Magyar Hirlap, 1930. május (40. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-01 / 98. szám
4 1930 május T. HTRLAP Gaal Gaszton éles ellenzéki beszéde a költségvetési vitában Interpellációk a képviselőház szerdai ülésén A képviselőház szerdai ülésén a pénzügyminiszter beterjesztette egyes törvényhatósági joggal felruházott és egyes megyei városok részére engedélyezett rendkívüli házadómentességről szóló jelentését. A költségvetési vita során az első szónok, Krüger Aladár, határozati javaslatban kérte a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok titkos tartalékainak megadóztatását s azt, hogy 500.000 pengőt a községek vízellátására fordítsanak. Gaal Gaszton szólalt fel ezután nagy érdeklődés közben. Beszédét azzal kezdte, hogy a jelenlegi házszabályok miatt a költségvetést magát nem bírálja, mert egy óra alatt nem képes elmondani véleményét. Mindenekelőtt figyelmébe ajánlotta a kormánynak azt a kiáltó igazságtalanságot, ami a rém és új katonai és polgári nyugdíjasok helyzete között van. Beterjesztette határozati javaslatait, melyekben kéri, hogy utasítsa a Ház a kormányt, hogy a jövőben a költségvetésekben minden minisztérium külön részletes kimutatást készítsen a dologi kiadásokról, a bel- és külföldi kiküldetések költségeiről, a hivatalos ankétdíjakról, a kiszállási költségekről, a napidíjakról, autóköltségekről, anyagbeszerzésekről, hogy ily módon a képviselőháznak módja legyen elbírálni a dologi kiadásokat. Név szerinti kimutatást javasol arra vonatkozólag, hogy az Államvasutak és a posta milyen refakciókat ad az egyes alakulatoknak és e réven milyen jövedelme van az államnak. Javasolja, mutassa ki a kormány, hány tisztviselői jóléti intézményt tart fenn s e célra honnan veszi a dotációkat. Részletes kimutatást kér arról is, névszerinti felsorolással, hogy hány aktív és nyugdíjas tisztviselő tagja egyes vállalatoknak a kormány megbízásából vagy engedélyéből. A határozati javaslatok beterjesztése után a költségvetés csökkentéséről beszélt Gaal Gaszton. Mindenekelőtt javasolta a hatáskörök összevonását. A hatáskörök restringálásával ezer és ezer tisztviselő válik fölöslegessé és súlyos milliókat lehet megtakarítani. A dologi kiadásokat bírálva, kijelentette, hogy ha a pénzügyminiszter a kiszállási lázat megszünteti, akkor egyszerre tizenöt százalékkal lehet csökkenteni a költségvetést. Koldusország tisztviselői karának és háztartásának különben is alkalmazkodni kell az ország viszonyaihoz. Hajdan a miniszterelnök és a miniszterek gyalog jártak, ma pedig a kiszállásoknál a tisztviselők autón jelennek meg és ez az autóláz jellegzetes jelképe a helyzetnek. A képviselőház minden oldalán nagy mozgás támadt, amikor Gaal Gaszton az autólázat egy esettel illusztrálta. Elmondotta, hogy egyik állami főtisztviselő külön szalonkocsiban jött az ő vidékére vadászni és külön teherkocsi hozta a gépkocsiját, amely három napig ott állomásozott, amíg a főtisztviselő vadászott. Ezek a dolgok visszaidézik azt a lelki állapotot, amelyben Franciaország volt a francia forradalom előtt, amikor a lerongyolódott parasztság verejtékes adóiból tobzódott a francia nemesség. Szólt ezután Gaal Gaszton arról, hogy a földművelésügyi miniszter ez évben nem akarja megadni az OMGE-nek a mezőgazdasági költségekhez a 35.000 pengőt. Ha csak azt az egy autót szüntetnék meg, amely az ■OMGE-nek választmányi ülése alkalmával, amelyen a költségmegtagadásról szó volt, két méltóságos úrra várakozott, az OMGE már hozzájuthatna a 35.000 pengőhöz. Már a Kállay-féle adótörvény javaslatok tárgyalása alkalmával figyelmeztették a kormányt, hogy ez a javaslat a mezőgazdaság pusztulására vezet. Ezeknek a törvényeknek a szerzője, Kállay Tibor, éppen ezek miatt a törvények miatt ül most az ellenzék oldalán. Ezeket az adótörvényeket egyébként úgy hajtják végre, hogy a 100 millióra tervezett költségvetést 1000 millióra emelték fel. A figyelmeztetések ellenére a kormány mindent elkövet a költségvetés felduzzasztására. Az 1919-es forradalom — jelentette ki Gaal Gaszton — mesterséges forradalom volt, melyben a magyar nép egyáltalán nem vett részt. Ma azonban a francia forradalom előzményeinek megismétlődését látja és óva inti a kormányt attól, hogy ezen az úton tovább haladjon, mert minden felelősség a kormányra hárul. Az állam kötelessége a mezőgazdaságot megszabadítani az adóterhektől, mert a mezőgazdaság nem bírja el azokat. Az egész baloldal és több kormánypárti képviselő hangosan helyesel Gaal Gasztonnak, mire Rassay Károly közbeszólt: — Ne lelkesedjenek, nem mi csináltuk, önök csinálták. Fölszólította Gaál Gaszton a kormányt, hogy gondoljon a földadómérséklésre, a házadó leszállítására, a borfogyasztási adó leszállítására és a közmunkaváltság eltörlésére. Ne kényszerítse a kormány a mezőgazdaságot arra, hogy véres verejtékkel hiába dolgozzék. Részletesen beszélt ezután a vámkérdés problémájáról és hangsúlyozta, hogy Sándor Pál a vámtörvény tárgyalásánál sziszifuszi munkát végzett. Magyarország a védvámokkal régi vevőit leszoktatta arról, hogy magyar búzát vásároljanak s a nyugati országok a mi elzárkózottságunk miatt keresték azután az amerikai búzát. Megállapította, hogy az osztrák gazdasági szerződések körül szintén súlyos zavarok vannak. Vödermayer osztrák földművelésügyi miniszter nyilatkozata szerint az osztrákok azt ajánlották, hogy Magyarország szerezze be faszükségletének legnagyobb részét Ausztriából és akkor ők a búzakivitelnél rekompenzálják Magyarországot. Vödermayer szerint a kereskedelmi minisztérium e tárgyban nyilatkozatra szólította fel a GYOSZ-t, megkérdezte, hány percent vámemelést tart szükségesnek. A GYOSZ 30 százalékot kötött ki, mire az osztrák kormány kijelentette, hogy ilyen alapon nem lehet folytatni a tárgyalásokat. Pusztulásnak kell várnia az országra, ha ilyeneket lehet elkövetni a nyomorgó magyar mezőgazdaság ellen. Követelte, hogy indítsa meg a miniszter a vizsgálatot, kik kötötték meg az IBUSZ szerződését, — melyet a miniszter maga is rossznak tart — és azokat büntessék meg méltó módon. Államjavakat kiszolgáltattak ugyanis magánérdekeknek. Felemlítette a vasúti tarifa kérdését és megállapította, hogy a mezőgazdasági cikkek vasúti tarifája azért emelkedett 200 százalékkal, hogy az Államvasutak üzemi jutalékot osztogathassanak. Szólott a tűzifakartellről, amely az Államvasutaknál elért engedményeivel rontja a kereskedelmi mérleget és a fát kartelláron adja el. Az ország elbürokratizálódik Nagy érdeklődés mellett kezdett foglalkozni Gaal Gaszton az összeférhetetlenség kérdésével. Egyes vállalatoknak — mondotta — százszázalékos nexusa van a kormánynyal, ami a legnagyobb összeférhetetlenséget jelenti. A legmesszebbmenő közjogi összeférhetetlenséget követte el a kormány, amikor megengedte, hogy állami tisztviselők képviselők lehessenek és függő helyzetükben még dupla fizetést is kapjanak az államtól. Közgazdasági összeférhetetlenséggel egyébként léptennyomon találkozunk. Rassay közbeszólt, hogy „80.000 pengős igazgatósági tag“, mire a kormánypártról többen kiáltozták: „hol“, mire Rassay azt felelte a kormánypártra mutatva, hogy „ott“. Fölemlítette Gaal Gaszton hogy már évekkel ezelőtt figyelmeztette a kormányt arra, hogy a bankok, a Hitelbank és Kereskedelmi Beink kivételével, a számlabélyeget nem rójják le és milliókkal károsítják meg az államot. A vizsgálat megindult, de miután megállapították a jegybanknál, hogy az átmenő leveleknél a nyugtabélyeget nem rójják le, a vizsgálatot lefújták. Szólott még ezután Gaal Gaszton arról, hogy az ország elbürokratizálódik, pedig nem szabad elfelejteni, hogy a bürokrácia nagy középeurópai hatalmakat pusztított el. Felszólította a kormányt, vessen véget a mai állapotoknak, mert ezekből csak pusztulás következhetik. A mai állapotok rongyokba öltöztették a falu népét, egyik kereskedőház a másik után zár be és az iparosok visszaadják iparigazolványukat. Beszédét azzal fejezte be, hogy a költségvetést elfogadja, de nem azért, mert a kormány iránt bizalommal lenne, hanem azért, mert a költségvetésre az országnak szüksége van. Megállapította végül a baloldal és a közép tapsa közben, hogy a kormány hibás közgazdasági politikájában megátalkodottan viselkedik. Gróf Bethlen István beterjesztette ezután a legfelsőbb számvevőszék 1929/30. válaszolt. Elismerte, hogy a vámvédelem, amellyel a magyar ipar rendelkezik, revízióra szorul. A kezdeményező lépéseket ebben a tekintetben meg is tették. Hogy a vámvédelem terén a revízió késik, ez elsősorban annak tudható be, hogy a mai napig nem tudják még, hogy a mezőgazdaság érdekképviseletei milyen vámtételekre helyezik a súlyt. Rassay közbekiáltotta: A kormánynak magának is tudnia kell ezt. Az osztrák földművelésügyi miniszternek arra az ajánlatára vonatkozólag, amelyről Gaal Gaszton említést tett, azt mondotta gróf Bethlen, hogy ilyen ajánlatról nincs tudomása. Kijelentette, hogy a maga részéről is szükségesnek tartja a tarifális megállapodások módosítását és helyteleníti, hogy Budapesten a somogyi vagy zalamegyei fa drágább legyen, mint a külföldi. Az inkompatibilitásról szóló törvény — állapította meg a miniszterelnök — a Ház autonómiájának pregnáns része, de azért sohasem állotta útját annak, hogy inkompatibilitási esetekben eljárást folytassanak. Báró Láng Boldizsár és Jókay-Ihász Miklós kormánypárti képviselők tartottak ezután beszédet és a költségvetést elfogadták. A délutáni ülés első szónoka, Gáspárdy Elemér, elfogadja a költségvetést. Helyteleníti, hogy a városok üzemeket tartanak fenn. A BSZKRT gazdálkodása igen drága. Minek ennek 34 szakaszbav s ugyannyi igazgató? Mire kell ott 16 személyzeti autó? Amikor Márkus helyettes vezérigazgató több fizetést kap, mint az őt ellenőrző minisztériumi osztály összes tisztviselői. Beerben a sokkal nagyobb villamos megelégszik öt szakosztállyal s az igazgatók fizetése sokkal kisebb, mint Budapesten. Az autóbuszüzem egymillió veszteséggel dolgozott tavaly s az igazgatók mégis 60.000 pengő remunerációt kaptak. Jánossy Gábor nagy derültség közben azt fejtegeti, hogy egy képviselő sem utasítaná vissza a mammutjövedelmet. Az adókon józaneszű ember el nem igazodik, hiszen 119 adónem van. 1867 óta 2900 törvényt hoztak. Fel kell emelni a hadirokkantjárulékokat, mert Németország 113 pengőt, Ausztria 114 pengőt ad hadirokkantjainak, Magyarország pedig 10 pengőt, a hadiözvegyek Németországban 108, Ausztriában 55, nálunk 6 pengőt kapnak. Meg kell csinálni az összeférhetetlenségi törvény szigorú reformját. Közben verseket citál s tréfásan azt indítványozza, hogy azt a pályadíjat, amit Wekerle a közigazgatás egyszerűsítésének ötletéért kitűzött, Kossuth Lajosnak adják. Meg kell szüntetni a numerus clausust, meg kell valósítani a tökéletes tanszabadságot. Gyóni Géza hamvainak hazahozatalát kérte. A költségvetést elfogadta. Gyulay Sándor ugyancsak elfogadta a költségvetést. A falu panaszait tette szóvá. A főváros környékének utait rendbe kell hozni, mert ma is abban az állapotban vannak, mint amikor még Mátyás király vadászgatott arrafelé. Kocsán Károly kéri, hogy komolyabb közgazdasági politikát csináljanak, mert a munkanélküliség és kenyér kérdését nem lehet karhatalmi intézkedésekkel megoldani. Többet kell az ifjúság kérdésével foglalkozni, mert az ifjúság az ő nagy kilátástalanságában hol helyes, hol azonba helyesen utakon keresi a jövő programját. Az agrárválságról beszél, a költségvetést elfogadja. Ezzel a vita megszakították. Seitovszky belügyminiszter felszólalását a május elseji tüntetések ügyében lapunk más helyén közöljük. " 50 íz óta . etiámadhatatlan a nyelvoktatásban BÜUTZ Lill évi költségvetésének első felére vonatkozó jelentést, majd Gaal Íjászton megjegyzéseire A mezőgazdasági munkások nyomára Több interpellációra adott választ olvastak fel. Hegymegi Kiss Pál a debreceni tüdőbeteg-szanatórium ügyében intézett interpellációra adott választ nem veszi tudomásul. A tüdővész mind nagyobb arányban terjed, egyik terjesztője, a nyomor is. Sajnálja, hogy a miniszterek az írásbeli interpellációkat nem veszik komolyan. A kormánynak a legkomolyabb intézkedéseket kell megtenni s ezt az ügyet nem lehet a társadalomra bízni. A többség a választ tudomásul veszi. Hegymegi Kiss Pál írásban beadott interpellációját olvasták azután fel 15.000 vágón elromlott szabolcsi burgonya ügyében. Csik József a mezőgazdasági munkások nyomorát ismerteti interpelláció formájában. A mezei munkások csináltak már aratólázadásokat , mert ma helyzetük a lehető legrosszabb, ezért mindent meg kell tenni, hogy a szegény falusi munkások munkához jussanak. Csötörtök Feltöltő, raglín, Trendi-coat készen kapható! Angol szövet Legújabb szabás Legjobb kidolgozás Igen olcsón Kívánságra UimnEB férfiszabó, IV„ Városiul” mérték után is. Whi SilLifi ucca 20. Telefon: 880—20. 250.000 azoknak a száma, akik aratási és cséplési munkaszerződés nélkül állanak. Czettler is elismerte, hogy körülbelül enynyi azoknak a mezőgazdasági munkásoknak száma, akiket a mai agrárviszonyok közt nem tudnak kenyérhez juttatni. A munkabérek pedig annyira leestek, hogy azokból megélni nem lehet. Nyomban meg kell indítani a közmunkákat. — Miből? •— kérdi báró Urbán Péter. — Akármiből — feleli indulatosan, kiabálva — ezeknek kenyeret kell adni ■■ akármiből is. Kéri, hogy állapítsák meg a mezei munkásoknál is a minimális munkabéreket. Mayer János kijelenti, hogy a mezei munkások munkanélkülisége a nyári munkaidővel csökkenni fog, felsorolja, hogy mennyi közmunkát indíttatott máris meg s ígéri, hogy ezután is megtesz mindent. A mezei munkásbiztosítás javaslata hamarosan elkészül. A választ tudomásul vették. Az ülés hét órakor véget ért. A vitát csütörtökön folytatják. Az analízis jelentősége a jogtudományban Ifjabb dr Balázs Dezső ezen a címen érdekes előadást tartott az Ügyvédi Körben kedden délután, előkelő közönség jelenlétében. Az előadó kifejtette, hogy a pszichoanalízis harmincéves pályafutása alatt túlnőtt az indulás keretén és ma már nem csupán az orvos gyógyító tudománya, hanem a lélek tudománya. A szociológia és jogtudomány egyelőre csakt elméleti szempontokat köszönhet az új tudománynak, de nem késhet sokáig, hogy az elméleti eredményeket gyakorlatilag is felhasznál .juk. Itt van például a gyári gyilkosság, amelynél , számtalan olyan körülmény merült fel,, ammely nem lehet közömbös a bűnös és a bűnper meg- ,ítélésénél, valamint a büntetés kiszabásánál. A .... legkülönbözőbb büntetőjogi elméletek a büntetés , céljául az elrettentést és javítást, mások a megtorlást állítják be. Valóságban azonban konstatálható, hogy a büntetés sokszor se el nem rettent, se a bűnöst nem javítja meg. A megfelelő büntetés az, amely a bűnöző lelki struktúrájának megfelel és kiegyenlítő hatású. Határozottan meg kell különböztetni a normális és a parapátiás bűnözőt. Normális bűnöző az, akinek mora- ' sitása úgy alakult ki, hogy az a társadalmi berendezkedésnek nem felel meg. A parapatikus bűnözőnél viszont a bűntett is tünet, a büntetésnek tehát ezzel kell összhangban állani. Mindezeknek a megismeréseknek befolyással kellene lenniök az ítélkezésre is. Dr Balázs Dezsőt érdekes előadásáért a nagyszámú közönség lelkesen megtapsolta. Áprilisiban 0,68 százalékkal olcsóbbodott az élet Gál Benő, a magyarországi szakszervezeti tanács titkára most tette közzé április folyamára szóló indexszámításait. Eszerint április végén a család heti ellátására 73.50 pengőre (918.750) volt szükség a március végi 73.56 pengővel szemben, ami 0.08% olcsóbbodást idézett elő. A háború kezdete óta az élelmiszereknél 36.6 százalékos (19.746.2-szeres) a drágulás, míg az összszükségletnél 48.7 százalék (21.526.4-szeres) drágulás mutatkozik. Egy pengő békebeli vásárló értéke 67.2 fillér. Az öttagú munkáscsalád heti szükséglete pengőkben és koronákban, egyéb szükségletnél . . . . . 4.60 12.24 13.05 163.125 összesen: 49.42 76.97 73.50 918.75,0 1914 1929 1930 IV. 24 K Pengő élelmiszernél . . 19.35 30.99 26.46 330.750 tüzelés és világítás 3.19 5.16 5.04 63 000 háztart. cikkeknél 2.00 4.62 4.62 57.750 lakásnál .... 12.06 10.32 10.32 129.000 Szobafestést legelőnyösebben végez GRALITZER VII, Erzsébet krt 44 Tel.: 1. 401-74