Magyar Hirlap, 1932. május (42. évfolyam, 96-119. szám)

1932-05-01 / 96. szám

Vasárnap SZISSZENJETEK óta meggondolom, hogy nekem Lenin­­ és Mussolini nem volt elég jó sorsom és végzetem gyanánt, hát látom, hogy nem Ver az Isten bottal. Igaz, hogy én egy kicsit elkényeztetett voltam. Én s akik a dédapákig felmenően a Nagy Forrada­lom óta bele-beleszerelmesedtü­nk egy­­egy varázslóba, ki aztán akár vérünket szíhatta: mentünk utána tüskén-bokron keresztüli Napóleon! Micsoda homlok, micsoda szem, micsoda villámparancs! Bismarck: micsoda teremtői felsőbbség ráírva egy átkozott viharábrázatra mint a Vezúv oldalán a lávarepesztékek! Kossuth: micsoda igézetes tekintet, ki­csapó láng, lengő-lobogó lélegzet! Még Garibaldi is: ha nem okos, de nemes oroszlánfej — még Gambetta is: a ra­gyogó komédiás —, még, nem bánom. Lueger is: a szép komisz betyár! Mind­nek képére ráírva a különbség, amivel különbek a náluknál egyébként külön­beknél is — az előd és utód nélkül való egyszeriség s egyszer ha látták: feledhe­­tetlenség. Most pedig... Kari Krauss­nak van az a gyilkos fogása, hogy nem bírál, nem piszkál, maga egy szőt nem ír, csak lenyomtatja minden változtatás nélkül valakinek valami írását vagy va­lamikor lekapott fotográfiáját s ezzel öli meg. Teremtő Isten, nézzétek meg ennek a Hitler Adolfnak a képét... nézzétek meg s haljatok meg szégyenle­tetekben!★ Mert arról immár szó sincs, hogy ez őt ölné meg. Arról immár szó sem lehet, hogy rövidesen ne ő legyen az én sor­som, a te sorsod, a mindnyájunk sorsa! Minden ész, logika, természet s magától értetődőség szerint biróknál, hol olyas­valakivel akadok össze, ki más norma szerint verekszik, mint én, ez szabja meg a cselekvés törvényét. Csak egy példát: a bécsi technikán a hitlerség diadalát másnap úgy ülték meg, hogy a nacionálszocialista diákok, de nem is csupa diák, hanem jócskán mindenféle kívülről — Németországból s az uccá­­ról bejöttek — húszszor többen neki­estek egypár lézengő szocialista diáknak és zsidó diáklánynak s elverték, meg­kínozták s csúffá tették őket, a lányo­kat hajuknál fogva rángatták le három emeleten s a pedellus bezárta a hátsó kaput, hogy a nyavalyások ki ne szök­hessenek s a nagyságos rektor vagy ha­tóság urak nem vettek észre semmit s az egyetem autonómiája szent s oda rendőr be nem teheti a lábát. Világos, hogy ha nem szócikkal, hanem nácik­kal történnék ilyesmi, akkor ezek fü­tyülnének az autonómiára, betöretnék rohamcsapataikat a technikára, kidob­nák a harmadik emelet ablakából kín­zóikat a pedellussal együtt, a nagyságos rektor és egyéb hatóság urakat pedig le­fektetnék a padra s olyan huszonötöt vágnának rajtuk végig, hogy aulabeli mellszobor korukban csak azért nem emlegethetnék meg, mert mellszoborról éppen az emlékeztető rész hiányzanék. Szocialisták azonban ilyet nem tesznek, ők törvénytartóak s demokraták és ha történetesen zsidók, zsidó létükre is jó keresztények, kik megadással tartják oda a jobb ábrázatukat, ha a balon po­fonvágták őket. Ha magam is bele nem születtem volna, gőzölgő gyönyörűséggel nézném a polgári világ öngyilkosságát. Mert le­gyünk vele tisztában, hogy ezt készíti: szégyenben s­étálatban való kimúlását, melynek szégyenét s utálatát növeli a készség, ahogy maga keresi ki — szor­gos gonddal s mesteremberi próbaránto­­gatással — a kötelet, amin nyelve ki­öltve lóghat majd. Károlyi Mihálynak nem tudják megbocsátani — s ezt az egyet csakugyan nem is lehet —, hogy kezére adta a bolsevistáknak, mikor maguknak még semmi hatalmuk nem volt, a hatalmat. Ahogy a Brüningek s a Hindenburgok még csak tanácskoz­hatnak is s a Tardieuk s a MacDonal­dok még ki is várják, hogy kerüljön-e Európa közepén fegyveres hatalomba az állatiság, azzal rászolgálnak, hogy igenis kerüljön. Ha a tetű bejut a bun­dába, az keserves, de mitévő legyen, aki nem tehet róla? Ám aki tanácsba ül s maga töri a fejét, hogy hogy­ vegye be a tetűit a bundába, az megérett arra, hogy, mint Sault és Sullát, a tetvek egyék meg. Mert ne csalja magát a demokrácia: most már erről van szó — a demokrá­cia folyosóin s lépcsőin becsempészni a pretoriánusokat, hogy fegyverhez, had­sereghez s rendőrséghez jussanak az ál­­ladalomban s ott nyársalják fel a demo­kráciát, ahol érik. A manapi cézár, a Tőke, mely a nacionálszocialista testőrsé­get pénzelte s nagyra nevelte, most örül, hogy ez az, ami kell: a demokrácia le­­kaszabolása s e téren a proletárábrán­dok felborítása — a pénzeszacskós pó­ráz szűkebbre vagy tágabbra fogásával tenni lehet róla, hogy a pretoriánus is menten hurkot érezzen a nyakán, ha a cézárnak akar nyakára nőni... Fene okos egy számítás. — ahogy a Faustban mondják: olyan okos, hogy már buta Azt a csekélységet felejti ugyanis, hogy amely percben a nacionálszocializmus ura az államnak, ura a pénznek is, nem szorult kegyelmére, hanem az él az övé­ből. Azt csak szocialistákkal s demokra­tákkal lehet megcselekedni, hogy vala­hol kormányra jutnak, a börzék és bankok összeesküvése, hitelmegvonás, valutarontás, papírok silányítása men­ten kirántja alóluk a gyékényt. Ezt le­hetett Belgiumban s Norvégiában, lehe­tett Franciaországban s a Labour ellen, de már a bolsevistákkal nem lehetett — ők maradtak fölül, a Tőke nekik szalad utánuk üzlet végett s ha maga a bolse­vista rend nem volna életre nem való, a pénz hatalmától örökké élhetne. A „pol­gári társadalom“, ahogy oly szépen ne­vezik, ebben a szempillantásban míveli azt, amit Ludendorff mívelt, amikor Leninéket ólompecsétes vagonokban szállította Pétervárra. Azt hitte magáról, hogy zseni. Pedig csak bolond volt. Akit Isten el akar veszíteni, annak előbb el­veszi az eszét. ★ Mert az aztán már eszeveszettség, ahogy gyávaságuk s tehetetlenségük számára a formulát keresik. Hogy a na­­cionálszocialisták mutassák meg, mit tudnak! Ne féljetek, majd megmutat­ják! Hogy szembe kell őket állítani a rideg valósággal, a keserves felelősség­gel, a rémítő feladatokkal, hogy megmu­tatkozzék tehetetlenségük s híveik, meg­csalódva, seprűvel kergessék el őket?! U­yan! Mikor lesz az? S mit törődnek ők, ha egyszer helyben vannak, a hívek­kel s a hívőkkel?! Annyit mindig össze fognak harácsolni tudni, hogy magukat s tisztviselőiket s rendőreiket s katonái­kat fizetni tudják. Már most is, úgy nagy Németországban, mint a kis Auszt­riában ezek szavaztak rájuk, bosszúból a fizetés- és zsoldkurtításért, megelőzé­sül, hogy ne fenyegessen s ezenfelül a kiskorúak, kik a hivatalokat maguknak akarják előre lefoglalni. S ezektől vár­ják, hogy majd „lejárják magukat“? Az oroszlán, ha ugrott egyet s ugrása nem talált, megfordul . I ' • • • elsompolyog.De kullancsot még nem láttam, amelyik Hogy a hitlerizmust az entente ter­­magától járta volna le magát s ne csak mette? Nem, csak igazolja az entente-ot, a birkával együtt fordult volna föl. A Boche. És humn. Az entente igazat ha­­demokrácia, melynek számára problé­­zádott róluk. Utána kell néznem Burck, ma lehet a nacionálszocializmus, jobb, hardtban, nincs-e valami külön még­ha ma akasztja föl magát, mint hol- jegyzése arról, hogy a pretoriánusok, nap, a Pénz pedig csodálkozni fog, mint kik, az antik világ felfordításával, az ahogy a cézárok csodálkoztak, mikor a emberi nemet másfélezer esztendővel pretoriánusok egyre-másra gyilkolták le vetették vissza, teutoburgi germánok őket s a végén a cézárok is közülök ke­ voltak ... S még egy kis elszámolni féltek, valója van a történelemnek: Napoleon. *__________________Amily csodaember volt különben s Ott van már mindenütt a rádió mert nélkülözhetetlen. Próbálja meg a 7050-es Orion rádiót Pénzre van szükségem! ! Hogy ezt megszerezhessem, dúsan felszerelt raktáramból ( 1 drb puplininget.............. P 0-50 helyett P-ért) vagy 1 „ divat bloust...................... p 8.50 helyett adok 1 vagy 3 „ divat nyakkendőt........ P 7.80 helyett­­vagy 3 pár női harisnyát....................P 8.70 helyett M ezen propagandadrusk­asom alatt P 20-ert vasarol. QAOI „ TOPP cikkeim szolid szabott alait heg toudODi kb. uU|0~H3! IGSZallltOd­SIll iBjp­Bf— mm Hk ■ divatház. Budapest, /%/E­STE1 M VI.,Teréz­ körút 62. ■■ ■ Nyugati pályaudvarral siemban mmmmmmm fflPLAP 19,és május 1. 5 Jó ízlés Divatos minták Új színek Megbízható minőség egyszóval Gefílu'ffe?* a divatos és okos nő vágya Újdonságaink: Goldmasrccaíne legdivatosabb nyomott mintákban Gold­jcsefre nyomott nyári Georgette-anyag Crrepe Seltasra, újszerű hullámos szövéssel Crepe Figaro beszőtt egyszínű csíkozással C­epe Staele fénynélk­üi kelmeujdonság Diagenera újszerű mintázat, divatszövésű keresztcsíkkal Biufrips Bourette-ujdonság minden divatszinben és gyönyörű új minták a régi bevált minőségben, mint Goldena Mindezt megtalálja minden elsőrangú divatüzletben és nagy divatkiállításunkon a Budapesti Nemzetközi Vásáron Goldheifger F* és Fiam R&T.

Next