Magyar Hirlap, 1931. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-21 / 16. szám
6931 január 5./IA055*0 HÍRLAPSzéria HÍREK Nem szalad végig a hideg a hátadon, nyájas olvasd, mikor a lapok „előadás“rovatában látod, hogy hol itt, hol ott, hol katonai, hol orvosi, hol kémiai szakember tart előadást a gáztámadások elleni védekezésről? Nem szalad végig a hátadon a hideg a félelemtől és agyadon a felháborodás az utálkozástól? Mert mind a kettőre van ok. Miközben minden ország minden hozzáértő embere lázas riadalommal próbálgatja a védekezés módját s mialatt a szerencsés országok kémiai laboratóriumaiban ugyanolyan lázas igyekezettel kísérleteznek mind gyilkosabb gázokkal, Génfben példátlan hipokrízissel együtt ülnek az urak és csevegnek békéről, leszerelésről. A szemforgató képmutatásnak nagy tragikomédiája ez, amelyhez tapsra kérik a dolgos polgárság tízmillióit; azokat, akiknek életéről a játékban szó van. S míg járványok bacillusai ellen harcba száll az emberi akarat minden tudományával — a bacillus ellen, amely ellenség—, a saját őrületével nem tud, nem is próbál megbirkózni. Előadást a gázmaszkról, zárótűzről, azt igen. De hogy az asztalra ülne, a hipokrita tárgyalások asztalára és végét parancsolná a készülődésnek, ahhoz nincs ereje vagy nincs bátorsága. Mi, innen, a kényszerű védekezés keserű pozíciójába szorítva, mint tragikus jósok látjuk, meggyötört magyarok, a nagy sürgést, mely talán egy végső katasztrófa kulisszáit tologatja a beteg Európának. ____ (b) — Új korányfőtanácsos- A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Frommer Vilmosnak, a Magyar Általános Hitelbank igazgatójának, közhasznú, érdemes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. • — A miniszterelnök és a kereskedelmi miniszter tárgyalásai. Gróf Bethlen István miniszterelnök kedden délelőtt Bod János kereskedelmi minisztert fogadta, akivel hoszszabb ideig tanácskozott. A miniszterelnök és a kereskedelmi miniszter tanácskozása a magyar—osztrák kereskedelmi szerződés ügyében megindult tárgyalásokkal és a miniszterelnök jövő heti bécsi útjával van kapcsolatban. A kormányzói pár az Iparművészeti Iskola kiállításán. A kormányzó és felesége kedden délben megtekintette az Iparművészeti Iskola jubiláris kiállítását az Iparművészeti Múzeumban. A kormányzó, akit Kertész K. Róbert államtitkár és Helbing Ferenc kormányfőtanácsos, igazgató fogadott a tanári kar élén, egy teljes órát töltött a kiállításon s a legteljesebb elismerését fejezte ki.• Id. Chorin Ferenc emlékezete. Kedden volt hat éve, hogy időskor Chorin Ferenc, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének megalapítója és elnöke és a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság elnöke meghalt. Id. Chorin Ferenc halálának évfordulóján a két testület kiküldöttei megjelentek elhunyt elnökük sírjánál, hogy kegyelettel adózzanak emlékének. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének képviseletében a szövetség alelnöke, Hegedűs Lóránt nyugalmazott miniszter méltatta az elhunyt elévülhetetlen érdemeit, majd a Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. nevében Treszberg Antal ügyvezető igazgató mélyen átérzett szavakban szólott id. Chorin Ferencnek arról a munkásságáról, amellyel a kőszénbányarészvénytársaságot felvirágoztatta. «— Lemondott dr Érti János a HONSZ országos elnöki tisztségéről. Az utóbbi hetekben egyes lapokban többször is jelentek meg közlemények arról, hogy a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének elnöke, őt a parlamentben ért támadások miatt, eme tisztségéről lemondott, sőt már különböző kombinációk is merültek fel az elnöki tisztség mikénti betöltésére nézve. A hadirokkantak szövetségének vezetősége mindezideig elzárkózott az elől, hogy ebben a kérdésben nyilatkozzék, mert közben dr Érti János és a szövetség igazgatósága között tárgyalások folytak, úgyhogy a lemondás nem volt véglegesnek tekinthető. A tárgyalások most befejeződtek és dr Érti János visszavonulása befejezett tény. — A Székesfőváros Népművelési Bizottságának legközelebbi tanulmányi kirándulásai. Január 21., szerda délelőtt 10 órakor. Új Magyar Képtár. Az impresszionizmus szellemében alkotott festmények. Vezető: Krivátsy-Szücsi György festőművész, tanár. Gyülekezés az Andrási út 11. számú kapu előtt Tetted a spanyol/atpany ««■. Franciaországban a járvány főleg a törvényszék személyzeteiölött tetjed Párizsból jelentik. A spanyoljárvány egész Franciaországban egyre veszedelmesebb arányokat ölt A közhivatalokban teljesen megbénult a munka és főleg a postaforgalomban mutatkoznak nagy fennakadások. A montaubani postaigazgatóság közlése szerint a postatisztviselők között annyira elterjedt a spanyolnátha, hogy a posta-, táviró- és telefonforgalmat néhány napig csak lényeges korlátozásokkal tudják fenntartani. Toulouseban a postaszolgálat ellátására katonaságot kellett kirendelni. Itt egyébként a spanyoljárványnak már több halálos áldozata is van. Párizsban a járvány főként a törvényszéki személyzet soraiban terjed. Az összes bírósági tárgyalások határnapját nyolc nappal meg kellett hosszabbítani. A grenoblei gyáripari kerületben a munkásoknak mintegy harmada spanyolnáthában fekszik. A képviselőház pénteken ülést tart. A képviselőház legközelebbi ülését pénteken, január 23-án délután tartja. Az ülés egyetlen tárgya az összeférhetetlenségi zsűri tagjainak kisorsolása. Ezen az ülésen beterjeszti az egyesített bizottság előadója a kartelljavaslatról szóló bizottsági jelentést és így a Ház következő ülésén már meg is kezdi a kartelljavaslat tárgyalását. Előadások Budapesti Fürdőváros Egyesület József Ferenc főherceg elnöklésével kedden este tartotta meg évi közgyűlését a Gellért-szállóban. József Ferenc főherceg megnyitóbeszéde után a főherceg indítványára a közgyűlés Wolff Károlyt és Kozma Jenőt az egyesület tiszteletbeli elnökévé választotta. Ezután dr Homonnay Andor ismertette az egyesület múlt évi munkásságát és közölte, hogy az egyesület Lengyelország városait is bekapcsolta a fürdőpropagandába, ezenkívül az egyesület meghívására Rómában ebben az évben magyar balneológus-szakértő tart előadást a kölcsönösség alapján. A beszámoló után Tasnády-Szüts András az IBUSZ nevében a legnagyobb mértékű együttmunkálkodást ajánlotta fel, majd dr Szelezsényi Zoltán, az egyesület ügyvezető igazgatója tartotta meg előadását Budapest fürdőváros múltja, jelene és jövője címén. Az Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület kedden délután előadást rendezett, amelyen Markó Árpád nyugalmazott alezredes II. Rákóczi Ferenc seregének első nagyobb győzelmét, az 1704 május 28-án a Kis-Kárpátokban Szomolány és Jablonka között lezajlott ütközetet ismertette. Helyszíni vázlatok vetített képeivel kísérte Markó Árpád ezredes az előadását, melyet az előkelő közönség élénk érdeklődéssel hallgatott végig. A Magyar Filozófiai Társaság kedden az Akadémián Szent Ágoston-emlékülést rendezett Pauler Ákos elnöklésével, aki Szent Ágoston és a modern gondolat című értkezését olvasta fel. Utána dr Schütz Antal Szent Ágoston karakterológiájának jelentőségéről tartott előadást. .A Magyar Külügyi Társaság kedden délután előadó-ülést tartott, amelyen José Germain, a francia frontharcos írók szövetségének elnöke arról tartott előadást, hogyan lehetne a világ valamennyi szellemi munkáját egységes alakulatba tömöríteni. Az előkelő közönség nagy érdeklődéssel hallgatta végig José Germain előadását, amelyért az előadónak gróf Apponyi Albert mondott köszönetet. — Előfizetési felhívás Magyarország Tiszti Cím- és Névtárának 1931. évi kiadására. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal megkezdte a Tiszti Cím- és Névtár 1931. évi kötetének szerkesztését. Az új címtárnak épúgy, mint az eddigieknek, célja az, hogy minél megbízhatóbb és pontosabb tájékoztatást nyújtson az állami élet szerveinek tagozódásáról, a kormányzati és közigazgatási szerveknél alkalmazott tisztviselőkről és azok beosztásáról. „Magyarország Tiszti Cím- és Névtára“ című kézikönyv 1931. évi kötete is a legnagyobb részletességgel fogja ismertetni a kormányzóra vonatkozó adatokat, a kormányzósági hivataloknak, az országgyűlés, a minisztériumok és az ezek alá tartozó hatóságok, hivatalok és intézetek tisztviselőszemélyzetének névsorát és szolgálati beosztását. Közölni fogja a címtár a minisztériumok és nagyobb központi hivatalok ügybeosztását, a jelentősebb hatóságok hatáskörét és működési területkörét, az ország közigazgatási és anyakönyvi beosztását községi és körjegyzőségek szerint, a jegyzők neveivel együtt; a bíróságoknál pedig a sajtó- és pénzügyi bíróságok, a közjegyzői és ügyvédi kamarák megjelölését, a telekkönyvi hatóság, az adó- és letéti hivatal pontos megjelölését. Közölni fogja továbbá a Függelék-részben a tudományos és más országos érdekű társulatok és egyesületek, nagyobb pénzintézetek és biztosítóintézetek adatait, végül teljes névsorát fogja adni az 1920 óta adományozott nem hivatalnoki címek és rendjelek birtokosainak is (kormányfőtanácsosok, kormánytanácsosok, gazdasági tanácsosok, stb.). Végül tartalmazni fogja a tisztviselők rangbeosztását. (Fizetési osztályonként és betűsorban.) „Magyarország Tiszti Cím- és Névtáráénak új kiadása egész vászonkötésben 1931 május végén fog megjelenni. Az új kötet előfizetési ára 18 pengő, bolti ára 25 pengő. Az előfizetési határidő 1931 március 31. A címtár új kiadása az előfizetési határidő lejárta után csak bolti áron lesz beszerezhető. Megrendelések kizárólag a m. kir. miniszterelnökség 100.709. számú bevételi csekklapjával történt befizetések útján eszközölhetők. Budapest, 1931 január. M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. — Hójelentés. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint a hóviszonyok a következők: A Gallyatetőn 64 cm., ebből 2 cm. új hó, Dobogókőn 30 cm., ebből 1 cm. frissen hullott, Lillafüreden 30 cm., ebből 4 cm. frissen hullott,, a Hármas-határhegyen 10 cm., ebből 4 cm. frissen hullott, a Svábhegyen 15 cm., ebből 2 cm. frissen hullott. — Tanulmányút Konstantinápoly—Szentföld —Egyiptomba. A Párizsi Magyar Diákegyesület budapesti utazási osztálya, mely a MEFHOSZ tanulmányutait eddig is rendezte és az elmúlt szezonban 23 tanulmányutat indított 1050 résztvevővel, február 15-én tanulmányutat rendez Egyiptomba. Az erre vonatkozó prospektust az érdeklődőknek legnagyobb készséggel díjmentesen küldi meg a Párizsi Magyar Diákegyesület utazási osztálya (Budapest, IX. Ferenc körút 38. földszint 2.). Telefon: 872—74. Hivatalos órák: hétköznapokon d. u. 4—6-ig. — Élelmiszerárak a főváros vásárcsarnokaiban és nyílt piacain. Kiskereskedelmi árak : Marhahús: rostélyos, felsál 200—340, leveshús 160—300. Borjúhús: comb 300—460, borjúvesés 200—320. Juhhús: hátulja 160—220, eleje 100 —180. Sertéshús: karaj 220—320, tarja, comb, lapocka 200—240, oldalas 160—220, zsírnak való szalonna 144—160, háj 163—180, zsír 158 —172. Élő baromfi: csirke drb 200—380, lúd és ruca 400—1400. Tisztított baromfi nagyban tyúk kg 160—180, csirke 180—200, pulyka 170 —200, lúd és ruca 160—210. Kicsinyben: csirke kg 250—400, lúd és ruca 200—250, nyúl drb 350—450. Tojás: tea 14—15, főző és apró 10— 13. Halak: élő ponty 180—280, jegekt és nem élő 140—200. Tej és tejtermékek: tej 26—32, tejfel 140—200, tea vaj 320—330, tehéntúró 40— 100. Kenyér: fehér kg 40—48—54, félbarna 30—36—40, barna 20—24—28, gazdakenyér 30. Szárazfőzelék: bab 28—ICO, borsó 32—80, lencse 36—100. Zöldségfélék: vöröshagyma 10—12, fejeskáposzta 20—35, kelkáposzta 30—60, karfiol 70—90, rózsaburgonya 14—24, Ella-burgonya 10—14, közönséges 08—12, tisztított paraj 80—120, savanyúkáposzta 24—32. Gyümölcs:alma 60—160, körte 100—400, narancs 60—100, mandarin 80—120, szőlő 100—260. — Halálozás. Kedden délben temették el a farkasréti temető halottasházából nagy részvét mellett Iván Edét, a jeles műkritikust. Temetésén az újságírói intézmények nevében Kárpáti Aurél mondott búcsúbeszédet. — Egy hetvenéves vak úriasszony kérése a jótékony emberekhez. Hetvenéves, vak öregasszony részére kérünk támogatást az emberbarátoktól. Apja jótékonyságáról híres vármegyei főorvos volt, számos kórház és kultúrintézmény alapítója, akiről egyik nagy vidéki városban uccát neveztek el. Férje ismert budapesti ügyvéd volt, aki, amikor meghalt, polgári jómódban hagyta hátra özvegyét és ügyvédnek készülő fiát. A háború és a nagy gazdasági válság azonban elsöpörték az özvegy kis vagyonát, nyugdíja évi 39 pengő kegydíjjá zsugorodott, amiből nemcsak önmagát, hanem esztendők óta halálos betegen fekvő fiát is el kellene hogy tartsa. Most négyhavi házbértartozása miatt rögtöni hatállyal lakását is felmondták az özvegynek, akit az a veszély fenyeget, hogy nagybeteg fiával együtt az uccára kerül. Kétségbeejtő helyzetében a Magyar Hírlap szerkesztőségén keresztül fordul a könyörületes emberekhez, hogy segítsenek rajta. Csak annyi pénzt szeretne összehozni, hogy ismét fedél alá vihesse fiát, akit önmagával együtt azután uccai cukorkaárusításból remél fenntartani. A Magyar Hírlap kiadóhivatala készséggel továbbítja a jótékony emberek adományait. BEKÜLDÖTT HÍREK A Budapesti ügyvédi Kör és az Országos Ügyvéd Szövetség január 22-én, csütörtök este 8 órakor tartja e havi közös vacsoráját, amely alkalommal dr Lény Béla Ügyvédi dilemmák címmel előadást tart. x Székrekedés. Nőorvosi klinikák vezetői egybehangzóan dicsérik a természetes „Ferenc József“ keserűvizet, mert könnyen bevehető és rendkívül enyhe hatása gyorsan és minden kellemetlenség nélkül jelentkezik. x Intelligens ember minden életrevaló újításra felfigyel és igyekszik azt saját érdekében kihasználni ily figyelemreméltó és könnyen megérthető újítás, amelyet mindenki igénybevehet és mindenkinek, aki azt igénybeveszi, csak előnyére szolgálhat az „akció-blokk". Az oly gyorsan népszerűvé vált Holzer vásár még csak két napig tart: ma és holnap. Akinek még nem volt alkalma a Holzer-vásár frappáns árairól meggyőződni, annak ajánljuk, hogy az utolsó két napot használja fel erre . Nemcsak a valóban alacsony árak fogják meglepni, de az áruk elsőrendű minősége. Erős rendőri készültség őrizte a köszépületeket, mert kommunista tüntetés készült. Hétfőn éjszaka erős, rendőri készültséget rendeltek ki a főkapitányságról a pályaudvarok és a középületek őrizetére. A főkapitányságnak ugyanis tudomására jutott, hogy nagyobbszabási, kommunista tüntetés készül kedden délelőtt A tüntetés tervét először a miniszterelnökségnek hozta tudomására egy névtelen feljelentés és ennek alapján történtek a preventív hatósági intézkedések, amelyek meggátolták a tervezett tüntetést. Örökösödési per a Samassi-hagyaték körül. Érdekes hagyatéki pert tárgyal dr Pethes Kornél törvényszéki bíró. Samassa Adolf belügyi államtitkár, a Friedrich-kormány néhány napos belügyminiszterének özvegye 1929 október 25-én meghalt és miután írásbeli végrendeletet nem hagyott, a hagyatéki bíróság az eljárás lefolytatása után kiadta a hagyatékot az elhunyt Samassáné 83 éves édesanyjának. A közel 209.000 pengő értékű hagyaték körül utóbb bonyodalom támad, mert egy esztendővel később dr Samassa Aurél helyettes államtitkár megtámadta az örökséget és keresetében előadta, hogy fivérének özvegye, az elhúnyt Samassa Adolfné három hónappal halála előtt őt jelölte ki örökösének. A keddi tárgyaláson a tanúvallomások elhangzása után dr Ember Sándor az örökösök képviseletében rámutatott arra, hogy Samassa Aurél egy esztendeig nem tett említést hagyatéki igényeiről. A felek felszólalása után a bíró január 24-ére napolta el a tárgyalást. Január 28-án hirdet ítéletet a tábla a Koburg-perben. Fülöp Józsiás bolgár királyi herceg ismert polgári perében a tábla Rákóczy- tanácsa kedden folytatta a fellebbviteli tárgyalást. A felek képviselői a keddi tárgyaláson rövid felszólalások kapcsán bemutatták, illetve becsatolták azokat az iratokat, amelyeknek beterjesztését a tábla a hétfői tárgyalási napon rövid úton elrendelte. A rövid, formális ülés után a táblai tanács úgy döntött, hogy január 28-án, délelőtt fél 11 órakor hirdeti ki a régóta húzódó, érdekes perben a fellebbviteli bíróság véghatározatát. — Az üzleti záróra Ugye. (Levél a szerkesztőhőz.) Igen tisztelt Szerkesztő úr! Engedje meg, hogy b. lapjának január 15-i számában megjelent Közös ügy című cikkhez néhány reflexiót fűzzek. Mindenekelőtt sajnálattal állapítom meg, hogy az előző cikket, mely a záróra időnkénti rövid meghosszabbításának eszméjét felvetette, nem olvastam. Most tehát csak a jelen cikkel szemben tiltakozom minden olyan beállítás ellen, mely „a magyar ipar és kereskedelem nehéz helyzetű, főkép a fogyasztás állandó csökkenéssét úgy akarja enyhíteni, hogy gaz én 365 napja közül 30—40 munkanap ne a szokásos zárórával végződjék“, így beállítva, a 365 napnak a 30—40 naphoz való viszonyítása tényleg nem nagy áldozat, ezt mindenkinek meg kellene hoznia, akinek a kereskedelem ad kenyeret, ám ezzel akár csak egy „Megszűnik“ vagy „Feloszlik“ táblával lesz is kevesebb. A gyakorlat azonban, sajnos, azt mutatja, hogy az esetenként engedélyezett óra meghosszabítások — kivéve a karácsony előtti pár forgalmas napot — a kereskedelem helyzetén mit sem lendítettek, azok — a többségre nézve — legcsekélyebb haszonnal sem jártak. Mint 20 év óta önálló kereskedő, gyakorlati tapasztalat alapján állítom, hogy minden különleges alkalommal engedélyezett záróra-meghoszabbítás a kereskedőnek felesleges bosszúságot és többkiadást jelent, mert a közönség a meghosszabbított időben nem tér be vásárolni, a bevétel teljesen minimális, amely még a világítási költséget sem fedezi. Ami pedig a 365 napnak a 30—40 naphoz való viszonyítását illeti, az a gyakorlatban így áll: 1 év 365 napjából, az ünnepl és vasárnapokat levonva, 300 munkanapunk van. Az elmúlt évben, az engedélyezett meghosszabbítások folytán, nyitva tartottunk húsvét előtt 8 nap, a Nemzetközi Vásár alkalmával 10 nap, karácsony előtt 20 nap, szombatokon 52 nap, összesen 90 nap 7 óráig. A munkanapokat véve alapul, ez az évnek közel egyharmadát jelenti. Fölösleges tehát, hogy a záróra-meghosszabbítások még a nagy cégek „kiárusítási vásáraidnak idejére is kiterjesztessenek. Nem kétlem, hogy ez a különleges meghosszabbítás 4—5 nagy áruházunk részére hasznot és nyereséget jelentene, de a nagy többséget jelentő kis- és középkereskedelem részére csak fölösleges vevővárást és bosszúságot. Az olyan kereskedő, aki üzletében reggeltől estig dolgozik és fáradozik, higyye el. Szerkesztő uram, alig várja az esti 6 órai zárórát, hogy nyáron még világoskor egy kis üdítő sétára mehessen, télen családja körében vagy egy jó könyv mellett felejtse a sok gondot és kellemetlenséget, amit a mai üzleti viszonyok részére — naponta — tartogatnak. Pár év előtt folyt le a kereskedők megszavaztatása a zárórarendelet felfüggesztése iránt. Ebből a szavazásból azok kerültek ki többségben, kik sem az általános, sem a részleges további meghosszabbításra nem tartják az időt elérkezettnek. Azt hiszem, ezek száma a súlyos viszonyok folytán növekvőben van. Nem a záróra-meghosszabbítás van hivatva segíteni és javítani a rossz üzleti bevételen, hanem egyedül és kizáróan a jobb kereset, a több pénz és az ebből folyó nagyobb vásárlóképesség. Mindaddig, míg ez be nem következik, az időnként engedélyezett meghosszabbításokat nem hogy célravezetőnek, hanem egyenesen hátrányosnak tartom. Mellyel vagyok b. lapjának továbbra is hű olvasója, irányának követője, kiváló tisztelettel Alemet József.