Magyar Hirlap, 1929. február (39. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

Péntek Az Államvasutak igazgatósága közli, hogy a hófúvások miatt beszüntetett vonatforga­lom ez idő szerint már csak a bicskei és alcsút—felcsuti, zirci és jutási, Veszprém—alsóörsi és kőszeg— sárvári vonalakon szünetel. A hegyeshalmi fővonal egyik vágányán, Szár és Bicske között szintén vannak még hóakadályok, de a forgalom a másik szabad vágányon akadály nélkül lebonyolódik. Az akadályok elhárításán, amelyet a dunántúli vonalon újból föltámadt erős északi szél nagymértékben megnehezít, teljes erővel dolgoznak. Gyünkről jelentik: Tolna megye nagy része még mindig hó alatt van. A hatóságok minden arra irányuló igyekezete, hogy a forgalmat valamikép­pentartsák, hiábavaló­nak bizonyul. A falvak egész férfilakossága havat lapá­tol az utakon, de a szél újra betemeti az utakat. Egyes helyeken olyan magasak a hófalak, hogy már nem lehet feldobni a friss szél­­fújta havat. Helyenként az útszéli fák sem látszanak már ki a hóból. A szekszárdi hőgyészi postaautóbusz sem jár­t a főispán, aki fontos hivatalos ügyben szánon indult Hőgyészre, nem tudott oda eljutni. Az Államvasutak igazgatósága késő éj­szaka közli, hogy a balatoni vonalon éjjel­nappal megfeszített erővel folyt a munka, úgyhogy sikerült tegnap estig rendbehozni az Alsóörstől Tapolcáig, ma pedig már Alsóörstől Budapestig terjedő vonalat, úgy­hogy már ma éjszaka a vonatok akadály nélkül közlekedhetnek ezen a vonalon.­ ­ Csaknem teljesen helyreállt a forgalom a MÁV vonalain •aAGíjí jö ____HÍRLAP mgnztmanBEsm' n i i[—m­asgq—i r1929 február T. 3 Kínzószerszámokat találtak a Gróf Zichy Jenő ucca egyik kéteshírű házában A kokainvizsgálatot kiterjesztették a vidékre is és a rendőrség szenzációs fordulatot vár . A Zichy Jenő ucca lakói a rosszhírű házak kitelepítését kérik A rendőrség báró Kövess Jenő tragikus halálával kapcsolatban — amint ezt már jelentettük — elhatározta, hogy a legerélye­sebb rendszabályokkal fogja fölvenni a har­cot a mindjobban elterjedő kokainszenve­dély és kokainüzérkedés ellen. A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka a budapesti fő­­kapitányság úgynevezett kokain-detektív­­csoportjának tagjai razziát tartottak azok­ban a lebujokban, amelyekben a kokain­­üzérek rendszerint meg szoktak fordulni. Ez a razzia azonban meddő maradt. A ko­kainkereskedők és közvetítők jól tudják, hogy a rendőrség most szigorúbban ellen­őr­zi őket és sokkal szigorúbb büntetés vár rájuk, mint a múltban. Éppen ezért egyesen elhúzódtak azokról a környékekről, ahol nemrégen még mindennapos vendégek vol­tak és jó áron adták a kokaint. Csütörtökön az esti órákban ismét több detektív ment el abba a Gróf Zichy Jenő utcai házba, ahol báró Kövess Jenő több­ször megfordult , ahol — egyes tanúvallo­mások szerint — a tragikus éjszakát is töl­tötte. Ebben a házban a detektívek ház­kutatást is tartottak és több kínzó­­eszközt találtak, olyan rekvizitumokat, amelyeknek könnyen szerepük lehetett báró Kövess Jenő megbetegedésénél, illetve halálánál is. Így több pálcát és köteleket találtak az egyik félreeső szobában s a rendőrség tudo­mása szerint ezeket az eszközöket több ízben felhasználták arra, hogy beteges haj­lamú férfiak kérésének eleget tegyenek. A házkutatás után több, ezen a környé­ken lakó nőt állítottak elő a főkapitány­ságra, köztük párizsi Editet is, aki tudva­levőleg jól ismerte báró Kövess Jenőt és akiről többen azt vallják, hogy a kritikus éjszakát is az elhunyt báró társaságában töltötte. A feltevések szerint ő volt az a nő is, aki telefonon kereste a megbetegedése előtti nap délutánján báró Kövess Jenőt és másnap is érdeklődött, hogy a fiatal báró tényleg beteg-e? Párizsi Edit a főkapitány­ságon tagadta, hogy az emlékezetes éjszakán látta volna báró Kövess Jenőt. Azt elismerte, hogy többször találkozott vele és a báró kérésére pénz ellenében teljesítette annak különös kívánságait. Arról azonban tudni sem akar, hogy a kér­déses éjszakát báró Kövess Jenő a házban vele együtt töltötte volna. Többen terhelő vallomást tettek ugyan párizsi Edit ellen, de ezek a vallomások nem teljesen megbízhatók és így úgy párizsi Editet, mint a többi elő­állított nőt kihallgatásuk után a késő esti órákban elengedték a főkapitányságról. Egyébként nem sikerült még előállítani a főkapitányságra, egy szintén ezen a kör­nyéken lakó nőt, aki állítólag szintén jelen volt akkor, amikor báró Kövess Jenőt meg­kötözték és kokainbódulatában bántalmaz­ták. Ez a nő vidékre utazott s a rendőrség minden szükséges intézkedést megtett, hogy a nő Budapestre előállítható legyen és ki­hallgathassa. A rendőrségnek ebben az ügy­ben nem állanak olyan bizonyítékok rendel­kezésére, amelyek alapján bűnügyi úton le­hetne eljárni azok ellen, akik állítólag báró Kövess Jenő társaságában voltak az utóbbi időben, mert ma már bizonyosra vehető, hogy a kü­lönböző kínzások a fiatal báró határo­­zott kívánságára történtek, de a kokainüzérek ellen sem­ lehet teljes eréllyel eljárni, mert, bár bizonyos, hogy a kokainláz igen elterjedt Budapesten és szinte láncszerűen közvetítették a „fehér mérget“ a legalsóbb osztálytól a legfelsőbb társadalmi rétegekig, a legféltékenyebben titkolják azokat a közvetítőket, akik az első vagy másodkézből szokták kapni a kokaint. A rendőrségnek tudomása van arról is, hogy a kokainüzérek már több vidéki várost is elárasztottak és ezért a kokainügynek szenzációs folyománya, hogy a nyomozást több vidéki városra is kiterjesztették, így Debrecenben és Miskolcon nyomoznak k­okainüzérek után, mert a rendőrségnek tu­domása van arról, hogy több ember ezekben a városokban is hozzá tud jutni kokainhoz. -Minden bizonnyal a bud­apesti fő-kokain­­üzérek emberei járnak ezekben a vidéki vá­rosokban és ők közvetítik a kokaint. A vi­déki nyomozás­t a rendőrségen elterjedt hírek szerint — rövidesen szenzációs fordu­latot fog eredményezni. A Gróf Zichy Jenő ucca lakói egyébként csütörtökön ívet köröztek, amelyet a fővá­roshoz és a belügyminiszterhez akarnak el­juttatni. Ezt az ívet igent sokan írták már alá s ebben a Gróf Zichy Jenő ucca lakói, akik kö­zön több igen magasállású ember is van, azt kérik, hogy a Gróf Zichy Jenő uccai kéteshírű tanyákat telepítsék ki. A lakók kérvényükben arra is hivatkoznak, hogy az uccában polgári leányiskola és ze­nede is van és így azok a növendékek, akik a körút felé laknak, kénytelenek átmenni ezen a gyanús és kéteshírű környéken és sokszor esetleg akaratlanul is tanúi olyan jeleneteknek, amelyek semmiesetre sem le­hetnek jó hatással az iskolasorban lévő leá­nyok erkölcseire. Dr. Fe­nyves Ferencet újra előállították ai rendőrségen Többször is foglalkoztatta a nyilvánossá­got dr. Fenyves Ferenc tanárnak az ügye. Dr. Fenyves nyaraltatási akciókat szervezett, de ezek csúfos fiaskóval végződtek. Dr. Feny­ves Ferencet akkor a rendőrség őrizetbe vette, de később szabadlábra került, bár az eljárás tovább folyt ellene. Csütörtökön újabb feljelentés alapján is­mét előállították a főkapitányságra dr. Feny­ves Ferencet, akinek az Alkotmány utca 4. számú házban pensiója van, az úgynevezett „Úrilányok és úrinők pensiója“. A volt kö­zépiskolai tanár az utóbbi időben a miskolci, győri, veszprémi és szombathelyi lapokban hirdetést tett közzé, amelyben a pensióba gondnoknőket keresett. Ilyen hirdetés alap­ján jelentkezett nála a vas megyei Karakó községből Varga Etel, akitől 300 pengő óva­dékot kért dr. Fenyves. Ezt az összeget meg is kapta. Varga Etelnek a sógora később azt a tanácsot adta, hogy ne foglalja el az állást és kérje vissza a pénzét. Varga Etel a sógo­rával együtt fel is utazott Budapestre, együtt felkeresték dr. Fenyvest és kérték, hogy adja vissza az óvadékot. Miután a volt tanár nem tudta a VOO pengőt visszafizetni, feljelentést tettek ellene a főkapitányságon. Az eljárás dr. Fenyves ellen azért is folyik, mert kül­földön körözőlevelet is adtak ki ellene. A volt középiskolai tanárt pénteken hallgatják ki részletesen. Ez nem valóság!... | Ez nem mese!... Ez mese!...­­ Ez valósan!... mondja majd mindenki, ha el­ ise mondja majd mindenki, ha olvassa a­z eljön a FÍN­É­ZÉT­I holnapi hirdetését 1 tartama alatt hozzánk Rákóczi út 74. ..................... .......... i in nn­i­i ini i ..fin­ii ii mii111 iimiijiiiriii Mis­wwnnwiuiM A miniszterelnök tokrósokra akarja bevezetni a titkos választójogot - de csak akkor, ha azt látja, hogy a megyéknél beválik A képviselőház közigazgatási bizottsága ma folytatta a közigazgatási reform vitáját. Budai Dezső után Hegymegi-Kiss Pál szólt bővebben a javaslathoz, amelyet támadott, mert elsorvasztja az autonómiát. A kis gyű­lés nem lesz a törvényhatóság akaratának kifejezője. Súlyos hibának tartja, hogy a javaslat a törvényhatóságot tíz évre állandó­sítja. Hibáztatja, hogy kiterjesztik a főispán jogkörét és nem gondol a javaslat a köz­ség- és városfejlesztésre. Szükségesnek tar­totta volna, ha a mamutvármegyéket szét­osztják és azt szerette volna, hogy a nők is tagjai lehessenek a törvényhatósági bizottsá­goknak. Súlyos kifogásokat mondott el a javaslat fe­gyelmi része ellen és a javaslatot általános­ságban sem fogadta el. F. Szabó Géza után Fábián Béla beszélt, aki szerint ez a javaslat megszünteti a régi vármegyeházát Ez a javaslat — mondotta — búcsút mond a demokráciának és az autonómiának. A régi helyzettel szemben visszafejlődést je­lent, mert csökkenti a vármegyék ellen­állási jogát és azt állapítja meg, hogy a ja­vaslat hallatlan hasonlóságot mutat a szov­jettel. Helyteleníti az örökös tagság­i rend­szerét és sok más rendelkezését a javas­latnak. Petrovácz Gyula a kereszténypárt nevé­ben azt kérte, hogy a javaslatnak a várme­gyékre és a városokra vonatkozó részét vá­lasszák ketté. Madarász Elemér helyettes előadó után gróf Károlyi József beszélt, aki a javaslatot elfogadta. Az elnök ezután bezárta az általános vi­tát és gróf Bethlen István miniszterelnök válaszolt a felszólalásokra. A kormánynak — mondotta — az volt a célja, hogy kor­szerű, modern alapokra helyezze a törvény­hatóság összeállítását. A múltból meg akar­ják tartani azt, ami jó, gondoskodni kell az általános, titkos választójog bevezetéséről de ugyanakkor hátrányainak ellensúlyozá­sáról is. Az egységes párt végeredményben a titkos választójog elvi alapján áll s az idők folyamán fokról fokra végre is hajtja majd ezt a programját. A parlamenti választások titkossága sokkal messzebbmenő konzekvenciákkal jár, mint talán gondolják azok, akik sürgetik. Ez a magyar közélet teljes átváltozását jelenti. Talán kiszorulnak majd a közéletből na­gyon értékes elemek, bekerülhetnek új, ta­lán később értékessé váló elemek, de ezek­nek még bizonyos előiskolázásra van szük­ségük. Azzal, hogy a vármegyék szerveze­tébe bevezetjük a titkosságot, módot nyúj­tunk arra, hogy szűkebb körben s bizonyos ellensúlyok alkalmazása mellett ezt a rend­szert kipróbáljuk. Ha látjuk, hogy ez a rendszer beválik, akkor eljöhet, az ideje annak, hogy a kiterjesztés a parlamenti vá­lasztójog terén is megvalósuljon . A másik szempont — folytatta Beth­len — az volt, hogy a vármegyei életet összhangba hozzák a felelős parlamenti kormányzat elvével. Ezt célozza a feloszla­­tási jog, mert lehetetlenné kívánják tenni azt, hogy ellenállás legyen olyan kérdések­ben is, ahol esetleg a parlament többsége egy bizonyos akaratot már kifejezésre jut­tatott. A miniszterelnök ezután válaszolt Hegymegi-Kiss Pál beszédére és tagadta azt, hogy az érdekképviseletek bevezetése antidemokratikus volna. A község- és városfejlesztésről a kor­mány külön törvényjavaslatot készít. Politikai szempontból tartja fontosnak azt, hogy az állami adminisztráció főbb tisztvi­selői szorosabb kapcsolatba jussanak az autonómia életével. Felelt ezután a miniszterelnök Fábián Bélának, mondván, hogy nem a megyét te­metik, csak az oktalan és céltalan ellenál­lást. A kormány nem nyúlhat könnyel­műen a feloszlatás jogához, csak azért, mert egy vármegye ellenzéki szellemű, hi­szen ott van a közigazgatási bíróság. A mi­niszterelnök szerint Fábián ama érvelése, hogy a titkos választójog gyakorlásához olyan emberek kellenek, akik nyíltan mer­nek fellépni, nem a javaslat, hanem a tit­kosság és a választójog elleni érv. Sztranyavszky Sándor államtitkár a bel­ügyminiszter nevében köszönetet mondott a felszólalóknak, majd a bizottság ülését hol­napra halasztották. Pusztító tűz egy luxushajón L­ondonból jelentik. A Präsident Johnson nevű luxushajón, amely newyorki turistákat világkörüli útra szállít, ma reggel tűz ütött ki. A lángokban két ember lelte halálát, öten súlyos égési sebeket szenvedtek. A tűz a fűtőhelyiségben ütött ki. A hajó az esti órákban még ég. Előadás Molnár Ferencről a Korvin Mátyás Egyesületben A Korvin Mátyás Egyesület csütörtökön Ber­­zeviczy Albert elnöklésével nyilvános felolvasó­­ülést tartott, amelyen két felolvasás hangzott el. Az ülésen megjelent többek között De Assis olasz követségi titkár és Siciliano követségi kul­­túrelőadó is. Az első felolvasó dr. Mally Ferenc, a szegedi tudományegyetem lektora volt, aki olasznyelvű­ előadásban mutatott rá Molnár Ferenc művei­ben az olasz hatásokra. Az ördög­ben fejlődés­­történetileg az antik görög szatirdrámák korá­nak utócsengését látja, amiből a római mimus­­- vígjáték is származott. Ez utóbbinak volt egy­­ színésze, akit százfok­ú ruhájáról Centunculus-­­ nak neveztek el. Ugyanaz volt ennek a szerepe,­­ mint a középkori moralitások, egyházi drámák­­ személyesített Bűnének, mint az olasz commedia dell'arte Allecchino-jának: kigúnyolni az embe­rek gyengéjét, leplezni az emberek gyarlóságát. — Ugyanilyen — mondotta — Molnár Ferenc ördög­ének szerepe is. Ilt tekintetbe vesszük, hogy az Arlecchino-Ördög tulajdonképpen szín­padra vitt ideális nézőközönség szava, hogy benne magát hallja és látja a publikum, akár­csak az antik drámák korában, ez megmagya­rázza azt a nagy hatást is, amelyet Molnár Ör­dög­e kivált. Míg az olasz rögtönzött vígjáték Arlecchino-jában és Molnár Ördög­ében csak egyező vonásokból lehet olasz hatásra következ­tetni, addig a Vörös malonx-h­m az olasz hatás nyilvánvaló. Az előadó ezután rámutatott, hogy a Vörös malom­ban magában, mint lélekrontó-gépben a pszichocorruptor infernális-ban a középkori mo­ralitások lélekrontása lép ugyan előtérbe, de a munkásördögök elnevezésében, az alvilág kirá­lyának bevonulásában, a megrontásra kiszemelt emberes bűneinek értékelésében Dante Poklának hatását mutatja. Az ülés második felolvasója, dr. Lukcsics Pál, az Eötvös-kollégium tanára a magyar katonák XIV. századbeli olaszországi szerepléséről adott elő. Vatikáni levéltári kutatásai alapján fel­sorolta a római Szentszék zsoldjában álló ma­gyar hadnagyokat. Az előadásokért Berzeviczky elnök mondott köszönetet az előadóknak.

Next