Magyar Hirlap, 1930. május (40. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

4 1930 május T. HTRLAP Gaal Gaszton éles ellenzéki beszéde a költségvetési vitában Interpellációk a képviselőház szerdai ülésén A képviselőház szerdai ülésén a pénz­ügyminiszter beterjesztette egyes törvény­hatósági joggal felruházott és egyes megyei városok részére engedélyezett rendkívüli házadómentességről szóló jelentését. A költségvetési vita során az első szónok, Krüger Aladár, határozati javaslatban kérte a nyilvános számadásra kötelezett vállala­tok titkos tartalékainak megadóztatását s azt, hogy 500.000 pengőt a községek víz­ellátására fordítsanak. Gaal Gaszton szólalt fel ezután nagy ér­deklődés közben. Beszédét azzal kezdte, hogy a jelenlegi házszabályok miatt a költ­ségvetést magát nem bírálja, mert egy óra alatt nem képes elmondani véleményét. Mindenekelőtt figyelmébe ajánlotta a kor­mánynak azt a kiáltó igazságtalanságot, ami a rém és új katonai és polgári nyug­díjasok helyzete között van. Beterjesztette határozati javaslatait, melyekben kéri, hogy utasítsa a Ház a kormányt, hogy a jövőben a költségvetésekben minden minisztérium külön részletes kimuta­tást készítsen a dologi kiadásokról, a bel- és külföldi kiküldetések költségei­ről, a hivatalos ankét­díjakról, a kiszállási költségekről, a napidíjakról, autóköltsé­­gekről, anyagbeszerzésekről, hogy ily módon a képviselőháznak módja legyen elbírálni a dologi kiadásokat. Név szerinti kimutatást javasol arra vonatkozólag, hogy az Állam­vasutak és a posta milyen refakciókat ad az egyes alakulatoknak és e réven milyen jövedelme van az államnak. Javasolja, mutassa ki a kormány, hány tisztviselői jóléti intézményt tart fenn s e célra honnan veszi a dotációkat. Részletes kimutatást kér arról is, névszerinti felsorolással, hogy hány aktív és nyugdíjas tisztviselő tagja egyes vállalatoknak a kormány megbízásá­ból vagy engedélyéből. A határozati javaslatok beterjesztése után a költségvetés csökkentéséről beszélt Gaal Gaszton. Mindenekelőtt javasolta a ha­táskörök összevonását. A hatáskörök restringálásával ezer és ezer tisztviselő vá­lik fölöslegessé és súlyos milliókat lehet megtakarítani. A dologi kiadásokat bírálva, kijelentette, hogy ha a pénzügyminiszter a kiszállási lázat megszünteti, akkor egyszerre tizenöt százalékkal lehet csökkenteni a költség­vetést. Koldusország tisztviselői karának és ház­tartásának különben is alkalmazkodni kell az ország viszonyaihoz. Hajdan a minisz­terelnök és a miniszterek gyalog jártak, ma pedig a kiszállásoknál a tisztviselők autón jelennek meg és ez az autóláz jel­legzetes jelképe a helyzetnek. A képviselőház minden oldalán nagy mozgás támadt, amikor Gaal Gaszton az autólázat egy esettel illusztrálta. Elmon­dotta, hogy egyik állami főtisztviselő külön szalonkocsiban jött az ő vidékére vadászni és külön teherkocsi hozta a gépkocsiját, amely három napig ott állomásozott, amíg a főtisztviselő vadászott. Ezek a dolgok visszaidézik azt a lelki állapotot, amelyben Franciaország volt a francia forradalom előtt, amikor a lerongyolódott parasztság verejtékes adóiból tobzódott a francia nemesség. Szólt ezután Gaal Gaszton arról, hogy a földművelésügyi miniszter ez évben nem akarja megadni az OMGE-nek a mezőgaz­dasági költségekhez a 35.000 pengőt. Ha csak azt az egy autót szüntetnék meg, amely az ■OMGE-nek választmányi ülése alkalmával, amelyen a költségmegtagadásról szó volt, két méltóságos úrra várakozott, az OMGE már hozzájuthatna a 35.000 pengőhöz. Már a K­állay-féle adótörvény javaslatok tárgya­lása alkalmával figyelmeztették a kormányt, hogy ez a javaslat a mezőgazdaság pusztu­lására vezet. Ezeknek a törvényeknek a szerzője, Kállay Tibor, éppen ezek miatt a törvények miatt ül most az ellenzék olda­lán. Ezeket az adótörvényeket egyébként úgy hajtják végre, hogy a 100 millióra ter­vezett költségvetést 1000 millióra emelték fel. A figyelmeztetések ellenére a kormány mindent elkövet a költségvetés felduzzasz­tására. Az 1919-es forradalom — jelentette ki Gaal Gaszton — mesterséges forradalom volt, melyben a magyar nép egyáltalán nem vett részt. Ma azonban a francia forradalom előzményeinek megismétlődését látja és óva inti a ko­r­mányt attól, hogy ezen az úton továb­b haladjon, mert minden felelősség a kormányra hárul. Az állam kötelessége a mezőgazdaságot megszabadítani az adóterhektől, mert a mezőgazdaság nem bírja e­l azokat. Az egész baloldal és több kormánypárti kép­viselő hangosan helyesel Gaal Gasztonnak, mire Rassay Károly közbeszólt: — Ne lelkesedjenek, nem mi csináltuk, önök csinálták. Fölszólította Gaál Gaszton a kormányt, hogy gondoljon a földadómérséklésre, a házadó leszállítására, a borfogyasztási adó leszállítására és a közmunkaváltság eltör­lésére. Ne kényszerítse a kormány a mező­gazdaságot arra, hogy véres verejtékkel hiába dolgozzék. Részletesen beszélt ezután a vámkérdés problémájáról és hangsú­lyozta, hogy Sándor Pál a vámtörvény tár­gyalásánál sziszifuszi munkát végzett. Ma­gyarország a védvámokkal régi vevőit le­szoktatta arról, hogy magyar búzát vásá­roljanak s a nyugati országok a mi elzár­­kózottságunk miatt keresték azután az ame­rikai búzát. Megállapította, hogy az osztrák gazdasági szerződések körül szintén súlyos zavarok vannak. Vödermayer osztrák föld­művelésügyi miniszter nyilatkozata szerint az osztrákok azt ajánlották, hogy Magyarország szerezze be faszükségle­tének legnagyobb részét Ausztriából és akkor ők a búzakivitelnél rekompen­zálják Magyarországot. Vödermayer szerint a kereskedelmi minisz­térium e tárgyban nyilatkozatra szólította fel a GYOSZ-t, megkérdezte, hány percent vámemelést tart szükségesnek. A GYOSZ 30 százalékot kötött ki, mire az osztrák kormány kijelentette, hogy ilyen alapon nem lehet folytatni a tárgyalásokat. Pusz­tulásnak kell várnia az országra, ha ilyene­ket lehet elkövetni a nyomorgó magyar mezőgazdaság ellen. Követelte, hogy indítsa meg a miniszter a vizsgálatot, kik kötötték meg az IBUSZ szerződését, — melyet a mi­niszter maga is rossznak tart — és azokat büntessék meg méltó módon. Államjavakat kiszolgáltattak ugyanis magánérdekeknek. Felemlítette a vasúti tarifa kérdését és meg­állapította, hogy a mezőgazdasági cikkek vasúti tarifája azért emelkedett 200 száza­lékkal, hogy az Államvasutak üzemi jutalé­kot osztogathassanak. Szólott a tűzifakar­­tellről, amely az Államvasutaknál elért en­gedményeivel rontja a kereskedelmi mérle­get és a fát kartelláron adja el. Az ország elbürokratizálódik Nagy érdeklődés mellett kezdett foglal­kozni Gaal Gaszton az összeférhetetlenség kérdésével. Egyes vállalatoknak — mondotta — százszázalékos nexusa van a kormány­nyal, ami a legnagyobb összeférhetetlen­séget jelenti. A legmesszebbmenő közjogi összeférhetetlen­séget követte el a kormány, amikor meg­engedte, hogy állami tisztviselők képviselők lehessenek és függő helyzetükben még dupla fizetést is kapjanak az államtól. Közgazda­­sági összeférhetetlenséggel egyébként lépten­­nyomon találkozunk. Rassay közbeszólt, hogy „80.000 pengős igazgatósági tag“, mire a kormánypártról többen kiáltozták: „hol“, mire Rassay azt felelte a kormánypártra mutatva, hogy „ott“. Fölemlítette Gaal Gaszton hogy már évek­kel ezelőtt figyelmeztette a kormányt arra, hogy a bankok, a Hitelbank és Kereskedelmi Beink kivételével, a számlabélyeget nem rójják le és milliókkal károsítják meg az államot. A vizsgálat megindult, de miután megállapították a jegybanknál, hogy az át­menő leveleknél a nyugtabélyeget nem rójják le, a vizsgálatot lefújták. Szólott még ezután Gaal Gaszton arról, hogy az ország elbürok­­ratizálódik, pedig nem szabad elfelejteni, hogy a bürokrácia nagy középeurópai hatal­makat pusztított el. Felszólította a kormányt, vessen véget a mai állapotoknak, mert ezek­ből csak pusztulás következhetik. A mai állapotok rongyokba öltöztették a falu népét, egyik kereskedőház a má­sik után zár be és az iparosok vissza­adják iparigazolványukat. Beszédét azzal fejezte be, hogy a költség­­vetést elfogadja, de nem azért, mert a kor­mány iránt bizalommal lenne, hanem azért, mert a költségvetésre az országnak szüksége van. Megállapította végül a baloldal és a közép tapsa közben, hogy a kormány hibás közgazdasági politikájában megátalkodottan viselkedik. Gróf Bethlen István beterjesztette ez­után a legfelsőbb számvevőszék 1929/30. válaszolt. Elismerte, hogy a vámvédelem, amellyel a magyar ipar rendelkezik, reví­zióra szorul. A kezdeményező lépéseket ebben a tekintetben meg is tették. Hogy a vámvédelem terén a revízió késik, ez első­sorban annak tudható be, hogy a mai napig nem tudják még, hogy a mezőgazda­ság érdekképviseletei milyen vámtételekre helyezik a súlyt. Rassay közbekiáltotta: A kormánynak magának is tudnia kell ezt. Az osztrák földművelésügyi miniszternek arra az ajánlatára vonatkozólag, amelyről Gaal Gaszton említést tett, azt mondotta gróf Bethlen, hogy ilyen ajánlatról nincs tudomása. Kijelentette, hogy a maga részé­ről is szükségesnek tartja a tarifális meg­állapodások módosítását és helyteleníti, hogy Budapesten a somogyi vagy zala­­megyei fa drágább legyen, mint a külföldi. Az inkompatibilitásról szóló törvény — állapította meg a miniszterelnök — a Ház autonómiájának pregnáns része, de azért sohasem állotta útját annak, hogy inkom­patibilitási esetekben eljárást folytassanak. Báró Láng Boldizsár és Jókay-Ihász Miklós kormánypárti képviselők tartottak ezután beszédet és a költségvetést elfogad­ták. A délutáni ülés első szónoka, Gáspárdy Elemér, elfogadja a költségvetést. Helyteleníti, hogy a városok üzemeket tartanak fenn. A BSZKRT gaz­dálkodása igen drága. Minek ennek 34 szakaszbav s ugyan­nyi igazgató? Mire kell ott 16 személyzeti autó? Amikor Már­kus helyettes vezérigazgató több fizetést kap, mint az őt ellenőrző minisztériumi osz­tály összes tisztviselői. Beerben a sokkal nagyobb villamos megelégszik öt szakosz­tállyal s az igazgatók fizetése sokkal ki­sebb, mint Budapesten. Az autóbuszüzem egymillió veszteség­gel dolgozott tavaly s az igazgatók mégis 60.000 pengő remunerációt kap­tak. Jánossy Gábor nagy derültség közben azt fejtegeti, hogy egy képviselő sem utasítaná vissza a mammutjövedelmet. Az adókon józaneszű ember el nem igazodik, hiszen 119 adónem van. 1867 óta 2900 törvényt hoztak. Fel kell emelni a hadirokkant­járulékokat, mert Németország 113 pengőt, Ausztria 114 pengőt ad hadirokkantjainak, Magyar­­ország pedig 10 pengőt, a hadiözvegyek Németországban 108, Auszt­riában 55, nálunk 6 pengőt kapnak. Meg kell csinálni az összeférhetetlenségi törvény szigorú reformját. Közben verseket citál s tréfásan azt indítványozza, hogy azt a pá­ly­adíjat, amit Wekerle a közigazgatás egy­szerűsítésének ötletéért kitűzött, Kossuth Lajosnak adják. Meg kell szüntetni a numerus clausust, meg kell valósítani a tökéletes tansza­badságot. Gyóni Géza hamvainak hazahozatalát kérte. A költségvetést elfogadta. Gyulay Sándor ugyancsak elfogadta a költségvetést. A falu panaszait tette szóvá. A főváros környékének utait rendbe kell hozni, mert ma is abban az állapotban van­nak, mint amikor még Mátyás király va­­dászgatott arrafelé. Kocsán Károly kéri, hogy komolyabb közgazdasági politikát csináljanak, mert a munkanélküliség és kenyér kérdését nem lehet karhatalmi intézkedésekkel megol­dani. Többet kell az ifjúság kérdésével fog­lalkozni, mert az ifjúság az ő nagy kilátás­­talanságában hol helyes, hol azonba hely­­esen utakon keresi a jövő programját. Az agrárválságról beszél, a költségvetést el­fogadja. Ezzel a vita megszakították. Seit­ovsz­ky belügyminiszter felszólalását a május elseji tüntetések ügyében lapunk más helyén kö­zöljük. " 50 íz óta . e­­ti­áma­dhatatlan a nyelvoktatásban BÜUTZ Lill évi költségvetésének első felére vonatkozó jelentést, majd Gaal Íjászton megjegyzéseire A mezőgazdasági munkások nyomára Több interpellációra adott választ olvas­tak fel. Hegymegi Kiss Pál a debreceni tü­dőbeteg-szanatórium ügyében intézett in­terpellációra adott választ nem veszi tudo­másul. A tüdővész mind nagyobb arányban terjed, egyik terjesztője, a nyomor is. Saj­nálja, hogy a miniszterek az írásbeli interpelláció­kat nem veszik komolyan. A kormánynak a legkomolyabb intézkedé­seket kell megtenni s ezt az ügyet nem le­het a társadalomra bízni. A többség a vá­laszt tudomásul veszi. Hegymegi Kiss Pál írásban beadott inter­pellációját olvasták azután fel 15.000 vágón elromlott szabolcsi burgonya ügyében. Csik József a mezőgazdasági munkások nyomorát ismerteti interpelláció formájá­ban. A mezei munkások csináltak már aratólázadásokat , mert ma helyzetük a lehető legrosszabb, ezért mindent meg kell tenni, hogy a szegény falusi munkások mun­kához jussanak. Csötörtök Feltöltő, raglín, Trendi-coat készen kapható! Angol szövet Legújabb szabás Legjobb kidolgozás Igen olcsón Kívánságra UimnEB férfiszabó, IV„ Városiul” mérték után is. Wh­i SilLifi ucca 20. Telefon: 880—20. 250.000 azoknak a száma, akik aratási és cséplési munkaszerződés nélkül ál­lanak. Czettler is elismerte, hogy körülbelül eny­nyi azoknak a mezőgazdasági munkások­nak száma, akiket a mai agrárviszonyok közt nem tudnak kenyérhez juttatni. A munkabérek pedig annyira leestek, hogy azokból megélni nem lehet. Nyomban meg kell indítani a közmunkákat. — Miből? •— kérdi báró Urbán Péter. — Akármiből — feleli indulatosan, kiabálva — ezeknek kenyeret kell adni ■■ akármiből is. Kéri, hogy állapítsák meg a mezei munkásoknál is a minimális munka­béreket.­­ Mayer János kijelenti, hogy a mezei munkások munkanélkülisége a nyári mun­­­kaidővel csökkenni fog, felsorolja, hogy mennyi közmunkát in­díttatott máris meg s ígéri, hogy ezután is megtesz mindent. A­ mezei munkásbiztosítás javaslata hamaro­­san elkészül. A választ tudomásul vették. Az ülés hét órakor véget ért. A vitát csü­­törtökön folytatják. Az analízis jelentősége a jogtudományban Ifjabb dr Balázs Dezső ezen a címen érde­kes előadást tartott az Ügyvédi Körben kedden délután, előkelő közönség jelenlétében. Az előadó kifejtette, hogy a pszichoanalízis harmincéves pályafutása alatt túlnőtt az indulás keretén és ma már nem csupán az orvos gyó­gyító tudománya, hanem a lélek tudománya. A szociológia és jogtudomány egyelőre csakt elméleti szempontokat köszönhet az új tudo­mánynak, de nem késhet sokáig, hogy az el­méleti eredményeket gyakorlatilag is felhasznál­ .­­juk. Itt van például a gyári gyilkosság, amelynél , számtalan olyan körülmény merült fel,, ammely nem lehet közömbös a bűnös és a bűnper meg- ,­ítélésénél, valamint a büntetés kiszabásánál. A .... legkülönbözőbb büntetőjogi elméletek a büntetés­ , céljául az elrettentést és javítást, mások a meg­torlást állítják be. Valóságban azonban konsta­­tálható, hogy a büntetés sokszor se el nem ret­tent, se a bűnöst nem javítja meg. A megfelelő büntetés az, amely a bűnöző lelki struktúrájának megfelel és kiegyenlítő hatású. Határozottan meg kell különböztetni a normális és a parapá­­tiás bűnözőt. Normális bűnöző az, akinek mora- ' sitása úgy alakult ki, hogy az a társadalmi be­rendezkedésnek nem felel meg. A parapatikus bűnözőnél viszont a bűntett is tünet, a bünte­tésnek tehát ezzel kell összhangban állani. Mind­ezeknek a megismeréseknek befolyással kellene lenniök az ítélkezésre is. Dr Balázs Dezsőt érdekes előadásáért a nagy­számú közönség lelkesen megtapsolta. Áprilisiban 0,68 százalékkal olcsóbbodott az élet Gál Benő, a magyarországi szakszervezeti ta­nács titkára most tette közzé április folyamára­­ szóló indexszámításait. Eszerint április végén a család heti ellátására 73.50 pengőre (918.750)­ volt szükség a március végi 73.56 pengővel szemben, ami 0.08% olcsóbbodást idézett elő. A háború kezdete óta az élelmiszereknél 36.6 százalékos (19.746.2-szeres) a drágulás, míg az összszü­kségletnél 48.7 százalék (21.526.4-szeres)­ drágulás mutatkozik. Egy pengő békebeli vá­sárló értéke 67.2 fillér. Az öttagú munkáscsalád heti szükséglete pen­gőkben és koronákban, egyéb szükséglet­nél . . . . . 4.60 12.24 13.05 163.125 összesen: 49.42 76.97 73.50 918.75,0 1914 1929 1930 IV. 24 K Pengő élelmiszernél . . 19.35 30.99 26.46 330.750 tüzelés és világítás 3.19 5.16 5.04 63 000 háztart. cikkeknél 2.00 4.62 4.62 57.750 lakásnál .... 12.06 10.32 10.32 129.000 Szobafestést legelőnyösebben végez GRALITZER VII, Erzsébet krt 44 Tel.: 1. 401-74

Next