Magyar Hirlap, 1930. április (40. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

1­4 1930 április 6. HÍRLAP noct­is“-ra, hanem a „jus innumerabilis noctis“-ra vágyakoznak! Mindez természetesen magánügy s még kevésbé van jogunk beleszólni, mint a má­sikba, hogy tudniillik az ötvenezer holdas majoresco Watzi báróra, vagy Cica úr­­hölgyre költi-e a százezreit? De a polgári és népi önvédelem szólal meg bennünk, ami­kor illő lojalitással arra kérjük fiatal fő urainkat: inkább legyenek feudálisabbak, mint valaha, de ne dúlják fel amúgy is meg­bolygatott polgári és proletár­lányaink éj­szakáit, mert egytől egyig mégsem tudják őket feleségül venni! * De beszéljünk komolyan. A magyar arisz­tokrácia — nem győzzük elégszer ismételni — a páratlan történelmi szerencse jóvoltá­ból megőrizhette pozícióját és vagyonát. A latifundium középkori fogalmának jóformán csak Magyarországon van eleven tartalma a főúri közjogi kiváltságokkal másutt alig lehet valamit kezdeni. Ennek a kivételes helyzetnek örülhetnek és örüljenek arisz­tokratáink, de­­ ne tartsák a legkorszerűbb és a legtermészetesebb helyzetnek. Ha kö­rülnéznek Európában, mi­gálapíthatják, hogy mindenütt a polgárság és a nép nevében­­ kormányoznak, még ott is, ahol nem a de­­mokrácia, hanem a reakciós diktatúra az uralkodó planéta. A magyar nemesség tehát­­ akkor viselkedik osztályérdekei szerint, ha­­ a történelmi kiváltságok e „boldog szigetén“ minden eszközzel igyekszik megszerezni a­­kiváltságokon kívül élő nagy tömegek ro­­konszenvét vagy legalább türelmét. S ha va­gyoni és társadalmi erejével lehetőleg úgy­­ bánik, hogy időszerűtlensége, megokolatlan­­­sága ne váljék állandóan szembetűnővé! S ha állandó lakodalmával nem keseríti el ,még jobban egy szociálisan és gazdaságilag­­,­ járványosan pusztuló ország permanens „­gyászát! Bí­g itt megint a polgári önvédelem szólal „ meg bennünk: lehetetlen és tarthatatlan­­ állapot, hogy néhány fiatal arisztokrata gá­­...láns esetei a munkanélküliek, az összeom­lottak, a mindenre kaphatók keserű dühét a háromszobakonyhás polgár ellen is ki­­fa­ provokálják. Mert a­­százezerpengős váltóügy ■ és a mai kis főúri botránycsokor ellenem és -ellened, egzisztenciád és otthonod ellen is­­.-í bőszi-fi azokat, akik nem tudnak diszting­­ válni, amikor nincs egy fillérnyi falatjuk ée­gy ölelésnyi asszonyuk — kastély és polgár otthon között. Ez az osztályelleni izgatás van olyan veszedelmes, mint lelketlen uszí­­toktól elkobzott társasle’amellenes röpirat ‹?' . * ‹. Vannak, kétségtelenül vannak a pátriar­kális Apponyi Albert gróftól a fiatal Hadik Mihály grófig az arisztokráciának is nagy "Mértékei, ám ezeket az értékeket egytől egy­" a mai polgári élethez és a korszerű politi­kai és társadalmi munkához való közelségük " méri. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a szórványos botrányok nem jellemzőek az i. egész főnemességre. De az a Magyarország, ...amelynek paraszti és polgári többsége nagy­­lelkűen meghagyta az arisztokráciának köz­jogi és gazdasági kiváltságait, joggal elvár­­­­­­hatja, hogy ez a privilegizált osztály ne csak ,h a történelmi kivételek, de a történelmi eré­­n­ nyei, képviselője is legyen. Most nem beszé-­­ lünk arról, hogy milyen szerepekre kötelezné az arisztokráciát múltja és nábobi jelene a gazdasági, társadalmi és kulturális életben. "■Csupán arra kérjük az arisztokrata apákat: neveljék legalább annyira a felelősségérzetre, erkölcsi érzékre, kötelességtudásra, munka­­­­szeretetre, a munka és a tehetség tiszteletére, s polgártársaik egyéni jogainak respektálására a fiaikat, amekkorára bennünket neveltek a mi­ polgári apáink! Eddig is némi szkepszis­­sel ismerték el — hogy a miniszterelnököt „ idézzük — a történelmi osztályok vezetésre predesztináltságát, de ne kívánják, hogy mai „példamutatásukat születési előjogok, ötven­­ezer holdas latifundiumok és vörös frakk nélkül árkon-bokron, váltón, morfiumon, bárnő-szöktetésen és kifizetetlen bár-főpincér­­számlákon keresztül olyan lelkesedéssel kö­vessük, mint a jobbágy a hűbérúr lobogóján zs.­b. D 50 év Ata­p­eUümn Iha­atlan a nyelvoktatásban ® MMSCüuöL Egy 11 éves diák tragédiája a keszthelyi sportpályán Tréning közben elhajított vasgolyó halálra zúzta Keszthelyről jelenti a Magyar Hírlap tu­dósítója. Az öregebb sportembereknek még emlékezetében él az a szerencsétlenség, amelynek színhelye a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club pályája volt az 1910-es évek elején. Akkor történt, hogy Yolbey, a BEAC akkori kiváló atlétája tréningidő alatt ge­relyt dobott s egyik, a vártnál jobban ki­csúszott dobásainál a gerely az éppen arra futó Goldfahnnak, Yolbey legjobb barátjá­nak nyakába fúródott Az ekkor kapott sebbe később Coldfahn belehalt s a fiatal futóban a magyar hosszútávfutás az akkori atlétika egyik legnagyobb reménységét vesz­tette el. Hasonló szerencsétlenség történt szom­bat délután a keszthelyi sportpályán, amelynek Boromissza Jenő tapolcai nyugalmazott pénzügyi tanácsosnak egyetlen fia, egy tizenegy éves gimna­zista esett áldozatul. A megdöbbentő tragédia lefolyásáról tudó­sítónk a következőket jelenti: A keszthelyi gazdasági akadémia hall­gatói szombaton a délutáni órákban trénin­get tartottak a halásztelepi sportpályán. A tréninget Nyiry Sándor testnevelési tanár vezette. A pálya körül a keszthelyi kis­­diákság sportrajongói kíváncsiskodtak. A testnevelési tanár többízben rájuk szólt, hogy menjenek tovább, ne zavarják a gya­korlatozókat, annál is inkább, mert még baja történhetik valamelyiknek. A gyerekek Nyiry Sándor figyelmeztetése ellenére is ott lábatlankodtak a gazdászok körül. Közben súlydobásra került a sor. Éppen maga Nyiry tanár dobott súlyt, amikor a kis Boromissza-fiú hirtelen átszaladt a pályán s az elhajított vasgolyó egye­nesen a fejére zuhant. A kis diák bezúzott halántékkal, véresen esett össze s eszméletlen állapotban vitték be a Jobst-szanatóriumba, ahol elsősegély­ben részesítették. Dr Jobst azonnal telefo­nált Budapestre egy sebészprofesszorért A professzor meg is érkezett s operációt vég­zett a kis diákon, de minden hiába volt, a szerencsétlenül járt gyermek vasárnap este hét órakor meghalt. A hatóságok elrendel­ték a holttest felboncolását. Városszerte a legnagyobb részvét nyilvá­nul meg a Boromissza­y család iránt, amely egyetlen gyermekét vesztette el ilyen tragi­kus módon s a kedd délután négy órakor megtartandó temetésen Keszthely apraja­­nagyja részt fog venni. A vizsgálat megindult annak teljes tisz­tázására, hogy kit t­ehel a felelősség a szerencsétlenségért, bár már most is csaknem bizonyosra ve­hető, hogy a szerencsétlen diák saját vi­gyázatlanságával okozta tragikus halálát. Munkanélküliek tüntetése az idegen illetőségű munkások ellen Szegeden A tüntetésben a munkásasszonyok vitték a főszerepet.A szegedi rendőrség idejében szétoszlatta a tüntetőket Szegedről jelenti a Magyar Hírlap tudó­­ató­ja: Szegeden a munkanélküliség az utóbbi időben egyre veszedelmesebb ará­nyokat ölt. A hatósági munkaközvetítő és a szakszervezeti közvetítő megállapítása szerint a munkanélküliek száma ma már meghaladja az ötezret. A munkanélküliek küldöttségei , úgyszólván nap nap után je­lentkeznek a városházán a polgármester és a főispán előtt és sürgős hatósági intézkedést kérnek, mert a munkanélküliek legnagyobb része már hónapok óta minden kereset nélkü­l tengődik. A polgármester legutóbb ad hoc bizottságot hívott egybe, amely azonban hosszas ta­nácskozás után csak arra a megállapításra jutott, hogy Szeged város hatósága a maga hatáskörében nem tehet mást, mint amire a költségvetésben fedezete van, a kormány­­hatóságtól vár radikálisabb intézkedést a közmunkák kiírása és nagyobb arányú építkezések elrendelése tárgyában. Dr Somogyi Szilveszter polgármester ezen a bizottsági ülésen kijelentette, hogy a város gondoskodni fog arról, hogy Szegeden egyet­lenegy ember se éhezzen. Ezért utasítást adott a népkonyhának, hogy minden jelent­kező munkanélkülinek és családjának ingyen ebédet adjanak A népkonyha forgalma a polgármesternek ezen kijelentése után hihe­tetlen módon megnövekedett. Március 27-én — e nap délutánján tette a polgármester ezt a kijelentését — csak 135 ebédet adott ki a népkonyha. Ez a szám 28-án 604-re, 29-én 867-re, 30-án 921-re s 31-én, hétfőn, ezeren felülre emelkedett. A városi hatóság ígéretet tett a munkásság képviselőinek arra is, hogy a költségvetésbe fölvett városi munkákat, építkezéseket, tata­rozásokat, útépítéseket — függetlenül attól, hogy a fedezetül előirányzott bevételek mi­lyen tempóban folynak be — a lehető legsürgősebben kiírja és végre­hajtja, hogy ezzel is lehetővé tegye a munkásoknak keresethez jutását. Hétfőn aztán a munkanélküliséggel kap­csolatban tüntetésszerű jelenetek játszódtak le Szegeden. Az építőmunkások már régen kifogásolták, hogy a város és az állam által végzett egye­temi és iskolai építkezéseknél a vállal­kozók igen sok idegen illetőségű mun­kást alkalmaznak s így a szegediek nem tudnak ezeknél a munkáknál alkalmazást kapni. Többször kérték a polgármestert is, hogy lépjen közbe és bírja rá a vállalkozókat, hogy elsősorban szegedi munkásokat alkalmazzanak. A pol­gármester közbelépésének azonban vajmi kevés eredménye volt. Ennek következménye volt azután a hétfő reggel a Zrínyi utcai iparostanonciskola építkezésénél kirobbant tüntetés, amelyben javarészt aszonyok vettek részt. Az építkezés színhelyén nagy tömeg je­lent meg és hangosan követelte az ide­gen, leginkább tápéi munkások, illetve munkásnők elbocsátását. A tüntetők között az asszonyok voltak külö­nösen hangosak. A lárma egyre fokozó­dott, végül is a tüntető asszonyok köveket ragad­tak fel és dobálni kezdték a tápéi munkás­lányokat, akik sikoltozva menekültek az állványokról s a Rudolf tér felé futottak. A szegediek tömege állandóan a nyomukban volt s hangos szitkozódás közben kergették őket egészen a Széchenyi térig. Itt erősebb rendőri készültséget találtak maguk előtt, amely elzárta őket a tápéiaktól. A rendőrök a leghangosabb tüntetőket igazoltatni akar­ták, de ennek különösen az asszony-tüntetők ellenszegültek s a rendőröknek csak nagy üggyel-bajjal sikerült a tömeget szétoszlatni, miközben négy tüntetőt — köztük két asz­­szonyt — előállítottak a rendőrkapitány­ságra és igazoltattak. Az igazolás után Horváth Ignácot, Rigó Györgyöt, Makk József­ét és Pribék Józsefet le is tartóz­tatták. Mind a négy ellen botrányokozás cí­mén folyik az eljárás. A reggeli tüntetés hírére a rendőrkapi­tányság vezetője teljes rendőri készültséget rendelt el. A városháza udvarát teljesen megtöltötte a rendőrkészültség, megerősített járőrök cirkáltak a városban, a detektíveket mozgósították és mindazokon a pontokon, ahol munkások tartózkodnak, erős rendőr­őrjáratok jelentek meg. Rendzavarásra azonban már nem került a sor s a tüntetők később nyugodtan szétoszlottak. A csongrádmegyei kubikosok nyomora Szentesről jelentik: Csongrád megyében már hetek óta szomorú gazdasági viszo­nyok között él az úgynevezett kubikos­munkásság, amelynek helyzete egyre súlyo­sabbá és súlyosabbá vált, mert semmiféle munkához nem tudtak jutni. Már a múlt héten csongrád megyei képviselők jártak Wekerle Sándor és Mayer János miniszte­reknél, akiket arra kértek, hogy sürgősen segítsenek a kubikosokon, akiknek helyzete egyre kétségbeejtőbb. A csongrádi alispán Kedd A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyúj­tott gyógytényezőkk­el küzdünk a legeredményesebben. keserűviz í egyedárusitás Magyarország területére: fiSVJföyVIZKEZ­ESKEDELIfii RÉSZI*.­ 2 ARS, Budapest, VI., Király­ nlxsa­i: LEVEGŐ NAPFÉNY FITS BŐ DIÉTA IGMÁND1 sürgönyileg fordult a kormányhoz, mert a nyomor a kubikosok között olyan méreteket öltött, hogy az elkeseredett embereket már alig bírták lecsillapí­tani. Szegváron, Mindszenten, Kiskundorozsmán tüntetések voltak, a karhatalomnak is be kellett avatkozni és csak nagyneh­ezen si­került a kubikosokat, úgy ahogy, megnyug­tatni. A dorozsmai képviselő­testület közgyűlése Kiskundorozsma község képviselőtestülete a fenyegető helyzetre való tekintettel ked­den délelőtt rendkívüli közgyűlést tart, amelynek napirendjén a munkanélküliség problémája szerepel. A képviselőtestület ülése elé nagy érdeklődéssel tekintenek Dorozsmán, ahol a helyzet az utóbbi idő­ben igen elmérgesedett. Remélik, hogy a képviselőtestület talál valami módot arra, hogy az ezer munka nélkül ma­radt dorozsmai munkás valamilyen for­­­mában keresethez jusson. Mayer János földművelésügyi miniszter ezzel kapcsolatban hétfőn délelőtt úgy nyi­latkozott, hogy már a pénteki minis­zterta­­nácsnak előterjesztést tett, hogy 250.000 pengőt adjanak kölcsön a Körös—Tisza— Maros Ármentesítő Társulatnak, amely így megkezdheti a tavaszi munkát és munká­hoz és kenyérkeresethez juttathatja a kubikosokat. A szentesi városházára egyébként hétfőn az az értesítés érkezett, hogy a pénteki minisztertanács által tárgyalt negyedmillió pengőt a kormány máris kiutalta, úgyhogy nemsokára meg is lehet kezdeni a munkákat. Szinner József háztulajdonos megkerült Szinner József 60 éves háztulajdonos — akinek az eltűnését családja vasárnap a rend­őrségen bejelentette — megkerült. Szinner József csütörtökön a Rókus-kórház közelé­ben hirtelen rosszul lett s a mentők a közeli Rókusba szállították, ahol jelenleg is keze­lés alatt áll. Betegségéről hozzátartozóit csak azután értesítette, miután a lapokból saját eltűnését megtudta. tárbenűink tstefontalamüzés! Készülékeink úgy az állami, mint a házibeszélgetésekre al­kalmasak. Kombinált készülé­keinken városi telefonbeszélge­tések tartama alatt házibeszél­getések is folytathatók az össze­köttetés megszakítása nélkül. Bankok, gyárak, kis- és nagy­üzemek, gazdaságok és magán­­háztartások részére létesítünk legmodernebb automatikus félautomatikus, soros kapcso­lású vagy vonalváltó-telefon­­berendezést. Ajánlattal díjtalanul készségesen szolgálunk. El­west Priseo Egyesi stp­otgá Eleign és Elefm­is Iparit. Budapest, V., Zrinyi­­ utca 1. Telefon­s 851-31, 853-35, 801-88

Next