Magyar Hirlap, 1931. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-21 / 16. szám

4 1931 január 20. HÍRLAP Anyagi gondokkal és betegséggel magya­rázzák Beniczky Ödön öngyilkosságát A nyugalmazott belügyminiszter tettének okáról semmiféle írást nem hagyott hátra kedden reggel a Szilágyi Dezső tér egyik padján, szemben a parlament épületével, revolverrel agyonlőtte magát Beniczky Ödön nyugalmazott belügyminiszter. Levelet, amelyből az öngyilkosság okára lehetne következtetni, nem hagyott hátra. Kora reggel terjedt el Beniczky Ödön öngyilkos­ságának híre a fővárosban, ahol nagy és őszinte részvétet keltett. Mindenkit, leg­közelebbi hozzátartozóit és barátait is vá­ratlanul érte a tragédia­ híre. Mindenki ért­hetetlenül áll Benicziky Ödön öngyilkossá­gával szemben,­ amelyet anyagi gondokkal és betegséggel igyekszenek megmagyarázni. A voltaképpeni okra azonban senki sem tud magyarázatot adni, mert intim baráti körben, látszólag derűsen, jókedvűen töl­tötte el utolsó éjszakáját a tragikus sorsú Beniczky Ödön, aki egyik markáns alakja volt a magyar politikai életnek. Kedden reggel hat órakor egy sofőr állított be a 12-es számú rendőrőrszobára és elmondotta, hogy a budai Margit-rakpart egyik padján, a Szilágyi Dezső tér közelében elegán­san öltözött idősebb férfi holttestére akadt. A padon Browning-pisztoly hevert és az étellelen arcra vércsíkok fagytak. A rendőrőrszobáról azonnal értesítették a mentőket és értesítették a főkapitányság központi ügyeletét is, ahonnan bizottság szállt ki, hogy megállapítsa az öngyilkos férfi személyazonosságát. A mentők megállapították, hogy az is­meretlen férfi közel egy órával előbb, tehát hajnali öt ó­ra tájban követte el az öngyil­kosságot. Egy Browning-revolverrel lőtt a szájába és a golyó, amely azonnal kioltotta életét, az ágyon keresztülhatolva hátul, a koponyáján jött ki. A rendőri bizottság elsősorban az öngyil­kos személyazonosságát igyekezett megálla­pítani. Miközben átkutatták ruházatát, az egyik rendőr a perzsagalléros télikabát zse­bében névjegyet talált, amelyen a következő név állott-Beniczky Ödön nyugalmazott belügy­miniszter. A rendőri bizottság tagjai megdöbbenve nézték a névjegyet és első pillanatban arra gondoltak, hogy nem az ő tulajdona. Ké­sőbb azonban tüzetesebben átkutatták a halott férfi ruházatát és ekkor a télikabát bélésé­ben, valamint ingében megtalálták a B. Ö. monogrammot Ujján jegygyűrű volt, amelyen a Stefi név volt bevésve és ez nyilvánvalóvá tette, hogy Beniczky Ödön nyugalmazott belügyminisz­ter lett öngyilkos a dunaiparti padon, mert feleségének leánykori neve Blum Stefánia Beniczky Ödön holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították a rendőr­­tisztviselők, akiknek egykor legfőbb főnö­kük volt Beniczky Ödön. Azonnal fölismer­ték benne a nyugalmazott belügyminisztert és az agnoszkálásról mingjárt jegyzőköny­vet is vettek fel. A tragédiáról még a reggeli órákban értesítették a Beniczky-család Bu­dapesten élő tagjait. Beniczky Ödön, mint a vizsgálat megálla­pította, október 15-ike óta, egész utolsó na­pokig a Gellért-szállóban lakott. Lakása tu­lajdonképpen a Múzeum ucca 5. számú ház­ban volt, ennek egyik harmadik emeleti hat­szobás lakása még mindig Beniczky Ödön nevén van. Beniczky Ödönnek súlyos gyomorbántalmal voltak az utolsó években, ezért költözött a Gellért­­szállóba, ahol vízgyógykúrákat tartott. Feleségével azonban mindvégig fenntartotta az érintkezést és szállóbeli lakásából is na­ponta meglátogatta. A hétfői estét is feleségénél töltötte. Kedé­lyesen elbeszélgettek, Beniczky Ödön a Tosca egyik áriáját dúdolta és 11 óra után távozott el. A Mátyás-pince étterembe ment, ahol már várták régi barátai: Palugyay Móric nyugalmazott belügyi államtitkár, Szmrecsányi György nyugalmazott főispán, Rupprecht Olivér volt nemzetgyűlési kép­viselő és Avarffy Elek ezredes. Derűsen mosolyogva ült a megszokott baráti körben Beniczky Ödön. A társalgásba nem igen szólt bele, de ez nem tűnt fel senkinek, hiszen mindenki hallgatag és zár­kózott embernek ismerte. A gázháborúkról szólt a társalgás a régi politikusok között és megállapodtak abban, hogy­­kedden meg­hallgatják Petróczy nyugalmazott ezredes előadását a gázháború elleni védekezésről. Beniczky ekkor m­eg is jegyezte, hogy ő is okvetlenül elmegy az előadásra, amely na­gyon érdekli. A keddre virradó éjszaka fél két órakor búcsúztak el egymástól a társaság tagjai. Hogy hol járt reggel öt óráig, amikor az öngyilkosságot elkövette, mindeddig felderítetlen. Éppen úgy érthetetlen mindenki előtt, hogy ruhája zsebeiben nem találták meg pénz­tárcáját sem. Azok, akik együtt töltötték Beniczky Ödönnel az utolsó estét, mélyen megren­dülve fogadták az előttük is érthetetlen ön­­gyilkosság hírét. Palugyay Móric vissza­emlékszik arra, hogy napokkal ezelőtt, ami­kor Ketety Dénes öngyilkos lett, szóba­­került a tragikus esemény. A társalgásba váratlanul bekapcsolódott Beniczky Ödön is, aki kijelentette, hogy igen nagy anató­miai tájékozottság szükséges az ilyen ön­­gyilkossághoz, mert ha valaki kitűnő va­dász is, rendesen nem találja el a Szívét vadászfegyverével. Beniczky Ödön akkor ki­jelentette, hogy ha valaki öngyilkos akar lenni, legjobb és legbiztosabb, ha a szájába lő. Barátai akkor nem tulajdonítottak külö­nösebb fontosságot Beniczky Ödön megjegy­zésének, de most, visszaidézve a történteket, azt sem tartják lehetetlennek, hogy már akkor foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. A pad alatt, amelyen öngyilkos lett Be­niczky Ödön, egy zsebtükröt is találtak és azt sem tartják lehetetlennek, hogy Beniczky elővette zsebtükrét és az utcai gázlámpa tövében balkezével szeme elé tartotta a tük­röt és jobbkezével a szájába lőtt. Abban az időben Beniczky tüntetéskép­pen lemondott tiszti rangjáról is és itt a világháborúban mint közlegény vo­nult be. Hamarosan visszanyerte tiszti rangját Az orosz fronton súlyos lábfagyást szenvedett és ezért áttették a Vörös Kereszthez. Gróf Esterházy Móric előbb lévai, majd esztergomi főispánná nevezte ki Beniczkyt, aki a kommunizmus elől Bécsbe menekült, onnan Grácba került és Lehárral együtt megszervezte a feldbachi táborban azt az ellenforradalmi csapatot, amely a kommu­nizmus bukása után, mint Lehár-hadosztály, megszállta Nyugat-Magyarországot. Be­niczky belügyminiszteri tárcát kapott Hu­szár Károly kabinetjében és már ekkor ti­tokban nagy eréllyel nyomoztatott a So­mogyi és Bacsó meggyilkolása ügyében és más egyéb atrocitások dolgában. Beniczky a kereszténypárt tagja volt mindaddig, amíg atyai barátja, Rakovszky István bentmaradt a pártban. Mint szélső legitimisták gyakorta szerepeltek abban az időben. Az első királypuccskor Hajmás­­kéren feltartóztatták Szmrecsányit és Be­niczkyt. Nyomban szabadon bocsátották azonban őket és a puccs után viharos ülé­seken kértek elégtételt úgy Szmrecsányi, mint Beniczky mentelmi joguk megsértése miatt. Akkor ütközött először össze Be­niczky élesen Bethlen miniszterelnökkel. Amikor pedig egy izgalmas délutáni ülésen elmondta Beniczky mindazt, amit mint miniszter hivatalosan tudott meg a Bacsó— Somogyi-ügyben és a duna-tiszaközi atroci­tások dolgában, akkor élesen szembekerült saját pártjával és még inkább a kormány­nyal. Lovagias afférok is származtak ebből. Rakovszky nem sokkal ezután lemondott az elnöki méltóságról és úgy Rakovszky, mint Beniczky kiléptek a kereszténypártból. A második királypuccs idején letartóztat­ták Andrássyval, Graitzzal, Sigrayval és Ra­­kovszkyval együtt, később kieresztették és pertörlés következtében az ügy nem is ke­rült főtárgyalásra. 1922-ben nem kapott Beniczky mandátu­mot, bárha a szociáldemokrata pártban is volt egy árnyalat, amely helyesnek tartotta volna, hogy a pár­­tonldvtti Beniczkyt és Rakovszkyt a szociáldemokraták is támogassák a vá­lasztási küzdelemben. Később időszaki választáson fellépett a kultuszminiszterrel szemben Komáromban, de 64 szóval kisebbségben maradt. Ezzel le is zárult Beniczky politikai karrierje. A Somogyi—Bacsó-ügyben mint tanút hall­gatták ki, ő azonban írásban beadott vallo­mását leközölte egy napilapban, amiért a napilapot a kormány megszüntette. Beniczkyt bíróság elé állították, azonnal letartóztatták egy más cikk miatt, amiért már előbb jog­erősen kétheti fogházbüntetést mértek ki rá. A két hét letelte után szabadon engedték, a lapban megjelent vallomása miatt azonban a Töreky-tanács háromévi fogházra ítélte, amelyet legfelsőbb fokon a kúria 1 évre és 8 hónapra szállított le. Többhónapi fogházbün­tetés után ifjúkori gyomorbaja veszedelmes méreteket kezdett ölteni s a minisztérium megengedte, hogy büntetését félbeszakítsa. Később kegyelem útján a kormányzó ezt a büntetést el is engedte. Ettől fogva nem sze­repelt többet Beniczky, csupán csak egyszer, amikor az egyik jobboldali napilap igazgatá­sát vette át, de ez a megbízatása is hamaro­san befejeződött. Beniczky meggyőződéses, kemény ember volt és szinte túlhajtottan önérzetes is. Bará­tai tudták, hogy nyugdíjából nagyon szűkö­sen él, ellenben semmiféle formában sem fo­gadott el támogatást. Még zárkózottabb lett, mint amilyen volt. Nagyon hatott rá gróf Andrássy Gyula halála is, aki a koalíció alatt nem szívelhette ugyan Beniczkyt, mert az egyszer igen élesen lépett fel vele szemben, a legitimista mozgalmakban azonban nagyon összemelegedtek: Andrássy kevés embert szeretett és be­esett úgy, mint Beniczkyt és Beniczky kevés emberhez ragaszkodott annyira, mint Andrássyhoz. Az utóbbi időiben Szmrecsányi Györggyel és Palugyay Móriccal volt nap-nap után együtt, de ezek előtt sem mutatta, hogy mindin­­­­kább kétségbeesik és mindinkább kilátásta­lannak, üresnek látja életét. M­EGJELENT! Családi rakótu­za. Tervgyűjtemény I. Ára 16.— pengő. 34 darab 1 2 és 3 szobás lakóház terv, részletes költségvetéssel, árelem­zéssel, anyagszükség éti kimúlással. Építkezők számára nélkülözhetetlen. Ellenőrizheti a házára beérkezett aján­lat­­át. Kapható KunsSädter Adolf könyv­kereskedésében. V­IL, József körút 7. Beniczky Ödön közéleti szereplése Beniczky Ödön 1878 február 12-én szüle­tett Zólyomban ősi, de elszegényedett csa­ládból. Középiskolai tanulmányait Beszterce­bányán és a kalocsai jezsuita gimnázium­ban végezte. Húszéves korában mint másod­éves bölcsésztanhallgató került az Alkot­mány szerkesztőségébe, ahová Rakovszky István protezsálta be. írt kedves, ötletes, humoros tárcákat, majd politikai rovat­vezető lett. Jó újságíró volt. Már fiatal ko­rában is befelé élő, zárkózott fiú volt, aki kevés emberrel barátkozott, sokat tanult, így a modern nyelvek mellett igen jó latin és ógörög volt, sőt az athéni újgörög lapokat is olvasta állandóan. Úgynevezett „sneidig“ embernek tartot­ták, aki meggyőződéséhez szinte makacsul következetes és kész bármely percben azért, amit hisz, akár kenyerét megkockáztatni, akár kiáltani, a legszigorúbb feltételű pár­bajra is. Huszonnyolcéves korában Rakovszky István támogatásával jelöl­ték Rózsahegyen néppárti programmal, bárha Molnár János apát, a párt akkori vezére, sohasem rokonszenvezett vele. Meg is választották, a legközelebbi választá­son azonban nem vállalt mandátumot, ha­nem megalakította a Magyar Kurír című ka­tolikus jellegű kőnyomatost, amelynek pi­kantériája, hogy ott dolgozott Beniczky alatt Számyén­y Tibor is, aki akkor m­ég — bárha zsidó származású volt — nagy katolikusnak és zsenikinek adta ki magát. Amikor a parlamentben az ellenzéki kép­viselőknek aflerjük támadt Gerő százados­sal, ő, mint Szmrecsányi György segédje, megtagadta Gerőtől az elégtételt, amiért Terstyánszky hadtestparancsnok megparan­csolta a tiszteknek, hogy lépjenek ki az Országos Kaszinóból, amelynek választmá­nya azonosította magát Szmrecsányival és Beniczkyvel. Évekig tartott emiatt a be­csületügyek sorozata, míg végre 1914-ben Szmrecsányi kiáltott párbajra Terstyánszky- Szer!!* — —— A Szülők Szövetsége jelentékenyen kibővítette munkakörét Felekezeti, társadalmi és pártkülönbség nélkül minden szülőt be akarnak vonni a munkába A Magyar Szülők Szövetségét, amely hét éve működik, 1930 júniusában átszervezték és gróf Keglevich Gyula országgyűlési képviselő lett az új elnök. A szövetség 1931-ben újult erővel látott hozzá munkájához és kedden délután az Otthon-kör egyik termében a szövetség vezetősége ismertette a sajtó képviselői előtt munkaprogramját. Gróf Keglevich Gyula elnök nyitotta meg az értekezletet. Köszönetet mondott a sajtónak eddigi támogatásáért és kérte a sajtó megjelent képviselőit, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben propagálják a szövetség munkáját. Kifejtette, hogy a Magyar Szülők Szövetségének háromirányú munkája van: pedagógiai, orvosi és szociális, illetve gazdasági problémák nép­szerűsítése és megvilágítása. — A legfontosabb — folytatta gróf Keglevich —, hogy a szülők előtt ismertessük az új neve­lés kérdéseit. Tulajdonképpen háromféle neve­lésben részesül a mai gyermek: szülői, iskolai és testi nevelésben. Kétségtelen, hogy a szülők gyermekeik nevelésénél nagyon sok hibát kö­vetnek el. A leggyakoribb hiba a túlságos nagy szeretet miatt a gyermekek elkényeztetése. Ez a gyermekkori elkényeztetés káros befolyással van a fejlődő ember karakterére. A Szülők Szövetsége célja a szülőkkel elfogadtatni egy egységes ne­velési irányt, tehát gyermeknevelésre nevelni a szülőket. Katolikus iskolákban már sokhelyütt van Szülők Szövetsége-sz­erű intézmény. Én jó ka­tolikus vagyok, de hirdetem, hogy ezt a kérdést felekezeti alapon nem lehet megoldani. Mi a Szülők Szövetségében szívesen látunk felekezeti és pártkülönbség nélkül minden magyar szülőt. Gróf Keglovich nagy tapssal fogadott beszéde után dr Máday István egyetemi magántanár, a szövetség ügyvezető elnöke szólalt fel. — Ha nem sikerül ebben a szövetségben egyesíteni a szülőket társadalmi különbség nélkül — kezdte dr Máday —, akkor hiábavaló munkát végzünk. — Úgy kell megalkotnunk a Magyar Szülők Szövetségét, ahogy megszervezték ezt az intéz­ményt harminc külföldi államban. Az alap­szabályokat is úgy állítottuk össze, hogy ne legyen olyan felekezet vagy politikai párt, amelynek ez ne konveniálna. Néhány évtizeddel ezelőtt már megalakult Genf­­ben a szülők nemzetközi szövetsége. A magyar­országi szövetség is ennek kötelékébe tartozik. — A mozgalom népszerűsítése céljából állí­tottuk fel a Szülök Iskoláját. Ez eddig csak mint „szülők egyeteme“ működött, az elő­adások ugyanis túlságosan magasrendűek vol­tak ahhoz, hogy a legegyszerűbb néposztályok tagjai megérthessék azokat. Elhatároztuk, hogy a jövőben sokkal népszerűbb előadásokat­­ fogunk tartani szegénysorsú és kisebb intelli­genciával rendelkező szülők számára. Megszer­vezzük a nevelési tanácsadót is és mindent megteszünk, hogy a szülőket és pedagógusokat minél gyakrabban összehozzuk, hogy együtt dolgozhassanak a közös cél érdekében. Nép­szerűsíteni akarjuk a pályaválasztási tanácsadó intézményt is. — Orvosi szempontból be akarjuk hozni az állandó, évenként egyszeri orvosi vizs­gálatot és az iskolaorvosi intézménynek, főleg vidéken, komolyabb formában való megalkotását. A legfontosabb feladat azonban természetesen a nevelés. Ennek nagy fontosságát semmi sem igazolja jobban, mint az, hogy a mi nemzedé­künk, amit háborúra neveltek, végzetes háborút csinált — az új nemzedéket más irányban kell nevelnünk. Dr Máday érdekes előadása után dr Kulcsár István orvos, a szövetség titkára szólalt fel. Kifejtette, hogy a szülők, pedagógusok, orvo­sok, lelkészek és többi nevelők egymással el­lentétes úton haladnak. A Szülők Szövetsége hivatása megalkotni az egységes nevelési frontot. Dr Kulcsár ezután a szülők iskolájá­nak mellékintézményéről, a Lányok Iskolájáról számolt be, amely fiatal lányokat készít elő az „asszonyi és anyai pályára“. Végül gróf Keglevich elnök megköszönte az érdekes felszólalásokat és kérte a sajtó kép­viselőit, hogy segítsék a szövetséget, hogy az megindíthassa a Szülök Lapjá­t. Kiutasították Romániából a „Temesvárer Tagblatt“ szerkesztőjét Bukarestből jelentik­ Bakiért, a Temes­várer Tagblatt szerkesztőjét, aki magyar állampolgár, a rendőrség kiutasította. Ja­­nuár 22-éig el kell hagynia Románia terü­­letét. Az Adeverul szerint a kiutasítás a ro­­mán közigazgatás elleni támadásokra vezet­­hető vissza. (MTI.) A MAGYAR HÍRLAP ELŐFIZETÉSI ÁRAI: 1 hóra 2,90 P, *4 cm 8 P, Vj évre 15 £.

Next