Magyar Hirlap, 1928. augusztus (38. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

1­0 «nt* Wnia* a 25 fatfOT So a SfC&'SrS­t .11 li 11 ilPm magyar hírlap JÚLIUSI REGENYKEDVEZMENYfc — —iawT.nT.nr.inr m t ~ ww BUDAPEST, 1928 AUGUSZTUS 1­­_______________________________♦ SZERDA, XXXVIII. EVE, «3. SZ. mii, i iiiiiypiMMimnrTHrrniBiioam in HirHimigwmimrnmTiiwmMWfiirrrriT^ Nincs tovább Irta: FELEKY GÉZA A XXIV. Bud-jelentés egy újabb költ­ségvetési évet zár le, és a Smith főbiztos távozása óta eltelt második esztendőben 902 millió pengővel haladták meg az állami bevételek az előirányzatot. Az állam bevételei ilyenformán 961 millió pengő fölé emelkedtek, és ez annyit je­lent, hogy Magyarország minden lako­sának kereken 120 pengőjébe kerül az állam üzembentartása. Ugyancsak ke­rek számokban beszélve a kenyérkere­sőkre fejenként és évenként 400 pengő teher esik most a költségvetés jóvol­tából. Egy régi, keserű tréfával lehetne ta­lán leginkább jellemezni az államház­tartás kfjabb fényes mérlegét. Szeret­ném, ha úgy élhetnék, mint ahogy élek, felelte egyszer valaki, arra a kérdésre, hogy mi volna a kérése, ha ezy jóté­kony tündér megígérné az eléje terjesz­tett kívánságok teljesülését. A magyar pénzügyminiszter pedig nem igen kér­hetne mást a jótékony tündértől, mint azt, hogy a nemzeti jövedelem emelked­jék olyan színvonalra, amilyenre elju­tottak az állami bevételek. * . . , Nyersen és elvontan nem sokat mon­danak a számok. De egész frappáns az eredmény, ha például Európa leggazda­gabb országának, Angliának állami be­vételeivel kerülnek szembe az új zöld­­könyv által elszámolt magyar állami bevételek. Az angol költségvetésből illik leütni a békekölcsönök és a hadikölcsö­­n­ek több, mint 7 milliárd­ fontjának ka­matszolgálatát, mert az ilyen kam­attér­­hseket törölte a költségvetésből a ma­gyar pénzügyi politika, és mert Ang­liában a nemzeti jövedelem egyik téte­lét teszi a hadikölcsönökért folyósított kamat, így számítva nem sokkal több, mint 9 font az állami terhek fejkvótája Angliában a magyar fejkvótának több, mint 4 fontjával szemben. Nálunk tehát az állami terhek a lakosság számához viszonyítva 45 százalékát teszik az an­gol állami terheknek. Angliában a munkások számára bizto­sított aggkori és rokkantsági járulék eléri a 42 pengőt hetenként, amikor nagy magyar iparágak 21 pengőnél alacso­­nyabb heti munkabérrel dolgoznak. Nőt­len embereknél 162 font és­­házaspárok­nál 270 font az adómentes kereset Angliában, tehát 4500, illetőleg 7500 pengő még létminimumnak számít az angol szigeten. Minden 16 éven aluli gyerek feljebb emeli az adómentes kere­set határát, amint feljebb tolódik ez a határ akkor is, ha az adófizetők koruk­nál fogva nincsenek többé munkaképes­ségük teljes birtokában. 7500 pengő évi kereset, mint egy gyermektelen házaspár adómentes lét­minimuma: ez a szám álomszerűen lát­szik mifelénk, ahol a budapesti magán­­tisztviselők erős többsége 1000—1500 pengő évi keresetből kénytelen megélni. Ripka főpolgármesternek a felsőházban felsorolt adatai szerint. De a 20, vagy a 25 pengős hetibéreknek, a 80 és a 120 pengős havi fizetéseknek országában az állami terhek fejkvótája 45 százalékát teszi az angol fejkvótának. ♦ Igazán kár volna részletezni, mit je­lent az állami terheknek ez a súlya a latoinerekre, és a kereskedőkre, a váro­sokra és a falura nézve. Amint kár volna felvetni azt a kérdést, hogyan boldogul­jon az olyan kisgazda, aki szerencsésen kapott 10—15 hold földet a birtok­reform jóvoltából, de most tartoznék törleszteni a föld árát, kénytelen drága kamatot fizetni a hitel útján szerzett iis'—'''cinért és viseli az adók rék­ét. Magyarország újjáépítésének feladata várna erre az új rétegre, és a gazdasági hivatás, hogy fogyasztóképességének fokozatos növekedésével segítsen a vál­ságba jutott magyar városokon. Ehelyett azonban holnap, vagy holnapután igen­ aktuális gazdaságpolitikai kérdés lesz az­ ilyen parasztbirtokok megmentése a tel­jes csőd elől. Hány új állami autó vásárlásával jár a takarékossági bizottság felállítása, hangzott nemrég a gúnyos kérdés, amely­ben sok volt a kegyetlen igazság. Nem lehet tagadni, egyes irányokban és bizo­­­nyos vonatkozásokban csökkentek az állam üzemköltségei, néha elég számba-­ vehetően, de más irányokban mindig kialakultak olyan kiadási többletek,­ amelyek sokszorosan meghaladták a ta­karékossági politika önérzetesen hang­súlyozott eredményeit. * Csodadoktorok csak ritkán gyógyíta­nak meg betegeket és a magyar költség­­vetésnek vannak olyan tehertételei, ame­lyeket semmiféle varázsige nem tüntet­het el. Máról holnapra nem lehet az el­­­­viselhetőség határai közé visszaszorítani az állam túlméretezett üzemét. De talán van néhány olyan rendszabály, amely­ elindíthatná az ország megvédését az állammal szemben. Hadd következzek itt néhány sze­­­rény javaslat, inkább csak példa gya­nánt. Fogadjon el októberben a parlament egy olyan ünnepélyes törvényt, amely megkövesíti a költségvetés kiadási olda­lát és kimondja azt, hogy öt éven át nem emelhetőek az állami kiadások, amelyek a szanálás megkezdése óta évenként 10,—15 százalékkal nőttek fölfelé. A ki­adások erőteljes csökkentése a ma adott helyzetben alighanem utópia. De a le­­rögzítés a most elért színvonalon olyan reálpolitikai lehetőség, amely 100 száza­lékig érvényesülhetne a gyakorlatban. Azután­ Adam Smith százötvenhárom év előtt írt egy nyári olvasmánynak is igen érdekes könyvet a nemzetek va­­gyonosodásáról, amely többek közt fel­állította ezt az egyszerű tételt: az adók behajtása történjék olyan formában, olyan időpontban és olyan módon, hogy az a lehetőleg legkisebb terhet jelentse az adófizetőkre nézve. Smith tételének a pénzügyi közigazgatás prakszisában is érvényesülnie kellene és nem csupán a pénzügyminiszter rendeleteiben, ha már az a helyzet, hogy a magánháztartások költségvetésében az adó az egyik leg­súlyosabb tétel. És mivel a mai adóter­hek mellett gyakran fizikai lehetetlenség az adók pontos lefizetése a megszabott időben: novelláris úton kellene még az ősz folyamán felére leszállítani az adó­­hárílék­okért felszámított késedelmi■ ka­matokat, továbbá a foglalás költségeit. A harmadik javaslat abból indulna ki, hogy a XXIV. zöldkönyv szerint a jú­nius harmincadikával lezárt költségve­tési év bevételi többleteiből 90 millió pengő jut beruházásokra. A beruházási pontikának ezt a módját nem szabad folytatni és ehelyett követni kell az oszt­rák példát. A washingtoni képviselő­házban egyetlen képviselő tiltakozása elég egy törvényjavaslat sürgős letár­­gyalásának megakadályozására, és ezen a technikai véletlenen múlt az, ha Ausz­tria 100 millió dolláros beruházási köl*­csöndnek felvétele kitolódott néhány­ hó­* nappal. A népszövetségi kölcsön prece­dense szerint a magyar állam most is megkaphatja az osztrák köztársaságnak biztosított kölcsön felét. Ez 285 millió pengőt tenne és így hosszú időre teher­mentesítené a költségvetést a beruházási kiadások alól. * Az államháztartás szanálására szánt évek után jusson most öt év a magán­­gazdaság és a magánháztartások terv­szerű szanálásának. Az állami kiadások megkövesítése, a külföldi kölcsön a be­ruházási feladatok finanszírozására és az adóbehajtás módozatainak könnyí­tése volna az ötéves szanálási program­nak az a része, amely, végrehajtásra ke­rülhet, mielőtt még 1929 január elsejét fogja mutatni a naptár. De ha még ez a szerény kezdet sem lesz gyakorlati való­sággá néhány hónapon belül, akkor a magyar költségvetés büszke acél­­dreadnought-ja menthetetlenül beleüt­közik abba a félelmes zátonyba, amely­nek ez a neve a lehetőségek és a lehetet­­lenségek gazdasági térképén, nincs to­vább. Egy gyorsított személyvonat katasztrófája 16 halottal Ulm és Augsburg­ között Augsburgból jelentik. Az­­Ulm és Augs­burg között közlekedő 911. számú gyorsí­tott személyvonat a váltó hibás működése miatt ma délután 3/14 óra tájban Dinkels­scherben állomáson beleszaladt egy teher­­vonatba. A mozdonyt és három személykocsit az összeütközés ereje egymásba taszította. Úgy hírlik, hogy 12 halott van és harminc­öten megsebesültek. A birodalmi vasutak még nem adtak ki részletes jelentést a sze­rencsétlenségről. Augsburgból két és Ulm­­ból egy tehervonat indult el a szerencsét­lenség színhelyére. A vasúti szerencsétlenségről egy későbbi jelentés a következő újabb részleteket közli: A szerencsétlenséget az idézte elő, hogy Dinkelsscherben állomás mellett egy gyor­sított személyvonat teljes gőzzel nekiszaladt egy tehervonatnak, hibás váltóállítás követ­keztében. A személyvonat egy másik vonatot akart megelőzni, azonban hamis vá­gányra vezették a vonatot A vasúti katasztrófa még nagyobb arányú, mint a pár héttel ezelőtt Münchenben a pályaudvaron lefolyt vasúti szerencsétlen­ség. Eddig 16 holttestet húztak elő. A sze­rencsétlenség színhelyén hatalmas rom­halmaz jelzi a katasztrófát. Augsburgból és Ulmból több segélyvonat indult el. A környék összes tüzérségei és mentőállomásai résztvesznek a mentési munkálatokban. Több vasúti kocsi gyufa­skatulyaként roppant össze­s így torlódtak egymásra. L/"­ Három új világrekordot ás egész sor olimpiai rekordot bízott az olimpiász mai napja Amsterdam, ‘július 31. ' Az olimpiász'mai napja tele volt szenzá­ciókkal, három világrekordot is állítottak fel: Weightman-Smith, miután előzőleg a 110 méteres gátfutás harmadik előfutamá­ban beállította a 14.8 másodperces világ­rekordot, a harmadik középfutamban 11.6 másodperces világrekord alatt győzött. Az amerikai Dye szintén beállította előzőleg a 14.8 másodperces rekordot, azonban ez az eredménye nem sokáig maradt meg, mert alig néhány perccel ezután következett a délafrikai futó világrekordja. Szenzációs eredményt hozott a 800 mé­teres síkfutás döntője is, amelyben a favorit angol Lowe 1 perc 51.2 má­ss­­sodperces olimpiai rekord­­alatt nyolc­­ méterrel győzött a­­ svéd Bysohn és a kanadai Edwards ellen.­­ ' Sera Martin, a franciák csodafutója nem bírta a tempót és az egyenesben egészen visszaesett. Lowe irtózatos finist futott, és könnyen győzött, a második és harmadik helyért azonban a svéd és a német futó­ el­keseredett küzdelmet vívtak. A tőrcsapatbajnokság döntő mérkőzéseit szintén kedden tartották és az eredmény megfelelt a várakozásnak: Olaszország 10:6 arányban győzött Franciaország ellen és ezzel az olimpiai bajnokságot biztosította a maga szá­mára. Az olaszoknak különben ismét incidensük támadt­ a zsűrivel. A távolugrásban Hamm U,SA 773, centi­­méteres győzelme olimpiai rekord és figye­lemre méltó, eredmény a Budapesten is járt halti Cator 758 centiméteres eredménye is. Egyébként a nőatléták is kitettek ma­gukért, amennyiben mindkét versenyben, amely ma dőlt el, világrekorddal győzött az olimpiai baj­noknő, Halina Konopacka (Lengyelország) 39.62 centiméterrel a diszkoszvetésben, a 100 mé­teres síkfutásban pedig az amerikai Ro­binson 12.2 másodperccel. A részletes eredmények a következők:

Next