Magyar Hirlap, 1929. május (39. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-18 / 111. szám

, 1929 május 18. — A Toll. Zsolt Béla, a kitűnő író és publicista jegyzi, mint főszerkesztő A Toll című irodalmi és kritikai hetilapot Kaczér­i Vilmos felelős szerkesztő mellett. A haladó magyar értelmiség, — azok, akiknek a lap íródik — bizonyára nagy örömmel fogadja, hogy Zsolt Béla a lap élére állt. Zsolt Béla neve máris program, egyben biztosíték is, hogy a bátor, frisshangú újság, amelynek úgyszólván minden sora irodalmi érték, sosem fog eltérni eredeti útjáról, amelyet önmagának a programot adó sorokban ki­jelölt. A fogalmak tisztázását érzi egyik fő­feladatának az az írógerenáció, amely­­4 Toll köré csoportosult. A Toll pünkösdi száma Zsolt Béla, Relle Pál, Feleky Géza, Ignotus Pál, Mátrai Sándor, Loki János, Kiss Dezső, Nagy Lajos, Bálint György, Hevesy Iván, Somlyó Zoltán, Aszlányi Károly, Ernst Ely cikkeit és tanulmányait közli. Figyelőrovatában az élet ezer aktualitását tűzik gombostűfejre A Toll írói. A pünkösdi szá­mára 50 fillér. Megkezdődött a teozófusok világkongresszusa A teozófiai társulatok európai föderációjá­nak kongresszusa és ezzel kapcsolatosan a Magyar Teozófiai Társulat rendkívüli közgyű­lése pénteken este kezdődött a Mezőgazdasági Múzeumban. Annie Besant rövid megnyitót mondott. Az elnöki megnyitó után Cochius, a föderáció pénztárosa adminisztrációs ügyekről tett jelentést, majd Bátortyi Ákosné, a magyar társulat elnöke, rövid visszapillantást vetett a­­ Magyar Teozófiai Társulat 24 éves múltjára. Annie Besant emelkedett ezután újból szó­lásra és mintegy két óráig tartó beszédet mon­dott angol nyelven. Ismertette a teozófiai tár­sulatok alakulásának történetét. Holnap, szombaton délután Budapest székes­­főváros garden partit rendez a külföldi vendé­gek és a magyar teozófusok tiszteletére, ame­lyet jó idő esetén a Vajdahunyad­vár körüli parkban, rossz időben pedig a Mezőgazdasági Múzeumban tartanak meg. Este 8 órakor tartja Annie Besant nagyszabású előadását a Zene­­művészeti Főiskolán: „The Other Side of Death“ (Mi van a halálon túl) címmel. ­ Asztma és szívbetegség, mell- és tüdő­baj, görvély- és angolkór, pajzsmirigy-nagyob­bodás és golyvaképződés eseteiben a természe­tes Ferenc József keserűvíz a gyomor és belek működését kitűnően szabályozza. Európai és amerikai klinikusok sorvadásos egyéneknél tapasztalták, hogy a betegség kezdetén jelent­kező székrekedések a Ferenc József víz hasz­nálata folytán lényegesen enyhültek. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüz­letekben. ­ A tábla is felmentette Engel Fülöpöt a Kossuth Lajos uccai tűz miatt. 1926 decem­ber 1-én kigyulladt a Metro Goldsvyn filmvál­­lalat Kossuth Lajos uccai raktára. A tűz film­­próbálás közben támadt, a filmszalagok ki­gyulladtak a hőségtől s a tűz gyorsan terjedt a filmtekercsekkel zsúfolt raktárban. Súlyos égési sebeket szenvedett Neuländer Mór szabó. Tűzvészokozás és gondatlanságból okozott sú­lyos testi sértés címén emelt vádat az ügyész­ség Engel Fülöp, a filmgyár vezérigazgatója el­len. A törvényszék Engelt felmentette, mert az igazgató bebizonyította, hogy a helyiségekre való felügyelet nem tartozott a resszortjába. Az ítélőtábla Dusárdy-tanácsa ma tárgyalta az ügyet s helybenhagyta a törvényszék íté­letét. — Előadás a kényszeregyességről a jogász­­egyletben. A Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztálya május 22-én, szerdán délután 6 órakor a Budapesti Ügyvédi Kamara helyiségé­ben ülést tart, amelyen dr. Sichermann Frigyes ügyvéd „A kényszeregyességek hatása az egye­temleges kötelmekre, különösen a váltókötele­zettségekre“ címmel olvas fel. Szombaton a rádióban a Budai pasarda hangversenye Vezényel: Szeghő Sándor karnagy . Pünkösdi kirakatverseny. Emlékezetünkben vannak még a Meinl-cég idei gyönyörű húsvéti kirakatai. Most, pünkösdkor ismét kirakatver­senyt rendez e közismert cég és valóságos látványosság lesz az egyes kirakatokban kiállí­tott szebbnél szebb pünkösdi ajándéktárgy. Vásároljon pünkösdi ajándéktárgyat a legkö­zelebbi Meinl-üzletben.­­ Egy lámpa — kétféle fény. Gyakran látjuk gyermekszobában, betegszobában és kórterem­ben, hogy éjszakára a lámpát letakarják, vagy papirosba csavarják, hogy a szobában ne le­gyen teljes sötétség, azonban az erős fény mégse bántsa az alvó szemét. Ezt a primitív eljárást fölöslegessé teszi a Tungsram opál­­takaréklámpa, mely tetszés szerint nagyobb és kisebb fényerősségre állítható be. Ez a lámpa tulajdonképpen két lámpát, egy nagyot és egy kicsit egyesít magában és fehér tejüvegével kellemes, szemet kímélő fényt áraszt.­­ Utolsó határidő: A XXII. osztály sorsjáték II. osztályának húzása már jövő héten, 22-én, és 23-án lesz. A játékban való részvétel csak úgy biztosítható, ha az esedékes betétek Vi . 24 pengő, 1/2 — 12 pengő, má­r 6 pengő és az elő­írt 30 fillér költség legkésőbb egy nappal a hú­zás előtt az illetékes helyre beérkezik. HÍRLAP Kokainista klubot lepleztek le Badenben Bécsből jelentik. A badeni rendőrség az utóbbi napokban bizalmas értesítést kapott, hogy a Pálffy utca egyik kávéházának pince­­helyiségében kokainista klub rendezke­dett be. A tegnapra virradó éjszaka a rendőrség rajtaütött a kávéházon és leleplezte a ko­kainista klubot. A lokálban 30-an tartózkod­tak, férfiak és asszonyok vegyesen. Leg­többjük kokainmámorban volt. 23-at közülük még az éjszaka folyamán a kerületi törvényszékre vittek, öt előállítottat előzetes letartóztatásba he­lyeztek, a többi ellen szintén megindult a bűnvádi eljárás. — Amit a filmsztárok értéknek tartanak, Hollywoodból jelentik. Egy itteni filmrevü a következő körkérdést intézte néhány sztárhoz: „Mi az ön legértékesebb tulajdona?“ Mire Clara Bow azt felelte: „Egy keleti tőr, amit még meg­boldogult Valentinától kaptam ajándékba.“ Ri­chard Arien így válaszolt: „Egy pár boksz­kesztyű, amit Dempsey adott nekem.“ Richard Dix: „Egy türkegyűrű, amit Chee Dodgetől, a navajo-indiánok főnökétől kaptam." Viszont Bebe Daniels úgy vélte, hogy legértékesebb tu­lajdona Edison dedikált portréja, míg a sze­rény Jannings beérte egy papagájjal. íme, né­hány hollywoodi érték, amit a hollywoodiak nagyra értékelnek. — Az 1911. évi magyar—bolgár kiadatási szerződés ez idő szerint is hatályban van. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar és a bolgár kormány május 17-én nyilatkozatot vál­tott, amelyben megállapítják, hogy az 1911. évi május 31-én kötött kiadatási szerződés ez idő szerint is hatályban van. — 2X2­4, Meister-szappant végy. — Keresik a zamárdi csendőrgyilkoso­kat. A Réti Flórián csendőr meggyilkolásá­val gyanúsított Nagy Pál Antal a csendőr­ség távirati értesítése szerint a bűncselek­mény elkövetésekor fekete kerek kalapot, fekete mellényt és kiskabátot, barna félrö­vid felsőkabátot, szürkés cérnapantallót és fekete bakancsot viselt. Az ugyancsak szö­késben lévő másik ismeretlen tettes kb. 172 cm. magas, barna bajuszú és Nagy Pál An­taléhoz hasonló ruhát és csizmát viselt. A rendőrség a nyomozást tovább folytatja. — Rozgonyi gyermekképei jutányosak. — Dr. Ivánka Imrét szabadlábra helyezte a vádtanács. Néhány hónappal ezelőtt — mint ismeretes — letartóztatták dr. Ivánka Imre volt országgyűlési képviselőt, mert egyik fia váltóhamisítás miatt feljelentette. A vizsgálat során Ivánka azzal védekezett, hogy mint apa felhatalmazva érezte magát fia nevének aláírá­sára. Ezt a védekezését nem fogadták el, a vizsgálóbíró vizsgálati fogságát fentartotta. Pénteken tárgyalta Ivánka ügyét a vádtanács, amely a volt képviselőt vád alá helyezte, el­rendelte azonban azonnali szabadlábra helye­­zését. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Vetélytársak Bemutató a Magyar Színházban A magyar kritikusok évek óta szemközt állnak a magyar színházigazgatókkal. A kritikusok ugyanis nem tudtak belenyu­godni abba, hogy a múlton kérődző színház itt lassan, de biztosan elveszítette kapcsola­tát az élettel, a közönséggel és igyekeztek lethargiájukból felrázni az igazgatókat. Az igazgatók ellenséges aktust láttak ebben és abból a félreértésből indultak ki, hogy a kritikusok a kitalálás zsenialitását követelik tőlük, vagyis a színházmentésnek azt a módját, amit a kritikus is csak óhajthat, de nem követelhet. Mondanom se kell, hogy a kritikusok, akik nagyon is jól ismerik a helyzetet, még álmukban sem gondoltak arra, hogy teljesíthetetlen túlkövetelésekkel álljanak a színházigazgatók elé. Amit kér­tek, jobb híjján mindössze annyi volt, hogy külföldi tanulmányútra nógatták a direkto­rokat, helyesebben arra, hogy nézzék meg, mi az, amivel a színház odakünn új reláció­kat tudott teremteni az élettel s a közönség­gel és ezer mozi, meg gazdasági válság elle­nére is eleven színház tudott maradni. Végre Faludi Jenő, a Magyar Színház igaz­gatója, hajlott a szóra, kiszalasztotta Ber­linbe Vágó Bélát, a színház főrendezőjét, hogy nézze meg azt a Rivalen című darabot és így tovább. Vágró Béla röviden és jól vé­gezte dolgát Berlinben, három nappal ki­küldetése után már pontos megfigyelésekkel és rendezőpéldánnyal tért vissza Budapestre, két hét alatt beállította a német—amerikai darab előadását, mely ma este, sőt a tegnap esti főpróbán is olyan sikert szerzett a Ma­gyar Színháznak, ami mostanában, a szezon alkonyán, igenis, hogy „színházmentés“. ♦ Túlozni persze nem kell. A Magyar Szín­ház sikere még nem jelenti a nagy színházi irodalomnak jogaiba való visszahelyezését. A Rivalen, vagy magyar címen, a Vetély­­társak, valóban nem jelent még irodalmi jég­­törést, de igenis, betörést jelent azon a jégfronton, mely itt évtizedek óta rétegező­­dött a közönyből, amellyel a magyar szín­­házvezetők hátat fordítottak nemcsak az életnek és közönségnek, de a színháznak is. A Vetélytársak végre ismét a színházat je­lenti, azt a különféle elemekből vegyített játékanyagot, mely közel két évtizede­­leke­rült a magyar színpadról. Nem fontos, hogy az egyes elemek nem mindig az irodalom vegykonyhájáról kerülnek elő, sőt nagyon gyakran a rémdrámák boszorkánykonyhá­járól és nem egy esetben az amerikai humor­­alchimia knock otíf-műhelyeiből, melyek azonban részint a német Zuckmayer drama­turgiai tapintatossága révén, másrészt a nagyszerű rendezési kínálat folytán olyan egészet revelálnak, mely a közönséget, a hi­tet, sőt magát a színházat édesgeti vissza a színházba. * Érdekes, színes, forgatagos játék ez a da­rab, mely pillanatról pillanatra figyelésre kényszerít, táplálékot ad szemnek, fülnek és gyorsan, ha kell revüszerűen, ordenárén, de mindig hatásosan, néha frappáns iro­dalmi, vagy elkeseredett filozófiai nekiru­gaszkodással pótolja, amit a szemtől a fül, vagy a fültől a szem javára elvont. Maga­sabb szempontból talán vannak hibái. De szuverén erénye és éppen ebben a legszín­­házibb, hogy még a legmegrögzöttebb kri­tikusi turistát is vissza­tartja ezeknek a ma­gas szempontoknak a megmászásától. Igaz, hogy a darabnak nincs úgynevezett belső, drámai emelkedése és a vetélytársak, Flagg kapitány és Quist sergeant, film-alférjük után a színpadon sem viszik dűlőre némileg középkori ízű magánügyüket. A sorsuk mégis érdekes, mert emberek és mert embe­rek között élnek, akik kedélyből, indulatból, jóságból, gonoszságból, félésből, hősiesség­ből, optimizmusból és sötét elkeseredésből életre gyúrva élik felnagyított életüket és dübörgik fájdalmas halálbamenetelüket a világháború döbbenetbe festett prospektusa előtt. Hatása néha a pacifista drámáé, más­hol a háborús pszichózis virtuóz illusztrá­ciójáé, a guignolé, a kabaréé, a kiccsé és forró művészi pillanatoké, de együtt mégis a definiálhatatlan színházé. Sikere­s szín­házi siker és jól esik, hogy ezt semmiféle irodalmi bakafántoskodással, semmiféle dra­maturgiai ünneprontással megzavarni nem kell, de nem is lehet. * A rendező dúsgazdag keretében az elő­adásnak olyan csoportképét adja a Magyar Színház, melyért az elismerés legmagasabb prémiuma jár. Somlay Artúr Fiagg kapi­tánya szertelen ecsetkezeléssel festett ka­tonaportré, a kemény kontúrokban meg­ható emberi tartalommal. Kiss Ferenc Quist sergeantja csupa kedély, erő és aranyos el­vetemültség. Tőkés Anna, mint francia front­­démon, rikítóan tehetséges és öröm meg­emlékezni arról az alakításról, amellyel Z. Molnár László az élmény ritka értékét adja a színpad gazdag színészgalériájának. Egyre több figyelmet követel a maga részére a fia­tal Jávor Pál, aki ezúttal egy közlegény figuráját rajzolja meg a persziflálóképesség annyi közvetlenségével, természetességével és egyéni vonzóerejével, amiből kevesebb is elég lenne egy haldokló szerepkör feltámasz­tására. Dénes György különösen egy jele­netben, melyben egy, a tűzből menekült fia­tal tiszt ideglázrohamát illusztrálja — meg­rázó. Remek arckép Bánóczy Dezső öreg francia kispolgára, meghatóan szép pillanat­felvétel Balassa János halálkandidáltja és egy-egy színes, értékes miniatűr a Stella Gyuláé és Dávid Mihályé. * A premier közönsége nagy figyelemmel kí­sérte az előadást, melynek szereplőit nyílt színen és az egész felvonásközöket áttap­­solva ünnepelte. Külön kell megemlékezni arról a tomboló hatásról, melyet a darab zárójelenete — a Piscator-rendezés pontos­­másolata — váltott ki a közönségből. Relle Pál 9© FILLÉR A GVÚHGVIIVAKÉK Karin Michaelis briliáns regénye a HURLS!» májusi kedvezmé­nyes regénykötete Az amerikai élet őszinte képe egy mély író elbeszélésében Izgalmas, újszerű A szerelem és a szenvedély története Az APV­AT? TTTT4T a T) előfizetőinek postán bérmentve küldjük, 90 fii | IVlxVvJ I iill iIlIllj. VJL lérért Budapesten a kihordónál is megkapható A/i AI’V A P 1r 11­1 I­­ n eion­zeiomeis postán Dermenive KUiajuK, yu 111 H IVlyu 1 v 11 i ILIlLi. VjL lérért Budapesten a kihordónál is megkapható Szombat (*) Kormányzói elismerés Vendrey Fe­rencnek. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy­ Vendrey Ferenc színművésznek félszázados színművészi pályáján szerzett érdemeiért el­ismerését tud­túl adják. (*) Rákosi Jenő hagyatéka az Ernst-mú­­zeumban. Rákosi Jenő életének oly nagy­­jelentőségű és gazdagon sokféle munkássá­gában nagy szeretettel és őszinte szenve­déllyel tudott időt szakítani magának, hogy a maga otthonát a művészet szépségeivel és értékeivel díszítse fel. Egy élet gyűjtő­munkájának eredménye egész múzeum lett. Sok-sok kép, néhány szobor, sok műtárgy, azonkívül pedig egy gazdag könyvtár ennek a munkának és ennek a passziónak szép eredménye. Most pedig ez az egész anyag néhány napon az Ernst-múzeumban kapott helyet a nagyközönség számára és a jövő hét két napján, csütörtökön és pénteken aukcióra kerül az egész gyűjtemény, bőven adván módot arra, hogy Rákosi Jenő tisz­telői és barátai egy-egy darabot megszerez­zenek emlékezetül arra, aki gyűjtötte őket és egyben úgy, hogy egy-egy olyan tárgyat vásároljanak meg, amelyet a művészet ter­méséből egy igazi műértő szeme és hajlan­dósága válogatott ki. A képek között a kül­föld nagymesterein kívül franciákon, hol­landokon, olaszokon, Isabey, Daubigny, Rosa Bonheur munkáin kívül egész soroza­tokat kapunk kiváló magyar festők munkái­ból és Munkácsytól Mednyánszkyn át Rippl­­­fónai-ig nincs a magyar piktúrának olyan komoly értéke, amely be ne sorozódott volna Rákosi Jenő gyűjteményébe. A kiállí­tás és a hozzákapcsolódó aukció iránt ter­mészetesen nagy érdeklődés nyilvánul meg. (*) Kállay Lilly növendékeinek előadása. Kállay Lilly mozgásművészeti iskolájának növendékei tegnap tartották vizsgaelőadásu­kat. Az összes csoportok meglepő interpre­táló készséggel adták elő plasztikai gyakor­lataikat és mozgásművészeti tanulmányai­kat. Nagyon hatásos volt Lukács Böske A marathoni futó című Dalcroze-száma. Brandeisz Elza Schumann zenéjére előadott tánca kitűnő ritmikai érzékre vall. Balázs­­falvy Muci Saint-Saëns-fantáziá­ja őszinte sikert aratott, míg Bager Klári Jensen Ma­­rionette-je kompozícióban és elgondolásban egyformán értékes művészi munka. Kállay Lillii kitűnő pedagógiai munkát végzett.

Next