Magyar Hirlap, 1931. november (41. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-03 / 249. szám
2 "1931 november 3". [ KM ES ES REKEDTSÍ6 EUEH | ül ÜLI il l EHT-cvkqrka Ly harmada Rt. Budapest,Dembioszki u. 4 # Egy doboz 10 liter * Kaobati patikában és dropcriában ! ai parlament összeillése alkalmával még számot adnak hivatali működésükről, ő maga pedig valószínűleg szintén szólásra jelentkezik. Információink szerint a volt miniszterelnök vasárnap érintkezésbe is lépett Pestiiy Pállal, az egységes párt elnökével, akivel valóban arról tanácskozott, hogy milyen magatartást fog a jövőben tanúsítani. A volt miniszterelnökhöz közelálló helyről úgy tudjuk, hogy Bethlen István az interjúban nem olyasmire gondolt, mintha kormányának volt tagjai egymásután nagy beszédeket mondanának a képviselőházban, hanem a volt miniszterek, akiknek mandátumuk van, ha tárcájuk ügyét szóváteszik és az azok körébe eső dolgokat kifogásolják, válaszolni fognak a támadásokra. Bethlen volt minisztertársaival nem is beszélt meg semmiféle egységes taktikai felvonulást. A volt miniszterelnök egyébként Inkén tartózkodik. Hétfőn délelőtt néhány órára Nagykanizsán volt, de visszatért Inkére és egyelőre ott is akar maradni. Az elnöki tanács és a miniszterelnök a Bethlen-rezsim megvédése és folytatása mellett A bizalmas pártértekezlet után az egységes párt elnöki tanácsa tartott ülést, amelyen megjelent gróf Károlyi Gyula miniszterelnök is, azután Valkó Lajos, Ivády Béla, Zsitvay Tibor és Mayer János miniszterek és Vargha Imre pénzügyi államtitkár. Az elnöki tanács értekezletén rendkívül fontos kijelentések hangzottak el. Az elnöki tanács tagjai egymásután kértek szót és felszólalásaikban valamennyien azt hangoztatták, hogy gróf Károlyi Gyulának minden ellenzéki támadással szemben meg kell védenie a Bethlen-kormányt, mert ők csak olyan kormányt hajlandók támogatni, amely a lemondott kormányra semmiféle ódiumot hárítani nem enged, az egységes párt vállalja a múltat, egyáltalában nem hibáztatja Bethlen Istvánt vagy annak kormányát és nem hajlandó új utakra lépni, a magyar politikában új irányokat követni. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök a felszólalásokra válaszolva kijelentette, hogy ő a maga részéről természetesnek találja a párt elnöki tanácsának ilyen szellemben való megnyilatkozását és leszögezi, hogy a magyar bel- és külpolitikában mint miniszterelnök száz százalékig gróf Bethlen István politikáját akarja és fogja követni. A pénzügyi politikában — miután új helyzetek álltak elő — természetszerűleg szükség van bizonyos új koncepciókra is, a lényeg azonban az, hogy a bel- és külpolitika iránya marad a régi, ami a pártot teljes mértékben megnyugtathatja. Az elnöki tanács tagjai, akiket a miniszterelnöknek ez a határozott kijelentése természetszerűleg megnyugtatott, ekkor újabb kérdésekkel álltak elő. Rámutattak arra, hogy az utóbbi napokban sűrűn és egyre erőteljesebben hallatszott a nemzeti koncentráció gondolata és olyan híreket portáltak, hogy gróf Károlyi Gyula nem idegenkedik egy nemzeti koncentráció megvalósításától. Arra kérték tehát, hogy ebben a tekintetben is adjon határozott választ, de előzőleg kijelentették, hogy a kormánypárt zöme ilyen koncentrációt nem kíván, sőt egyenesen helyteleníti ennek szükségességét nem látják, a pártra nézve pedig egyenesen veszélyesnek tartja, mert a koncentráció veszélyezteti a párt további életét Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök erre a kérdésre is válaszolt, mégpedig azzal, hogy osztja a felszólalók nézetét, semmiféle koncentrációs kormány létrehozására nem gondol, kormányzati működésében a pártra támaszkodik ,és továbbra is az egységes párttal akar kormányozni, mert bízik a párt további kitartásában és egységében. Az elnöki tanács tagjai ezt is nagy helyesléssel vették tudomásul. Ezután a miniszterelnök expozéja fölött meginduló parlamenti vitában való részvételről tanácskoztak és megállapították, hogy a kormánypárt nagy energiával vonul föl az elkövetkezendő politikai harcokban és teljes erejével támogatja gróf Károlyi Gyula kormányát. Szerdán mondja el expozéját a miniszerelnök Politikai körökben már napok óta folyik a vita arról, várjon a 33-as bizottság munkájáról terjeszt-e be jelentést a parlament plénumának. A kormány ugyanis a népszövetségi jelentést a Ház elé terjeszti és politikai körökben úgy képzelik, hogy ezzel egyidejűleg a Ház elé kerül a 33-as bizottság és a hatos albizottság jelentése is. A 33-as bizottság még nem döntött ebben a tekintetben, bár erről a kérdésről már hosszabb vita folyt a bizottságban. Úgy tudjuk, hogy a kérdés a 33-as bizottság keddi ülésén dől el. Egyébként megkérdeztük gróf Károlyi Gyula miniszterelnököt is, aki így válaszolt: — Ez a 33-as bizottság dolga, ebbe én nem avatkozom bele. Én a magam részéről a Ház szerdai ülésén elmondom expozémat. A szerdai ülés tehát nem lesz formális ülés. Napirend előtt négyen kaptak felszólalásra engedélyt: Buchinger Manó, aki a statárium elrendelését és a népgyűlési tilalmat, gróf Somssich Antal és F. Szabó Géza, akik a biatorbágyi merényletet teszik szóvá és Gál Jenő, aki a házszabályokhoz kapott felszólalásra engedélyt. Valószínű,, hogy a jövő héten Zsitvay Tibor igazságügyminiszter beterjeszti az uzsoráról szóló törvényjavaslatot is, amelyet nyomban kiadnak az illetékes bizottságoknak is. Az egységes pártnak egyébként az a terve, hogy a miniszterelnök expozéja fölötti vitát csak a jövő hét keddjére tűzzék napirendre és előbb a Ház tárgyalja le a gazdasági bizottságnak a képviselői fizetésleszállításra vonatkozó javaslatát, utána pedig néhány apróbb javaslatot. anMMMMB—Baaam^vrw Trjiiiiiiiiii ■im szaDösszieiMi kis rezsivel a legkitűnőbb munkásokkal dolgozik ! Előnyös »ingói szövet bevásárlásaira lehetővé teszik atmme.i es te'iKapat k. ragam teiöno» készen vagy mértékntmni olcső eladását, hudder fépfiszanő Budapest, IV., Városház utca 20. szám Telefon: Automata 8 80 — 20 Rassay Indítványa a választójogi reformról Rassay Károly a képviselőház indítványkönyvébe a következő indítványt jegyezte be: „Utasítsa a Ház a kormányt, hogy hat héten belül terjesszen törvényjavaslatot az országgyűlés elé a fennálló választójogi törvény reformja tárgyában. Mondja ki a Ház, hogy az új választójogi törvénynek tartalmaznia kell a képviselők számának lényeges csökkentését, a titkos szavazati jognak az egész országra való kiterjesztését, a választás tisztaságának biztosítását, a jelenlegi ajánlási rendszer eltörlését, végül az arányos és lajstromos szavazási rendszer bevezetését. Ebből a célból az egész ország bizonyos számú nagy kerületi egységekre felosztandó akként, hogy a megválasztandó képviselők száma arányban legyen a szavazók számával.“ Borah elnökjelöltsége Londonból jelentik. Borah szenátor egy newyorki Reiter-távirat szerint kijelentette híveinek, hogy nagyon meghalja a Progreszszívek szervezkedése az ő elnökké való jelölése érdekében, de Hoovert verhetetlennek tartja. Egy valutaüzérkedési bünpör az uzsorabíróság előtt Hétfőn kezdte tárgyalni a budapesti törvényszék, mint uzsorabíróság, azt a valutaüzérkedési bünpört, amelynek vádlottjai Róth Péter magántisztviselő, a Róth-bankház tulajdonosának fia, Reichmnn Viktor tőzsdebizományos,, Reizer György és Békési Bernát magántisztviselő. Úgy ellenük, mint a szabadlábon lévő Barna Lipót bankár ellen fizetési eszközökkel való visszaélés címén indult meg a büntetőeljárás. Reichmann Viktor kihallgatása során azt állította, hogy őt Skeinez László nevű ismerőse ugratta be. ssa Róth Péter visszavonta a rendőrségen tett vallomását és azt állította, hogy azok az üzletek, amelyeket ő kötött, teljesen normális üzletek voltak és valutáért valutát kapott vissza. A többi vádlott is tagadta a terhentótt bűncselekményt. A vádlottak kihallgatása után a tárgyalást félbeszakították és annak folytatását szerdán reggel 9 órára tűzték ki. A BSZKRT kocsikilométerszámát 78 millióra csökkentik A javaslat kedden a törvényhatóság tanács elé kerül A főváros törvényhatósági tanácsának legutóbbi ülésén a takarékossági bizottság javaslata és a BSZKRT igazgatóságának álláspontja körül nagy vihar volt. A takarékossági bizottság kiküldöttei úgy akarták elérni a megtakarításokat, hogy a már amúgy is 82 millióra csökkentett kocsikilométerszámot 72 millióra akarták leszállítani. A BSZKRT-igazgatóság azonban nem volt hajlandó életbeléptetni a további csökkentést, , mert az eddigi csökkentéssel is a villamosközlekedés rendszertelenné és megbízhatatlanná vált. A BSZKRT igazgatósága azon a helyes állásponton volt, hogy az üzemi érdekeket össze kell egyeztetni a közönség érdekeivel és nem szabad a főváros villamosközlekedését visszafejleszteni a kocsikilométer-csökkentéssel, mert ezáltal állandósulnak a forgalmi zavarok. Az ellentétek áthidalására a törvényhatósági tanács albizottságot küldött ki azzal, hogy a BSZKRT vezetőségével tárgyalják le a kérdést és azután tegyenek javaslatot a törvényhatósági tanács keddi ülésén. Az albizottság tagjai hétfőn délelőtt jelentek meg a BSZKRT-nál, ahol Folkusházy Lajos vezérigazgatóval tanácskoztak a redukció végrehajtására vonatkozólag. A BSZKRT vezetősége most is tiltakozott a csökkentés ellen, mert nem vállalhatja a felelősséget az üzem viteléért, ha nagyarányú redukciót hajtanak végre. Az albizottság erre azzal a javaslattal jött a BSZKRT igzgatóságához, hogy az a tóta javasolt 72 millió kocsikilométert 78 millió kocsikilométerre emeljék fel. A BSZKRT vezetősége elfogadta a javaslatot azzal, hogy racionális vonalvezetéssel és a vonalak gazdaságosabb kihasználásával sikerülni fog a csökkentést olyan formában végrehajtani, hogy ezt a közönség ne érezze meg. Hétfőn este a BSZKRT igazgatósága ülést tartott, amelyen Folkusházy Lajos vezérigazgató előterjesztette a délelőtti tanácskozás eredményét és az igazgatóság hozzájárult ahhoz, hogy a kocsikilométer- számot 78 millióra csökkentsék. A javaslat kedden a törvényhatósági tanács elé kerül, amely az ügyben véglegesen fog dönteni. „ Vádat emelek... !“ Friedrich István politikai röpirata Friedrich István röpiratot adott ki e címen: „Vádat emelek a dicsőségesen uralkodó rendszer ellen.“ Azzal vezeti be röpiratát, hogy csak így emelhet vádat a Bethlan-rendszer ellen, mert ha a parlamentben tenné ezt, „a gárda fergetegszerűen állana fegyverbe a hitbizomány védelmében“. Főbűne, szerinte, a ,,rendszernek“, hogy „a pártabszolutizmus s a vele véd- és dacszövetségben élő mandarinbürokrácia“ katasztrófába vitte „kótyagos feudális rögeszméivel“ az országot. Erőszakos, nyílt választói joggal kiskorúsították a nemzetet s „blöffökkel, retorikai mutatványokkal“ vezették félre azok, akik „vidéken negyvennyolcas gatyában legénykedtek, a pártmonopólium kimérései és húsosfazekai környékén pedig csörgősapkában, hátulgombolós bugyogóban s lúgoscipőben alázatoskodtak Az első bűnt akkor követték el, amikor meghamisították a kisgazdapárt demokratikus programját s szétmállasztották a sokat emlegetett „sziklát“. A második bűnt akkor, amikor azt hirdették, hogy a „Vezérlőakarat“ külpolitikai sikerei mentették meg az országot, holott Bethlen külpolitikai kudarcot tetézett kudarcra. Azt hirdették, hogy a bolétával megmentik a gazdákat, pedig tönkretették azzal. Wekerle megígérte a hadikölcsönvalorizációt s a karitatív segélyre sincs pénz. Kölcsönt ígértek s most moratóriumot sem kapunk. Mindenféle beruházást jelentettek be a választásoknál s most az állami üzemeket akarják bérbeadni, elzálogosítani. Pénzügyi szuverenitással büszkélkedtek s most „hajlongva várják a hitelezők zárgondnokát“. Bod Dárius és utóda 800 millió pengő öltökét préselt ki a dolgozókból. 1500 milliót költöttek el s a krach kitörése óta ez az összeg 300 millióval emelkedett. Gazdasági hibák után bekövetkezett a teljes programtalanság. A többség az ellenzékkel szemben gyűlölködött, meg akarták azt „móresre tanítani" s mentől hangosabb volt a kórus, a vezér annál „cézáribb, önteltebb, elvakuttabb, valmádóbb“ lett. Nincs irányító, biztató szó s koplaló kúrával, vegetáriánus tanok hirdetésével, akarják a krízis „tatárrohamát megállítani“. Friedrich ezután pontokba szedi vádpontjait. Vádat emel többek közt azért, mert a választásokat „kinevezési komédiává züllesztették, mert költségvetésen kívül s nagyrészt felhatalmazás nélkül 400 millió pengő adósságot zúdítottak az országra; mert „cinikusan leplezték könnyelmű gazdálkodásuk végzetes eredményeit“, mert százmilliókat költöttek luxuscélokra, de nem fizették Budapestnek a betegápolási díjakat. Vádat emel Friedrich, mert az egész kis politikát az optánspor szekerébe fogták s óriási áldozatot váltottak ennek érdekében, mert eladósították a városokat a rájuk tak mélt Speyer kölcsönnel, mert „szemrebbenés nélkül utaltak ki négy , ötféle jövedelmet is a rendszer zopásainak az államkasszából", mert óriási apparátust tartottak s deficitbe vitték az országot, vádat emel a nagy adókésedelmi kamatok, transzferálások ellen Azért is, mert „államszocializmust játszottak a legbornírtabb formában, közpénzekből csináltak sajtópolitikát , mert elkobozták a szabadságjogokat. Számot kell adni a tízéves sáfárkodásról, enélkül nincs talpraállás — ezzel végzi Friedrich István a röpiratot. porosz szén DE VAN „FRANDOR“ eleftn tályhi, mely keveset fogyaszt és bármily tüzelőanyaggal pomrás meleget ad. Minden cserépkályhára felszerelhető. Megrendelhető a bemutatóteremben V., Kálmán utca 21. Telefon 29287. Kedd Benes szerint Csehszlovákiának és Magyarországnak meg kell egyeznie Prágából jelentik. A képviselőház költségvetési bizottságában dr Bates külügyminiszter a külügyi költségvetés tárgyalása során reflektált arra a különböző politikai laborok képviselői részéről felhangzott kéi velelésre, amely a leszerelési akcióra vonatkozott, főleg pedig arra a konkrét kérdésre, hogy Csehszlovákia milyen álláspontot foglal el e tekintetben. A miniszter kijelentette, hogy a leszerelésnek meg kell lennie, egyidejűleg pedig biztonsági garanciákat kell teremteni. A békeszerződéseket és azok revízióját illetően a miniszter a következőket jelentette ki: Éppen úgy, ahogyan a leszerelés egyszerüsködik, ugyanúgy egyszerűsködnek a békeszerződéssel kapcsolatos problémák is. Minden szerződés, minden nemzetközi aktus idővel alkalmazkodik a helyzethez. Mint Csehszlovákia külügyminisztere, Benes védi a békeszerződéseket. Ezek a köztársaság Magna Chartajá-rnak tekinthetők. Bizonyos kérdésekben kompromisszumok lehetségesek és vannak bizonyos lényeges kérdések, amelyekben kompromisszum nem lehetséges. Benes megismételte a külügyi bizottságban hangoztatott véleményét, hogy Csehszlovákia tényleg jó viszonyban van szomszédaival. Tisztában van vele — mondotta Benes—, hogy nem lehetséges Közép-Európában másként rendet teremteni, mint azzal, hogy Csehszlovákia megegyezzen Magyarországgal, iletve, hogy a magyarok szomszédaikkal megegyezzenek. Magától értetődik, hogy Csehszlovákia a megértésnek ezt a politikáját műveli és továbbra is ezt fogja művelni. A népszövetség törekvése arra irányul, hogy minden törekvést békésen intézzen el. Egy államot magát semlegesíteni, ha ennek feltételei környezetében nincsenek adva, egyszerűen nem lehet. A kisebbségi kérdésre vonatkozóan Csehszlovákia őszintén igyekezett a maximumát megtenni annak, amit eddig tehetett. A miniszter nem mondja, hogy minden megtörtént és nem mondja, hogy ezt vagy azt ne lehetne még megtenni. Nem akar semmit sem halogatni, de kis türelmet mindenkinek tanúsítania kell. A külügyminiszter ezután a kereskedelmi szerződések kérdéséről tett rövid nyilatkozatot. STANDARD ft I ai Telefonsaim: 83-5-85