Magyar Hirlap, 1928. december (38. évfolyam, 273-295. szám)
1928-12-02 / 274. szám
Vasárnap Bíró Lajos: A kacérság iskolája . A régi Biró Lajosra kell gondolni, a Szolgák országa, a Harminc novella, a Hotel Imperial Írójára, a milyen nagy az út a Szolgák országától a Kacérság iskolájáig. Magyarország, a magyar kisváros, a magyar politika izgatta régebben Biró Lajos írói tollát. Utolsó könyve viszont a tikkasztó Kelet embereiről íródott. Ha összevetjük az írói skála kiszélesedését az életrajzi adatokkal, világosan magyaráznak a dátumok. Biró Lajos évekkel ezelőtt elhagyta Magyarországot, Los Angeles lett új otthona. Napjának huszonnégy órájából huszonötöt foglalt le a mozi. A Henario-editor nem ért rá regényt írni. Talán csak a vasárnapok és az ünnepek pihenéseit használhatta fel arra, hogy regényt írjon. Nyilván ilyen önmagától elcsempészett órák alatt született megmagának ünnepi ajándékul a Kacérság iskolája. Nem lehet csodálkozni azon, hogy ott, annyira közel az Egyenlítőhöz, szomszédosabb témákat keresett. Ronald Chesterfield és Genevieve története sohasem született volna meg, ha Biró Lajost nem hívják meg a hollywoodi filmproducerek a film országába. Mint ahogy a Kacérság iskolájának még valami köze van a mozihoz. Cselekménye filmszerűen pereg, figurái, mint a világhírű sztárok. Az események mögött a történet egzotikus miliője, akár egy-egy luxuriózus filmdíszlet. Biró Lajos mindig is a drámaíró szemével nézte az életet. Novelláit is, regényeit is a drámaíró írta. Bíró hollywoodi átalakulása csak annyi, hogy a drámaíró fantáziája transzponálódott a filmre. És talán ez a jövő útja. Annak számára, aki elolvasta Bíró Lajos legújabb regényét, a Kacérság iskoláját, érdekes játékra van alkalma. Az olvasó behunyja a szemét, végiggondolja, mit olvasott és egy film kezd peregni a tudatában. És ez a film nem elmosódott vagy homályos, minden figura éles, minden bútorszög- siet látható. Egy nagyvonalas filmszcenárium Biró könyve, egy filmmese tartalma, de egy nagy író hangján elbeszélve. " Parisból indul el a történet. Esküvő van, a szépséges Genevieve és Ronald Chesterfield esküvője. A nászút a férfi új munkaterületéhez vezet, egy különös, keleti városba, ahol csak néhány európai él, orvos, követségi tisztviselők, pár amerikai. Chesterfield egy ipari érdekeltség vezéreként kényszerült arra, hogy hosszabb időt töltsön a sötétbőrű idegenek között. Felvonul a regényben egy csodálatos népfajta sok-sok különös szokása, vallási szertartása. Chesterfieldet börtönbe vetik, a fiatal, gyönyörű európai aszszonyt. Mehmed Ali, az uralkodó akarja megszerezni magának, váltságdíjként férje szabadon bocsátásáért. Az uralkodó és aszszony harca a regény kulminációja, hogy azután a megbékítő happy end zárja be a cselekményt. Egy diszkreditált kifejezés jut eszembe: ,,nem lehet végigolvasás előtt letenni ezt a könyvet“. Pedig a Kacérság iskolája könyvét valóban nem tudom letenni addig, amíg az utolsó betűig el nem olvastam. Ronald Chesterfield és Genevieve elhagyják Asztarabadot, a titokzatos keleti várost, ahol olyan különös kalanddal kezdődött a házasságuk. S egy hét múlva talán már csak egy könnyű emlék bennük, hogy jártak ott. Az olvasónak azonban mélyebb emléke Biró Lajos új regénye. Azt kel hinni, amikor becsukjuk a könyvet. Voltunk moziban és hallottunk egy nagy írót. Ismételnem kell: úgy érzem, hogy a jövő útja az irodalomban az, amit Biró Lajos regényében és regényével megmutat. Lukács István, könyve, „A Kántorék Annuskája“ és Törökné Kovács Hermin nevelő hatású, finom „Kormos Biri“-je. Blaskó Mária „Édesanyám“-ja a Boldogságos Szűz életét dolgozza fel szépirodalmi alakban, evangéliumi és történelmi alapon A megírandó Prohászka-életrajzhoz eddig ismeretlen adatok új bőségét nyújtja özv. Báthory Nándorné „A lángész tüzében“ című önéletrajza. A regények sorozatában első helyen áll a nagy olasz Manzoni Alessandro klasszikus kortörténeti regénye, „A jegyesek". Klasszikus értékű munka az Italiáért hevülő, ragyogó stílusú, szellemes Crawford Marionnak „Küzdelmes szerelem“ című, drámaisággal telített, romantikus kortörténete. Pakocs Károly, az újonnan feltűnt jeles erdélyi „ író „Lélekzuhanás“ című regénye a szerzőnek az emberi lélekkel szemben megnyilvánuló különös érzékét csillogtatja meg. Végtelenül bájos irodalmi alkotás Jean Pericard könyve, „Egy apa regénye", amely Franciaországban eddig több, mint 50.000 példányban fogyott el. Valóságos karácsonyi ének Barclay Florencnenak „Az elválasztó fal“ című regénye, amely eleven, színes, érdekes történetbe szőve tárgyal ij modern erkölcsi kérdéseket. A katolicizmus minden szépsége él a francia Baumann Henry „A feláldozott“ című regényében, mely egy gyengeakaratú, de szilárdhitű ember végső megigazulását rajzolja meg. Az író tömegeket mozgató, pompás előadásában az egész mai korszak elvonult előttünk.''A spanyol Coloma Luis „Juan Miseriá“ja megható szerelmi történet keretében az 1867—68-iki spanyol forradalom ■ eseményeit támasztja fel. A sorozatot Sienkiewicz „Tűzzelvassal" című hírneves regénye zárja be. IRODALMI ÉLET Karácsonyi könyvek. A Szent István Társulat, mint minden évben, az idén is a gondosan öszszeválogatott karácsonyi könyvek sorozatával lép a komoly, tiszta olvasmányokat kedvelő közönség elé. Különös népszerűségre tarthatnak számot a társulat ifjúsági regényei, melyek közt igen figyelemreméltó munka S. Bokor Malvinnak III. Béla király korában játszó, „Az esztergomi diák“ című korfestő, színes, mozgalmas regénye. A technikai kérdések iránt érdeklődő mai ifjúság sok örömét fogja lelni Palástiy Marcellnek „A csodák szigete“ című könyvében, amely két világkörüli repülő izgalmas kalandjain át viszi az olvasót egészen újszerű viszonyok közé. P. Pál Ödön egy nemes lelkületű erdélyi mérnökembernek a népért való küzdelmeit írja le „A felhők kapitánya“ című szép könyvében s lepörgeti előttünk azerdélyi és dunántúli élet, a Maros völgye és a Balaton, a háború és kommunizmus legjellemzőbb eseményeit. Harmadik kiadásban, Mühlbeck Károly illusztrációival adja a társulat Sienkiewicz Henrik „Sivatagban, őserdőben“ című, afrikai tárgyú nagy regényét, amely évek óta egyik legnépszerűbb olvasmánya a magyar fiatalságnak. A fiatal leányoknak való irodalmunk értéke Mézes Jánosnak meleg líraisággal megírt _______HÍRLAP ... 1928 december 2 33 . Mi készül? — Tehát mi készül? — Benedek Marcell új regénye nyitja meg a sort, melynek hőse egy leány, akiben annyi melegség, van, hogy ez feleséggé és anyává predesztinálja. De a leányt már a színi iskolában másfelé sodorja az élet, míg sok viszontagság után, — majdnem véletlenül — egy állami tisztviselő felesége lesz, gyermekei is lesznek, de a férj és a gyermekek is félreismerik az asszonyt és nem ismerik fel gyönyörű tulajdonságait. A férj mint méltóságos úr hal meg s a magára hagyatott asszony zuhan a lejtőn, kokottá lesz, de végre — késő öregségében — megtalálja azt, amit keresett, egy agg köszvényes férj oldalán. „Feleségnek született“, ez a regény címe, mely remélhetőleg rövid idő alatt elkészül, annak ellenére, hogy Benedek Marcell közben más munkán is dolgozik. Romain Rollandnak egy új, Beethovenről szóló könyvét fordítja, melyben Beethoven életének magyar vonatkozásairól is sok szó esik. Romain Rolland több kötetesnek tervezi ezt a Beethovenről szóló munkát s ez a vaskos első kötet csaknem egyidőben fog franciául és magyarul megjelenni — Készül valami nagyszabású esztétikai munka is? — Sebestyén Károly, tíz ívre terjedő Ibse/Mnoncerá,fián..dolgozik. A nagyszerű esztétika . .ennek egyik legalaposabb ismerője, — több mint tíz éve készül erre a nagy munkára. Sebestyén Károly műve nemcsak terjedelemben, hanem értékben is a legkimagaslóbb magyar nyelvű Ibsenről szóló könyv, lesz. Jellemző a mű komolyságára és tárgyára, hogy az író minden életrajzi adat mellőzésével, kizárólag Ibsen drámáival és ezeknek a drámáknak színpadi hatásával foglalkozik. Érdekes fejezete lesz, mely a nagy norvég író színműveinek a magyar színpadokon elért hatását tárgyalja. — Könyv könyvekről? — Most fog könyvalakban megjelenni Reiter Lászlónak, az ismert magyar bibliofilnek és könyvkiadónak egy beszéde, amit mint Magyarország képviselője mondott el október másodikén a bécsi német követnek az ottani bibliofil-kongresszus tiszteletére rendezett estélyén. Az érdekes munka a könyvkiadás modern magyar művészeiről és a nagy magyar könyvgyűjtőkről szól, objektíven megbírálja a magyar könyvkiadók és könyvnyomdák munkáját és a magyar könyv külföldi szerepléseiről beszél. — Mái regény? — Margittai László, kinek tárcái a „Magyar Hírlap“-ben jelentek meg, „Jánoska“ címen regényt írt egy gyermekről, kinek ifjúságát a körülötte élő felnőttek szenvedésekkel teli élete mérgezi meg. — Versek? — Karácsonykor jelenik meg Bálint Györgynek „Strófák“ című verseskönyve, mint a fiatal költő debütje és Zelk Zoltánnak versei, melyek közül néhány,a „Nyugat“hun jelent meg. Ennek a kötetnek „Szomorúság piacán“ a címe. — Más érdekesség? — Vajthó László, a neves magyar esztétikus és Zlinszky Aladár egyetemi tanár magyar antológiát szerkesztettek, mely felöleli hétszáz év lírai költészetének legnagyobb értékeit. A könyv két kötetből fog állani, az első már megjelent, a második, melyben a legújabb magyar költészet remekei is szerepelni fognak, már sajtó alatt van. Mr. Michael Arlenhez Dear Sir! Bocsásson meg, hogy mint ismeretlen ismerőse, nyílt levélben aposztrofálom, abból az alkalomból, hogy legújabb könyve, a Young Men in Love, nálunk is megjelenik és ön ezzel a könyvével adja le igazán névjegyét a magyar irodalom előszobájában. És ha már erről van szó, azonnal kijelenthetem, ha ugyan eddig nem tudta volna, hogy a magyar irodalomnál igen kitűnő komornyikjai vannak, akik tisztában vannak a látogató társadalmi konstellációival és alaposan megnézik azt az embert, akit bebocsátanak gazdájukhoz. Éppen azért sietek közölni önnel, hogy a magyar irodalom a napnak bármely időszakában boldogan rendelkezésére áll. ..........Igaz, de az sir, most jut eszembe,ha nem is volt szerencsém Önnel személyesen megismerkedni, nemcsak a könyveiből, hanem látásból is nagyon jól ismerem. Egyszer egy egész délután önt néztem a Claridge-hotel halljában, ahová egy rendkívül elegáns, magas, szőke hölggyel lépett be. Egy ismerősöm, aki nézetem szerint nemcsak London, hanem egész Anglia legnagyobb kurfúrsznobja hívta fel önre a figyelmemet. Gyöngén oldalba lökött a könyökével és így szólt: — Nézze, ez Arien, a híres író, aki arról nevezetes, hogy jobban szereti az életet és nőket, mint az irodalmat. Én akkor egész délután Önt néztem, amint hanyag előkelőséggel veti hátra magát remekbe készült bőrfotelben. Közben többször eszembe jutott, hogy ezt a kifejezést:" „hanyag előkelőséggel". Ön bizonyára nem írná le a könyvében, mert annál sokkal kulturáltabb és érzékenyebb esztéta-lélek, minthogy az írásterminológia ilyen simára koptatott frázisait használja. Nem írja le, de megteszi azt, hogy „hanyag előkelőséggel“ heverészik a karosszékben és „cseveg“ az elegáns, szőke hölgygyel. Magamban igazat adtam barátomnak, a kultúrsznobnak. Tudniillik abban hogy ön nagyon, de nagyon, szeretheti az életet és a nőket. Hát nézze, kedves Arien, most hagyjuk abba öt percre a fölényesen mondani csevegő modort. Képzelje azt, hogy már nem ül a Glaridge halljában, már hazakísérte a magas, szőke hölgyet és most ott ül az íróasztala előtt. Az asztali lámpa fénye ráesik az arcára. Milyen más most az arca...! Tegye a kezét a szívére és valljon. Mondja meg őszintén, igazán az az ember-e, amilyennek barátom, a kultúrsznob, mondotta. Az arcán, az orra körül, egy keserű kis ránc, a haja már nem olyan választékosan fésült. A kezével néha az arcához nyúl és egy ideges mozdulattal simítja végig homlokát. Ismerem jól ezt a mozdulatot. Az önmarcangolásnak és a kételyeknek kifejezése ez. Most egy kicsit zavarban vagyok. Nem tudom, mit jelentsen ez. Lehetséges az, hogy ön, kedves Arien, aki 32 éves korában ünnepelt írónak számít, boldogtalan legyen? ... — Mondja, mi bántja? Akkor, amikor divattá vált a társadalom berendezkedéséről vallott nézeteinket revízió alá venni, ennek volt bátorsága olyan hangot megütni az angol irodalomban, amellyel látszólag nagy honfitársainak, Mr. G. B. Shaw-nak és Mr. H. G. Wellsnek adott igazat. Most az a kérdés, igazat ad-e nekik akkor is, amikor népi írja le azt, azai tulajdonképpeni véleménye a dolgokról. Kedves Arén, nekem gyanús az az alig észrevehető, keserű kis ránc az orra körül. De fogadjuk el azt, hogy Ön jobban szereti az életet és a nőket, mint az irodalmat. Vagyunk Közép-Európában néhányan, akik igazat adunk önnek is ebben, anélkül, hogy abba a végzetes hibába esnék, hogy szajkó módjára ismételnénk azt a frázist: az irodalom maga az élet. Ennek a levélnek keretében nem tudom kifejteni az összes gyanúokaimat, amelyek arra vonatkoznak, hogy az irodalom van Önnek olyan szívügye, mint az élet és a nők. Az Ön regényének egyik hőse azt mondja: — Boldogtalan lenne akkor, ha nem lenne semmi oka arra, hogy boldogtalan legyen. Mondja, dear sir, mi ez? Karikatúra önmagáról, vagy pedig hű portré? Anélkül, hogy feltételezném, hogy ön ezt a hősét önmaga nézeteinek szócsövéül tekinti, kérdem: — Boldogtalan Ön azért, mert kétségei vannak? Hát boldog ember akar lenni, nem művész? Nézze, én nem vagyok nagyképű, mert már olyan sok nagyképű embert láttam életemben. Nyugodtan és minden elfogultság nélkül teszem tehát a kijelentést: ez a nagy kételkedés avatja önt igazán művésszé. Nem is hivatkozom olyan példákra mint Flaubert, aki azért emelkedett olyan magasan az emberek fölé, mert az önkritika hajszálfinom rostáján bocsátotta keresztül azt, amit leírt. Vagy Wells, akinek legújabb regénye már számtalan pontban élénk cáfolata annak, amit a William Clisfoldban kimondott: ön — bocsásson meg a kifejezésért —a kalóz az életben. Megszerzi magának mindazt, amire szüksége van, szeret beleharapni az életbe. Szeret egy elegáns szőke hölggyel délután a Claridge-hotelben szórakozni. Élvezi a Henry Clay szivarját és kellemes érzést okoz, ha a selyemharisnya jól feszül a lábán. Este leül az íróasztalához és az arca olyan lesz, mint egy Beethoven-szobor. Most olvasom könyve magyar kiadásának kefelevonatait, „Ifjú szerelmesek“ a cinje. Mondhatom, megtaláltam benne mindazt, amit önre nézve jellemzőnek tartottam. Az ön helyzetében igen szerencsés körülménynek tartom, hogy angol író létére nem an -iiiiimium iiiiii!hiimii!iii!i:iiíiiiiiiiiiiiimumiiiiiiimiimimiiiiiiiiiiiimHiiimi!iiiiiiiiii!iiimiiiiii)iiimimim]miimíiuiiiiiüiimi<nIUL. ! magyar, német, angol, francia illusz- i trón lapokat folyóiratokat, szemleltet ( I házhoz szállít, a rendes előfizetési ár = feléért TMn“ harmadáért 1 (tiiiiiictiiiiiimiiiiiiiiiiiimtiiimiiim negyedéért I iiiiiiiiiijiiniiiiiiiintiiimiiiniiiiiiin ölödéért - 1 inimi iimiiminiititmiii f I ^ZŐLLéSI ZSIGMONDI | könyvkereskedésének folyóirat-kölcsönzője = | Budapest, IV., Eskü út 6. Klotild-palota § | A London News, Graphic, Sketch, Dame karácsonyi § számai már megérkeztek és még kaphatók. ?mimiiniiiiimiiiiimimmiiiiniiiiiiiiniimi!imiimiiiimiiiiiiKniniuiinimniimiiminiiiiiiiimimnniuninuiimimuiiiiinimmmiiiii. «wwsMiwiwpwiiBJiwiwiwwwwwwawwwwwwwwBwwwiawwBMMMBWwBwwwiMWWMWwwwiBWBWMWwwwwww A PANTHEON HÚSZKÖTETES OLCSÓ REPREZENTATÍV WELLS SOROZATA MÉG EGY HÓNAPIG KEDVEZMÉNYES ÁRON KAPHATÓ fűzve P 1.60, vászonkötésben P 2.50 ÚJÉV UTÁN MÍR fűzve P 240, vászonkötésben P 360 MOST JELENT MEG A SZENVEDÉLYES BARÁTOK I I, AZ UTOLSÓ KÉT KÖTET