Magyar Hirlap, 1929. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-20 / 17. szám

­Q 1929 január 20. H­IPIAP HEBE 3BSHBKBS 9KIKSBCSBB5BBBBHBBHBI Tisza, iletőleg Debrecen felé. Ez 1849 ja­nuár elejének helyzete. Északon Mészáros Lázár áll a Sajó vona­lán, Schlick viszont Kassára húzódott be. Mészáros január 2-án megindul Kassa felé, 4-én már Bárczánál áll, a Vermes-patak fe­letti dombokról már belát Kassára. Az oszt­rák felvonul a rettenetes hidegben, az ütkö­zet délben megkezdődik. Gablenz osztrák őrnagy rakétásü­tegei pánikot keltenek a he­vesi nemzetőrhuszárok között. A levegőben sistergő, maga után füstölgő farkat húzó ,Röppentyű" főleg a lovak megzavarására volt igen alkalmas szerszám. Az újonc he­vesi nemzetőrlovasság lovai megriadnak, a pánik magával rántja a honvédséget. Mészá­ros Lázár kardlappal veri vissza a rohanó­kat, akiket csak a 26-ik honvédzászlóalj és a lengyel légió tudott megállítani, ők men­tették meg a szétvert hadosztályt. Mészáros a rendbehozott divízióval To­kajig vonul vissza a Tisza-vonal, illetőleg Debrecen védelmére, ott a parancsnokságot január 12-én Klapka György ezredesnek adja át, maga pedig Debrecenbe megy visz­­sza, a hadügyminisztériumot tovább veze­tendő. Klapka 1847-ben főhadnagy volt még. Ezen a napon huszonkilenc éves. Ellenfele Franz Heinrich von Schlick gróf, az oszt­rák katonai „Copf“ klasszikus prototípusa. A lipcsei csatában egy ügyetlen kozák vé­letlenül kiszúrta jobb szemét. „Érdekes“ em­ber, világfi, azonban ő az, akinek szemé­lyében a zseniális, szellemes magyar had­vezetés pozdorjává verte az osztrák straté­giát. Ő az, akinek Görgei azzal a megoko­­lással nem adja meg magát — mint Rüdi­­gerhez írott levelében írja augusztus 11-én, — hogy ,,Inkább fogom egész haditestemet egy ... kétségbeesett csatában megsemmi­­sittetni engedni, mintsem oly ellenség előtt tegyem le a fegyvert, kit oly sokszor és csaknem minden alkalommal mi vertünk meg“. Klapka fiatal energiájával és friss intelli­genciájával rendet teremt, újjászervezi csa­patait, kilenc gyalogzászlóalj, hét lovas­század és harminc ágyú áll rendelkezésére. Mintegy tízezer emberét négy dandárra osztja, ezek parancsnokai: Bátori, Schulcz Bódog, Dessewffy Arisztid, Gedeon honvéd­­ezredesek és a lengyel Buousharin ezredes (Bulharyn), akinek dandáréban a lengyel légionáriusok Thworzniczki (Trózsnyicskij) kapitány parancsnoksága alatt állanak, összesen háromszáz ember. Bulharyn volt a tiszai hadsereg egyik legkitűnőbb dandár­­parancsnoka, Világos után Törökországba emigrált. Schlick január 19-én két dandárral indul meg Kassáról, 22-én reggel már Sárospa­tak és Szántó felől támad. A Bátori—Schultz-dandár Bodrogkeresz­­túr és Kisfalud vonalán áll jobbszár­­nyul, a középen Balharyn áll Tarcalon, a balszárny Gedeon és Dessewffy alatt To­kajban. A honvédek nagyszerűen megállják he­lyüket. Schlick Tárcái felé dobja rohamozó zászlóaljait, kétszer egymásután verik vissza a honvédek, főleg a 34-ik zászlóalj Zakó István őrnagy parancsnoksága alatt. Az ütközet sorsát a tokaji hegy vulkáni kúpjának birtoka jelentette. Itt helyezked­tek el a lengyelek és a hevesi és az abonyi nemzetőrök. Schlick báró Fiedler vezérőr­nagyot küldi neki a hegynek. A sűrű ködben — mint Klapka Emlék­iratai beszélik el — a szó szoros értelmé­ben belementek a lengyelekbe. Báró Fiedler lépésnyi távolságra találta magát Thwor­­niczkitől. A meglepett lengyelnek azonnal bemutatkozott, vele kezet fogott, röviden közölte vele, hogy galíciai legénység áll mö­götte s ezek nem akarnak a légióra lőni. Kérte a lengyelt, hogy „Fegyvert lábhoz­“ vezényeljen. A kínosan furcsa helyzetnek a hevesi önkéntesek vetettek véget, akik nem értve, mi történik, belelőttek a Fiedler em­bereibe. Erre a lengyelek és a hevesiek le­szorították a tokaji hegyről az osztrákot. August von Pettenkofen­ nek­, a szabad­ságharcot osztrák oldalon végigszolgáló ki­váló festőnek, a szolnoki művésztelep első elgondoló­jának egykorú litográfiáján látszik a havas tokaji hegy s a röppentyűvel dol­gozó osztrák üteg, a háttérben a tarcali templom. A tarcali csata folytatása a másnapi bod­­rogkeresztúri ütközet. Bátori Schultz Bódog úgy vágta Mádon és Tállyán át Bodrog­­váraljáig Schlicket, mint a pelyvát. Klapka azonnal átkelt a Tiszán a folyó vonalának, Debrecennek védelmére. Január 31-én újra támad Schlick. A honvédség To­kajjal szemközt, Balsától Rakamazon át Nagyfaluig áll fel. Schlick átkel a Tisza jegén, azonban Klapka Tokajig vágja vissza. Schlick itt is rakétáival próbálja demorali­zálni a honvédeket, azonban ezek — egy­korú szólammal élve — „már átmentek a tűzkeresztelőre” és „puskaport is szagolva", Tarcalon át Keresztúrig verik a „németet“. Miskolc örömmámorral fogadja a fel­mentőket. Ezalatt Ottinger január 13-án már bevette magát Szolnokra, ahonnan a Klapka alá tartozó Kazinczy-dandár, Per­­czel Móric és a szolnoki kaszás nép a tar­cali csata napján, január 22-én, verd ki és január 25-re más Irsáig hajtja maguk előtt Schlicket. A kocka megfordult, Windisch-Graelz sietve hidat veret a Dunán a Lágymányos fölött, egy január 26-iki falragasz Pestet bombázással fenyegeti meg. A szilveszteréji borzalom jóra fordult. Az osztrákot végtől végig szétverte Görgei, de január elején már folyt a tárgyalás az orosz intervencióról. Paskjevics, a „varsói herceg“, indult el a krakói diákok ellen. Minden külön értesítés helyett. -I idolomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy Ej rajongóim szeretett édesanyánk özv. in­ÉÉn fyiKé­­­i életének 09. évében január 18-án váratlanul cl- B U S t^df*ia^ot­unktU január 20-án temetjük el » r| Ilonka, Margit, Klári, László gyermekei: Bíró U Imre, K­éz Endre, Székely G Góbor vejei, Bíró Iii Zoltán, Rácz Pali és Béla. Székely Kató unokái, E9 testvérei, sógornői, sógor­ai és nagyszámú rokon-­jil Budapesten nincsen spanyolnátha, csak hurutos megbetegedések vannak — mondotta dr. Csordás Elemér tisztífőorvos A főváros közönségét bizonyos aggodalom­mal tölti el, hogy Bécsben is fellépett a spa­nyol influenzajárvány és Budapesten is nagy­számú náthamegbetegedés történt. A közön­ség aggodalmát azonban maguk a hatóságok nyugtatták meg azzal, hogy Budapesten spanyol influenzajárvány nincs, csupán az őszt él tavaszig szoká­sos influenzamegbetegedések fordul­tak elő. A Magyar Hírlap munkatársának dr. Csor­dás Elemér tisztifőorvos a leghatározottab­ban kijelentette, hogy Budapesten spanyol­náthában megbetegedések nem fordultak elő, csupán az időjárás következtében gyakoriak a hurutos, náthás megbetegedések és ezért bizonyos óvintézkedésekre kell a közönséget figyelmeztetni.­­ Minden évben ősztől tavaszig influenza megbetegedések vannak Budapesten, — mondotta a tisztifőorvos. — Miután ez a be­tegség nálunk sajnos gyakori és éppúgy je­lentkezik, mint a többi fertőző betegség. Eb­ből azonban nem szabad arra következtetni, mintha nálunk veszedelem volna, mert erről csak akkor lehetne szó, ha az influenza a normálisnál nagyobb számmal jelentkezne, vagy pedig a megbetegedések súlyos jellegűek lennének. Az influenzának súlyosabb szeptikus alakja, az úgynevezett spanyolnátha egyetlen esetben sem fordult elő, ezt a leghatározottabban kijelentem. A legutóbbi napokban Budapesten nagyobb­­számban fordultak elő a náthás, hurutos megbetegedések, de a legszorgosabb vizsgá­lat megállapította, hogy ezek 3—6 napig tartó, könnyebb természetű esetek, amelyek a legtöbbször minden szövődmény nélkül meggyógyulnak.­­ Tekintettel azonban arra, hogy az idő­járással kapcsolatos meghűlések, hurutos megbetegedések nagyobb számban jelentkez­tek, továbbá Berlinnel és Béccsel állandó összeköttetés van, nincs kizárva a lehetősége annak, hogy az ott előforduló megbetegedésekhez hasonló megbetegedések Budapesten is föllépnek és éppen ezért a hatóság meg­tesz minden óvintézkedést. A közönséget ezúttal is figyelmeztetem, hogy minden hurutos megbetegedést komolyan kell venni. A leghelyesebb azonnal ágyban maradni. A rosszul szellőztetett zsúfolt he­lyiségeket, villamosokat a lehetőség szerint kerülni kell, lázas betegeket nem szabad lá­­togani és aki náthás, vagy köhög, az ne men­jen társaságba, színházba, moziba, kávé­házba, általában olyan helyekre, ahol sokan vannak. A tisztifőorvos ismételten kijelentette, hogy csak megelőzésről, óvatosságról van szó, mert Budapesten influenzajárvány nincs, leg­­kevésbbé pedig úgynevezett spanyolnátha. Barthelemy József beszéde a magyar—csehszlovák vegyes döntőbíróság ülésén a magyar álláspontról Hágából jelentik. A magyar—csehszlovák ve­gyes döntőbíróság péntek délutáni ülésén Barthe­lemy József, a Sorbonne professzora, a francia akadémia tagja, a magyar felperesek ügyvédje, kétórás beszédben foglalkozott a magyar állás­ponttal s mindenekelőtt azt igyekezett megálla­pítani, hogy nem politikai, hanem jogi kérdés­ről s ebben a keretben is anyagi kérdésről van szó. Felemlítette, hogy a csehszlovák álláspont a szuverenitásra és az agrárreform érinthetet­­lenségére óhajtaná felépíteni a döntőbíróság illeték­telenségét. A kisebbségi szerződésekből vett példákon mutatta be, hogy a szuverenitás milyen messzemenő korlátozásoknak van alá­vetve, majd megállapította, hogy az új államok szuverenitásukat ugyanazok által a békeszerző­dések által nyerték, amelyek a korlátozásokat tartalmazzák. Elfogadja azt az elvet, hogy Csehszlovákiá­nak jogában áll agrárreformot létesíteni, hogy kitűzött szociális céljait elérje, vagy hogy vé­dekezzék a bolsevizmus ellen, de akkor gon­doskodnia kell arról is, hogy a békeszerződés­ben vállalt kötelezettségei sérelmet ne szenved­jenek. Ha a csehszlovák államnak célja érde­kében szüksége van a magyar állampolgárok vagyonára, akkor ezekért a vagyonokért fizetni is kell. Leszögezte, hogy a békeszerződések több pontban kimondják, hogy a magyar állampolgá­rok megtarthatják ingatlanaikat és elvett ingat­lanaik ügyében a döntőbírósághoz fordulhatnak. Most ez történt. „Engedjék meg — mondotta —, hogy bizonyítsunk és utasítsanak el bennünket, ha nincs igazunk, de ne hangozzék el az az állítás, hogy a bíróság nem illetékes, mert nem likvidáció esete forog fenn.“ Barthelemy után Hobza csehszlovák kor­mányképviselő szólalt fel és deklarációt olva­sott fel, amely azt mondja, hogy a csehszlovák és a német kormány az agrárügyek egyességi úton való békés elintézésére megoldást talált A döntőbíróság előtt nem szereplő magyar kor­mány képviseletében Gajzágó László követ, fő­­kormánymegbízott szólalt fel és hangsúlyozta a magyar kormánynak a peren kívüli állását. A ma­gyar állampolgárok javára a békeszerződés ille­tékessége a trianoni békeszerződés három pontja értelmében is adva van — jelentette ki —, ennél­fogva hivatalosan is támogatja a magyar fel­peresek indítványait és magáévá teszi a perbeli képviselők érveléseit. A bíróság ezután meg­kezdené tanácskozásait, amelyek előreláthatólag hosszabb időt vesznek igénybe. Esti időjárásjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti január 19-én este 10 órakor. A keletre vonuló alacsony nyomású hul­lámvölgyet nyugatról magasnyomású hul­lám követi, amelynek hatása alatt Francia­­országban és a Földközi-tenger nyugati ré­szén, még Olaszországban derült idő ural­kodik. Skandinávia felett is magas légnyo­más fejlődött ki az odaáramlott hideg le­vegő következtében. A Közép-Európába be­hatolt meleg légáramlás eljutott egész Len­gyelországig. Hazánkban is lényegesen megenyhült az idő. A nap folyamán min­denfelé voltak kisebb havazások, amelyek a nyugati részeken esőbe mentek át. — Időjóslat: Egyelőre változékony, szeles, ké­sőbb inkább derült és száraz idő hősüllye­déssel. Termény tőzsde-zárl­at Chicago január 19. Búza: Márc. (előző zárlat 121V») 12144, máj. (125V«) 1247/s, júl. (1277s) 1267«. — Tengeri: Márc. (99%) 981/«, máj. (1023/s) 100%, júl. (10434) 1027«. — Zab: Márc. (53%) 5234, máj. (5344) 5244, júl. (49%) 4934. — Píázs: Márc. (106%) 10634, máj. (1087«) 108'/«, júl. (1075/s) 107‘A. Winnipeg, január 19. Búza: Máj. (előző zár­lat 1267) 1267«, júl. (1287«) 128, okt. (1275/s) 1277«. — Zab: Máj. (61­4­­61, júl. (5934) 59. Liverpool, január 19. Búza: Márc. (előző zár­lat 9­ sh. 27s d.) 9 sh. 37/8 d. máj. (9 sh. 37« d.) 9 sh. 37« d., júl. (9 sh. 57­ d.) 9 sh. 6 d. Buenos-Ayres, január 19. Búza: Febr. 9.65, márc. 9.85, tengeri febr.­­ 60, máj. 8.40, zab febr. 8.05, lenmag febr. 15.60, márc. 15.60, ápr. 15.75. Rosario, január 19. Búza febr. 9.55, tengeri febr. 9.45, lenmag febr. 15.50 peso. Külföldi tőzsdezárlatok Newyorki cukortőzsdezárlat. Cuba centrifugai prompt 3.80, január 1.96, március 2.01, május 2.11, július 2.17, szeptember 2.20—2.21, decem­ber 2.24, január 2.23 cent per libra. Az irány­zat csöndes volt. A mai összforgalom 9 ezer tonna áru volt. Newyorki gyapottőzsdezárlat. Északmerikai fully middling loko 20.40, január 20.16, március 20.22—20.23, május 20.23—20.25, július 19.88— 19.89, szeptember 19.64, októbre 19.52, decem­ber 19.45 cent per libra. Az irányzat jól tartott volt. Felhozatal az Egyesült Államok összes ki­kötőiben 29, az ország belső részében 10, a ki­vitel Angliába 31, a kontinensre és Japánba 24 ezer bála volt. Gyapotszállítási tarifa 45 és 60 cent. Newyorki fémtőzsdezártat. Színezüst 567/3 elektrolit vörösréz lako, határidőre és 3 hó­napra 16.75, ón 49.25, ólom 6.65, horgany 6.32Vj, nyervas 20.45, fehérbádog 5.25 cent. Vasárnap Irj*: BÁLINT IMRE — Oui monsieur — mondta a detek­tív és szalutált, csak úgy, kalap nélkül, kedélyesen. Kora reggel volt, szép nizzai reggel. Egy darabig eltart, míg odaér, ehetne valamit. Leült a kis kávéházban, teát rendelt, sandwichet. S míg aprókat kortyolt, íze­seket harapott, örült ennek a kellemes napsütésnek és a sétának. Sok dolog nem volt ugyan általában, de az ilyen egészen formális kiküldetés, amely délig is eltarthatott, mégis jól esett. Még elolvasta az újságot is, aztán Fizetett és indult. Az utcán gyerekek játszottak. Meg­állt egy kicsit, nézte őket. Egy kolléga jött szembe vele. — Hová megy? — kérdezte. — Megyek be a központba — mondta a kolléga. — Egy kis lopás miatt vol­tam itt egy zálogházban. Meg is találtam a gyűrűt. Mutatta. Egyszerű aranykarika volt, kis briliánssal. — És maga hová megy? — Ide át egy villába. Halotti jegyző­könyvet felvenni. Álltak egy darabig és hallgattak. Egyiküknek sem volt sürgős az útja. — No, a viszontlátásra — mondta a kolléga. A detektív megemelte a kalapját, ment tovább, megemelte a kalapját. Az ágy lábánál, lágyan és leroskadva zokogott az asszony. A férfiak kissé messzebb álltak, komor szemmel, össze­kulcsolt kézzel, az ajtó mellett, sápad­tan a titkár. — A kozákuniformist adják rá —■ mondta Péter nagyherceg és lassan odament az özvegyhez. A titkár kifordult az ajtón és kevéssel rá jött is vissza. Mögötte, mingjárt a komornyik meg az inas az egyenru­hával. — Jöjjön, kedvesem — mondta hal­kan Péter nagyherceg —, jöjjön át, míg felöltöztetik. Az özvegy engedelmesen kapaszko­dott a karjába és hagyta, hogy átvezes­sék a szalonba. A nők leültek az asszony körül, a férfiak az ablakban álltak és kibámul­tak a puha nizzai éjszakába. — Hát mi most már mehetünk !—­ mondta André. De nem arra gondolt, hogy innen a villából elmenjen most, a gyásznak és tragédiának órájában. Csak úgy mondta, hogy ők, mind, akik itt együtt vannak és még milliók, akik az ő re­ményeiket remélik, elmehetnek a ma­guk életével, amelyből már csak a ha­lálban lesz feltámadás. — És ő utána? — kérdezte Péter. — Ő utána nincs többé semmi... — mondta André,­áz A detektív becsöngetett. Az öreg por­tás nyitott kaput, szakállas óriás, mé­lyen beesett, karikás szemekkel. A detektív megmondta mit akar. Fia­tal inas vezette fel a halottas szobához. A dús baldachinos ágyon meg­kisebbedve és sárgán ott feküdt Miklós. Szakálla egészen megfehéredett s cson­tos keze ijesztően keménynek tűnt. Ko­zákzubbonyának mellén a Szent György-rend tündökölt, a csonkig égett gyertyák bágyadt, fakó fényében. Péter nagyherceg odament az ajtóhoz. — Bocsánat, — mondta a detektív — a rendőrségtől vagyok. — Tessék — kérdezte Péter kimérten. — A jegyzőkönyvet... puszta for­maság — mondta a detektív és elő­húzta a noteszét. — Ön rokona? Péter bólintott. A detektív megnyálazta a ceruzáját.­­— Neve? — kérdezte. — Nikolaj Nikolajevics — mondta Péter. A detektív állt és várt. — Nikolaj Nikolajevics — ismételte Péter türelmetlenül. — Igen, — mondta a detektív. — Ve­­­­zetékneve? Péter mellét halálos keserűség szorí­totta össze. — Romanov — mondta halkan és le­hajtotta a fejét. áMHewm­ ewaeszfiszaf, kávés­«« !■&» ár IS SIS“» teakészletek legolcsóbban kedvező (1 tf­z .4% a fizetési feltételek. ■ Schleifer ezüstárugyár, Kazinczy u. 14

Next