Magyar Hirlap, 1929. március (39. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-03 / 52. szám

, 1929 március 3. BW*®. WWSL i fef I m ii slot ' Bf yiásei?jitoíf3p€n- JSJ m m — fe*s» mji W sssto 2lor lost fii J|§S f 7 iz — Boilsri rt ᜚ M^f) HOTBART .JmßL ^ ill MagyaroraMft TezérképTtnelS: LÁ§ZLÓ BÓDOfl ■adajMwt, NaodUMft-utca 18. Tvlefós: JoxmI 118—28 Herczeg Ferenc lemondott a revíziós liga elnökségéről Herczeg Ferenc, a Magyar Revíziós Liga or­szágos elnöke, a következő levelet küldötte lord Rothermerenek: To Right Honourable Viscount Rothermere, London, Hotel Claridge. A Pesti Hírlap március 1-ei száma közli Lordságot február 27-iki kábelsürgönyének szö­vegét, amely a Magyar Revíziós Ligával is fog­lalkozik. Rákosinak az volt a szándéka, mondja Lordságod, hogy új revíziós ligát alapít és Rá­kosinak ezzel a véleményével Lordságod felfo­gása teljesen megegyezett. Lordságod továbbá annak a nézetének ad kifejezést, hogy „Magyar­­országnak oly revíziós ligára van szüksége, amely kormánytól és minden politikai párttól független“. Bátor vagyok Lordságod figyelmét arra felhívni, hogy a 19 hónap óta működő Ma­gyar Revíziós Liga sem a kormánytól, sem po­litikai párttól soha utasítást nem kért és nem fogadott el, soha egy fillér pénzt nem kapott és minden akciója tisztán a magyar társadalom erejében gyökeredzett; bátor vagyok továbbá felemlíteni azt a közudomású tényt, hogy a Ma­gyar Revíziós Liga vezetése olyan független fér­fiak kezében van, akik ellenéree világnézetűek, különböző pártállásúak és vallásúak ugyan, de a revízió kérdésében valamennyien egyetértenek. Mivel azonban a nemzet egységes állásfoglalása érdekében szükségesnek látszik, hogy a revízió kérdésében teljesen Lordságos intenciói érvé­nyesüljenek, a mai napon visszalépek a liga or­szágos elnöki tisztétől, a liga ideiglenes vezeté­sére Eckhardt Tibor és Bengő Miksa urakat ké­rem fel azzal, hogy készítsék elő a Magyar Re­víziós Liga olyatén átalakítását, amely Lordsá­god intencióinak teljesen megfelel, arra kérvén Lordságodat, szíveskedjék megnevezni azokat a magyar férfiakat, akiket alkalmasaknak tart arra, hogy Lordságod elgondolása szerint irá­nyítsák a revíziós mozgalmat. Előre is biztosíthatom Lordságodat, hogy ba­rátaimmal együtt továbbra is a legnagyobb oda­adással és fegyelmezettséggel fogjuk szolgálni a revízió ügyét. Fogadja Lordságod mély tiszteletem kifeje­zését. Herczeg Ferenc. Új összeesküvést lepleztek le Spanyolországban Madridból jelentik. A spanyol kormány újabb összeesküvésnek jutott a nyomára, melynek főhadiszállása Barcelona. Kétséges, hogy várjon lesz-e elég ereje a kormánynak arra, hogy az összeesküvőket ártalmatlanná tegye. A flotta valószínűleg hű marad a kor­mányhoz, de a gyalogsági tisztek és a legény­ség egy része, úgy látszik, a ciudadreali fel­kelés után elbocsátott tüzérekhez fog csat­lakozni. Két volt spanyol miniszterelnök,­­Homanonez és Tocca kihallgatást kérő leve­let intéztek Alfonz királyhoz. Tudomására akarták hozni a királynak, hogy a diktatúra további fen­tartása nagy válságot okozhat, de az uralkodó nem fogadta őket. IléliOTE­K JELSZAVA.: 1 Pompás divatcikkek mesésen pazar választékban j| klein antoll divataatry áruházában || Sirály ueca SSL (Akácfa ucca sarok) || hírlap OBaBaaBUlkMaaBUaBHlZaBaanan Majmokkal papagájokkal és mókusokkal barátkoznak a hinduk— mondja dr. Országh Oszkár, a budakeszi szanatórium igazgatófőorvosa, aki több hónapot töltött Indiában d­r. Országh Oszkár a budakeszi Erzsébet­­szanatórium igazgató-főorvosa most tért haza többhónapos indiai tanulmányútjáról. Dr. Országh Oszkár, aki régi tervét valósította meg ezzel az úttal, néhány rendkívül érdekes adatot mond el indiai tapasztalatairól. — A legmeglepőbb európai ember szá­mára az, — mondotta dr. Országh Oszkár — hogy a huszadik században talál egy három­száz milliós népet, ahol a szokások, vallások és az egész nép mentalitása annyira primitív, mint Krisztus előtt 2000 évvel. Kétségtelen, hogy az angol uralom igen nagy hatással volt és van ma is a hindukra, viszont az indiai benszülötteket, akik a legspeciálisabb ázsiai népek, sohasem lehet az európai népek pszi­chéjéhez közel hozni. Közvetlenül Egyiptom­ból mentem át Indiába és így annál megle­pőbb volt számomra, hogy mindaz a sokezeréves kultúra, amely ott sírokban, piramisokban és kövekben áll és csak a tudomány tudja rekonst­ruálni, itt mind igazi, valóságos élet.­­ Tény az, hogy az angol uralom hatása alatt India kulturális fejlettsége nagy lépé­sekkel halad­t előre, viszont a nagy tömeg még mindig igen primitív szellemi és kultu­­rális nívón áll. Annak ellenére, hogy az an­goloknak sokat köszönhetnek, Indiában alig van benszülött, aki szeretné az angolokat, még Ceylonban is, amely pedig közvetlenül angol koronatartomány, a benszülöttek ha­tározottan ellenszenvvel viseltetnek az angol uralom ellen. Kevés az iskola Indiában ■éí Annak ellenére, hogy Indiában ma nem beszélhetünk fejlett kultúráról, a benszülöt­tek az utóbbi évtizedekben igen nagy fejlő­désen mentek keresztül. Maguk az angolok is elég sok iskolát építettek, de mégsem annyit, amennyi elég lenne ahhoz, hogy ezt az óriási tömeget az átlagos európai műveltség nívójára emelje. Ez is egyik igen nagy oka az angolok elleni elégedetlenségnek, amely különösen a szellemi munkával foglalkozó emberek kö­zött ver egyre mélyebb gyökeret. Arról van szó ugyanis, hogy a beszedett adókból min­denre éppen eleget fordítanak, csak éppen iskolára nem. Azok, akik az angolok e­lleni ellenszenvet szítják, azt állítják, hogy az angol kormány tudatosan nem akar megfelelő számú iskolát építeni, mert a tömegek felvilágosítása és kiképzése politikai szempontból egyáltalán nem kívánatos.­­* Ezzel szemben az angol uralom kegyeltjei azt állítják, hogy az iskolák felállítása, kü­lönösen vidéken, meglehetősen nehéz, mert nincs megfelelő számú tanító és pedagógiai téren, különösen nőkben van nagy hiány. Ennek az oka viszont a speciális indiai viszo­nyokban rejlik. A női emancipáció ugyan szintén tekintélyes lépéssel halad előre Indiá­ban, de az emancipált nők száma még min­dig csak meglehetősen kis réteget alkot. A gazdagok se hordanak — cipőt —­ Szabad életet Indiában csak a templomi táncosnők (drsvasasis) élnek. Ezek rendsze­rint jó családból való leányok, akiket a val­lás követelményei szerint már fiatal koruktól beadtak a templomba a papokhoz, akik az­után énekelni és táncolni tanítják őket, amelyekhez a templomi szertartásoknál van szükségük. A speciális indiai viszonyokból következik azután, hogy ezek a leányok a templomon kívül is rendelkezésére állanak idegen férfiaknak, ami szinte természetes is, hiszen a brahman vallás követői éppen val­lási szertartásukkal kapcsolatosan igen erős erotikus életei élnek. A templomokat obszcén képek és szobrok díszítik. A tulajdonképpeni erkölcstelenség és a házasságtörések száma mégis egészen kicsi és ha mégis megtörténik, akkor az illető házasságtör­ő­én­t súlyosan meg­büntetik.­­ A nagy tömeg szociális helyzete nem ép­pen rózsás. Meglehetősen szegények, viszont a megélhetés igen könnyű. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a hindu aránylag igen kevés táplálékkal beéri, állatot egyáltalán nem eszik, hiszen a lélekvándorlás törvényei szerint az esetleg ember lelke is lehet. A ru­házata, azonkívül, hogy igen olcsó, a trópi­­kus éghajlati viszonyok miatt igazán mini­mális. Cipőt egyáltalán nem hordanak, úgy hogy még a hivatalokban i3 mezítláb dolgoz­nak a tisztviselők. A jobbmódú, vagyonosabb embereknek is, habár felső testükön európai szabású ruhát viselnek, lábuk akkor is mez­telen.­­ Minden elmaradottságuk és műveletlen­ségük ellenére is egészen meglepő a nagy tö­megek kultúrszomja: a múzeumokban állan­­dóan nagy tömeg hullámzik fel s alá. Sok egyeteme is van már az országnak, amelyek közül egynéhány, mint pl. a bombayi, kal­kuttai és madrasi, már csaknem eléri az európai és amerikai egyetemek nívóját. A jobbmódú emberek azonban mégis Európába vagy Amerikába küldik tanulni fiaikat, mert az európai egyetemen végzett diplomás em­berek jövője így jobban biztosítva van. Meg­lehetősen sok színes mérnök, orvos és ügy­véd van, a jobbmódúaknak azonban nagyobb a bizalmuk az angol orvosokkal, ügyvédekkel és mérnökökkel szemben. A sajtóviszonyok meglepően jók. Igen sok hindu és angol nyelvű napilap, hetilap és ké­pes folyóirat van, különösen az angolnyelvű lapok helyzete nagyon jó, mert a ben­szülött lakosság is ezeket a lapokat vásárolja, az angolok viszont nem veszik meg a hindu lapokat. A közegészségügyi viszonyok ezzel szem­ben elképesztően rosszak. Sok a fertőző­járvány . Az idén különösen pestis, lepra, vérhas, malária és elefantiszis pusztított a lakosság között Évtizedes kutatásainak eredményeiről elő­ször fog a nagyközönségnek beszámolni va­sárnap esti előadásában dr. Décsi Imre, akit az idegorvosi gyakorlatban minduntalan felmerülő különös lélekállapotok már régen rávezettek arra az útra, amelyen az okkult jelenségek tudományos kutatása ma már világszerte folyik. A nagyérdekűnek ígérkező előadásról dr. Décsi ma a következőket mondta munkatársunknak: — A legfőbb ideje már, hogy a tudomány­nyal ellenséges okkultizmus és az okkultiz­must lenéző tudományos kutatás közeli kap­csolatba lépjen egymással. Ennek a közele­désnek egyik szerény állomásául szánom vasárnapi előadásomat én is. A tudományos — legfőképpen orvostudományi és lélektani — kutatás nem halaszthatja tovább, hogy észrevegye azokat a jelenségeket, amiket egyelőre, kénytelenek vagyunk csodálato­saknak tartani, mert ellenkeznek mindazzal, amit természetesnek tartunk. Nem arról van szó, hogy ami természetes, annak min­dennek tudnánk már az okát is, sőt már sokszor mondták, hogy hiszen semmi csoda se lehet nagyobb annál, amikor a kis mag­ból nagy fa nő, vagy az újszülött állat rög­tön szaladni tud a tápláléka után és már egészen pontosan tudja azt is, hogy mivel kell táplálkoznia. Amit azonban megszok­tunk, abban nem találunk csodát, mindazok a jelenségek pedig, amikkel az „okkult“, titkos tudományok foglal­koznak, éppen abban csodálatosak, hogy ellenkeznek mindazzal, amit megszok­tunk. Meg kell vizsgálni a csodák bizonyítékait és azokat az embereket, akikkel a csodák történ­nek. Amint nem lehet a csodálatos, különös, érthetetlen dolgokat egyszerűen tagadni, szén­képpen nem lehet azokra sem, akikkel a csodák történnek, egyszerűen azt mondani, hogy „bolondok“. — A csodálatos jelenségek közé tartoz­nak azok a különleges tehetségek is, ame­lyek némely embertársunkat arra teszik ké­pessé, hogy másoknak a gondolataiban ol­vasson, hogy embereken, állatokon vagy élettelen tárgyakon is szokatlan és érthetet­len jelenségeket idézzen elő, hogy elmúlt vagy távoli dolgokat kitaláljon, vagy jövendő dolgokat előre megmondjon Ide körülbelül mindaz tartozik, amit népies szóval varázs­latnak hívhatunk. Ez is csupa nehezen hi­hető, a valóságról való fogalmainkkal ellen­kező dolog, amiben józanul kételkednünk is kell mindaddig, míg igen nagy számmal nem fordulnak elő, vagy a legnagyobb óvatossággal véghezvárt megfigyeléseink szerint is nem legyünk kénytelenek bevallani, hogy nem tagad­hatjuk a megtörténtüket. Éppen ezek azok a jelenségek, amikkel a legelőször kezdett a szkeptikus tudomány is foglalkozni s amik közül többről kiderült, hogy alapos megvizsgálás után nem is ellen­keznek a természet ismeretes törvényeivel , hogy tulajdonképpen csak ritkább, de a szó igazi értelmében nem is „csodálatos.“ dol­. A kórházi viszonyok ehhez képest igen gyöngék. Kétféle kórház van: európai is benn­szülött kórház. Az európai kórházakban, ahol csak európai beteget vesznek fel ápolásra, európai orvosok és ápolószemélyzet teljesí­tenek szolgálatot. Ezek a kórházak egyálta­lán nem állanak a kor nívóján és a benszü­­lött orvosok, különösen a modern sebészet terén, meglehetősen elmaradtak európai kol­légáiktól. Paradicsomi állapot a tropikus égöv alatt . Ami a városok külső képét illeti, azt elsősorban a tropikus égöv hallatlanul gaz­dag flórája és faunája alakította ki. Ezt telje­sen szó szerint kell venni, mert a városokban szinte csapatosan tanyáznak az állatok. Még a legnagyobb városokban is majmok élnek a háztetőkön, az pedig egészen gyakori lát­vány, hogy az állomásokon, a várótermekben egész csapat majom, papagáj, mókus üldögél, az emberektől egyáltalán nem félnek, mert a hindu benszülött nem bántja az állatokat. Az is előfordul, hogy a perronról a majmok beszöknek a vasúti kupékba és kénytelen útitársai lesznek az utazóknak.­­ Ebben a háromszög millió lelket szám­láló országban tehát még meglehetősen para­dicsomi viszonyok uralkodnak. Erópai em­ber számára tehát minden más országgal szemben hallatlanul nagy élményt jelent In­dia. Nincs még ország a világon, ahol olyan érdekesen keverednének össze egy ősrégi és modern kultúra dokumentumai a paradi­csomi állapotokkal. *­gok. Ilyen például a grafológia és a hipnó­zis, amiknek a „létezését“ még nem is olyan régen mereven tagadta minden komoly tu­dós, amelyekről azonban az elfogulatlan kutatás azt derítette ki, hogy csak minden­napi, közönséges jelenségek és tehetségek magasabb s ezzel ritkább fokai, de nem ala­pulnak ismeretlen erők játékán. A jövendőmondás tehetségének a kuta­tása azért igen nehéz, mert csak nagyon nagy körültekintéssel lehet biztosan kizárni a véletlent, ami minden jóslás beteljesedé­sének az oka lehet, — és mert a jóslásban mindig benne szokott lenni a szíj­­gesztió is, am­i a szu­gger­ált em­berrel akarata ellen és az öntudata nél­kül is elkövetteti mindazt, amivel a jós­lás beteljesedéséhez hozzájárulhat. A jövendőmondásnak van egy évezredes tu­dománya is, még­pedig igen precíz, mate­matikai tudomány: az asztrológia. A csilla­gok állása valakinek a születése percében állítólag igen sok mindenfélében, még­pedig az élet nagy dolgaiban előre megszabja az ember élete folyását. Hogy a csillagok „be­folyása“ teszi-e ezt, vagy pedig a csillagok állása csak a régi kifejezésmódja a pontos időnek, ezt még egyelőre sejtenünk sem le­het. Magát azt a tényt azonban, hogy egy időben született emberek sorsában sok egé­szen meglepő hasonlatosság­ akad, sok egé­szen kétségbevonhatatlan megfigyelés bizo­nyítja.­­ A szellemidézés, a spiritizmus nem kü­lön körével foglalkozik az okkult jelensé­geknek, hanem tulajdonképpen csak módszer ilyeneknek az előidézé­sére és egy „föltevés“, hipotézis vagy teória a magyarázatukra. A spiritiszta „szeánszok“ jelenségeinek tudo­mányos kutatása egészen független attól, hogy valaki a spiritiszta hit alapján akar­ja-e őket magyarázni, vagy másképpen. Mindenesetre: a spiritizmus­ban már túlsá­gosan sok a vallásos elem ah­hoz, hogy a maga egészében vitára alkalmas legyen.­­ Hogy ennyi titokzatosság és az egész emberiség soha ki nem alvó misztikus haj­landósága mellett minden okkult jelenség kedvelt területe mindenféle csaló hajlandó­ságnak, az egészen természetes, de nem ad a tudománynak jogot arra, hogy az emberi életnek olyan nagy területeit, mint ezek a különféle okkult megnyilvánulások, kutatás nélkül hagyja, akármilyen nehéz és hossza­dalmas is ez a kutatás. * Dr. Décsi Imre előadása vasárnap este fél kilenckor lesz a Zeneakadémia nagytermé­ben.­­ _ E8/1 Kísértetek, távolbalátók a komoly tudományos kutatás tükrében Dr. Décsi Imre nyilatkozik vasárnapi előadásának programjáról Vasáram*

Next