Magyar Hirlap, 1928. augusztus (38. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-01 / 173. szám
10 «nt* Wnia* a 25 fatfOT So a SfC&'SrSt .11 li 11 ilPm magyar hírlap JÚLIUSI REGENYKEDVEZMENYfc — —iawT.nT.nr.inr m t ~ ww BUDAPEST, 1928 AUGUSZTUS 1_______________________________♦ SZERDA, XXXVIII. EVE, «3. SZ. mii, i iiiiiypiMMimnrTHrrniBiioam in HirHimigwmimrnmTiiwmMWfiirrrriT^ Nincs tovább Irta: FELEKY GÉZA A XXIV. Bud-jelentés egy újabb költségvetési évet zár le, és a Smith főbiztos távozása óta eltelt második esztendőben 902 millió pengővel haladták meg az állami bevételek az előirányzatot. Az állam bevételei ilyenformán 961 millió pengő fölé emelkedtek, és ez annyit jelent, hogy Magyarország minden lakosának kereken 120 pengőjébe kerül az állam üzembentartása. Ugyancsak kerek számokban beszélve a kenyérkeresőkre fejenként és évenként 400 pengő teher esik most a költségvetés jóvoltából. Egy régi, keserű tréfával lehetne talán leginkább jellemezni az államháztartás kfjabb fényes mérlegét. Szeretném, ha úgy élhetnék, mint ahogy élek, felelte egyszer valaki, arra a kérdésre, hogy mi volna a kérése, ha ezy jótékony tündér megígérné az eléje terjesztett kívánságok teljesülését. A magyar pénzügyminiszter pedig nem igen kérhetne mást a jótékony tündértől, mint azt, hogy a nemzeti jövedelem emelkedjék olyan színvonalra, amilyenre eljutottak az állami bevételek. * . . , Nyersen és elvontan nem sokat mondanak a számok. De egész frappáns az eredmény, ha például Európa leggazdagabb országának, Angliának állami bevételeivel kerülnek szembe az új zöldkönyv által elszámolt magyar állami bevételek. Az angol költségvetésből illik leütni a békekölcsönök és a hadikölcsönek több, mint 7 milliárd fontjának kamatszolgálatát, mert az ilyen kamattérhseket törölte a költségvetésből a magyar pénzügyi politika, és mert Angliában a nemzeti jövedelem egyik tételét teszi a hadikölcsönökért folyósított kamat, így számítva nem sokkal több, mint 9 font az állami terhek fejkvótája Angliában a magyar fejkvótának több, mint 4 fontjával szemben. Nálunk tehát az állami terhek a lakosság számához viszonyítva 45 százalékát teszik az angol állami terheknek. Angliában a munkások számára biztosított aggkori és rokkantsági járulék eléri a 42 pengőt hetenként, amikor nagy magyar iparágak 21 pengőnél alacsonyabb heti munkabérrel dolgoznak. Nőtlen embereknél 162 font ésházaspároknál 270 font az adómentes kereset Angliában, tehát 4500, illetőleg 7500 pengő még létminimumnak számít az angol szigeten. Minden 16 éven aluli gyerek feljebb emeli az adómentes kereset határát, amint feljebb tolódik ez a határ akkor is, ha az adófizetők koruknál fogva nincsenek többé munkaképességük teljes birtokában. 7500 pengő évi kereset, mint egy gyermektelen házaspár adómentes létminimuma: ez a szám álomszerűen látszik mifelénk, ahol a budapesti magántisztviselők erős többsége 1000—1500 pengő évi keresetből kénytelen megélni. Ripka főpolgármesternek a felsőházban felsorolt adatai szerint. De a 20, vagy a 25 pengős hetibéreknek, a 80 és a 120 pengős havi fizetéseknek országában az állami terhek fejkvótája 45 százalékát teszi az angol fejkvótának. ♦ Igazán kár volna részletezni, mit jelent az állami terheknek ez a súlya a latoinerekre, és a kereskedőkre, a városokra és a falura nézve. Amint kár volna felvetni azt a kérdést, hogyan boldoguljon az olyan kisgazda, aki szerencsésen kapott 10—15 hold földet a birtokreform jóvoltából, de most tartoznék törleszteni a föld árát, kénytelen drága kamatot fizetni a hitel útján szerzett iis'—'''cinért és viseli az adók rékét. Magyarország újjáépítésének feladata várna erre az új rétegre, és a gazdasági hivatás, hogy fogyasztóképességének fokozatos növekedésével segítsen a válságba jutott magyar városokon. Ehelyett azonban holnap, vagy holnapután igen aktuális gazdaságpolitikai kérdés lesz az ilyen parasztbirtokok megmentése a teljes csőd elől. Hány új állami autó vásárlásával jár a takarékossági bizottság felállítása, hangzott nemrég a gúnyos kérdés, amelyben sok volt a kegyetlen igazság. Nem lehet tagadni, egyes irányokban és bizonyos vonatkozásokban csökkentek az állam üzemköltségei, néha elég számba- vehetően, de más irányokban mindig kialakultak olyan kiadási többletek, amelyek sokszorosan meghaladták a takarékossági politika önérzetesen hangsúlyozott eredményeit. * Csodadoktorok csak ritkán gyógyítanak meg betegeket és a magyar költségvetésnek vannak olyan tehertételei, amelyeket semmiféle varázsige nem tüntethet el. Máról holnapra nem lehet az elviselhetőség határai közé visszaszorítani az állam túlméretezett üzemét. De talán van néhány olyan rendszabály, amely elindíthatná az ország megvédését az állammal szemben. Hadd következzek itt néhány szerény javaslat, inkább csak példa gyanánt. Fogadjon el októberben a parlament egy olyan ünnepélyes törvényt, amely megkövesíti a költségvetés kiadási oldalát és kimondja azt, hogy öt éven át nem emelhetőek az állami kiadások, amelyek a szanálás megkezdése óta évenként 10,—15 százalékkal nőttek fölfelé. A kiadások erőteljes csökkentése a ma adott helyzetben alighanem utópia. De a lerögzítés a most elért színvonalon olyan reálpolitikai lehetőség, amely 100 százalékig érvényesülhetne a gyakorlatban. Azután Adam Smith százötvenhárom év előtt írt egy nyári olvasmánynak is igen érdekes könyvet a nemzetek vagyonosodásáról, amely többek közt felállította ezt az egyszerű tételt: az adók behajtása történjék olyan formában, olyan időpontban és olyan módon, hogy az a lehetőleg legkisebb terhet jelentse az adófizetőkre nézve. Smith tételének a pénzügyi közigazgatás prakszisában is érvényesülnie kellene és nem csupán a pénzügyminiszter rendeleteiben, ha már az a helyzet, hogy a magánháztartások költségvetésében az adó az egyik legsúlyosabb tétel. És mivel a mai adóterhek mellett gyakran fizikai lehetetlenség az adók pontos lefizetése a megszabott időben: novelláris úton kellene még az ősz folyamán felére leszállítani az adóhárílékokért felszámított késedelmi■ kamatokat, továbbá a foglalás költségeit. A harmadik javaslat abból indulna ki, hogy a XXIV. zöldkönyv szerint a június harmincadikával lezárt költségvetési év bevételi többleteiből 90 millió pengő jut beruházásokra. A beruházási pontikának ezt a módját nem szabad folytatni és ehelyett követni kell az osztrák példát. A washingtoni képviselőházban egyetlen képviselő tiltakozása elég egy törvényjavaslat sürgős letárgyalásának megakadályozására, és ezen a technikai véletlenen múlt az, ha Ausztria 100 millió dolláros beruházási köl*csöndnek felvétele kitolódott néhány hó* nappal. A népszövetségi kölcsön precedense szerint a magyar állam most is megkaphatja az osztrák köztársaságnak biztosított kölcsön felét. Ez 285 millió pengőt tenne és így hosszú időre tehermentesítené a költségvetést a beruházási kiadások alól. * Az államháztartás szanálására szánt évek után jusson most öt év a magángazdaság és a magánháztartások tervszerű szanálásának. Az állami kiadások megkövesítése, a külföldi kölcsön a beruházási feladatok finanszírozására és az adóbehajtás módozatainak könnyítése volna az ötéves szanálási programnak az a része, amely, végrehajtásra kerülhet, mielőtt még 1929 január elsejét fogja mutatni a naptár. De ha még ez a szerény kezdet sem lesz gyakorlati valósággá néhány hónapon belül, akkor a magyar költségvetés büszke acéldreadnought-ja menthetetlenül beleütközik abba a félelmes zátonyba, amelynek ez a neve a lehetőségek és a lehetetlenségek gazdasági térképén, nincs tovább. Egy gyorsított személyvonat katasztrófája 16 halottal Ulm és Augsburg között Augsburgból jelentik. AzUlm és Augsburg között közlekedő 911. számú gyorsított személyvonat a váltó hibás működése miatt ma délután 3/14 óra tájban Dinkelsscherben állomáson beleszaladt egy tehervonatba. A mozdonyt és három személykocsit az összeütközés ereje egymásba taszította. Úgy hírlik, hogy 12 halott van és harmincöten megsebesültek. A birodalmi vasutak még nem adtak ki részletes jelentést a szerencsétlenségről. Augsburgból két és Ulmból egy tehervonat indult el a szerencsétlenség színhelyére. A vasúti szerencsétlenségről egy későbbi jelentés a következő újabb részleteket közli: A szerencsétlenséget az idézte elő, hogy Dinkelsscherben állomás mellett egy gyorsított személyvonat teljes gőzzel nekiszaladt egy tehervonatnak, hibás váltóállítás következtében. A személyvonat egy másik vonatot akart megelőzni, azonban hamis vágányra vezették a vonatot A vasúti katasztrófa még nagyobb arányú, mint a pár héttel ezelőtt Münchenben a pályaudvaron lefolyt vasúti szerencsétlenség. Eddig 16 holttestet húztak elő. A szerencsétlenség színhelyén hatalmas romhalmaz jelzi a katasztrófát. Augsburgból és Ulmból több segélyvonat indult el. A környék összes tüzérségei és mentőállomásai résztvesznek a mentési munkálatokban. Több vasúti kocsi gyufaskatulyaként roppant összes így torlódtak egymásra. L/" Három új világrekordot ás egész sor olimpiai rekordot bízott az olimpiász mai napja Amsterdam, ‘július 31. ' Az olimpiász'mai napja tele volt szenzációkkal, három világrekordot is állítottak fel: Weightman-Smith, miután előzőleg a 110 méteres gátfutás harmadik előfutamában beállította a 14.8 másodperces világrekordot, a harmadik középfutamban 11.6 másodperces világrekord alatt győzött. Az amerikai Dye szintén beállította előzőleg a 14.8 másodperces rekordot, azonban ez az eredménye nem sokáig maradt meg, mert alig néhány perccel ezután következett a délafrikai futó világrekordja. Szenzációs eredményt hozott a 800 méteres síkfutás döntője is, amelyben a favorit angol Lowe 1 perc 51.2 másssodperces olimpiai rekordalatt nyolc méterrel győzött a svéd Bysohn és a kanadai Edwards ellen. ' Sera Martin, a franciák csodafutója nem bírta a tempót és az egyenesben egészen visszaesett. Lowe irtózatos finist futott, és könnyen győzött, a második és harmadik helyért azonban a svéd és a német futó elkeseredett küzdelmet vívtak. A tőrcsapatbajnokság döntő mérkőzéseit szintén kedden tartották és az eredmény megfelelt a várakozásnak: Olaszország 10:6 arányban győzött Franciaország ellen és ezzel az olimpiai bajnokságot biztosította a maga számára. Az olaszoknak különben ismét incidensük támadt a zsűrivel. A távolugrásban Hamm U,SA 773, centiméteres győzelme olimpiai rekord és figyelemre méltó, eredmény a Budapesten is járt halti Cator 758 centiméteres eredménye is. Egyébként a nőatléták is kitettek magukért, amennyiben mindkét versenyben, amely ma dőlt el, világrekorddal győzött az olimpiai bajnoknő, Halina Konopacka (Lengyelország) 39.62 centiméterrel a diszkoszvetésben, a 100 méteres síkfutásban pedig az amerikai Robinson 12.2 másodperccel. A részletes eredmények a következők: