Magyar Hirlap, 1929. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

* ***^*******TM UK"m..........................................................................iiiiiH'i'iiiiiiwé A sors és a magyar ember Írta: ZSOLT BÉLA Mit kívánjak neked új esztendő hajna­lán, szegény jó magyarom? Ha az eltemetett esztendő tanulságai alapján akarnám megszövegezni a jókí­vánságaimat, ezt üzenném a névjegykár­tyámon: Adjon a sors az új esztendőben még több türelmet a türelmetlenséghez, még több jóhiszeműséget a rosszindulathoz, még szélesebb hátat a nemzeti áldozat­­készséged rukkzakkjának cipeléséhez, még hajlékonyabb gerincet a lojalitá­sodhoz, még több önmegtagadást, még több igénytelenséget, még több fataliz­must, még több készséget a szenvedéshez és a megaláztatáshoz. „Maul halten und weiter dienens“ — így hangzott a nem­zetünk legjobbjai­tól oly forrón vissza­állított habsburgi idők devizája, amely sokkal több joggal domborulhatott volna a dallamosan pengő ezüstpénz peremén, mint a „Viribus unitis“ és más hatásos latin ige. Tanácsoljam neked új év haj­nalán, a nemzeti önállóság tizedik évé­ben magyarul e monarchikus aforizmát: Légy néma és szolgáld tovább uraidat! Vagy tartsam szem előtt praktikus éle­ted igényeit és kívánjak néked jó protek­­tort, jó összeköttetést, soronkívüli bebo­­csáttatást és elintézést, egy húrt, amin zendülhetsz, állást és rangot, — szóval útrét a kapun, amely az exkluzív ma­gyar boldogsághoz vezet? Vagy kívánjak neked mai kételyeid helyébe optimiz­must, gerjesszem fel benned a hitet a hihetetlen iránt, hogy a lillafüredi ása­tások nyomán, ha a kormány mögött az ország egy szívvel, egy lélekkel felsora­kozik, végül mégis csak felbuggyan a melegvíz? De nem bugyog. Csak te bugyogsz, szegény jó magyarom. A fáradhatatlan fúró nyomán egyre bugyog a véred, a verejtéked, a sírásod és a pénzed fo­­lyammá szélesedő forrása és egy világ­szerte megcsodált politikai és ipari üzem turbináit és egy páratlan politikai luxusfürdő bassinjeit táplálja. A fúró fúr és te bugyogsz, tizenöt éve bugyogsz és a legnagyobb csoda, hogy még mindig nem apadtál ki. De nem. Új esztendőre ne mentsük át az eltemetett év áldásait. Kívánjunk va­lami újat. Nem, ne ijedj meg: semmi rendkívülit. Sem idegenből importált dinasztiát, sem anglikán államvallást és a platina­bányászat és a gyémántcsiszo­lás, e ma nálunk kétségkívül elhanya­golt, de kellő állami protekcióval még fejleszthető iparágak fellendítésével sem kecsegtettek. Tudom, hogy szerény vagy, újévi kívánságaim is szerénységedhez al­kalmazkodnak. Elsőbben is: nem kívánok egyebet, csak egy falat kenyeret. Agrárállam pol­gára lévén, tisztában vagyok azzal, hogy a kenyeret búzából készítik. Arról is in­formálva vagyok, hogy a drága acélos búzából nyolcmillió méter mázsa fölösleg fekszik ájult zsákokban a hombárok mé­lyén. Engedd meg, hogy ezen a reggelen nemzetgazdasági i­aivitással megkérdez­zem: miért hiányzik minden harmadik asztalról a falat kenyér, ha ennyi tömén­telen fölösleges búza van bebörtönözve a mozdulatlan zsákokba? Hát én most azt kívánom neked: ne legyen nyolc­millió mázsával több búzánk, mint amennyi kell, de az a falat kenyér, anti kell, terüljön meg mindenki asztalán. Olyan tiszttartókat kívánok neked, akik ezt a látszólag oly egyszerű, valójában azonban rettenetesen bonyolult csodát­­véghez tudják vinni. Mit kívánjak még neked? Kívánjak például kevesebb adót? Annyit, amennyit valóban a zsebedből tudsz kifizetni és nem a párnádból és a hetedik bőröd fosz­lányaiból? Kívánjak neked emberi jogot és polgári jogot azon túl is, hogy jogod van tisztelni a hagyományokat, tisztelni a tekintélyeket és jogod van önállóan megállapítani az ív szögét amelyben ka­lapodat leemeled az ezer és ezer Gessler­­kalap előtt? Kívánjak neked jogot azon túl is, hogy jogod van hangosan helye­selni vagy hallgatólag tudomásul venni — viszont nincs jogod, emberi sorsodat, polgári sorsodat, saját akaratod, saját szükségleteid szerint irányítani, nincs jogod bírálni, ellenezni, csak hallgatni van jogod. Hallgatni arany — de hát hová lett az a rengeteg arany, amellyé tíz esztendő némasága politikai alchi­­mistáink jóvoltából átalakult? Miért nem tüntetik el például ezzel a töméntelen arannyal külkereskedelmi mérlegünk passzíváit? De az újévi jókívánság ne tévedjen unosuntalan köznapi realitásokba. Le­gyünk érzelmesek, lelkesek. Kívánok neked jó barátokat. Jóakaratét s amellett tehetős és agilis segítet. Aki meglátja a szerepet, amelyre hivattál, észreveszi az igazságtalanságot és az ártatlan bűnhő­­dést, amely sorsod mélységébe taszított. Kívánok neked sok olyan jó barátot, mint amilyen az angol főúr, aki idegenül és személyes érdekeltség nélkül szegő­dött melléd megaláztatásod napjaiban és reménységed táplálta, — de bizonyos, hogy a süket világ az ő harsánysága jó­voltából hallja és tudja, hogy vagy, hogy élsz és élni akarsz! Mi az, mi tör­tént? Mintha nem lelkesednél eléggé, mert új évre e nagy és bátor barát meg­erősödött barátságát kívánom neked? Mintha jobban lelkesedtél volna az óév­ben, amikor e nemes barát csak pilla­natnyilag irreális célokra buzdított, mint most, amikor a megvalósítható realitás programját üzente meg baráti tanács­ként? Amikor a szent és mindnyájunk­ban visszhangzó regényesség tüzét fúj­tatta, a hősöddé fogadtad, de most, az új év küszöbén, amikor azt üzeni: légy józan, tartózkodj a kalandtól, ne paza­rolj és — légy szabad, mint amilyen sza­bad minden nép, amely nagy és nagy akar lenni, — egyszerre lehetetlennek, utópiának, irrealitásnak tartod, hogy megfogadd a baráti tanácsot. Hát csakugyan csak álmodni tudsz, de élni nem? Hát csakugyan azt hiszed, hogy könnyebb az egész világgal elhitetni álmaid igazát, mint­­ megcsinálni az általános választójogot, visszaadni a gondolat szabad szárnyát és életet önteni a tetszhalott gazdasági életbe? Hát csakugyan: mindig éppen abban a hideg, kemény sziklában keresed a meleg forrást, amelyben nincs, nem lehet meleg víz, míg a természetes, ma­guktól feltörő meleg forrásokat betömöd, mint a bűzös gödröt? Boldog, boldogabb új évet kívánok a boldogtalan évekért, amelyeket eddig egyetlen Szilveszter sem tudott eltemetni. Hidd el, nem az öreg Szilveszter a hibás. Még a sziklaszívből is elő tud varázsolni egy kis meleg bugyogást sokféle kedv­gerjesztő szerszámával. Minden év vé­gén azt akarja, hogy elfeledd, kiöblö­gesd, kifüstöld magadból a múlt mérgét. Minden halott év végén ad neked illú­ziót a születőhöz. Nem­ ő a felelős, hogy másnap újra kezdődik a régi és nem is a sorsod, a sokat emlegetett magyar sors. A sors még így is, ma is, minden után és mindennek ellenére megtartott kegyé­ben: ad kövér földet, ad munkára haj­lamos, munkára vágyódó izmokat és elméket, józan ítéletű útmutatókat, te­remtő tudósokat, zengő költőket és ad, igen, ad, reményt is. Mindent ad a sors, amit más népnek, amely boldogabb. — miért vagy mégis a világ boldogtalanja, szegény magyarom? Mert amióta élsz, mindig hagytad, hogy a végzet emberei leteperjék és gúzsba kössék a sorsodat. Boldogabb új évet kívánok neked, magamnak, magunknak: magyar fátum helyett magyar sorsot, amit a boldog Isten mellett magának a szabad magyar, embernek kell „beírnia“! jMLft *------------— •--- - ’ mp pp*mmmm4 wip*.i. .m,\y m ......—r, 1­6 FILLÉR , _^---------------------1 ^ ARNnmn,.MnpiN—1 ilyen 25 egymá­sután következő. ^HP ARNOULD (iALOPLN bármily tómnál kezdődő ^ ^ Woodehouse: Psmyth. at n}- íji j*! lg jöf jjfs .j* 2Lí-.. .«jp’jSp Ej MvL jÉö bÉ3 iᣠa aigl­e. Draull: Polgármester regény KI vvjj ngj El j*9 |9 g|gj. Effi* ^ eimfl **regényk­ötelének bárzne- 7 ^e Jsfr ■ rw r n­ ■ Poincaré bejelentette lemondási szándékát, de minisztertársai rábeszélésére megváltoztatta elhatározását Párizsból jelentik. A pénzügyminisztérium épületében ma a kormány tagjai Poincaré elnöklete alatt minisztertanácsra gyűltek össze. Poincaré beszámolt a politikai hely­zet alakulásáról. Kijelentette, hogy az új kormány alakításánál, november 11-én, az volt a terve, hogy a költségvetést minél előbb elfogadtassa. Ez rendes időben megtörtént és így a kormány kitűzött célját elérte. Kötelességének tartja tehát Doumergne köztársasági elnöknek benyújtani le­mondását. A miniszterelnök bejelentése élénk vitára nyújtott alkalmat. A kormány tagjai annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy bél­és külpolitikai szempontból számos nagy feladat megoldása vár a kormányra és Poincarénak személyes közreműködése óta­vétlenül szükséges. Minisztertársainak rábeszélésére Poin­caré végre is elállott lemondási szándé­kától. A minisztertanács elhatározta, hogy rögtön a kamara összeülése után beterjeszti a kor­mány általános programjának vázlatát és alkalmat ad a kamarának állásfoglalásra. Szerdán újabb minisztertanács lesz. A kormányválság alapjában véve csu­­pán elodázódott. Január 18-ika körül, a kamara egybehívása után, a válság valószínűleg ismét aktuálissá válik. Pesthy Pál utóda Zsitvay utóda — Almássy, Almássy utóda — Pesthy A Magyar Hírlap már jelentette, hogy Pesthy Pál igazságügyminiszter rövidesen távozik állásából és valószínűleg elnöke lesz annak az új intézetnek, amely most alakul a földbirtokreform finanszírozására. Ma Pesthy igazságügyminiszter úgy nyilat­kozott, hogy ebben az irányban még foly­nak a tárgyalások és ha kívánságai telje­sülnek, akkor hajlandó az új intézet élére állni és ez esetben lemond az igazságügy­­miniszterségről. Természetesen politikai körökben máris megindultak a kombinációk az új igazság­­ü­gyminiszter személyét illetően. Kétségte­len, hogy két jelölt van, akiről komolyan be­szélnek. Az egyik Zsitvay Tibor, a kép­viselőház elnöke, a másik Váry Albert. Zsitvay Tibort már többször kombinálták a megüresedő igazságügyminiszteri tárcára és ez idő szerint is őt emlegetik elsősorban. Mellette Vary Albert az, akiről főkép a kormánypárton sokat beszélnek és az igaz­ságügyminiszteri székben szívesen látnának. Amennyiben Zsitvay Tibor lesz az új igazságügyminiszter, úgy a képviselőház el­nöki állására az egységes párt is és a mi­niszterelnök is Almássy Lászlót tartja a legalkalmasabbnak. Az a hír, mintha Sci­­tovszky Béla lemondana a belügyminiszter­­ségről és újból elvállalná a házelnöki méltó­ságot, nem felel meg a valóságnak. Almássy László utóda az egységes párt ügyvezető elnökségében Pesthy Pál lesz, akit a párt valamennyi frakciója szívesen lát ebben a pozícióban és aki a kormány­párt elnöki állását hajlandó is vállalni. Valószínű, hogy a kormányban végbe­menő változás már január első felében megtörténik, úgyhogy mire a Ház a kará­csonyi szünet után összeül, új igazságügy­­minisztere lesz a Bethlen-kormánynak. Egyébként a kormánypárt január 15-én ér­tekezletet is tart, amelyen az újév napján elmaradt üdvözletét tolmácsolják a minisz­terelnöknek, aki hosszabb beszédben kíván válaszolni. Politikai körökben sokat beszélnek a költségvetés összeállításáról, illetőleg arról, amit a Magyar Hírlap már két ízben is je­lentett, hogy­­ Wekerle Sándor, az új pénzügyminisz­ter és az egyes tárcaminiszterek között hosszas tanácskozások és valóságos küzdelmek folynak a tárcák költségve­tésének összeállítását illetően. Megírtuk, hogy egy ízben már magának a miniszterelnöknek kellett közbelépnie, hogy a pénzügyminiszter és a reszortminiszterek között megegyezés jöjjön létre. Wekerle pénzügyminiszternek ugyanis az az elve, hogy szigorúan ragaszkodik a jelenlegi költ­ségvetési keretekhez, a tárcaminiszterek pedig valamennyien az eddiginél jobb do­tációt, tárcájuk anyagi ellátásának emelését kívánják. Ezért nem fejeződtek be még most sem a költségvetési tárgyalások, ame­lyek még valószínűleg néhány hetet vesz­nek igénybe.

Next