Magyar Hirlap, 1931. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-23 / 18. szám

6 1931 január 23. hírlap léptekkel a hátsó kijárat felé tartott A detektívek és a pincérek utánairamodtak és mielőtt a konyhán keresztül elmenekül­hetett volna, sikerült elfogniuk. Puskást bekísérték a főkapitányságra, ahol Vogel kapitány azonnal megkezdte a kihallga­tását. Puskás nem viselkedett olyan fölényesen, mint cinkostársa, Pálinkás. Beismerte ugyan, hogy részese a rabló­támadásnak, de kisebb részletekre nem akar emlékezni és jelentéktelen pon­toknál tagadni próbál, mindaddig, amíg eléje nem tárják a bizo­nyítékokat. Puskás a rablótámadást és annek előz­ményeit ugyanúgy beszélte el, mint Pálin­kás Mihály. Elmondotta az előzetes meg­beszéléseket, hogyan vásárolta a riasztó­­pisztolyt a bátyjától kapott 30 pengőből és hogyan beszélték meg, hogy az autó meséjé­vel félrevezetik a hatóságokat. Ét talán csak annyi van a vallomásában, hogy Ke­rekes Erzsinek befogta tenyerével a száját és a székkel együtt rántotta­­ le a földre, mert attól félt, hogy kiabálni fog. Érdekesebb azonban Puskás vallomásá­nak az a része, amelyben elmeséli, hogyan töltötték el a rablótámadás utáni időt. Puskás elmondotta, hogy mikor nagy kerü­lővel kiértek a Rákóczi útra, ő bement egy fűszerüzletbe, de az ablakon keresztül látta, hogy Pálinkás manipulál a zsebéb­e gyűrt pénzekkel. Innen hazamentek fivére laká­sára és mikor Pálinkás néhány percre ki­ment a szobából, belenyúlt a zsebébe és az elrabolt összegből elkülönítve egy másik zsebben 200 pengőt talált. Ezt az összeget magához vette. Puskás szerint bátyja, Puskás Bertalan szombaton este még nem tudott semmit sem a rablótámadásról és csak vasárnap este­ ad­ták át neki az álarcot és a revolvereket, hogy dugja el. Vasárnap azután elégették az ál­arcot és a kasszában talált bonokat és vál­tókat. Nagy dáridó cigányzene mellett a Conti uccában A vasárnap és hétfői nap történetét ugyan­úgy meséli el, mint Somlai Anna. Hétfőn este azonban — s erről Somlai Anna nem tudott — miután a három nőt hazakisérte, nagy dáridót csapott Puskás Vilmos. Betért egy Conti uccai vendéglőbe, több nőt ültetett maga kőre és mulatni kezdett. Negy­ven pengő volt nála, rövidesen elfogyott ez a pénz és ekkor kereste fel Somlai Annát, hogy elkérje tőle a leragasztott borítékot a pénzzel. Azt mondotta Somlai Annának, hogy sürgősen Debrecenbe kell utaznia, ezért van szüksége pénzre. Puskás azonban nem utazott Debrecenbe. Visszament a Conti uccai vendéglőbe, bort ivott, a cigány mellett mulatott, énekelgetett, igen gavallérosan fizetett, többek között a cigánynak húsz pengőt adott. El is költött a nála lévő 400 pengőből 250 pengőt. Kedd reggelig az egyik nő társasá­gában maradt, egy garniszállóban aludt, majd felkelt és elindult bevásárolni. A Né­met utcában 45 pengőért új kabátot vett, majd a Rákóczi úton 17 pengőért kalapot vásárolt. Látta, hogy rövidesen elfogy a pénze és nem érezte biztosnak a talajt a lába alatt Kedden délután felment Somlai Annáért. Már az új ruhában volt és együtt elutaztak Tápiógyörgyére. Egyre jobban fogyott a nála lévő néhány pengő, ezért jónak látta visszajönni Buda­pestre. Este hét óra körül vált el Somlai Annától. Az utcákon kóborolt, majd 8 óra körül betért az erzsébet téri vendéglőbe. Az Erzsébet tér 14. szám alatt lévő Bur­ger Gyula vendéglőben a következőképpen mesélik el Puskás elfogatását: Este fél nyolc órakor egy elegánsan öltözött férfi állított be a vendéglőbe. Leült egy asztalhoz, amely félhomályban volt. Az alkalmazottak meg akarták gyújtani a lám­pát, de az elegánsan öltözött férfi nem en­gedte. Ez már gyanússá vált a pincérek előtt és jobban szemügyre vették a vendéget, aki három deci bort és natúrszeletet ren­delt és a tragikostól néhány cigarettát vá­sárolt. A különös vendéget Scher János és Czakó József pincérek szolgálták ki. — Mikor Scher János letette az asztalra az ételt, kiment a konyhába és így szólt kollégájának: — Nekem úgy rémlik, hogy ez a férfi Puskás Vilmos, akit keres a rendőrség. A pincérek szóltak a főnöküknek, gyorsan egy újságot kerestek elő, amelyben megtalálták Puskás fényké­pét és megállapították, hogy a vendég csak Puskás Vilmos lehet. Így történt azután, hogy Burger vendéglős értesítette a rendőrséget, hogy éttermében tartózkodik Puskás Vilmos, akit azután be­kísérték a rendőrségre, ahol úgy őt, mint Somlai Annát őrizetbe vették. Nyomozás a gubacsiúti postarablás ügyében A gubacsi úti rablótámadás ügyében is lankadatlan erővel nyomoz a rendőrség. A csütörtökre virradó éjszaka több fiatal­embert állítottak elő a főkapitányságra, akikről azt az értesülést kapta a rendőrség, hogy igen gyanúsan viselkednek és re­volver is van náluk. A fiatalembereknek azonban sikerült alibit igazolniok. A rendőrségnek több, biztosnak látszó nyoma van, ezeket mind végigjárják a detektívek és a rendőrség reméli, hogy eredménnyel fog járni az ebben az ügyben folytatott nyomozás is. A detektívek az éjjel végigrazziázták a Ferencváros gyanús helyeit és mindenkit szigorúan leigazoltat­tak. A rendőrségnek a postarablás ügyében az a feltevése, hogy a rablást nem is hárman követték el, hanem egy meg­szervezett társaság munkájáról van szó. Több bejelentés érkezett a gubacsi úti rablótámadás ügyében, azonban ezeknek legnagyobb részét a rendőrség már a be­jelentésük előtt ellenőrizte, de ezek egytől egyig hamis nyomnak bizonyultak. jMMjj—im­iimm­­ivwmnmmvui­mMmamasmmrmmTmaarxdBMmwi Kényszerleszállást végzett Budapest közelében az amsterdam-batáviai repülőgép Sem a pilótának, sem az utasoknak nem történt bajuk Csütörtökön este fél hét óra körül kény­szerleszállást végzett a csepeli Weisz Man­­fréd-gyár közelében az amszterdami ba­­táviai utasszállító repülőgép. A repülőgép­nek, amely megszakításokkal tizenkét nap alatt teszi meg az utat, csütörtökön délután 4 órakor kellett volna megérkeznie a má­tyásföldi repülőtérre. Eddig az időpontig nem érkezett meg Mátyásföldre a repülőgép és ezért érte­sítették a környéket, hogy ha valaki tud a repülőgép sorsáról, tudassák a repülőtér parancsnokságával. Este hét órakor azután értesítették a má­tyásföldi repülőteret, hogy a csepeli Weisz Manfréd-gyártelep mellett kényszerleszállást végzett a repülőgép. A gép pilótája a sűrű ködben eltévedt, nem tudott tájékozódni, hosszú ideig kereste a helyes irányt és mikor látta, hogy teljesen meddő a próbálkozása, kényszerleszállást vég­zett. A repülőgépen a pilótán és a szerelőn kívül két utas volt. Sem az utasoknak, sem a gép­nek nem történt bajuk. A repülőgép pénte­ken reggel, ha az időjárási viszonyok enge­dik, tovább fogja folytatni útját. Nagy részvét mellett temették el Beniczky Ödönt A tragikus véget ért Beniczky Ödön volt belügyminisztert csütörtökön délután temet­ték el a Kerepesi úti köztemetőben, a székes­főváros által adományozott díszsírhelyen. A temetési szertartáson nagyszámú és előkelő gyászközönség vett részt, amelynek sorában ott voltak többek között a következők: Huszár Károly volt miniszterelnök, az Or­szágos Társadalombiztosító Intézet elnöke, Friedrich István volt miniszterelnök, Bárczy István, Ugron Gábor, Haller István volt mi­niszterek, Rakovszky István, a nemzetgyű­lés volt elnöke, báró Szterényi József v. b. 1.1., gróf Csekonics Iván meghatalmazott mi­niszter, Palugyay Móric ny. államtitkár, Szmrecsák­yi György ny. kormánybiztos-fő­ispán, Rassay Károly, Peyer Károly, Baracs Marcell és Fábián Béla és Giiger Miklós or­szággyűlési képviselők, P. Ábrahám Dezső volt szegedi miniszterelnök, Túri Béla esz­tergomi kanonok, országgyűlési képviselő, Krausz Simon, Prónay Pál, Avarffy Elek, Vázsonyi János és számosan mások. A temetésen külön küldöttséggel képvisel­tette magát a belügyminisztérium tisztviselői kara Blaha Sándor államtitkár és Perczel Miklós helyettes államtitkár vezetésével, to­vábbá az államrendőrség tisztikara Andréka Károly helyettes­ főkapitány vezetésével, va­lamint a volt kettes számú császárvadászok tiszti küldöttsége, amely ezrednél annak­idején az elhúnyt Beniczky Ödön is szolgált. Az elhúnyt belügyminiszter családjának tag­jai és legközelebbi hozzátartozói közül a gyászszertartáson a következők voltak jelen: a gyászba borult özvegy, továbbá Beniczky Barnabás és Petziik Jenő budapesti ügyvéd. Az egyházi szertartást a római katolikus egyház szertartásai szerint Vargyas Tivadar józsefvárosi plébános végezte, megfelelő papi segédlettel. A beszentelés után a fővárosi te­metkezési intézet gyászruhás emberei elhe­lyezték a koszorúkat a koszorúkocsin, majd elhelyezték a volt belügyminiszter hamvait tartalmazó egyszerű, fekete tölgyfakoporsót a négylovas díszhintón. A koporsón mind­össze ez a felírás állott: ,,Beniczei és micsi­­nai Beniczky Ödön, élt 52 évet." Lassú lépésekben indult meg a többszáz­­főnyi menet a sírhely felé, ahol Vargyas Ti­vadar plébános újra beszentelte a halottat, majd az egyházi aktus után Beniczky Ödön földi maradványait köz­vetlenül a nemrég elhúnyt Kelety Dénes, Kandó Kálmán és Farkas Rezső sírja mellett kijelölt díszhelyen hantolták el. A legközelebbi családtagok koszorúit a ko­porsóval együtt földelték el, a többi koszorú a frissen hantolt sírdombra került. Koszorút küldtek Beniczky Ödön sírjára többek kö­zött: báró Lehár Antal, a belügyminiszté­rium tisztviselői, Rakovszky István, Rassay Károly, Szmrecsányi György, Avarffy Elek, Földváry Emma, az Újság szerkesztősége és mások. A temetési aktus során gyászbeszéd nem hangzott el. S3 A Pozsonyban és Kassán leleplezett titkos diák­­szervezet ügye Bécsből jelentik a Magyar Távirati Irodá­nak. A Wiener Allgemeine Zeitung-nak je­lentik Pozsonyból. A Pozsonyban és Kassán leleplezett titkos diákszervezet ügyében folyt nyomozás meglepő részleteket hozott nap­világra. Csütörtök délelőtt Kassán letartóztattak egy leányt, akinek lakásán egy iratot találtak, amelyből kitűnik, hogy a titkos szervezet tagjai kötelezték magukat arra, hogy a szlo­vák ügy érdekében Németországból segítsé­get kérnek. Ha ez nem sikerülne, azt ter­vezték, hogy Magyarországon szerveznek segítőakciót Szlovenszkó érdekében. Ezek­kel a — Németországból vagy Magyar­­országból származó — fegyveres szerveze­tekkel akarták Szlovenszkót a csehszlovák köztársaságtól elszakítani. Kitűnt, hogy az ügybe több katonai sze­mély bonyolódott bele, mintsem kezdetben hitték. A pozsonyi hadosztálybíróságra be­szállították Vozárt, a 109. számú tüzérezred tisztjét, akinek vezetőszerepe volt a titkos szövetségben, továbbá Holy József gyalogos­katonát. A pozsonyi államügyészségnél vi­szont följelentették Smner József főiskolai hallgatót, aki szintén a vezetők egyike volt, továbbá Szulovski Rezsőt, az állami ipariskola hallgatóját. A titkos szervezetnek véletlenül jöttek nyomára. Smer, aki a szlovák katolikus internátusban lakott, karácsonykor rövid szabadságra hazautazott. Amíg oda volt, feltörtek szobájában egy ládát. Amikor visszatért Pozsonyba, észre­vette, hogy hiányzanak bizonyos iratai, amelyek a titkos szövetségről szóltak. Fé­lelmében a szövetség egyik tagjával a hatá­­ron túlra akart menekülni, a pozsonyi hídon azonban elfogták. A lefoglalt iratok között megtalálták az összeesküvők névjegyzékét. Katonai személyek részvételét az is bizo­nyítja, hogy a titkos szövetség tagjai a me­nekülés céljára katonai autókat akartak használni. A titkos szövetség a „Szabad szlovák hősök“ nevet viselte.­­ A kormányzó é­s a miniszterelnök a valkói vadászaton, Gödöllőről jelentik: A gödöllői já­ráshoz tartozó Valkón csütörtökön délelőtt na­­gyobbszabású vadászat volt, amelyen részt vett a kormányzó, gróf Bethlen István miniszter­elnök és mintegy húsztagú társaság. A vadá­szat befejeztével a kormányzó és a miniszter­elnök a délutáni órákban autón visszatért az fővárosba. — A szabadságharc lengyel légióinak em­lékünnepe. A Legionisták Társasága legutóbb gyülekezőt tartott, az 1849 január 22-i tarcali ütközet és az 1863 január 23-i varsói csata­ évfordulójának alkalmából. Az ünnepségen, amelyen többek között Strakos Pál Sándor lengyel konzul is megjelent, a megnyitó be­szédet Miklóssy Ferdinand Leó elnök mon­dotta, utána dr Szabó László, a szegedi egye­tem tanára tartott előadást az 1831-i sza­badságharc századik évfordulója kapcsán. Az előadást társasvacsora követte, a bankett ün­nepi szónoka dr Usetty Béla képviselő volt, aki a lengyel—magyar barátságot méltatta. — Január 27-én érkezik Budapestre a japán császár öccse. Január 27-én érkezik Budapestre Takamatsu japán császári herceg, a jelenleg uralkodó japán császár öccse, feleségével és tíztagú kíséretével. Ebből az alkalomból a Budapesten is akkreditált bécsi japán ügyvivő, Kiyoshi Nagai azzal a kérelemmel fordult a miniszterelnökséghez, adjon alkalmat a csá­szári hercegi párnak, hogy a tiszteletére 28-án a miniszterelnökségen tartandó fogadóestélyen a magyar zenével és tánccal is megismerked­­hessék. A miniszterelnök és felesége természe­tesen készséggel tesz eleget ennek a kérésnek, és ezért a január 28-i estélyen kivételesen ci­gányzene is lesz, amelynek hangjai mellett a meghívott ifjúság be fogja mutatni a csárdást a hercegi vendégeknek. — Artin hashajtót kérjen orvosától. Péntek HÍREK Az iparfejlesztési javaslatot tár­­gyalta csütörtökön a Ház egyesített bi­­zottsága. S a tárgyaláson sokat szere­pelt egy régi-régi, megoldatlan kérdés, a közüzemek kérdése. A vitában majdnem kizáróan kor­­mánypárti képviselők vettek részt. És majdnem kizáróan:­ a közüze­­mek ellen foglaltak állást. Hogy a közüzemekre nincs szükség* hogy a közüzemek konkurrenciát csi­nálnak az adófizető polgárságnak* hogy a közüzemek rendszerével szakí­tani kell: ez volt az általános nézet. (Kormánypárti nézet.) S mi csodálkozva kérdezzük: hát ki­­nek magyarázzák az urak? Nekünk? Mi évek óta hirdetjük ezt. A polgárságnak? A polgárság a bős­zén érzi és elég alkalommal kifejezést adott már ellenszenvének a közüzemek versenyével szemben, önmaguknak tehát? Vagy a kor­­mánynak ? Nos, a kormány nincs egy vélemé­nyen az urakkal. Sem az állami, sem a városi közüzemek tekintetében. Te* hát? Tehát — ez az a szó, amit oly erő* sen nélkülözünk a kormánypárti kép* viselők politikájában, pedig gróf Beth* len csak legutóbb is felszólította sű­rűbb használatára párthíveit. Mondván, hogy aki nincs megelé­­gedve a kormányzat politikájával, az ne csak kritikát mondjon, de fűzze hozzá mindjárt azt is: tehát... Tehát kilépek, tehát ellenzékbe megyek, mert nem helyeslem a kormány politikáját. Engedjék meg az urak, hogy figyel­­meztessünk gróf Bethlen István felszó­­lítására. Mert „tehát“ nélkül, következmények­ és főleg: eredmény nélkül kritizálni s így keresni népszerűséget, nagyon elcsé­pelt és teljességgel hatástalan taktika már. Sem kifelé, sem befelé nincs súlya, komolysága, eredménye. " (b) W Székely Simon úgy maga, valamint gyermek ■ M kei nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, fa , hogy imádott neje, az önfeláldozó anya,­testvér Es Iszékely Simonnal szól. GRÜNBERGER IDA 9 január 21-én életének 16-ik, boldog házasságának H 48-ik évében váratlanul elhúnyt. P­ T metése január 23-án délután 1 órakor lesz Hl­ajs a farkasréti izr. temetőben . IS Kudelkáné Székely Rózsi, leánya, Lajos, fia, Szé- ■ an kelyné dr Piliávin Mária menye. Kudelka San- Ra ■8| dór. veje: Kudelka Jancsi, Székely Dezső és Lea, pH­r unokái. Görög Jakab, fivére.

Next