dunai forgalom csökkenését Románia és Jugoszlávia gabona­­exportjának apadásával indokolják. A Mitteleuropäische Wirtschaftsttagunk — mint a Magyar Hírlap húsvéti számában megírtuk, — május 4-én Bécsben tartja meg negyedik konferenciáját, melynek napirend­jén főként a Duna-kérdés szerepel. Ennek kapcsán arról is hírt adtunk, hogy a pro­bléma ismertetésére a tanácskozás vezető­­­sége dr. Hantos Elemér államtitkárt kérte föl, aki terjedelmes és a kérdés minden rész­letét felölelő emlékiratot készített. A Mitteleuropäische Wirtschaf tsttagung fentebb említett konferenciája tulajdonkép­pen folyománya a népszövetség hasonló irá­nyú akciójának, amellyel a dunai hajózást kívánják megjavítani. A népszövetség meg­bízásából ugyanis Sandemann Allen angol képviselő annak idején beutazta a Duna-me­­dencét, erről jelentést készített és különösen azt hangsúlyozta, hogy a dunai forgalom kifejlődésének nehézségei elsősorban politi­kai okokban jelentkeznek. Sandemann képviselő jelentése nyomán a román kereskedelmi kamarák egy másik memorandumot készítettek, amely érdeke­sen világítja meg a román gazdasági körök állásfoglalását a dunai hajózással szemben. A román kereskedelmi kamarák azon a né­zeten vannak, hogy a dunai hajózás csökkenését legelsősor­ban az országhatárok, illetve a terüle­tek megváltozása okozta. Nevezetesen a háború előtt úgy Románia, mint pedig Jugoszlávia nagy gabonaexport­államok voltak. Az említett államok a béke­­szerződés révén úgynevezett Zuschusgebiete­­ket kaptak, tehát olyan területeket, amelyek gabonahiányban szenvednek, így Jugoszlá­viához csatolták Horvátországot, Krajnát, Boszniát, Dalmáciát és Montenegrót, tehát azokat a vidékeket, amelyeken gabona egy­általában nem terem és a békeévekben oda nagymennyiségű őrleményt kellett szállítani. Hasonló a helyzet Romániában, amely vi­szont Erdélyt kapta meg, tehát szintén egy olyan területet, amely gabonaellátásra szorul. Ilyformán úgy Románia, mint Jugo­szlávia gabonafeleslegü­k jelentős há­nyadát a föntebb említett országrésze­ken helyezik el, és miután ezek az országrészek a víziút ki­kapcsolásával közelíthetők meg, a dunai for­galom érthetően a békeszerződés óta jelen­tős mérvben csökkent és úgy Románia, mint pedig Jugoszlávia hajózható víziútjána­k na­­gyobb része természetesen parlagon hever. A román kereskedelmi kamarákkal egy­­­ időben Csehszlovákia is komolyan foglalko­zik a dunai hajózás kérdésével, melynek­­ megoldása ott már komolyabb formát öltött, amenyiben megfelelő csatornázási munká­latokkal az Oderát és az Elbát össze tud­ják kapcsolni a Dunával. Csehszlovákiában­­ fölvetették azt a kérdést is, hogy miért kell a dunai hajózási vállalatoknak hétszer adózni csak azért, mert a víziúton két államot érintenek. A csehszlovák kormány elé ezért olyértelm­ű­­ javaslatot terjesztettek, mely szerint a het­­i VISZI. A Magyar Cobden Szövetség e heti sze­mináriuma a szövetség elnökének, Halasi Fischer Ödönnek gyászára való tekintettel elmarad. A csehszlovák szövőgyárak Magyarorszá­gon és a Balkánon. A Prager Presse írja a következőket: Az elmúlt évben Magyar­országon pamutszövödéket rendeztek be azzal a rendeltetéssel, hogy úgy a belföldi, mint pedig a külföldi piacon, de különösen a Balkán-államokban a csehszlovák gyára­kat lekonkurálják. Az új alapítások az ál­lam részéről különös kedvezményben része­sültek. Miután ezek a termelési költségen alul adták el gyártmányaikat, jelentős el­helyezési területeket szereztek és az első időben ez az akció tényleg sikerrel is járt. Most azonban ezek a gyárak versenypoliti­kájukkal kénytelenek voltak fölhagyni és az árakat a piaci árakhoz mérten állapítot­ták meg. A megállapított árak a csehszlovák szövödékre nézve most márg nem jelentenek versenyt. Ezért a csehszlovák szövőgyárak ismét meghódították a magyar piacot, nem­különben a balkáni államokat. Emellett egyes kisebb és pénzügyileg gyengébb ma­gyar vállalatok, amelyeket nemrég alapítot­tak, valószínűleg kénytelenek lesznek likvi­dálni. A szövetkezeti üzletrésztőkék fölemelését követelik. A közelmúlt időben a parlament­ben élénken tiltakoztak az ellen, hogy a kormány életképtelen szövetkezeteket tá­mogasson az adópénzekből, amelyeknek legnagyobb része ilyformán elvesz. A túl­zott mértékű állami támogatás tudvalévően abban találja a magyarázatát, hogy a szö­vetkezetek­ által használt tőkéknek csupán egy jelentéktelen töredéke az az összeg, amit a tagok­ fizetnek be, így előáll az a fo­nák helyzet, hogy amíg egy szövetkezetnek teszem az üzletrésztőkéje 200.000 pengő, ugyanez a szövetkezet 2 millió pen­gős hiteltőkét vesz igénybe. A szövetkezeti mozgalmak legkomolyabb tényezői is belát­ják, hogy ezt a rendszert föntartani nem lehet, de nem is szabad és olyirányú refor­mot kívánnak, amely szerint az üzletrész­­tőke igénybevételét az eddigieknél jobban lehetővé tennék. Értesülésünk szerint a szö­vetkezeti törvénytervezetben, amely most áll előkészítés alatt, erre már figyelemmel lennének. A Magyar—Francia Kereskedelmi Ka­mara közgyűlése. A Magyar—Francia Ke­reskedelmi Kamara évi rendes közgyűlését május 2-án este Vs8 órakor a Hungária­­szálló kistermében tartja meg. Közgyűlés után bankettet rendeznek. Hivatalos zár­lat árfolyamok az értéktőzsdén­ ­ Előző zárlat, U. mai zárlat Bankok Bányák, Téglagyárak Nyomdák Cukorgyárak Angol-Magyar - Sa 89.5 Bauxit-Trak - 378.5 377 Athenaeum 3­29.3 29 Atlantika ........ 1.88 1.36 Beocsini--------239.5 238.5 Franklin------- 6S 64.5 isikor 190 188 Bosnyák-Agrár - -Borsodi............ 10.3 10.6 Glóbus----------- 28­0 DeSín­ 14 8 14 5 Bncsti Iparba­nk 18 13 B.Szentőrmnei_ - - Pallas ..........­ 16 15.8 USR* _ _ Angol-Osztrák.. - -Cement_________ 315 215 Pesti könyvny 370 m­K' 50 1. _ Fabank........._ 19 19 F. Kohó ____ 40.8 41 Révai______ 12.3 13.5 »«immer------50.6 Földhitelbank.. S6.9 86.9 Köb. Dräsche » 22.5 22.5 P­igler ---------- 12.3 12.3 Hazai_____ 60 .0 Magnezit ___ 19S 194 Stephaneini___15.3 15.5 Szállodák és gyógy-Hermes.... — — — — Magy. Asztalt — 43 43.3 Wodianer — — — 39 89.5 fürdők Szlavón jetz. .. 5.8 5.8 M. Alt Szén _ 802 805 _ „ „. általános bank — 19 Magy. Kerámia 50 50 p . „, .fi­alatok ,vgisz _ 61 60... Magyar Hitel _ 83.8 83.8 Salgó________ 65.2 63.1 talParl ZBN­SiaiOli­schwartzer __ — -Sd. Alt. tagad... 178 179 Újlaki----------- 36.5 36.5 Ia _ M. Cseh Ipari­. 17 3 17 8 urikánji------- 169 168 Nemzeti43 43 Textilipari vállalatok ilr'Ir n 75 Vasművek, Gépgyárak " HB& % %es^ - * « Sät; I « & ÄI 70& Közlekedési vállalatok dX­­ ll Ä Ä: m ítig“rDv“Ä mil tl& Äväi: 59i E?:I 2!:} »J Gép (Tarosai) _ — — Búr.........——— 38 38 Kender 40 40 Takarékok UySrUy-WoUl - - - Déli vasút — 11.5 11.4 J.ze- *enfler * 40 41 Hóikert — ——— 13.9 12.9 M. F T. R.— r.^-Ino.i rtn.l.int­­ervárosi----- 79 80 Kaszab___ 60 60 Magy. h érd. - - - Vegyipari vállalatok 3. Lipótvárosi- 20 20 Kühne ———— 13.2 13.2 Levante____ 25 Í4.7 Chinotn---- 29.1 29.5 Tóvárosi ........ II.1.5 12 Láng — ———— 104.5 104.5 Miskolci ——— 33 33 Daniea .......... 14.5 — Nagy. Általános 98 96 Lipták­­ —— — —­­ Nova ___­­­­ 49.7 49.5 E. Pesti Spéd_ 22.5 22.5 doktor______ 93 91 Mág............. 8.4 8.4 O. M. Áramv _ 21.9 21.9 Flóra...........­­ 18 Testi Hazai — — 215 214.5 Magyar Acél — 84 82 Tröszt­­ — — _ 35.9 35.9 Hungária Matr 56.5 55.9 Magyar-Belga- 40.1. 40 Klotild______ — 16 Biztosítók »CUaud: «K­ $ „ Otofrif* ~~ 801 203 L K “ $ “S'": w Rimamurányi I ’lói 106 2 Sörgyárak és szesa- Brassói ....— 40.8 40.5 Malmok *4‘­ 241 'Pari 'állala‘°k Sairi... rS 36~5 laek-malom .. 32 — Toudlod­ — — 11 ti B M. Részv.-sel 136 136.5 E Magy Papír — 32 Borsod*Miskolci — — vulkán 6 3 6 3 E­ Temesi szesz 26 25.8 Felten ------- 196 195 lorcordia . . 8.2 8 " ” * " Fővárosi sör . — — Hangya-Ipar . 23 — 3. Budapesti 1­41.3 41.5 Uschwindt 145.25 145 Kábel ....... — — lizella 14.5 14 Gáz- és villamosság! Királysor........ 15 - Ném. Mezfigazd 48 48 lungfiria ___ - 24.2 vállalatok Köb PolR SB­ - - M. Őstermelő. 50 51 Királymalom _ 12.5 - Krsnsz szeszgy 10.5 10.5 M Ruggyanta. 132 13!­1 Vik­toria 20 2! Egyesült izzó - 113 -115 Pannónia sör - — — M Vasúttorg.. 38.5 38.9 Traosdanubim- — 5.5 Vasmegyei -- 32.5­­ Xemesi sör­­ — Telena-...... 25 35 Vasárnap? Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár május elején tartja meg közgyűlését A fő­város és a Pénzintézeti Központ között létre­jött megállapodás értelmében az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárnak még az átvételt megelőzően közgyűlést kell tartania, amel­­yen elintézik az alaptőkelebélyegzést, illetve a részvénytőke fölemelését. Miután a fővá­ros határozatát még föl kell terjeszteni jó­váhagyásra a belügyminiszterhez, viszont a­­ Pénzintézeti Központ erről a pénzügyminisz­tériumnak tesz jelentést, a Fővárosi Taka­­­­rékpénztár közgyűlését ezért csak május­­ első felében hívhatják össze. Negyvenhét cég nyújtott be ajánlatot a MÁV faárlejtésén. Az Államvasutak igazga­­­­tósága tudvalévően közel 13.000 vagon­y tűzifa szállítására írt ki árlejtést. A szállí-­­ tandó mennyiség értéke körülbelül 3 millió pengő. A kiírt pályázat határideje április 22-én jár le s eddig, értesülésünk szerint, 47 pályázó nyújtott be 52 ajánlatot. Meg­­­­említjük, hogy a MÁV most több, mint 1,5 , millió pengő értékben számos iparcikk és műhelyi tölgyfa szállítására írt ki nyilvános árlejtést. A legnagyobb összeggel, 1,2 millió pengővel, a műhelyi tölgyfa, valamint szőr­meruhák (350.000 pengővel) szerepelnek. A Waggon Lits Csehszlovákiában 10 millió CK-t keresett. A Nemzetközi Hálókocsi Társa­ság az elmúlt tezletévben a csehszlovák vona­lakon járatott étkező- és hálókocsijai után 10 millió CK tiszta nyereséget ért el. A német gyujtószindikátus válsága. A német gyufaárusító rt. most közzétett mérlege sze­rint az elmúlt üzlet évre 80.000 márka veszte­séget mutatott ki. Ezt a külföld versenyével indokolják. Ugyanis a népiét védővámot későn léptették életbe és ezenfelül a gazdasági mi­nisztériumnál több angol érdekeltség új gyújtó­­gyárak engedélyezését kérték. Ez alapon a külföldiek Németországban versenygyárakat állítottak föl, amivel áttörték a gyújtószindi­­kátust. Ez többek között azzal a következ­ménnyel járt, hogy egy lett cé.­, amelynek Né­metországban gyújtógyára volt, a szindikátus­hoz tartozó üzemét eladta. Egyezkedési tárgyalás a mérnöki munkakör tárgyában. A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamarában ma délben értekezlet volt a Buda­pesti Mérnöki Kamara képviselői és a mérnöki munkák fentartásában érdekelt ipari szakmák képviselői között. Az értekezlet megállapítása szerint megvan a lehetőség arra, hogy a ren­delettervezet ügyében közeledést teremtsenek ai felek között. Vállalatok köréből. A Villányi Pezsgőgyár és Borpince Rt. május 10-én rendkívüli közgyű­lést tart, amelyen a társaság felszámolásának kimondása szerepel. A gyárat tudvalévően át­vette a pécsi Littke pezsgőgyár, amely a Vil­lányi telepeit magába olvasztja. —• A Novico Áruforgalmi Rt. (Budapest, VI., Ó ucca 13.)­ felszámol. . — Az Autotaxi Budapesti Automo­bilközlekedési Rt. 7 millió pengő alaptőke mel­­­le­tt a múlt évre 507.000 pengő tiszta nyeresé­get mutat ki. A Vállalat birtokában levő ingat­lanokat és berendezéseket a mérlegben közel 3 millió pengővel, a kocsiparkot pedig 6 millió­ pengővel szerepelteti.­­ A Magyar­ Építő Rt. az 1927-ik üzletévre , 147.000 pengő alaptőke mellett ,41.000 pengő veszteséget mutat ki. — A Palugyay J.­­és Fiai Rt. az elmúlt üzletévre 17.000 pengő tiszta nyereséget mutat ki. — Az Angol Park Rt. más évben elért tiszta nyere­sége körülbelül 20.000 pengő. A vállalat igaz­gatósága a felszerelést és berendezést 1 millió pengőre, a leltárt pedig 82.000 pengőre érté­keli. A Magyar Vasút és Közlekedés gazdag tar­talommal jelent meg dr. Halmos István szer­kesztésében, Dezseöffy államtitkár, Samarsag MÁV elnök, dr. Temesváry Imre orsz. képviselő, Ney Ákos min. tan., a D. Sz. A. V. igazgatója, Lázár László MÁV igazgató, Gyenes Kálmán szakosztály­főnök és Fenyvesy S. főfelügyelő közleményeivel. Kényszeregyességek- Schwartz S. Sándor órás és ékszerész (Deák tér 4) kényszeregyesi­ségi ügyében létrejött a magánegyesség, ame­lyet dr. Kunst­ Győző törvényszéki bíró jóvá­hagyott, az eljárást befejezetté nyilvánította s a£ vagyonfelügyelő díjait 155 pengő 04 fillérben állapította meg. Weszely János (Gróf Halléi­­ ucca 36) kovácsmester kényszeregyességi ügyé­ben az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedett, dr. Kunst Győző törvényszéki bíró az eljárást befejezetté nyilvánította. A Ballagi, és Mihájlovits-cég tulajdonosának, Ballagi Por­­dány István szentendrei lakosnak kényszer­­egyességi ügyében az eljárást megszüntető vég­­­­zés jogerőssé vált, a törvényszék elrendelte az iratoknak a csődbírósághoz való áttételét.­­ A nyíregyházai törvényszéken dr. C­örömbey Gusztáv bíró elrendelte a csődönkivüli kény­szeregyességi eljárást Orosz János szabómester és neje, Borbándy Rozália kisvárdai lakosok ellen. Vagyonfelügyelő Vécsey Miklós, köv. bej. május 16-ig az OHE központjánál.­­ A budapesti törvényszéken Kmetty E. (Erzsébet) Ráday ucca 59. sz. cég kényszeregyességi ügyé­ben május 4-én délelőtt fél 10 órára tárgyalást tűzött ki. A Magyar Közgazdasági Társaság április 26-án, csütörtökön, este 6 órakor a közgazda­­sági egyetem (IV., Szerb utca 21—23.) földszint III. számú előadótermében ülést tart, melynek tárgya dr. Hajnal Henrik ügyvéd előadása: Az államháztartás parlamenti ellenőrzésének mód­szerei". Vendégeket szívesen látnak. A Farina elvesztette alaptőkéjét Annak idején megírtuk, hogy a Farina Hazai Termény- és Árukereskedelmi Rt. vezetősége a vállalat fel­számolását határozta el. A részvénytársaság ma publikálja mérlegét, mely szerint az 1927 június 30-iki állomány szerint a kimutatott veszteség 263.000 pengő. Miután az alaptőke 250.000 pengő, tehát nemcsak a részvénytőke veszett el, hanem ezenfelül még 13.000 pengő­ fedezéséről is gondoskodni kell.

Next