Magyar Hirlap, 1930. március (40. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-25 / 69. szám
Kedd az érdekközösségek fokozatos elismertetése és az atmoszféra megjavítása az egyes termelési ágak között Ilyen irányban már elég szép eredményeket értünk el és ismételni szeretném: mindössze 20—25 iparcikk az a „lapis offensionis“, amely miatt néha kiéleződnek az összeütközések. Addig is, amíg sikerül az így lokalizált kérdéseket megoldani és kikapcsolni, az OMGE természetesen a legnagyobb készséggel vesz részt minden olyan tárgyaláson vagy megbeszélésen, amelyből konkrét eredmények származhatnak. Még egy példával igazolva tételemet: 18—19 millió métermázsa volt a tavalyi búzatermés és 2 millió métermázsa maradhatott meg az 1928. év terméséből. 4,5 millió métermázsa búzát exportáltunk idáig és így ha a kedvezőtlen árakon is, de értékesítettük egész kiviteli fölöslegünket, talán 500.000 métermázsa kivételével. De erre a mennyiségre, mint tartalékra, szükségünk van. Ez az eredmény csak úgy alakulhatott ki, hogy a búzatermelésnek mintegy 80 százaléka idehaza fogyott el. Ilyen arányok mellett csak természetes, ha a belföldi fogyasztóképesség emelésére még áldozatokat is hoz — minden rossz érzés nélkül — a mezőgazdaság. Csak azt nem szabad követelni tőle, hogy saját magát áldozza föl, mert ennél súlyosabb csapás n£m érhetné a magyar iparfejlesztési politikát és az egész magyar ipart. — Végül mégegyszer hangsúlyozni szeretném: a vasárnapi cikket őszinte örömmel olvastam, mint az atmoszférikus feszültség enyhülésének újabb érdekes szimptómáját. A kereskedelemügyi miniszter utasította a hatóságokat, hogy a közszállítások után esedékes összegeket és letett bánatpénzeket késedelem nélkül utalják vissza. A pécsi ipartestület felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez a közszállítások késedelmes kifizetése, a bánatpénzek viszszatartása és a kincstári perek likvidálása ügyében, melyre a kereskedelemügyi miniszter a mai napon kiadott válaszában közli, hogy utasította az összes hatóságokat, hogy az állami szállítások és közmunkák után a szállítókat, illetve vállalkozókat megillető járandóságokat minden esetben soron kívül kell kiegyenlíteni. A bánatpénzre vonatkozólag úgy intézkedett a kereskedelmi miniszter, hogy azoknak bánatpénze, akiknek ajánlata el nem fogadtatott, a fél külön kérelme nélkül, hivatalból azonnal visszautalványozandó. Az utasítás tehát megvan, kérdés csak, hogy lesz-e foganatja. Meghalt a Böhmische Induslrialbank elnöke. Prágából érkezett jelentés szerint dr Skarda Vladimir, a Böhmische Industrialbank igazgatóságának elnöke, szombaton este meghalt. Nagyon kedvezőtlen a földbérlők helyzete. A Magyar Földbérlők Szövetsége hétfőn tartotta rendes évi közgyűlését a bérlőtársadalom igen élénk részvétele mellett. Eszenyi Jenő elnöki megnyitójában rámutatott a bérlőksúlyos helyzetére, amit a példátlan fagykárok is fokoztak. A búza és a termények áresése megszüntette a mezőgazdaság rentabilitását. Fel kellene hagyni az apróbb hitelakciókkal és ehelyett általánossá kellene tenni a segítséget. Végül rámutatott arra, hogy a különféle felmerült búzaár-stabilizáló tervek közt a legtöbbet a behozatali jegytől lehet várni. Utána Erdélyi Aladár országgyűlési képviselő szólalt fel. A mezőgazdaság nem tudott védekezni az ellen, hogy jelentéktelén államokkal kezdtük annak idején a külkereskedelmi megegyezéseket, s ezt a többi most ellenszolgáltatás nélkül élvezi. E téren Németországgal szemben férfias önérzettel kellene fellépnünk. Beszél az adókivetésről és a bürokráciáról. Az erőszakkal teremtett állami bevételekre szétterpeszkedett egy hihetetlen bürokrácia s ma az a helyzet, hogy az ország 8 millió lakosának kétmillió a keresője s ez kénytelen a többi milliót eltartani. A különböző megkötöttségek devalválják a föld árát. Marschall Ferenc felszólalása után Eszenyi Jenő ismertette a földbérletek engedélyezésére vonatkozó legújabb törvényjavaslatot, amivel szemben a bérlőszövetség továbbra is a föld megkötöttsége ellen foglal állást. A kötöttség nem szolgálhat birtokpolitikai célt. Az Országos Mezőgazdasági Kamara vizsgálat alá akarja venni a termelői és fogyasztói árak közt fennforgó nagy különbözet okait. Az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatóválasztmánya legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy tüzetes vizsgálat alá veszi mezőgazdasági termékeink belső piacát, a termelői és fogyasztói árak között fennforgó nagy ártávolságot és a belső fogyasztás növelésére megteszi a szükségesnek látszó kezdeményező lépéseket. ,,Ingatlan-tulajdonközösség árverési megszüntetése.“ Ezzel a címmel megjelent könyvecske méltatja a kérdés gazdasági jelentőségét, majd részletesen ismerteti a bírói gyakorlatot, annak változásait és a mai jogállapotot, mely gyakorlatilag odavezet, hogy az ingatlan-tulajdonközösség az összes érdekeltek egyetértése nélkül nem szüntethető meg. Egyúttal bírálat tárgyává teszi úgy a gyakorlatot, mint magánjogi törvénykönyvünk tervezeteinek vonatkozó rendelkezéseit. A német birodalmi bank 5,5 százalékról 5 százalékra szállította le a kamatlábat (a Magyar Hírlap berlini tudósítójától.) A német jegybank ma leszállította a kamatlábát 5,5 százalékról 5 százallékra. Március óta volt érvényben az 5,5 százalékos kamatláb, de ez az újabb leszállítás mégsem érte váratlanul a német gazdasági köröket, mert a német pénzpiaci helyzet olyan, hogy a leszállításra minden ok megvolt és már napok óta vezető pénzügyi körök tudták, hogy ez a rátaleszállítás be fog következni, mert ennek az előkészületei már napok óta folytak. Hosszú idő óta nem volt a német jegybank váltóállománya olyan alacsony, mint ez idő szerint, ami szintén annak a bizonyítéka, hogy a német piacon pénzbőség van, s hogy a gazdasági élet a maga hitelszükségleteit a jegybank megkerülésével is ki tudja elégíteni. Ennek a helyzetnek a hátrányait a bankok is érzik, mert igen nagy pénzkészleteik vannak, amelyeket az igények csökkenése folytán nem tudnak kihelyezni, s az ily módon beállt kamatveszteség már olyan nagyarányú, hogy a bankok is a kamatláb leszállítása érdekében tettek lépéseket a jegybanknál. A német piacot valósággal elárasztja a külföld rövidlejáratú kölcsönajánlatokkal. 4,*—4% százalékkal igen nagy dollártételeket kínál a külföld a nagy berlini bankoknak, akik azonban ezt nem veszik igénybe, mert még a saját tőkéjüket sem tudják kihelyezni, s így nincs szükségük arra, hogy a külföldi kölcsönajánlatok igénybevételével a maguk gondját növeljék. Rövid lejáratra több tőke keres ma a német piacon elhelyezést, mint amennyire a gazdasági életnek szüksége van, vagy amennyi pénzt a német gazdasági élet fel tud használni, hosszúlejáratú kölcsönöket azonban a német piacnak a külföld a mostani pénzbőség mellett sem ajánl fel s ezzel magyarázható, hogy a német gazdasági életben a pénzbőség dacára is tovább tart a válság. A német gazdasági élet ez idő szerint nem használja és nem tudja használni a rövidlejáratú kölcsönöket s ezért olyan abnormálisan kicsiny a német jegybank váltóálománya, de ez a körülmény magyarázza egyúttal azt is, hogy a tényleges magánkamatláb alacsonyabb, mint ahogy azt félhivatalosan jegyzik, mert a szabad piacon olyan alacsonyan lehet ma rövidlejáratú kölcsönöket kapni, mint 1027 első hónapjai óta nem lehetett. Hosszú idő óta nem volt eset arra, hogy minden fontos piacon olyan elementáris erővel és annyira egyidőben állt volna be a pénzbőség, mint ezúttal. Minden fontos ipari és mezőgazdasági államban nagy a depresszió és ennek következtében a nyersanyagok ára állandóan olcsóbbodik. A nyersanyagáraknak ez az olcsóbbodása és a konjunktúrának ez a hanyatlása a világ minden nagy gazdasági államában csökkentette a pénzigényeket és ezért máris jóslatok érkeznek arról, hogy Londonban és New Yorkban, ha nem is rövid idő nyitva, de még ennek az évnek a folyamán a jegybankok újból leszállítják a kamatlábat. Ez azonban nem igen valószínű, inkább attól kell tartani, hogy a mostani nagy pénzbőségnek meglesz a reakciója és rövidesen, főleg ha a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdődnek, ismét feszültebb lesz a nemzetközi pénzpiac. Egyelőre azonban akkora a pénzbőség, hogy az már az egész világon a jegybankoknak is és a többi banknak is gondot okoz. A német jegybank kamatlábleszállításával kapcsolatban, hír szerint, a berlini bankok és bankárok egyesülete elhatározta, hogy a kamattételeket március 25-én kezdődő hatállyal a következőkép módosítja: A kihelyezési kamatlábat év 6 és fél százalékról 6 százalékra, a látra szóló folyószámlabetéti kamatlábat jutalékmentes számlán 3 százalékról 2 és fél százalékra, jutalékköteles számlán évi 3 és fél százalékról 3 százalékra szállítja le. A takarékbetétek kamatlába változatlanul évi 5 százalék marad. Ipari címtár Megemlékeztünk annak idején arról, hogy a kereskedelmi minisztérium megbízta a Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt.-et egy részletes és megbízható kiviteli címtár kiadásával, annak szerkesztésével pedig dr Koffler Károlyt, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége titkárát bízta meg. A címtár előmunkálatai során szükségessé vált egy szélesebb körű adatgyűjtés a magyar ipari beszerzési források teljes összeállítása céljából. Ilyen tárgyilagos, megbízható vámtár hiányát régóta érzik a hatóságok és a nagyközönség is. Bizonyára széles körben fog tehát megelégedést kelteni, hogy ez a címtár „Kiviteli Címtár — Beszerzési Források“ címen most megjelent. Különös fontosságot és aktualitást ad a műnek az a körülmény, hogy az új Közszállítási Szabályzat az eddiginél hatályosabb módon igyekszik biztosítani a hatósági szállításokat a belföldi ipar számára, másrészről a közönség körében is, a kormány, a gazdasági és a társadalmi szervezetek buzdítása nyomán örvendetes módon mind nagyobb mértékben mutatkozik az érdeklődés a magyar ipar termékei iránt. Igen sokféle igényt kell kielégítenie egy ilyen címtárnak: azt hisszük, hogy ez a 35 nyomtatott íves vaskos kötet a joggal emelhető igényeknek mind a legmegbízhatóbb módon megfelel, betűrendben közli az ipar egész területén számbajövő vállalatok teljes névsorát, azután felsorolja ezeket szakmák szerint csoportosítva, összes gyártmányaikkal s megadván ezen felül a vállalatok címét, munkáslétszámát, üzemi erejének nagyságát, vezetőségét s az egyéb fontosabb tudnivalókat. Végül egy részletes és alapos árulajstromban a címszavak ezrei szerint csoportosítva közli mindazokat a cégeket, amelyek az egyes árucikkeket előállítják. Kiegészítés gyanánt felsorolja a gyáripari és kézműipari érdekképviseleteket, kamarákat, szakegyesületeket és így tovább. Nagy súlyt vet a címtár a szállítóképes közép- és kézművesiparra és az egyes cikkek természete szerint mérlegelve ott, ahol, mint szállító a kisipar is figyelembe jönne, közli a fontosabb és ismertebb kézművesipari cégeket, vagy pedig a kisiparosok számbajövő testületeit. Sokezer cím- és árulajstromcímszó van ebben a műben szakszerűen, teljes hozzáértéssel, a legbehatóbban feldolgozva. A munka jelentőségét s azokat a rendkívüli nehézségeket, amelyeket szerkesztőjének le kellett győznie, csak az méltányolhatja igazán, aki valaha megpróbálta egy-egy árucikk termelési viszonyait felderíteni. Dr Koffler Károly sikerrel győzte le ezeket a nehézségeket s úgyszólván ,végig analizálta a magyar igazi termelés egész területét. Munkája így nélkülözhetetlen segédeszközévé válik mindazoknak, akik akár hivatalos helyen, akár vállalatok irodáiban anyagbeserzéssel foglalkoznak s beszerzési források tekintetében belföldi vagy külföldi érdeklődőket tájékoztatni hivatottak. Ki kell emelnünk, hogy az egész hatalmas munkálat tökéletesen objektív s a lehetőség szerint ellenőrzött, saját adataik szerint minden megkülönböztetés nélkül sorolja fel a vállalatokat, úgy a címtár részben, mint az árulajstromon belül. Teljesen elfogulatlan, valóságos ipari Baedeckert kap tehát a magyar közönség, amelynek részéről valóban elismerés illeti meg mindazokat, akik e címtár megjelenését elősegítették. Nem kell mondanunk, hogy ezek a száraznak látszó adatok alapjában ékesszólóan bizonyítják a magyar ipari termelés rendkívüli fejlődését; alig van a kereskedelmi forgalomban szereplő árucikkek közül olyan,, amelyre nézve termelőket (többnyire egész sorát) meg ne tudna nevezni. Meg kell említenünk azt is, hogy áttekinthető beosztása és csoportosítása nemcsak szakemberek, hanem a laikus közönség számára is könnyen használhatóvá teszi s utalnunk kell arra is, hogy jó kiállításban — természetesen magyar papíron —, tetszetős kemény kötésben jelent meg s rendkívül olcsó ára — kötött példányonként 15 pengő — lehetővé teszi minél nagyobb elterjedését. Csődügyek. A budapesti törvényszék Politzer, Rosenberg és Társa bank, betéti társaság (Árpád ucca 8.) bejegyzett cég és beltagjai: Politzer Géza és Rosenberg Jenő budapesti lakosok ellen elrendelte a csődöt. Rosenberg Jenő tőzsdetanácsos azonban — mint ismeretes — a kiállt izgalmak következtében még a nyáron meghalt. Csődbiztos: dr Vitéz Szathmáry József törvényszéki bíró, tömeggondnok: dr Hadlik János ügyvéd. Követelések bejelentése június 1-ig a törvényszéknél, felszámolási tárgyalás június 26-án, délelőtt fél 10 órakor, a csődválasztmány megválasztása június 28-án délelőtt fél 10 órakor a csődbiztos hivatalos helyiségében. A budapesti törvényszék azonkívül megindította a csődeljárást Fleischmann, Poliatschek és Társa (Holló u. 11.) bejegyzett cég és ennek egyedüli tulajdonosa, Poliatschek Jenő ellen. Csődbiztos dr Vitéz Szathmáry József törvényszéki bíró, tömeggondnok dr Képes Olivér ügyvéd. Követelések bejelentése május 31-ig a törvényszéknél, felszámolási tárgyalás június 21-én délelőtt fél 10 órakor, a csődválasztmány megválasztása június 24-én délelőtt fél 10 órakor a csődbiztos hivatalos helységében. — A Termelők Országos Szövetkezete csődügyében a törvényszék az eljárást megszüntette. — Kocsis Józsefné és Társa ügyében a csődvagyon teljes kimerülése következtében a törvényszék a csődöt megszüntette. «AäGt’SÄSä hírlap 1930 március 25. ^7 Halasi-Fischer Ödön előadása Szentesen Szentesről jelentik a Magyar Hírlapnak. A Szentesi Kereskedők Egyesülete meghívására vasárnap este Halasi-Fischer Ödön, a Cobden Szövetség elnöke, a szövetség vezetőségével megjelent Szentesen és előadást tartott az aktuális gazdasági kérdésekről. A Csongrádváregyei Gazdasági Egyesület díszterme erre az alkalomra előkelő és nagyszámú közönséggel telt meg. Többek között jelen voltak: dr Nagy Sándor Csongrád vármegye nyugalmazott főispánja, Móricz Béla igazgató, Mátéfy László gazdasági főtanácsos, törvényhatósági örökös tag, a Csongrádvármegyei Gazdasági Egyesület díszelnöke, Németh István görög-keleti magyar esperes, Lampel Béla, a Szentesi Általános Takarékpénztár igazgatója, Szabó Mihály ipartestületi elnök, dr Barta Antal, ifjabb Zsoldos Ferenc, Halász József, Brsze Gyula, dr Reiss László, Kunszt Sándor, az OMKE elnöke és még sokan a kereskedők, ügyvédek, orvosok és gazdák köréből. Zsoldos László, a Zsoldosmalom vezérigazgatója, a Kereskedők Egyesületének elnöke, üdvözölte meleg szavakkal Hetelasi-Fischer Ödönt, akit felkért előadásának megtartására. —■ Korunk vezető tudománya, sőt drámája lett a közgazdaság — kezdte előadását Halasi- Fischer Ödön —. Ennek az útjára tért a politika is. Talán azért ilyen rossz a helyzet, mert közgazdasági kérdésekhez keveset értő politikusok akarnak segíteni rajtunk. Előadása további folyamán a közgazdaság és a politika között lévő viszonylatot bontotta eles meire. A közgazdaságtudomány fejlődéstörténetéről szólván, áttért a politika aktuális értelemben vett fogalomköreinek meghatározására. Fejtegetésében nem elméleti, hanem a legközvetlenebb gyakorlati érveket sorakoztatta fel, plasztikusan kiemelve tétele igaz voltát, mely szerint: „Amit teszünk vagy nem teszünk, mind elválaszthatatlanul összefügg a politikával!“ Minden a törvényektől, tehát a politikától függ, amely az alkotásokat és a végrehajtásokat eldönti. Ezután áttért a mai magyar gazdasági helyzet kritikájára. Kérdi, vájjon ennek a helyzetnek a magyarázata egyedül az európai válságban keresendő-e és arra a konklúzióra jut, hogy a Trianon adta lehetőségek nem determinálják maradék nélkül a helyzet minden baját. Tehetetlenség és a felelősség alól való kibúvás mindenért a háború utáni válságot és Trianont okozni. Nagynevű külföldi és hazai szaktekintélyek idevonatkozó nyilatkozatait idézi és érdekes statisztikát olvas fel az államháztartás büdséjének jellemzésére. A magyar gazdasági lehetőségek mérlegelésének kapcsán beszélt az iparosítási politikáról. Szólt a kereskedelmi mérleg passzivitásának közgazdasági jelentőségéről és összehasonlításokat állított fel a különböző országok passzív és aktív kereskedelmi mérlegei között. Majd beszélt a bankok szerepéről a magyar közgazdaságban, a jövőre vonatkozó tervekről és kilátásokról. Követelte az államháztartás kereteinek megszakítását, az állami beavatkozás csökkentését és egy reális, átfogó gazdaságpolitika megalapozását. Előadásának befejezésében odakonkludált, hogy a gazdasági háború végzetes útjáról a gazdasági közeledések útjára kell térnie Európának, mert csak ily módon kerülhető el a népek millióinak katasztrófája és készíthető elő egy jobb jövő. Az egyórás előadást nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság s a Kereskedők Egyesülete az előadás után Halasi-Fischer Ödön és a Cobden Szövetség tiszteletére százterítékes bankettet rendezett, amelyen az előadáson résztvettek nagy része jelent meg Szentes város előkelőségeivel az élén. A társasvacsorán drőre Gyula, Vitéz Várady László, Gruber Ferenc, Unterminner Ernő és Rónay Mária tartottak üdvözlőbeszédeket, melyekre a Cobden Szövetség részéről Kovács Miklós és a végén Halasi-Fischer Ödön válaszoltak. Dr Reisz Márton■ vezetésével megindult a Cobden Szövetség szentesi csoportjának a megszervezése. PONTOS ÉS FOLYTATÓLAGOS kézbesítést csak úgy biztosíthatunk, ha előfizetését idejében MEGÚJÍTJA Postai befizetési lapot már küldÚjifto HÍRlAP