Magyar Hirlap, 1931. július (41. évfolyam, 146-172. szám)
1931-07-01 / 146. szám
S - 10 HUÉR ^ 1O ram H. G.WELLS .. MAGYAR HÍRLAP lEnlDlI SZ 1JL JMN 1 1 NEM SZABAD MÉGEGYSZER... ist das Land oppositionsmüde? — az ország fáradt az ellenzékiséghez? — kérdezte egy hét előtt a Pester Lloyd illusztris cikkírója és mindjárt válaszolt is, még pedig igennel. Az igazi válasz azonban, amelyet most az ország adott, pontosan az ellenkezőjét bizonyítja. Százezres tömegek szavaztak le az ellenzékre az országban, annak ellenére, hogy közel hetven kerületben egyáltalában nem szavazhattak, mert az ajánlási rendszer jóvoltából a kormány jelöltje egyedül maradt a porondon. Százezres tömegek vonultak fel az ellenzék mellett, holott alig akad ebben az országban ember, akinek nyílt kiállása ne járt volna súlyos, egyéni életébe vágó kockázattal. S ha figyelembe vesszük, hogy milyen sokan voltak, akiket a túl gyorsan kitűzött záróra, a kordon és a többi technikai bravúr ütött el a szavazás jogától s az óriási tömeget, amely nyilván azért tartózkodott a szavazástól, mert semmiképpen sem vállalhatta az ellenzékiség nyílt szavazással járó következményeit, viszont lelkiismeretével sem akart ellenkezésbe kerülni — akkor a kormány megsemmisítő győzelme egészen másként fest, mint a képviselői statisztikán keresztül. Igenis, az ország feszül az ellenzékiségtől s ezt a kormánynak,ha nyugodtan mérlegeli a helyzetet, nagyon komolyan tudomásul kell vennie.Számolnia kell azokkal a tömegekkel, amelyek, ha még az önmagában lelki terrort jelentő nyílt szavazást is meg nem toldják az ajánlási rendszer és az apparátus eszközeivel, a képviselői statisztikát is lényegesen megváltoztatták volna. És főként, lovagiasnak kell lenni velük szemben, mert a kormánynál senki sem tudja jobban, mit jelentett nyílt kerületben ellenzékinek lenni, milyen lelki, sőt testi bátorság és ellenállóképesség kellett hozzá! Ha ebben a heroizmusban rejlő erkölcsi értéket a kormánynak appreciálnia kell, ha politikailag kényelmetlen tünet is a létezésük, mert ezekben a tömegekben van az igazi magyar életképesség, ezek a tömegek tudnak vállalni nehéz helyzetben eszméikért és igazukért minden megpróbáltatást... Olyan sokan vannak és olyan erkölcsi biztonságot, gerincességet és a velük történt méltánytalanságok után is annyi fegyelmezettséget tanúsítottak, hogy nem lehet felettük a formai győzelem fölényével elsiklani, sőt az is lehetetlen, hogy abban a parlamentben, amely most, e lesújtó előzmények után összeül, ne érződjék meg a hatásuk s ne tekintsék őket a közvélemény olyan integráns részének, amely nélkül politikát csinálni többé nem lehet. Az ország nem fáradt bele az ellenzékiségbe, sőt ez az ellenzékiség most tápászkodott fel a tízéves ájultság után , és a kormány csak akkor cselekszik okosan, ha ennek az ellenzékiségnek tartalmát nem becsüli alá, hanem, ha már az ellenzéki képviselők nem juthattak mandátumhoz, politikáját úgy idomítja át, hogy a megfelelő képviselet nélkül maradt közvélemény és a parlament között csökkentse a szakadékot. Azok a képviselők, akik bekerültek a parlamentbe, gondoljanak arra, hogy ezt a „kisebbséget“ is képviselniük kell, mert ez a kisebbség többnyire legalább annyira kétséges, mint az ő többségük. Mi büszkék vagyunk a magyar népre, amely ilyen erős volt s megőrizte józanságát olyan helyzetekben is, amelyek a legcivilizáltabb népét is próbára tették volna. És lelkes rokonszenvvel gondolunk azokra a százezrekre, akiknek annyira lelki ügyükké nemesedett a politikai állásfoglalás, hogy inkább tartózkodtak a szavazástól és e krajcáros gondokkal teli időkben vállalták a pénzbírság következményét, semhogy meggyőződésük ellenére a kormányra szavazzanak. Gróf Apponyi Albertnek százszor igaza van: ez a nép érettebb az alkotmányos jog gyakorlására, mint bármelyik európai nép s ha hibák vannak, a vezetőkben vannak. Ezt a népet nem szabad, erkölcsi lehetetlenség még egyszer beledobni a nyílt választási rendszer örvényébe, ez a nép, amely ilyen erőt mutat az igaza és a törvényes magatartás mellett ilyen kitartást, nem érdemli meg a felső osztályoktól, hogy türelmét, fegyelmezettségét még egyszer próbára tegyék a könnyedséggel, amellyel a kormány túlbuzgó hatóságai sok helyen a törvényt értelmezték és alkalmazták. Nem szabad, nem lehet ebben a nagyszerű népben, amely egyetlen törvénytelenséggel sem válaszolt mindarra, ami történt — ne ismételjük el ezredszer újra, hogy mi történt —, azt a látszatot kelteni, hogy az állam és a haza két különböző fogalom , hogy az állam praktikákkal és karhatalommal védekezik a haza ellen! Ez a nép, ha valamikor, most letette az érettségit: sem gazdasági válsága, sem szociális bizonytalansága, sem a választási kampány élményei nem tudták lesodorni a civilizált, erőszakmentes magatartás alapjáról, tehát a törvények részéről is járnak neki ugyanazok a civilizált alkotmányos formák, amelyeket rajta kívül már minden európai nép megkapott. Egyelőre nem akarjuk részletezni az új parlament feladatait, de a legsürgősebb feladata, hogy olyan civilizált választási törvényt alkosson, amely a nép színvonalának megfelel! El kell tűnnie a nyíltszavazásos rendszernek minden mellékeszközével együtt, hogy a magyar parlament és a magyar nép kultúrfoka között helyreálljon az egyensúly. Függetlenül attól, hogy mikor lesz ismét választás Magyarországon, azonnal meg kell alkotni a titkos választójogról szóló törvényt, hogy a parlament legalább valamit jóvátegyen a hibákból, amelyeknek lététezését nagyrészt köszönheti. A budapesti választáson a választók 74-75 százaléka, Körnibeid 244.000 Kedden este tíz óráig választó szavazott to minden kerületben lezárták a szavazást és a körzetek urnáit beszállították a választási központokba . A többi titkos kerületben is lezárták a szavazást Miskolcon az első urnák szerint vereség fenyegeti a kormánypártot Hétfőn este véget ért a fővárosban és Pestkörnyéken a szavazás. A választás két napja alatt sem a budapesti, sem a pestkörnyéki kerületben semmiféle komolyabb incidens nem fordult elő, néhány apróbb jelenettől eltekintve, mindenütt teljes rendben folyt a szavazás, s az utcák külső képe sem árulta el, hogy választás van. Este 8 óra után a legtöbb helyen befejezték a szavazást, csak itt-ott akadt egyegy szerzet, ahol még 8 óra után is jelentkezett választó és ezeken a helyeken a zárórát meghosszabbították. Tíz órára azonban mindenhol lezárták a szavazást, a szavazóurnákat beszállították a központba és szerdán reggel megkezdik az összeszámlálást. Mint a választás első napján, kedden is lassú volt a választás menete, a szavazók korántsem mutattak olyan érdeklődést, mint a községi választások idején, nagyon sokan maradtak távol az urnáktól és így történt meg, hogy a választóknak csak körülbelül hetvenöt százaléka élt szavazati jogával. Minthogy a szavazatok összeszámlálása meglehetős hosszú időt vesz igénybe, a végleges eredmény kihirdetésére csak csütörtökön lehet számítani. Az egyes kerületekből alábbi tudósításaink számolnak be: : Budán a választók hetvenhat százaléka szavazott kedden Budapest I. választókerületében, Budán még kisebb érdeklődés nyilvánult meg a választások iránt, mint hétfőn. Csaknem minden körzetben lényegesen kevesebben szavaztak le, mint a választás első napján. A szavazás mindenütt példás rendben folyt. A budai választókerületben több mint 78 ezer választó közül csak 59.140 szavazott le, tehát a választóknak körülbelül 76 százaléka. Valamennyi körzetben este 8 órára tűzték ki a zárórát. Este 8 órától 9 óráig körzetenként átlag csak 5—10 szavazó jelentkezett, kivételt csak az óbudai körzetek alkottak, amelyekben este 8 óra után még százával vonultak fel a munkáscsoportok, hogy leadják szavazatukat. A legtöbb körzetben este 9 órakor, egyes helyeken azonban csak féltíz óra felé zárták le a szavazást. A körzetek vezetői ekkor a bizalmi férfiak jelenlétében lepecsételték az urnákat és autótaxikon rendőri fedezet mellett szállították a budai Vigadó kistermébe, ahol a választási bizottság rezideál. A budai Vigadóba este 9 óra 10 perckor érkezett meg az első urnaszállító taxi. A 81-ik körzetben végeztek először, ez a körzet a Kelety Károly utcában, a Statisztikai Hivatal épületében volt. Dr Morvay Zsigmond elnök vezetésével vette át a választási bizottság az urnákat. Minden körzetből két urnát hoztak, az egyikben a hétfői, a másikban a keddi szavazatokkal. Minden körzet vezetői behozták a választási bizottsághoz a jegyzőkönyveket, valamint a körzet pecsétjét is. A nagyteremben 8 hosszú asztalt állítottak fel, a bizottság beosztotta, hogy melyik asztalhoz melyik körzet urnái kerülnek, ezeknél az asztaloknál kezdik meg szerda reggel 8 órakor a szavazatok számlálását. Este fél tíz óra után már tömegesen jöttek a budai Vigadó elé a választókerület különböző körzeteiből az urnákat hozó autótaxik. Előfordult, hogy egyszerre öt-hat autó is állt a főkapu előtt. A választási bizottságnak egyik tagja utalványokkal fizette ki a szürketaxikat, majd két-két ember átvette az urnákat és fölvitte a nagyterembe. Néha valóságos urnatorlódás állt be, úgyhogy még a választási bizottság tagjai is segítettek az urnákat felvinni. Este féltizenegy óra után már az urnák legnagyobb része ott sorakozik az asztalok mellett. A terem bejáratainál rendőrök állnak és csak szigorú igazoltatás után bocsátják be a bizottság tagjai a bizalmi férfikat és a sajtó képviselőit a terembe. Nagyon szigorúan őrködnek, hogy senki még csak meg se érinthesse a lepecsételt szürke faládákat, amelyekben a szavazatok vannak. Tizenegy óra után már nagyon kevés urna hiányzik. Csak azoknak a körzeteknek szavazatai nem érkeztek még meg, ahol a választás „finis“-ében érkeztek nagyszámban választók és így a végleges zárórát csak este fél tíz órakor vagy még később mondhatták ki. Tizenegy órakor két embert minden igazoltatás nélkül beengedtek a rendőrök a nagyterembe: a vendéglő pincéreit, akik hosszúlépéseket és söröket hoztak a választási bizottság kimerült tagjainak. Este tizenegy órakor a főváros egész területén megszűnt a szesztilalom. Tizenegy óra után néhány perccel végre megérkeztek az utolsó körzetekből is az urnát: tizenegy óra 4 perckor a XIV. körzet (kelenföldi állomásnál lévő iskolaépület), tizenegy óra hét perckor a 41-ik körzet (vörösvári úti óvoda), tizenegy óra tíz perckor a 12-ik körzet (Váli út). Végre tizenegy óra 12 perckor az utolsó, a 6-ik körzet (Fehérsas tér) urnáját hozták be. A választási bizottság tagjai azonnal hozzáfogtak a beérkezett szavazatok összeadásához. A több mint 78 ezer választó közül hétfőn 43 százalék, 32.249 választó szavazott le, ezzel szemben kedden csak 32 százalék, 26.891 választó járult az urnák elé, összesen tehát 59,50-en szavaztak le Budán. A legtöbb szavazó: 2686, a 16. körzetben, a legkevesebb: 399, a 22. körzetben jelentkezett. Tekintve, hogy az első választókerületnek 6 mandátuma van és a szavazatoknak, mint minden választáskor, körülbelül öt