Magyar Hirlap, 1929. március (39. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-14 / 61. szám

10 1929 március T1. •AA.G.2%SZ HÍRLAPCsoport SE 30. HXfBt- HXf6. 21. VXd«, B'XffS. 22. FX», FXre. 23. HX«5. Fe6 stb.) 19. Vd6Xd6, Fc8—a6. 20. Fdi—g6, Vd8—c7. 21. Fg6—e7, Hd7—b6. 22. VdSXe6, Vc7X.cS. 23. Fe­XcS, FaGXfi. 24. KgfXfl, BfS—65.­­A csetepatékból sötét minő­­ségelőnnyel került ki. Kérdés azonban, hogy ez elég-e a játszma megnyeréséhez, miután vilá­gos 2 d­ős futó felett rendelkezik.) 25. HfüXeS (Jobb, mint 25. FXM, mert 25. ... BXa2. 26. Fd6, Be8. 27. UXfiS, Ff8. 28. Fc7, Ha8 után sötét megszabadul az egyik világos futótól), Fg?XeS. 26. FgS'XaS, Fe5—c3. 27. Fa8—g2, FdXel. 28. KffXd­, 7/66X67. 29. Fc5—e3? (Ez megkönnyíti sötét játékát. .Több volt 29. Fd4), Bb8—c8. 30. Ke1—­12, Ud7—e5. 31. 62—6­3. Kg8—f8. 32.­­2—fi, He5—d7. 33. Kd2—d3t (Erre sötét döntés előnybe kerül. 33. Fd4 volt helyén), Bc8—cSj­. 34. Kd3—d2, Hd7—c5. 35. gS—gi, fi—f6. 36. giXfS, g6Xf5. 37. 63—64. Kf8—e7. 38. Fg2—f3. Kel—eb. 39. Ff5—dl, KeG—de. 40. Kd2—e2, HcS—ei. 41. 64—65, BcS—c8. 42. Ke2—d3, Bc8—a8. 43. 65—66, /laSXa2. 44. Fdl—hS, Tb­i—c5f. 45. Fe3Xc5, KdSXcS. 46. 165­/7, Ba2—a6. Világos feladta. 146. számú játszma Müller—F­orgács (BSK) (ZSK) Budapesti csapatbajnokság, 1929 március 3. 1. d2—di, ri7—d5. 2. c2—ci, c7—e6. 3. Flbl—cS, Hg8—fG. 4. Fcí—g5, Flb8—d7. 5. Hgl —/3. Ff8—c7. 6. e2—e3, c7—cG. 7. Bal—ct, 0-Ő. 8. Ffl—dS. döXci. 9. Éd3Xd, Hf6—áö. 11). FrjöXc7, Vd8Xe7. 11. 0—0, 67—66. 12. Fci—d3, HdöXc3. 13. BclXcS, Fc8—b7. 14. Fd3—ei, Hd7—b8. 15. Hf3—e5, cS—cS. 16. FtiXb7, Vc7Xb7. 17. diX.c5, bGXcö. 18. BeSXcS, Vbf>Xb2. 19. Vdl—d6, Vb2—b6. 20. Bfl—dl, Vb6Xd6. 21. BdlXdG, a7—aö. 22. Kgl—fl, (f7—<76. 23. o2—ai, Kg8—g7. 24. Kft— e2i Kg7—f6. 25. BdG—bG, Ba8—al. 26. BcS—bő, Hb8—d7. 27. HeSXdl, Ba7Xd7. 28. BbSXaS, BfS—d8. 29. Bb6—b2, Bd7—d5. 30. BaöXdö, Bds—d6. 31. Bb2—a?, Bd5—a5. 32. Ke2—d3, KfG—d5. 33. Kd3—d­, Kt6—d6. 34. Ke1—64 és világos szabad „a“ gyalogjával nyert. Mező Ferenc előadásai az olimpiászról Dr. Mező Ferenc, az amsterdami olimpiász iro­dalmi pályázatának győztese, a közel­jövőben Erdély nagyobb városaiban felolvasó-előadá­sokat tart. . A Magyar Lapterjesztők Sport Klubja ren­des évi közgyűlését tartja március 22-én 8 órakor a Miskolczy-féle vendéglő különtermé­ben, VIII. Rökk Szilárd ucca 10. szám. Kér­jük a tagok okvetlen megjelenései. A veze­tőség. LABDARÚGÁS Március 15-én nem lesznek nagyobb mérkő­zések. A nagyobb labdarúgó egyesületek, ame­lyek minden kedvező alkalmat kihasználnak arra, hogy programjukat egy-egy versenynap­pal nagyobbítsák, a március 15-iki nemzeti ünnepen nem rendeznek komolyabb sportese­­ményeket. A nemzeti ünnep törvénybe iktatá­­sának első fordulóin, úgy látszik, nem óhajta­nak még kockázatot vállalni a futballü­zemek intézői, mert nincs kipróbálva, hogy a már­cius 15-én rendezett mérkőzések megfelelő hasznot eredményeznének-e. Ez a tény érthe­tővé teszi, hogy miért húzódoznak egyes csa­patok attól, hogy versenynapjaikon válogatott játékosaikat átengedjék a szövetségi csapat­ban való szereplésre. inniwmm—iiiwinii ................. SPORT Meg akarják akadályozni a fedett uszoda fölépítését Németországnak csaknem vlamennyi na­gyobb városában fedett uszoda hirdeti a né­met kultúra erejét, nálunk, Budapesten, a fürdővárosban, még mindig csak tanakod­nak, hogy hol legyen a fedett uszoda. Min­den külső körülmény amellett vall, hogy­ a kormány, a főváros és a társadalmi sportok vezetői őszintén szállnak síkra a fedett uszoda érdekében, mégis napról napra újabb és újabb akadályokat gördítenek a ki­vitel elé. A főváros tanácsa már határozott arról, hogy a Lukácsfürdő kertjében ad hajlékot az új közegészségügyi és sportintéz­ménynek. A legkiválóbb magyar műépítészek egyike, aki az építészeti olimpiászt is meg­nyerte, már el is készítette a pályaterveket, a Lukácsfürdő igazgatósága örömmel fo­gadta a fedett uszodának a fürdő kertjében való felállítását s kijelentette, hogy a szük­séges melegvizet készséggel bocsátja rendel­kezésre és mégis az előkészületek folyamatá­ban újabb megtorpanások jelentkeznek. A Lukácsfürdő igazgatósága, amely melegvíz-forrásainak jelentékeny víz­­­­mennyiségét kénytelen a Dunába en­gedni, most arról értesítette az úszószövetség elnök­ségét, hogy forrásai kiapadóban vannak, számolni kell tehát azzal, hogy­ a fedet uszoda részére szükséges víz­­mennyiséget nem tudja rendelkezésre bocsátani. Rövid idő alatt nyilatkozott kétszer és ilyen ellentétes formában a Lukácsfürdő igazga­tósága, kétségtelen tehát, hogy­ az egymással hom­lokegyeneset ellenkező felfogásnak titkos ragok adtak kifejezést. Megszólalt a fedett uszoda ügyében a Köz­munkák Taácsának elnöke is. A Közmunkák Tanácsa arra utalt, hogy a Lukácsfürdő mellett csak úgy engedélyezheti a fedett uszoda felépí­tését, ha az új épület a Dunapartnak Lukács-kert néven ismert és csinosan parkírozott részét esztétikai és for­galmi szempontokból nem rontja. Szerencsére a Közmunkák Tanácsa részé­ről kifejezésre jutott vélemény nem lesz ko­moly akadálya a fedett uszoda felépítésének, ha egyébként a vízellátás ügyét rendezni tudják, mert Fiakovszky Iván, aki a Vívó­­szövetségnek is elnöke, sportműködésében tőle telhetően mindig támogatta a nemzeti testnevelés érdekeit. A Magyar Úszó Szövetség vezetőségének fáradhatatlanul kell tovább dolgozni a fedett uszoda végleges sikeréért. Nem szabad fenn­akadni a Lukácsfürdő meglepetésszerű nyi­latkozatán, ehelyett meg kell állapítani, kinek érdeke az, hogy a fedett uszoda ügyét ismét bi­zonytalan időre elodázzák. Valószínűleg ott találják meg a fedett uszoda ellenségeit, ahol azok a Császárfürdő uszo­dája felépítésében is akadályokként jelent­keztek. SAKK-HÍREK Steiner Lajos a n­evoyorki Manhattan Chess Club-ban szimultán előadást tartott 14 : 2 eredménnyel. A Szávay-kupa középdöntőjében a BST 15:5 arányban győzte le a Ferencvárost. A másik mérkőzésen az AMB csapata 13:7 arányban nyert a BSE ellen, s így az április 7-iki kupa­döntőben a BST és az ÁMB fognak találkozni. A Kőbányai Sakk Kör százterítékes bankettel ünnepelte meg elnökének, Pálmay Kálmánnak szakfelügyelővé való kinevezését. A sikerült tár­­sasvacsorán dr. Erdész Dezső és Maga Béla a Kőbányai Sakk Kör, Baráth Géza a sakkszövet­ség és a Magyar Munkás Sakk Kör nevében, dr. Berlin Lajos a X. ker. Sport Club mint házi­gazda képviseletében köszöntötte fel az ünne­peltet. A Budapesti Sakk Kör versenye március 14-én kezdődik Bárász, Havasi, Lovasi, Merényi, Reich, Steiner E., Sterk, Székely, Szigeti és dr. Vajda részvételével. Merényi Lajos Felsőgallán 27 - 3 eredmény­­nyel szimultánozott. Előtte Tempó és oppozíció címmel előadást tartott. Sakk-üzenetek Dr. Páva Pál, Budakeszi. Beküldött munkái közül a második értékesebb, bár az első is szép kompozíció. Mindkettő sorra fog kerülni. — S. S. Paks. Ha a király vagy a bástya már egyszer lépett, vagy ha a király a sáncolás által sakkba kerülne, illetve sakkon menne ke­resztül. — ///. Pfeiffer Róbert, Szeged. 23 pontja van. — Svéd István. Két lépésesnél elég az első lépés. — Beregi Ernő, Debrecen. A megfejtési határidő szemmeltartásával két megfejtést is küldhet egyszerre. — Sávor N., Lőcse. Feladvá­nyáról legközelebb mondok bírálatot. ATLÉTIKA A MASz a vidéki atlétika támogatását kéri az OTT-től. A Magyar Atlétikai Szövetség köz­gyűlése óta most tartotta első tanácsülését. A tárgysorozaton a legérdekesebb kérdés a vi­déki atlétika elhanyagolt helyzete volt. Hatá­rozatot hoztak, hogy az Országos Testnevelési Tanács­ot felkérik a vidéki atlétika erkölcsi és anyagi támogatására. A terv az, hogy min­den vidéki kerületnek szerezzenek egy állandó trénert, aki a leventeoktatást is irányítaná, to­vábbá évenként egyszer rendezzenek nagy nemzetközi propagandaversenyt. A MASz re­méli, hogy kérelme megértésre fog találni az OHA-ban. LÓSPORT Ügetőversenyek A rendes kerékvágásba terelődött az ügető­­szezon. A csütörtöki program még magán viseli a korai terminus bélyegét, de egyik-másik ver­seny már elevenebb keretet is ígér. Véleményünk az egyes versenyekre : I. Emden—Itt vagyok. 1­. Barnás—Keringő—Királyk­ámi. III. Jegét—Ormaid—Jura. IV. Mókány—Medea. V. Angelica—Csárdás—Novák-hajtás. VI. Livi. KÖZGAZDASÁG II——»«■—REMIHI Wekerle Sándor pénzügyminiszter hat törvényj­avaslatot t­er­j­esztett a képviselőház elé Wekerle Sándor pénzügyminiszter az or­szággyűlés alsóháza elé ma hat, közöttük több nagyfontosságú törvényjavaslatot terjesz­tett. Ezeket a tervezeteket a következőkben imertetjük: Házadóm­entesség A törvényjavaslat szerint Budapest székes­­főváros területén 30 évre terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesül az olyan új épület, amelyet 1930 november 1-éig, vagy ha lebontott ház helyébe épül, 1931 május 1-éig teljesen lakható állapotba helyez­nek. Ez az adómentesség azonban csakis azokat az új házakat illeti, amelyek a főváros köz­művekkel ellátott területén épülnek és olyan fűtőberendezésekkel vannak felsze­relve, amelyek a hazai szén használatára al­kalmasak. A pénzügyminiszter ezt a rendkívüli ideig­lenes házadómentességet Budapest székesfő­város olyan területére is kiterjesztheti, amely jelenleg közművekkel ellátva még nincs. A lebontott épület helyére emelt és a fenti feltételeknek megfelelő új épü­let csak az első tíz évben részesül teljes házadómentes­ségben, míg a további 20 évben az a kedvez­mény fogja megilletni, hogy a régi lebontott ház 1929. évi házadóalapja után fizeti a ház­adót. A pénzügyminiszter városrendezési szem­pontból Budapest székesfővárosnak pontosan meghatározott területeire 1931. év után is engedélyezhet 30 évi adómentességet. Az olyan használható állapotban lévő épü­leteknél, melyek a mai kor követelményei­nek megfelelően 1930 végéig nagyobb költ­séggel átalakíttatnak, az átalakítás folytán elért jövedelemtöbblet az alakítás és a befek­tetett tőke mérvéhez képest a házadó alól 30 évre felmenthető. A pénzügyminiszter egyes törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú vá­rosokban, valamint a gyógyhelyeken és üdülőtelepeken emelt épületekre 20, 25 és 30 évi rendkívüli ideiglenes házadómentességet engedélyezhet. Állat- és húsforgalmi adó A törvényjavaslat szerint az állatforgalmi adó, amelyet jelenleg a marhalevélkötelezett­ség alá eső állatok minden egyes átruházása után 2 százalékos adókulccsal kell fizetni, a törvény életbelépésekor megszűnik. Ezzel szemben a javaslat a marhalevélkö­­telezettség alá eső állatoknak közfogyasztási célból történő levágása alkalmával jelenleg fizetendő általános forgalmi adó (az úgyne­vezett húsforgalmi adó) 2 százalékos kulcsát 4,3 százalékra, valamint az elmaradó adóbe­vétel részbeni pótlásául a marhalevelekre le­rovandó illetékeket is fölemeli. A húsfor­galmi adó kulcsának fölemelésével azonban a húsiparos adóterhe nem súlyosbodik, mert ez a 4,3 százalékos kulcs megfelel a húsipa­ros által az élőállat vételekor jelenleg fize­tendő állatforgalmi adó és a vágáskor jelen­leg fizetendő húsforgalmi adó együttes össze­gének. A lovaknak közfogyasztás céljára le­vágása a húsforgalmi adó alól mentes. A kül­földről való behozatalkor a 4,3 százalékos húsforgalmi adó a vámmal együtt ro­vandó le­­lévő jogszabályoknak megfelelnek, darabon­­­ként 4 fillér illeték alá esnek. A szolgálati (munkabér) szerződések, amel­­lyek alkalmazotti jogviszonyt állapítanak meg, az eddigi 1.5 százalék helyett 0.5 százalék il­leték alá esnek. Az önálló munkavállalási szerződések után járó illeték azonban to­­vábbra is 1.5 százalék marad. Az ipari jelzálogintézet A javaslat az Országos Magyar Ipari Jel­zálogintézet Részvénytársaságot ugyanolyan adó- és illetékkedvezményekben részesíti, mint aminő kedvezményeket az 1928. évi XX. törvénycikk a többi régi altruista pénzintéze­teknek biztosított. Az adók kezelése A javaslattal a földadót, melynek eddigi kulcsa 25 százalék volt, a békebeli 20 száza­lékra leszállítják. A jövedelemadónál az adómentes lét­minimum a gyermekek számához vi­szonyítva emelkedik, hat gyermekig gyermekenként 100—100 pengő, azonfelül pedig minden gyermek után 200—200 pengő jövedelem adómentes ma­, vád. Ezentúl az évenkénti kivetés mellőzésével az olyan adózók adóalapja is változatlanul lesz fentartandó, akiknek adóköteles tiszta jövedelme a 10.000 pengőt, a vagyonadó-, alapja pedig a 200.000 pengőt meg nem ha­­­ladja.­­ Az adózók a folyó évtől kezdve jelenté­keny kamatkedvezményekben fognak része­sülni. Azok a kisebb adózók, akiknek évi előírása a 200 pengőt meg nem haladja és tartozásukat az év végén befizetik, évi 13 százalék késedelmi kamat helyett ezentúl csak évi hatszázalékos kése­delmi kamatot fizetnek. Azok a nagyadózók pedig, akiknek az évi előírása több mint 200 pengő, ugyancsak hat százalék késedelmi kamatot fizetnek abban az esetben, ha az adótartozást az ese­dékességtől számított három hónapon belül kiegyenlítik. Az adóbehajtási illetékek kul­csát a törvényjavaslat a zálogolásoknál 3 százalékra, az árveréseknél 5 százalékra mérsékli. Az adóügyi jegyző intézményét megszün­­ tetik. Igen lényeges rendelkezése a törvényjavas­latnak az, amellyel felhatalmazza a pénzügy­­minisztert, hogy a több éven át felszaporo­dott adó- és illetéktartozásokat rendezhesse, a fennálló tőketartozásokat is mérsékelhesse vagy törölhesse. OFB . Ez a törvényjavaslat elsősorban mindazo­kat, akiknek az Országos Földbirtokrendező Bíróság földbirtokot vagy házhelyet juttatott, mentesíti az ingatlanátuházási illeték megfizetése alól és pedig visszamenő hatállyal is. Hasonló módon mentesíti a törvényjavas­lat az átruházási illeték alól azokat, akiknek az államfő vitézi telket adományozott vagy akiknek javára államfői jóváhagyás mellett más személy vitézi telket alapított. Okirati illeték A törvényjavaslat az okirati illetékek alól újabban szükségessé vált mentességekről és kedvezményekről rendelkezik. Ezek a mentes­ségek és kedvezmények a következők: A ki­sebb névértékű részvényeknek magasabb névértékű részvényekre összevonása, ha min­den befiztés nélkül megy végbe, illetékmen­tes, amennyiben a becserélést a társaság köz­gyűlése az 1931. évi január 1. napja előtt határozza el. A biztosítóintézetek a viszont­biztosítási díjbevételek után eső 0,5 száza­lékos illetékek alól az 1929. év második fe­létől kezdve további intézkedésig mentesek. A külföldön kiállított, de belföldön fizetend­ő csekkek, ha a kiállításuk helyén hatályban A vidéki kereskedők országos értekezlete. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesü­lés ma délben kezdte meg vidéki kerületei­nek országos értekezletét, amelyen az OMKE 84 kerülete képviseltette magát. Az értekez­letet, amely ma déli ülésén az adókérdése­ket tárgyalta le, dr. Balkányi Kálmán ügy­vezető-igazgató nyitotta meg. Horváth István főtitkár ismertette ezután a gazdasági élet­nek azokat a területeit, amelyekre vonat­kozólag az OMKE az adatgyűjtést meg­kezdte. Azok a kérdések, amelyekkel az értekezletnek foglalkozni kell, az adókér­dések, a Társadalombiztosító Intézettel kap­csolatos kérdések, a posta-, távirda- és tele­­fonigazgatással szemben felmerülő kíván­ságok, a vasúti menetrend és a vasúti háló­zat fejlesztésének az ügye, az állami beru­házásoknak a kereskedelem és elsősorban a vidék kereskedelmének fejlesztése céljára való beállítása, a kirakodó-vásárok ügye, a szövetkezeti összeférhetetlenség. Az érte­kezlet ezután elsősorban az adókérdéseket vette tárgyalás alá. Blumenthal Béla (Hatvan), Vida Dezső (Mohács), Kálmán József (Karcag), Kecskeméti Mihály (Kecs­kemét), Weisz Lajos (Újpest), Ring Vilmos (Kaposvár), Weisz Sándor (Pestszent­­lőrinc), Varga Mihály (Szeged), Nádor Gyula (Szolnok), Bokor Adolf (Szeged) fel­szólalása után megállapította az értekezlet az adókérdéssel kapcsolatos konkrét pana­szokat. Különösen sok a panasz a forgalmi­­adó-átalányok magas voltára, az adóellen­őrzéssel kapcsolatos vegzatúrákra, a fény­űzési forgalmi adó bénító rendelkezésére. Dr. Bodroghy József titkár bemutatta ez­után a 13 pontból álló határozatot, melyet az értekezlet egyhangúlag elfogadott. Ezután a társadalombiztosítással szemben felmerült panaszokkal foglalkozott az ér­tekezlet. AUTÓI* w. Ksrsr HIITEL ^CORVIN­ESntorosaiak VII. Dohány vacca 39

Next