Magyar Hirlap, 1929. augusztus (39. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-20 / 187. szám

Kedd A Frankfurti Biztosító összeomlása a Stinnes-kon­­szern bukásához hasonlít Berlinből jelenti a Magyar Hírlap tudó­sítója. Kiderült, hogy a Frankfurti Általá­nos Biztosító Társaság veszteségei még sokkal nagyobbak, mint ameny­­nyire a legpesszimisztikusabb becslések szerint számítottak. Hogy a biztosító társaságnak mennyi a vesztesége, azt pontosan csak a jövő héten fogják tudni megállapítani, de az bizonyos, hogy az eddigi számítások szerinti vesztesé­gek igen súlyosak. Óriási összeomlásról van itt szó, olyan nagyságúról, amilyent a német köz­­gazdasági élet a Stinnes-konszern össze­omlása óta nem is látott. Szerencsére a biztosítottak nem szenvednek nagy károkat, mert a biztosításokat az Allianz Társaság átvette. Sokkal nehezebb a helyzete a Frankfurti Biztosító Társaság részvényeseinek. A biztosító társaság össze­omlásának botrányos részletei még nincse­nek tisztázva. Central Szállodai Wien, II., Taborstrasse 8/a. T. R. 45­3-88.­­ Magyar tulajdonoa 6a személyiét 150 szoba, hldee 6s­­ rae'egv'zze!, ttüzpont' líl'.éstel és tetején múl­­ len szobában. Magyar konyha, a h'röe 8­5tS.fi?? tésre hiv 'kozó magyarok 10% ár felé­ljtl kedvezményt kapnak Szoba- vSa|§!a‘? BKKM árak : S £-161 fölfelé! JM&.t •A ROBIO hírlap 1929 augusztus 20. 3 Gázzal megmérg­ezt­e magát és meghalt Gara Arnold rajzolóművész Anyagi gondok elől menekült a halálba­n Gara Arnold hetekkel ezelőtt már megkísérelte az öngyilkosságot Hétfőn este egy csendes budai lakásban rézkarcai és félig kész kerámiái között gázzal megmérgezte magát és meghalt Gara Arnold, az ismert rézkarcoló és keramikus, akinek neve nemcsak itthon, hanem a külföldön is ismert volt. A közönség, amely csak munkáit ismerte, címlapjait, amelyek mind gyakrabban je­lentek meg a modern irodalom termékeinek borítólapján, az emberek, akik kiállítását látták és az elismerő kritikáit olvasták, azt hitték, hogy ezek az egyéni elgondolású, minden részletükben művészi munkák gon­doktól mentes művészlélek termékei. De azok, akik közelebbről ismerték Gara Ar­­noldot, tudták, hogy az élete delén álló művész a krajcáros gondok taposómalmában vergődik. Ebben a hajszában felőrlődtek az idegei. Az utolsó év termése már gondok között született meg és az elismert művész nem hajthatta le esténként nyugodtan fejét, mert nem tudta, meglesz-e a másnapi ke­nyere. Indulásakor a magyar grafika egyik leg­nagyobb reménységét látta benne mindenki. Gara Arnold részben autodidakta volt és művészete különösen két irányban fejlődött ki: a rézkarcban és a kerámiában. Az ipar­­művészeti főiskolán tanára Szablya- Frischauf Ferenc volt, a művészlelkű nagy pedagógus, aki kedvenc tanítványáról, Gara Arnoldról mindig úgy beszélt, mint a jövő nagy grafikusáról. Gara Arnold rézkarcait már ekkor az újszerűség, az élénk fantázia jelle­mezte, mindig egyéni és eredeti tudott maradni és távoltartotta magát minden hatástól. Első kiállítása 1919-ben nagy feltűnést kel­tett és a kritika egyhangú elismeréssel mél­tatta Gara frisshangú művészetét. Címlapo­kat, exlibriseket, rézkarcokat állított ekkor ki és bár a kiállításnak nagy erkölcsi sikere volt, anyagilag alig jövedelmezett valamit. Gara, akinek nemcsak művészi, hanem emberi értékeit is ismerték és szerették, az új magyar irodalom legtöbb szerepet vivő tagjával benső meghitt baráti viszonyban állott és a legtöbb modern m­..gyar irodalmi munka címlapját vele rajzoltatták. 1925-ben állította ki nagyréte rézkarc­­lapjait, amelyek nemcsak a szakértő kri­tikusok körében, hanem a nagyközönség körében is feltűnést keltettek. Legeredetibb és legnépszerűbb két rézkarclapja Puskin Anyegin kiadásának és Kleisst Die Marquise címlapának rajza volt. Gara igen sokat járt külföldön is, Berlinben, Münchenben, ahol a legjobb művésztársaságok tagja volt, nevét is­merték és olykor kapott külföldi meg­rendeléseket is. Mint keramikust, ízléses díszítésű tányérai tették ismertté, amelyek magyaros motívu­mokkal voltak díszítve, de mindig modernek és eredetiek tudtak maradni. Munkássága főleg a KÉVE művészegyesület munkájába kapcsolódott bele. Gara Arnoldot, az embert néhány évvel ezelőtt érte az első csapás: első felesége, akit a rajongásig szeretett, meghalt. Rövid ideig úgy látszott, mintha művészi pályája is meg­torpant volna, nem volt kedve a munkához, de aztán mégis kezébe vette a rajzoló irónt és egész az utolsó hetekig egyike volt a leg­szorgalmasabb, legtöbbet dolgozó művészek­nek. Gara Arnold második felesége, dr. Koródi Márta fogorvosnő fiatalabb volt a művésznél és régebben a vidéken folytatott prakszist, mert a kis háztartás gondjai egyre el­viselhetetlenebbek lettek. Ebben az időben Gara gyakran leutazott feleségéhez és egyetlen vágya az volt, hogy az asszony is Pestre kerülhessen, ahova őt foglalkozása kötötte. A művész nemrégiben elérhette ezt a sze­rény vágyát is, mert felesége a Munkásbiz­tosítónál kapott állást és Pesten folytathatta orvosi rendeléseit. A magyar könyv, az ízléses kiállítású művészi címlappal ellátott munka azonban mindig ritkább lett és bár elsősorban Gara jöhetett ezeknél számításba, nem tudott megkeresni annyit sem, amennyi a szerény, kispolgári megélhetéshez kell. Nem voltak költséges passziói, nem tartozott a könnyelmű emberek közé, mégis az utóbbi időben igen súlyos anyagi gondok nehezedtek rá. Szemérmesen, szégyenkezve kitalált ürügy­gyel kért kölcsön egészen jelentéktelen ösz­­szegeket az utóbbi napokban ismerőseitől és azok, akik szerették, aggódva látták, hogy idegessége egyre fokozódik. A valamikor vidám és jókedvű művészember egyre ború­­sabb hangulatban járkált barátai közé. Nyolc-tíz nappal ezelőtt már követett el egy öngyilkossági kísérletet, ezt azonban észrevették és feleségének megígérte, hogy nem gondol többé az öngyilkosságra és újra megpróbál dolgozni. Hogyan történt az öngyilkosság? Hétfőn reggel felesége, dr. Kóródi Márta korán elment az Attila körút 2. számú ház­ban lévő lakásukról rendelőjébe. Este kilenc órakor telefonon felhívta lakását. Be akarta jelenteni, hogy nemsokára hazaérkezik, vár­ják meg a vacsorával. A szobalány ment a telefonhoz. Ekkor már beteljesedett Gara Ar­nold tragédiája. — A nagyságos úr igen rosszul érzi magát, — felelte remegő hangon asszonyának kér­­dezősködésére a szobalány. Garáné rosszat sejtve, lecsapta a kagylót, nem kérdezett to­vább, hanem taxin hazarobogott. Mikor az attila körúti ház elé ért, mentőautó állott a kapu előtt. Idegesen, magából kikelve, mintegy érezve a tra­gédiát, rohant fel az ötödik emeleti lakásba. Az ajtó előtt már többen álltak, mindenki sápadtan nézte a dúltarcú úriasszonyt, senki se merte közölni vele, mi történt távolléte alatt. Garáné sem mert kérdezősködni, be­sietett az előszobába, ahol szembejött vele a mentőorvos. — Mi baj van? Mi történt a férjemmel? — kérdezte izgatottan. A mentőorvos kímé­letes szavakkal adta tudtára, hogy minden hiába, Gara Arnoldon az orvosi tudomány már nem segíthetett. Garáné be se mert menni a szobába, ahol férje holtan feküdt, ismerősei támogatták le egy ismerősé­nek első emeleti lakásába, ahol eszmé­letlenül roskadt le egy székbe. Sikerült­­ óriási tömeg megvétele foly­tán az árakat lenyomni! Szent István hetében I a Bevált »Heilige-féle selyem- 9 7^ 31 harisnya 3.75 helyett....................P 416§ Sf pá a­­Tramek I. selyemharisnya J f II fel P 5.10 helyett .................................................. P v|JF az Atlasz csíkos selyemnadrág 9 |f| m bevált minőség ................................ P fd% A%§ Hf§ I a »Magdit cérnaharisnya | fii M nagyon erős ............................................ P Ezen fenti árak augusztus hó 15—25 ig érvényesek. Viszonteladókat ezen 10 nap alatt nem szolgálunk ki. P1o 1 : Ezen árukból postán nem küldünk. Közben megérkezett a főkapitányság köz­ponti ügyeletéről a rendőri bizottság is. A rendőrtisztviselők felsiettek az ötödik emeleti lakásba, a kapu előtt pedig nem sokkal ké­sőbb lefékezett a rendőrség halottszállító ko­csija is. Mikor a rendőri bizottság tagjai bementek a lakásba, ott még mindig erős gázszag ter­jengett, bár már régóta kinyitották az abla­kokat. A díványon felöltözve, halottsápadt arccal feküdt az életunt művész. Az úriszobá­ban a fal mellett két gázcsap van, amelyet kerámiás munkái égetésénél használt Gara Arnold. Ezeket a gázcsapokat nyitotta ki és a rendőrorvos megállapítása szerint egy órával a bizottság megérkezése előtt, tehát körülbelül este fél nyolc órakor állott be a halál. A bizottság megállapítása szerint Gara Arnold hétfőn egész nap otthon tartózkodott, a kora délutáni órákban lesietett a házban levő papírkereskedésbe és levélpapírt, borí­tékokat vásárolt. Minden bizonnyal ekkor írta meg búcsúleveleit is. Hat óra után be­hívta szobalányát Gara Arnold s átadott neki egy expressz-levelet. Hogy ez a levél kinek volt címezve, eddig még nem lehetett megállapítani. A szobalánynak azt mon­dotta, hogy ráér későbben hazajönni. Nyolc óra tájban érkezett haza a szobalány és már az előszobában érezte az erős gázszagot, úgyhogy majdnem elájult. Gyorsan kinyitotta az előszoba ajtaját, az ablakokat, azután benyitott az úri­szobába, ahonnan még erősebb gázszag ömlött ki. Sikoltozására a szomszédok is bejöttek, ki-­­nyitották az összes ablakokat és ekkor lát­ták meg a sezlonon halott halvány arccal és már holtan Gara Arnoldot. Gara Arnold búcsúlevelei Az asztalon három levelet hagyott Gara Arnold, egyet feleségének, egyet fivérének, egyet pedig a rendőrségnek. A leveleket a késő esti órákban még sem a felesége, sem fivére nem bontotta fel. A rendőrséghez írott levelében kusza, zavart sorok számolnak be Gara emberi tragédiájáról. „Kérem, ne boncoljanak fel, — írja benne —, az idegeim tönkrementek, attól félek. HEILIG karisnyalász * Kazinczy u. 7.1 Óvás! Ügyeljen a névre és a 7-es házszámra! Nem fog unatkozni fis? SZENT ISTVÁN NAPJÁN A TŰZI­JÁTÉK VÁRAKOZÁSA ALATT, MERT PHILIPS GONDOSKODOTT ARRÓL, HOGY RÁDIÓ­AUTÓJA A VIGADÓ TÉ­REN A KORA DÉLUTÁNTÓL KEZDVE KÉSŐ ESTIG GAZDAG RÁDIÓ, GRA­MOFON ÉS MIKROFON LEADÁSSAL SZÓRAKOZTASSA. E PROGRAM KE­RETÉN BELÜL A STÚDIÓ RENDE­ZŐI KÖZÜL HEGEDŰS TIBOR ÉS K. HALÁSZ GYULA A STÚDIÓ MŰVÉ­SZEIT SZEREPELTETIK, AKIKET A KÖZÖNSÉG EZÚTTAL NEMCSAK HALLANI, DE LÁTNI IS FOG.

Next