Magyar Hirlap, 1929. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
* ***^*******TM UK"m..........................................................................iiiiiH'i'iiiiiiwé A sors és a magyar ember Írta: ZSOLT BÉLA Mit kívánjak neked új esztendő hajnalán, szegény jó magyarom? Ha az eltemetett esztendő tanulságai alapján akarnám megszövegezni a jókívánságaimat, ezt üzenném a névjegykártyámon: Adjon a sors az új esztendőben még több türelmet a türelmetlenséghez, még több jóhiszeműséget a rosszindulathoz, még szélesebb hátat a nemzeti áldozatkészséged rukkzakkjának cipeléséhez, még hajlékonyabb gerincet a lojalitásodhoz, még több önmegtagadást, még több igénytelenséget, még több fatalizmust, még több készséget a szenvedéshez és a megaláztatáshoz. „Maul halten und weiter dienens“ — így hangzott a nemzetünk legjobbjaitól oly forrón visszaállított habsburgi idők devizája, amely sokkal több joggal domborulhatott volna a dallamosan pengő ezüstpénz peremén, mint a „Viribus unitis“ és más hatásos latin ige. Tanácsoljam neked új év hajnalán, a nemzeti önállóság tizedik évében magyarul e monarchikus aforizmát: Légy néma és szolgáld tovább uraidat! Vagy tartsam szem előtt praktikus életed igényeit és kívánjak néked jó protektort, jó összeköttetést, soronkívüli bebocsáttatást és elintézést, egy húrt, amin zendülhetsz, állást és rangot, — szóval útrét a kapun, amely az exkluzív magyar boldogsághoz vezet? Vagy kívánjak neked mai kételyeid helyébe optimizmust, gerjesszem fel benned a hitet a hihetetlen iránt, hogy a lillafüredi ásatások nyomán, ha a kormány mögött az ország egy szívvel, egy lélekkel felsorakozik, végül mégis csak felbuggyan a melegvíz? De nem bugyog. Csak te bugyogsz, szegény jó magyarom. A fáradhatatlan fúró nyomán egyre bugyog a véred, a verejtéked, a sírásod és a pénzed folyammá szélesedő forrása és egy világszerte megcsodált politikai és ipari üzem turbináit és egy páratlan politikai luxusfürdő bassinjeit táplálja. A fúró fúr és te bugyogsz, tizenöt éve bugyogsz és a legnagyobb csoda, hogy még mindig nem apadtál ki. De nem. Új esztendőre ne mentsük át az eltemetett év áldásait. Kívánjunk valami újat. Nem, ne ijedj meg: semmi rendkívülit. Sem idegenből importált dinasztiát, sem anglikán államvallást és a platinabányászat és a gyémántcsiszolás, e ma nálunk kétségkívül elhanyagolt, de kellő állami protekcióval még fejleszthető iparágak fellendítésével sem kecsegtettek. Tudom, hogy szerény vagy, újévi kívánságaim is szerénységedhez alkalmazkodnak. Elsőbben is: nem kívánok egyebet, csak egy falat kenyeret. Agrárállam polgára lévén, tisztában vagyok azzal, hogy a kenyeret búzából készítik. Arról is informálva vagyok, hogy a drága acélos búzából nyolcmillió méter mázsa fölösleg fekszik ájult zsákokban a hombárok mélyén. Engedd meg, hogy ezen a reggelen nemzetgazdasági iaivitással megkérdezzem: miért hiányzik minden harmadik asztalról a falat kenyér, ha ennyi töméntelen fölösleges búza van bebörtönözve a mozdulatlan zsákokba? Hát én most azt kívánom neked: ne legyen nyolcmillió mázsával több búzánk, mint amennyi kell, de az a falat kenyér, anti kell, terüljön meg mindenki asztalán. Olyan tiszttartókat kívánok neked, akik ezt a látszólag oly egyszerű, valójában azonban rettenetesen bonyolult csodátvéghez tudják vinni. Mit kívánjak még neked? Kívánjak például kevesebb adót? Annyit, amennyit valóban a zsebedből tudsz kifizetni és nem a párnádból és a hetedik bőröd foszlányaiból? Kívánjak neked emberi jogot és polgári jogot azon túl is, hogy jogod van tisztelni a hagyományokat, tisztelni a tekintélyeket és jogod van önállóan megállapítani az ív szögét amelyben kalapodat leemeled az ezer és ezer Gesslerkalap előtt? Kívánjak neked jogot azon túl is, hogy jogod van hangosan helyeselni vagy hallgatólag tudomásul venni — viszont nincs jogod, emberi sorsodat, polgári sorsodat, saját akaratod, saját szükségleteid szerint irányítani, nincs jogod bírálni, ellenezni, csak hallgatni van jogod. Hallgatni arany — de hát hová lett az a rengeteg arany, amellyé tíz esztendő némasága politikai alchimistáink jóvoltából átalakult? Miért nem tüntetik el például ezzel a töméntelen arannyal külkereskedelmi mérlegünk passzíváit? De az újévi jókívánság ne tévedjen unosuntalan köznapi realitásokba. Legyünk érzelmesek, lelkesek. Kívánok neked jó barátokat. Jóakaratét s amellett tehetős és agilis segítet. Aki meglátja a szerepet, amelyre hivattál, észreveszi az igazságtalanságot és az ártatlan bűnhődést, amely sorsod mélységébe taszított. Kívánok neked sok olyan jó barátot, mint amilyen az angol főúr, aki idegenül és személyes érdekeltség nélkül szegődött melléd megaláztatásod napjaiban és reménységed táplálta, — de bizonyos, hogy a süket világ az ő harsánysága jóvoltából hallja és tudja, hogy vagy, hogy élsz és élni akarsz! Mi az, mi történt? Mintha nem lelkesednél eléggé, mert új évre e nagy és bátor barát megerősödött barátságát kívánom neked? Mintha jobban lelkesedtél volna az óévben, amikor e nemes barát csak pillanatnyilag irreális célokra buzdított, mint most, amikor a megvalósítható realitás programját üzente meg baráti tanácsként? Amikor a szent és mindnyájunkban visszhangzó regényesség tüzét fújtatta, a hősöddé fogadtad, de most, az új év küszöbén, amikor azt üzeni: légy józan, tartózkodj a kalandtól, ne pazarolj és — légy szabad, mint amilyen szabad minden nép, amely nagy és nagy akar lenni, — egyszerre lehetetlennek, utópiának, irrealitásnak tartod, hogy megfogadd a baráti tanácsot. Hát csakugyan csak álmodni tudsz, de élni nem? Hát csakugyan azt hiszed, hogy könnyebb az egész világgal elhitetni álmaid igazát, mint megcsinálni az általános választójogot, visszaadni a gondolat szabad szárnyát és életet önteni a tetszhalott gazdasági életbe? Hát csakugyan: mindig éppen abban a hideg, kemény sziklában keresed a meleg forrást, amelyben nincs, nem lehet meleg víz, míg a természetes, maguktól feltörő meleg forrásokat betömöd, mint a bűzös gödröt? Boldog, boldogabb új évet kívánok a boldogtalan évekért, amelyeket eddig egyetlen Szilveszter sem tudott eltemetni. Hidd el, nem az öreg Szilveszter a hibás. Még a sziklaszívből is elő tud varázsolni egy kis meleg bugyogást sokféle kedvgerjesztő szerszámával. Minden év végén azt akarja, hogy elfeledd, kiöblögesd, kifüstöld magadból a múlt mérgét. Minden halott év végén ad neked illúziót a születőhöz. Nem ő a felelős, hogy másnap újra kezdődik a régi és nem is a sorsod, a sokat emlegetett magyar sors. A sors még így is, ma is, minden után és mindennek ellenére megtartott kegyében: ad kövér földet, ad munkára hajlamos, munkára vágyódó izmokat és elméket, józan ítéletű útmutatókat, teremtő tudósokat, zengő költőket és ad, igen, ad, reményt is. Mindent ad a sors, amit más népnek, amely boldogabb. — miért vagy mégis a világ boldogtalanja, szegény magyarom? Mert amióta élsz, mindig hagytad, hogy a végzet emberei leteperjék és gúzsba kössék a sorsodat. Boldogabb új évet kívánok neked, magamnak, magunknak: magyar fátum helyett magyar sorsot, amit a boldog Isten mellett magának a szabad magyar, embernek kell „beírnia“! jMLft *------------— •--- - ’ mp pp*mmmm4 wip*.i. .m,\y m ......—r, 16 FILLÉR , _^---------------------1 ^ ARNnmn,.MnpiN—1 ilyen 25 egymásután következő. ^HP ARNOULD (iALOPLN bármily tómnál kezdődő ^ ^ Woodehouse: Psmyth. at n}- íji j*! lg jöf jjfs .j* 2Lí-.. .«jp’jSp Ej MvL jÉö bÉ3 iᣠa aigle. Draull: Polgármester regény KI vvjj ngj El j*9 |9 g|gj. Effi* ^ eimfl **regénykötelének bárzne- 7 ^e Jsfr ■ rw r n ■ Poincaré bejelentette lemondási szándékát, de minisztertársai rábeszélésére megváltoztatta elhatározását Párizsból jelentik. A pénzügyminisztérium épületében ma a kormány tagjai Poincaré elnöklete alatt minisztertanácsra gyűltek össze. Poincaré beszámolt a politikai helyzet alakulásáról. Kijelentette, hogy az új kormány alakításánál, november 11-én, az volt a terve, hogy a költségvetést minél előbb elfogadtassa. Ez rendes időben megtörtént és így a kormány kitűzött célját elérte. Kötelességének tartja tehát Doumergne köztársasági elnöknek benyújtani lemondását. A miniszterelnök bejelentése élénk vitára nyújtott alkalmat. A kormány tagjai annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy bélés külpolitikai szempontból számos nagy feladat megoldása vár a kormányra és Poincarénak személyes közreműködése ótavétlenül szükséges. Minisztertársainak rábeszélésére Poincaré végre is elállott lemondási szándékától. A minisztertanács elhatározta, hogy rögtön a kamara összeülése után beterjeszti a kormány általános programjának vázlatát és alkalmat ad a kamarának állásfoglalásra. Szerdán újabb minisztertanács lesz. A kormányválság alapjában véve csupán elodázódott. Január 18-ika körül, a kamara egybehívása után, a válság valószínűleg ismét aktuálissá válik. Pesthy Pál utóda Zsitvay utóda — Almássy, Almássy utóda — Pesthy A Magyar Hírlap már jelentette, hogy Pesthy Pál igazságügyminiszter rövidesen távozik állásából és valószínűleg elnöke lesz annak az új intézetnek, amely most alakul a földbirtokreform finanszírozására. Ma Pesthy igazságügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy ebben az irányban még folynak a tárgyalások és ha kívánságai teljesülnek, akkor hajlandó az új intézet élére állni és ez esetben lemond az igazságügyminiszterségről. Természetesen politikai körökben máris megindultak a kombinációk az új igazságügyminiszter személyét illetően. Kétségtelen, hogy két jelölt van, akiről komolyan beszélnek. Az egyik Zsitvay Tibor, a képviselőház elnöke, a másik Váry Albert. Zsitvay Tibort már többször kombinálták a megüresedő igazságügyminiszteri tárcára és ez idő szerint is őt emlegetik elsősorban. Mellette Vary Albert az, akiről főkép a kormánypárton sokat beszélnek és az igazságügyminiszteri székben szívesen látnának. Amennyiben Zsitvay Tibor lesz az új igazságügyminiszter, úgy a képviselőház elnöki állására az egységes párt is és a miniszterelnök is Almássy Lászlót tartja a legalkalmasabbnak. Az a hír, mintha Scitovszky Béla lemondana a belügyminiszterségről és újból elvállalná a házelnöki méltóságot, nem felel meg a valóságnak. Almássy László utóda az egységes párt ügyvezető elnökségében Pesthy Pál lesz, akit a párt valamennyi frakciója szívesen lát ebben a pozícióban és aki a kormánypárt elnöki állását hajlandó is vállalni. Valószínű, hogy a kormányban végbemenő változás már január első felében megtörténik, úgyhogy mire a Ház a karácsonyi szünet után összeül, új igazságügyminisztere lesz a Bethlen-kormánynak. Egyébként a kormánypárt január 15-én értekezletet is tart, amelyen az újév napján elmaradt üdvözletét tolmácsolják a miniszterelnöknek, aki hosszabb beszédben kíván válaszolni. Politikai körökben sokat beszélnek a költségvetés összeállításáról, illetőleg arról, amit a Magyar Hírlap már két ízben is jelentett, hogy Wekerle Sándor, az új pénzügyminiszter és az egyes tárcaminiszterek között hosszas tanácskozások és valóságos küzdelmek folynak a tárcák költségvetésének összeállítását illetően. Megírtuk, hogy egy ízben már magának a miniszterelnöknek kellett közbelépnie, hogy a pénzügyminiszter és a reszortminiszterek között megegyezés jöjjön létre. Wekerle pénzügyminiszternek ugyanis az az elve, hogy szigorúan ragaszkodik a jelenlegi költségvetési keretekhez, a tárcaminiszterek pedig valamennyien az eddiginél jobb dotációt, tárcájuk anyagi ellátásának emelését kívánják. Ezért nem fejeződtek be még most sem a költségvetési tárgyalások, amelyek még valószínűleg néhány hetet vesznek igénybe.