Magyar Hirlap, 1929. március (39. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

, 1929 március 1. Csütörtökön 8 halottja volt az Influenzajárványnak Az influenza-megbetegedések száma nap­ról napra csökken és a lisztifőorvosi hiva­tal véleménye szerint ezt a következetes és tartós javulást most már állandónak lehet tekinteni. A kerületi jelentések is kedvezően szólnak, amiből megállapítható, hogy a járvány krí­zisén túlestünk. A tegnapi naphoz viszo­nyítva, sokkal kedvezőbbek az influenzás megbetegedések statisztikai adatai is, bár a halálozási szám nem változott. Dr. Csordás Elemér tisztifőorvos csütör­tökön éjjel az influenzajárványról a követ­kezőket mondotta munkatársunknak: — A statisztikai adatokból és a hozzám érkező jelentésekből most már megállapíthatom, hogy a jár­vány teljesen lezajlott. A Szent László-kórházba csütörtökön este féltíz óráig 22 beteget szállítottak be, ezek­nek a betegeknek legnagyobb része két­­három napon belül el is hagyhatja a kór­házat. A Szent­ László-kórházban csütörtökön öten haltak meg és a kerületi jelentések három halálesetről számolnak be. Tehát mindössze nyolcan haltak meg az influenza következtében. Chaplin betegsége könnyű lefolyású Los Angelesből jelentik . A Charlie Chaplin betegségéről terjesztett hírek erősen túlzot­taknak bizonyultak. A betegség könnyű le­folyású s a világhírű filmszínész már a teljes javulás útján van. A láz szünőfélben van és Chaplin az elmúlt éjszakát üdítő álomban töltötte. Két letartóztatás a sajó­bébai gyilkosság miatt­ ­ Miskolcról jelenti a Magyar Hírlap tudósí­tója . Megírta a Magyar Hírlap keddi számá­iban, hogy Sajóbébán vasárnap délután meg­­­­gyilkolva találták Tóth Jánosné 72 éves matrónát, egy jómódú gazdálkodónak kü­­lönváltan élt feleségét. A csendőrség nyomo­zása során a gyanú a meggyilkolt öregasz­­szony férjére, Tóth János 75 éves gazdálko­dóra és fiára, Tóth Lajos földművesre esett. Tóth János és fia lakásán házkutatást tartot­tak s egy hosszúnyelű fejszét találtak, ame­lyet az tett gyanússá, hogy a fejszén látható volt, hogy azt az utóbbi napokban sorolták le. Az apa és fia tagadták, hogy ők gyilkol­ták volna meg Tóth Jánosnét, minthogy azonban alibit bizonyítani nem tudtak, a csendőrök bekísérték őket a miskolci tör­vényszékre, ahol mindkettőjüket letartóztat­ták. Több tanú azt vallotta, hogy Tóth leg­utóbb megjelent különváltan élt felesége la­kásán s vannak olyan tanuk is, akik Tóthné lakásából kihallották az öregasszony és férje civpolását. A csendőrségnek az a feltevése, hogy Tóth János és fia azért ölték meg Tóth Jánosnét, mert annak 12 holdas birto­kára és házára fájt a foguk. Közzéteszik a háborús és háború utáni csehszlovák diplomáciai tárgyalások anyagát Prágából jelentik. Szülső képviselőnek a békekonferenciára vonatkozó csehszlovák ok­mányok közzététele ügyében elmondott inter­pellációjára Benes külügyminiszter kijelentette, hogy a külügyminisztérium fokozatosan fel­dolgozza a háború alatt és a háború után foly­tatott diplomáciai tárgyalásokra vonatkozó tör­ténelmi anyagot és ezeket az okmányokat nyomtatásban készül nyilvánosságra hozni. Mi­helyt a háborúra vonatkozó közléseket feldol­gozták, hozzálátnak a béketárgyalásokra és a háború utáni tárgyalásokra vonatkozó okmá­nyok publikálásához. Egy fogházi gyöngyélet vége Dortmundból jelentik. A hördei törvény­­széki fogházat ma a hatóságok bezáratták, mert a fogház az idők folyamán a fegyencek számára túlságosan kényelmessé vált. A f­egyenceknek valóságos gyöngyéletük volt, éjszakai kimenőt kaptak és polgári ruhában mulatni mehettek. Hosszú időn át a fegyen­cek éjszakai kirándulásaikról lelkiismerete­sen visszatértek kedves fogházukba, míg egyikük megbontotta a szolidaritást és többé nem tért vissza, így az ügy napvilágra ke­rült és most a fegyenceket a dortmundi fog­házba szállították át. HÍRLAP A holland kormány további lépéseket tesz Párizsban, Brüsszelben és Londonban Berlinből jelentik. A Lokalanzeiger amsterdami távirata szerint a holland kor­mány nem fog megelégedni a francia,belga titkos megállapodás ügyében közzétett fran­cia, belga és angol cáfolattal, hanem további lépéseket fog tenni Párizsban, Brüsszelben és Londonban az ügy tel­jes tisztázása érdekében. A holland kormány azzal a konkrét kérdés­sel fordul majd a három érdekelt kormány­hoz, mennyiben azonosítják magukat az 1927. évi szerződés ismeretes végrehajtási határozmányaival. A párizsi londoni és brüsszeli holland követ nem fogja elmulasztani annak megem­lítését sem, hogy az Utrechtsch Dagblad leleplezései a holland közvéleményben határtalan izgalmat keltettek. A híres Borromeus-könyvtár is elpusztult a limburgi vár­kastély égésénél Majna-Frankfurtből je­lentik. A limburgi várkastélyban csütörtökön tűz ütött ki, amelyet többórai megfeszített munka után a déli órákban végre sikerült lokalizálni. A kora délutáni órákban a tűzoltók elvonul­tak a vár alól és csak egy három szivattyús tűzoltókocsit hagytak vissza a még parázsló tűz elfojtására. A gyönyörű várkastélyból csupán az északi szárny maradt épen, míg a kas­tély többi része teljesen leégett. A keleti, déli és nyugati oldalon a kastély­ból csupán a füstös falak maradtak meg. A tűzvész okát eddig még nem sikerült felde­ríteni. Azt hiszik, hogy a kastély déli szár­nyában elhelyezett ipariskola tantermében, a túlhajtott fűtés folytán, tört ki a tűz. A limburgi várkastélyban őrizték a 4500 kö­tetből álló híres Porromeus-könyvtárt is, amely teljesen elpusztult. A könyvek egy része elégett, másik ré­szét pedig tönkretette a víz. Az elpusztult könyvtár értékét 100.000 már­kára becsülik. A kastély történelmi neveze­tességű, román stílusban épült dómja, amely az egyik kiugró sziklán épült s az egész vi­déket uralja, szerencsére épen maradt. A lángok ugyan a dómra is átcsaptak, de a tüzet itt még sikerült idejekorán elfojtani. Művészi „párbaj“ a szegedi, miskolci és debreceni színtársulat között Miskolcról jelenti a Magyar Hírlap tudó­sítója. Tarnay Ernő, a szegedi színház igaz­gatója és Kardos Géza, a debreceni színház igazgatója között színházi háborúság indult meg Tarnay­­nak a debreceni­­színházról tett vala­milyen megjegyzése miatt. A két színigazgató a szegedi, illetve debre­ceni lapok hasábjain valóságos szócsatát vívott egymással, m­íg most, úgy látszik, érdekes módon fogják befejezni ezt a há­borút. Kardos felajánlotta Tarnaynak, hogy bocsássák a két színház együttesét „művészi párbaj"-ra, még pedig úgy, hogy a szegediek Debrecenben, a debreceniek pedig Szegeden mutassák be művészetü­ket s bízzák a közönség kritikájára a döntést Kettőjük harcába azután beleavatkozott a miskolci színház igazgatója, Sebestyén Mi­hály is, akinek bevonásával az ügyet úgy akarják megoldani, hogy a szezon befejezté­vel mindegyik színtársulat a másik két szín­társulat székhelyén egy-egy hétig fog ven­dégszerepelni. A tervet már előterjesztették az illetékes városi színügyi bizottságoknak, illetve polgármestereknek s a tervet mind a három városban melegen felkarolták. A közönség érdeklődéssel várja a három színtársulat „olimpiászát“, amely bizonyára az erkölcsi sikeren kívül megfelelő anyagi sikerrel is fog végződni. Az első magyar zsidó orvos, akinek I. József császár parancsára adtak doktori oklevelet Dr. Gábor Gyula, a pesti izrae­lta hitközség főtitkára, előadást tartott szerdán, amelyen fölelevenítette egy érdekes, elfeledett ember emlékét. Dr. Gábor Gyula dr. Oesterreicher Mancs Józsefről beszélt, az első zsidóról, akit Magyarországon doktorrá avattak. Ezerhétszázötvenhétben Oesterreicher Mó­zes Lázárnak, egy egyszerű, óbudai analfa­béta zsidónak fia született. Pinkász József­nek nevezték a fiút, de közönségesen Manes (Manisch) néven szólították. Kora ifjúságá­ban még jómódúak voltak a szülei, de apját tönkretették időszerűtlen közgazdasági spe­kulációi és nemsokára beköszöntött az óbudai házba a szegénység. Oesterreicher Manes József ifjúságáról nem sokat tudunk Bizonyosan csak egyet: a szegény zsidófiú tanult, törhetetlen szorgalommal és buzga­lommal s olyan műveltségre tett szert, mely képessé tette arra, hogy egy főiskolán orvosi tanulmányokat végezhessen. Magyarországon akkoriban csak Nagy­szombaton volt egyetem, de ide zsidó be nem tehette a lábát. Oesterreichernek nagy­­nehezen sikerült bejutni a bécsi egyetemre és a hírneves belgyógyásznak, Maximilian Stallnak lett a tanítványa. Már medikus ko­rában értékes orvostudományi dolgozatokat írt. Bécsben azonban mégse avattatta magát doktorrá, mert akkoriban Magyarországon csak az űzhetett orvosi prakszist, aki a nagy­­szombati egyetemen, amelyet időközben Má­ria Terézia Budára helyezett át, szerezte meg a doktori oklevelet. Mikor Oesterreicher visszajött Magyaror­szágba, Balatonfüredre utazott és ott min­den anyagi támasz nélkül tanulmányozta a forrást. Azután valahogy mégis csak bejutott a budai egyetemre és az egyetem birtokában lévő úgynevezett Pázmány Páter-könyvben az 1779. évben az orvostanhallgatók névso­rát az ő neve nyitja meg. Az első zsidó, aki a magyar egyetem anyakönyvében szerepel. Egy évvel később az óbudai zsidó hitköz­ség kis kórházat létesített és Oesterreicher Manes Józsefet, a budai egyetem egyik leg­szorgalmasabb hallgatóját meghívták a kór­ház orvosi tisztségére. Ezerhétszáznyolcvanegyben végre kitűzték Oesterreicher doktorrá avatásának napját. Ebben a lelkiállapotban villámcsapásként érte az orvosi kar dékánjának az a rende­lete, hogy az orvosnak járó tiszteletet elnyer­heti Oesterreicher, de zsidót doktorrá nem avathatnak. Ekkor már II. József volt az uralkodó, aki ezidőtájt éppen Pestre érkezett. Oester­reicher végső kétségbeesésében magához a császárhoz ment és személyesen mondta el neki küzdelmeit, melyek — úgy látszik — hiábavalóak voltak. A császár szíve megesett rajta és pártfogásába vette a fiatal doktor­­jelöltet, de még így is csak óriási nehézségek árán sikerült kivívnia az óbudai zsidógyerek­nek, hogy végre doktorrá avassák. * A XVIII. században, mikor Oesterreicher először jött Balatonfüredre, még nagyon szánalmas volt a később divatos és előkelő fürdőhely. Balatonfüredet akkoriban egy pesti polgár, Tuschl Sebestyén bérelte, akitől 1­781-ben Oesterreicher évi 300 forint áren­­dáért hat évre albérletbe vette a fürdőt, melynek­ felszerelése akkor összesen negyven fürdőkádból állott. Péntek Oesterreicher nagystílűen fejleszteni kezdte Balatonfüredet. Az üdülök számára háló­­helyeket építtetett és Füred napról napra, évről évre nőtt és szépült. A fürdővendégek szerették és tisztelték a kiváló orvost, csak az úgynevezett közvélemény, a bürokratiz­mus és néhány rosszakaratú ember szerette volna kitúrni állásából. De minden intrika egy ideig hiábavaló volt, mert maga a fel­vi­lágosodán és humánus II. József is meggyő­ződött Oesterreicher rátermettségéről. Az emberi gonoszság azonban már ebben az időben sem ismert határokat. Ravaszsá­­gokkal és trükkökkel mégis elűzték Oesterrei­­cher doktort Füredről, patikáját a szó szo­ros értelmében kifosztották, megbízottját pe­dig megverték. Az apátsághoz is hiába for­dult védelemért, ott azt felelték, hogy semmi közük a dologhoz. 1786-ban aztán mégis győzött az igazság és a becsület, hiába szálltak ellene síkra arisztokraták és főpapok. II. József császár dr. Oesterreicher Manes Józsefet kinevezte a füredi orvosi állásra. Ekkor foghatott csak igazán munkához, terveinek és álmainak megvalósításához a fiatal orvos. Bár ezután is számtalan esetben akarta tönkretenni az irigység és elfogultság, de Oesterreicher erős küzdelmek után mindig győzelmet aratott. Balatonfüredet pedig a szó szoros értelmé­ben naggyá tette és megvetette alapját a mai hírneves és modern fürdőhelynek. Dr. Oesterreicher 1831-ben halt meg Bécs­ben. Balatonfüreden, amely tulajdonképpen az ő műve, csak egy kis emléktábla hirdeti a nevét. „Tisztelet az emlékezetének !“ így fejezte be dr. Gábor Gyula nagysikerű előadását, mellyel szép emléket állított a magyar kultúra egy nagy harcosának, aki sokat szenvedett és kínlódott, akit meg akar­tak törni és tönkre akartak tenni, mert —­­ véletlenül — zsidónak született. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat szerdai felolvasó­ ülésén, amely a pesti izraelita hitköz­ség dísztermében folyt le, de Szemere Samu el­nöki megnyitójában meleg és kegyeletes szavak­kal emlékezett meg a magyar haza nagy halottjáról, Rákosi Jenőről. Ezután tartotta meg előadását dr. Gábor Gyula. Utána dr. Patai József, a Múlt és Jövő fő­­szerkesztője, a Szentföld mai költészetét jelle­mezte. Fordításait és eredeti költeményeit Tor­­dai Judith tolmácsolta művészettel. A felolvasó­­ülésen nagyszámú és előkelő közönség vett részt. mama Összeesküvés a havannai köztársa­ság elnöke ellen New Yorkból jelentik: Havannából jelente­tik, hogy­ a rendőrség a köztársaság elnöke ellen készülő összeesküvésnek jutott a nyo­mára. Húsz összeesküvőt, akik a kaszár­nyákban lázító röpiratokat terjesztettek, le­tartóztattak. Chamberlain állapota javult Londonból jelentik: Chamberlain külügy­miniszter állapotában ma lényeges javulás állott be, úgyhogy a külügyminiszter szom­baton egészen bizonyosan elutazik Genfbe. A külügyminiszternek lord Cushendun által tervbe vett genfi helyettesítése ily körülmé­­­nyek között fölöslegessé vált. A Blumenstein-ügy főtárgyalása Párizsból jelentik . A Bl­menstein-ügy fő­­tárgyalása március másodikán, szombaton fél 1 órakor kezdődik. A következő tárgya­lási napok március 8., 9. és 16. A tár­gyalások a vádlottak kihallgatásával fognak kezdődni. Az ügyvédek véleménye szerint a kihallgatások legalább három napot fognak igénybe venni. A román külügyminiszter hazaérkezett Bukarestbe Bukarestből jelenti az Orient­ Radio­. Mironescu külügyminiszter varsói látogatá­sából visszatérve csütörtökön este Buka­restbe érkezett. A MAGYAR HÍRLAP ELŐFIZETÉSI ÁRAI: 1 hóra 2,90 P, 0/4 évre 8 P, V2 évre 15 P. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség és kiadóhivatal 236—86, 218—47 és 106—06. Éjjel szerkesztő: V* * 2 után 245—81.

Next