Magyar Hirlap, 1928. december (38. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-02 / 274. szám

Vasárnap Bíró Lajos: A kacérság iskolája . A régi Biró Lajosra kell gondolni, a Szol­gák országa, a Harminc novella, a Hotel Imperial Írójára, a milyen nagy az út a Szolgák országától a Kacérság iskolájáig. Magyarország, a magyar kisváros, a magyar politika izgatta régebben Biró Lajos írói tol­lát. Utolsó könyve viszont a tikkasztó Kelet embereiről íródott. Ha összevetjük az írói skála kiszélesedését az életrajzi adatokkal, világosan magyaráznak a dátumok. Biró Lajos évekkel ezelőtt elhagyta Ma­gyarországot, Los Angeles lett új otthona. Napjának huszonnégy órájából huszonötöt foglalt le a mozi. A Henario-editor nem ért rá regényt írni. Talán csak a vasárnapok és az ünnepek pihenéseit használhatta fel arra, hogy regényt írjon. Nyilván ilyen önmagá­tól elcsempészett órák alatt született meg­­magának ünnepi ajándékul a Kacérság is­kolája. Nem lehet csodálkozni azon, hogy ott, annyira közel az Egyenlítőhöz, szomszédo­­sabb témákat keresett. Ronald Chesterfield és Genevieve története sohasem született volna meg, ha Biró Lajost nem hívják meg a hollywoodi filmproducerek a film orszá­gába. Mint ahogy a Kacérság iskolájának még valami köze van a mozihoz. Cselekmé­nye filmszerűen pereg, figurái, mint a világ­hírű sztárok. Az események mögött a törté­net egzotikus miliője, akár egy-egy luxurió­­zus filmdíszlet. Biró Lajos mindig is a drámaíró szemével nézte az életet. Novelláit is, regényeit is a drámaíró írta. Bíró hollywoodi átalakulása csak annyi, hogy a drámaíró fantáziája transzponálódott a filmre. És talán ez a jövő útja. Annak számára, aki elolvasta Bíró Lajos legújabb regényét, a Kacérság iskoláját, ér­dekes játékra van alkalma. Az olvasó be­hunyja a szemét, végiggondolja, mit olva­sott és egy film kezd peregni a tudatában. És ez a film nem elmosódott vagy homá­lyos, minden figura éles, minden bútorszög- siet látható. Egy nagyvonalas filmszcenárium Biró könyve, egy filmmese tartalma, de egy nagy író hangján elbeszélve. " Parisból indul el a történet. Esküvő van, a szépséges Genevieve és Ronald Chester­field esküvője. A nászút a férfi új munkate­­­rületéhez­ vezet, egy különös, keleti városba, ahol csak néhány európai él, orvos, követ­­ségi tisztviselők, pár amerikai. Chesterfield egy ipari érdekeltség vezéreként kényszerült arra, hogy hosszabb időt töltsön a sötétbőrű idegenek között. Felvonul a regényben egy csodálatos népfajta sok-sok különös szo­kása, vallási szertartása. Chesterfieldet bör­tönbe vetik, a fiatal, gyönyörű európai asz­­szonyt. Mehmed Ali, az uralkodó akarja megszerezni magának, váltságdíjként férje szabadon bocsátásáért. Az uralkodó és asz­­szony harca a regény kulminációja, hogy az­után a megbékítő happy end zárja be a cse­lekményt. Egy diszkreditált kifejezés jut eszembe: ,,nem lehet végigolvasás előtt letenni ezt a könyvet“. Pedig a Kacérság iskolája köny­vét valóban nem tudom letenni addig, amíg az utolsó betűig el nem olvastam. Ronald Chesterfield és Genevieve elhagy­ják Asztarabadot, a titokzatos keleti várost, ahol olyan különös kalanddal kezdődött a házasságuk. S egy hét múlva talán már csak egy­ könnyű emlék bennük, hogy jártak ott. Az olvasónak azonban mélyebb emléke Biró Lajos új regénye. Azt kel hinni, ami­kor becsukjuk a könyvet. Voltunk moziban és hallottunk egy nagy írót. Ismételnem kell: úgy érzem, hogy a jövő útja az irodalomban az, amit Biró Lajos regényében és regényével megmutat. Lukács István, könyve, „A Kántorék Annuskája“ és Törökné Kovács Hermin nevelő hatású, finom „Kormos Biri“-je. Blaskó Mária „Édesanyám“-ja a Bol­­dogságos Szűz életét dolgozza fel szépirodalmi alakban, evangéliumi és történelmi alapon A megírandó Prohászka-életrajzhoz eddig is­meretlen adatok új bőségét nyújtja özv. Bá­­thory Nándorné „A lángész tüzében“ című ön­életrajza. A regények sorozatában első helyen áll a nagy olasz Manzoni Alessandro klasszikus kortörténeti regénye, „A jegyesek". Klasszikus értékű munka az Italiáért hevülő, ragyogó stí­lusú, szellemes Crawford Marionnak „Küzdel­mes szerelem“ című, drámaisággal telített, ro­mantikus kortörténete. Pakocs Károly, az újon­nan feltűnt jeles erdélyi „ író „Lélekzuhanás“ című regénye a szerzőnek az emberi lélekkel szemben megnyilvánuló különös érzékét csil­logtatja meg. Végtelenül bájos irodalmi alkotás Jean Pericard könyve, „Egy apa regénye", amely Franciaországban eddig több, mint 50.000 példányban fogyott el. Valóságos kará­csonyi ének Barclay Florencnenak „Az elvá­lasztó fal“ című regénye, amely eleven, színes, érdekes történetbe szőve tárgyal ij modern erköl­csi kérdéseket. A katolicizmus minden szépsége él a francia Baumann Henry „A feláldozott“ című regényében, mely egy gyengeakaratú, de szilárdhitű ember végső megigazulását rajzolja meg. Az író tömegeket mozgató, pompás elő­adásában az egész mai korszak elvonul­t előt­tünk.''A spanyol Coloma Luis „Juan Miseriá“­­ja megható szerelmi történet keretében az 1867—68-iki spanyol forradalom ■ eseményeit támasztja fel. A sorozatot Sienkiewicz „Tűzzel­­vassal" című hírneves regénye zárja be. IRODALMI ÉLET ­ Karácsonyi könyvek. A Szent István­ Társulat, m­int minden évben, az idén is a gondosan ösz­­szeválogatott karácsonyi könyvek sorozatával lép a komoly, tiszta olvasmányokat kedvelő közönség elé. Különös népszerűségre tarthatnak számot a társulat ifjúsági regényei, melyek közt igen figyelemreméltó munka S. Bokor Malvinnak III. Béla király korában játszó, „Az esztergomi diák“ című korfestő, színes, mozgalmas regé­nye. A technikai kérdések iránt érdeklődő mai ifjúság sok örömét fogja lelni Palásti­y Mar­­cellnek „A csodák szigete“ című könyvében, amely két világkörüli repülő izgalmas kaland­jain át viszi az olvasót egészen újszerű viszo­nyok közé. P. Pál Ödön egy nemes lelkületű erdélyi mérnökembernek a népért való küzdel­meit írja le „A felhők kapitánya“ című szép könyvében s lepörgeti előttünk az­­erdélyi és dunántúli élet, a Maros völgye és a Balaton, a háború és kommunizmus legjellemzőbb ese­ményeit. Harmadik kiadásban, Mühlbeck Ká­roly illusztrációival adja a társulat Sienkiewicz Henrik „Sivatagban, őserdőben“ című, afrikai tárgyú nagy regényét, amely évek óta egyik legnépszerűbb olvasmánya a magyar fiatalság­nak. A fiatal leányoknak való irodalmunk ér­téke Mézes Jánosnak meleg líraisággal megírt _______HÍRLAP ... 1­928 december 2­ 33 . Mi készül? — Tehát mi készül? — Benedek Marcell új regénye nyitja meg a sort, melynek hőse egy leány, akiben annyi melegség­, van, hogy ez feleséggé és anyává predesztinálja. De a leányt már a színi iskolában másfelé sodorja­ az élet, míg sok viszontagság után, — majdnem véletle­nül — egy állami tisztviselő felesége­­ lesz, gyermekei is lesznek, de a férj és a gyerme­kek is félreismerik az asszonyt és nem isme­rik fel gyönyörű tulajdonságait. A férj mint méltóságos úr hal meg s a magára hagyatott asszony zuhan a lejtőn, kokottá lesz, de végre — késő öregségében — megtalálja azt, amit keresett, egy agg köszvényes férj olda­lán. „Feleségnek született“, ez a regény címe, mely remélhetőleg rövid idő alatt elkészül, annak ellenére, hogy Benedek Marcell köz­ben más munkán is dolgozik. Romain Rol­­landnak egy új, Beethovenről szóló könyvét fordítja, melyben Beethoven életének ma­gyar vonatkozásairól is sok szó esik. Romain Rolland több kötetesnek tervezi ezt a Beetho­venről szóló munkát s ez a vaskos első kö­tet csaknem egyidőben fog franciá­ul és ma­gyarul megjelenni — Készül valami nagyszabású esztétikai munka is? — Sebestyén Károly, tíz ívre terjedő Ib­­se/Mnoncerá,fián..dolgozik. A nagyszerű esz­­tétika . .ennek egyik legalaposabb is­merője, — több mint tíz éve készül erre a nagy munkára. Sebestyén Károly műve nemcsak terjedelemben, hanem értékben is a legkimagaslóbb magyar nyelvű Ibsenről szóló könyv, lesz.­ Jellemző a mű komolysá­gára és tárgyára, hogy az író minden élet­rajzi adat mellőzésével, kizárólag­ Ibsen drá­máival és ezeknek a drámáknak színpadi hatásával foglalkozik. Érdekes fejezete lesz, mely a nagy norvég író színműveinek a ma­gyar színpadokon elért hatását tárgyalja. — Könyv könyvekről? —­ Most fog könyvalakban megjelenni Reiter Lászlónak, az ismert magyar biblio­filnek és könyvkiadónak egy beszéde, amit mint Magyarország képviselője mondott el október másodikén a bécsi német követnek az­ ottani bibliofil-kongresszus tiszteletére rendezett estélyén. Az érdekes munka a könyvkiadás modern magyar művészeiről és a nagy magyar könyvgyűjtőkről szól, ob­jektíven megbírálja a magyar könyvkiadók és könyvnyomdák munkáját és a magyar könyv külföldi szerepléseiről beszél. — Mái regény? — Margittai László, kinek tárcái a „Ma­gyar Hírlap“-ben jelentek meg, „Jánoska“ címen regényt írt egy gyermekről, kinek ifjúságát a körülötte élő felnőttek szenvedé­sekkel teli élete mérgezi meg. — Versek? — Karácsonykor jelenik meg Bálint Györgynek „Strófák“ című verseskönyve, mint a fiatal költő debütje és Zelk Zoltán­­­nak versei, melyek közül néhány,a „Nyugat“­­hun jelent meg. Ennek a kötetnek „Szomo­rúság piacán“ a címe. — Más érdekesség? — Vajthó László, a neves magyar esztéti­kus és Zlinszky Aladár egyetemi tanár ma­gyar antológiát szerkesztettek, mely felöleli hétszáz év lírai költészetének legnagyobb értékeit. A könyv két kötetből fog állani, az első már megjelent, a második, melyben a legújabb magyar költészet remekei is szere­pelni fognak, már sajtó alatt van. Mr. Michael Arlenhez Dear Sir! Bocsásson meg, hogy mint ismeretlen is­merőse, nyílt levélben aposztrofálom, abból az alkalomból, hogy legújabb könyve, a Young Men in Love, nálunk is megjelenik és ön ezzel a könyvével adja le igazán név­jegyét a magyar irodalom előszobájában. És ha már erről van szó, azonnal kijelenthetem, ha ugyan eddig nem tudta volna, hogy a magyar irodalomnál­ igen kitűnő komor­nyikjai vannak, akik tisztában vannak a lá­togató társadalmi konstellációival és alapo­san megnézik azt az embert, akit bebocsáta­nak gazdájukhoz. Éppen azért sietek kö­zölni önnel, hogy a magyar irodalom a nap­nak bármely időszakában boldogan rendel­kezésére áll. ..........­Igaz, de az sir, most jut eszembe,­ha nem is volt szerencsém Önnel személyesen meg­ismerkedni, nemcsak a könyveiből, hanem látásból is nagyon jól ismerem. Egyszer egy egész délután önt néztem a Claridge-hotel halljában, ahová egy rendkívül elegáns, ma­gas, szőke hölggyel lépett be. Egy ismerő­söm, aki nézetem­ szerint nemcsak London, hanem egész Anglia legnagyobb kurfúrsznobja hívta fel önre a figyelmemet. Gyöngén ol­­dalba lökött a könyökével és így szólt: — Nézze, ez Arien, a híres író, aki arról nevezetes, hogy jobban szereti az életet és nőket, mint­ az irodalmat. Én akkor egész délután Önt néztem, amint hanyag előkelőséggel veti hátra magát re­mekbe készült bőrfotelben. Közben többször eszembe jutott, hogy ezt a kifejezést:" „ha­nyag előkelőséggel". Ön bizonyára nem írná le a könyvében, mert annál sokkal kulturál­tabb és érzékenyebb esztéta-lélek, minthogy az írásterminológia ilyen simára koptatott frázisait használja. Nem írja le, de megteszi azt, hogy „hanyag előkelőséggel“ heverészik a karosszékben és „cseveg“ az elegáns, szőke hölgygyel. Magamban igazat adtam barátom­nak, a kultúrsznobnak. Tudniillik abban hogy ön nagyon, de nagyon, szeretheti az életet és a nőket. Hát nézze, kedves Arien, most hagyjuk abba öt percre a fölényesen mondani csevegő modort. Képzelje azt, hogy már nem ül a Glaridge halljában, már hazakísérte a magas, szőke hölgyet és most ott ül az íróasztala előtt. Az asztali lámpa fénye ráesik az ar­cára. Milyen más most az arca...! Tegye a kezét a szívére és valljon. Mondja meg őszin­tén, igazán az az ember-e, amilyennek bará­tom, a kultúrsznob, mondotta. Az arcán, az orra körül, egy keserű kis ránc, a haja már nem olyan választékosan fésült. A kezével néha az arcához nyúl és egy ideges mozdu­lattal simítja végig homlokát. Ismerem jól ezt a mozdulatot. Az önmarcangolásnak és a kételyeknek kifejezése ez. Most egy kicsit zavarban vagyok. Nem tudom, mit jelentsen ez. Lehetséges az, hogy ön, kedves Arien, aki 32 éves korában ünnepelt írónak számít, boldogtalan legyen? ... — Mondja, mi bántja? Akkor, amikor di­vattá vált­ a társadalom berendezkedéséről vallott nézeteinket revízió alá venni, ennek volt bátorsága olyan hangot megütni az an­gol irodalomban, amellyel látszólag nagy­ honfitársainak, Mr. G. B. Shaw-nak és Mr. H. G. Wellsnek adott igazat. Most az a kér­dés, igazat ad-e nekik akkor is, amikor népi írja le azt, azai tulajdonképpeni véleménye a dolgokról. Kedves Ar­én, nekem gyanús az az alig észrevehető, keserű kis ránc az orra körül. De fogadjuk el azt, hogy­ Ön jobban sze­reti az életet és a nőket, mint az irodalmat. Vagyunk Közép-Európában néhányan, akik igazat adunk önnek is ebben, anélkül, hogy abba a végzetes hibába esnék, hogy szajkó módjára ismételnénk azt a frázist: az iroda­lom maga az élet. Ennek a levélnek kereté­ben nem tudom kifejteni az összes gyanú­­okaimat, amelyek arra vonatkoznak, hogy az irodalom van Önnek olyan szívügye, mint az élet és a nők. Az Ön regényének egyik hőse azt mondja: — Boldogtalan lenne akkor, ha nem lenne semmi oka arra, hogy boldogtalan legyen. Mondja, dear sir, mi ez? Karikatúra ön­magáról, vagy pedig hű portré? Anélkül, hogy feltételezném, hogy ön ezt a hősét ön­maga nézeteinek szócsövéül tekinti, kérdem: — Boldogtalan Ön azért, mert kétségei vannak? Hát boldog ember akar lenni, nem mű­vész? Nézze, én nem vagyok nagyképű, mert már olyan sok nagyképű embert láttam életem­ben. Nyugodtan és minden elfogultság nél­kül teszem tehát a kijelentést: ez a nagy ké­telkedés avatja önt igazán művésszé. Nem is hivatkozom olyan példákra mint Flaubert, aki azért emelkedett olyan magasan az em­berek fölé, mert az önkritika hajszálfinom rostáján bocsátotta keresztül azt, amit leírt. Vagy Wells, akinek legújabb regénye már számtalan pontban élénk cáfolata annak, amit a William Clisfoldban kimondott: ön — bocsásson meg a kifejezésért —a kalóz az életben. Megszerzi magának mind­azt, amire szüksége van, szeret beleharapni az életbe. Szeret egy elegáns szőke hölggyel délután a Claridge-h­otelben szórakozni. Él­vezi a Henry­ Clay szivarját és kellemes ér­zést okoz, ha a selyemharisnya jól feszül a lábán. Este leül az­ íróasztalához és az arca olyan lesz, mint egy Beethoven-szobor. Most olvasom könyve magyar kiadásának kefelevonatait, „Ifjú szerelmesek“ a cinje. Mondhatom, megtaláltam benne mindazt, amit önre nézve jellemzőnek tartottam. Az ön helyzetében igen szerencsés körülmény­nek tartom, hogy angol író létére nem an­ -iiiiimium iiiiii!hiimii!iii!i:iiíiiiiiiiiiiiimumiiiiiiimiimimiiiiiiiiiiiimHiiimi!iiiiiiiiii!iiimiiiiii)iiimimim]miimíiuiiiiiüiimi<nIUL. ! magyar, német, angol, francia illusz- i trón lapokat folyóiratokat, szemleltet ( I házhoz szállít, a rendes előfizetési ár = feléért TMn“ harmadáért 1 (tiiiiiictiiiiiimiiiiiiiiiiiimtiiimiiim negyedéért I iiiiiiiiiijiiniiiiiiiintiiimiiiniiiiiiin ölödéért - 1 inimi iimiiminiititmiii f I ^ZŐLLéSI ZSIGMONDI | könyvkereskedésének folyóirat-kölcsönzője = | Budapest, IV., Eskü út 6. Klotild-palota § | A London News, Graphic, Sketch, Dame karácsonyi § számai már megérkeztek és még kaphatók. ?mimiiniiiiimiiiiimimmiiiiniiiiiiiiniimi!imiimiiiimiiiiiiKniniuiinimniimiiminiiiiiiiimimnniuninuiimimuiiiiinimmmiiiii. «wwsMiwiwpwiiBJiwiwiwwwwwwawwwwwwwwBwwwiawwBMMMBWwBwwwiMWWMWwwwiBWBWMWwwwwww A PANTHEON HÚSZKÖTETES OLCSÓ REPREZENTATÍV WELLS SOROZATA MÉG EGY HÓNAPIG KEDVEZMÉNYES ÁRON KAPHATÓ fűzve P 1.60, vászonkötésben P 2.50 ÚJÉV UTÁN MÍR fűzve P 240, vászonkötésben P 3­60 MOST JELENT MEG A SZENVEDÉLYES BARÁTOK I­ I­,­­ AZ UTOLSÓ KÉT KÖTET

Next