Magyar Hirlap, 1928. december (38. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-01 / 273. szám

2 1928 december T. HÍRLAP Vecchio azonnal elvesztette eszméletét, amelyet csupán a késő délutáni órákban nyert vissza a klinikán, akkor is csak né­hány pillanatra. Az orvosok remélik, hogy a revolvergolyónak operatív úton történt el­távolítása után sikerülni fog a beteget meg­menteni az életnek. A megsebesült Del Vecchio olasz újságíró Prágában tulajdonképpen egy newyorki mű­szaki vállalatot képvisel. Emellett rendes tudósítója a római Giornale d‘Italá-nak és a trieszti Piccoló-nak. Del Vecchio péntek reggel táviratot kapott trieszti szerkesztősé­gétől, azzal az utasítással, hogy küldjön délben részletes jelentést a Bebi-perről. Noha Del Vecchio péntek délelőtt el akart utazni Prágából, megváltoztatta tervét és elment a tárgyalásra. A gyilkos kihallgatásakor kiderült, hogy analfabéta és még az órát sem ismeri A rendőrség a délutáni órákban meg­kezdte Algm­­ad Bébi gyilkosának, Zia Vulcitemának, valamint gazdájának, Gani bégnek, a meggyilkolt Cena bég öccsének kihallgatását. Vulcitem­a csak albánul beszél, analfabéta és még azt sem tudta meg­mondani, mikor eléje raktak egy órát, hogy hány óra van. Vukcsterna kihallgatása tolmács segítségé­vel történt. A gyilkos elmondotta, hogy 1901-ben született, a déljugoszláviai Ko­szovó mellett fekvő Gukovicán. Itt van a Krím­a-család birtoka és ő már kora gyer­mekkora óta a Kriziu-család szolgálatában állott Cena és Gani bég a Kriziu-család tagjai. Albániában a szolga egészen más ember, mint Európa más országaiban. A ház barátjának tekintik, aki együtt ül az asztalnál a családtagokkal és örök hűséget esküszik urának. Vulciterna elmondotta, hogy hű szolgá­latai jutalmaképpen megígérték neki, hogy Cena bég magával viszi Prágába követségi szolgának. Ezt a tervet később megváltoz­tatták s Cena bég öccséhez, Gani béghez osztották be öt szolgának Vulciterna tagadja, hogy megfontolt szán­dékkal ölte volna meg Algm­­ad Bébit. Esze­­ágában sem volt, hogy meggyilkolja a fiatal albán diákot, midőn azonban olasz szavakat hallott, fejébe szállt a vér, elvesztette fejét és kirántotta a revolvert. A revolvert nem azért vitte a tárgyaló­ frondolisn arra, tablettákat csak eredeti „ Bayer"-csomagolásban vásá­roljon. Akkor valódi tablettákat fog kapni a terembe, mintha gyilkolni akart volna, ha­nem azért, mert régi albán szokás, hogy albán ember sohasem jár fegyver nélkül. A kihallgatást vezető ■ rendőrtisztviselő megállapította hogy a revolverből mind a hét golyót kilőtték. A tárgyalóteremben Vulciterna csak ötször lőtt és így kézenfekvő, hogy a két első golyót még a gyilkosság el­követése előtt lőtte ki, hogy kipróbálja a revolvert. Gani bég tagadja, hogy bármi köze is lenne a gyilkossághoz A késő délutáni órákban Gani bég kihall­gatására került a sor. Gani bég albán út­levelet mutatott fel, úgynevezett kis diplo­mata útlevelet amely csupán annyiban bizto­sít diplomáciai előjogokat, hogy az ilyen útlevél birtokában utazó személyek pogy­­gyászát nem vetik vámvizsgálat alá. Gani bég a hamis tamizásra való fel­­bujtás veszélyének fennállása folytán egyelőre a rendőrség őrizetében marad. Gani bég egyébként tagadja, hogy bármi köze is lenne a gyilkossághoz. Midőn az öt lövés eldördült, magánkívül volt és így kiáltott fel német nyelven: — Mit csinált ez a szerencsétlen Zia! Bor­zasztó! Minden elveszett! A bégnek ezt az állítását egyébként több tanú is megerősíti Gani bég személye a prágai rendőrség előtt főleg azért gyanús, mert a belgrádi Politiká­ban nemrégiben hír jelent meg, amely szerint a Krizia-család Cena bég halálának október 14-iki évfordulóján gyász­ünnepet ült, amelyen a család minden tagja vérbosszút esküdött Cena bég gyilkosa ellen. Gani bég a kihallgatás további­­során el­mondotta, hogy i­attan albán törvény értelmében ugyan minden albán ember köteles vérbosszút állani, ha családja egyik tagját meg­gyilkolták, az ő családja azonban Nyugat-Európában nevelkedett és egyikük sem tartotta magát ehhez a középkori szokáshoz. Gani bég körülbelül 30 éves, őrnagy volt az albán hadseregben. Legutoljára a hét ágyúból álló albán tüzérség főparancsnoka volt. A bég egyik prágai barátja azt állítja, hogy Gani bég és Ahhmed Zogha között a vi­szony az utóbbi hónapokban elhidegü­lt, ami arra vezethető vissza, hogy a Krizia­­család Jugoszlávia felé húzott. Adhmed Zogha legnagyobb ellenségei a Fan Noli tábo­rában keresendők Gaui bég ezután arról beszélt, hogy az Achmed Zoghuval támadt nézeteltérései el­lenére is mindig híven kitartott Achmed Zoghu mellett és családja is odaadó híve volt a bégnek. A mai rezsim ellenségei Fan Noli volt albán köztársasági elnök híveinek sorában keresendő. Ezekhez tartozott Algm­­­ad Bébi is. Gani bég felemlítette azt is, hogy az idén tavasszal egy Ibrahim Liza nevű albán fiatalember jelentkezett a bécsi rendőrségen, mondván, hogy Gani bég küldte, akitől parancsot kapott Fan Noli egy­kori miniszterelnökének, a Bécsben élő Hassan Pristina bégnek meggyilkolására. Gani bég szerint Ibrahim vallomása az első betűtől az utolsóig hazugság volt. Gani bég egyébként nagy jelentőséget tu­lajdonít a meggyilkolt Bébi mai vallomásá­nak, amely szerint az albán forradalmárok új szervezetet alakítottak, amely Albánia szempontjából igen veszé­lyes. Nagy megdöbbenés Belgrádban Belgrádból jelenti a Magyar Hírlap tudó­sítója. A prágai esküdtbíróság tárgyalóter­mében elkövetett merénylet nagy megdöb­benést keltett a jugoszláv fővárosban. Hassan bég tiranai képviselő, Cena bég fivére több nap óta Belgrádban tartózkodik és pénteken este a lapok tudósítói előtt ki­jelentette, hogy mélységesen megdöbbenti őt a prágai per tragikus vége. Családja a legszigorúbban elítéli a bűntényt annak ellenére, hogy Albániában még mindig él a A prágai lapok tiltakoznak a balkáni módszerek Prágá­ban való meghonosítása ellen A prágai esti lapok hevesen tiltakoznak az ellen, hogy „balkáni szokásokat honosít­sanak meg PrágábanA Narodny Listy vé­leménye szerint Algm­­ad Bébit azért gyilkol­ták meg, hogy megakadályozzák vallomásá­ban és ne derüljön ki, hogy ki bujtotta fel őt a gyilkosságra. A lapok szerint a gyilkos Zia Vukciterna a prágai országos törvényszék elnöksége által kiállított belépőjeggyel jött az esküdtszéki tárgyalóterembe. E, PH­ OPPENHEIM A FILMETE EGY LONDONI ÜGYVÉD REGÉNYE Letette a kést, és megcsókolta az asszony száját. — Megverekszem érted az egész világgal! — kiáltott fel lelkesen. De erre a szóra az asszony arca elborult me­gint és szemeiben rémület tükröződött — Nemi Ne beszélj ilyen dolgokról! — sikoltotta. — Ó, milyen ostoba vagyok’ — felelt Francis. — Igazad van, ne beszéljünk most küzdelemről. Most ne törődjünk semmivel. Igyunk egy korty­­pezsgőt! —• Kocintottak. — Ettől meg fogsz erősödni, — mondta Fran­cis. — Ne aggódj, nem kell tartanunk semmitől! A jószerencse mellém szegődön. Ma reggel még bús agglegény módjára reggeliztem és most én vagyok a legboldogabb ember a világon! Ami tegnap este történt, — olyan, mintha már évek múltak volna el azóta. — De azért emlékszel rá, ugy-e? — Hogyne. Nagyon drága voltál. A csónak elbújt a sötét kis öbölben, a fák ránkborultak, és milyen illata volt a liliomnak! — Majdnem felborítottad a csónakot! — Szó sincs róla! Nem vesztettem el a feje­met, vigyáztam ám nagyon. De, azt hiszem, szívbajt kaptam tegnap este. Rettenetesen dobo­gott a szívem, amikor előrehajoltam a csónak­ban és te csak mozdulatlanul ültél a vánkosok közt! Margaret kacagott. — Csak nem vártál több bátorítást? — mondta. •— De ha akartam volna, akkor sem tudtam volna megmozdulni. Olyan voltam, mint a meg­búvott madár, tudod-e? — Kérlek, legfőbb ideje, hogy megtanuld a keresztnevemet is. Mondd most szépen, Francis. Gyakorold, amíg felvágom a csirkét. — Nagyon ügyetlenül szeletelsz, Francis. — Nem baj, dráfám, majd inast tartunk, — felelt Francis. — Hála ,istennek, megengedhe­tem magamnak ezt a fényűzést. Erről jut eszembe, hogy édesapád igen fontosnak tartja a beleegyezését a házasságunkba, mert ellenkező esetben kétmillió fonttal károsodunk. Nagyot nézett, amikor megmondtam neki, hogy a pénze csöppet sem érdekel. — Koldusgőg! — mondta erre Margaret tré­fásan. — De nem is említetted, hogy beszéltél apával. Mikor történt ez? — Felkeresett ma reggel az irodámban. Azt hitte, én tudom, hogy te hová tűntél. Felhasznál­tam az alkalmat és megkérdeztem tőle, szívesen látna-e a vejéül. Úgy veszem észre, nem nagyon lelkesedik érte. De már nem segíthet rajta. Különben is, ő lehet róla, miért nem vigyázott rád jobban? Miért engedte, hogy csónakázni vigyelek? Ebben a pillanatban kopogtattak az ajtón. A leány bedugta a fejét és bocsánatot kért a há­borgatásért. — Sir Timothy Brast keresi az ügyvéd urat. Hiába mondtam neki, hogy nincs itthon, nem akarja elhinni. — És amint látom, igazam is volt, hogy ké­telkedtem! — szólalt meg Sir Timothy Brast az ajtóban. Francis intésére a leány eltűnt és betette az ajtót maga mögött. XXII. Francis nem ijedt meg, amikor meglátta Sir Timothyt, csak Margaret miatt aggódott. De leg­nagyobb örömére és megkönnyebbülésére, Mar­garet nyugodtan ülve maradt, bár Sir Timothy arca hideg, ellenséges és fenyegető volt. — Bocsásson meg, Mr. Ledsam, hogy a mai nap folyamán már másodszor háborgatom, de a helyzet tagadhatatlanul feljogosít rá. — mondta Sir Timothy gúnyosan. — Azt hiszem, bátran állíthatom, hogy ma reggel tudatosan félre­vezetett. — Csak ne állítson semmit, — felelt Francis. — Délelőtt színigazat mondtam, amikor kijelen­tettem, hogy a leányáról nem tudok semmit. — Szóval, ez a­ kis bankett itt egészen vélet­lenül jött létre? — Úgy van, akár hiszi, akár nem. Egy órája sincs, hogy találkoztam Margarettel az utcán, egy hajóstársaság irodája előtt, ahol jegyet vál­tott magának Buenos Airesbe. De sikerült le­beszélnem a szándékáról és rávennem arra, hogy­ maradjon Angliában és legyen a feleségem Most tulajdonképpen az eljegyzésünket ünnepeljük. Sir Timothy lassan lehúzta a kesztyűjét és le­tette egy székre. — Remélem, hogy nem ez az egész borkészlete, — mondta. — Akkor szíves engedelmével töltök magamnak is és rágyújtok egy pástétomos szendvicsre. A leányom után való hajszában el­felejtettem löncsözni. — Legyen szerencsém, tessék helyet foglalni, — felelt Francis. — Feltételezem, hogy az egész­ségünkre és boldogságunkra akar inni. — Azt már nem, — mondta Sir Timothy ko­molyan. — Nem vagyok babonás ember és szívesen eszem-iszom az ellenségeim társaságá­ban is, különben nem hívtam volna meg magát a villámba. De ez nem jelent kibékülést vagy engedékenységet. Ellenzem a házassági tervét és mindent meg fogok tenni, hogy Margaret ne legyen a maga felesége. — De miért? Sir Timothy nem sietett a válasszal. Nyugod­tan rágta a szendvicsét és minden figyelmét a pezsgő aromájának szentelte. — Már ma reggel is megmondtam, — szólalt meg végre, — de ha parancsolja, szívesen össze­állítom újra a bűnlajstromát. Nem tekint tisztes­séges embernek és ocsmány dolgokkal gyanúsít. Rám uszítja a Scotland Yard detektívjeit, akik felmásznak a házam falára és megpróbálják megvesztegetni a cselédeimet, hogy megtudjanak rólam egyetmást. Egyszóval — megengedi, hogy vegyek még ebből a kitűnő pástétomból, — min­den törekvése odairányul, hogy börtönbe jut­tasson. — Ez az ön ügye, nem Margareté, — felelt Francis. — Engedje meg, — vitatkozott Sir Timothy, — ön az ügyvédi kamara dísze, korunk leg­nagyobb jogásza, sőt némelyek szerint a leendő igazságügyi kancellár, — csak nem veheti el feleségül egy gonosztevő özvegyét és egy másik gonosztevő leányát? — Ne beszéljen ilyeneket, — rivallt rá Fran­cis. — Ami azt illeti, hogy Margaret Oliver Hikliteh felesége volt, az csak az ön hibája! Margaret igazán nem tehet arról, hogy olyan apja van, mint ön! — Nagyon szeretem, amikor ilyen tempera­mentumos, — felelt Sir Timothy, nyugodtan falatozva. — Csak tonorzékoljon tovább, ne zavartassa magát. Én addig beszélgetek a leányommal. Mi a te véleményed az ügyről, Mar­garet? (Folytatjuk) 37 Szombat vérbosszú elve. Elítélik ezt a bűntényt, mert meg vannak győződve arról, hogy Algm­­ad Bébi, Cena bég gyilkosa, csak végrehajtója volt a bűnténynek és az igazi gyilkosok azok voltak, akik őt felbujtották erre a gonosztettre. — Bízunk abban, — jelentette ki Hassan bég — hogy a csehszlovák igazságszolgál­tatás, amelyben tökéletesen megbízunk, világosságot fog deríteni arra, hogy meg­boldogult fivérünknek kik voltak az igazi gyilkosai. Sajnáljuk, hogy Zia Valelterna revol­verének golyói megakadályozták a per lefolytatását. Természetesen ez idő szerint be van fejezve ez az ügy számomra és családom számára, de ennek a bűnpernek ilyen végét nem óhajtottuk. .■nun—inn mii tömb—inn—w—■—i—s Incidens a román miniszterelnökség épületében Bukarestből jelenti az Orient-Radio. A miniszterelnökség épületében ma kínos inci­dens történt Bibescu madridi meghatalmaz­­ott miniszter és Stoica követségi tanácsos között. Stoica személyes természetű okból tettleg bántalmazta a követet. Maniu minisz­terelnök nyomban elrendelte a fegyelmi vizsgálatot. Azzal az incidenssel kapcsolatban, amely, a miniszterelnökség épületében lezajlott, a külügyminiszter közleményt adott ki. A köz­leményben a miniszter kijelenti, hogy a leg­erélyesebben elítéli Stoica Bazil követségi első titkár cselekményét és első fegyelmi rendszabályát nyomban rendelkezési állo­mányba helyezte. Az incidens felderítésére a miniszter rendelkezéséből vizsgálóbizottsá­got küldtek ki.

Next