Magyar Hirlap, 1929. május (39. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-25 / 116. szám
4 1929 május 25. 1 lap 1 — Izgalmas vita a kartelkérdés körül a képviselőház pénteki ülésén Herrmann miniszter összecsapása Sándor Pállal, Bethlen miniszterelnök heves szóharca Friedrich Istvánnal Megrentett gyermekek között az első magyar iskolaszanatóriumban az első A képviselőház pénteken előbb folytatta a népjóléti tárca költségvetését. Rothenstein Mór kifogásolta, hogy az elnök és két alelnök miniszteri, illetve államtitkári fizetést kap. Vass szerint ez a tétel az államot terheli és nem a Társadalombiztosítót, az elnök és az alelnökök különben is egész tevékenységüket a Társadalombiztosítónak szentelik. Ezután a népjóléti tárca költségvetését részleteiben is elfogadták s megkezdték a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalását Görgey István előadó ismertette a költségvetés tételeit, a közmunkaváltságra vonatkozólag törvényjavaslatot fognak benyújtani és rendszeresítik a postás pótlékot. Az automata telefon 850 községet fog éjjel-nappalra bekapcsolni a forgalomba. A rádiónak ma már 219.000 előfizetője van. Ha a MÁV pénzügyi egyensúlyát fenn akarja tartani, fel kell emelnie tarifáját, ami, Görgey szerint, túlságosan alacsony. HERRMANN MIKSA kereskedelemügyi miniszter szólalt föl az előadó után. Először arról a repülőkatasztrófáról beszélt, amely a napokban történt. A felhangzott vádakkal szemben elmondotta, hogy a Légiforgalmi azért vásárolta ezt a Fokker-gépet, mert ezek a legkeményebb munkakörben is kiállták a próbát. A szóbanforgó gépet 1922-ben vásárolták. Olyan szerencsétlenség történt, amely az aviatikában előfordul. Nálunk az első eset, hogy komoly szerencsétlenség történt. Bizottságot küldött ki, bár erős a meggyőződése, hogy mulasztásról nincs szó. Rassay szóvátette, hogy ő 264.000 pengő szubvenciót adott a Légiforgalminak. Az aviatika nem fejlődhetik támogatás nélkül. A támogatással mindig elszámoltak. Sajnálatos viszonyok uralkodtak a társaságnál, amiből pörök keletkeztek és minthogy az ügy a bíróság előtt van, nem akar vele bővebben foglalkozni. Foglalkozott ezután a miniszter Sándor Pál, fölszólalásával, amelyet a vasiparral kapcsolatban mondott. Biró Pál kérelmére elküldött hozzá szakembereket, megnézték az adatokat és ezek alapján fejti ki nézetét Sándor Pál összehasonlítási bázisa téves és ezért azután téves a konklúzió is. Mert ugyanannak a cikknek az ára különböző, aszerint, hogy a gyár, a nagykereskedő vagy a kiskereskedő adja-e el. Ha arról van meggyőződve, hogy Biró Pálnak igaza van, akkor ezt nyíltan kimondja, ha gazdag ember is él az iparnak egy oszlopos tagja, sőt ebben a minőségben kalapot is emel előtte. — Nem lehet egy miniszter ilyen elfogult! — kiáltják közbe a szocialisták. Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter: A dumping kérdése olyan jelenség, amely megvan és amely előtt szemet hunyni nem lehet. A kereskedelmi miniszter ezután erről a kérdésről beszélt állandó zajban és azt hangoztatta, hogy bármilyen egészségtelen is a dumping, nem dobhatjuk ki a kezünkből, mert akkor áldozati bárányai leszünk a körülöttünk dumpingelő farkasoknak. A vasárakat vizsgálva azt látjuk, hogy száz kilogram rúdvas Budapesten 36, Bécsben 35.12, Prágában 32.30. A lemez Budapesten 46.50, Bécsben 43.83, Németországban 46.44—47.17, számottevő különbségek tehát egyáltalában nincsenek. Az abroncsvas Budapesten 42, Bécsben 42,38, Prágában 38.50, vagyis 8 százalékos a differencia. Ebből lehet látni, hogy a hozzánk közelálló államok és a mai áraink között nincsenek olyan differenciák, amelyért iparunkra kígyót-békát lehetne kiáltani. A kereskedelmi miniszter ezután kijelentette, hogy a Rimamurányinál a könyvek alapján a legalaposabban történtek a megállapítások. Kétségtelenül megállapították, hogy a rúd- és abroncsvas áremelkedése összesen 8,8 százalék. Kérdi, jogosít-e ez olyan beállításra, mintha itt kalózpolitika folynék egy nagy vállalat részéről, amelynek legmagasabb kincse az üzleti becsülete. A vasgerendáknál a belföldi index 104.3, az emelkedés 4.3 százalék, finom lemeznél az indexszám 111.4, az emelkedés 11.4 százalék, a huzalnál az indexszám 99.2, vagyis nem áremelkedés, hanem árcsökkenés van az átlagos belföldi eladási árnál. Ha most hozzávesszük az exporttevékenységet is, akkor a kép egy csapásra még tovább változik. A belföldi és az exporteladásokból kiadódó átlagindexár a rúdvasnál száz százalék, a lemeznél 105,7 százalék, a huzalnál 87,4, százalék, a vasgerendánál 94,3 százalék. Végeredményben tehát az indexszámok nemhogy emelkedtek volna, de süllyedtek, ami az egész üzleti gesztióban kifejezésre jut, mert a Rimának a mérleg szerint 1912—13-ban 10,102.101 pengő volt a nyeresége, 1927—28-ban pedig csak 2,600.337 pengő, vagyis a nyereség tízmillióról lement 2.6 millióra, holott az acéltermelés 2.7 millió mázsáról felemelkedett három millió mázsára. Azelőtt egy mázsa gyártott acélra esett 1912—13-ban 29.6 fillér adó, míg 1927—28-ban 39.5 fillér, szociális terhekből 1912—13-ban esett egy mázsára 16.5 fillér, 1927—28-ban 83,5 fillér. A Rimamurányi ezekkel az árakkal, ezekkel a kalkulációkkal nemcsak kifelé ad engedményt, hanem az egyéb vasipari vállalatok exporttörekvéseit szintén elősegíti. Aki pártatlanul megnézte a Rimát, annak az a felfogása, hogy bár nagyságban elmarad a külföldi gyárak mögött, berendezésével a legelső helyen áll. Az a kép, amely a Rimának egész tevékenységéből kibontakozik, mutatja, hogy közgazdaságunknak egy olyan faktorával állunk szemben, amelynek kimúlása a legsúlyosabb következményekkel járna. Különben a kormány nem hunyt szemet azok előtt a jelenségek előtt, amelyek Sándor Pál beszédéből kiütköztek. A kereskedelemügyi miniszter ezután a szénkérdést tette szóvá, rámutatott arra, hogy Németországban 1913 óta 40 százalék, Franciaországban 33, Belgiumban 61 százalék a szén árának emelkedése. A salgótarjáni szén 1914 óta 54 százalékkal, a tatai 56 százalékkal emelkedett. A széniparnál és vasiparnál jobb helyzetben van a cementipar, általános szempontból nem lehet azt mondani, hogy nálunk kedvezőtlen viszonyok volnának. A tarifapolitika terén is dolgoznak, az utolsó két év alatt a tarifaengedmények két és félmillió pengőt tettek ki. Az útépítés terén lehetnek panaszok, de az eddigi hetven millióval igen nagy eredményt értek el. A kormány folytatja az útépítést és ha megfelelő hitelkeretet lehet biztosítani, úgy évente 400 kilométer utat fognak építeni. Beszélt még a miniszter a kisvasútépítési terveiről, majd kérte költségvetésének elfogadását. SÁNDOR PÁL sajnálja, hogy a miniszter felült informátorainak. A miniszter most a vállalatok ügyvédjének szerepét játszotta itt. Herrmann professzor úrtól semmiféle kitanítást sem fogad el. A miniszter adatai nagy felületességre vallanak. Szomorú, hogy a miniszter a mezőgazdasági iparral és a fogyasztóval szemben a kartel mellett mond védőbeszédet, anélkül, hogy megvizsgálná az ő faktúráit, amelyeket letett a Ház asztalára. A mezőgazdasági ipar azért termel drágábban, mert nem tud kartellrozni. A német szén 30 százalékkal olcsóbb, mint békében volt, a MÁV pedig 100 százalékkal drágábban vásárolja most is a szenet. Tény, hogy a MÁV széndifferenciál 12 milliót tesznek ki, de ezt jobb lett volna hadikölcsönök valorizációjára fordítani. A szén pedig mindent megdrágít. A vállalatok ne dolgozzanak százszázalékos haszonnal. — Hol van a százszázalékos nyeresége — kérdezi Biró Pál. •— Saját ügyemben nem nyitnám ki a számat, — feleli Sándor Pál, amire óriási lárma tör ki, amelynek során Rothenstein rendreutasításban is részesül. Sándor Pál pedig azzal folytatja, hogy Herrmann statisztikai frontot csinál az igazság ellen. Minek ülnek ők itt, ha a kormánnyal szemben el sem mondhatják nézeteiket. Nem lehet három nagy vállalattal bírni, ha a miniszter védőbeszédet mond mellettük. A baj az, hogy Baross Gábor óta nem volt igazi kereskedelmi miniszter. Friedrich valamit közbeszól, amire Bethlen harsányan így szól feléje: — Maga ne beszéljen most! — Miért nem? — kérdezi Friedrich. — Mert most más beszél, — mondja Bethlen. — Nono, miért ne beszéljen? — jegyzi meg Rassay. — Maga menjen a Lánchídra! — kiáltja Friedrich felé Bethlen. — Arra járok mindennap, mindennap fel van lobogózva! Maga kérte, — válaszolja ingerülten Friedrich, — hogy lépjek be a kabinetjébe, ugy-e? Sándor Pál hangsúlyozta, hogy adatait a MÁV elnöke sem vonta tagadásba. A miniszter nem cáfolta meg, hogy a cementnél 150—200 százalékkal dolgoznak. Szabad-e ilyen hasznot csinálni ebben az országban? Csodálkozik, hogy éppen az ő Vida barátját tartja alkalmasnak a miniszter, hogy a felvilágosításokat tőle szerezze be. Sándor Pál szerint itt intinacionális kartelről van szó és Párizsban vas ára mégis 17 pengő, nálunk pedig 36 A miniszter dumpingteóriáját nem érti! Nemrégiben is egy mészégetőt, aki nem akart a kartelbe belépni, azzal akartak ada kényszeríteni, hogy 4 pengő helyett 2,1 pengőért adta a kartel ott a meszet. Közben kigyulld a klotúrlámpa és Sándor Pál azzal fejzi be beszédét, hogy még igen sok mondat valója lett volna, de azt hiszi, hogy a maiszternek elég volt a mai porció is. Ha a Mrmány nem nyújt kezet a kalózpolitika ellen, akkor tönkremegy az ország. Vértes Vilmos István volt a délutáni ülés első szónoka, aki után MAJÁSITS GÉZA támadta a keresedelempolitikát. A kereskedelem haldokl. Békében 519 milliót kapott a kereskedlmi tárca, most csak 33 millió pengőt. Ellen benne van az útépítési program is. Az elami és egyéb gyárak folyton többet keresek, a munkásoknak azonban éhbért fizetik. A magyar mukások bérei a legkisebbek Közép-Euópában, viszont a drágaság lassan, folytonosan emelkedik. A munkások oty rossz helyzetben vannak, hogy jó, ha pá fehérneműjük van s ezer közül egynek vtt rendes cipője. BT DRY DEZSŐ szomorúan kor datálja, hogy alig talál A legszomorúbb iskolásgyermekek szonöt százalékk. Két évvel ezelőtt kétszáz, a legutatása szerint pedi tuberkulótikus. A gyermekkori de azokat a gyeregséget, ki kell ezek számára áll most már nálunk statisztikai adat: a magyar közt évenként csaknem hunő a tüdővészesek száma, ötezerhétszáz, tavaly hétezerbi orvosi vizsgálatok kimutaaz idén kilencezerháromszáz é rmek jár magyar iskolákba, idővész csak ritkán fertőző é nekeket, akik terjesztik a bekenni a nyilvános iskolákból, tanak föl, külföldi mintára, is iskolaszanatóriumokat. Budakeszin, álgyas zöld erdőben, a budai hegyek közt, a de tiszta a levegő és süt a nap, már működik az első magyar iskolaszanatórium. Tulajdonképpen még csak kis mintája az iskolaszanatóriumnak, mindössze negyven gyermek fér itt el, e a minta tökéletes, a budakeszi iskolaszamóriumban minden megvan, ami ezeknek a már csaknem elveszett apró embereknek meggyógyításához szükséges. Árnyas erdei it vezet az iskolaszanatóriumhoz. Az épület előtt harminc fiú fekszik a napon, olvasnak és tanulnak. Ott van köztük a szerencsétlen Cholnoky László fia is. Élénk, beszédes gyermek. Elmondja, hogy ő is ír, mint az apja, de mégsem lesz író, inkább mérnök. . Az egyik „ligéző“ fiúcska hegedűtehetség. Hubay Jenő tanítványa, őt is tönkretette volna a tuberkulózis, ha nem hozzák ki ide, a budakeszi iskolaszanatóriumba. Van itt egy kisfiú, sovány, szőke gyerek, aki pompásan szaval. Néhány hónappal ezelőtt még annyira gyönge volt, hogy beszélni is alig tudott. Elszaval egy verset, kifejező a mimikája, kedvesek a gesztusai, hangja pedig úgy zúg, mintha pompás tüdeje volna. A levegő, napfény, jó táplálkozás és pihenés megmentette az életét. Most arról beszél, hogy a Nemzeti Színház tagja szeretne lenni. A leányok közül most csak hatan vannak az iskolaszanatóriumban. Híznak, jókedvűek és örülnek az életnek. Maga a szanatórium pompásan van berendezve. A rendelőben elsőrangú röntgenező- és kvarcoló-készülék. A laboratóriumban az orvosok naponta száz és száz gyerek nyálkáját vizsgálják meg, hogy azokat, akiknek fertőző az állapotuk, rögtön eltávolíthassák az iskolából, hogy megszabadítsák a veszélytől az egészségeseket. Egy szerkezettel a legsúlyosabb betegek tüdejébe levegőt szivattyúznak. Dr. Müller Vilmos igazgató-főorvos vezeti a szanatóriumi részt, nagy tudással, végtelen türelemmel és gondos lelkiismeretességgel. A lakószobák tiszták. Mindegyikben két-két ágy, vízvezeték, az ablakok tárva-nyitva, valósággal ömlik be a szobákba az illatos hegyi levegő és a gyógyító napfény. Az iskolai rész is nagyszerűen van berendezve. A tanítás rendesen a szabadban folyik, az egész épületben csak egyetlen tanterem van. Mindenhonnan kapott az iskolaszanatórium ajándékokat, hiszen mindenütt vannak apák, anyák és érző, jó emberek , csaknem minden szobácskában van rádió, a tanítást megkönnyítik a térképészeti intézet térképadományai, a könyvkiadóvállalatok valóságos kis könyvtárra való jó könyvet küldöttek ide, játékok : dominó, sakk és még ezer szórakozás, mind ajándék , megnyílt szívek ajándéka. A tanítás nagyszerű eredménnyel folyik : négy tanító és tanítónő adja elő az elemi és középiskolák anyagát és azonkívül még élő nyelvekre is oktatják a gyerekeket, konkrétumokat a kereskedelmi miniszter programjában. Okosabbnak tartaná, ha kisvasutak helyett utakat építenének. Az autó előbb-utóbb lekonkurálja a vasutat. A kartelek túlkapásai okozzák, hogy áraink versenyképtelenek. Erélyes rendszabályokat követel a kartelekkel szemben. A beruházások tempója nem elégíti ki. Ezután következett Rassay Károlyy érdekes felszólalása a Légiforgalmiról és Zsitvay igazságügyminiszter válasza, amelyet lapunk más helyén közlünk. BÁRÓ KRAY ISTVÁN a kézműveskamara mielőbbi felállítását sürgette és a kereskedők súlyos anyagi helyzetével foglalkozott. A magántisztviselők rendkívül sivár helyzetben vannak. Statisztikai adatokat olvasott fel erről és rámutatott arra, hogy már néhány balkáni államban is rendezték a magántisztviselők jogviszonyait és a magántisztviselők törvénye nem halasztható. ROTHENSTEIN MÓR szerint a közszállítási szabályokat nem tartják be. A kereskedelmi miniszter politikájával nem támogatja a munkásokat. Az állami munkaközvetítő hivatal működését bírálja és követeli, hogy az iparfelügyeletnél orvosokat és nőket is alkalmazzanak. Ezután az elnök indítványára elhatározták, hogy a legközelebbi ülés hétfőn lesz, amikor folytatják a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalását. Önképzőkörük is van. Itt brillírozhatnak a kis szavaló, a hegedűművész, a poéta, csupa megmentett ember. Erős tempóban dolgozik az Iskolaszanatórium Egyesület. A fontos és sürgős munka gyorsaságát néhány dátum jelzi: 1928 márciusa megalakul az egyesület, októberben kibérlik ai mostani helyiséget, novemberben megindul a munka. 1929 szeptemberében Vas megyében százötven személyes iskolaszanatórium nyílik meg, egy évvel később pedig százszemélyes is Balaton partján. Rövid idő múlva a statisztika fogja bizonyítani, hogy milyen eredményeket ér el az iskolaszanatórium. De az eredményhez pénz is kell , az egyesület reméli, hogy jól fog sikerülni huszonkilencedikén a gyűjtőnap, hiszen máris lelkesen sorakoznak szegény és gazdag anyák a nagy cél érdekében a jótékonyság zászlaja alá. G. L. Szombat A hősök emlékkövét felavató ünnepsége A világháborúban elesett magyar hősök kövét, amint azt már jeleztük, nagy űr keretében vasárnap délelőtt fél 11 órakorák fel. Ugyanakkor történik meg a Maszág ezeréves fennállásának emlékére ezredéves emlékmű felavatása is. Vasáru után 1t 7 órakor a KMAC és a MAC.fm alapján a magyar motorosok dísznelt tartanak a hősök emlékkövénél. Az inn megjelenik Horthy Miklós kormányzó fogadja az Andrássy úton kivonuló horvátok tiszteletadását. Az emlékbeszéde Bethlen István miniszterelnök mondja. A emlékkövének leleplezése pillanatában a hegyen ágyúlövések dördülnek majd el a város valamennyi templomának harangja kondítják. A hősök emlékkövét a fővároson Sipőcz Jenő polgármester veszi át, az emlékmű megkoszorúzása következik elsőnek a kormányzó helyezi el koszorú emlékkövön. Az emlékmű megkoszorúzó: a kormányzó a kivonult honvédcsapatok menetét személyesen vezeti el a hősök köve előtt A miniszterelnökség felkéri mindazok, a hősök emlékkövének és ezzel kapcsolt Millennáris emlékműnek május 26-án végbemenő felavatási ünnepélye alkalmi 1. és 2 számú emelvényre meghívót kap megjelenésüket eddig még a minisztereinél nem közölték, szíveskedjenek ponto jelenésüket legkésőbb május 25-én délu óráig közölni, hogy megfelelő elhelyez gondoskodás történhessék. Felkérik aat, akik meghívót kaptak az 1., 2. és 3. emelvényre, hogy meghívójukat okvetlen zák magukkal, miután ezekre az emelvi külön belépőjegyeket nem állítottak ki, belépőjegyül a névre szóló meghívó szó! A felsőház háznagyi hivatala is kéri a felsőházi tagokat, akik az ünnepségen venni akarnak, hogy ezt a szándékukat 25-ig a miniszterelnökségen jelentsék be. A hősök emlékkövének és a Millennálékműnek május 26-án, vasárnap reggel menő felavatása alkalmából Sipőcz Jenő, pest polgármestere felkéri a főváros vala háztulajdonosát, hogy házaikat lobogózz