Magyar Hirlap, 1932. augusztus (42. évfolyam, 172-195. szám)

1932-08-07 / 177. szám

[Vasárnap fe, HXe5, HXe5. 9. e3, FXd2+. 10. VXd2, d6. 11. Fe2, 0-0. 12. 0­0, Ff6. 13. Fg3, Fe4. 14. b4. Kh8. 15. f3, Fe6. 16. b6, Fe8. 17. c6, Bd8. 18. cXd, BXd6. 19. Vc3, Hd3. 20. Badl, vXe3+. Bf2, FXb6. 22. BXd3, BXd3. 23. Vb4, Bfd8. 24. VXb6, Bdlf. 25. Ffl, Bd8. d3. 26. Khl, Ve2. 27. Kgl, Ve3. 28. Kbl, Vc2. 29. Kgl, Ve3. 30. Khl ,Vc3. Döntetlen lépésismétlés által. SAKK­ HÍREK A berni nemzetközi verseny Aljechin győzel­mével végződött. A világbajnok ezúttal nem mutatta azt a meggyőző formát, mint legutóbbi versenyein és több játszmában bizonytalanko­dott. Hogy ennek dacára elsősége komolyabb veszedelemben nem forgott, annak köszön­­h­ette, hogy nagy ellenfele, Capablanca, továbbá Winzsowitsch, Spielmann, Kashdan stb. hiá­nyoztak. Aljechin 12­ pontot ért el, II—III. Fuwe, Flohr 11A, IV. Sultan Khan 11, V—VI. Bernstein, Bogoljubov 10, VII—VIII. Hans Johner és Paul Johner, IX—XII. Grob, Henne­­berg, Naegek, Rivier 6- XIII. Coliin 5A, XIV. Voelling 1A, XV Gogli 3A, XVI. Steehelin 2. A verseny egyetlen veretlen versenyzője a hol­landi Euwe volt, aki Bernből egyenesen Prá­gába utazott, hogy megmérkőzzék Flohrral, aki ellen hollandiai első meccse döntetlenül végződött­ . Sakk-üzenetek Schultz Béla, Budapest. Feladványai közül a Sk­at alkalmilag közölni fogjuk. Az I.nél 2. VXe5 és 2. Vb4 két fenyegetés, ami fenyege­téses feladványnál alapvető hiba. A III. meg­fejthetetlen. Lindner László, Budapest. Kö­szönjük figyelemreméltó tanácsát, de lapunk mai szűkre szabott keretei között nincs mó­dunkban gyakorlatilag hasznosítani. B RIPCJE A magyar licitálás győzelme Berlinben, Bécsben és Pörtschachban Két hónappal ezelőtt indult először kül­földre a magyar válogatott csapat. Berlinben ötnapos tornában harcolta ki a győzelmet a német reprezentatív csapat ellen. Röviddel ké­sőbben Bécsben a magyar Ferenczy—Buko­vins­zky pár győzött egy igen nehéz nemzetközi páros versenyben, tetejében pedig most Pört­­schachban a magyar villámteam fölényes győ­zelmet aratott az Európában legjobbnak vélt osztrák négyes felett. A magyar bridzsezőknek ez a váratlanul gyors előtörése egész Európa bridzs-társadal­­mának figyelmét felhívta a magyar bridzs­­kultúrára és a nagy külföldi lapok bőven fog­lalkoznak a magyar játékstílussal. Mert van magyar játékstílus! A bridzs nem­zetközi játék, szabályait és írásmódját az angol íí amerikai bridzs szövetségek készítették és egész Európában elfogadtatták. Az a mód­­­zonban, ahogy a nemzetközi írásmód szerint ií magyar bridzs versenyzők játszanak, már rém nemzetközi, hanem a magyar bridzs- kultúra nemzeti megnyilatkozása. És itt­­esősorban a magyar licitálásra gon­dolok, amely merően különbözik minden más ország büdzsezeinek licitálásától, legfőképpen abban, hogy a magyar temperamentumnak megfelelően nem köti konvenciókkal és meg­­szeghetetlen törvényekkel gúzsba a fantáziát és szabad teret ad az egyéni invenciónak, logi­kának és pszichológiának. Itt kell mingjáre leszámolnom azzal a tévhittel, amely a magyar bridzs magas kultúráját külföldi szakírók be­hatásának tudja be, "holott ennek ép az ellen­kezője igaz. Különösen Ely Culbertson amerikai bridzs­­író rendszerére történik gyakran hivatkozás, anélkül, hogy e rendszert tüzetesen ismernék. Culbertson rendszerének alapgondolata a közeledés (approach) és az ugrásszerű és kény­szerítő licit (forre). Ez a két alapelv úgy Magyarországon, mint mindenütt máshol a vi­lágon, mióta bridzset játszanak, a gyakorlat­ban érvényesült és Culbertsont megelőzve, minden szakíró könyvében feltalálható (lásd Manning-Foster, Wheilhaed, Kurt Bendix stb., stb.). Ezek az alapelvek természetesen kitű­nőek, nélkülük eredményesen nem is lehet bridzsezni. Ami Culbertson rendszerében egészen új, a magyar bridzsezők előtt túlnyomórészt — sze­rencsére eddig ismeretlen. Ezek a főbb újítások a következők: 1. Értékütések megállapítása. Szemben a többi bridzs-teoretikussal, Culbertson erőszako­san és teljesen helytelenül rendelkezik. Az eredmény szempontjából különösen káros meg­állapítás az, hogy az ászon és maniázson kívül egész értékütés a király, bub, X. Továbbá még tarthatatlanabb az a megállapítása, hogy kü­lönböző színekben a király és a dáma együtt­véve egész értékütésnek számítandó. Egészen téves az 1A ütések felsorolásánál az a meg­állapítás, hogy a király, bub, 10, továbbá a király, dáma és tizes­­A értékütés volna. Vé­gül abban is teljesen eltér — de egészen hely­telenül — mindenkitől, hogy különböző szín­ben a dáma és báb együttvéve A értékütést jelentene. 2. A 8-as szabály. Ez Culbertson rendszeré­nek fő pillére, amely azonban logikai cáfolata saját értékütés táblázatának. Az a megállapítás ugyanis, hogy az értékütésekre 8 ütés esik, az ő értékü­tés táblázata szerint nem állhatja meg a helyét, hiszen annak alapján 12 értékütés volna lehetséges. Ez tehát egy egyszerű szám­tani tévedés, tagadása az egyszeregynek. 3. A játszóütések. Az a kategórikus megálla­pítás, amellyel Culbertson teoretikusan a ját­­szóütések jelenlétét szabályokba foglalja, tel­jesen dogmatikus és gyakorlati szempontból értéktelen. Tudnivaló ugyanis, hogy a játszó­ütések jelenlétének mikénti megállapítása nem foglalható szabályokba. Esetenként a felhasz­nálható támpontok segítségével állapítható csu­pán m­eg. 4. Azok a kulcsszámok, melyeket Culbertson folytonosan említ az emelő és kivevő (take out) licitálásánál, szintén teljesen dogmatikusak és a gyakorlatban hasznavehetetlenek, mert a licitálásnak ebbe­n a periódusában a játszóüté­­sek még nem számíthatók ki. Culbertson rendszerében tehát ami jó — nem új, ami pedig új — nem jó! Szerencsére a győztes magyar csapat tagjai rajtam kívül a mai napig Culbertson rendsze­rét nem olvasták és így nem is ismerik. Mi valamennyien azt a magyar bridzset játszuk, amelyet a magyar teoretikusok és játékosok hosszú gyakorlat után építettek ki és amely, mint ezt a berlini, bécsi és pörtschachi példák igen jól igazolják ,be is vált. Kétségtelen, hogy a három magyar győzelem a magyar bridzs-stílusra fogja ráterelni Európa minden kiváló bridzselőjének figyelmét. Igen rossz szolgálatot tesznek tehát a magyar bridzs­­kultúrának azok, akik a magyar bridzs jó hí­rének rovására, az eleért eredmények értékét csorbítva, m­inden jogos alap nélkül külföldi behatás javára akarják írni azt a sikert, ame­lyet a magyar tehetség és szorgalom alapozott meg. Lehtner Ferenc Megszűnt a Bridge Welt­ A német bridzs egyik elterjedt orgánuma volt a Die Bridge Welt. Kurt Bendix jól szerkesztett folyóirata. Amióta azonban Bendix a Culbertson-sziszté­­mát kezdte propagálni a lap iránt egyre csök­kent az érdeklődés és a folyóirat megjelenését kénytelenek voltak beszüntetni. Bendix most új kiadót keres. Országos bridzs-kongresszus és nemzetközi párosverseny lesz szeptember 3-án és 4-én Siófokon A Magyar Bridge Szövetség népes küldött­sége keresi föl a közeli hetekben dr Lakatos Gyula országgyűlési képviselőt, hogy fölajánlja neki a Szövetség elnöki tisztségét. A magyar bajnokságért szeptember végén meginduló küzdelemben néhány érdekes új cso­portosulás lesz. A csapatok egy része egészen átalakul. A siófoki páros bridzsverseny elődöntője Miskolcon. A Magyar Hírlap már közölte, hogy a magyar bridzs-világ szeptember első szom­batján és vasárnapján Siófokon bridzs-kon­­gresszust és nemzetközi párosversenyt rendez. A versenyt a vidéki városok előmérkőzései elő­zik meg. Augusztus 16-án dől el Miskolcon a páros bajnokság kérdése. A Korona-szálloda termeiben több mint ötven pár vesz részt a nagyszabású versenyen. Mu­thert keresztrejtvényünk díjnyertesei a következők: 10 üveg Dreher Baksért: dr. Dony Sándor, 1 Budapest. — 1 háztartási dobozt: Újvári Sán­dorné, Budapest. — 1 doboz Ovomallinel: Csonka Gyula, Lejfehértó. — 1 pár GFB ha­risnyát: Schaffer Hedvig, Budapest. — A kg. Cadeau csokoládébonbont. özv. Markóczi Im­­­réné, Miskolc. — 1 nagy képet: Lukács Irén, Budapest. — 1 arcápolást: Kupfermann Boris, Budapest. — 1 réz ajtótáblát: Lőwinger Imre, Budapest. — 1 selyem ágyelet: Singer Károly, Budapest. — 1 kozmetikai kezelést: Bálint Márta, Budapest. — 1 diványpárnát: Takács Vera, Budapest. —­­A kg. Hág kávét: Székely Kató, Budapest. — 1 sajtcsomagot: Dobler Sándorné, Budapest. — 1 pár GFB harisnyát: Gergely Judit, Budapest. — 1 arcápolást és 1 tégely krémet: Berger Adolfné, Budapest. — 1 nagy képet: Tódor Miklós, Budapest. — 1 üveg Unicumot: Blum József, Budapest. — 1 bronzfigurát: Hoffmann Andorné, Budapest. — 1 plissirozást, vagy gallér- és kézelő-himzést : Eisler Józsefné, Budapest. — 1 üveg kölnivizet: Singer Imréné, Újpest. —­ 2 személyes Bródy­­vacsorát: Arnold János, Budapest. — 1 napi lakás és teljes ellátást: dr. Fresch Pál, Jászla­­dány. — 1 grafológiát: Gálosi Ilona, Budapest. — 1 színes képet: Varga Sándorné, Budapest. — 1 tub. Diana fogkrémet és fogkefét: Sobert Ida, Hévíz. — 1 arcápolást: Major Gyuláné, Budapest. — 1 üveg Hyperolt: Sugár Péter, Bu­dapest. — 2 drb. Diana szappant: Nalder Jolán, Budapest. — 1 dob­ pudert és fogkrémet: Dés Antalné, Rákosliget. — 1 jumper blúzt: dr. Papp-Szilágyi Viktorné, Újpest. — 1—1 doboz pudert és szappant: dr. Szécsén Rudolf, Szeged, Roth Erzsébet, Hajdúnánás. — 1 nagy képet: Pohárnok Zoltán, Budapest. — A évi előfize­tés a Dolgozó Asszonyok Lapjára: Komáromi Istvánné, Budapest. — A évi előfizetés a Tün­­dérujjakra: Déri Ignácné, Budapest. — 1 kg. Bihari tömlős juhtúrót: Nádor Károly, Buda­pest. — 2 üveg bort: Ehrlich Frigyes, Buda­pest. — 1 — 1 tubus filmet: Répáss Adél, Újpest. Terényi Hajnal, Pesterzsébet. — 5 drb. Verosál: Sugár Adolfné, Szolnok. — 1 dob. Pilavini: Krausz Vilmos, Budapest. — 1—1 könyvet nyertek: Klein Mór, Lwow, Schönfeld Károly Párja. ■ -•̇ • ! i‘ ■ "1932 augusztus 7. 19 I­FJÚSA.­ Ahol a csillagok „suttognak“ Egészen mostanáig, a föld leghidegebb pontjának a szibériai Verhojanszk környé­két tartották. A verhojanszki meteorológiai állomáson mérték ugyanis a legalacsonyabb havi középhőmérékle­tét, januárban mínusz 51,1 Celsius fokot, ezenkívül a szélsőséges hőmérsékletek legalacsonyabb középértékét, mínusz 62.2 Celsiust és a legnagyobb ismert hideget mínusz 67.8 Celsius fokot. Egy orosz tudományos expedíció néhány évvel ezelőtt megdöntötte Verhojanszknak fagyhegemóniáját. Obrucsev orosz termé­szettudós vezetésével indult expedíció az Indigirka vidékére. Ennek az expedíciónak szenzációs eredményéről és új felfedezései­ről közöl érdekes adatokat a Természet­­tudományi Közlöny. Az expedíció folyamán, az Indigirka felső folyásának­­idékén, a katlanszert­ elhelyez­kedésben fekvő Oimekon vidékén a la­kos­­ság hívta fel az expedíció figyelmét a kör­nyéken bekövetkező szokatlanul billeg idő­járásra. Az inkább geológiai és morfológiai irányú expedíció megfelelő hőmérőkkel nem volt felszerelve és így csak külső jelekből állapíthatta meg, hogy tényleg abnormáli­san hideg hőmérsékletű vidéken járnak, így például a kilégzéskor a párák olyan gyors­­an megfagytak, hogy a kilégzést, a jégkris­tályok összeverődése következtében saját­ságos zaj kísérte. Ez a zaj hasonló volt ah­hoz a suhogó zizegéshez, amilyen kiömlő magvak, búzaszemek egymáshozilln­désekor keletkezik. A jak­utók a sajátságos hangot a csillagok suttogásának nevezik. Cserszkij már korábban megállapította, hogy ez a je­lenség csak — 48,5 C° hőmérséklet datt következhetik be. Obrucsev felszólalására az orosz tudomá­nyos akadémia 1929-ben Oimekonban rend­szeresen felszerelt meteorológiai állomást létesített. Az új állomás (északi szélesség 63*15'; keleti hosszúság 143°12'; tengerszint feletti magassága 658 m­) eddigi megfigyelési adatai a feltételezéseket tényleg igazolni látszanak, amennyiben a téli hónapok át­lagos hőmérséklete 3—5 C°-kal, a legala­csonyabb hőmérsékletek 5—17 Cn-kal ara­­nyabbak a verhojanszkinál. Ókori olimpiászok A los angelesi olim­piász eredményeire figyel most az egész világ. A sportélet leg­kimagaslóbb, négyévenként ismétlődő ese­ménye az olimpiász. A 20. században olyan nagy sportkultusz van az egész világon, hogy az olimpiai bajnokokat nagyobb ün­neplésben részesítik, mint kiváló államfér­fiakat, írókat vagy művészeket. A sport hő­seit csak a klasszikus görög ókorban be­csülték így meg, amikor a legnagyobb ó görög poéták, Pindaros és társai írtak ódákat a klasszikus olimpiászok bajnokai­nak dicsőítésére. A klasszikus olimpiai játékok emlékére 1896-ban Athénben rendezték az első mo­dern olimpiaszt és azóta — a háborús évek kivételével —, úgy mint a régi Görögor­szágban, négyévenként tartanak olimpiaszt. Krisztus születése előtt 776-ban rendez­ték az első klasszikus olimpiás­zt. Ezen a versenyen jegyezték fel először a győztes­nek nevét. Nevezetes dátum ez­: az első olimpiász esztendejéből veszi kezdetét az ó-görög időszámítás. Az olimpiai játékok alapítását a monda hol Horakiesnek, hol Pelopsnak tulajdo­nítja. Igazán nagyjelentőségű és az egész görögség nemzeti ünnepévé ekkor lettek az olimpiászok, amikor Iphitos­elíszi király szerződést kötött Lykurgos spártai királlyal és elhatározták, hogy az olimpiai játékok tartamára szent békét hoznak be. Bátran elmondhatjuk, hogy az olimpiai játékok hozták közel egymáshoz a különböző görög államokat és tették egységessé a görögséget. Eleinte csak szabad hellének versenyez­hettek az olimpiászokon, később a gyarma­tok lakói is szerepelhettek a versenyeken. A római időkben háttérbe szorult a görög elem. Tiberius és Nero római császárok ma­guk is részt vettek az olimpiai játékokon. Kezdetben csak futásból állott az olim­­piász, a versenyzők egyszer futották végig a stadion 193 méteres futópályáját. Később behozták a „kettős futást“, a hosszú, 24 stadionos futóversenyt, Krisztus előtt 708- ban a pentatlont (futás, ugrás, súlydobás, birkózás, dárdahajítás), húsz évvel később az ökölvívást, Krisztus előtt 680-ban a ko­csiversenyeket, 648-ban az úgynevezett „pankration-versenyt“, amely birkózásból és ökölvívásból állt. Később „fiúversenyeket“, majd lóversenyeket is rendeztek az olim­piai játékok keretében. A győztesek pálmaágat, majd olajág­­koszorúkat kaptak és jogot nyertek, hogy szobrukat a „szent kerületben“ felállítsák. A bajnokok nevét és szülővárosát kikiáltot­ták. Görög if­jú legnagyobb dicsősége az olimpiai bajnokság elnyerése volt. Az utolsó klasszikus olimpiaszt Krisztus születése után 393 ban tartották, Theodo­sius római császár ugyanis egy évvel ké­sőbb betiltotta az olimpiai játékokat. Ez­után ezerötszázhárom évig nem tartottak olimpiaszt, csak a nyílt század végén támad­tak fel modernizált formában a legklasszi­kusabb sportküzdelmek. töltse ki ezt a kivágást és küldje be a kiadóhivatalnak Kérem a HI&1AP mely eddig (Név, város, ucca) címre járt, folyó hé­ttőt a következő címre küldeni: Kérjük a címváltozásról 2 nappal el­utazás előtt a kiadóhivatalt értesíteni, hogy a lapot pontosan megküldhessük IFJÚSÁGI SAKKROVAT A sakkversenyek fajtái A sakkozás szellemi sportnak tekinthető, mihelyt a játék­verseny alakjában folyik le. A sakkversenyek különböző fajtáit csoportosí­tani lehetne játékerő, földrajzi helyzet, idő­beosztás stb. szerint, az egyszerűség kedvéért azonban ettől az osztályozástól eltekintünk s sorra vesszük az egyes fajtákat. A leggyako­ribb eset az, ha egy sakk-klub versenyt rendez tagjai számára a kör bajnokságáért. A verseny címe ekkor klubbajnoki verseny vagy háziver­seny Rendszerint nagyobbszabású verseny en­nél egy város vagy község bajnoki versenye, amelyet legtöbb esetben egy-egy arra illetékes sakk-kör rendez az Országos Sakkszövetség megbízása alapján. Országos bajnoki versenye­ket kevés államban rendeznek. Magyarorszá­gon még nem volt országos bajnoki verseny, annál híresebbek az évről évre megismétlődő angol bajnoki versenyek. Egyes vidékek, országrészek is rendeznek bajnoki versenyeket. Nálunk például a Délkerület bonyolított le ebben az évben bajnoki versenyt Szegeden. (Folytatjuk) 259. Feleleteink kis fejtörőnk és kérdéseinkre s azok megvitatása 1. Va7—b7. a) 1 ... d6—d4. 2. Hc6—e­ 6 matt. b) 1... e5—e4. 2. Vb7—h7 matt. r) 1... Kd3—e4. 2. Vb7—h7 matt. d) 1... Kd3—c4.­2. Vb7—a6 matt. 1. 1 ... d5—d4 matt. 2. 1... Kd3—e4 által. 260. Kis fejtörőnk és kérdéseink Világos: Kd6, Bh7, gy : e7 (3). Sötét: Ke8, Be2, gy.: g4, b3 (4). Világos indul és döntetlent ér el. 1. Miért vesztene 1. Bh7—h8f? 2. Hogyan nyerne sötét­­, Bh7—g7 re?. a b c d e 1 g b

Next