Magyar Hirlap, 1931. december (41. évfolyam, 273-296. szám)
1931-12-25 / 293. szám
30 tí 31 december íiblaB nők, mint az otthonülő „meg nem értett, elnyomott“ asszonyi lelkek, így képzelem én el a ma, 1931 nőjét. — A primadonna ezenfelül mindenféle sportot is űzzön. A mai divat elfiúsította a női alakot s ez az alak ma minden sportra alkalmas lett Nehéz lenne meghatározni, hogy milyen sport való férfinak és milyen nőnek. Az igazi sportlady a céllövéstől a pisztrángozásig mindenhol otthon van és ez ma imponál a férfiaknak. Milyen álmai vannak a primadonnának? Mi a vágya? Kürt Klára — A primadonnának ma egyebe sincs, mint vágyai és álmai. Elsősorban arra vágyik, hogy az intrika kissé megszűnjön ellene. Nagyon jól tudom, hogy a sajtóban utóbb megjelent kellemetlen kis hírek és viccek, honnét és kitől származnak. De az, ami tegnap történt velem, mégis csak felháborító. Reggel, mikor felébredtem, a színház öreg portása keresett izgatottan. Elmondotta, hogy a Népszínház falát az éjszaka folyamán teleragasztották színes cédulákkal. A cédulákon az állott, hogy Küry Klárának ma éjszaka gyermeke született. Kétségbeesetten ugrottam ki az ágyból és minden összeköttetésemet felhasználtam, hogy elnémítsam a legújabb merényletet. Evva Lajos, a színház igazgatója kocsiba ült és személyesen kereste fel a szerkesztőket, nehogy a lapok megírják az esetet és ezzel még nagyobb publicitást nyerjen az ügy. Utálom kérem a pletykákat, amelyek mindenáron kapcsolatba akarnak hozni a híres főszerkesztővel, egy idősebb mágnással és a török származású lovaggal, aki a mai West társadalmi életében nagy szerepet játszik. Szeretném, ha megszűnnék körülöttem minden pletyka, intrika. És a legenda, mely Jenő főherceg irántam való olthatatlan szerelméről szól... A színpadnak és a színpadért élek, igazán nem fontos az életemben a pénz és az ékszer. És éppen ezért talán, mert nem fontos: ontja olyan bőven felém az élet. Színpadi sikerekről álmodom... Honlßi Hanna — A primadonnának ma egyebe sincs, mint vágyai és álmai. A primadonna sikerre vágyik, mert a siker ma pénzt jelent. A primadonna gondol arra, hogy elmúlnak az évek és egyszer majd nem arat többé sikert és a félretett pénzből kell megélnie. A mai primadonna materiális gondolkozást, bankbetétjei vannak és csekkfüzete és élet- és balesetbiztosítása; a tapsokat és a népszerűséget pénzre váltja fel. — A primadonna szeretné továbbá, hogyha a sajtó nem foglalkoznék magánügyeivel, melyek egyáltalán nem érdekesek. Általában, higgje el, a primadonna magánélete semmiesetre sem olyan, mint ahogy azt a színházi hírlapírók a kis varróleányoknak lefestik. Ne irigyeljen minket a nagyközönség: a pimadonna kiskutyája nem fürdik kölnivízben, sok primadonna örül, ha magának van kölnivize. Rabszolgák vagyunk: a mesterségünk, a divat, a közönség felfokozott igényeinek rabszolgái. A próbák, a munká, az énekóra, a táncóra, a divatszalon, a napi torna után fáradtan dőlünk ágynak. Élünk, de másoknak, mialatt szinte egészen kisiklik kezünkből — a mi életünk ... Milyen operett az, amely a közönségnek tetszik? Kűiy Klára ■— A jó operett. Milyen a jó operett? Legyen benne szerelem, romantika, mai zenéje legyen, a második felvonás végén összecsapás a szerelmesek között és a harmadik végén kibékülés. Legyen benne sok jó vicc és a primadonna,— öltözködjék sokat, — Biztosra veszem, hogy az ilyen operettnél tombolni is fog az én drága közönségem... Hontfij Hanna — A jó operett. Milyen a jó operett? Legyen benne szerelem, romantika, mai zenéje legyen, a második felvonás végén összecsapás a szerelmesek között és a harmadik végén kibékülés, legyen benne sok jó vicc és a primadonna — vetkőzzék minél többet... Tomboló sikert Péntek KÜLÖNÖS ASSZONYSORSOK ÉRDEKES NŐI FIGURÁK Nagyanyánk idejében egész kivételesen ritka eset volt, hogy egy asszony életútja a megszokott, tradicionális mesgyéből kiugorjék. A gyerekszobából kikerülve egy esztendeig bálozott, aztán mindjárt oltár elé vitte egy gavallér az akkori idők darázsderekúvá fűzött, puffos ujjú, atlasz-selyembe öltözött kisasszonyát. Egy esztendő — és megint csak a gyerekszoba lett az otthona az asszonykának. Agyzólván ki se került többé onnét, mert előbb a gyerekeit, majd az unokáit nevelgette sorra... Ritka kivétel volt, akinek nem ez lett a sorsa. Évekig szóbeszéd tárgya volt a levendulaszagú biedermeier szalonokban az az asszony, aki más életútra tért rá. Ilyen volt például Hadik-Barkóczy Ilona grófnő, aki mint a liberalizmus zászlóvivője, aktív részt vett a múlt század második felének politikai és társadalmi mozgalmaiban.A zseniális, rendkívüli kultúrájú mágnásasszonynak nagy szerepe volt Szilágyi Dezső politikai koncepciójának kialakulásában. Családjának erősen katolikus légköréből kiválva, belekapcsolódott a magyarországi szabadkőműves mozgalomba. A magyar páholyokban szabály volt, hogy nő nem lehet tag, de a grófnő rendkívüli egyénisége kedvéért kivételt tettek és őt mégis beválasztotta az eperjesi páholy. így lett Hadik- Barkóczy Ilona grófnő az egyetlen női szabadkőműves Magyarországon. Egészen más ízű élet a másik mágnásasszonyé, aki hol Vay Sarolta bárónő, hol meg Vay Sándor báró néven szerepelgetett és akinek furcsa egyénisége körül egész irodalom kerekedett. Váltig találgatták kortársai, hogy a mindig férfiruhában járó író — nő-e vagy férfi. Excentrikus lényéről és furcsa kalandjairól csak suttogva mertek beszélni a dámák... Ugyancsak a múlt század második felére esik egy harmadik arisztokrata hölgy szereplése. Sok szó esett akkortájt Batthyány Artúr gróf feleségéről, a fejedelmi megjelenésű, legendás vagyonú Julia hercegnőről, akit Muszkaországból hozott magával a vértanú Batthányi unokaöccse. „Thuri“ volt a becéző neve a grófnénak, aki divatot diktált Pesten és orosz származása ellenére, a leglelkesebb magyar honleány, az elnémetesedett fővárosban a magyar szó apostola volt. Szalonjának állandó vendégei: Liszt Ferenc, Reményi, Prielle Cornélia, Bulyovszky Lilla és az egész magyar Parnasszus. Bőkezű mecénása a grófné minden hazafias vagy jótékony akciónak, patrónusa a budai Népszínháznak. Ez a Népszínház lett a fátuma ... Itt ismerte meg Molnár Györgyöt, a daliás színészt, akibe halálosan beleszeretett. Ez a szerelem térítette ki eredeti életútjából. Nem éppen csendesen elvált az urától. A botrányok után vagyonának csak kis része maradt meg. De azért még mindig mecénáskodik. Blaha Lujzát három énekmesterrel taníttatja és első fellépésekor pazar garderobeot állított ki neki. Szerdahelyi Kálmánt külföldi tanulmányútra segítette elő, majd, amikor a Népszínház csődbe került, odaadta az ékszereit, amelyekért tizenegyezer forintot fizetett a budai takarékpénztár és ezzel megmentette a színházat. Közben beállt színdarabírónak és a „Honfoglalók“ című darabját, — amelyet Zsoldy Ferenc korrigált, — be is mutatták. Ezután más formában kokettált a színpaddal. Budai Julia néven eljátszta a „Szigetvári vértanúk“ Annájának szerepét, aztán Bánk Bán Melindáját, majd Zrínyi Ilonát alakította a színpadon. Mindig jótékony célra rendezték azokat az előadásokat, amelyeken ő szerepelt, de a bevétel java az ő pénztárából került ki. Budán való színpadi szereplésének véget vet egy öltözői botrány. . Egy este Molnár György felesége, Hetényi Laura feldúlt arccal, kezében egy összetört esernyővel, meg egy fürt kitépett szőke hajjal rohant ki az arisztokrata dáma öltözőjéből, ahol in flagranti érte a delikvenseket... Ezután Párizsba költözött Júlia hercegnő, ahol „Niarpa“ néven írta regényeit és francia színésznőnek — Rachel utódjának— készült. Maga Kosuth Lajos írt számára a áiló levelet III. Napóleonhoz. Párizsban újra fordult a sorsa. Egyrészt azzal, hogy megnyerte egy rég húzódó perét, amelynek a révén megint roppant vagyonhoz jutott, másrészt a szíve szólalt meg megint. Ezúttal egy előkelő spanyol arisztokrata gyújtotta lángra, akihez feleségül is ment . Hagyjuk a múltat, ne bolygassuk tovább a zörgő avart, amely befedte a tegnap asszonyainak lába-nyomát. Nézzük inkább azokat a kalandos sorsú nőket, akik még élnek. A háború utáni idők forgatagában, a ma bizonytalan talaján kevés női láb tud biztosan haladni eredeti életútján. Sok a megtorpanás, kitérés, botlás, félreugrás ... Férfiaknál is így van, nőktől se lehet rossznéven venni. Nem ők tehetnek róla, hanem a levegő, amelyben élnek. A múlt beszámolóját egy Batthyány grófnéval végeztük, a ma sorakozótá is egy Batthyány grófnéval kezdjük. Az egész világsajtóban megfordult a neve ennek az asszonynak, aki Batthyány Alberr László Szilveszter grófnak a felesége és aki az átkos fátumot hordozó Florentiner Gyémánttal összefüggésben szerepelt nemrégiben. A Habsburg korona-ékszerek ellopásával vádolta meg a párizsi törvényszék előtt Steiner báró, IV. Károly király egykori magántitkára. Ezt a Steiner bárót’ bízták meg, hogy a hét milliót érő királyi ékszereket, — amelyek között volt a hírhedt Florertiner gyémánt is — értékesítse. Steiner báró elvitte a kincseket Párizsba, de az elszámolással adós maradt és ezért Miksa főherceg bűnvádi feljelentést tett ellene. A bárót feleségével együtt letartóztatták és az árván maradt gyermekeire Batthyány grófné — a család jóbarátja — viselt gondot azalatt, míg a szülők fogságban voltak. A grófné bekvártélyozta magát Steinerék lakásába, ahol megtalálta az ékszereket. A hírlapi tudósításokból csak homályos és gyakran ellentmondó adatok derültek ki arra vonatkozóan, hogy mit csinált aztán a királyi kincsekkel, de az bizonyos, hogy Steiner baronesszel és a fiatal Shiner báróval leutazott a Riviérára, ahol fényűző életet éltek mindhárman és ismert habituéi lettek a játékkaszinóknak, ahol nagyban játszottak. Egy esztendei vizsgálati fogság után felmentették Steiner bárót, aki kiszabadulva rájött, hogy kifosztották ... Most már ő tett bűnvádi feljelentést Batthyány grófné és férje ellen. A párizsi törvényszék el is ítélte az asszonyt, aki börtönbe került. A tárgyalások folyamán kiteregették a grófné magánéletének titkait és ezek olyan szenzációsaknak, olyan kalandosaknak bizonyultak, hogy zárt tárgyalást kellett elrendelni. De még a kiszivárgott apró részletek is olyan megdöbbentőek voltak, hogy hetekig másról se beszéltek Párizsban, mint a különös, forró vérű magyar grófné excentricitásairól... Egy másik magyar mágnásasszony életregénye Bécsben érte el tragikus végét. Ez Esterházy Erzsébet hercegnő, csillagkeresztes hölgy, aki fiatal korában Erzsébet királyné udvarhölgye volt. Az előkelő mágnásasszony a háború után elvesztette egész vagyonát, csak egy kis szőlője maradt meg. A hercegnő alkalmazkodni akart a mai időkhöz és dolgozni kezdett, hogy fenntartsa magát. Egy volt katonatiszttel társulva borkereskedést és borozót nyitott Béesben. A nagyvilági dáma természetesen nem értett az üzleti ügyekhez, — társa sem volt sokkal járatosabb — így aztán nem ment a bolt. Erre bérbeadták. A szerződés megkötése után a bérlő átvizsgálta a raktát és megdöbbenve látta, hogy mindössze 16 liter bor van benne. Feljelentést tett és elfogatási parancsot kért a hercegnő és társa ellen. A szerencsétlen asszonyt csak az mentette meg a börtöntől, hogy elmebajosnak deklarálták. Most egy elmegyógyintézet zárkájában siratja tört életét a királyi udvar egykori virága... Ugyancsak Bécsben jutott el életének tragikus állomásához Sulkovsky Ida hercegnő, aki Tagányi Sándor országgyűlési képviselőnek volt a felesége. Apját, a dúsgazdag Sulkovsky herceget mesallience-a miatt gondnokság alá helyeztette a család és a gondnok Tagányi Sándor lett, aki utóbb feleségül vette Ida hercegnőt. A házasság nagyon boldogtalan volt, és miután a férj elverte a vagyont, elváltak. Ida hercegnő még kétszer ment férjhez ezután, de mindannyiszor szerencsétlenül járt. A második férjről — Schmetton grófról — kiderült, hogy szélhámos, a harmadik, Kunowski, lengyel földbirtokos se tette boldoggá az asszonyt, aki végül teljesen magára maradt. A nábobi vagyonból hírmondó sem volt már és Ida hercegnő olyan nyomorba jutott öreg napjaira, hogy kénytelen volt a cselédnek menni. Ma egy bécsi kispolgár családnál „mindenes“ és havi 30 Schilling bért kap ... Egy újságírónak, aki felkereste, azt mondta, hogy nagyon boldognak érzi magát, mert végre van egy kis kuckója, ahol dolga végeztével meghúzódhat és minden napra van ennivalója, — „mert volt már rosszabbul is ★ Szerencsére nem minden magyar asszonyi karrier fordult ilyen tragikusra. A boldogabbak kalandos élete még színesebb, még fordulatosabb. Szendrői Török József gróf Ilona leányának már a születése se volt mindennapi. Szülei világkörüli úton voltak, amikor a kisleány Philadelphiában a világra jött, így aztán már pólyásbaba korában globetrotter lett belőle. Nem csoda hát, hogy a kalandozási kedv vele együtt nőtt és felnőtt korában exotikus tájakra sodorta. Nagyon tehetséges muzsikus lett a kis comtesse és zongoravirtuózzá képezte ki magát. Pesten is adott egy hangversenyt, aztán nekiindult a nagyvilágnak és különböző külföldi városokban koncertezett. Turnéja során eljutott Párisba, ahol éppen akkor ott időzött Abbas Hilmi, az egyiptomi khedive. A fejedelem úgy belegyönyörödött a szép magyar leányba, hogy feleségül kérte. A grófnő szívébe is nagyon beleharangozott a sötétbőrű, villogó szemű férfi, úgyhogy igent mondott, sőt a kedvéért áttért a mohamedán hitre is. Ez alkalommal a Djavidan Hanum nevet kapta és ilyen néven szerepelt aztán a khedive — háremében is. Mert királyi férjének rajta kívül még sok felesége volt,, akiket pompás háremben őrzött. A comtesse sehogyse tudott beleszokni az aranyos rabságba és sokat szenvedett, amiért osztoznia kellett szerelme tárgyán a többi asszonnyal. De hát a törvények ellen nem volt apelláta. Egyszer aztán kinyílott az aranykalitka ajtaja. Kinyitotta a politika. A khedive elvesztette a trónját és kénytelen volt feloszlatni a háremet. Djavidan Hanum kiszabadult és első dolga volt — Párisba visszatérve — elválni a férjétől. Amint ez megtörtént, kiadta az emlékiratait. * A háremhölgyekről sokat tudna mesélni alkalmasint egy másik, hasonlóan kalandos sorsú magyar asszony, akit a végzete ugyancsak egy keleti fejedelem udvarába sodort. Molnár Valy színésznő volt Pesten. Szép Ernő Lila akácában lépett fel utoljára. Akkor egyet gondolt és elment szerencsét próbálni Párisba. Egy délután a Claridge-ben teázott a gyönyörű szőke asszony, amikor jelentették neki, hogy a barodai maharadzsa szeretne vele megismerkedni. India három leggazdagabb fejedelmeinek egyike: Gaykwa Baroda, ugyanis éppen akkor szintén ott teázott a Claridge-ben és megakadt a szeme a pesti szépasszonyon. Megismerkedtek és az ismerkedésnek az lett a vége, hogy a maharadzsa szerződtette Molnár Vályt — magántitkárnak. Pár hét múlva hazamentek Indiába, ahol a színésznő megkezdte titkári teendőinek végzését. Az udvari emberek azonban nem jó szemmel nézték, hogy egy idegen asszony beleártja magát az ő belső ügyeikbe és aggódva tapasztalták, hogy a titkárnőnek egyre nagyobb befolyása lesz a fejedelemre. Kezdtek attól tartani, hogy a dolognak a maharadzsa részéről a mesalliance lesz a vége és a szép szőke asszony még Baroda trónjára kerül... Ez keresztülhúzta volna az ő számításaikat és hogy ezt megakadályozzák, még gyilkosságtól sem riadtak vissza. Úgy akarták elpusztítani Molnár Varyt, hogy egy skorpiót csempésztek a hálószobájába. Szerencsére a titkárnő még idejekorán észrevette az ármányt és így megmenekült a haláltól. De ezek után jónak látta egyáltalán elmenekülni a barodai maharadzsa közeléből és visszajött Európába, ahol nem várja ugyan fejedelmi trón, de legalább mérges kígyók sem kúsznak utána. Állítólag a maharadzsa nem tudja elfelejteni a szép titkárnőt és azzal a gondolattal foglalkozik, hogy lemond a trónjáról és utána jön ... * A modern szélhámosnők egyik legérdekesebb figurája Schönberger Alice bárónő, annak a Schönberger Róza bárónőnek a leánya, aki a 900-as években olyan nagy szerepet játszott Pesten és Bécsben és akinek kalandos életéről nemrégiben folytatásos regényt közölt a Magyar Hírlap. A szép Alice méltó a mamájához ... Először színésznőnek készült, de aztán pilótanő lett belőle és mostanában akrobata repülőmutatványokkal szórakoztatja a nagyvárosok közönségét. Közben azonban kisebb-nagyobb szélhámosságokat követ el, úgyhogy Török- és Görögországból már kitiltották emiatt. Berlinben is körözik a fiatal, szép svindlert, aki még Amanullaht, az egykori afganisztán királyt is elbolondította és megígérte neki, hogy majd utánarepül Kabulba. Mikor már nagyon égett a baronesse talpa alatt a föld, akkor elhíresztelte, hogy óceánrepülésre készül egy bajor pilótával, majd a saját halálhírét költötte ... Utoljára a Riviérán látták, hogy miféle szélhámosságok kapcsán fogunk róla legközelebb hallani, az még rejtély, de az bizonyos, hogy hallatni fog magáról.* Számosan volnának, akikről még beszélni kellene, mert kalandos életük, különös figurájuk révén ide tartoznak, ebbe a sorakozóba. De ha mindenkit felemlítenénk, könyv, lenne a cikkből. Mert nagyon sokan vannak, — és egyre többen lesznek, — akiket a sors kivetett eredeti életútjukból. Egy kicsit talán mindnyájan ilyenek vagyunk, akik ma élünk. Rónay Mária