Magyar Hirlap, 1931. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-21 / 16. szám

6­­931 január 5­.­­/IA055*0 HÍRLAPSzéria HÍREK Nem szalad végig a hideg a hátadon, nyájas olvasd, mikor a lapok „előadás“­­rovatában látod, hogy hol itt, hol ott, hol katonai, hol orvosi, hol kémiai szak­ember tart előadást a gáztámadások el­leni védekezésről? Nem szalad végig a hátadon a hideg a félelemtől és agyadon a felháborodás az utálkozástól? Mert mind a kettőre van ok. Miközben minden ország minden hozzáértő embere lázas riadalommal próbálgatja a védekezés módját s mi­alatt a szerencsés országok kémiai la­boratóriumaiban ugyanolyan lázas igye­kezettel kísérleteznek mind gyilkosabb gázokkal, Génfben példátlan hipokrízissel együtt ülnek az urak és csevegnek békéről, le­­szerelésről. A szemforgató képmutatásnak nagy tragikomédiája ez, amelyhez tapsra ké­rik a dolgos polgárság tízmillióit; azo­kat, akiknek életéről a játékban szó van. S míg járványok bacillusai ellen harcba száll az emberi akarat minden tudományával — a bacillus ellen, amely ellenség­­—, a saját őrületével nem tud, nem is próbál megbirkózni. Előadást a gázmaszkról, zárótűzről, azt igen. De hogy az asztalra ülne, a hipokrita tárgyalások asztalára és végét paran­csolná a készülődésnek, ahhoz nincs ereje vagy nincs bátorsága. Mi, innen, a kényszerű védekezés ke­serű pozíciójába szorítva, mint tragikus jósok látjuk, meggyötört magyarok, a nagy sürgést, mely talán egy végső ka­tasztrófa kulisszáit tologatja a beteg Európának. ____ (b) — Új kor­ányfőtanácsos- A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Frommer Vil­mosnak, a Magyar Általános Hitelbank igazga­tójának, közhasznú, érdemes tevékenysége elis­meréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. • — A miniszterelnök és a kereskedelmi miniszter tárgyalásai. Gróf Bethlen István miniszterelnök kedden délelőtt Bod János kereskedelmi minisztert fogadta, akivel hosz­­szabb ideig tanácskozott. A miniszterelnök és a kereskedelmi miniszter tanácskozása a magyar—osztrák kereskedelmi szerződés ügyében megindult tárgyalásokkal és a mi­niszterelnök jövő heti bécsi útjával van kap­csolatban.­­ A kormányzói pár az Iparművészeti Iskola kiállításán. A kormányzó és felesége kedden délben megtekintette az Iparművészeti Iskola jubiláris kiállítását az Iparművészeti Múzeum­ban. A kormányzó, akit Kertész K. Róbert ál­lamtitkár és Helbing Ferenc kormányfőtaná­csos, igazgató fogadott a tanári kar élén, egy teljes órát töltött a kiállításon s a legteljesebb elismerését fejezte ki.­­• Id. Chorin Ferenc emlékezete. Kedden volt hat éve, hogy idősk­or Chorin Ferenc, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének megalapítója és elnöke és a Salgótarjáni Kő­­szénbánya Részvénytársaság elnöke meghalt. Id. Chorin Ferenc halálának évfordulóján a két testület kiküldöttei megjelentek elhunyt el­nökük sírjánál, hogy kegyelettel adózzanak em­lékének. A Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetségének képviseletében a szövetség al­­elnöke, Hegedűs Lóránt nyugalmazott minisz­ter méltatta az elhunyt elévülhetetlen érdemeit, majd a Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. nevében Treszberg Antal ügyvezető­ igazgató mélyen át­­érzett szavakban szólott id. Chorin Ferencnek arról a munkásságáról, amellyel a kőszénbánya­­részvénytársaságot felvirágoztatta. «— Lemondott dr Érti János a HONSZ orszá­gos elnöki tisztségéről. Az utóbbi hetekben egyes lapokban többször is jelentek meg közle­mények arról, hogy a Hadirokkantak, Hadi­özvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szö­vetségének elnöke, őt a parlamentben ért táma­dások miatt, eme tisztségéről lemondott, sőt már különböző kombinációk is merültek fel az elnöki tisztség mikénti betöltésére nézve. A hadirokkantak szövetségének vezetősége mind­­ezideig elzárkózott az elől, hogy ebben a kér­désben nyilatkozzék, mert közben dr Érti János és a szövetség igazgatósága között tár­gyalások folytak, úgyhogy a lemondás nem volt véglegesnek tekinthető. A tárgyalások most befejeződtek és dr Érti János visszavonulása befejezett tény. — A Székesfőváros Népművelési Bizottságá­nak legközelebbi tanulmányi kirándulásai. Ja­nuár 21., szerda délelőtt 10 órakor. Új Magyar Képtár. Az impresszionizmus szellemében alko­tott festmények. Vezető: Krivátsy-Szücsi György festőművész, tanár. Gyülekezés az Andrá­si út 11. számú kapu előtt Tetted a spanyol/atpany ««■. Franciaországban a járvány főleg a törvényszék személyzet­eiölött tetjed Párizsból jelentik. A spanyoljárvány egész Franciaországban egyre veszedelmesebb ará­nyokat ölt A közhivatalokban teljesen megbénult a munka és főleg a postaforgalomban mutatkoznak nagy fennakadások. A montaubani postaigazgatóság közlése sze­­rint a postatisztviselők között annyira elter­jedt a spanyolnátha, hogy a posta-, táviró- és telefonforgalmat néhány napig csak lényeges korlátozásokkal tudják fenntartani. Toulouseban a postaszolgálat ellátására ka­tonaságot kellett kirendelni. Itt egyébként a spanyoljárványnak már több halálos áldo­zata is van. Párizsban a járvány főként a törvényszéki személyzet soraiban terjed. Az összes bírósági tárgyalások határnap­ját nyolc nappal meg kellett hosszab­bítani. A grenoblei gyáripari kerületben a munká­soknak mintegy harmada spanyolnáthában fekszik. ­ A képviselőház pénteken ülést tart. A­­ képviselőház legközelebbi ülését pénteken,­­ január 23-án délután tartja. Az ülés egyet­len tárgya az összeférhetetlenségi zsűri tag­jainak kisorsolása. Ezen az ülésen beterjeszti az egyesített bizottság előadója a kartellja­­vaslatról szóló bizottsági jelentést és így a Ház következő ülésén már meg is kezdi a kartelljavaslat tárgyalását. Előadások Budapesti Fürdőváros Egyesület József Fe­renc főherceg elnöklésével kedden este tartotta meg évi közgyűlését a Gellért-szállóban. József Ferenc főherceg megnyitóbeszéde után a fő­herceg indítványára a közgyűlés Wolff Károlyt és Kozma Jenőt az egyesület tiszteletbeli elnö­kévé választotta. Ezután dr Homonnay Andor ismertette az egyesület múlt évi munkásságát és közölte, hogy az egyesület Lengyelország váro­sait is bekapcsolta a fürdőpropagandába, ezen­kívül az egyesület meghívására Rómában ebben az évben magyar balneológus-szakértő tart elő­adást a kölcsönösség alapján. A beszámoló után Tasnády-Szüts András az IBUSZ nevében a leg­nagyobb mértékű együttmunkálkodást ajánlotta fel, majd dr Szelezsényi Zoltán, az egyesület ügyvezető­ igazgatója tartotta meg előadását Budapest fürdőváros múltja, jelene és jövője címén. Az Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület kedden délután előadást rendezett, amelyen Markó Árpád nyugalmazott alezredes II. Rákóczi Ferenc seregének első nagyobb győ­zelmét, az 1704 május 28-án a Kis-Kárpátokban Szomolány és Jablonka között lezajlott ütköze­tet ismertette. Helyszíni vázlatok vetített képei­vel kísérte Markó Árpád ezredes az előadását, melyet az előkelő közönség élénk érdeklődés­sel hallgatott végig. A Magyar Filozófiai Társaság kedden az Aka­démián Szent Ágoston-emlékülést rendezett Pauler Ákos elnöklésével, aki Szent Ágoston és a modern gondolat című értkezését olvasta fel. Utána dr Schütz Antal Szent Ágoston karaktero­­lógiájának jelentőségé­ről tartott előadást. .A Magyar Külügyi Társaság kedden délután előadó-ülést tartott, amelyen José Germain, a francia frontharcos írók szövetségének elnöke arról tartott előadást, hogyan lehetne a világ valamennyi szellemi munkáját egységes alaku­latba tömöríteni. Az előkelő közönség nagy ér­deklődéssel hallgatta végig José Germain elő­adását, amelyért az előadónak gróf Apponyi Albert mondott köszönetet. — Előfizetési felhívás Magyarország Tiszti Cím- és Névtárának­ 1931. évi kiadására. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal megkezdte a Tiszti Cím- és Névtár 1931. évi kötetének szerkesztését. Az új címtárnak épúgy, mint az eddigieknek, célja az, hogy minél megbízhatóbb és pontosabb tájékoztatást nyújtson az állami élet szerveinek tagozódásáról, a kormányzati és közigazgatási szerveknél alkalmazott tisztvise­lőkről és azok beosztásáról. „Magyarország Tiszti Cím- és Névtára“ című kézikönyv 1931. évi kö­tete is a legnagyobb részletességgel fogja ismer­tetni a kormányzóra vonatkozó adatokat, a kor­mányzósági hivataloknak, az országgyűlés, a minisztériumok és az ezek alá tartozó hatósá­gok, hivatalok és intézetek tisztviselőszemélyze­­tének névsorát és szolgálati beosztását. Közölni fogja a címtár a minisztériumok és nagyobb központi hivatalok ügybeosztását, a jelentősebb hatóságok hatáskörét és működési területkörét, az ország közigazgatási és anyakönyvi beosztá­sát községi és körjegyzőségek szerint, a jegyzők neveivel együtt; a bíróságoknál pedig a sajtó- és pénzügyi bíróságok, a közjegyzői és ügyvédi ka­marák megjelölését, a telekkönyvi hatóság, az adó- és letéti hivatal pontos megjelölését. Kö­zölni fogja továbbá a Függelék-részben a tudo­mányos és más országos érdekű társulatok és egyesületek, nagyobb pénzintézetek és biztosító­­intézetek adatait, végül teljes névsorát fogja adni az 1920 óta adományozott nem hivatalnoki cí­mek és rendjelek birtokosainak is (kormányfő­­tanácsosok, kormánytanácsosok, gazdasági taná­csosok, stb.). Végül tartalmazni fogja a tiszt­viselők rangbeosztását. (Fizetési osztályonként és betűsorban.) „Magyarország Tiszti Cím- és Névtáráénak új kiadása egész vászonkötésben 1931 május végén fog megjelenni. Az új kötet előfizetési ára 18 pengő, bolti ára 25 pengő. Az előfizetési határidő 1931 március 31. A címtár új kiadása az előfizetési határidő lejárta után csak bolti áron lesz beszerezhető. Megrendelé­sek kizárólag a m. kir. miniszterelnökség 100.709. számú bevételi csekklapjával történt befizetések útján eszközölhetők. Budapest, 1931 január. M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. — Hójelentés. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint a hóviszonyok a követ­kezők: A Gallyatetőn 64 cm., ebből 2 cm. ú­j hó, Dobogókőn 30 cm., ebből 1 cm. fris­sen hullott, Lillafüreden 30 cm­., ebből 4 cm. frissen hullott,, a Hármas-határhegyen 10 cm., ebből 4 cm. frissen hullott, a Sváb­hegyen 15 cm., ebből 2 cm. frissen hullott. — Tanulmányút Konstantinápoly—Szentföld —Egyiptomba. A Párizsi Magyar Diákegyesület budapesti utazási osztálya, mely a MEFHOSZ tanulmányutait eddig is rendezte és az el­múlt szezonban 23 tanulmányutat indított 1050 résztvevővel, február 15-én tanulmányutat ren­dez Egyiptomba. Az erre vonatkozó prospek­tust az érdeklődőknek legnagyobb készséggel díjmentesen küldi meg a Párizsi Magyar Diák­egyesület utazási osztálya (Budapest, IX. Fe­renc körút 38. földszint 2.). Telefon: 872—74. Hivatalos órák: hétköznapokon d. u. 4—6-ig. — Élelmiszerárak a főváros vásárcsarnokai­ban és nyílt piacain. Kiskereskedelmi árak : Marhahús: rostélyos, felsál 200—340, leveshús 160—300. Borjúhús: comb 300—460, borjúvesés 200—320. Juhhús: hátulja 160—220, eleje 100 —180. Sertéshús: karaj 220—320, tarja, comb, lapocka 200—240, oldalas 160—220, zsírnak való szalonna 144—160, háj 163—180, zsír 158 —172. Élő baromfi: csirke drb 200—380, lúd és ruca 400—1400. Tisztított baromfi nagyban­ tyúk kg 160—180, csirke 180—200, pulyka 170 —200, lúd és ruca 160—210. Kicsinyben: csirke kg 250—400, lúd és ruca 200—250, nyúl drb 350—450. Tojás: tea 14—15, főző és apró 10— 13. Halak: élő ponty 180—280, jegekt és nem élő 140—200. Tej és tejtermékek: tej 26—32, tejfel 140—200, tea vaj 320—330, tehéntúró 40— 100. Kenyér: fehér kg 40—48—54, félbarna 30—36—40, barna 20—24—28, gazdakenyér 30. Szárazfőzelék: bab 28—ICO, borsó 32—80, len­cse 36—100. Zöldségfélék: vöröshagyma 10—12, fejeskáposzta 20—3­5, kelkáposzta 30—60, kar­fiol 70—90, rózsaburgonya 14—24, Ella-bur­­gonya 10—14, közönséges 08—12, tisztított pa­raj 80—120, savanyúkáposzta 24—32. Gyü­mölcs:­alma 60—160, körte 100—400, narancs 60—100, mandarin 80—120, szőlő 100—260. — Halálozás. Kedden délben temették el a farkasréti temető halottasházából nagy részvét mellett Iván Edét, a jeles műkritikust. Temeté­sén az újságírói intézmények nevében Kárpáti Aurél mondott búcsúbeszédet. — Egy hetvenéves vak úriasszony kérése a jótékony emberekhez. Hetvenéves, vak öreg­asszony részére kérünk támogatást az ember­barátoktól. Apja jótékonyságáról híres vár­megyei főorvos volt, számos kórház és kultúr­intézmény alapítója, akiről egyik nagy vidéki városban uccát neveztek el. Férje ismert buda­pesti ügyvéd volt, aki, amikor meghalt, polgári jómódban hagyta hátra özvegyét és ügyvédnek készülő fiát. A háború és a nagy gazdasági válság azonban elsöpörték az özvegy kis vagyo­nát, nyugdíja évi 39 pengő kegydíjjá zsugoro­dott, amiből nemcsak önmagát, hanem eszten­dők óta halálos betegen fekvő fiát is el kellene hogy tartsa. Most négyhavi házbértartozása miatt rögtöni hatállyal lakását is felmondták az özvegynek, akit az a veszély fenyeget, hogy nagybeteg fiával együtt az uccára kerül. Két­ségbeejtő helyzetében a Magyar Hírlap szer­kesztőségén keresztül fordul a könyörületes emberekhez, hogy segítsenek rajta. Csak annyi pénzt szeretne összehozni, hogy ismét fedél alá vihesse fiát, akit önmagával együtt azután uccai cukorkaárusításból remél fenntartani. A Magyar Hírlap kiadóhivatala készséggel továb­bítja a jótékony emberek adományait. BEKÜLDÖTT HÍREK­ ­ A Budapesti ügyvédi Kör és az Orszá­gos Ügyvéd Szövetség január 22-én, csütörtök este 8 órakor tartja e havi közös vacsoráját, amely alkalommal dr Lény Béla Ügyvédi dilemmák címmel előadást tart. x Székrekedés. Nőorvosi klinikák veze­tői egybehangzóan dicsérik a természetes „Ferenc József“ keserűvizet, mert könnyen be­­vehető és rendkívül enyhe hatása gyorsan és minden kellemetlenség nélkül jelentkezik. x Intelligens ember minden életrevaló újí­tásra felfigyel és igyekszik azt saját érdekében kihasználni ily figyelemreméltó és könnyen megérthető újítás, amelyet mindenki igénybe­vehet és mindenkinek, aki azt igénybeveszi, csak előnyére szolgálhat az­ „akció-blokk".­­ Az oly gyorsan népszerűvé vált Holzer vásár még csak két napig tart: ma és holnap. Akinek még nem volt alkalma a Holzer-vásár frappáns árairól meggyőződni, annak ajánljuk, hogy az utolsó két napot használja fel erre . Nemcsak a valóban alacsony árak fogják meg­lepni, de az áruk elsőrendű minősége­­. ­ Erős rendőri készültség őrizte a kösz­épületeket, mert kommunista tüntetés ké­szült. Hétfőn éjszaka erős, rendőri készült­­séget rendeltek ki a főkapitányságról a pályaudvarok és a középületek őrizetére. A főkapitányságnak ugyanis tudomására jutott, hogy nagyobbszabási, kommunista tüntetés készül kedden délelőtt A tüntetés tervét elő­ször a miniszterelnökségnek hozta tudomá­sára egy névtelen feljelentés és ennek alap­ján történtek a preventív hatósági intézke­dések, amelyek meggátolták a tervezett tün­tetést.­­ Örökösödési per a Samassi-hagyaték kö­rül. Érdekes hagyatéki pert tárgyal dr Pethes Kornél törvényszéki bíró. Samassa Adolf bel­ügyi államtitkár, a Friedrich-kormány néhány napos belügyminiszterének özvegye 1929 októ­ber 25-én meghalt és miután írásbeli végrende­letet nem hagyott, a hagyatéki bíróság az el­járás lefolytatása után kiadta a hagyatékot az elhunyt Samassáné 83 éves édesanyjának. A közel 209.000 pengő értékű hagyaték körül utóbb bonyodalom támad­, mert egy esztendővel később dr Samassa Aurél helyettes államtitkár megtámadta az örökséget és keresetében előadta, hogy fivérének özvegye, az elhúnyt Samassa Adolfné három hónappal halála előtt őt jelölte ki örökösének. A keddi tárgyaláson a tanú­vallomások elhangzása után dr Ember Sándor az örökösök képviseletében rámutatott arra, hogy Samassa Aurél egy esztendeig nem tett említést hagyatéki igényeiről. A felek felszóla­lása után a bíró január 24-ére napolta el a tárgyalást.­­ Január 28-án hirdet ítéletet a tábla a Koburg-perben. Fülöp Józsiás bolgár királyi herceg ismert polgári perében a tábla Rákóczy- tanácsa kedden folytatta a fellebbviteli tárgya­lást. A felek képviselői a keddi tárgyaláson rövid felszólalások kapcsán bemutatták, illetve becsatolták azokat az iratokat, amelyeknek be­terjesztését a tábla a hétfői tárgyalási napon rövid úton elrendelte. A rövid, formális ülés után a táblai tanács úgy döntött, hogy január 28-án, délelőtt fél 11 órakor hirdeti ki a régóta húzódó, érdekes perben a fellebbviteli bíróság véghatározatát. — Az üzleti záróra Ugye. (Levél a szerkesztő­hőz.) Igen tisztelt Szerkesztő úr! Engedje meg, hogy b. lapjának január 15-i számában meg­jelent Közös ügy című cikkhez néhány reflexiót fűzzek. Mindenekelőtt sajnálattal állapítom meg, hogy az előző cikket, mely a záróra időnkénti rövid meghosszabbításának eszméjét felvetette, nem olvastam. Most tehát csak a jelen cikkel szemben tiltakozom minden olyan beállítás ellen, mely „a magyar ipar és kereskedelem nehéz helyzetű­, főkép a fogyasztás állandó csökkenéssét úgy akarja enyhíteni, hogy gaz én 365 napja közül 30—40 munkanap ne a szoká­sos zárórával végződjék“, így beállítva, a 365 napnak a 30—40 naphoz való viszonyítása tényleg nem nagy áldozat, ezt mindenkinek meg kellene hoznia, akinek a kereskedelem ad kenyeret, ám ezzel akár csak egy „Megszűnik“ vagy „Feloszlik“ táblával lesz is kevesebb. A gyakorlat azonban, sajnos, azt mutatja, hogy az esetenként engedélyezett­­ óra meghosszabítá­­sok — kivéve a karácsony előtti pár forgalmas napot — a kereskedelem helyzetén mit sem len­dítettek, azok —­ a többségre nézve — legcse­kélyebb haszonnal sem jártak. Mint 20 év óta önálló kereskedő, gyakorlati tapasztalat alap­ján állítom, hogy minden különleges alkalom­mal engedélyezett záróra-meghoszabbítás a ke­reskedőnek felesleges bosszúságot és több­kiadást jelent, mert a közönség a meghosszab­bított időben nem tér be vásárolni, a bevétel teljesen minimális, amely még a világítási költ­séget sem fedezi. Ami pedig a 365 napnak a 30—40 naphoz való viszonyítását illeti, az a gyakorlatban így áll: 1 év 365 napjából, az ün­nepl és vasárnapokat levonva, 300 munka­napunk van. Az elmúlt évben, az engedélyezett meghosszabbítások folytán, nyitva tartottunk húsvét előtt 8 nap, a Nemzetközi Vásár alkal­mával 10 nap, karácsony előtt 20 nap, szomba­tokon 52 nap, összesen 90 nap 7 óráig. A munkanapokat véve alapul, ez az évnek közel egyharmadát jelenti. Fölösleges tehát, hogy a záróra-meghosszabbítások még a nagy cégek „kiárusítási vásáraidnak idejére is kiterjesz­tessenek. Nem kétlem, hogy ez a különleges meghosszabbítás 4—5 nagy áruházunk részére hasznot és nyereséget jelentene, de a nagy többséget jelentő kis- és középkereskedelem részére csak fölösleges vevővárást és bosszú­ságot. Az olyan kereskedő, aki üzletében reggel­től estig dolgozik és fáradozik, higyye el. Szer­kesztő uram, alig várja az esti 6 órai zárórát, hogy nyáron még világoskor egy kis üdítő sé­tára mehessen, télen családja körében vagy egy jó könyv mellett felejtse a sok gondot és kelle­metlenséget, amit a mai üzleti viszonyok ré­szére — naponta — tartogatnak. Pár év előtt folyt le a kereskedők megszavaztatása a záróra­­rendelet felfüggesztése iránt. Ebből a szavazás­ból azok kerültek ki többségben, kik sem az általános, sem a részleges további m­eghosszab­­bításra nem tartják az időt elérkezettnek. Azt hiszem, ezek száma a súlyos viszonyok folytán növekvőben van. Nem a záróra-meghosszabbítás van hivatva segíteni és javítani a rossz üzleti bevételen, hanem egyedül és kizáróan a jobb kereset, a több pénz és az ebből folyó nagyobb vásárlóképesség. Mindaddig, míg ez be nem következik, az időnként engedélyezett meg­hosszabbításokat nem hogy célravezetőnek, ha­nem egyenesen hátrányosnak tartom. Mellyel vagyok b. lapjának továbbra is hű olvasója, irányának követője, kiváló tisztelettel Alemet József.

Next